„tudomány a sportoló nemzetért” · köszöntések dr. hauser zoltán, az eszterházy károly...

„Tudomány a Sportoló Nemzetért”a Nemzetközi Sporttudományi és Testnevelési Tanács

(ICSSPE) védnökségével

VI. Országos SporttudományiKongresszus

Eszterházy Károly Fôiskola, Eger2007. október 28-30.

Program és elôadás-kivonatok

AA kkoonnggrreesssszzuuss ffôôrreennddeezzôôjjee::Magyar Sporttudományi Társaság

HHáázziiggaazzddaa iinnttéézzmméénnyy::Eszterházy Károly Fôiskola

Eger, Eszterházy tér 1.

FFôô ttáámmooggaattóó::Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Sport Szakállamtitkárság

33Program • VI. Országos Sporttudományi Kongresszus

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3

Szemle3.qxd joooo 2007/10/16 14:00 Page 3

Fôvédnök

EEllbbeerrtt GGáábboorraz ÖTM Sport Szakállamtitkárság szakállamtitkára

Védnökök

GGyyöörrffii JJáánnoossaz ÖTM Sport Szakállamtitkárság fôosztályvezetôje

DDrr.. HHaauusseerr ZZoollttáánnaz Eszterházy Károly Fôiskola rektora

DDrr.. KKaammuuttii JJeennôôa Magyar Olimpiai Bizottság fôtitkára

DDrr.. OOrrmmaaii LLáásszzllóóa Magyar Edzôk Társaságának elnöke

DDrr.. SSzzaabbóó TTaammáássa Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet,

Utánpótlás-nevelési Igazgatóság igazgatója

SSzzeelleecczzkkii JJáánnoossEger város alpolgármestere

DDrr.. TTiihhaannyyii JJóózzsseeffa Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánja

Program • VI. Országos Sporttudományi Kongresszus44

Ma

gy

ar

Sp

ort

tud

om

án

yi

Sze

mle

• 8

. év

foly

am

31

. sz

ám

• 2

007/3

Tudományos Bizottság

Elnök: Frenkl RóbertAlelnökök: Földesiné Szabó Gyöngyi

Pucsok JózsefTihanyi József Vass Miklós

Tagok: Apor PéterBánhidi MiklósBognár JózsefGombocz JánosHamar Pál Honfi LászlóLénárt ÁgotaRadák ZsoltRétsági ErzsébetSzabó Tamás

Szervezô Bizottság

Elnök: Mónus András Társelnök: Honfi LászlóTudományos titkár: Bognár JózsefSzervezô titkár: Bendiner NóraTagok: Bánhidi Miklós

Dorogi LászlóGál LászlóKristonné Bakos MagdolnaLukácskó ZsoltRétsági ErzsébetSzatmári Zoltán

AA kkoonnggrreesssszzuuss hháázziiggaazzddáájjaa:: DDrr.. HHaauusseerr ZZoollttáánn rreekkttoorr,, EEsszztteerrhháázzyy KKáárroollyy FFôôiisskkoollaa

AA kkoonnggrreesssszzuuss eellnnöökkee:: DDrr.. FFrreennkkll RRóóbbeerrtt


22000077.. ookkttóóbbeerr 2288.. vvaassáárrnnaapp

EEsszztteerrhháázzyy KKáárroollyy FFôôiisskkoollaa ffôôééppüülleett,, ddíísszztteerreemm

1166..3300 –– 1177..2200

Megnyitó ünnepségMMooddeerrááttoorr:: JJóónnááss ZZoollttáánn kkuullttuurráálliiss pprrooggrraammiiggaazzggaattóó

„„SSppoorrttvvaarráázzss”” ssppoorrttbbeemmuuttaattóó

KKöösszzöönnttéésseekk

DDrr.. HHaauusseerr ZZoollttáánn,,az Eszterházy Károly Fôiskola rektora

SSzzeelleecczzkkii JJáánnooss,, Eger város alpolgármestere

PPrrooff.. EEmm.. HHeebbbbeelliinncckk MMaarrcceell,,az ICSSPE korábbi alelnöke, az MSTT díszvendége

PPrrooff.. EEmm.. FFrreennkkll RRóóbbeerrtta Magyar Sporttudományi Társaság elnöke

1177..2200 –– 1199..0000

I. Plenáris ülés

ÜÜlléésseellnnöökk:: NNááddoorrii LLáásszzllóó

EEllbbeerrtt GGáábboorrA sport szerepe a megújuló társadalomban

TTiihhaannyyii JJóózzsseeffA szakmai és tudományos képzés kapcsolata a testkulturális felsôoktatásban

Új kihívások

HHoonnffii LLáásszzllóóA regionalitás jelentôsége a sporttudományban

FFrreennkkll RRóóbbeerrttTények és trendek –

A sporttudomány társadalmi felelôssége

1199..0000 VVaaccssoorraa ffooggaaddááss


Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3

VI. Országos Sporttudományi Kongresszus

Program


22000077.. ookkttóóbbeerr 2299.. hhééttffôô

II. Plenáris ülés(II. emelet 302)

0099..0000 –– 1100..0000ÜÜlléésseellnnöökk:: FFrreennkkll RRóóbbeerrtt

SSzzeekkcciióóttiittkkáárr:: SSeerreess JJáánnooss

TTóótthh MMiikkllóóssAz endokrin szívmûködés szabályozása

és diagnosztikus jelentôsége

PPaavvlliikk GGáábboorrHypertonia és sport

PPuuccssookk JJóózzsseeffSportgenomika, dopping

„A” szekcióEdzéstudomány, kineziológia

(II. emelet 303)

1100..0000 –– 1122..0000ÜÜlléésseellnnöökköökk:: RRaaddáákk ZZssoolltt,, TTiihhaannyyii JJóózzsseeff

SSzzeekkcciióóttiittkkáárr:: JJuuhháásszz IImmrree

SSzziilláággyyii TTiibboorr,, GGááll RReennaattoo:: A felsô végtagi testszegmen-sek pályakövetô mozgásainak elemzése

HHoonnffii LLáásszzllóó,, MMüülllleerr AAnneettttaa,, SSeerreess JJáánnooss,, SSzzéélleess--KKoovvááccssGGyyuullaa:: Sorozatugrások teljesítményállandósági vizsgálatai a12-14 éves általános iskolai tanulóknál

GGyyuullaaii GGeerrggeellyy,, BBrreettzz KKáárroollyy,, DDeerrzzssyy BBééllaa,, LLeeiibbiinnggeerr ÉÉvvaa::Szertornászok egyensúlyérzékét befolyásoló tényezôinekelemzése, a mozgással bevezetett egyensúlyi helyzetekösszehasonlítása

BBéérreess SSáánnddoorr,, HHeeggeeddûûss IImmrréénnéé,, LLáásszzllóó FFeerreenncc,, KKiissss GGáá--bboorr:: Rövidtávú alkalmazkodás az atlétikai sprint számokverseny bemelegítése során

KKoovvááccss NNoorrbbeerrtt:: Serdülôkorú diákok távolugrásakor re-gisztrált sebességértékek alakulása

CCssááttaalljjaayy GGáábboorr,, DDaannccss HHeennrriieettttee:: Labdarúgó mérkôzésekszámítógépes elemzése

SSáánnttiiccss BBééllaa:: A mezociklus szerepe a labdarúgók felkészí-tésében

RRáácczz KKaattaalliinn,, BBrreettzz KKáárroollyy:: Nagycsoportos óvodások sta-bilometriás eredményei

VViicczzaayy IIllddiikkóó,, KKoonnttrraa JJóózzsseeff,, MMaacceejjkkoovváá YYvveettttaa :: Koordi-nációs alapképességek vizsgálata 5 - 6 éves gyermekek kö-rében

„B” szekcióFogyatékosok sportja, gyógytestnevelés

(II. emelet 302)

1100..0000 –– 1122..0000ÜÜlléésseellnnöökköökk:: BBeenncczzúúrr MMiikkllóóssnnéé,, NNéébbaalldd RRuuddoollff

SSzzeekkcciióóttiittkkáárr:: HHaajjdduu PPááll

NNéébbaalldd RRuuddoollff:: Áttekintés a fogyatékos emberek hazaisportjáról

BBeenncczzúúrr MMiikkllóóssnnéé,, BBaattaa BBeeááttaa:: Esélyegyenlôség segítésea fogyatékos emberek sportolásában

SSzzeekkeerreess PPááll:: Útban Peking felé (Hol tart a magyar para-limpiai mozgalom)

JJááddyy GGyyöörrggyy:: Sajátosságok a tanulásban- és értelmükbenakadályozott emberek sportjában

KKiissss EErriikkaa:: Mozgáskorlátozott sportolók sportág-specifi-kus kategória besorolása

KKäällbbllii KKaattaalliinn:: Az ülôröplabdázás hazai helyzete a 2007-es nyíregyházi Európa-bajnokság tapasztalatai alapján

KKeesseerrûû JJóózzsseeff:: Integráció az edzôi munkában a judosportág gyakorlatán keresztül

SSiimmoonn IIssttvváánn ÁÁggoossttoonn:: A környezeti háttér és a gyógytest-nevelés kapcsolatának vizsgálata a soproni tanulók körében

NNaaggyyvváárraaddii KKaattaalliinn:: A gyógytestnevelés helyzete Szom-bathelyen

„C” szekcióKépzés, továbbképzés

és a felsôoktatás sportja(II. emelet 306)

1100..0000 –– 1122..0000ÜÜlléésseellnnöökköökk:: HHaammaarr PPááll,, HHééddii CCssaabbaa


HHééddii CCssaabbaa:: Értékek és tendenciák a nemzetközi és a ha-zai egyetemi sportéletben

SSzzaallaayy PPiirroosskkaa,, GGáássppáárr EEmmeessee,, SSiippooss KKoorrnnééll:: Egészség-fejlesztési törekvések, szakmai feladatok, és saját egészség-fejlesztési erôfeszítések vizsgálata a pedagógusképzésben

KKookkoovvaayy ÁÁggnneess:: IT alkalmazások lehetôségei tapasztala-tai és problémái a sportszakember képzésben

MMáárrkkuuss LLáásszzllóó:: Koncepció a sportszakemberek tovább-képzési rendszerére

FFrriittzz PPééttzzeerr,, SScchhaauubb GGáábboorrnnéé,, DDoorrkkaa PPéétteerr:: Az egészségiállapot komplex fejlesztésére irányuló módszer kidolgozásaés annak hatékonyságvizsgálata fôiskolai és egyetemi hall-gatók körében

SSzzaallaayy GGáábboorr,, HHoonnffii LLáásszzllóó:: Testnevelés érettségi és test-nevelés felvételi eredményeinek összehasonlító elemzése

SSáárriinnggeerrnnéé SSzziilláárrdd ZZssuuzzssaannnnaa:: A diploma ára - avagy a le-endô konduktorok fizikális állapota

RReeiiggll MMaarriiaannnn,, KKoovvááccss KKaattaalliinn,, TTrrzzaasskkoommaa--BBiiccsséérrddyy GGaabb--rriieellllaa:: A játékismeret vizsgálata az elsô éves TF hallgatókkörében


Ma

gy

ar

Sp

ort

tud

om

án

yi

Sze

mle

• 8

. év

foly

am

31

. sz

ám

• 2

007/3


„D” szekcióSportélettan, sportorvoslás, rehabilitáció

(II. emelet 312)

1100..0000 –– 1122..0000ÜÜlléésseellnnöökköökk:: PPaavvlliikk GGáábboorr,, SSzzôôttss GGáábboorr

SSzzeekkcciióóttiittkkáárr:: BBoocczz ÁÁrrppáádd

ZZssiiddeegghh MMiikkllóóss,, MMéésszzáárrooss ZZssóóffiiaa,, VVaajjddaa IIllddiikkóó,, MMéésszzáárroossJJáánnooss,, PPoollyyddoorrooss PPaammppaakkaass,, SSzziivvaa ÁÁggnneess,, OOssvváátthh PPéétteerr::Korai gyermekfejlôdés a szocio-ökönömiai státus hatásai

SSzzôôttss GGáábboorr:: Élvonalbeli sportoló nôk csontsûrûség pro-filjának újszerû bemutatása

LLáásszzllóó FFeerreenncc,, FFeehhéérr AAddrriieennnn,, HHoocczzaa ÁÁggnneess,, DDaann DDáánniieell,,MMoollnnáárr AAnnddoorr,, EEggrreessiittss JJóózzsseeff:: A metabolikus szindrómakóroktana és prevenciója a testmozgás szempontjából

KKnneeffffeell ZZssuuzzssaannnnaa,, HHoorrvváátthh PPaattrríícciiaa,, PPiinnttéérr BBaarrbbaarraa,, PPeett--rreekkaanniittss MMááttéé,, PPaavvlliikk GGáábboorr:: Összefüggés az echokardiográ-fiás adatok és a relatív aerob kapacitás között

HHoorrvváátthh PPaattrríícciiaa,, KKnneeffffeell ZZssuuzzssaannnnaa,, PPeettrreekkaanniittss MMááttéé,, LLéé--nnáárrdd ZZssuuzzssaannnnaa,, KKiissppéétteerr ZZssóóffiiaa,, PPaavvlliikk GGáábboorr:: Hypertoniásszülôk sportoló és nem sportoló utódainak szív adatai kü-lönbözô életkorban

CCssaajjbbóókk ÉÉvvaa,, NNeemmeess AAttttiillaa,, GGaavvaalllléérr HHeennrriieetttt,, LLáásszzllóó FFee--rreenncc:: Az elhízás és a növekedési hormon hatása az aorta tá-gulékonyságára

PPááppaaii JJúúlliiaa,, TTrróózznnaaii ZZssóóffiiaa,, VVeelleenncczzeeii AAttttiillaa,, KKoovvááccss ÁÁrr--ppáádd:: A különbözô sportágakhoz tartozó elit utánpótláskorúsportolók testszerkezete

TTrróózznnaaii ZZssóóffiiaa,, PPááppaaii JJúúlliiaa:: Sportoló fiatalok testfelépíté-sének különbségei az eredményesség függvényében

„Poszter” szekció(I. emeleti folyosó)

AA ppoosszztteerr--kkiiáállllííttááss tteelljjeess iiddôôttaarrttaammaa::0088..0000 –– 1188..0000

AA ppoosszztteerr--bbeemmuuttaattóó iiddeejjee hháárroomm ppáárrhhuuzzaammooss ccssooppoorrttbbaann 1122..0000 –– 1133..0000

ÜÜlléésseellnnöökköökk:: AAppoorr PPéétteerr,, KKrriissttoonnnnéé BBaakkooss MMaaggddoollnnaa,, MMüülllleerr AAnneettttaa

BBéérreess SSáánnddoorr,, HHoocczzaa ÁÁggnneess,, LLáásszzllóó FFeerreenncc:: Élvonalbelimagyar vágtázók gyorsasági állóképességének fejlesztésehosszú távon

BBeerrttóókk SSzzaabboollccss LLeevveennttee:: Motoros képességek vizsgálatakét erdélyi testnevelô-edzô szakos fôiskola példáján

CCssáánnyyii TTaammááss,, VVáárrii PPéétteerr:: A fizikai aktivitás kutatásánakmódszerei

FFeehhéérr CCssiillllaa,, GGyyuurrggyyiikk TTíímmeeaa,, SSzzaattmmáárrii ZZoollttáánn:: A bilaterá-lis transzferhatás vizsgálata a kislabda hajításban

OOllááhh ZZssoolltt,, MMaakksszziinn IImmrree,, OOzzssvváátthh KKáárroollyy:: Tanulók moto-ros állapotában tapasztalható változások egy nyári szünetután

OOzzssvváátthh KKáárroollyy:: Motoros tesztrendszerek összesített érté-kelése

BBóókkaa FFeerreenncc,, NNaaggyymmaajjttéénnyyii LLáásszzllóó,, PPaauulliikk EEddiitt:: Utánpótláskorú labdarúgók testi fejlettsége és kondicionális jellemzôi

JJuuhháásszz IImmrree,, SSzzaallaayy GGáábboorr:: Sporttáborok terhelésénekösszehasonlító vizsgálata a szívfrekvencia alapján

KKoollttaaii EErriikkaa,, MMiihhaalliikk BBaalláázzss,, NNyyaakkaass CCssaabbaa,, LLaacczzaa ZZssoomm--bboorr,, CCsseelleennyyáákk AAttttiillaa,, RRaaddáákk ZZssoolltt:: Az edzés és az IGF-1 ke-zelés hatása az agyi öregedésre

MMoollnnáárr AAnnddoorr,, SSzzáásszz AAnnddrrááss,, DDaann DDáánniieell,, LLáásszzllóó FFeerreenncc::A memória peptid galanin hatása a só-víz háztartásra az an-tidiuretikus hormon szabályozás útján

PPuuccssookk JJóózzsseeff MMáárrttoonn,, GGyyöörree IIssttvváánn,, PPuuccssookk JJóózzsseeff,, HHuu--sszzáárr ÉÉvvaa,, AArrggaayy KKaattaalliinn,, HHoorrvváátthh IIllddiikkóó:: Terhelés hatása aciklooxigenáz enzim mediátor anyagainak változására a ki-légzett levegô kondenzátumában élsportolóknál

RRáánnkkyy MMáárrttaa ZZssuuzzssaa,, TTiisszzeekkeerr ÁÁggnneess:: Élvonalbeli atlétákdopping vizsgálati jegyzôkönyveinek elemzése

SSzzaabbóó ZZssóóffiiaa:: Exercise counteracts changes in proteaso-me levels and activity after brain trauma

KKaallmmáárr ZZssuuzzssaa,, MMuunnkkááccssii IIssttvváánn,, HHaammaarr PPááll:: Testneve-lésszakos hallgatók kognitív szorongás és önbizalomhiányjellemzôinek vizsgálata

KKiinnccsseess KKoovvááccss ÉÉvvaa:: Aranycsapat, aranyemberekKKrriissttoonnnnéé BBaakkooss MMaaggddoollnnaa,, SSzzaallaayy GGáábboorr,, BBaattttaa KKlláárraa,,

SSeerreess JJáánnooss:: A testnevelés, mint tantárgy és a testnevelôtanárok tantestületi megítélése

MMiihhaalliikk HHuunnoorr,, AAbbee TTeettssuusshhii:: A budo értéke és adaptálá-sa a nyugati kultúrában

SSzzaabbóó KKrriissttóóff,, PPiiggnniittzzkkyy DDoorroottttyyaa,, VVeelleenncczzeeii AAttttiillaa,, KKoovvááccssÁÁrrppáádd:: A Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program informati-kai rendszere

VViicczzaayy IIllddiikkóó,, BBaarráátthh LLáásszzllóó:: A Komárom környéki általá-nos iskolák torna oktatásának helyzete egy felmérés tükré-ben

WWaacchhttlleerr GGyyöörrggyy:: Fenntarthatóság a világ helyzetét és asportszakma jövôjét illetôen

1133..0000 EEbbéédd ffooggaaddááss

III. Plenáris ülés(II. emelet 302)

1144..0000 –– 1155..2200ÜÜlléésseellnnöökk:: SSzzaabbóó SS.. AAnnddrráássSSzzeekkcciióóttiittkkáárr:: SSeerreess JJáánnooss

MMaarrcceell HHeebbbbeelliinncckkNutrition and Health

MMaarrttooss ÉÉvvaaA prevenció sajátosságai gyermekkorban.

Mikor kezdjük?

RRaaddáákk ZZssoollttA fizikai inaktivitás ára

SSzzaabbóó TTaammááss A sporttehetségek kiválasztása

– Praktikum? Tudomány? Misztikum?


Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


„E” szekcióÉletmód, szabadidô, táplálkozás

(II. emelet 302)

1155..3300 –– 1188..0000ÜÜlléésseellnnöökköökk:: BBookkoorr JJuuddiitt,, SSzzaabbóó BBééllaa


✝ SSiimmoonn JJóózzsseeff,, SSzzaabbóó SS.. AAnnddrrááss:: A folyamatos sporttevé-kenység hatása az élettartamra, közérzetre, életminôségre

BBookkoorr JJuuddiitt:: A sportturizmus piaci szegmenseBBôôsszzee JJúúlliiaa,, LLaakkaattii RRéékkaa:: Turisztikai fejlesztések környe-

zeti és életmódbeli hatásainak elemzése egy megvalósultprogram alapján

DDoobbaayy BBeeááttaa:: Szlovákia sportturisztikai adottságai s an-nak hatása az iskolai tanterv által szervezett táborozásokra

BBáánnhhiiddii MMiikkllóóss,, EEddvvyy LLáásszzllóó,, GGáállnnéé SSttaarrhhoonn KKaattaalliinn,, SSzzaa--llóókkii RRiihháárrdd:: Magyar fiatalok aktív üdülésének vizsgálata

NNaaggyy ÁÁggoossttoonn:: A Debreceni Egyetem életmód programjaés kapcsolatrendszere

TTrréénnyyiinnéé RRáákkóócczzii ZZssuuzzssaannnnaa:: A Szegedi Tudományegye-tem nôi alkalmazottainak aktivitása az egyetem sportéleté-ben

KKooppppáánnyy GGaabbrriieellllaa,, KKoovvááccss TTaammááss AAttttiillaa:: A rekreációssportolók felkészültsége az utcai futóversenyekre

SScchhaauubb GGáábboorrnnéé,, DDoorrkkaa PPéétteerr,, FFrriittzz PPéétteerr:: Szociális háttér,táplálkozás, fizikai teljesítmény iskoláskorú gyermekeknél

VVáárrii PPéétteerr,, CCssáánnyyii TTaammááss:: Az egészségnevelés hatékony-sága a családban - egy lehetséges kutatásmódszertanimegközelítés

„F” szekcióResearch Results and Methods

(English Session)(II. emelet 303)

1155..3300 –– 1188..0000CChhaaiirr--PPeerrssoonnss:: MMiikkee HHuugghheess,, SSzzaabbóó AAttttiillaa

SSeeccrreettaarryy:: BBíírróó MMeelliinnddaa

SSzzaabbóó AAttttiillaa,, VVeelleenncczzeeii AAttttiillaa,, SSzzaabbóó TTaammááss,, KKoovvááccss ÁÁrr--ppáádd:: Exercise Addiction

FFüüggeeddii BBaalláázzss,, TTóótthh LLáásszzllóó,, BBooggnnáárr JJóózzsseeff:: Assessmentthe capacity of working memory by complex motor task in10-14 years old children

MMuunnkkááccssii IIssttvváánn,, KKaattoonnaa ZZssoolltt,, HHaammaarr PPááll:: Survey onimprovement in balance tests and gymnastic elements ta-ught by different educational methods for kindergartneraged gymnasts

VVééccsseeyynnéé KKoovváácchh MMaaggddoollnnaa:: Health-conscious behaviorof people over sixty

EEffssttaatthhiiooss CChhrriissttooddoouulliiddeess:: Cyprus Sport Organization onthe Trail for Sport Engagement and Health Development

BBíírróó MMeelliinnddaa :: A new perspective of the effectiveness ofswimming education

DDiiaannaa CChhrriissttooddoouulloouu:: Sport Students’ Opinion about DeviantBehavior

DDóócczzii TTaammááss:: Sport, Globalization, National IdentityOOrrpphhaannooss YYiiaannnnaakkiiss:: Sport Tourism, a Probable Lifeboat

for the Development of Tourism in Cyprus

„G” szekcióSport és társadalom

(II. emelet 306)

1155..3300 –– 1188..0000ÜÜlléésseellnnöökköökk:: FFööllddeessiinnéé SSzzaabbóó GGyyöönnggyyii,, KKeerrttéésszz IIssttvváánn


KKeerrttéésszz IIssttvváánn:: Az ókori olimpiatörténet új feliratok tükré-ben

TTaakkááccss FFeerreenncc:: Budapest olimpiai kandidálásaOOnnyyeessttyyáákk NNiikkoolleetttt:: Új világrend és olimpia – Barcelona

1992BBaarráátthh LLáásszzllóó:: A Csehszlovákiai Magyar Testnevelô Szö-

vetség - (CsMTSz) megalakulása és mûködése az elsôCsehszlovák Köztársaságban

VVaarrrróó OOsszzkkáárr:: Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjas tudós,sportoló és sportvezetô

ÜÜlléésseellnnöökköökk:: FFööllddeessiinnéé SSzzaabbóó GGyyöönnggyyii,, LLuukkááccsskkóó ZZssoolltt

FFaarrkkaass PPéétteerr:: Állam és civil szféra viszonya a franciasportirányításban

LLáásszzllóó AAnniittaa,, LLéénnáárrtt ZZoollttáánn,, OOsszzttooppáánnii AAnnddrreeaa,, TTóótthh AAddrrii--eennnn:: Sporttal a nagyobb fokú önállóságért, az esélyegyenlô-ségért

NNéémmeetthhnnéé TTóótthh OOrrssoollyyaa:: Esélyegyenlôség a testnevelés-ben

TTaakkááccss BBeennccee:: A magyarországi serdülôkorúak fizikai ak-tivitása televíziózási szokásaik tükrében

„H” szekcióUtánpótlás-nevelés, tehetséggondozás

(II. emelet 312)

1155..3300 –– 1188..0000ÜÜlléésseellnnöökköökk:: SSzzaabbóó TTaammááss,, OOzzssvváátthh KKáárroollyy

SSzzeekkcciióóttiittkkáárr:: SSzzéélleess--KKoovvááccss GGyyuullaa

VVeelleenncczzeeii AAttttiillaa,, KKoovvááccss ÁÁrrppáádd,, SSzzaabbóó AAttttiillaa,, SSzzaabbóó TTaa--mmááss:: Települési lejtô az utánpótlás-nevelésben

GGéécczzii GGáábboorr,, BBooggnnáárr JJóózzsseeff,, OOllááhh ZZssoolltt:: Kiválasztás ésbeválás az U18-as jégkorong válogatottnál

KKoovvááccss ÁÁrrppáádd,, VVeelleenncczzeeii AAttttiillaa,, SSzzaabbóó AAttttiillaa,, SSzzaabbóó TTaa--mmááss:: A KSI-ben sportoló gyermekek társadalmi hátterénekátalakulása az elmúlt 30 évben

PPiiggnniittzzkkyy DDoorroottttyyaa,, SSzzaabbóó TTaammááss:: A Sport XXI. Utánpót-lás-nevelési és tehetséggondozási program, mint folyamatorientált rendszer

TTóótthh JJóózzsseeff:: Héraklész Bajnok- és Csillagprogram céljai,mûködési rendje, tapasztalatai

RRéévvéésszz LLáásszzllóó,, BBooggnnáárr JJóózzsseeff:: Az Ericsson-i tehetség-el-mélet vizsgálata úszásban

BBáánn SSáánnddoorr:: Az edzôk szerepe az utánpótlás korú úszókfelkészítésében

KKiissss GGáábboorr:: Gerelyhajítók versenyzôi életútját befolyásolótényezôk Magyarországon


Ma

gy

ar

Sp

ort

tud

om

án

yi

Sze

mle

• 8

. év

foly

am

31

. sz

ám

• 2

007/3


„I” szekcióSportpszichológia(II. emelet 314/a)

1155..3300 –– 1188..0000ÜÜlléésseellnnöökköökk:: LLéénnáárrtt ÁÁggoottaa,, SSooóóss IIssttvváánn

SSzzeekkcciióóttiittkkáárr:: BBoocczz ÁÁrrppáádd

SSooóóss IIssttvváánn,, HHaammaarr PPááll,, AAnnddyy LLaannee,, LLeeiibbiinnggeerr ÉÉvvaa,, KKaarrssaaiiIIssttvváánn:: Az érzelmi intelligencia és a hangulat mérése asportban – Az Érzelmi Intelligencia Skála és a Brunel Han-gulati Skála magyarországi alkalmazása

LLéénnáárrtt ÁÁggoottaa,, VVaarrggaa--PPiinnttéérr BBaarrbbaarraa,, SSáárraaii GGáábboorr,, MMiihhaalliikkHHuunnoorr:: Harcmûvészeti ágazatokat kezdô szinten gyakorlókpszichológiai vizsgálata

VVaarrggaa--PPiinnttéérr BBaarrbbaarraa,, LLéénnáárrtt ÁÁggoottaa,, PPaavvlliikk GGáábboorr,, TTóótthhLLáásszzllóó:: Chen-stílusú Tai Ji Quan gyakorlók pszichológiaivizsgálata

BBaallaassssaa LLeevveennttee,, SSiippooss KKoorrnnééll:: Miért kíváncsibbak a nôk- miért racionálisabbak a férfiak? Az STPI-Y (szorongássalösszefüggô személyiségvonások) és az LDM (Lifestyle De-fense Mechanism Inventory) mérési eredményeinek össze-függései rendszeresen sportoló egyetemisták körében

BBaarrtthhaa CCssaabbaa:: Labdarúgó játékvezetôk koncentrációs ké-pességének összehasonlító elemzése fizikai terhelés elôtt, il-letve után

RReennddii MMáárriiaa,, KKoovvááccss ÁÁrrppáádd,, SSzzaabbóó AAttttiillaa,, LLeehhmmaannnn LLáásszz--llóó,, TTóótthh JJóózzsseeff:: Az addikciók új formáinak megjelenése.Elôzetes közlemény egy reprezentatív felmérés tapasztalata-iról a sport és a számítógépes addikció kapcsolatáról

BBaalloogghh LLáásszzllóó:: A szervezet iránti elkötelezettség elôzményei,következményei – hatása a sportcsapatok teljesítményére

MMiikkuulláánn RRiittaa:: Testsúlykontroll és pszichikai közérzetBBoollllóókk SSáánnddoorr:: Középiskolai tanulók véleménye a testáta-

lakításról

1199..0000 VVaaccssoorraa,, ffooggaaddááss aa JJuuhháásszz PPiinnccéésszzeettbbeenn

OOkkttóóbbeerr 3300.. kkeedddd

IV. Plenáris ülés(II. emelet 302)

0099..0000 –– 1100..2200ÜÜlléésseellnnöökk:: FFööllddeessiinnéé SSzzaabbóó GGyyöönnggyyii


GGááll AAnnddrreeaaSport, média, nôk – Hazai és nemzetközi kitekintés;Földesiné Szabó Gyöngyi bevezetô gondolataival

GGyyöörrffii JJáánnoossA Sport XXI Nemzeti Sportstratégia átértékelô trendjei

– A sport társadalomfejlesztô hatásának elemzése

IIssttvváánnffii CCssaabbaaAz iskolai testnevelés

az európai uniós törekvések tükrében

GGoommbboocczz JJáánnoossA sport és a nevelés harmadik dimenziója

Round-Table(Konferenciaterem I. emelet 206)

IIss SSttiillll SSppoorrtt aa MMaallee PPrreesseerrvvee?? EEnngglliisshh RRoouunndd--TTaabbllee SSeessssiioonn

1100..3300 –– 1133..0000CChhaaiirr--PPeerrssoonnss:: GGyyöönnggyyii SSzzaabbóó FFööllddeessii,, EEvvaa SSuusskkaa

SSeeccrreettaarryy:: MMeelliinnddaa BBíírróó

PPaarrttiicciippaannttss:: nnaattiioonnaall aanndd iinntteerrnnaattiioonnaall eexxppeerrttss

„J” szekcióSport és nevelés(II. emelet 302)

1100..3300 –– 1133..0000ÜÜlléésseellnnöökköökk:: BBooggnnáárr JJóózzsseeff,, GGoommbboocczz JJáánnooss


BBooggnnáárr JJóózzsseeff:: Felnôttek érték- és tevékenységrendszerekor és iskolai végzettség tekintetében

BBuuccssyy GGeelllléérrttnnéé,, FFaazzeekkaass IIllddiikkóó:: Sport és személyiségfej-lôdés. Soproni fôiskolás hallgatók személyiségének alakulá-sa egy megismételt vizsgálat adatai alapján

NNéémmeetthh ZZssoolltt:: Konfliktuskezelési stratégiák vizsgálatavégzôs testnevelés szakos hallgatók körében

LLeeiibbiinnggeerr ÉÉvvaa,, KKiissss JJúúlliiaa,, HHuusszzáárr ÁÁggnneess,, HHaammaarr PPááll:: Hetiidômérleg vizsgálat 11-13 éves budapesti tanulók körében

BBaattttaa KKlláárraa,, KKrriissttoonnnnéé BBaakkooss MMaaggddoollnnaa:: A labdás sport-ágak nevelô hatásának empirikus vizsgálata

GGoommbboocczz GGáábboorr,, GGoommbboocczz JJáánnooss:: Adalékok utánpótlásedzôk pedagógiai profiljához

PPoollggáárr TTiibboorr:: A környezet véleménye Vas megyei diákoksportolásáról

MMüülllleerr AAnneettttaa,, JJuuhháásszz IImmrree,, SSzzéélleess--KKoovvááccss GGyyuullaa,, BBoocczzÁÁrrppáádd,, HHaajjdduu PPááll,, SSüüttôô LLáásszzllóó,, SSzzaallaayy GGáábboorr,, SSzzaabbóó BBééllaa,,SSeerreess JJáánnooss:: A sporttáborok pedagógiai és módszertani as-pektusai

„K” szekcióIskolai testnevelés, diáksport

(II. emelet 303)

1100..3300 –– 1133..0000ÜÜlléésseellnnöökköökk:: IIssttvváánnffii CCssaabbaa,, SSzzaattmmáárrii ZZoollttáánn

SSzzeekkcciióóttiittkkáárr:: SSzzéélleess--KKoovvááccss GGyyuullaa

SSzzaattmmáárrii ZZoollttáánn:: Testnevelés, mint a vidámság órája!?PPrriisszzttóókkaa GGyyöönnggyyvvéérr,, TTóóvváárrii FFeerreenncc,, PPaapppp GGáábboorr,, VVaassss

MMiikkllóóss:: Értékelés a testnevelésben II.HH.. EEkklleerr JJuuddiitt:: Tendenciák és kérdések az iskolai testne-

velésbenLLeehhmmaannnn LLáásszzllóó:: A közoktatási típusú sportiskola és a

sportiskolai kerettantervSSzziillvvaa ZZssuuzzssaannnnaa:: Third Culture Kids – A testnevelés taní-

tásának sajátosságai nemzetközi környezetbenBBiirróónnéé IIlliiccss KKaattaalliinn:: Röplabdázás az általános iskolákban.

Módszerek és lehetôségek az oktatásbanKKaattoonnaa ZZssoolltt:: A sokszereplôs úszásoktatás


Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


KKoovvááccss TT.. LLáásszzllóó,, SSuusskkoovviiccss CCssiillllaa,, FFüüggeeddii BBaalláázzss,, BBoogg--nnáárr JJóózzsseeff:: Az iskola szerepe a sportolási szokások kialakí-tásában és fenntartásában.

SSzzllaattéénnyyii GGyyöörrggyy:: Diákok sportja a tanórán kívül

„L” szekcióSportmenedzsment, sportstratégia

(II. emelet 306)

1100..3300 –– 1133..0000ÜÜlléésseellnnöökköökk:: GGyyöörrffii JJáánnooss,, RRééttssáággii EErrzzsséébbeett

SSzzeekkcciióóttiittkkáárr:: JJuuhháásszz IImmrree

SSzzaabbóó SS.. AAnnddrrááss:: A legális teljesítményfokozás lehetôsé-gei és korlátai

GGéécczzii MMaarriiaannnn,, SSzzaabbóó TTaammááss:: Edzôk foglalkoztatásánakatipikus vonatkozásai

SStteerrbbeennzz TTaammááss:: Sport és menedzsment: Döntések a pá-lyán kívül és belül

DDaannccsseecczz GGaabbrriieellllaa,, SSzzaabbóó LLaajjooss:: Projekt menedzsmentszemléletmód a nemzetközi sportrendezvények szervezésé-ben

GGôôssii ZZssuuzzssaa:: Az élsportoló, mint érték a sportszervezetvagyonkimutatásaiban

ÁÁccss PPoonnggrráácc:: A magyar sport területi versenyképességé-nek mérése és módszertana

PPaapppp GGáábboorr,, PPrriisszzttóókkaa GGyyöönnggyyvvéérr,, VVaassss MMiikkllóóss:: A sportönkormányzati finanszírozása Pécsett a IV. Városi Sportkon-cepció alapján

1133..0000 EEbbéédd ffooggaaddááss


Ma

gy

ar

Sp

ort

tud

om

án

yi

Sze

mle

• 8

. év

foly

am

31

. sz

ám

• 2

007/3

A Szervezô Bizottság felhívása!AA pplleennáárriiss eellôôaaddáássookk iiddôôttaarrttaammaa 1155 ppeerrcc,, vviittaa 55 ppeerrcc;; aa sszzeekkcciióóeellôôaaddáássookk iiddeejjee 1100 ppeerrcc,, vviittaa 55 ppeerrcc;; aa ppoosszztteerr--

bbeemmuuttaattóókk iiddeejjee 33 ppeerrcc,, vviittaa 33 ppeerrcc.. AA SSzzeerrvveezzôô BBiittoottttssáágg ttiisszztteelleetttteell kkéérrii aa rreennddeellkkeezzééssrree áállllóó iiddôô ppoonnttooss bbeettaarrttáássáátt..


AA MMAAGGYYAARR SSPPOORRTT TTEERRÜÜLLEETTII VVEERRSSEENNYYKKÉÉPPEESSSSÉÉGGÉÉNNEEKKMMÉÉRRÉÉSSEE ÉÉSS MMÓÓDDSSZZEERRTTAANNAA

ÁÁccss PPoonnggrráácc Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Statisztikaés Demográfia Tanszék, PécsEE--mmaaiill:: aaccsspp@@kkttkk..ppttee..hhuu

Napjainkban a közgazdaság-tudományon belül a gazdaság(sportgazdaság) térbeli mûködése iránt egyre nagyobb érdeklôdésfigyelhetô meg, mivel egyre többen elfogadják, hogy a gazdaságielemzés tényleges egységei már nem a nemzetgazdaságok, hanema régiók és megyék, hiszen az országhatárokhoz már kevésbé iga-zodnak az egyes iparágak tranzakciói.

A növekvô globális piac miatt nemcsak az országok, hanem azegyes területek (megyék, régiók) gazdasága is specializálódik, mi-vel az egyes területeken csak néhány iparág mûködéséhez elegen-dôk a szûkösen rendelkezésre álló tényezôk, erôforrások.

A hazai „sportgazdaság” 2005-ben becsült árbevétele 350 milli-árd forint, ami megközelítôleg az akkori GDP 1,7 %-a, vagyis a ko-rábbi évekhez képest jelentôs piacbôvülést mutat. Amennyiben ezígy van, akkor ennek a sportgazdaságnak a területi elhelyezkedé-sét megjeleníthetjük, és versenyképességét mérhetjük.

A célom volt, hogy a sport területi versenyképességének a rang-sorát meghatározzam és az ehhez szükséges módszertani appará-tust kidolgozzam, melyhez konstruktív és destruktív szemléletetegyaránt alkalmaznom kellett.

Az általam megszerkesztett modell, és a statisztikai módszereksokrétû alkalmazása segítségével mutatom be a hazai sport terüle-ti versenyképességének rangsorát, hiszen a sportgazdaságnak isvannak területi jellemzôi és térbeli hatásai.

MMIIÉÉRRTT KKÍÍVVÁÁNNCCSSIIBBBBAAKK AA NNÔÔKK -- MMIIÉÉRRTT RRAACCIIOONNÁÁLLIISSAABBBBAAKK AA FFÉÉRRFFIIAAKK

Az STPI-Y (szorongással összefüggô személyiségvonások) és az LDM (Lifestyle Defense Mechanism Inventory) mérési

eredményeinek összefüggései rendszeresen sportoló egyetemisták körében

BBaallaassssaa LLeevveennttee,, SSiippooss KKoorrnnééllSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest EE--mmaaiill:: lleevveennttee..bbaallaassssaa@@ggmmaaiill..ccoomm

BBeevveezzeettééss Vizsgálatunk két, mostanában standardizált kérdôív mérési ered-

ményeit mutatja be. A „State-Trait Personality Inventory-Y” (STPI-Y) és a „Lifestyle Defense Mechanism Inventory”/ Életmód Kérdô-ív (LDM) alkalmasnak látszik arra, hogy fontos adatokat nyerjünka különbözô nemû, a különbözô sportágakat- és eltérô szinten ûzôegyetemisták érzelmi állapotairól, valamint megküzdési jellegze-tességeirôl. A kiindulásnak tekintett egyik korábbi vizsgálatban(Spielberger, at al., 1980, Hungarian version Oláh, 1987) azt talál-ták, hogy a férfiak szignifikánsan alacsonyabb (p<0.05) vonás jel-legû szorongással jellemezték magukat, mint a nôk (Kudar, 2003).

VViizzssggáállaatt ttáárrggyyaa 376 SE-TSK-s egyetemista (120-an a 2003/2004-es, 133-an a

2004/2005-ös, míg 123-an a 2005/2006-os tanévben végezték aII. évet; átlagos életkoruk: 20,38 év; SD 1,78) 169 férfi és 207 nô– valamennyien rendszeresen sportolnak. Az STPI-Y- és az LDMskálák magyar nyelvû változatait tanítási órán töltettük ki velük.Összehasonlítottuk a különbözô szinten sportolókat és megvizsgál-tuk az összefüggéseket a két kérdôív skálái között. A statisztikai ér-tékeléshez az SPSS-t használtuk.

MMóóddsszzeerr A „State–Trait Personality Inventory-Y” (röviden: STPI-Y), azaz

az Állapot-Vonás Személyiség Kérdôív felnôtt változata (Spielber-ger, 1995, Hungarian version Sipos et al., 2004) 2x4 skálából áll:

Állapot/Vonás jellegû Szorongás, -Kíváncsiság, -Düh, és –Dep-resszió. A „Lifestyle Defense Mechanism Inventory” (röviden:LDM) (Spielberger, 1987) két skálát tartalmaz: az egyik a Racio-nalitás, illetve/és Érzelmekkel szembeni Védekezés- (R/ED), a má-sik pedig a Harmóniára Törekvés (N/H) skálája. Mindkét LDM ská-la két alskálát tartalmaz: a R/ED a Racionalitást (R) és az ÉrzésekElnyomását (Anti-emotionality = A), az N/H pedig a Harmóniáratörekvést (H), és az Önfeláldozást (Self Sacrifice = SS)

EErreeddmméénnyyeekk Szignifikáns nemek közötti különbségeket találtunk mindhárom

évfolyamon belül a Vonás Szorongásban: a férfiak alacsonyabbszorongásról számoltak be, mint a nôk. Ezen túlmenôen az A cso-portban a férfiak kevésbé kíváncsinak, míg a B-ben kevésbé dep-resszívnek bizonyultak, mint a nôk.

Találtunk a három minta/évfolyam közötti eltéréseket is, ezek-nek azonban kutatásunk eredeti célkitûzései szempontjából nemtulajdonítottunk jelentôséget.

A sportolás szintje szerinti különbségek: a nôk között az élvonal-beliek szignifikánsan több pontot értek el a Vonás jellegû Szoron-gás skáláján, mint az alacsonyabb szinten sportolók.

Konkurens validitás: az STPI-Y három „negatív” érzelme (szo-rongás, depresszió és düh) a nôi és a férfi almintában is szignifi-kánsan negatívan korrelál az LDM R/ED alskálájával. A nôi mintá-ban a Vonás jellegû Kíváncsiság pozitívan korrelál az LDM mindkétalskálájával. (A férfiak között hasonló összefüggés nem mutatko-zott.) Az STPI-Y Állapot jellegû Düh skálájának mindkét LDM als-kálával mutatott szignifikáns együttjárása a megküzdés-kérdôív(LDM) érzékenységére enged következtetni: a R/ED-del pozitívan,az N/H-val negatívan korrelál.

KKöövveettkkeezztteettéésseekk Mindkét nemnél a „negatív” érzelmek (szorongás, düh, dep-

resszió) magasabb szintje mindkét megküzdési mód (R/ED andNH) alacsonyabb értékével jár együtt. Ezen összefüggések a férfi-aknál jóval erôsebbek. Viszont a nôknél jelentôs pozitív korrelációttaláltunk a Vonás jellegû Kíváncsiság és mindkét megküzdési mód(R/ED and NH) szintje között. Mindezek azt sugallják, hogy míg a„negatív” érzelmek a férfiakat megakadályozzák a megküzdésimódok használatában, addig a nôk „pozitív” érzelme (a világra va-ló nyitottság) segíti mindkét megküzdési stratégiát.

