Az autós szakmák szakképzésea technika és a munkáltatók

szorításában

Dr. Nagyszokolyai Iván

Autótechnika főszerkesztő előadása alapján

Bagi Mihály

AOE Szakképzési Tagozat vezető

2013.06.01. AOE szakképzési tagozat ülése

Az autójavítás, autószerelés a szerviz-szolgáltató szakterület és szakma egyik

legnehezebbike!

Az autójavítás, autószerelés a legnehezebb szerviz-szolgáltató szakterület és szakma!

Mi okozza a „bajt”?

Néhány alapvetés az autótechnika oldalárólA közúti jármű az ipari sorozattermelés legösszetettebb műszaki objektuma. A közúti jármű az ipari sorozattermelés legtöbb tudományág eredményét magába foglaló terméke.

A közúti jármű az ipari sorozattermelés legtöbb környezeti problémát okozó terméke.

A közúti jármű a jövőbeni mobilitás legtöbb kérdőjelét hordozza.

A közúti jármű a legtöbb üzemeltetési nehézséget, gondot magában hordozó ipari sorozattermék.

Következmények

A közúti jármű egészében megtaníthatatlan és megtanulhatatlan.

A közúti jármű üzemeltetése önálló részfeladatok összességéből áll össze.

A közúti jármű javítás önálló részfeladatok összességéből tevődik össze.

A közúti jármű javító személy csak egy-két részfeladat megoldására készíthető fel.

A mechatronikai közúti jármű javítása 70%-ban továbbra is kézműves munka.

Megállapítások

A közúti jármű fenntartásához szükséges összes ismeretet, alapismeret szinten sem lehet (a mai képzés időkeretében) megtanítani.

A közúti járművek kategóriáira a képzés korai szakaszában, vagy eleve szakosodni kell.

Ha az egész nem megy, ki kell választani a szükséges területeket.

A kézműves autószerelői szakma gyakorlati feladataiból kell kiindulni!

Megfontolások

Van többféle autószerelő?

Szerviz autószerelő- márkaszerviz autószerelő,- független autószerelő.

Autógyári (autó, motor stb.) össze-szerelő

Azonos képzés

Ez más!

Erre mondja a Mercedes és más nagy autógyártó

„Iskolák, ti csak alapozzatok, a szakmát majd mi tanítjuk meg!”

Elszántság

Azt tanítsuk, ami majd a tényleges munkához szükséges! Arra alapozzuk meg a tudást, ami az autójavításban feladatként jelentkezik.

A közúti járművek technikája a legdinamikusabban változó technika, tehát

- ki kell dobni a tananyagból bátran mindent, ami elavult és - be kell venni mindent, ami a biztos közeljövő!

Viszonylag gyorsan kell változnia a tananyagnak?

IGEN!

MAtanítsuk

- 10 0 + 5

Ami az adott modellévekben nagysorozatú

gyártásba kerül

Előrelátás!

5év

biztonsággal előre látható!

Ami ma kis sorozatban

már van.

Amit előírások

kötelezővé fognak tenni.

Milyen időintervallumot öleljen fel a tananyag?

évek2003

MA

- 10 0 + 5

Ami az adott modellévekben nagysorozatú

gyártásba kerül

- hibrid technika,- SCR, LNT

emissziótechnika,- CNG gázautó- asszisztens

technikák

Milyen időintervallumot öleljen fel a tananyag?

évek

MA

- 10 0 + 5

Mi ne legyen a tananyag?

évek

Vannak előrelátható, de

ma még kétséges jövőjű technikák.

Ezek a mindenkori mában nem képezhetik a tananyag tárgyát!

Mit hagyjunk el?

MA

- 10 0 + 5 évek- 30

Karburátor

Soros és forgóelosztós adagoló

Mechanikus megszakítós gyújtás

Gyújtáselosztó

Egyes kormánygépek

Mechanikus feszültség-szabályzó

stb.

Mi az, amibe nem szabad belemenni?

A javíthatatlan javítása és a beállíthatatlan beállítása kárt okozhat.

Azt is tanítani kell, hogy mihez nem szabad hozzányúlni!

Ami nem szerelhető szét, illetve szét- és összeszerelése, beállítása gyártói, illetve specialista eszközöket, tudást igényel és alkatrész sincs hozzá.

