A telephelyi vezetékek helye az együttműködő földgáz rendszerben

2009. április 16.

Blazsovszky LászlóCsepeli Erőmű Kft. Földgáz divízióvezető

Az „együttműködő földgázrendszer” fogalma GET 3. § 10.

Az egymással összekapcsolt szállítóvezeték,

a szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó elosztóvezeték,

valamint a földgáztároló.

A „telephelyi vezeték” fogalma

GET 3. § 58.

Az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók

földgázellátását szolgáló vezeték.

Az „egybefüggő telephely” fogalma GET 3. § 7.

A gázfelhasználó(k) tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő

egybefüggő ingatlan, vagy bérlemény, ahol a gázfelhasználók felhasználói

berendezése(i), és a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), a

gázmérőhely(ek) vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási

helyet is tartalmazhat.

„Egybefüggő telephely” = „Egybefüggő ingatlan”

„Egybefüggő ingatlan” = ?

Az „ingatlan”

Ingatlanoknak minősülnek

- a telkek,

- a föld felületének egyes határozott részei (alkotórészeikkel együtt),

minden más pedig ingó.

A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.

Önálló (egybefüggő ?) ingatlan

Az ingatlan-nyilvántartásban

önálló ingatlanként kialakított

és amely az

ingatlan-nyilvántartási térképen szerepel,

illetőleg amelyet

tulajdoni lap formájában jelképileg megjelenítenek.

Az ingatlanok csoportosítása

a) rendeltetésük szerint

b) fekvésük helye szerint

c) igazgatási szempont szerint

a) Rendeltetés szerinti csoportosítás

• termőföldek,

• építési célú földek,

• különleges rendeltetésű földek,

• hasznosításra alkalmatlan területek.

b) A fekvésük helye szerint

• Belterületi ingatlanok (Ezeken belül különös kategóriaként a belterületi mezőgazdasági művelés alatt álló földek),

• Külterületi ingatlanok (Ezeken belül különös kategória a tanya)

A zártkert mint külterületi ingatlantípus megszűnt, a zártkertek külterületi földrészletnek minősülnek.

Az a) és b) két tipizálási módszer alapjána főszabályok

1. a termőföld mindig külterületi földrészlet, 2. az építési célú földek külterületiek és

belterületiek is lehetnek, 3. a különleges rendeltetésű ingatlanok

(például természetvédelmi, rendészeti területek) tipikusan külterületen

helyezkednek el.

c) Igazgatási szempontú tipizálás alapján az egyes eljárásokban domináns közigazgatási szervezettípusok

1. Termőföldeknél a földhivatalok,

2. Építési területeknél az önkormányzatok építésügyi hatóságai,

3. Különleges rendeltetésű földeknél a megjelölés alapjául okot adó tevékenység vagy jelleg szerinti közigazgatási szervek (például Természetvédelmi és Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti Szakszolgálat stb.).

Az építési területek úgynevezett zónák által szabdaltak különböző,

az egynemű használatukat elkülönítő földrészletek.

Megkülönböztethető kategóriák a) beépítésre nem szánt területhasználati b) beépítésre szántA beépítésre szánt igazgatási területek a beépített, illetőleg a beépítésre kijelölt földhasználati területek, amelyek az alábbi övezetekre bontottak:- lakó,- vegyes,- gazdasági,- üdülő,- különleges (például honvédelem, rendészet, egészségügy, sport, hulladéklerakó, bánya hasznosítási célú) ingatlanok.

A nem beépítésre szánt területek

• közlekedési, közmű-elhelyezési, hírközlési,

• zöld,

• erdő,

• mezőgazdasági,

• egyéb területek (például víz ingatlanok, csatornák, nyilvántartásba nem vett szigetek, vízbázisok, védőterületek stb.).

„Egybefüggő telephely” = „Bérlemény”„Bérlemény” = ?

Bérlemény:

„Bérbe vett dolog, különösen lakás vagy ingatlan.”

Bérlemény:

„A bérleti szerződés tárgya, ami lehet lakás, kert, üzlet, raktár stb.”

A „felhasználási hely” fogalma

GET 3. § 16.

A felhasználó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan, ahol

a felhasználói berendezés,

a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó,

a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van.

És a csatlakozó vezetéke hol van?

„Telephelyi felhasználó” - GET 3. § 56. A telephelyi vezetéken földgázt vételező, a

telephelyi szolgáltató (Fogalma sem a GET-ben, sem a Vhr-ben nincs definiálva.) által földgázzal ellátott felhasználó.

„Telephelyi szolgáltatás” - GET 3. § 57. A telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása.

GET 20. § (1)

A telephelyi szolgáltatási tevékenység keretében földgázt értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak (Megjegyzés: de nem kötelezettek) a Hivatalhoz az általuk 2005. augusztus 1. napját megelőzően létesített vagy üzemeltetett telephelyi vezeték működtetésére (?) vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtani.