KKuullccsssszzaavvaakk:: STPI-Y-, LDM változók, egyetemi hallgatók

AA SSZZEERRVVEEZZEETT IIRRÁÁNNTTII EELLKKÖÖTTEELLEEZZEETTTTSSÉÉGG EELLÔÔZZMMÉÉNNYYEEII,, KKÖÖVVEETTKKEEZZMMÉÉNNYYEEII –– HHAATTÁÁSSAA AA SSPPOORRTTCCSSAAPPAATTOOKK

TTEELLJJEESSÍÍTTMMÉÉNNYYÉÉRREEBBaalloogghh LLáásszzllóó Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógia és PszichológiaiKar, Testnevelés és Sportközpont, BudapestEE--mmaaiill:: llaassbbaalloogghh@@yyaahhoooo..ccoomm

A játékosok (és edzôk is) gyakran hivatkoznak arra, hogy azértmaradnak egy csapatban, vagy azért képesek jobb teljesítménytnyújtani, mert elkötelezettek iránta. Egy biztosan állítható: nagyonritkán lett sikeres bármelyik sportjátékban az a csapat, mely csakösszevásárolt sztárokat, és várta a jó eredményeket. Ha nem törô-dik azzal, hogy már a játékos leigazolása elôtt, a tárgyalás soránmegismertesse vele a klubot, a szokásokat, történetét, hagyomá-nyait, célkitûzéseit (ez tulajdonképpen a szervezeti szocializáció,mely során kialakul a szervezeti identitás), ha nem igyekszik ben-ne kialakítani az érzelmi elkötelezettséget is klubja, csapata iránt,akkor máris hátránnyal indul majd abban a versenyfutásban, amia professzionális (él) sportot jellemzi. A játékosok csapatukkalkapcsolatos attitûdjeik befolyásolhatják a teljesítményüket. Lehet-nek elégedettek a helyzetükkel (Spector, 1999), dolgozhatnak ma-gas bizalmi szintû környezetben, illetve lehet ezeknek az ellentétjükis igaz. Azonban nem elég a magas szintû sportszakmai munka, haezekre a teljesítménybefolyásoló változókra nem figyelnek oda avezetôk.

1111Elôadáskivonatok • VI. Országos Sporttudományi KongresszusM

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3

Elôadáskivonatok


Ennek az elôadásnak az a célja, hogy megpróbálja bemutatni azelkötelezettség fogalmát, legfontosabb kapcsolatait más, a teljesít-ményt alakító tényezôkkel, valamint szerepét a sport csapatokeredményességében.

A pszichológiai szerzôdés. Amikor egy játékos egy csapat tagjá-vá válik, akkor az írásos szerzôdésen túl létesül közöttük egy pszi-chológiai egyezség, ún. pszichológiai szerzôdés is.

A pszichológiai szerzôdés az egyén kölcsönös elkötelezôdésbe ve-tett személyes hite (Robinson, 1996). Rousseau (2000) által ismert-té vált fogalom a tag és a szervezete közötti kapcsolatot jellemzi.

March és Simon (1958), Mowday, Steers és Porter(1979), Meyerés Allen (1990, 1991) három komponenses modellje, valamint akövetôik írták le az elkötelezettség kapcsolatait más tényezôkkel.

Hogyan lehet fejleszteni, kialakítani az elkötelezettséget, melyekazok a tényezôk, amelyek az elkötelezôdés kialakulásához járul-nak hozzá. Ezek lehetnek személyiség tulajdonságok, munkakörijellemzôk, a vezetô-beosztott kapcsolat, szervezeti sajátosságok, aszereppel való azonosulás stb. (Mezô, 2000)

Európa és Észak-Amerika több professzionális csapata igyek-szik felhasználni minden olyan tudományos eredményt, mellyel amegengedett kereteken belül fokozhatja csapata, és a játékosaikteljesítôképességét. Magyarországon a sport világa még nem min-den esetben fogadja el egyértelmûen ezeket az eredményeket, saj-nos ebben szerepet játszik az is, hogy elég sok negatív tapasztalat-tal rendelkeznek (akár válogatott szinten is) a nem minden esetbeneredményes együttmûködés miatt.

Természetesen ez nem helyettesítheti a sportszakmai munkát,viszont ha a hatékonyság a fô cél, akkor vétek lenne azt nem kie-gészíteni adott esetben a pszichológia ide vonatkozó, GYAKOR-LATBAN is hasznosítható eredményeivel.

Ez a tanulmány talán hozzájárul ehhez, és ahhoz is, hogy fokoz-za a téma iránti érdeklôdést.

AAZZ EEDDZZÔÔKK SSZZEERREEPPEE AAZZ UUTTÁÁNNPPÓÓTTLLÁÁSS KKOORRÚÚ ÚÚSSZZÓÓKK FFEELLKKÉÉSSZZÍÍTTÉÉSSÉÉBBEENN

BBáánn SSáánnddoorr SZTE JGYPK TSTTEE--mmaaiill:: ssaannddoorrbbaann22@@yyaahhoooo..ccoomm

Ma, amikor az egyes világversenyeken gyakran már csak tized-másodpercek választják el a döntôben a gyôztest és a nyolcadikhelyezettet minden részletkérdés, ami a versenyzôk hosszú távúfelkészítésében történik egyre fontosabb szerepet, kap.

Az utánpótláskorban elsajátított elméleti és gyakorlati sportágiismeretek meghatározzák az egész versenyzôi karriert. Az edzôkszerepe ebben a korban sokkal bonyolultabb, és összetettebb fel-adat, mint azt az elsô pillanatban gondolják.

Milyen feladatai vannak az úszósportban dolgozó szakemberek-nek a versenyzôi karrier elindításában? Mely területekre kell külö-nösen koncentrálódni az edzôi figyelemnek? Hogyan történik a te-hetség felismerése, kiválasztása?

Az edzô képzési és nevelési feladatai mely területeket érint a te-hetséggondozás során? Az edzôi felelôsség kérdése. Mikor, mivelés hogyan terheljük az utánpótlás-korú versenyzôket?

MMAAGGYYAARR FFIIAATTAALLOOKK AAKKTTÍÍVV ÜÜDDÜÜLLÉÉSSÉÉNNEEKK VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAABBáánnhhiiddii MMiikkllóóss11,, EEddvvyy LLáásszzllóó22,, GGáállnnéé SSttaarrhhoonn KKaattaalliinn22,, SSzzaallóókkiiRRiihháárrdd22

1Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Gyôr, 2 Pannon Egyetem, VeszprémEE--mmaaiill:: eeddvvyyll@@aallmmooss..vveeiinn..hhuu

A sportturizmus magyarországi térnyerésének vizsgálatára aMagyar Sporttudományi Társaság Sportturizmus Szakosztálya ke-retén belül Nyugat-Magyarországon egy átfogó vizsgálatot indítot-tunk el. A kérdôíves vizsgálatba mintegy 500 18-25 év közötti fia-talt vontunk be, hogy megismerjük azok üdülési szokásait.

A vizsgálatban kíváncsiak voltunk arra, hogy mikor és hová jár-nak többnapos üdülésre és ott milyen tevékenységeket preferálnakleginkább. Amennyiben az üdülései során elôtérbe helyezik az aktívtevékenységeket, akkor melyek azok és milyen intervallumban te-szik ezt. A vizsgálatban ugyanakkor fontosnak tartottuk az utazásnyomán szerzett érzések vizsgálatát, amelyek egy jövôbeli utazásmotivációit is jelenthetik.

AA CCSSEEHHSSZZLLOOVVÁÁKKIIAAII MMAAGGYYAARR TTEESSTTNNEEVVEELLÔÔ SSZZÖÖVVEETTSSÉÉGG -- ((CCSSMMTTSSZZ)) MMEEGGAALLAAKKUULLÁÁSSAA ÉÉSS MMÛÛKKÖÖDDÉÉSSEE AAZZ EELLSSÔÔ CCSSEEHHSSZZLLOOVVÁÁKK KKÖÖZZTTÁÁRRSSAASSÁÁGGBBAANN

BBaarráátthh LLáásszzllóóUKF, Nyitra, Szlovákia,EE--mmaaiill:: llbbaarraatthh@@uukkff..sskk

Az elsô világháború után széthullott Osztrák-Magyar Monarchiaegyik utódállamaként 1918 októberében megalakult a Csehszlo-vák Köztársaság, viszonylag nagyszámú magyar népességgel. Aterületen, ahol élt, a háború elôtt mindenütt virágzó sportélet volt,mely az új körülmények között fokozatosan magára talált, s a spor-tolók, korábbi tevékenységüket folytatva, megpróbálták újjászer-vezni azt. Nem volt könnyû a megváltozott körülmények közöttmegszervezni sportéletünket, hiszen egyik napról a másikra légü-res térbe, többségbôl kisebbségbe kerültünk.

Az elsô Csehszlovák Köztársaságban a sportéletet nemzetiségialapokon szervezték, s így a német, a zsidó, a lengyel sportszerve-zeteken kívül a magyar sportot egy minden sportágat magába fog-laló szervezet, a Csehszlovákiai Magyar Testnevelô Szövetség ke-retén belül szervezték meg.

Tanulmányomban e szövetségünk megalakulását s mûködésiterületeinek fontosabb szakaszait vázolom fel.

KKuullccsssszzaavvaakk:: politikai helyzet, sportélet kialakulása, nemzetisé-gi alapú sportszervezés, önálló sportszövetségek

LLAABBDDAARRÚÚGGÓÓ JJÁÁTTÉÉKKVVEEZZEETTÔÔKK KKOONNCCEENNTTRRÁÁCCIIÓÓSS KKÉÉPPEESSSSÉÉGGÉÉNNEEKK ÖÖSSSSZZEEHHAASSOONNLLÍÍTTÓÓ EELLEEMMZZÉÉSSEE

FFIIZZIIKKAAII TTEERRHHEELLÉÉSS EELLÔÔTTTT,, IILLLLEETTVVEE UUTTÁÁNNBBaarrtthhaa CCssaabbaaSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF),BudapestEE--mmaaiill:: bbaarrtthhaaccssaabbaa@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

A labdarúgó mérkôzés játékvezetô nélkül elképzelhetetlen. Ah-hoz viszont, hogy segítôje, és ne hátráltatója legyen a világ legnép-szerûbb és legtöbb játékost foglalkoztató sportágának, minden te-kintetben felkészültnek kell lennie.

Vizsgálatom célja, hogy a Magyarországon tevékenykedô FIFA,országos és megyei keretbe tartozó játékvezetôknek, illetve játék-vezetô asszisztensek az egyik legfontosabb kognitív képességét –a figyelmet – fizikai terhelés elôtt, illetve után felmérjem.

Feltételeztem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó játék-vezetôk, asszisztensek e téren magasabb szintû képességekkelrendelkeznek, mint a megyei keret tagjai.

A vizsgálatot négy percig, nyugodt körülmények között, Pieronsorompó-tesztjével végeztem. A vizsgálatban több mint ezer játék-vezetô vett részt. Mintám kiválasztásához valószínûségi – elem-számmal arányos - mintavételt alkalmaztam. Az adatfeldolgozástStatistica for Windows programcsomaggal (Stat Soft Inc.) készítet-tem.

Elôzetes hipotézisem teljes mértékben beigazolódott, mivel avizsgálati eredmények, az egyes csoportok között, a magasabbanrangsorolt játékvezetôk javára, szignifikáns különbséget mutattak.A megyei keretben mûködô játékvezetôk figyelemvizsgálatánakteljesítménye - a szakirodalomi eredményekhez viszonyítva is – el-maradt az elôzetes várakozásoktól.

Az eredmény sportpszichológiai jelentôsége abban rejlik, hogy anemzetközi, illetve a hazai labdarúgó játékvezetôi populációt csak

Elôadáskivonatok • VI. Országos Sporttudományi Kongresszus1122M

ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


nagyon kevesen vizsgálták ilyen aspektusból. E tény, illetve azeredmények nagymértékû szignifikáns volta miatt is, fontosnaktartom ezen pszichológiai teszt többszöri megismétlését a többisportjáték sípmesterei között is.

KKuullccsssszzaavvaakk:: labdarúgás, játékvezetés, figyelem, Pieron teszt

AA LLAABBDDÁÁSS SSPPOORRTTÁÁGGAAKK NNEEVVEELLÔÔ HHAATTÁÁSSÁÁNNAAKK EEMMPPIIRRIIKKUUSS VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA

BBaattttaa KKlláárraa11,, KKrriissttoonnnnéé BBaakkooss MMaaggddoollnnaa22

1Nyíregyházi Fôiskola Testnevelési és Sporttudományi Intézet,Nyíregyháza,

2Eszterházy Károly Fôiskola, EgerEE--mmaaiill:: bbaattttaakk@@nnyyff..hhuu

KKuuttaattááss ttáárrggyyaa,, ccéélljjaaEgyre inkább felértékelôdnek azok a helyszínek, ahol intenzí-

vebben és hatékonyabban folyhat a nevelés, a személyiség dimen-zióinak célirányos fejlesztése. Ilyen területek lehetnek a testnevelésés a sport azon mûhelyei, ahol a sportág mozgásanyagának ma-gas szintû oktatása folyik.

A fent említett felismerések késztettek bennünket arra, hogyempirikus adatokat nyerjünk, a labdás sportokat (kosárlabda, ké-zilabda, röplabda labdarúgás) versenyszinten ûzô sportoló és nemsportoló nôk Eysenck által tipologizált személyiségjegyeinekösszehasonlításával.

EErreeddmméénnyyeekkAz eredményeket SPSS statisztikai programmal dolgoztuk fel,

összehasonlításukra a kétmintás t-próbát alkalmaztuk. A kosárlabdás lányok eredményei a kontroll csoporttal való

összevetés során azt mutatják, hogy extrovertáltabbak (p<0,001),kevésbé neurotikusok (p<0,01) és empatikusak (p<0,001),ugyanakkor impulzívabbak (p<0,01).

A kézilabdás lányok esetében szignifikáns az eltérés a pszichoti-cizmusnál (p<0,001) és az empátiánál (p<0,001) Az átlageredmé-nyek azt tükrözik, hogy egocentrikusabbak, agresszívebbek és ke-vésbé empatikusak, mint a kontroll csoport tagjai.

A labdarúgó sportolók a pszichoticizmus és az empátia(p<0,001) személyiségjegyekben igen erôs szignifikáns, míg azextroverzióban, az impulzivitásban és a kockázatvállalásban(p<0,01) szignifikáns eltérést mutatnak.

A röplabdások kevésbé neurotikusak (p<0,01) és empatikusak(p<0,05), ugyanakkor extrovertáltabbak (p<0,001) és impulzívab-bak (p<0,05).

Ha a labdás sportágakat egymással összehasonlítjuk, akkor akosárlabdázok és a kézilabdások eredményei során a kosárlabdáslányok extrovertáltabbak (p<0,001), a kézilabdásoknak magasabba pszichoticizmus értéke (p<0,001). A kézilabdások és a labdarú-gók esetében a labdarúgók extrovertáltabbak (p<0,05). A kosár-labdás és a labdarúgó lányok vizsgálata során kiderült, hogy a lab-darúgóknál erôteljesebb a pszichoticizmus (p<0,001) és neurotiku-sabbak (p<0,01), ugyanakkor a kosárlabdázó lányok extrovertál-tabbak (p<0,01). A focista lányoknál a pszichoticizmus értékeiszignifikánsan (p<0,001) magasabbak, mint a röplabdásoké,ugyanakkor a röplabdás lányok extrovertáltabbak (p<0,01). Aröplabdások és a kosárlabdások között csak az empátiában voltszignifikánsan magasabb érték a röplabdások javára (p<0,05). Akézilabdások és a röplabdások összehasonlításakor a kézilabdá-soknál szignifikánsan magasabbak a pszichoticizmus értéke(p<0,001), ugyanakkor a röplabdások extrovertáltabbak (p<0,01)és empatikusabbak (p<0,05).

Végül az összes labdás sportoló nô és a kontroll csoport érté-keinek összevetése során a labdás hölgyeknél szignifikánsan ma-gasabbak a pszichoticizmus értéke (p<0,001), extrovertáltabbak(p<0,001), impulzívabbak (p<0,01), kockázatvállalóbbak(p<0,01) és kevésbé empatikusak (p<0,001).

EESSÉÉLLYYEEGGYYEENNLLÔÔSSÉÉGG SSEEGGÍÍTTÉÉSSEE AA FFOOGGYYAATTÉÉKKOOSS EEMMBBEERREEKKSSPPOORRTTOOLLÁÁSSÁÁBBAANN

BBeenncczzúúrr MMiikkllóóssnnéé,, BBaattaa BBeeaattaaELTE Bárczy Gusztáv Fôiskolai Kar, BudapestEE--mmaaiill:: ddoorrooggii@@ffoonneesszz..hhuu

A fogyatékosságok – függôen a fogyatékosság fajtájától, tünete-itôl, az akadályozottság mértékétôl – az átlagtól eltérô feltételeketjelentenek a sportban, valamint az átlagostól eltérô tényezôket je-lentenek a sportolás eredményességében. Ahhoz, hogy sporttelje-sítmények összehasonlíthatóak és az eredmények rangsorolhatóaklegyenek, a fogyatékos emberek sportjában olyan feltételeket kellteremteni, amelyek a legjobban megközelítik, illetve kiegyenlítik asportolók fogyatékosságából adódó egyéni eltéréseket.

Az elôadás áttekinti, hogyan segíthetô a parasportban a sporto-lói esélyegyenlôség. Bemutatásra kerül 389 fô mozgáskorlátozottsportoló az iskolai testnevelésben, felmérés adatainak elemzése,valamint a sportági felkészítésben való iskolai részvételük feltéte-lei, és a mozgáskorlátozottság okozta sajátos egészségi állapotokés ezek változásai az utóbbi 15 évben.

Az elôadás második része bemutatja a fogyatékos sportolókesélyegyenlôségét segítô csoportosításokat, a sportolók általánosfogyatékosságfüggô, illetve sportág-specifikus kategorizálási for-máit.

A fogyatékosok sportjának integrációja feltételezi a szakszerû is-meretekkel bíró testnevelô tanárokat, edzôket. A fogyatékosoksportjának végzésére felkészítô továbbképzések szintén az esély-egyenlôséget szolgálják azáltal, hogy a sport szakképzettséget ki-egészítik a testnevelés és sport fogyatékosságfüggô adaptációjá-val.

ÉÉLLVVOONNAALLBBEELLII MMAAGGYYAARR VVÁÁGGTTÁÁZZÓÓKK GGYYOORRSSAASSÁÁGGII ÁÁLLLLÓÓKKÉÉPPEESSSSÉÉGGÉÉNNEEKK FFEEJJLLEESSZZTTÉÉSSEE HHOOSSSSZZÚÚ TTÁÁVVOONN

BBéérreess SSáánnddoorr,, HHoocczzaa ÁÁggnneess,, LLáásszzllóó FFeerreennccTestnevelés és Sporttudományi Intézet, Juhász Gyula Pedagógus-képzô Kar, Szegedi Tudományegyetem, SzegedEE--mmaaiill:: bbeerreess@@jjggyyttff..uu--sszzeeggeedd..hhuu

Tanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy avágtázó atléták évekig tartó, felkészítése során alkalmazott gyorsa-sági állóképességet fejlesztô intervall edzés hatására a speciális ál-lóképesség szintje hogyan alakul, javul-e jelentôsen. Továbbá azt,hogy felállítható-e az egyénre jellemzô fáradási minta az idôgörbékalapján. Felmérésünket 9 éven keresztül végeztük egy-egy élvo-nalbeli magyar nôi és férfi vágtázóval. Az edzések során a verseny-zôk meghatározott ismétlésszámmal (5x, 10x, ill. 15x), 2:30 per-cenkénti indulással hajtották végre a gyakorlatokat (60m, 100m).A pihenôidôt csökkentette a futás ideje, azaz a futás hosszától füg-gôen minden esetben kevesebb, mint 2:30 perc állt rendelkezésre.Azt tapasztaltuk, hogy az évekig tartó edzésmunka eredménye-képp a speciális állóképesség mutatók javulnak. Kimutattuk, hogyaz alanyok fáradása egyéni jellegzetességeket mutat, melyet befo-lyásol a vizsgált személy lélektani beállítottsága, továbbá a pilla-natnyi edzettség és a hangulat. Az ismétlésszámok emelkedésévelaz átlagsebesség értékek csökkennek és a „fáradási görbék” jelen-tôs eltéréseket mutatnak az egyes vizsgált személyeknél. Beszá-molunk még a két nem edzés végrehajtásának összehasonlítóelemzésérôl is.

KKuullccsssszzaavvaakk:: gyorsasági állóképesség, edzés módszer, vágtázóatléta, hosszú távú esettanulmány


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


RRÖÖVVIIDDTTÁÁVVÚÚ AALLKKAALLMMAAZZKKOODDÁÁSS AAZZ AATTLLÉÉTTIIKKAAII SSPPRRIINNTT SSZZÁÁMMOOKK VVEERRSSEENNYY BBEEMMEELLEEGGÍÍTTÉÉSSEE SSOORRÁÁNN

BBéérreess SSáánnddoorr,, HHeeggeeddûûss IImmrréénnéé,, LLáásszzllóó FFeerreenncc,, KKiissss GGáábboorrTestnevelés és Sporttudományi Intézet, Juhász Gyula Pedagógus-képzô Kar, Szegedi Tudományegyetem, SzegedEE--mmaaiill:: bbeerreess@@jjggyyttff..uu--sszzeeggeedd..hhuu

A 200 m és 400 m-es atlétikai versenyeken egyes edzôk alkal-mazzák a módszert, melynek lényege, hogy a verseny elôtt, a be-melegítés részeként a futók 30 perccel, illetve 1 órával saját táv-juknak megfelelô kontrollfutást végeznek, felkészítve szervezetüketa maximális teljesítményre. Az kontrollfutás célja a savasodási fo-lyamatok megindítása, a keringési-légzési rendszer hangolása, averseny szituációnak megfelelô pszichés állapot elérése és astressz csökkentése, továbbá az ideg-izom kapcsolatok optimali-zálása. Jelen tanulmány célja felfedni a kontrollfutás módszer élet-tani hátterét, megerôsíteni, vagy elvetni ennek hasznosságát. Arraa kérdésre kerestük a választ, hogy az egyes élettani mutatók ho-gyan alakulnak a kontroll és teljesítményre törekvô futás során.

KKuullccsssszzaavvaakk:: sprintfutás, gyorsasági állóképesség, rövid távú al-kalmazkodás, edzésmódszer, 200 m, 400 m, tejsavszint, kontroll-futás, pulzusgörbe, atlétika

MMOOTTOORROOSS KKÉÉPPEESSSSÉÉGGEEKK VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA KKÉÉTT EERRDDÉÉLLYYII TTEESSTTNNEEVVEELLÔÔ--EEDDZZÔÔ SSZZAAKKOOSS FFÔÔIISSKKOOLLAA PPÉÉLLDDÁÁJJÁÁNN

BBeerrttóókk SSzzaabboollccss LLeevveenntteeSemmelweis Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Kar, Buda-pestEE--mmaaiill:: ddrrdd__bbeerrttookk..sszzaabbii@@yyaahhoooo..ccoomm

A szakdolgozat a testnevelô tanár- és sportszakemberképzô fô-iskolákon tevékenykedô hallgatók motorikus teljesítményeinek afelmérésére irányul, összehasonlítván néhány oktatási intézménydiákjainak átlageredményeit.

