Az adócsalás gazdaságpszichológiai megközelítése

Mi a különbség adócsalás és adóelkerülés között?

„Adóelkerülés”

Olyan magatartás, amely bár az adótörvények szellemét sérti, mégis legális.

„Adócsalás”

Az adótörvények értelmében tilos.

Az adók 3 funkciót töltenek be:

1. Forrást biztosítanak a közjavak előállításához

2. Mérséklik a jövedelmi egyenlőtlenségeket

3. Segítenek a gazdasági ciklusok kontrollálásában

Melyek a közjavak:

Honvédelem Belső közrend fenntartása Országút építés Alapkutatások Közegészségügy támogatása

(nem lehet őket magánkézbe adni!)

Adókiesés

Az „üzletszerűen” elkövetett gazdasági bűncselekményekből származik a jelentősebb adókiesés

Azonban az adóelkerülés is vészesen gyakorivá vált!

Példa az adóelkerülésre:

Illegális foglalkoztatás– 1999-es adat: kereskedelemben és építőiparban

vizsgált 190 munkáltató közül 60%-nál állapítottak meg jogsértést

Számlaadás elkerülése:– KSI vizsgálat 1998-ban: építőipari és javító-

szerelő szolgáltatások 44%-ánál állítottak ki számlát

Az adóelkerülés közgazdaságtani megközelítése:

A szakemberek szerint a magyar gazdaság túladóztatott, így az adók csökkentésétől az adóbevételek növekedése várható.

(Erdős 1998)

Helyi- versus központi adóztatás kérdése

A helyi kötődés miatt – az igények jobb kielégítése miatt - a lakosság nagyobb áldozatot is hajlandó elviselni

A helyi szervek takarékosságra törekszenek, hiszen az adózónak ellenőrzési lehetősége van

Az adócsalás büntetőjogi pszichológiai megközelítése:

Az önérdek akkor késztet csalásra, ha az így elérhető jövedelem még a várható büntetés levonásával is nagyobb, mint a becsületesen szerezhető jövedelem

Az adócsalás büntetőjogi pszichológiai megközelítése:

Az elrettentés sikere a büntetés nagyságától és a lebukás valószínűségétől egyaránt függ.

A büntetés visszatartó erejét a felderítés hatékonyságának javításával kellene (lenne célszerű) növelni, nem pedig a büntetés nagyságának emelésével.

Az APEH 1996-os statisztikája az adóellenőrzések gyakoriságáról:

Magánszemélyek : 100 évente Egyéni vállalkozók: 43 évente BT-k: 33 évente Kft-k,Rt.-k: 10 évente

5 évente elévülnek a kötelezettségek!

Mit mond a játékelmélet az adófizető dilemmájáról:

Abban az esetben, ha mindenki maga döntheti el, hogy befizeti-e az adóját, akkor az egyén szempontjából négyféle kimenet lehetséges:– Csak én fizetek adót ( legrosszabb)– Senki sem fizet adót – Mindenki fizet adót– Csak én nem fizetek adót (legjobb megoldás)

„Csak én nem fizetek adót” (legjobb megoldási lehetőség az egyén szempontjából)

A közjavak előállításának forrását a társadalom többi tagja biztosítja, ő ezekhez hozzájut anélkül, hogy létrehozásukban részt vállalna

Tehát: a „racionális” adófizető elsősorban az adófizetés elkerülésére motivált a közgazdasági modell alapján.

Az adócsalást meghatározó társadalmi és egyéni tényezők

Mi befolyásolja az adócsalást?

1. Társadalmi normák kedvezőtlen változása 2. A közösségi és egyéni érdekek ütközése3. A társadalom többi tagjának előnytelen viselkedése

(gyakori adócsalás)4. Alulinformáltság az adók elköltéséről ebből

következően az adózás szükségességének kétségbe vonása

5. Az adórendszer rosszul észlelt igazságossága6. Az adócsalás erkölcsi megítélése

1. Társadalmi normák kedvezőtlen változása

Ha társadalmi elvárás, hogy a norma az adók megfizetése, akkor az adózók igazodni fognak ehhez a normához és tisztességesen fognak adózni.