Ha az érintett gazdálkodó szervezetek nem élnek e jogosultságukkal, a Hivatal a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező felhasználók kérelmére, vagy hivatalból, telephelyi szolgáltatói engedély (?) megkérésére kötelezheti a telephelyi vezeték tulajdonosát.GET 20. § (2) A telephelyi szolgáltató a tevékenységét a telephelyi felhasználók részére végzi.

(5) A telephelyi szolgáltató (?) köteles:

a) az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi és műszaki követelmények figyelembevételével fenntartani és üzemeltetni,

b) a karbantartási, javítási és felújítási munkákat időben elvégezni,

c) a vezetékhez való hozzáférést és a vezetékes szolgáltatást az üzletszabályzatában közzétett méltányos, költségalapú térítés ellenében biztosítani.

Ez az a pillanat,

amelytől kezd izgalmas lenni

az előadás címében rejlő kérdésre adandó válasz!

GET 21. § (1)

A telephelyi vezeték létesítésére

és üzemeltetésére, a

- csatlakozóvezetékekre és

- felhasználói berendezésekre vonatkozó

jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

GET 21. § (2) A telephelyi szolgáltató a telephelyi vezeték létesítése, üzembe helyezése és üzemeltetése során

a külön jogszabályban meghatározott feladatokat köteles ellátni.

GET 21. § (2) A telephelyi vezeték üzemeltetésére és létesítésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feladatokat műszaki-biztonsági hatóság látja el.

Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (Területi Mérésügyi Műszaki Biztonsági Hatóságok)

Vhr. 13. § (1) A telephelyi szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetnek az engedély a Hivatalhoz

benyújtandó kérelemhez

csatolni kell többek között a

Vhr. 5. sz. melléklet IV. fejezet 15.

A telephelyi vezeték műszaki-biztonsági megfelelőségének

- a csatlakozóvezetékekre és

- felhasználói berendezésekre

vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról szóló külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott megfelelőségi igazolását.

További kérdések

1. Hol kezdődik, és hol végződik a telephelyi vezeték?

2. Hol vannak a telephelyi szolgáltató felelősségi határai?

GET 22. § A telephelyi szolgáltatónak a feladatai ellátásához rendelkeznie kell

- telephelyi vezeték hálózattal,

- adatforgalmi és informatikai rendszerrel,

- mérő és adatátviteli eszközökkel,

továbbá saját szervezetén belül

- a telephelyi vezeték folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó,

- a karbantartást, valamint

- az üzemzavar elhárítását irányító szervezettel.

Vhr. 13. § (5) Ha a telephelyi vezeték tulajdonosát a Hivatal a telephelyi szolgáltatói engedély iránti kérelem benyújtására kötelezi és ennek a kötelezett a határozat szerinti határidőben nem tesz eleget, a Hivatal a telephelyi vezeték üzemeltetésére földgázelosztót jelöl ki. A kijelölt földgázelosztó jogosult a telephelyi vezeték üzemeltetési költségeinek fedezésére a telephelyi felhasználóktól díjat szedni. A díj mértékét a Hivatal kijelölő határozatban állapítja meg. A telephelyi vezeték földgázelosztó által történő üzemeltetése nem minősül földgázelosztási tevékenységnek.

Vhr. 13. § (6)

A kijelölt földgázelosztó és a telephelyi vezeték tulajdonosa az üzemeltetésre átvett telephelyi vezetékre vonatkozóan köteles üzemeltetési szerződést kötni.

14. § (1) A telephelyi szolgáltatónak rendelkeznie kella) a telephelyi vezeték üzemeltetési jogával,b) csatlakozóvezetékekre és felhasználói berendezésekre

vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról szóló külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott megfelelőségi igazolással, - Betartható követelmény?

c) telephelyi szolgáltatás végzésére, csatlakozóvezetékekre és fogyasztói vezeték (?) üzemeltetésére, karbantartására, javítására alkalmas szakszemélyzettel,

d) a tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel,

e) vezetékes szolgáltatás nyújtására, valamint a telephelyi felhasználó igénye esetén a földgáz értékesítésre vonatkozó szerződéssel,

f) a csatlakozó földgázszállítóval vagy földgázelosztóval megkötött, együttműködési megállapodással.