A kutatásom fô célja az Eurofit tesztbattéria eredményeinek sta-tisztikai feldolgozása, összefüggések és eltérések kimutatása kéterdélyi tudományegyetem – „Babes-Bolyai” TF Kolozsvár ésNagyváradi TF – diákjainak átlageredményei között. A párhuzamsorán alkalmazott stratégiai módszer segítségével rá szeretnék vi-lágítani a tesztrendszer által kimutatott teljesítmények statisztikaieredményeire és a következtetések levonására.

A vizsgálat során választ keresek a következô kérdésekre:• Az azonos életkorú mintán belül a fizikailag aktívabb csopor-

tok (mióta sportolnak, mit és ûzik-e még) fittségi szempontbóljobb eredményeket értek-e el az egyes tesztitemeknél?

• Bizonyos tevékenységi formák pozitívan hatnak-e a kutatá-somban szereplô vizsgált személyek antropometriai mutatóira?

Felhasznált módszerként tehát az Eurofit motoros tesztrendszertvéltem alkalmazni a Kolozsvári Babes-Bolyai TudományegyetemTestnevelés és Sport Karának (a továbbiakban KTF) és a Nagyvára-di Tudományegyetem (VTF) tanár- és sportszakemberképzô hallga-tóin: elemszám: N=71, 46 fiú és 25 lány (KTF); N=51, 26 fiú és 25lány (VTF). Életkor: 19-22 év. Idôpont: 2007 január – 2007 május.

AA NNEEWW PPEERRSSPPEECCTTIIVVEE OOFF TTHHEE EEFFFFEECCTTIIVVEENNEESSSS OOFF SSWWIIMMMMIINNGG EEDDUUCCAATTIIOONN

MMeelliinnddaa BBíírróó College of Károly Eszterházy, Institute of Physical Education andSport Science, Eger, HungaryEE--mmaaiill:: bbiirroommeelliinnddaa@@eekkttff..hhuu

The effectiveness of swimming education is examined in count-less aspect and with various methods. The aim of this research wasto investigate advantages of our new method and highlighted effi-cient behavioural teaching in the structure the swimming lesson.

77 swimming lessons were video recorded and coded with themodified Cheffers’ Adaptation of Flanders Interaction Analysis

System (CAFIAS). Forty-six (46) PE teachers and swimming inst-ructors (19 males and 27 females) were examined this study. Theyall taught elementary school pupils.

The results clearly demonstrate the changing teacher activitiesduring opening, main and closing parts of the swimming activities.In a 60-minute swimming activity the opening part usually takesup approximately ten minutes, the main part lasts for 35 minutesand the closing part lasts for 15. During the main part of the les-son the teacher directs of motor activities and other activities arerare. During the opening and the closing parts of the lesson, whendirecting motor activities does not have an important role, thenumber of teacher’s other activities increases suddenly. All thismakes us draw the conclusion that until the 45th minute the tea-cher actively organizes, and directs the student activities but fromthat point the passive activities come into prominence.

KKeeyy--wwoorrddss:: Effectiveness - Teacher activities – Structure of theswimming lesson – Interaction analysis

RRÖÖPPLLAABBDDÁÁZZÁÁSS AAZZ ÁÁLLTTAALLÁÁNNOOSS IISSKKOOLLÁÁKKBBAANNMMÓÓDDSSZZEERREEKK ÉÉSS LLEEHHEETTÔÔSSÉÉGGEEKK AAZZ OOKKTTAATTÁÁSSBBAANN

BBiirróónnéé IIlliiccss KKaattaalliinnBerzsenyi Dániel Fôiskola, SzombathelyEE--mmaaiill:: iilliiccsskkaattii@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

A röplabdázás Magyarországon kedvelt szórakozás a szabadidôeltöltésére. A strandokon sorra alakulnak a strandröplabdázásraalkalmas pályák, melyek fiatalokat és öregeket egyaránt játékraösztönöznek. Együtt játszik kicsi és nagy, amatôr és profi. A labda-kezelés ugyan speciális, de az alapérintések és az alapvetô szabá-lyok elsajátításával a röplabdázás kezdô szinten játszható.

A játékra való igény megköveteli, hogy szervezett keretek közöttis foglalkoztassuk a röplabdázáshoz kedvet kapó fiatalokat. Enneklegjobb szinterei az iskolák, ahol az alap technikai és taktikai ele-mek oktatásával, a szabályok betartásával nem csak a szabadidôeltöltésére, de a versenysportra is felkészíthetjük a tanulókat.

Az oktatásra a törzs és kiegészítô tantervben, illetve a választha-tó tantárgyak között is lehetôség van. Sajnos a testnevelô tanárokvagy az iskola vezetôsége csak ritka esetben választja. Úgy gondo-lom, csak azokban az iskolákban foglalkoznak vele, ahol a testne-velô komoly röplabdás múlttal rendelkezik, vagy ahol a város, il-letve település elismert röplabdacsapattal büszkélkedhet.

Tapasztalatból tudom, hogy számos intézmény rendelkezik aröplabdázáshoz szükséges feltételekkel. Megfelelô számú és minô-ségû labda, megfelelô nagyságú tornaterem illetve pálya meglété-nek ellenére sem történik röplabdaoktatás. A testnevelô tanároktöbbsége az oktatásban felmerülô nehézségekre hivatkozik.

Tanulmányomban a röplabdázás általános iskolai tananyagbanelfoglalt helyét, szerepét, az oktatás lehetôségeit és módszereitgyûjtöttem össze, melyek segítséget adhatnak a testnevelô taná-rok felkészüléséhez.

Hipotéziseim igazolására általános iskolában dolgozó testnevelôtanárokat kérdeztem meg. Kutatásomat 4 kérdés köré csoportosí-tottam, melyek a testnevelô sportmúltjára, az iskola felszereltségé-re irányulnak, továbbá vizsgáltam a tananyagban szereplô labda-játékok és az egyesületben röplabdázó tanulók összefüggéseit is.

Kutatásom célja nem a kapott eredmények általánosítása volt,inkább csak egy tájékozódás. Úgy gondoltam, ha lesz néhány test-nevelô, aki nem röplabdás, mégis tanítja azt, illetve találok felsze-reltség nélküli iskolákat, ahol van röplabdaoktatás, elégedett le-szek. Ezek ugyanis azt bizonyítják, hogy van igény az oktatásra, il-letve vannak elhivatott, a sportágért dolgozó testnevelô tanárok.

KKuullccsssszzaavvaakk:: röplabdázás, tananyag, tanórán kívüli testnevelés,módszerek


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


FFEELLNNÔÔTTTTEEKK ÉÉRRTTÉÉKK-- ÉÉSS TTEEVVÉÉKKEENNYYSSÉÉGGRREENNDDSSZZEERREE KKOORR ÉÉSS IISSKKOOLLAAII VVÉÉGGZZEETTTTSSÉÉGG TTEEKKIINNTTEETTÉÉBBEENN

BBooggnnáárr JJóózzsseeffSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: bbooggnnaarr@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Az ember mindennapos viselkedését, valamint cselekedeteinekjellegét és irányát elsôsorban a számára fontos értékek irányítják.A szakirodalom alapján elmondható, hogy ma Magyarországonegyetlen olyan alapvetô értéklista sincs, amelyben mindenkiegyetértene. Az is nyilvánvaló, hogy a hazai értékrendszerben azértelmesség, a morális értékek és az anyagi jólét volta erôsödik,míg a szociabilitás és közösségi értékek, valamint a munka hasz-nossága, fontossága csökkenô tendenciát mutat.

Mindezek alapján az elôadás célja, hogy a felnôttek érték- és te-vékenységrendszerét feltárjuk. Konkrétan arra voltunk, kíváncsiak,hogy a felnôttek mely értékeket és ehhez kapcsolódóan mely min-dennapos tevékenységeket preferálják. Ezen túlmenôen azt is vizs-gáltuk, hogy mindez milyen eltéréseket mutat kor és iskolai vég-zettség tekintetében.

A vizsgálat jelen állása szerint 142 fô felnôtt válaszai kerültekelemezésre, melyben 45 éves vagy annál fiatalabb 45,8% míg a 45év felettiek aránya 54,2%. Egyetemi ill. fôiskolai végzettséggel ren-delkezik 45,1%, míg középiskolaival 54,9%. Tanulmányunkbankérdôíves adatgyûjtést alkalmaztunk, mely kiterjedt a felnôttek de-mográfiai jellemzôire, értékrendszerére és a preferált mindennapostevékenységeire. Az értékek és mindennapos tevékenységeik so-rán a válaszadókat arra kértük, hogy a felsorolt értékeket rangso-rolják fontossági sorrendben.

A mintákban szereplô felnôttek egyértelmûen a családot(2,82±2,72) vélték a legfontosabbnak a meghatározott értékkate-góriák közül. Ezenkívül a még egészséget (4,06±2,91), szeretetet(4,33±3,23), becsületet (5,05±2,40) és boldogságot (5,63±3,10)helyezték az értékrangsor elejére. A legkevésbé elfogadott, illetvepreferált értéknek a rangsor végérôl a sport (11,23±2,68), mellet-te a karrier (10,39±2,64), szabadidô (10,18±2,94) és tudás(8,18±2,38) számított.

A mindennapos tevékenységrendszer rangsorának élén az al-vás/pihenés (3,60±2,23), olvasás (3,67±2,13) és TV/film/színház(4,21±2,33) szerepel. A társaság/barátok (4,32±2,21), illetve asporttevékenység/játék (4,70±2,29) a rangsor közepét foglalja el,míg a rangsor végén a számítógépezés/internet (5,56±2,21), ki-rándulás/séta (5,17±2,19) és zenehallgatás (4,85±2,03) található.

Az alminták összehasonlítása alapján elmondható, hogy a kö-zépkorúak (45 év fölött) egyértelmûen fontosabbnak értékelték abecsületet, mint a fiatal felnôttek (45 év alatt). Más értékkategóri-ákban, illetve a preferált tevékenységek tekintetében nem találtunkkülönbséget a kor szempontjából. Ugyanakkor az egyetemet és fô-iskolát végzettek a pénzt fontosabbnak vélték, mint a középiskolátvégzettek, viszont a középiskolát végzettek többet hallgatnak zenétés többet kirándulnak, mint az egyetemet és fôiskolát végzettek.

A felnôtt társadalom értékrangsorának vizsgálatából kiderült aszakirodalommal megegyezô állítás, miszerint a sport, a szabadidôés kirándulás/séta kevésbé preferált értéknek és tevékenységfor-mának számít, mint a pihenés, olvasás és TV/film/színház. Az ér-tékek rangsorában a család, az egészség és szeretet foglalja el arangsor elsô három helyét, mégis úgy tûnik a tevékenységvizsgá-latnál, hogy a vizsgált felnôttek nem tesznek eleget az egészségü-kért.

UUTTÁÁNNPPÓÓTTLLÁÁSS KKOORRÚÚ LLAABBDDAARRÚÚGGÓÓKK TTEESSTTII FFEEJJLLEETTTTSSÉÉGGEE ÉÉSS KKOONNDDIICCIIOONNÁÁLLIISS JJEELLLLEEMMZZÔÔII

BBóókkaa FFeerreenncc11,, NNaaggyymmaajjttéénnyyii LLáásszzllóó22,, PPaauulliikk EEddiitt22

1Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Juhász Gyula Pedagógus-képzô Kar, Szeged2Népegészségtani Intézet, Általános Orvostudományi Kar, SzegediTudományegyetem, SzegedEE--mmaaiill:: bbookkaaaattyyaa@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

A napjaink labdarúgásában meghatározó szerepet betöltô orszá-gok már felismerték, hogy a labdarúgók képzését tudományosanfelépített módszerekkel, háttérrel és eljárásokkal lehet csak világ-színvonalon tartani. Fejlesztésüket már óvodás korban (5-6 éve-sen) el lehet, illetve kell kezdeni. Nagyon fontos tény, hogy mindenkorosztálynak megvannak a maga speciális képzési feladatai; fi-gyelembe kell venni a testi fejlôdést, a koordinációs és a kondicio-nális fejlôdési szakaszokat, valamint az idegrendszer fejlettségét.Feltételezhetô, hogy az így képzett és kinevelt sportolókból felnôtt-korukra több, nemzetközi szintet elérô játékos kerülhet ki.

Vizsgálatunkban 10-12 éves labdarúgók (16 fô) és nem sporto-ló, azonos életkorú fiúk (20 fô) vettek részt. Az antropometriai mé-rések során testtömeg, testmagasság, vállszélesség és felkar kör-fogat mérése, valamint testzsír analizáló mérleggel bioimpedanciameghatározása történt. A kondicionális mérések között a 4 ütemûfekvôtámasz (2 perc), a felülés (4 perc), a relatív erô (fekvenyo-más) és a Cooper-teszt (12 perc) szerepelt. Az adatok feldolgozá-sa SPSS 13.0 for Windows programmal történt.

Az eredmények alapján megállapítható volt, hogy míg a testi fej-lettséget illetôen a két csoport között nem volt lényeges különbség,addig a kondicionális mérések már ebben a korosztályban is a lab-darúgók jobb teljesítményét mutatták. Ez azt jelzi, hogy a 10-12éves korban történô fizikális képzés kellô alapot biztosíthat a 13-14 éves kor után elôtérbe kerülô kondicionális képzéshez.

KKuullccsssszzaavvaakk:: utánpótlásképzés, labdarúgás, testi fejlettség, kon-dicionális képzés

AA SSPPOORRTTTTUURRIIZZMMUUSS PPIIAACCII SSZZEEGGMMEENNSSEEBBookkoorr JJuuddiittBerzsenyi Dániel Fôiskola, SzombathelyEE--mmaaiill:: bbookkoorrjjuu@@bbddff..hhuu

A sporttudománnyal foglalkozó szakemberek napjainkban mára sportturizmust is vizsgálják, mint egy a szabadidô eltöltésénekegyre népszerûbb formáját. A turista és a fogadó területek együtt-mûködése megkívánja a sportturisztikai kínálatot igénybe vevô tu-risták piaci szegmensének ismeretét. E piac ismeretében a termé-szeti környezetre alapozva versenyképes kínálatot tudnak kialakí-tani és kínálni a turisták felé a szolgáltatók.

Megbízható hazai eredmények, statisztikai felmérések még nemállnak országos adatként rendelkezésre, ezért a külföld szakirodal-mában megjelent kutatási eredményekre támaszkodva tudjukegyenlôre jellemezni a sportturistákat.

Gibson (1998) utal egy amerikai felmérésre, amely szerint 1994-ben a felmérésben résztvevô amerikaiak 22%-a állította, hogy a sza-badság helyszínének kiválasztásánál fontos szempont volt a sport-ban való részvétel, míg a kanadaiak 37%-a vallotta ugyanezt. Ha-zánkban egy, a Heti Turizmusban 2001-ben megjelent cikk szerintaz utazási motivációk rangsorában elsô helyen a bevásárlás áll(23%), majd az üdülés (19%), rokonlátogatás (16%), üzleti út(12%), gyógyfürdôk (9%), munkavállalás (7%), sportolás-hobby-utak (5%), konferencia (4%) és egyéb motivációk (5%) állnak. Hor-vátországban a Zágrábi Turizmus Intézet 1987-tôl végez kutatáso-kat a különféle turistatípusok megállapítására. Az 1987-2001-igtartó felmérés eredményei azt mutatják, hogy a sport és a rekreá-ció, mint a Horvátországba utazás motívuma szilárdan az 5. helyenáll a motivációk között, a pihenés, a szórakozás; a természeti érté-kek látogatása és az új élmények keresése után. Felmérésük szerintaz utolsó 5 évben megduplázódott a sport- és rekreációs tevékeny-ségekben való részvétel a Horvátországban nyaralók körében. Az


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


aktív sportturistákat küldô országok rangsorában Németország mö-gött második helyen Magyarország áll, megelôzve Szlovéniát ésAusztriát. A horvátok felmérésének utolsó 5 évi eredményei azt mu-tatták, hogy a motivációk nem változtak, de a szokások igen. 2001-ben sokkal aktívabbak voltak. Szemben az 1997. évi 4 szabadidôsaktivitásukkal (amelybôl kettô volt rekreációs sport) 2001-ben már10 aktivitás fordult elô (négy volt belôle rekreációs sport). Gibson(1998) az amerikai felmérésre hivatkozva állítja, hogy a sportbanvaló részvétel csökkent a megelôzô 10 évben, és fôleg a fehér fér-fiak, a magasabb végzettségûek és a magasabb jövedelemmel ren-delkezôk sportolnak tehát szerinte e tevékenység társadalmi osz-tályhoz kötött és erôsen függ az anyagi forrásoktól.

Elôadásomban két hazai tájegységben végzett kutatási eredmé-nyeim alapján jellemzem a sportturistákat.

KKÖÖZZÉÉPPIISSKKOOLLAAII TTAANNUULLÓÓKK VVÉÉLLEEMMÉÉNNYYEE AA TTEESSTTÁÁTTAALLAAKKÍÍTTÁÁSSRRÓÓLL

BBoollllóókk SSáánnddoorrSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Bu-dapestEE--mmaaiill:: bboollllookkssaannddoorr@@cciittrroommaaiill..hhuu

Amíg a természettudomány fejlôdése – különösen az elmúlt év-tizedekben – viszonylag jól megismerhetôvé tette az embert, addiga társadalomtudományban továbbra is léteznek olyan testtel kap-csolatos területek, pszichológiai és szociális kontextusok, amelyekizgalmas kutatási lehetôséget sejtetnek. Tudjuk, hogy az embernem csak biológikum, hanem teste kulturális stigmákat is hordoz,amelyek a társadalomban elfoglalt helyét is reprezentálják. Ezekhatással vannak a testnevelés és sport területén is, sôt ismeretükgyakorlati és módszertani kérdésekben is eligazítanak. Napjainkegyik érdekes problematikája az esztétikai célzatú testátalakítás,amely szorosan összefügg a fizikai aktivitással, sporttal, szexuali-tással és egyéb területekkel. A testnevelés prioritása a testtudat, atestkép formálása, amely kapcsolatban áll az esztétikai jellegûtestátalakítási gondolatokkal, törekvésekkel is.

Vizsgálatunkban - feltételezve az említett kontextusokat -, arra ke-restük a választ, hogy a megkérdezett diákok mely testtájaikkal elége-detlenek, adott esetben milyen testátalakítási lehetôségekkel élnének.

A mintát 343 középiskolai tanuló (17-19 évesek) alkotta. Azadatgyûjtést önkitöltôs kérdôív segítségével végeztük, zárt kérdé-sek formájában. Az adatfeldolgozást, elemzést SPSS 13.0 for Win-dows statisztikai program segítette.

Az eredmények tükrében elmondható, hogy a mentálhigiénésszemlélet mellett egyre jobban számolni kell a testedzésre hatástgyakoroló kulturális tényezôkkel, valamint ezt kísérô pszichoszoci-ális dimenziókkal.

TTUURRIISSZZTTIIKKAAII FFEEJJLLEESSZZTTÉÉSSEEKK KKÖÖRRNNYYEEZZEETTII ÉÉSS ÉÉLLEETTMMÓÓDDBBEELLII HHAATTÁÁSSAAIINNAAKK EELLEEMMZZÉÉSSEE

EEGGYY MMEEGGVVAALLÓÓSSUULLTT PPRROOGGRRAAMM AALLAAPPJJÁÁNNBBôôsszzee JJúúlliiaa,, LLaakkaattii RRéékkaa ELTE PPK, BudapestEE--mmaaiill:: bboosszzee..jjuulliiaa@@ppppkk..eellttee..hhuu

Dolgozatunk egyik célja hogy feltérképezzük, mi módon, milyenforrásokból tudnak megvalósulni napjainkban Magyarországon azolyan jellegû turisztikai fejlesztések, melyek a természeti környe-zettel kitüntetett kapcsolatban vannak. Melyek az ilyen jellegûprogramok legfôbb akadályai?

Dolgozatunk második részében egy Nemzeti Parkban megvaló-sult fejlesztési program lépéseit és eddigi eredményeit kívánjuk be-mutatni. Ehhez kapcsolódó kérdéseink: Miért mennek a turistákNagy – Hideghegyre? Hogyan lehet ezt számukra még vonzóbbátenni? A látogatások gyakoriságának növelése lehetséges-e? Haigen, mi módon? A pénzügyi korlátokon kívül vannak-e a fejlesz-tésnek egyéb gátjai?

Azért, hogy ezekre a kérdéseinkre választ kaphassunk a követ-kezô három kategóriát vizsgáltuk meg: 1. erdészet, természetvé-dôk; 2. turisták; 3. tulajdonosok. Vizsgálati módszereink interjú éskérdôív voltak.

Úgy gondoljuk, hogy egy céltudatos és nagyon határozott tár-saság kezébe került az irányítás, melynek a célja a sport, azegészséges életmód, az aktív kikapcsolódás népszerûsítése. Azerdészetnek természetesen vannak aggályai a terület megfelelôhasználatát illetôen. A további fejlesztések és beruházások elôtttovábbi vizsgálatok szükségesek, amelyek azt célozzák, mikéntlehet a hatékonyság növelését a fenntartható fejlôdés keretén be-lül tartani.