Ezt ne tanítsuk! (mélységében)

A CR-szivattyútól és a dízelinjektortól kezdve, a DSG váltón, a hibridhajtóművön, az EH és elektromechanikus kormánygépeken át a „titkos” jeladókig, a klímakompresszorig, az integrált műszerfalakig stb. stb. stb.

Mi az, amibe nem szabad belemenni?

A közúti jármű ma a tudományok összes eredményét, csúcstechnikáját tartalmazza.

Ez nem jelenti azt, hogy az autószerelőnek mindenben automatikusan kompetensnek (illetékes, jogosult, szakértő) kell lennie!

Számos „beépített tudomány” felségterületünkön kívüli! „Elvan magában!” – a fedélzeti hálózati kommunikáció, - az emissziótechnikai „vegyiművek”, mint kémia,- minden ECU szoftver, mint programnyelv, architektura,- fedélzeti IT, infotainment hardver,- jeladó és érzékelő fizikai alapelvek (mélységében) stb.

Ezt se tanítsuk! (mélységében)

Mivel ne foglalkozzunk iskolai keretek között?

Amihez a tanműhelyben úgysem férünk hozzá!

- gyári kapcsolatú elektronikus illesztések, programfrissítés, immo, amihez jogosultság és eseti autó kell,- különleges rendszerek vezetett hibakeresése,- típusfüggő kalibrációk,- főegység ki- és beszerelés,- célszerszám-igényű főegységszerelés (pl. erőátvitel),- utólagos kiegészítő szerelések (pl. vonóhorog),

Mikor lenne „népszerűbb” az autószerelő képzés a munkaadók szemében?

Ha

- emelőgép vizsgát tesz a tanuló (magyar specialitás),

- tud egy idegen nyelvet (műszaki, ügyfélszolgálati szint) (érettségizettek!),

- néhány azonnal használható rutinnal rendelkezik (kerékszerelés, villamos mérések, szervizműveletek, járműazonosítás, környezetvédelmi mérés, diagnosztikai műszer alapszintű használata, járművilágítás szerviz stb.)

- megvannak a megfelelő gépjárművezetői jogosítványai.

Mi még? Ezt a munkáltatók mondják meg!

Mennyi elmélet kell?

Ami kell: célirányos alkalmazott ismeretek, melyek a hibafeltáró logikus gondolkozást, a mérést, a szerelést segítik.Ez nem kevés!

Ami kapcsolható a gyakorlathoz!

Ne feledjük, hogy középiskolát végzettekről van szó.Lehet bírálni az érettségit, de nem feladatunk az újratanítás.

Újra kell gondolni melyek legyenek az alapismereteket, alkalmazott ismeretek! Jobban kell az ismereteket az alkalmazáshoz kötni. (anyagismeret, technológia, javítástechnológia, elektromosság/elektronika, informatika)

Milyen gyakran változzon a tananyagi tartalom?

Az átdolgozásra elegendő az 5 éves periódus!

Kellenek valakik, akik a témát folyamatosan gondozzák, ez lehet a szakfelügyelet vagy a szakmai tanácsadó testület.

Kereteket kell eleve adni, melyben van szabad mozgás!

Az egységesség fontos, de meg lehet engedni helyi eltérések (iskolai felszereltség, gyakorlati helyek).

Továbbképzés!

Ez a szakma természetes alapeleme!

Ha nincs központi intézmény, akkor cégeknek, szakiskoláknak kell erre felkészülni, specializálódni! (Vannak már jó példák!)

Irányok, területek:- jövőbe néző,- szintentartó,- átképző,- „veterán”

- speciális.

Ez pénzt hoz tanárnak, iskolának!A feltételek adottak!Van külső segítség!

Sokaknak segít!Növeli az iskola hírnevét!

Ki mondja meg mindezt?Ki felügyelje a szakma képzését?

NFM? – képes a koordinációra?Nincs és nem is lesz embere.

Átadja másnak?

- kamarának?- saját intézményének (pl. NKH)?

A kamaránál volna a legjobb helye, ha

- a kamara szakmai - mérnök-tanári - kezekbe adná a tartalom meghatározást. - lenne szakfelügyelet, - értelmes tanártovábbképzés,

és nem szólna bele intézmény, politika.

Az ura légy és ne a szolgája!

A technikára és aszakképzésre is igaz