Vhr. 16. § (1) A telephelyi szolgáltató köteles

a) a telephelyi vezetéket a GET, e rendelet, valamint a külön jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan üzemeltetni, továbbá azt olyan módon fenntartani, karbantartani és fejleszteni, hogy az megbízhatóan és üzembiztosan működjön,

b) üzemviteli naplót vezetni a telephelyi felhasználót érintő üzemszünetekről, üzemzavarokról, korlátozásokról, amelyet a telephelyi felhasználó kérésére betekintésre rendelkezésére bocsátani, a telephelyi felhasználót érintő eseményekről másolatot vagy kivonatot készíteni,

c) előre tervezhető éves rendes karbantartási, felújítási munkálatokról, az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett felhasználókat a szünetelés megkezdését megelőzően legalább 90 nappal értesíteni,

d) a normál üzemmenettől eltérő, de az üzemzavar szintjét el nem érő üzemi események esetén 3 órán belül az általa ellátott felhasználót értesíteni a bekövetkezett eseményről és annak várható hatásairól, kivéve, ha ezen időtartamon belül a hibát elhárította. Az engedélyes ez utóbbi esetben is köteles a hibának, és az elhárítására alkalmazott intézkedésnek az üzemviteli naplóban történő rögzítésére,e) a felhasználónak nyújtott vezetékes szolgáltatás után kiállított számlában vagy bizonylatban (?) tájékoztató adatként megbontva az általa, a külön jogszabály alapján megfizetett vagy megfizetendő rendszerhasználati díjakat és az általa nyújtott telephelyi vezetékes szolgáltatás díját is feltüntetni.

Megállapítások

Vhr. 14. § (1) b) A csatlakozóvezetékekre és felhasználói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról szóló külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott megfelelőségi igazolás kiadására a területi Mérésügyi Műszaki Biztonsági Hatóság illetékes.

A telephelyi szolgáltatási tevékenység keretében földgázt értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak a Hivatalhoz az általuk 2005. augusztus 1. (?) napját megelőzően létesített vagy üzemeltetett telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtani.

A 2005. augusztus 1. napját megelőzően létesített vagy üzemeltetett telephelyi vezeték létesítését megelőzően - a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés gáztervére vonatkozóan - hatályos előírásokat

a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet

2. sz. melléklet VII. fejezet Gáz-és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat

tartalmazta

Hatályon kívül helyezve: 2004. január 01.

A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet

2. sz. melléklet VII. fejezet B)

„8. § (1) A gázszolgáltató a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés gáztervét – az ipari nagyfogyasztó kivételével – felülvizsgálni köteles- a gázszolgáltatás feltételeinek fennállása,- a műszaki – biztonságtechnikai követelmények,- a helyes méretezés,- a felszerelésre kerülő gázkészülékek és berendezések alkalmazhatósága és alkalmassága szempontjából.”

A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet

2. sz. melléklet VII. fejezet D)

„4. § (5) Ipari fogyasztó az a természetes vagy jogi személy, aki ipari, mezőgazdasági vagy kereskedelmi tevékenység folytatására jogosító hatósági engedéllyel (alapító okirat, iparengedély, stb.) rendelkezik, függetlenül attól hogy a gázt ezen tevékenység keretében technológiai célra vagy attól függetlenül egyéb célra használja fel.”

A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet

2. sz. melléklet VII. fejezet D)

„4. § (6) Ipari nagyfogyasztó az az ipari fogyasztó, amelynek csúcsfogyasztása földgáz használata esetén a 200 m3/h-t meghaladja és a jogszabályok szerint energetikussal, illetve önálló energetikusi szervezettel vagy főenergetikussal, illetve főenergetikusi szervezettel rendelkezik, arra az önálló üzemegységként működő telephelyre, üzemre stb. mely e feltételeknek megfelel, az ipari nagyfogyasztóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

A Vhr. 13. § (5) bekezdése értelmében a telephelyi vezeték földgázelosztó által történő üzemeltetése nem minősül földgázelosztási tevékenységnek.

Következtetés: A telephelyi vezeték nem lehet elosztóvezeték.

3. Vhr. 14. § (1) f) A telephelyi szolgáltatónak rendelkezni kell a csatlakozó

földgázszállítóval vagy földgázelosztóval megkötött együttműködési megállapodással.

Következtetés: A telephelyi vezeték nem lehet sem szállítóvezeték, sem elosztóvezeték.

A telephelyi vezetéknek csak a kezdőpontja értelmezhető, a „végpontja” nem.

Következtetés: A telephelyi vezetéket üzemeltető, vagy az üzemeltetésére kijelölt földgázelosztó felelősségének határa jogszabályokban nem definiált, nem értelmezhető.

Végkövetkeztetés

A telephelyi vezetéknek jelenleg nincs helye és szerepe az együttműködő

földgázrendszerben.

Annak nem része.

A gyakorlatban használhatatlan és értelmezhetetlen fogalom.

Alternatívák

a) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 4.

Csatlakozóvezeték, illetve a 3. § 18. Felhasználói berendezés fogalmainak következetes alkalmazása,

b) A „Telephelyi vezeték” csatlakozó vezetékeit szakértői vélemény alapján elosztóvezetékké célszerű átminősíteni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.