SSPPOORRTT ÉÉSS SSZZEEMMÉÉLLYYIISSÉÉGGFFEEJJLLÔÔDDÉÉSS Soproni fôiskolás hallgatók személyiségének alakulása

egy megismételt vizsgálat adatai alapján BBuuccssyy GGeelllléérrttnnéé,, FFaazzeekkaass IIllddiikkóóNyugat-Magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar,Sopron EE--mmaaiill:: bbuuccssyy@@ssttaarrttaaddssll..hhuu

A soproni fôiskolás hallgatók tantervében szereplô sportszakmaitárgyak elméleti és gyakorlati ismeretanyagának elsajátítása, to-vábbá a sporttevékenység gyakorlása a személyiségfejlesztésegyik jelentôs területe. A testnevelés és a sport személyiségformá-ló lényegét mûveltségtartalma és az ezzel összefüggô szükségle-tek, érdekek, értékek, érzelmek, beállítódások, jellemvonások,magatartások biztosítják. Ha kiemeljük a sport speciális tartalmielemét a cselekvéses feladatmegoldást, akkor a komplex szemé-lyiségfejlesztô hatása még egyértelmûbb. Ezeket a tudományoséletben igazolt megállapításokat figyelembe véve napjainkban akomolyabb sportpedagógiai kutatások nem mellôzhetik a szemé-lyiségvizsgálatokat. A Nyugat-Magyarországi Egyetem BenedekElek Pedagógiai Karán 1998 és 2003 között egy szélesebb körûsportpedagógiai kutatás folyt, szociálpedagógus hallgatók egész-ség-kulturális magatartása jellemzôinek a vizsgálatára. A kutatásrészét képezte az a személyiségvizsgálat, amelynek eredményeitkorábbi konferenciákon bemutattuk. Akkor a longitudinális vizsgá-lat a pszichológiai alkalmassági vizsgát tett soproni hallgatókraterjedt ki. Az adatfelvételekre a felvételi eljárás alkalmával a CPI-teszttel, az utolsó (nyolcadik) tanulmányi félévben az Eysenck-fé-le kérdôív segítségével került sor. Eredményeink szerint a képzéssorán módosultak a szociálpedagógus hallgatók bizonyos szemé-lyiségvonásai, erôsödtek a segítôpedagógus-pályán szükséges jel-lemzôk. A kutatómunka folytatásaként célszerûnek látszott, hogya továbbiakban azonos vizsgálati eljárással kövessük hallgatóinkszemélyiségének alakulását a képzés ideje alatt. A megismételtvizsgálatot a 2003/2004-es tanévben kezdtük és a 2006/2007-estanév végén zártuk. A kutatatás módszere - most már egységesen- az Eysenck-féle (EPQ) személyiségteszt volt. Az elôadás a meg-ismételt vizsgálat eredményeit mutatja be, összevetve azokat a ko-rábbi adatokkal.

AAZZ EELLHHÍÍZZÁÁSS ÉÉSS AA NNÖÖVVEEKKEEDDÉÉSSII HHOORRMMOONN HHAATTÁÁSSAA AAZZ AAOORRTTAA TTÁÁGGUULLÉÉKKOONNYYSSÁÁGGÁÁRRAA

CCssaajjbbóókk ÉÉvvaa11,, NNeemmeess AAttttiillaa22,, GGaavvaalllléérr HHeennrriieetttt22,, LLáásszzllóó FFeerreenncc33

1Endokrinológiai Önálló Osztály, 2II. Belgyógyászati Klinika és Kar-diológiai Centrum, 3Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Ju-hász Gyula Pedagógusképzô Kar, SZTE, SzegedEE--mmaaiill:: eeccssaajjbbookk@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

Az elhízás és a magas növekedési hormon szint kardiovaszkulá-ris szempontból nagy kockázatú állapot. Néhány adat arra utal,hogy a testtömeg és a zsíreloszlás összefüggést mutat az aorta tá-gulékonyságával. Ugyanakkor az aorta tágulékonysága mozgáste-vékenységgel javítható (Havlik, Am. Heart J., 2005). Vizsgálatunkcélja az volt, hogy megállapítsuk, hogy az elhízás mértéke, illetve


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


a magas növekedési hormon szint és az aorta tágulékonysága köztvan-e összefüggés.

VViizzssggáállaattii aallaannyyookk:: 123 túlsúlyos-elhízott egyénnél két korcso-portot (14-40 és 41-64 év), illetve 16 magas növekedési hormonszintû egyén (akromegáliás beteg) fizikális-, majd transtorakálisechocardiográfiás vizsgálatát végeztük el, a vérnyomásérték rögzí-tése mellett. A szívultrahang során mért felszálló aorta falvastag-ság, illetve a vérnyomásadatokból kiszámítottuk az aorta tágulé-konysági indexét (ß = ln (SBP/DBP)/(∆D/DD)1.

EErreeddmméénnyyeeiinnkk:: Az elhízott (BMI>30 kg/m2) 30 év körüli egyénekaortája közel olyan merev, mint a kevésbé túlsúlyos (BMI<30kg/m2) 50 év körüli egyéneké (ß=6.9±6,0 vs. 7.1±5.0). Idôsebb el-hízott egyénekben ugyanezen érték szignifikásan rosszabb(14.9±14.6), míg a kevésbé túlsúlyos fiatalokon jobb (4.2±1.5).Akromegáliás egyénekben ezen értékek az alábbiak szerint alakul-tak: Akromegáliás betegeken: 16.5±14.5, illetve igazolt szívkoszo-rúér-meszesedésben szenvedôkön: 16.3±15.1. Tehát a növekedésihormon hatására az erek olyan merevvé válnak, mint szívkoszorú-ér-meszesedés esetén. A növekedési hormon tartós hatása cukor-betegséget okozhat, mely tovább rontja a helyzetet (ß=30.5±19.5vs. 5.4±5.0).

KKöövveettkkeezztteettéésseekk:: Vizsgálatunk azt mutatta, hogy a fiatal kövéregyének aortája csaknem olyan merev, mint idôsebb, nem kövértársaiké. A növekedési hormon tartós hatása hasonlóan merevvéteszi a verôereket. Az aorta tágulékonyságának vizsgálatával lehe-tôség nyílik a mozgástevékenység az érrendszerre kifejtett pozitívhatásának nyomon követésére, rehabilitációs mozgásprogramokbeállítására.

AA FFIIZZIIKKAAII AAKKTTIIVVIITTÁÁSS KKUUTTAATTÁÁSSÁÁNNAAKK MMÓÓDDSSZZEERREEIICCssáánnyyii TTaammááss,, VVáárrii PPéétteerr ELTE Tanító- és Óvóképzô Fôiskolai Kar, Budapest EE--mmaaiill:: ccssaannyyii..ttoommii@@ggmmaaiill..ccoomm

A fizikai aktivitás kutatásának lehetôségei jelentôsen kiszélesed-tek az elmúlt évtizedben. A robbanásszerû technikai fejlôdés új uta-kat nyitott a fizikai aktivitás becslésével kapcsolatos vizsgálatok-nak. Egyre szélesebb körben használható, egyre olcsóbb és ponto-sabb mûszerek állnak rendelkezésünkre, amelyek a hétköznapok-ban megszokott közegben képesek információt nyújtani az egyé-nek mozgásos tevékenységérôl. Ez egyrészt azért különösen fon-tos, mert a szakemberek számára jobban megérthetôvé válnak afizikai aktivitás és egészség közötti relációk, másrészt az objektívvisszajelzés lehetôséget teremt az egyéneknek saját aktivitásuk tu-datosabb szabályozására.

Eddig több mint 30 különbözô eljárást fejlesztettek ki a kutatók(Karsten, 2003), amelyeket 3 alapvetô módszertani típusba sorol-hatunk, (Karsten, 2003; Vanhees és mtsai, 2005) a mérések pon-tosságának rangsorában.

• Kritérium módszerek• Objektív módszerek• Szubjektív módszerekA kérdôívekben (szubjektív módszer) általában egy naptól egy

hétig terjedôen, önbevallás alapján ismerhetjük meg a vizsgált sze-mélyek aktivitási szintjét (könnyû, közepes, nehéz intenzitás zó-nákban), de ismeretesek a néhány hónaptól akár egy konkrét élet-szakaszt becslô kérdôívek is. Sajnálatosan az objektivitás viszony-lagos hiányából fakadóan a valós értékek jelentôsen torzulhatnak,például a vizsgált személy szociális konformitása, életkora, a kér-dôív szerkesztettsége, komplexitása, az adatfelvétel idôpontja (sze-zonalítás), és a felidézendô idôszak hossza függvényében. Nem vé-letlen, hogy az ilyen típusú kérdôívek validálása csak speciális pro-tokoll alapján valósulhat meg. Ekelund (2004) külsô (criterion),abszolút, és megegyezô (concurrent) validitás vizsgálatot javasol afizikai aktivitást becslô kérdôíves módszerek esetében. Vanhheesés mtsai (2005) szerint a kérdôívek érvényességét vagy a kritéri-um vagy az objektív becslési technikák valamelyikével szükségesbizonyítani.

A magyar nyelvû szakirodalom eddig sajnos szûkében van a fi-zikai aktivitás, validált kérdôívekkel történô becslésének. Szükség

lenne a hiány minél elôbbi pótlása, hogy nemzetközileg is összeha-sonlítható adatokkal rendelkezhessünk a témát illetôen.

A számos lehetôség közül az alábbi kérdôívek adaptálását ajánl-juk és szorgalmazzuk: IPAQ, Baecke PAQ, EPAQ2, Shapes PAQ.

KKuullccsssszzaavvaakk:: fizikai aktivitás, kutatásmódszertan

LLAABBDDAARRÚÚGGÓÓ MMÉÉRRKKÔÔZZÉÉSSEEKK SSZZÁÁMMÍÍTTÓÓGGÉÉPPEESS EELLEEMMZZÉÉSSEECCssááttaalljjaayy GGáábboorr,, DDaannccss HHeennrriieetttteeBerzsenyi Dániel Fôiskola, SzombathelyEE--mmaaiill:: ccssaattii@@bbddff..hhuu

A teljesítményelemzés két területe a sportmozgások biomecha-nikai elemzése, és a mérkôzéselemzés. A mérkôzéselemzés elôremeghatározott teljesítménymutatókon alapuló mérkôzésjegyzete-lést, és a jegyzetelés alapján történô elemzést jelent. A mérkôzésekelemzése történhet a mérkôzés alatt és a mérkôzés után. A részle-tesebb stratégiai, taktikai elemzésekre a mérkôzések után van le-hetôség. A mérkôzések utáni elemzések eszközeként hazánkbanleginkább a videotechnika alkalmazása ismert, a videó-, és számí-tástechnika összekapcsolásából adódó lehetôségek kiaknázatla-nok. A sportteljesítmények elemzése az objektív, megbízható mé-réseken, megfigyeléseken alapul. A megfigyelt események pontosvisszaidézése kulcsfontosságú a teljesítmények értékelésekor. Eze-ket a célokat segíti a computerizált teljesítményelemzés, amely aszámítástechnika és a digitális videotechnika fejlôdésével terjedtel. A sportteljesítmény-elemzô szoftverek megkönnyítik ésmeggyorsítják az edzôk elemzô tevékenységét, legyen szó a sajátcsapat értékelésérôl, vagy az ellenfelek megfigyelésérôl.

Az elôadás célja a ProZone cég által kifejlesztett, a professzioná-lis labdarúgásban alkalmazható elemzô program bemutatása,amely kiválóan alkalmazható a mérkôzések utáni taktikai elemzé-sekhez és az ellenfelek feltérképezéséhez.

KKuullccsssszzaavvaakk:: labdarúgás, mérkôzéselemzés, számítástechnika

PPRROOJJEEKKTT MMEENNEEDDZZSSMMEENNTT SSZZEEMMLLÉÉLLEETTMMÓÓDD AA NNEEMMZZEETTKKÖÖZZIISSPPOORRTTRREENNDDEEZZVVÉÉNNYYEEKK SSZZEERRVVEEZZÉÉSSÉÉBBEENN

DDaannccsseecczz GGaabbrriieellllaa,, SSzzaabbóó LLaajjooss Pannon Egyetem, Veszprém EE--mmaaiill:: ddaannccsseecczz@@ggttkk..uunnii--ppaannnnoonn..hhuu

A hazai sportszövetségek és a környezô országok sportmozgal-mai évrôl évre jelentôsebb szerepet vállalnak a nemzetközi sport-rendezvények megszervezésében. Ennek legfôbb oka anyagi hát-terük biztosítása, a sportág és a hazai sportolók népszerûsítése(Nyerges, 1998), azonban számottevô pozitív hatás érvényesül atérség gazdaságára, turizmusára és arculatára vonatkozóan is. Enagyszabású sportesemények szervezésénél és lebonyolításánálma már kulcsfontosságú tevékenységgé vált a projekt menedzs-ment technikák alkalmazása.

A kutatás célja a Magyarországon, valamint a kiválasztott euró-pai országokban rendezett nemzetközi sportesemények szervezésisikertényezôinek, valamint a siker megítélésében szerepet játszókritériumoknak az azonosítása, valamint azon szervezési megoldá-sok, menedzsment módszerek összegyûjtése, amelyek a sportren-dezvényi projektek sikerességét meghatározzák.

A sportrendezvényi projektek sikerességét vizsgálva meg kellkülönböztetnünk a projekt megvalósításához hozzájáruló eszközö-ket, befolyásokat, az úgy nevezett sikertényezôket; valamint a si-ker értékelésének alapjául szolgáló elveket, követelményeket, úgynevezett sikerkritériumokat. A befolyásoló tényezôk vizsgálatánálhárom fô területre bonthatjuk a sikertényezôket: feladatorientáció-ra, kapcsolatorientációra és véletlen hatásokra. A feladatorientációa rendezvény megvalósítása céljából alkalmazott gyakorlatok,rendszerek, folyamatok összessége, míg a kapcsolatorientáció aszervezet egyéni tagjaira, az érintett csoportokra és a kommuniká-cióra koncentrál. (Kendra – Taplin, 2004) A tapasztalatok alapjánpedig a véletlen hatások (például: szélsôségek idôjárás, zavargá-


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


sok, stb.) is jelentôs hatással lehetnek a sportrendezvények sike-rére.

E három tényezô együttesen befolyásolja a sportesemények si-kerét, amelynek értékelése rendkívül összetett, több szempontúelemzést igénylô feladat, mivel az elsôdleges célkitûzések teljesíté-sének vizsgálatán túllépve az érintettek elégedettségét és a rendez-vény hosszú távú hatásait is figyelembe kell vennünk.

A kutatás során egyrészt empirikus kutatást végzünk, aholszemélyes interjúkat készítünk a kiválasztott sportrendezvényekszervezôivel tapasztalataik megismerésére, valamint kérdôívesmegkérdezést végzünk a hazánkban és a kiválasztott európai or-szágokban megrendezett nemzetközi sportrendezvények szervezôikörében. Másrészt pedig a szekunder vizsgálat keretében néhánykiválasztott sportesemény projekt dokumentációjának és értékelé-sének részletes elemzésére kerül sor.

Az eddig lefolytatott interjúk és esettanulmányok tapasztalataialapján a sportesemény sikerességét befolyásoló tényezôk közöttnem csupán a kemény, technikai tényezôk játszanak fontos szere-pet, úgy, mint a tervezés és ellenôrzés, vagy az alkalmazott me-nedzsment technikák, hanem legalább annyira meghatározóak apuha, kapcsolati tényezôk is, úgy, mint a szervezôbizottságon be-lüli munkakörnyezet, vagy a rendezvény érintettjeivel való folya-matos kapcsolattartás, kommunikáció.

SSPPOORRTT SSTTUUDDEENNTTSS’’ OOPPIINNIIOONN AABBOOUUTT DDEEVVIIAANNTT BBEEHHAAVVIIOORRDDiiaannaa CChhrriissttooddoouulloouu Semmelweis University, Faculty of Physical Education and SportSciences, Department of Social Sciences, BudapestEE--mmaaiill:: ddiiaannaa__cchhrr@@hhoottmmaaiill..ccoomm

According to Ricky MacGinn, deviance is the product of „unsuc-cessful” socialization. There are different categories of deviance;some of them are connected to alcoholism and drug abuse. Alco-hol and drug consumption are severe social problems. Alcoholismhas a long history both in Cyprus and Hungary. Nevertheless, drugabuse is a recent problem which has been rabidly spreading in thelast two decades. The aim of this paper is to discover what the opi-nion of University students is about alcohol and drug abuse andwhether they consider these actions as a problem. In the introduc-tory part, the author gives a brief report about deviant behaviorand its characteristics in different societies. As a first step, she int-roduces the methods she used to carry out this research (througha survey method). The paper is based on empirical investigationcarried out among sport students from Cyprus and Hungary. Datawere collected by questionnaires with open and closed questions.Secondly, the author analyzes the results according to deviant be-havior in sports, schools and in society in general, and the attitu-des of the Cypriot and Hungarian students to drugs and alcohol. Fi-nally, the author emphasizes that the findings she obtained regar-ding the degree of the consumption of alcohol and light drugs con-cerning the sport students should be taken into consideration atthe preparation of teaching programs.

SSZZLLOOVVÁÁKKIIAA SSPPOORRTTTTUURRIISSZZTTIIKKAAII AADDOOTTTTSSÁÁGGAAII SS AANNNNAAKKHHAATTÁÁSSAA AAZZ IISSKKOOLLAAII TTAANNTTEERRVV ÁÁLLTTAALL SSZZEERRVVEEZZEETTTT

TTÁÁBBOORROOZZÁÁSSOOKKRRAADDoobbaayy BBeeááttaaSelye János Egyetem Komárom (SVK)EE--mmaaiill:: ddoobbaayy..bbeeaattaa@@sseellyyeeuunnii..sskk

A sportturizmus talán a legdinamikusabban fejlôdô turisztikaiágazat, amelynek termékei egyre nagyobb körben jelennek megaz idegenforgalomban. Szlovákia földrajzi adottságai nagyon ked-vezôek a turizmus szempontjából és egyben jó feltételeket kínál-nak mind a nyári, mind a téli sportturisztikai tevékenységekre.Ezek a gazdag lehetôségek nincsenek teljes mértékben kiaknázva.Vizsgálatom célja, hogy feltárjam Szlovákia földrajzi adottságait, s

ezek milyen lehetôségeket nyújtanak sportturisztikai szempontból.A fejlôdés útjára lépve, milyen sokrétû lehetôségek kínálkoznak asportturizmust kedvelôk számára. Ehhez mennyire járul hozzá azország domborzata, vízrajza által nyújtott adottságok.

Az ország gazdaságfejlesztésébe, elôtérbe kerül a turizmus ma-gasabb szintre való emelése, melyben nagy szerep jut a sport-tu-rizmusnak. A földrajzi adottságokat az ország nagymértékbenmegpróbálja az iskolai testnevelés keretein belül kiaknázni. Az is-kolai tantervek lehetôségeket nyújtanak a pedagógusok számára,hogy az iskolai oktatáson belül a diákoknál kialakíthassák a sport-turizmushoz való pozitív viszonyt. A sportturizmushoz való mara-dandó jó viszony kialakításában a következô tevékenységek nyúj-tanak lehetôségeket: - turisztikai tevékenység, - sízés,- úszás, - ke-rékpározás.

Módszerek melyeket alkalmaztam a munkám során:• forráskutatás,• földrajzi adottságok vizsgálata, domborzat, vízrajz,• turisztikai kínálat vizsgálata,• minisztériumi tantervi dokumentumok vizsgálata,• kérdôíves - üdülési szokás vizsgálat,• különbözô sporttevékenységek lehetôségek részleges

feltárása.Természetföldrajzi adottságok: terület: 49 035 km2, lakosa: 5

379 780 lakos, domborzat: Délen sík, Északon hegyvidék, éghaj-lat: átmeneti mérsékelt övi, óceáni és kontinentális között, átlaghô-mérséklet: síkvidéken +10 °C, hegyekben -4 - +4 °C, uralkodószéljárások: Északnyugat, Észak.

ÖÖsssszzeeffooggllaallááss:: Szlovákia fejlôdésében a növekvô turizmusábanegyre fontosabb szerepet játszanak az aktív sportturisztikai tevé-kenységek. Az iskolai képzések keretén belül, mindenszinten fel-lelhetôk a tantervben azok a lehetôségek, melyek hozzá járulnak asportturizmushoz való pozitív viszony kialakulásához. Kérdôívünk-ben szeretnénk választ kapni arra, hogy ezek a tevékenységekmennyire befolyásolják a késôbbi viszonyukat a sportturizmushoz.Jelentôs tradícióval rendelkezik az ország a túrázás, sízés terén, ki-váló természeti adottságaink ehhez nagyban hozzájárulnak. Így újsporttevékenységeket is megismerhetik a sportot kedvelôk, és ezegyben jelentôs infrastrukturális és gazdasági fejlôdéshez vezeti azországot.

KKuullccsssszzaavvaakk:: sportturizmus, aktív sportturizmus, földrajzi adott-ságok, domborzat, vízrajz, sportolási lehetôségek-sportok, iskolaitanterv.

SSPPOORRTT,, GGLLOOBBAALLIIZZAATTIIOONN,, NNAATTIIOONNAALL IIDDEENNTTIITTYYDDóócczzii TTaammáássSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF),BudapestEE--mmaaiill:: ddoocczzii@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

The world of sport has undergone radical changes in the pasttwo decades, which are largely owing to the socio-economic andpolitical effects of globalization. As sport has been an internationalcultural phenomenon for a long time, internationalization and glo-balization began earlier, however, it is a novelty that besides theworldwide circulation of athletes and coaches, investors and ma-nagers have also begun to look beyond their national borders. Theincreasing mobility of people involved in sport has made it possib-le for certain sports (mainly broadcast ones) to rise to a global le-vel not only in a cultural, but in an economic sense as well. Hun-garian sport is inevitably also a player on this global field, and it isa question how a country with moderate financial potential can besuccessful in a world dominated by money. Yet, the success ofHungarian elite sport is important, as by offering collective memo-ries to all Hungarians, it may strengthen the feeling of nationalidentity. This idea has been reflected in Hungarian sport policy fora long time and is also mentioned in the new Hungarian SportStrategy. The main objectives of the presentation are (1) to presenthow Hungarian national identity has changed throughout the pastfew decades, (2) to explore the global context of sport, where sup-porters can freely choose their local, national and global bonds,


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


and finally (3) to make theoretical conclusions about the signifi-cance of sport in the formation of national identity in Hungary inthe future, in a global environment. This theoretical framework isto serve as a basis for a future research conducted by the author.Since a theoretical-historical approach is used in the paper, themain method applied is documentary analysis. The primary sour-ces include newspaper articles and the National Sport Strategy,whereas to establish the theoretical framework, the professional li-terature shall be used as a starting point. Based on the above men-tioned sources, the results show that (1) the concept of nationalidentity has been constantly changing in the past few decades, witha dual focus on Hungarian cultural ‘commonwealth’, or the state asan organized unit keeping Hungarians together. The topic has alsobeen a terrain for political clashes, where the constant challengesof globalization and the EU are tackled differently by different pub-lic actors. (2) The field of sport is undergoing major changes aswell, which has an impact on the importance of national identity.Local, national and consumer identities emerge and disappear, ho-wever, nationality still has symbolic significance. (3) The suc-cess/failure of Hungarian elite sport can result in the collective fe-eling of euphoria/depression, and as Hungarians are used to beingsuccessful, elite sport is considered a source of positive identity forall the supporters. The conclusion is that the common belief in thesignificance of national identity in sport will certainly be reflectedin the preparation for the Beijing Olympics; however, being suc-cessful in global sport as a small nation is much more difficult thanit used to be in the bipolar world.