Az adóelkerülés magas százalékából arra lehet következtetni, hogy Mo.-on a társadalmi normák meggyengültek

Társadalmi normák hazai elfogadottságának felmérése (1993)

„Aki vinni akarja valamire, az rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon”– Teljesen egyetértett: 39%– Részben egyetértett: 39%– Inkább nem értett egyet: 12%– Nem értett egyet: 10%

Társadalmi normák hazai elfogadottságának felmérése (1997)

„Aki vinni akarja valamire, az rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon”– Egyetértett: 82% !!!– Több, mint 1993-ban (78% volt)

A sikeres emberek mind normaszegők?

„Szegj meg minden szabályt”

(menedzser könyvcím)

Anómia

A társadalmi normák meggyengülésének állapota (Durkheim)

A gyors társadalmi változások akut feszültséghelyzetet teremtenek, növelik a szocializációs zavarok gyakoriságát,ezáltal norma és értékzavart, válságot okoznak

Mi jellemző Magyarországra?

Hatalomnélküliség Értelmetlenség Normák hiánya Elmagányosodás Bizalomhiány Önbecsülés elvesztése „mások önző érdekérvényesítését nem korlátozzák a

közösség érdekeit védő társadalmi szabályok”

2. A közösségi és egyéni érdekek ütközése

Ha helyi adók lennének, akkor jobb lenne az adófizetési hajlandóság

A helyi kötődés miatt – az igények jobb kielégítése miatt - a lakosság nagyobb áldozatot is hajlandó elviselni

A helyi szervek takarékosságra törekszenek, hiszen az adózónak ellenőrzési lehetősége van

3. A társadalom többi tagjának előnytelen viselkedése (gyakori adócsalás)

Minél magasabb egy időszakban az adócsalók száma, az emberek annál hajlamosabbak csalni

Felmérések:– 1996-ban az adócsaló cégek aránya 35,8+-15%

volt– A megkérdezett vállalkozók 85%-a említett általa

már alkalmazott adóelkerülési módot

4. Alulinformáltság az adók elköltéséről ebből következően az adózás szükségességének kétségbe vonása

Sokan azt gondolják, hogy a befizetett adót nem arra költik, amire kellene

Az adózók alulinformáltak az adórendszert illetően

Javítani kellene a tájékozottságot

Felmérés: „Mit érzünk, amikor adózunk:

„hozzájárulok valamihez” – Magyarok: 14%– Hollandok: 60%

Elvesznek tőlem valamit:– Magyarok: 54%– Hollandok: 14%

A rendszerváltás óta egyre több visszaélésről, felesleges kormányzati költekezésről hallunk

Ez jelentősen csökkenti az adózási edvet

5. Az adórendszer rosszul észlelt igazságossága

Az adózók igazságtalannak tartják az adórendszert

A vállalkozók többet csalnak, mint az alkalmazottak

Magyarországon túl nagy terhet róttak a munkajövedelmekre, míg keveset a tőkejövedelmekre

6. Az adócsalás erkölcsi megítélése

Az adózók általában nem tartják súlyos bűncselekménynek az adótörvények megsértését

Az egyén erkölcsi értékítéletei szoros összefüggésben vannak a társadalmi normákkal

Felmérés

„Nincs abban semmi rossz,ha valaki kihasználja az adótörvények kiskapuit– Teljesen egyetértett: 35%– Részben egyetértett: 25%– Teljesen elutasította: 10%

Az emberek súlyosan ítélik meg az adócsalás azon formáit, amit nincs módjuk alkalmazni,

míg enyhén ítélik meg azt, amelyek számukra is kivitelezhető.