KKeeyywwoorrddss:: sport, globalization, European Union, national iden-tity

CCYYPPRRUUSS SSPPOORRTT OORRGGAANNIIZZAATTIIOONN OONN TTHHEE TTRRAAIILL FFOORR SSPPOORRTTEENNGGAAGGEEMMEENNTT AANNDD HHEEAALLTTHH DDEEVVEELLOOPPMMEENNTT

EEffssttaatthhiiooss CChhrriissttooddoouulliiddeess Semmelweis University, Faculty of Physical Education and SportSciences, Department of Social Sciences, Budapest, Hungary EE--mmaaiill:: cchhrriissttooddoouulliiddeess..ee@@ggmmaaiill..ccoomm

Practicing any sport at a competitive or amateur level in theform of recreation is of great cultural and social importance. Thesignificance of recreational physical activities and sport activitieshas increased considerably during the last decades in Cyprus. Theaim of the paper is to discuss the situation concerning the stepsthat the Cyprus Sport Organization (C.S.O.) is taking in order topromote leisure sports in Cyprus. The method that has been usedby the author to collect the information was analysis of related do-cuments and in-depth interviews. In the first part of the paper theauthor gives an overview on recent publications about leisuresports, published in Cyprus. A brief report is given on Cyprus his-tory, economy, culture, and generally on Cypriot society. The con-nection between the Greek-Cypriot culture and sport is analyzed.In the second part, the national program for Sport for All (S.F.A.)is described. It is shown how this program started and how it hasbeen developing. The activity of the Cyprus Sport Organizationwhich is in charge of S.F.A. in Cyprus is also discussed concerningsporting facilities and the regional programs of Sport for All acrossthe country. It is also clarified how the state takes responsibility forthe promotion of leisure sports in Cyprus. In conclusion, it is sta-ted that although in the European Union there are no direct requi-rements concerning sport, leisure sports in Cyprus have reachedthe standard which can be observed in the most developed count-ries of the European Union.

AA SSPPOORRTT SSZZEERREEPPEE AA MMEEGGÚÚJJUULLÓÓ TTÁÁRRSSAADDAALLOOMMBBAANNEEllbbeerrtt GGáábboorrÖnkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Sport Szakállamtitkárság, Budapest, EE--mmaaiill:: eellbbeerrtt..ggaabboorr@@oottmm..ggoovv..hhuu

A sport kiemelkedô szerepet játszik a megújuló társadalom kia-lakításában, tekintettel arra, hogy hozzájárul a népesség mentálisés fizikai egészségi állapotának javításához, és sajátos funkciói ré-vén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közös-ségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásá-nak elômozdításához, a nemzeti értékek és az önbecsülés erôsíté-séhez, az esélyegyenlôség javításához.

Ezen célrendszer elérése érdekében szükséges a sport szem-pontjából inaktív rétegek és korosztályok célzott megszólítása, va-lamint az iskolai sport fejlesztését biztosító továbbképzési progra-mok megvalósítása.

ÁÁLLLLAAMM ÉÉSS CCIIVVIILL SSZZFFÉÉRRAA VVIISSZZOONNYYAA AA FFRRAANNCCIIAA SSPPOORRTTIIRRÁÁNNYYÍÍTTÁÁSSBBAANN

FFaarrkkaass PPéétteerrSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Tár-sadalomtudományi Tanszék, BudapestEE--mmaaiill:: ffaarrkkaass@@mmaaiill..ccoomm

Az elôadás célja, hogy bemutassa az állam és a civil szféra kap-csolatát Franciaországban. Az Európai Uniónak nincs kompetenci-ája a sportban, ezért nem határozhat meg követendô sportirányí-tási modellt a tagországok számára. Felhívja a figyelmet azonbanaz uniós tagországokban mûködô sportstruktúrák megôrzésénekszükségességére, hangsúlyozza a sport szubszidiaritását, kiemeliaz európai sportmodell lényeges elemeit. Európában a kormány-zati és nem-kormányzati sportszervek felépítésükben, kompeten-ciáikban, szerepeikben lényegesen különböznek egymástól. Meg-különböztethetünk egy liberális modellt és egy olyan modellt, aholaz állami szerepvállalás a sportirányításban hangsúlyosabb. Fran-ciaország a második modell tipikus példája, amely tanulmányozá-sa hasznos lehet Magyarország számára a legmegfelelôbb sportirá-nyítási struktúra megtalálásában.

AA BBIILLAATTEERRÁÁLLIISS TTRRAANNSSZZFFEERRHHAATTÁÁSS VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA AA KKIISSLLAABBDDAAHHAAJJÍÍTTÁÁSSBBAANN

FFeehhéérr CCssiillllaa,, GGyyuurrggyyiikk TTíímmeeaa,, SSzzaattmmáárrii ZZoollttáánnTestnevelési és Sporttudományi Intézet, Juhász Gyula Pedagógus-képzô Kar, Szegedi Tudományegyetem, SzegedEE--mmaaiill:: ccssiillllii2255@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

Közismert, hogy a megfelelôen koordinált mozgásokban nagyonfontos szerepe van mindkét testfél munkájának, ami nem csak atestnevelésben fontos tényezô, hanem különbözô finommozgásoscselekvésekben is, mint pl. az írás.

Kutatásunk fô célja, hogy a vizsgált személyeknél megállapítsuka végtagok szimmetrikus használatából adódó bilaterális transzfer-hatás minôségét, fejleszthetôségét, valamint egymásra hatását.Vizsgálatunkat negyedik osztályos fiú és lánytanulókkal (8-9-10éves) végeztük el, mivel ez a legszenzitívebb idôszak a gyermekekmozgástanulására és mozgáskészségük fejlesztésére.

A felmérést kislabda hajítással, a fejlesztést, pedig labdás gya-korlatokkal végeztük el. Azért gondoltunk a dobások különbözô for-máira, mert ez, az ember egyik alapvetô természetes mozgása, hi-szen már a primitív ôseinknél is a kôdobás lehetett a táplálékszer-zés valamint harc egyik legfôbb módja. A dobás, mint mozgásfor-ma a pszichológus és a testnevelô tanár szempontjából is igen fon-tos tevékenység, ezért egyaránt érdekelheti mindkét szakembert. Apszichológust azért, mert a lélektan egyik ágához, a motorikáhoztartozik, a testnevelôt, pedig azért, mert a sportok (atlétika, kézilab-da, kosárlabda, stb.) alapját képezi. Az eredmények rögzítése mel-


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


lett olyan fejlesztô gyakorlatokat dolgoztunk ki, amely segítségévelkönnyedén, játékosan és szimmetrikusan fejleszthetôk a tanulókvégtagjai. A gyakoroltatás végén, pedig arra voltunk kíváncsiak,hogy az egyik kar fejlesztésével valójában növelhetô-e, a másik karteljesítménye, anélkül, hogy az dolgozna, vagyis milyen hatássalvan az egyik kar fejlesztése a másik teljesítményére. Az adatok fel-dolgozásához az egymintás „t”- próbát használtuk fel.

KKuullccsssszzaavvaakk:: bilaterális transzfer, mozgás koordináció, szimmet-ria, dobás, végtagok

IISS SSTTIILLLL SSPPOORRTT AA MMAALLEE PPRREESSEERRVVEEGGyyöönnggyyii SSzzaabbóó FFööllddeessiiSemmelweis UniversityFaculty of Physical Education and Sport Sciences, BudapestEE--mmaaiill:: ffoollddeessii@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Women sport has been developing enormously recently, howe-ver, it is still far from being equal with the sport of men. Besides,gender equity in sport has reached quite different levels in count-ries with different sporting values, cultures, and traditions. In Hun-gary and in the other countries of the former Eastern Bloc, the po-sition of women in sport is rather ambivalent. Some areas are clo-sed and some others are open for them, but even in the latter ca-ses, they are not treated equally. The major purpose of the roundtable discussion is to analyze the main problems related to genderinequalities in sport with the participation of national and interna-tional experts. By doing so, the intention is to call the attention ofthe decision makers to this issue and to contribute to the promo-tion of equal chances of women in sport. The situation of genderequity in sport will be discussed along the following dimentions:

– Women’s chances for practicing sport in different fields and atdifferent levels (school sport, recreational sport, elite sport, sportfor the disabled)

– The position of women in different sport-related professions(coaching, teaching, reporting, healing, marketing, managing, re-searching etc.) and their position on the labour market

– The share of women in the decision making processes onsport

– Women sport and the media– Recommendations for the promotion of gender equity in the

different areas of sport. Is positive discrimination a solutionThe round table discussion starts by a general introduction of

the main theme. In the first part, the invited experts reveal theirviews on the individual sub-topics, focusing on the characteristicsof women sport in the European Union and in the Eastern Europeancountries within the EU. The second part of the discussion is openthat is the distinguished participants attending the session cancontribute to it.

KKeeyy--wwoorrddss:: women sport, gender equity, inequality of chances,positive discrimination

BBEEVVEEZZEETTÔÔ GGOONNDDOOLLAATTOOKK AA NNÔÔII SSPPOORRTT TTAANNUULLMMÁÁNNYYOOZZÁÁSSÁÁHHOOZZ

FFööllddeessiinnéé SSzzaabbóó GGyyöönnggyyiiSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: ffoollddeessii@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Jelen elôadás rövid bevezetés a „Sport – nôk – média” címû té-ma részletes kifejtéséhez. Alapgondolata az, hogy miután a nôisport (is) társadalmi jelenség, struktúrájának, mûködésének ésmás társadalmi alrendszerekkel való kapcsolatának mélyebb meg-ismeréséhez és megértéséhez, a sportnak, mint társadalmi alrend-szernek elemzése mellett, elengedhetetlen makrostrukturálisösszefüggéseinek feltárása. Az elsô részben a szerzô dokumentu-mok elemzése, valamint statisztikai adatok alapján, nemzetköziösszehasonlítások tükrében, felvillantja a magyar nôk társadalmi

státusát a politikában, a gazdaságban, a kultúrában, az oktatás-ban, valamint a sportban és összeveti a nemek közötti társadalmiesélyegyenlôség alakulását különbözô országokban és különbözôtársadalmi intézményekben. A második részben a nôk esélyegyen-lôtlenségének csökkentése érdekében hozott intézkedések, ezekenbelül kiemelt hangsúllyal a pozitív diszkriminancia elônyeit és hát-rányait taglalja. Felvázolja a 2000. évi Sporttörvény értelmébenMagyarországon a sportban bevezetendô kvóta rendszer ered-ménytelenségének okait és olyan külföldi példákat idéz, amelyekegyértelmûen bizonyítják, hogy hasonló szisztémák felhasználásaelôsegítheti a döntéshozatali pozíciók arányosabb megoszlását aférfiak és nôk között. Következtetéseiben a szerzô megállapítja,hogy miközben az elmúlt egy-két évtizedben számos nemzeti éstöbb nemzetközi sportszervezetben érdemben kedvezôbbé vált anôk helyzete, addig a magyar sport legtöbb területén változatlanultartja magát a férfiak dominanciája. Egyfelôl a zömmel férfiakbólálló hatalmi elit a sportban sem mond le önként hatáskörérôl, más-felôl nem is alakul ki hatalmi harc, de még valódi rivalizálás se akét nem között, mert a nôi szerepekkel kapcsolatos hagyományosértékrend széles körû elfogadása jelentôsen korlátozza a „gyen-gébb nem” ambícióit. Ezért a nôkkel szembeni pozitív diszkrimi-nancia alkalmazása a magyar sportban – ténylegesen létezô, sú-lyos ellentmondásai ellenére – elkerülhetetlenek tûnik pozícióik fo-kozatos javulásához a döntéshozatali testületekben. Az utóbbi célelérése azért kulcskérdés, mert ez az egyik döntô elôfeltétele ha-zánkban (is) a nôi sport megújulásának és ez által egyenrangú stá-tusa kivívásának. A további feltételek összetett makrostrukturálisproblémák megoldásához fûzôdnek.

KKuullccsssszzaavvaakk:: nôi sport, esélyegyenlôtlenség, pozitív diszkrimi-nancia

TTÉÉNNYYEEKK ÉÉSS TTRREENNDDEEKKAA SSPPOORRTTTTUUDDOOMMÁÁNNYY TTÁÁRRSSAADDAALLMMII FFEELLEELLÔÔSSSSÉÉGGEE

FFrreennkkll RRóóbbeerrttSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, BudapestEE--mmaaiill:: ffrreennkkll@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

A rendszerváltozást követô második évtized végéhez közeledve,- figyelembe véve Európai Uniós tagságunkat is – hangsúlyosabbávált az élet minôségének a kérdése. Ez kedvezô helyzetet teremt-het a sportfejlesztés számára. A sport lényege a teljesítményfoko-zás. Minden egyéb hatás – személyiségfejlesztés, életmód-alakítás,- is a teljesítmény javulása révén valósul meg.

Az elmúlt negyed században végzett tanszéki vizsgálataink a fi-atal korosztályok fizikai teljesítôképességének romlását jelzik. Ezannál megdöbbentôbb, mert még érvényesül a szekuláris trend,melynek kedvezô jellegét a testmagasság növekedése mutatja. Atestösszetétel változása azonban már negatív trendet tükröz, így abiológiai fejlôdést nem követi az elvárható teljesítményfokozódás.

A sport társadalmi jelentôségét erôsíti a fizikai aktivitás beteg-ség-megelôzô hatása. Ez is összefügg az élet minôségének a javí-tásával. Az egészségi állapotot jellemzô értékek közül a sport elsô-sorban az egészségben eltöltött évek számát segít növelni. Igenfontos az egészségügyi és a sportprogramok összehangolása. Azegészségügy a morbiditási és mortalitási adatokban érhet el ked-vezô változást, míg a sport az életmód kultúrában, a lakosságegészségtudatos magatartásában.

A sporttudomány egzakt alapot kell adjon elsôsorban a sport, deaz egészségügyi stratégiáknak is.


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


AAZZ EEGGÉÉSSZZSSÉÉGGII ÁÁLLLLAAPPOOTT KKOOMMPPLLEEXX FFEEJJLLEESSZZTTÉÉSSÉÉRREE IIRRÁÁNNYYUULLÓÓ MMÓÓDDSSZZEERR KKIIDDOOLLGGOOZZÁÁSSAA ÉÉSS AANNNNAAKK

HHAATTÉÉKKOONNYYSSÁÁGGVVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA FFÔÔIISSKKOOLLAAII ÉÉSS EEGGYYEETTEEMMII HHAALLLLGGAATTÓÓKK KKÖÖRRÉÉBBEENN

FFrriittzz PPéétteerr,, SScchhaauubb GGáábboorrnnéé,, DDoorrkkaa PPéétteerrTestnevelési és Sporttudományi Intézet, Juhász Gyula Pedagógus-képzô Kar, Szegedi Tudományegyetem, SzegedEE--mmaaiill:: ppffrriittzz@@mmooll..hhuu

Olyan egészségi állapotot meghatározó vizsgálati csomagot állí-tottunk össze, amely képes reális képet adni az egyén bio-pszicho-szociális állapotáról és meghatározza a vizsgált célcsoport élet-módját és egészségmagatartását. Megfigyeltük, hogy a tréningmegvalósításánál a 7 fôs edzôi csoport - kiegészülve 2 fô szakta-nárral - az egyéni edzések kiscsoportban alkalmazhatók. Mátrixjellegû struktúrára építve, a személyi edzés hatékonysága nô. Vizs-gálatunk egyik fô célja megvalósult, hiszen a személyi, vagy kis-csoportos edzés komplexebb mátrix jellegû szervezeti felépítésselés a kipróbált kiválasztási, felkészítési és alkalmazott módszerek-kel hatékony formában tud mûködni. Ezen programcsomag a vizs-gálat céljának megfelelôen szélesebb társadalmi körben is valószí-nûleg eredményes, s az egészségfejlesztési szakemberek és szak-emberképzés számára megfelelô formai megjelenéssel elérhetôvétehetô.

KKuullccsssszzaavvaakk:: egészségfejlesztés, egészségterv, rekreációs edzés,életmód

AASSSSEESSSSMMEENNTT TTHHEE CCAAPPAACCIITTYY OOFF WWOORRKKIINNGG MMEEMMOORRYY BBYYCCOOMMPPLLEEXX MMOOTTOORR TTAASSKK IINN 1100--1144 YYEEAARRSS OOLLDD CCHHIILLDDRREENN

BBaalláázzss FFüüggeeddii11,, LLáásszzllóó TTóótthh22,, JJóózzsseeff BBooggnnáárr22

1Berzsenyi Dániel Collage, Department ofPhysical Education and Sport Science, Szombathely2Semmelweis University, Faculty of Physical Education and SportSciences (TF), Budapest, HungaryEE--mmaaiill:: ffuuggeeddii@@bbddff..hhuu

Atkinson and Shiffrin’s theory of memory published in 1968described two different types of memory: short-term memory(STM) and long-term memory (LTM). However, very soon, theconcept of levels of processing information dominated research inthe area of memory. It was followed by the theory of workingmemory which consists of the central executive, visuospatialsketchpad and phonological loop. Several researches are examinethe capacity of working memory focusing on the phonologicalloop and also assess impaired subjects, but there are very fewstudy with nonclinical sample using complex motor task in test.The aim of the present study is to examine motor learning by ca-pacity of working memory, focusing on kinesthetic, visouspatialsketchpad in nonclinical sample of school-aged children withcomplex motor task. The information obtained was intended toprovide normative data before studying clinical populations.

KKeeyy--wwoorrddss:: memory, working memory, capacity of working me-mory, school age, complex motor task

SSPPOORRTT,, NNÔÔKK,, MMÉÉDDIIAA -- HHAAZZAAII ÉÉSS NNEEMMZZEETTKKÖÖZZII KKIITTEEKKIINNTTÉÉSSFöldesiné Szabó Gyöngyi bevezetô gondolataival

GGááll AAnnddrreeaaSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: ggaallaa@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

A versenysport és a média egyaránt hatalmas fejlôdésen mentkeresztül a 20. században, a dinamikus változások pedig az ezred-fordulót követô években is folytatódnak. A két üzletág szimbiotikuskapcsolata ma már olyan erôs, hogy kijelenthetjük: sportversenynem igazi esemény a média jelenléte nélkül, utóbbinak pedig -ahogy a közvetítési jogokért folyó harc, és az ezekért kifizetett csil-

lagászati összegek jelzik - a közönség megnyeréséhez szinte nélkü-lözhetetlen a népszerû sportok eseményeinek mûsorra tûzése.Nem véletlen tehát, hogy a társadalomtudományi vizsgálatok fó-kuszpontjába került a sportmédia jellemzôinek, illetve hatásainakfeltárása. Ezek egyik szeletét jelentik azok a jellemzôen feministanézôpontú kutatások, amelyek a nôk sportjának a tömegkommu-nikációs eszközök általi bemutatását elemzik. A vizsgálatok legin-kább a televízió sporttartalmú mûsorait, illetve a sportsajtó tartal-mát veszik górcsô alá, feltárva azok kvantitatív es kvalitatív jellem-zôit. A szerzô elôadásában egy ilyen nemzetközi összehasonlító ku-tatás eredményeit prezentálja, melyek egyértelmûen azt mutatják,hogy a sportolónôk hazai sportsajtó általi bemutatásának mennyi-ségi jellemzôi - elsôsorban férfitársaikhoz viszonyított alulreprezen-táltságuk - jól illeszkednek a nyugati országokban már korábbanmegismert nemzetközi trendbe.

KKIIVVÁÁLLAASSZZTTÁÁSS ÉÉSS BBEEVVÁÁLLÁÁSS AAZZ UU--1188--AASS JJÉÉGGKKOORROONNGG VVÁÁLLOOGGAATTOOTTTTNNÁÁLL

GGéécczzii GGáábboorr,, BBooggnnáárr JJóózzsseeff,, OOllááhh ZZssoollttSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: hhoocckkeeyy@@eenntteerrnneett..hhuu

Az „edzô szeme” sok mindent megfigyel, meglát, azonban tudo-mányos szempontból a magyar jégkorongozás kiválasztó tesztjeimég soha nem kerültek górcsô alá. A kutatás célja az „edzô szeme”válogató módszer és a mérhetô összetevôk közötti összefüggésvagy éppen ellenkezôleg a két módszer eltérésének igazolása volt,részletesebben az ifjúsági (U18) korosztálynál megfigyelni, mérni akiválasztási teszteket, és ezután a válogatott kialakításánál értékel-ni a beválást. A részvevôk (n=40) már átestek egy kiválasztáson, asaját egyesületben kellett megszolgálniuk az edzôi bizalmat, javas-lat alapján lehetett csak eljönni a válogatóra. A kiválasztó tesztekjégen és szárazon egyaránt megrendezésre kerültek, ebben az év-ben május 26.-án, a Káposztásmegyeri Budapesti Koriközpontbanés a tôle 2 kilométerre található UTE Atlétika pályán végeztük el. Amérésekhez a Magyar Jégkorong Szövetség edzôin kívül a Nemze-ti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet munkatársai is se-gítséget nyújtottak, digitális mérôkapukkal is megkönnyítve a pon-tos mérést. A kiválasztó tesztek már több éve ugyanazok, a szlovákés cseh példa alapján összeállítottak, melyek alkalmasak arra, hogya válogatottba való bekerülést mérhetô és tudományos alapokrahelyezze. Tavaly óta az edzôk munkájának megkönnyítésére a tesz-tekkel egy idôben játék közbeni megfigyelésre is van mód, amely az„edzô szeme” módszer számára fontos. A diszkriminancia analízisalapján elmondható, hogy a válogattak szempontjából a legfontos-abbak egyértelmûen a jégen végzett próbák, melyek közül a 10 mhátra korcsolyázás, a 6x9m és szlalom, valamint a 36m korongve-zetéses jelentkezik kiemelt jelentôséggel. Úgy tûnik aki ezekben atesztekben jobban teljesít, az nagyobb valószínûséggel kerül eb aválogatottba. Az eredmények teljes mértékben igazolták azt a felté-telezésünket, hogy a tesztek összesített eredménye a kiválasztott já-tékosok beválásának szempontjából meghatározó.

EEDDZZÔÔKK FFOOGGLLAALLKKOOZZTTAATTÁÁSSÁÁNNAAKK AATTIIPPIIKKUUSS VVOONNAATTKKOOZZÁÁSSAAIIGGéécczzii MMaarriiaannnn,, SSzzaabbóó TTaammáássNemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató IntézetUtánpótlás-nevelési Igazgatóság, BudapestEE--mmaaiill:: ggmm@@nnuuppii..hhuu

A hatályos szabályozás kötelezô jelleggel elôírja, hogy a hivatá-sos sportolók munkaszerzôdésben álljanak a sportszervezetekkel.A sportolók felkészítését végzô edzôk tevékenységére azonban a –munkavégzés alapjául szolgáló szerzôdések minôsítésének szem-pontjait figyelembe véve – a szerzôdési típusválasztás szabadságajellemzô. A jogviszonyt szabályozó szerzôdés lehet munkaszerzô-dés, vagy tevôleges (facere) szolgáltatás kifejtésére irányuló pol-


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


gári jogi szerzôdés, de akár a társadalmi szervezethez fûzôdô tag-sági jogviszonya alapján is tevékenykedhet. A tervezett elôadás amunkaviszonyban, vagy közszolgálati jogviszonyban foglalkozta-tott edzôk munkavégzésének szabályairól, a hatályos szabályozásspecializálásának szükségességérôl szól. A Sporttörvény széleskörben állapít meg kivételeket az általános munkajogi szabályozásalól a hivatásos sportolókra vonatkozóan, az edzôk, sportszakem-berek analóg helyzetével azonban nem foglalkozik. Pedig a mun-kaidôre és pihenôidôre, a szabadság kiadására, illetve a kirendelésintézményének speciális szabályozására vonatkozóan nagy segít-séget jelentene az edzôket foglalkoztató munkáltatónak. A sportjellegébôl kifolyólag a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon isrendszeresen foglalkoztatható, a munkaidô legfeljebb hat havimunkaidôkeretben is meghatározható. Nem alkalmazható ez aszabály az edzôre. Részére még kollektív szerzôdést feltételezve iscsak négyhavi munkaidôkeret alkalmazható, jóllehet a munkavég-zésének idôtartama – az edzéstervek és elemzések elkészítését fel-tételezve – meghaladja a sportolóét. Nehezen kezelhetô az a prob-léma is, hogy az edzôk napi munkavégzése – alkalmazkodva a fel-készítés és versenyeztetés fázisaihoz - a legkülönfélébb beosztás-ban valósul meg. Edzôtábori munkavégzés alatt a konkrét munka-végzés és az ügyeleti jellegû tevékenységek váltják egymást, sokesetben 24 órás napi terheléssel. A válogatottban történô szerep-lés esetén a hivatásos sportolóra vonatkozóan a kirendelés maxi-mális idôtartama a Munka Törvénykönyve általános elôírásainál(naptári évenként 44 nap) hosszabb is lehet. Nem így az edzô ese-tében, aki szintén kerülhet olyan helyzetbe, hogy felkérik a nemze-ti válogatott irányítására. Elôadásomat a teljesség igénye nélkültervezem, célom, hogy rávilágítsak azokra a gócpontokra, amiktovábbi szabályozásra szorulhatnak.

AADDAALLÉÉKKOOKK UUTTÁÁNNPPÓÓTTLLÁÁSS EEDDZZÔÔKK PPEEDDAAGGÓÓGGIIAAII PPRROOFFIILLJJÁÁHHOOZZ

GGoommbboocczz GGáábboorr11,, GGoommbboocczz JJáánnooss22

1Thomas Mann Gimnázium2Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: ggoommbboocczz@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

A szerzôk két labdajáték (kosárlabda és kézilabda) utánpótlásnevelésében tevékenykedô edzôk körében interjúval gyûjtött adata-ikat dolgozzák föl és mutatják be elôadásukban. A vizsgálat elônye,hogy az interjúvázlatot egy, a pedagóguskutatásban már kipróbáltvizsgálati eszköz sportra való adaptálásával nyerték, s így lehetôsé-gük nyílik az edzôk pedagógiai gondolkodásának és érzelmeinek aziskolában dolgozó nevelôkével való összehasonlítására. Az elô-adásban a neveléssel kapcsolatos hitek és a gyermekkép sajátos-ságai kapnak elsôsorban hangot, de az utánpótlás-sport pedagógi-ai szerepével kapcsolatos edzôi vélemények is megjelennek.

AA SSPPOORRTT ÉÉSS AA NNEEVVEELLÉÉSS HHAARRMMAADDIIKK DDIIMMEENNZZIIÓÓJJAAGGoommbboocczz JJáánnooss Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Bu-dapest EE--mmaaiill:: ggoommbboocczz@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

A modern sport kialakulását kísérô elsô pedagógiai elemzések –mindenekelôtt Coubertin báró munkái – lelkesülten és elfogultanhirdették e nemes tevékenység nyilvánvaló társadalmi hasznát, el-sôsorban a nevelésben való, máshoz nem hasonlítható erejét. Akésôbbi neveléstudományi elemzések nem osztották az alapítóatyák ebbéli optimizmusát. A hetvenes évektôl az igényesebb gon-dolatmenetekben nem csupán elismerték, de ki is mutatták a sportpozitív hatását az értékek elsajátítása területén és az önmagunk el-sajátítása, azaz az önismeret vonatkozásában, de azt is állították,hogy a nevelés harmadik dimenziójában, az autonóm döntések el-sajátításában a sport nem segíti a személyiséget. Éppen ellenkezô-

leg, gátolja az autonóm döntéseket, ugyanis merev, szabálykövetôszemélyiséget hoz létre.

Az elôadó ennek a tapasztalatokkal gyakran egybevágó tudo-mányos megállapításnak az árnyaltabb megjelenítését tartja szük-ségesnek. Elemzésében a sportnak két, a közelmúltban napvilágotlátott interpretálására hivatkozik. A tudományos munka és a szép-irodalmi mû egyaránt arra figyelmeztet, hogy az említett revízió el-kerülhetetlen, bizonyos sportágakra, például a labdajátékokra va-lószínûleg nem igaz a tétel.

AAZZ ÉÉLLSSPPOORRTTOOLLÓÓ,, MMIINNTT ÉÉRRTTÉÉKK AA SSPPOORRTTSSZZEERRVVEEZZEETT VVAAGGYYOONNKKIIMMUUTTAATTÁÁSSAAIIBBAANN

GGôôssii ZZssuuzzssaa Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: ggzzssuuzzssaa@@nneett--ttvv..hhuu

A sportszervezeteknek, mint minden gazdálkodó illetve szolgál-tató szervezetnek Magyarországon a hatályos számviteli törvényszerint kell a gazdálkodásáról, vagyonáról évente beszámolót ké-szíteni. Azonban a jelen szabályozás szerint készült mérleg többsebbôl vérzik – ennek egyik fontos pontja, hogy nem tudja kimu-tatni a szellemi erôforrások illetve az immateriális javak értékét.Sportban, sportolók esetében ez különösen a játékjog értékénekmeghatározása kérdéses. Illetve nehezen válaszolható meg az akérdés is hogy mennyit ér egy sportoló a klubnak. A sportszerve-zetek ezen értékeit azért is nehéz kezelnie, mert ahhoz, hogy aszámvitel egy erôforrást eszközként kezeljen a következô feltéte-leknek kell teljesülnie:

1. Az erôforrás legyen a vállalat tulajdona2. Az erôforrástól magasabb jövôbeli hasznot remélünk, mint a

múltbeli költsége3. A jövôbeni hasznok elfogadható bizonytalansággal mérhetôk.A sport esetében az egyik legfontosabb tehát a játékjog az az ér-

ték, amelyet be tudunk mutatni a vagyon kimutatásokban, hiszenitt nem a játékos tulajdonjogáról, hanem a játékjog tulajdonjogárólbeszélhetünk.

AA SSPPOORRTT XXXXII NNEEMMZZEETTII SSPPOORRTTSSTTRRAATTÉÉGGIIAA ÁÁTTÉÉRRTTÉÉKKEELLÔÔ TTRREENNDDJJEEII ––

AA SSPPOORRTT TTÁÁRRSSAADDAALLOOMMFFEEJJLLEESSZZTTÔÔ HHAATTÁÁSSÁÁNNAAKK EELLEEMMZZÉÉSSEEGGyyöörrffii JJáánnoossÖnkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállam-titkárság, BudapestEE--mmaaiill:: ggyyoorrffii..jjaannooss@@oottmm..ggoovv..hhuu

A Sport XXI Nemzeti Sportstratégia paradigmaváltó irányokatjelölt ki. Stratégia prioritásaink közé tartozik a sport és tudástársa-dalom, a sport és információs társadalom összekapcsolása.

A stratégia készítôinek meggyôzôdése, hogy hazánkban új XXI.századi megoldásokra van szükség. Szellemileg izgalmas, rendkí-vüli feladat, „legjobb gyakorlatok” terjesztése, innovatív folyamatokbeindítása. A sport olyan eszköz, amely újrastrukturálhatja a sza-badidô eltöltésének módozatait, ezáltal az életminôség meghatáro-zó elemévé válhat. A sport szerepe a nemzeti identitás erôsítésé-ben, a közösségi kohézió emelésében, az esélyegyenlôségi folyam-tokban, nem kellôen kutatott, bizonyított, ugyanakkor a globalizá-ció világában kiemelkedô feladatot kaphat a lokális, helyi világokmegerôsítésében. A sport társadalomfejlesztô, életminôséget befo-lyásoló erô. A sporttudós szellemi elit és a sporthoz szorosan kötô-dô érdeklôdôk aktív segítségével új „sportvilágok” alkothatók. Asport szakmai hálójának kialakításával, és a sportcivilszervezetekhálózatának összekapcsolásával minôségi ugrás következhet be. Asportstratégia megvalósítása megkezdôdött, a konkrét lépésekmeghatározása közös feladat, közös felelôsség. A megalkotható jö-vô világok közül, a legemberibb variáció - gyermekeink érdekében– a rendszeres testedzésre, sportra épülô jövôvilág.


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


SSZZEERRTTOORRNNÁÁSSZZOOKK EEGGYYEENNSSÚÚLLYYÉÉRRZZÉÉKKÉÉTT BBEEFFOOLLYYÁÁSSOOLLÓÓ TTÉÉNNYYEEZZÔÔIINNEEKK EELLEEMMZZÉÉSSEE,, AA MMOOZZGGÁÁSSSSAALL BBEEVVEEZZEETTEETTTT

EEGGYYEENNSSÚÚLLYYII HHEELLYYZZEETTEEKK ÖÖSSSSZZEEHHAASSOONNLLÍÍTTÁÁSSAAGGyyuullaaii GGeerrggeellyy,, BBrreettzz KKáárroollyy,, DDeerrzzssyy BBééllaa,, LLeeiibbiinnggeerr ÉÉvvaaSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Torna, RG és Aerobik tanszék, Budapest EE--mmaaiill:: ggyyuullaaii@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Az egyensúlyozási képesség fejlesztése a tornasport egyik leg-fontosabb és egyben legkomplexebb problematikája. Az összetett-ség abból adódik, hogy az egyensúlyozás egyrészt a motoros ké-pességek részét, másrészt a tornasport úgynevezett egyensúlyielemeinek alapját is képezi. Az egyensúlyozási képesség fejleszté-se tehát kettôs feladatot ró tornászra, edzôre egyaránt, mégpedig akoordináció, illetve az ügyesség fejlesztését, illetve készségkialakí-tást, azaz technikai képzést.

Vizsgálatunkban összességében 35 tornász egyensúlymegtartá-sát vizsgáltuk stabilometria segítségével, négy statikus egyensúlyiteszthelyzet végrehajtása során. Az eredményeket a feladatok kö-zötti összefüggésben és a csoportok közötti szignifikáns eltérésbenszemlélve megállapítottuk, hogy a kontroll csoport testmagassá-ga negatívan befolyásolta a feladatok végrehajtásának eredmé-nyességét. A csoportonkénti összehasonlításban a tornásznôkjobb egyensúlyozó képessége vált bizonyíthatóvá. Kutatásaink rá-világítanak a sokoldalú képzés fontosságára is. A vizsgálatokat alabirintus rendszer terhelése után is elvégeztük, amely során bebi-zonyosodott, hogy a különbözô ingerek eltérô módon befolyásol-ják a testlegéseket. Jelen tanulmányunkban arra kerestük a vá-laszt, hogyan alakul az egyensúly megtartása mozgás közben ésmozgással bevezetett egyensúlyi helyzetek végrehajtása során.

KKuullccsssszzaavvaakk:: testtömeg középpont, testlengés, stabilitás, telje-sítmény

NNUUTTRRIITTIIOONN AANNDD HHEEAALLTTHHMMaarrcceell HHeebbbbeelliinncckk Human Biometry and Biomechanics, VrijeUniversiteit Brussel, Brussels, Belgium

Selected issues of a healthy diet as related to the prevention ofchronic noncommunicable diseases (such as obesity, diabetes,CVD, and some types of cancer) will be discussed. Health in thepresent context is marked by a low presence of diet-related disea-ses in the population. Increased consumption of energy-dense di-ets high in fat, particularly saturated and trans fats, and low in un-refined carbohydrates, together with a low intake of plant-based fo-ods, play a key role as risk factors for chronic diseases. Specifichealth promoting nutrients and foods show the importance of ashift to a more plant-based diet: minimally 400g per day of fruitsand vegetables, less animal fats and proteins, more fibre-rich fo-ods, and reduction of the consumption of free sugars. Strength ofevidence of various foods and nutrients as related to risk reductionof weight gain and obesity, type II diabetes, CVD, and osteoporo-sis, will be highlighted (cf. WHO/FAO Report, 2003). It has beendemonstrated in numerous epidemiological and clinical trial studi-es that a plant-based diet, along with improved lifestyle factors(a.e. drinking, smoking, physical activity, stress) can considerablyreduce the risk of chronic diseases. Moreover, according to theWCRF report “Food, Nutrition, Physical Activity and the Preventi-on of Cancer” (2007), about one-third of the cancers could be re-duced by eating a plant-based diet, maintaining normal weight,and exercising throughout life. Finally, the impact of the choice ofour diet and nutrition on the microscopic reactiviness of the geneexpression (gene-nutrient interactions), and on the macroscopicecological systems of the world (f.i. climate changes, depletion ofthe water reservoirs, desertification of arable land) are challengingissues for the immediate future.

TTEENNDDEENNCCIIÁÁKK ÉÉSS KKÉÉRRDDÉÉSSEEKK AAZZ IISSKKOOLLAAII TTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSSBBEENNHH.. EEkklleerr JJuuddiittBerzsenyi Dániel Fôiskola, Mûvészeti, Nevelés- és SporttudományiKar, Sportelméleti Tanszék, SzombathelyEE--mmaaiill:: hheekklleerr@@bbddff..hhuu

PPrroobblléémmaaffeellvveettééssAz iskolai testnevelés alapvetô céljai – hogy része legyen az ifjú-

ság szellemi-, testi- és közösségi nevelésének – napjainkban is vál-tozatlanok. Azonban ennek stratégiai és taktikai háttere és azok atényezôk, amelyek az iskolai testnevelés mûködését, mûködôké-pességét meghatározhatják, igencsak megváltoztak.

TTeennddeenncciiáákkAz iskolai sport vizsgálatakor többféle ssttrraattééggiiaaii tényezô koron-

kénti változása követhetô nyomon. Az iskolába a testedzés a kato-nai kiképzés érdekében került be (Ratio Educationis, 1777). Ez atestedzés tartalmában, fegyelmében is megmutatkozott. Ez a hatásmég az 1938-as tanterv idején is domináns. A katonai kiképzésegyre fogyó nyomait a 1978-as tantervben a rendgyakorlatok hor-dozzák még. A NAT elnevezésében is (szervezési feladatok) lezár-ta az iskolai testnevelés kiképzésre vonatkozó gyökereit.

Fontos stratégiai erôt képviselt a XX. század második felében azipari érdek is. A teljes foglalkoztatás, a fizikai teljesítmény és mun-ka magasra értékelése elvárta az iskolától, hogy fizikai és fegyel-mi szempontból is az életre (MHK, szocialista munkaverseny) ké-szítse fel a gyerekeket. Manapság, amikor munkaerô-felesleg ésnyomában jelentôs munkanélküliség jelentkezik, ez sem kiinduló-pont az iskolai testedzés számára.

Politikai szempontból, mind a kül- (a szocialista tábor erôde-monstrációja), mind a belpolitika (szociális lift) szempontjából je-lentôs érdeket képviselt a sport és annak kezdeti lépcsôfoka az is-kolai testnevelés. Ma az oktatáspolitika lehet az a stratégiai erô,amely erôsítheti az iskolai sportot. Annál is inkább, mert az egész-ségügy is jelentôs elvárásokat támaszt az iskolával szemben (pre-venció, képességfejlesztés).

Az iskolai testnevelés tartalmát – az erre hivatott tantervek mel-lett – más közvetett tényezôk is alakítják. A korábbi évekbôl jól is-mert a rejtett tanterv (a kötelezô versenyrendszer, majd a játékossportvetélkedôk elterjedése) a valóban tanított tananyagot megha-tározó hatása. Ma a médiák és az ezek nyomán megnyilvánuló ta-nulói és szülôi kívánságok alakítják az iskolai testnevelés tartalma-it. De nemcsak a tartalom, hanem a forma területén is nagy a vál-tozó életkörülmények hatására jelentkezô változtatási igény. Egyreinkább az a kívánság, hogy az iskolai testnevelés az egész életenát ûzhetô sportolást készítse elô és szervezési formáiban is (tanó-rai és tanórán kívüli sport, túrák, kirándulások) ehhez igazodjon.

KKéérrddéésseekkA jogosan jelentkezô kívánságokhoz azonban, tartalmi és szer-

vezési szempontból is nehezen igazítható az iskolai testnevelés.Szakmai szempontból szükség van a hagyományos sportágakra(alapozás, képesség- és készségfejlesztés). Az „új” sportágak isko-lai életbe való beépülését az eszközhiány, a sportág jelegébôl adó-dó szervezési nehézségek, vagy a hagyományos oktatásban vég-zett testnevelôk járatlansága is gátolja. Legalább ekkora problémátjelent a finanszírozás (eszközök, utazás, tanári bér a szabadidôben)kérdése.

A jelenlegi helyzetet, pozitív és negatív példákat, illetve a felme-rülô kérdéseket többféle kutatási eredményen keresztül mutatombe.

KKuullccsssszzaavvaakk:: egészséges életre nevelés, új- és hagyományossportágak, szabadidôsport


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


ÉÉRRTTÉÉKKEEKK ÉÉSS TTEENNDDEENNCCIIÁÁKK AA NNEEMMZZEETTKKÖÖZZII ÉÉSS AA HHAAZZAAIIEEGGYYEETTEEMMII SSPPOORRTTÉÉLLEETTBBEENN

HHééddii CCssaabbaaMagyar Egyetemi-Fôiskolai Sportszövetség, BudapestEE--mmaaiill:: hheeddii@@eellllaa..hhuu

A néhány hónapja 100. születésnapját ünneplô Magyar Egyete-mi-Fôiskolai Sportszövetség kivételes alkalmat teremtett a egyete-mi sport mélyebb történelmi folyamatának elemzésére, egyben azérdeklôdô sportközvélemény figyelmének felkeltésére. A nemzet-közi egyetemi sportéletben az utóbbi évtizedben lezajlott egyregyorsuló változások – melyek leginkább a post-szocialista orszá-gok sportéletében követhetôek nyomon –mind az állami, mind acivil, mind az üzleti szektor figyelmét felhívják a hazai sport szinteminden szegmensének általános helyzetére, de leginkább a „ver-senyben” maradás lehetséges irányaira, megoldására. Az elôadása MEFS-nek és jogelôdjeinek az 1959-ben egyesült NemzetköziEgyetemi Sportszövetségben elért eredményein keresztül mutatjabe a hazai egyetemi sport fejlôdését nemzetközi mércével mérve,valamint a megtett út gazdasági és társadalmi hátterét. A Nemzet-közi Egyetemi Sportszövetség napjainkra szinte példátlan fejlôdéstés eredményeket produkált. 2006-ban már 32 sportágban hirde-tett fôiskolai világbajnokságokat, 2007-ben pedig 18 sportágbanrendezték meg Bangkokban, – 152 ország, 9000 akkreditált részt-vevôjének közremûködésével – a Nyári Universiadét. Emellett, pél-dátlan mérvû az ázsiai országok rendezési készsége a világverse-nyek vonatkozásában. 2000 és 2011 között négy alkalommal ren-dez ázsiai ország Nyári Universiadét (Peking 2001, Daegu 2003,Bangkok 2007, Chenzhen 2011). Magyarország, az 1965-ben ren-dezett Nyári Unviersiadé után csak 21 évvel vállalkozott fôiskolaiVB megrendezésére (Miskolc, Tájfutás). Igaz, 1990-tôl napjainkigez a szám hétre nôtt, 2010-ben pedig ismét két sportág (férfi-nôikézilabda és evezés) iratkozhat fel a MEFS sikeres nemzetközivállalásainak listájára. Mindezen tények, ismert és mérhetô ered-mények ellenére a hazai egyetemi sport értékeinek megfelelô ke-zelése és a benne rejlô lehetôségek kiaknázása, perspektívájábanis érezhetô támogatottsága, még várat magára. Az elôadás megkí-sérli e jelenség mögött meghúzódó társadalmi gazdasági és kultu-rális tényezôk feltárását.

KKuullccsssszzaavvaakk:: egyetemi sport, universiadé, világbajnokság, tár-sadalmi tényezôk.

AA RREEGGIIOONNAALLIITTÁÁSS JJEELLEENNTTÔÔSSÉÉGGEE AA SSPPOORRTTTTUUDDOOMMÁÁNNYYBBAANNHHoonnffii LLáásszzllóó Eszterházy Károly Fôiskola, Eger EE--mmaaiill:: hhoonnffiill@@eekkttff..hhuu

A sporttudomány irányítása, szervezése és részbeni finanszíro-zása elsôsorban a Magyar Sporttudományi Társaság feledata, deannak gyakorlati megvalósulása regionális szinten történik. Fontosa sporttudományi kutatásra hivatott területek, regionális szervezô-dések munkájának áttekintése ahhoz, hogy az egész sporttudo-mány színvonala meghatározható és emelhetô legyen.

Az elôadás a fenti okok miatt górcsô alá veszi a Magyar Tudo-mányos Akadémia területi bizottságaiban, a regionális sportfejlesz-tési bizottságokban és a testkultúrális szakemberképzést folytatófelsôoktatási intézményekben folyó sporttudományi kutatómun-kát, annak meglétét, mûködésének hatékonyságát, rendezvényeit,kiadványait és anyagi lehetôségeit.

A vizsgálódás eredményeként kijelenthetô, hogy a regionálisszervezôdésekben igen változatos színvonalú kutató- és kuta-tásszervezô munka folyik. A területi akadémiai bizottságok felénélnincs szervezeti keret sem. A mûködô munkabizottságok semmi-lyen anyagi forrással nem rendelkezne. A nemrégen életre hívottregionális sportfejlesztési bizottságok feladat és felosztható anyagikeret híján sorban sünnek meg. A testkultúrális felsôoktatást foly-tató intézményekben azonban jelentôs sporttudományi kutatásokfolynak, mivel az elômeneteli rendszer rákényszeríti erre az oktató-kat. Gyakran saját maguk finanszírozzák kutatásaikat, mert az in-tézmények támogatási lehetôségei az utóbbi idôben hihetetlen

mértékben beszûkültek. A Magyar Sporttudományi Társaság semtudja a kutatómunkát a korábbi szinten, pályázati úton támogatni,hiszen maga is forráshiánnyal küzd.

Kitörési pont lehet az ÖTM Sport Szakállamtitkárság jelentôsebbkutatástámogatása, amire akarat van, de forrás kevés. A kisebbforrás elosztása történhetne úgy, hogy a sport és az egészségszempontjából fontos kutatásokat pályázati úton, prioritásokatmegállapítva finanszírozná a szakállamtitkárság. A regionálissportfejlesztési bizottságok hatékonyabb mûködtetésével európaiuniós forrásokra is szert tehetnének a régióban kutatást folytatók.A régiókban folyó sporttudományos kutatásokat mindenképpenanyagilag és erkölcsileg is fokozottabban kell támogatni az irányí-tók és a fôhatóság részérôl is.

SSOORROOZZAATTUUGGRRÁÁSSOOKK TTEELLJJEESSÍÍTTMMÉÉNNYYÁÁLLLLAANNDDÓÓSSÁÁGGII VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAAII AA 1122--1144 ÉÉVVEESS ÁÁLLTTAALLÁÁNNOOSS IISSKKOOLLAAII

TTAANNUULLÓÓKKNNÁÁLLHHoonnffii LLáásszzllóó,, MMüülllleerr AAnneettttaa,, SSeerreess JJáánnooss,, SSzzéélleess--KKoovvááccss GGyyuullaa Eszterházy Károly Fôiskola Testnevelési és Sporttudományi Intézet, EgerEE--mmaaiill:: hhoonnffiill@@eekkttff..hhuu

Az ugrások, mint az ember természetes mozgásai képezték avizsgálódásunk tárgyát a 12-14 éves általános iskolai tanulók kö-rében. A helybôl távolugrás elôre, páros lábról páros lábra próbaképezte a vizsgálódásunk tárgyát. Az ugrások során 10-10 kísérle-tet kértünk egymás után a próbázóktól. A személyenként 10 vég-rehajtás lehetôvé tette a tanuló adott mozgásformában mutatottstabilitásának kifejezését, majd a variáció terjedelem, illetôleg aszórásérték alapján a szóródások, a bizonytalanságok mértékénekkifejezését. Az átlag és a szórás hányadosából képzett indexet (p =átlag/szórás) olyan mutatóknak tekintjük, melynek értéke a telje-sítmény-konstanciára utal, s a teljesítményállandóság ismérvekéntfogadható el. A kutatásunk során az alábbi kérdésekre kerestük aválaszt, melyeket az elôadásunkban meg is válaszolunk:

Hogyan alakul a helybôl távolugrás feladatban mutatott teljesít-mények reprodukciója az általános iskola 6. és 8. osztályos tanu-lók esetében?

Van-e jelentôsnek ítélhetô összefüggés az ugrásban elért távol-sági és egyenletességi eredmények között?

A nemek közötti eltérések tükrözôdnek-e a teljesítményállandó-ság alapján kifejezett mozgásegyenletességben?

KKuullccsssszzaavvaakk:: mozgáspontosság, természetes mozgások, ugrás,iskolai tanulók

HHYYPPEERRTTOONNIIÁÁSS SSZZÜÜLLÔÔKK SSPPOORRTTOOLLÓÓ ÉÉSS NNEEMM SSPPOORRTTOOLLÓÓ UUTTÓÓDDAAIINNAAKK SSZZÍÍVV AADDAATTAAII KKÜÜLLÖÖNNBBÖÖZZÔÔ ÉÉLLEETTKKOORRBBAANN

HHoorrvváátthh PPaattrríícciiaa,, KKnneeffffeell ZZssuuzzssaannnnaa,, PPeettrreekkaanniittss MMááttéé,, LLéénnáárrdd ZZssuuzzssaannnnaa** KKiissppéétteerr ZZssóóffiiaa,, PPaavvlliikk GGáábboorr Semmelweis Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Kar,Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest*Semmelweis Egyetem, Klinikai Kísérleti Kutató, Humán ÉlettaniIntézet, BudapestEE--mmaaiill:: ppaattrriicciiaa@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

CCééllkkiittûûzzéésseekk::Régebbi adatok (Radice et al. Am.Heart J. 111:115 1986, We-

ber et al. J.Hum.Hypertension 5: 417 1991) szerint a hypertoniacardiovascularis jelei (bal kamra hypertrophia, compliance csök-kenés) elôfordulhatnak vérnyomás emelkedés nélkül, pl. hyperto-niás szülôk utódaiban. Korábbi vizsgálatunkban hypertoniás szülôkfiatal felnôtt gyermekeiben hypertrophiát nem találtunk, de a di-asztolés funkciót jellemzô E/A hányados kisebb, IVRT (izovolumet-riás relaxációs idô) hosszabb volt. Sportoló csoportok között nemvolt különbség.

Jelen munkánkban a kérdést fiatalabb és idôsebb korosztálybanvizsgáltuk.


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


MMóóddsszzeerreekk:: Hypertoniás és normotoniás szülôk edzett és nem edzett utóda-

inak kétdimenzionálisan irányított M-mód és Doppler echokardiog-ráfiás adatait hasonlítottuk össze mindkét nemben, három korcso-portban (19 év alattiak, 19-30 év közöttiek, 30 év fölöttiek). A balkamra hypertrophiát a BSA3/2-re vonatkoztatott bal kamrai izomtö-meg, a diasztolés funkciót a korai és késôi telôdés csúcssebessé-geinek aránya (E/A) és az IVRT (izovolumetriás relaxációs idô) se-gítségével határoztuk meg.

A hypertoniás és nem-hypertoniás szülôk utódainak értékeitkétmintás t-próbával hasonlítottuk össze.

EErreeddmméénnyyeekk::Hypertoniás szülôk nem-sportoló utódai a balkamra méreteiben

nem mutattak eltérést normotoniás szülôk gyermekeihez képestegyik korosztályban sem.

A legfiatalabb korosztályban hypertoniás szülôk nem sportológyermekeiben az E/A hányados a lányoknál volt alacsonyabb nor-moton szülôk lányaihoz képest.

19-30 évesekben a hypertoniás szülôk nem sportoló utódaibanaz E/A hányados alacsonyabb, IVRT hosszabb volt mindkét nem-ben, a legidôsebb korosztályban férfi utódokban kaptunk hasonlóeredményt normoton szülôk nem sportoló utódaihoz hasonlítva.

A sportoló csoportokban nagyobb falvastagságot és balkamraizomtömeget, magasabb E/A hányadost találtunk mindhárom kor-osztályban, azonban a csoportok között a különbségek eltûntek.

KKöövveettkkeezztteettééss::A rendszeres edzés mérsékeli a hypertonia korai kardiális jelei-

nek kialakulását hypertoniás szülôk utódaiban. KKuullccsssszzaavvaakk:: hypertonia, öröklôdés, echokardiográfia, sport,

életkor

AAZZ IISSKKOOLLAAII TTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSS AAZZ EEUURRÓÓPPAAII UUNNIIÓÓSS TTÖÖRREEKKVVÉÉSSEEKKTTÜÜKKRRÉÉBBEENN

IIssttvváánnffii CCssaabbaaSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: vvkkrriisszzttii@@mmaaiill.. hhuuppee,,hhuu

Az Európai Unió kezdeményezésére elvégzett felmérések (K.Hardman és B. Marhsall, 2000.) megállapították, hogy az EU tag-országaiban az iskolai testnevelés az 1990-es évektôl kezdôdôenfokozatosan héttérbe szorult, marginalizálódott.

Ennek a folyamatnak a reakciójaként az EU kezdeményezéséreszámos magas szintû tanácskozást rendeztek az iskolai testneveléshelyzetérôl és az ifjúság megromlott egészségi állapotáról (1990.Berlin. I. Testnevelési Világtalálkozó; 2003. Miniszterek Tanácsko-zása; 2005. Magglingen II. Testnevelési Világtalálkozó.).

A tanácskozások egyik központi témája volt az oktatás színvo-nala, különösen az alsó tagozatban (primary school). Ennek elôz-ményeként az Európa Tanács már 2001-ben megfogalmazta aján-lását, miszerint: „„AAzz ookkttaattááss mmiinnddeenn sszziinnttjjéénn bbiizzttoossííttaannii kkeellll aa sszzaakk--kkééppzzeetttt tteessttnneevveellôô ttaannáárrookkaatt..””

A következô jelentôs lépés az EU Kulturális és Nevelési Bizott-sága 2007. február 28-án dr. Schmitt Pál elnökletével megrende-zett „The Role of Sport in Education” elnevezésû konferenciájavolt. A plenáris ülésen az angol K. Hardman, az osztrák F. Karnerés a finn T. Korjus társaságában 10 perces tájékoztatót tartottam ahazai iskolai testnevelés helyzetérôl és az ifjúságunk egészségiállapotáról.

Az elôadók saját nemzeti nézôpontjukból egyhangúlag a ifjúságegészségének a romlását és az iskolai testnevelés pozíciójánakgyengülését állapították meg. A jellemzô tényezôk közül kiemel-ték:

• a kövér, túlsúlyos tanulók számának a növekedését;• a testnevelésórák idôkeretének csökkenését;• a fiatalkorúak szív- és keringési elégtelenségének

a gyakoriságát;• a tartáshibák, gerincdeformitások növekvô tendenciáját;• az alsó tagozatban (primary school) testnevelést oktató

pedagógusok alacsony szintû képzettségét;

• a tananyag és az oktatási módszerek korszerûsítésének azigényét.

Az Európai Unió a kultúráért, a képzésért, az ifjúsági és sportpo-litikáért felelôs biztosának Jan Figelnek a koordinálásával kiadja atagországok sportját, ezen belül az iskolai testnevelés helyzetételemzô és irányt adó Fehér könyvet.

A lehetôséggel élve az alábbi javaslatokat tettem:• A testnevelésórák száma az alsó tagozatban (primary school)

érje el a heti 5 órát.• Az alsó tagozatban (6-10 év, 1-4 évfolyam) csak szakképzett

pedagógusok oktathassanak testnevelést.

SSAAJJÁÁTTOOSSSSÁÁGGOOKK AA TTAANNUULLÁÁSSBBAANN-- ÉÉSS ÉÉRRTTEELLMMÜÜKKBBEENN AAKKAADDÁÁLLYYOOZZOOTTTT EEMMBBEERREEKK SSPPOORRTTJJÁÁBBAANN

JJááddyy GGyyöörrggyyMagyar Speciális Olimpiai Szövetség, BudapestEE--mmaaiill:: ggyyjjaaddyy@@ffoonneesszz..hhuu

A sporttevékenység az idôk során mind jobban differenciálódott,mind több réteg, korcsoport találja meg örömét, kitörési lehetôsé-gét e tevékenységben. (Pl. verseny-, szabadidô sport, gyermek -szenior korcsoport). Ezen differenciálódás megteremtette a lehetô-séget arra, hogy a fogyatékos emberek is rendszeres sporttevé-kenységet végezhessenek.

A tanulásban- és értelmükben akadályozott személyek sportte-vékenységének lehetôségei mellett korlátai, kockázati tényezôi isvannak, ennél fogva maximálisan figyelembe kell venni a sportor-vosi ajánlásokat.

A sportolásban megvalósuló esélyegyenlôség jegyében szüksé-ges az épek sport- és versenyszabályainak adaptációja. Sérültsé-gükbôl adódóan a szabályoknak a tanulásban- és értelmükbenakadályozott sportolók nem képesek teljes körûen eleget tenni. Ezindokolja a sport szabályok, képességeknek megfelelô módosítá-sát. Az adaptált versenyszabályokra támaszkodva két különbözôversenyrendszer jött létre a Speciális Olimpia (SOI) illetve az INAS-FID által kifejlesztett versenyrendszer. Nyilvánvalóan a képesség-beli korlátokból adódnak azok a sajátosságok, amelyek e sporto-lók felkészítésében eltérnek ép társaiktól.

Jelen esetben a sportolás nemcsak az egyén fizikai, lelki és szo-ciális fejlôdését szolgálja, hanem a társadalmi integráció ügyét is.Nehezen túlbecsülhetô jelentôségû eszköz a sport arra, hogy a né-zôközönség megtapasztalhatja a tanulásban- és értelmükben aka-dályozott sportolók felkészültségét, emberi értékeit, ezáltal mindjobban oldódhatnak az elôítéletek, fokozatosan csökkenhet a fo-gyatékos ügyet körülövezô társadalmi elszigeteltség. A sport sok-kal többet jelent a látványsportnál. A sport egyetemes jellegét bi-zonyítja, hogy - képességektôl függetlenül – ép és fogyatékos em-berek egyaránt rajongói és tevékeny részesei a fizikai aktivitásnakés versenyzésnek.

SSPPOORRTTTTÁÁBBOORROOKK TTEERRHHEELLÉÉSSÉÉNNEEKK ÖÖSSSSZZEEHHAASSOONNLLÍÍTTÓÓ VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA SSZZÍÍVVFFRREEKKVVEENNCCIIAA AALLAAPPJJÁÁNN

JJuuhháásszz IImmrree,, SSzzaallaayy GGáábboorrEszterházy Károly Fôiskola Testnevelési és Sporttudományi Inté-zet, EgerEE--mmaaiill:: sszzaallaayy@@eekkttff..hhuu

A természetjárás és a vízitúrázás élettani hatásait, terhelési mu-tatóit vizsgáltuk meg a szívfrekvencia változások mérése alapján.

A vizsgálatban egri fôiskolai hallgatók egész napos túrán vettekrészt gyalog és kenuval. A több órás terhelés alatt Polar systemrendszerrel mértük a szívfrekvencia változást. Az adatok feldolgo-zásakor megállapíthattuk, hogy a terhelés milyen intenzitászónábaesik és milyen mértékû energia felhasználás történik.

A késôbbiekben a vizsgálatot a síelésre is kiterjesztjük.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


AAZZ ÜÜLLÔÔRRÖÖPPLLAABBDDÁÁZZÁÁSS HHAAZZAAII HHEELLYYZZEETTEE AA 22000077--EESS NNYYÍÍRREEGGYYHHÁÁZZII EEUURRÓÓPPAA--BBAAJJNNOOKKSSÁÁGG

TTAAPPAASSZZTTAALLAATTAAII AALLAAPPJJÁÁNN KKäällbbllii KKaattaalliinnSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar,Sportjáték tanszék, BudapestEE--mmaaiill:: kkaattaalliinn..kkaa@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

A röplabda játék sérültek számára adaptált változata, az ülôröp-labdázás az 1950-es évektôl, Észak-Európából indult fejlôdésnek.Az elsô nemzetközi fogyatékos sportversenyen, 1952-ben az atlé-tika és úszás versenyszámai mellett már a német Sitzball elneve-zésû csapatjáték is helyet kapott. A hollandok nem találták meg-felelônek a Sitzballt a mozgáskorlátozottak számára, így a játéköt-letet alapul véve, és ennek szabályait a röplabdához hasonlóvá té-ve létrehozták az ülôröplabda játékát, melynek szabályai a kezde-tektôl napjainkig egyre inkább a röplabda játék szabályaira hason-lítanak, és mindig követik a Nemzetközi Röplabda Szövetség(FIVB) által kiadott szabályváltozásokat. Az ülôröplabda az 1980-as, Arnhemi Játékok óta hivatalosan a paralimpiai versenyszámokközé tartozik.

A Magyar ülôröplabda válogatott számos sikeres EB és VB sze-repléssel büszkélkedhet (1986, Pécs – VB II., 1989, Las Vegas – VBII., 1991, Nottingham – EB II., 1993, Jarventtpa – EB III., 1995,Jubjana – EB I.), a 2004-es Athéni paralimpiai kvótát azonbannem sikerült megszereznünk. Magyarországon 2007 szeptemberé-ben, Nyíregyházán rendezték meg az ülôröplabda Európa Bajnok-ságot, mely a Magyar csapat számára az utolsó esély volt a Pekin-gi Paralimpiára való kijutásra.

Elôadásunkban a magyar ülôröplabdázás helyzetét és nehézsé-geit szeretnénk bemutatni a szeptemberi Európa Bajnokság tükré-ben.

TTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSSSSZZAAKKOOSS HHAALLLLGGAATTÓÓKK KKOONNGGNNIITTÍÍVV SSZZOORROONNGGÁÁSS ÉÉSS ÖÖNNBBIIZZAALLOOMMHHIIÁÁNNYY JJEELLLLEEMMZZÔÔIINNEEKK

VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAAKKaallmmáárr ZZssuuzzssaa,, MMuunnkkááccssii IIssttvváánn,, HHaammaarr PPáállSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Tor-na, RG, Tánc és Aerobik Tanszék, BudapestEE--mmaaiill:: kkaallmmaarr@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Az ember azt csinálja legszívesebben, amit szeret. Így van ez afelsôoktatásban tanuló hallgatóknál is. Martens 1990-ben alkottameg a versenyszorongás mérô kérdéseit. Ezeket a teszteket ké-sôbb kutatásaihoz felhasználta még Sipos, Kudar, Bejek és Tóth(1999). Vizsgálatukban 9-12 éves életkorú elsô osztályú minôsíté-sû fiú labdarúgók és junior válogatott úszók, valamint alacsonyabbminôsítésû tornászok vettek részt. Vizsgálati eredményeik azt iga-zolták, hogy a magasabb minôsítésû és a csapatsportágakat ûzôk,illetve a tér-idô leküzdô sportágakban versenyzôk versenyszoron-gása alacsonyabb, az önbizalom szintje viszont magasabb, mint azimmanens sportágak képviselôinek.

Ennek analógiájára, a több szempontot vizsgáló kutatásunk so-rán elôvizsgálatként, a szorongás függô kognitív folyamatok és azönbizalomhiány sportteljesítményekre gyakorolt hatására voltunkkíváncsiak. Kérdésfeltevésként azt fogalmaztuk meg, hogy találha-tó-e összefüggés a különbözô sportágakban, valamint más-másminôsítéssel versenyzô egyetemista és fôiskolai hallgatóknál a ver-senyszorongás, illetve az önbizalomhiány között.

Vizsgálati eredményeink összegzéseként azt fogalmazhatjukmeg, hogy a nôknél a teljesítménykényszer és megfelelni vágyásdominánsabb, mint a férfiaknál, ami magasabb szorongási indexetokoz.

KKuullccsssszzaavvaakk:: felsôoktatás, kognitív szorongás, önbizalomhiány,sportteljesítmény

AA SSOOKKSSZZEERREEPPLLÔÔSS ÚÚSSZZÁÁSSOOKKTTAATTÁÁSSKKaattoonnaa ZZssoollttSzegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképzô Kar,Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedEE--mmaaiill:: kkzzss@@jjggyyppkk..uu--sszzeeggeedd..hhuu

Az úszás az egyik legrégebbi sportági mozgásforma. Jelentôsé-ge az ember pszichomotoros fejlesztésében évszázadok óta ismert.

Szervezett, iskolai oktatásának kezdete hazánkban a XIX. szá-zadra tehetô. A taníthatóság korai, szenzibilis idôszakának, vala-mint a vízben végzett úszó mozgások pozitív fiziológiai hatásánakköszönhetôen az úszás elsajátítása gyermekkorban mára minden-ki számára elfogadott. Így érthetô, hogy a szülôk részérôl az óvo-dai képzésben elérhetô tanfolyamok közül a legnagyobb igény azúszásoktatásra, illetve vízhezszoktatásra van (72%) (Vágó 2002.,Török 2001).

Az érvényben lévô tanterv (NAT 2003.) elôírja az úszás korai ok-tatásának szükségességét, miközben az üzleti alapon mûködô ta-nodák és magánoktatások a magabiztos tempózás gyors elérhetô-ségét hirdetik. Vajon melyik lesz a gyermek számára a legjobb vá-lasztás Ki tanítja meg a biztonságos úszásra? A döntés a szülôkompetenciája.

Tapasztalataim szerint a szülôk lehetôségeikhez mérten a beis-kolázás elôtti nyáron igyekeznek gyermeküket megtanítani. illetvemegtaníttatni a helyes úszómozdulatokra, noha az elsô tanévben alegtöbb iskola biztosítja az úszásoktatást tanulói számára.

Dolgozatomban szegedi és székesfehérvári szülôket (N=118)vizsgáltam, gyermekeik úszásoktatására vonatkozóan, kérdôívesmódszerrel. Arra kerestem választ, hogyan viszonyulnak a meglé-vô oktatási lehetôségekhez, melyeket választják leginkább, és mialapján hozzák meg döntéseiket.

KKuullccsssszzaavvaakk:: úszásoktatás, létszám, tapasztalat, tanfolyam

AAZZ ÓÓKKOORRII OOLLIIMMPPIIAATTÖÖRRTTÉÉNNEETT ÚÚJJ FFEELLIIRRAATTOOKK TTÜÜKKRRÉÉBBEENNKKeerrttéésszz IIssttvváánnSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: kkeerrtteesszz..iissttvvaann@@cchheelllloo..hhuu

A 19. sz. második felének a viktóriánus korszak erkölcsi normá-it tükrözô történelem felfogásában született meg az a kép az ókoriolümpiai játékokról, amelynek lényege a következôkben foglalha-tó össze: Miként az antik demokrácia is rövid fénykorát követôenlehanyatlott, ugyanúgy követte az ókori játékok felívelô szakaszátis a hosszú hanyatlás periódusa. A játékok erkölcsi és sportszak-mai nívójának visszaesését az idézte elô, hogy kezdetekben a rész-vétel az arisztokrácia kiváltsága volt, amelynek tagjait nem azanyagi elônyök hajszolása, hanem a sport tiszta öröme inspirálta.Utóbb azonban megjelentek a hivatásos atléták, akiknek áldatlantevékenysége rányomta bélyegét az olümpiai versenyekre. Ezzel anézettel az 1980-as évektôl egyre többen szálltak vitába, kimutat-va, hogy az ókorban nem volt létjogosultsága az „amatôr”, illetve„profi” megkülönböztetésnek, és a játékokon is a kezdetektôl kép-viseltették magukat a görög társadalom legkülönbözôbb elemei.Természetesen a versenyek erkölcsi vagy sportszakmai hanyatlá-sáról sem lehetett szó. Az utóbbi megállapítást támasztja alá az aJ. Ebert és P. Siewert által publikált kétrészes felirat (Inv. B 6075és B 6116), amely egy Kr. e. 6. sz. végi birkózószabályt ismertet.A szabályzat szövegébôl többek között kiderül, hogy éppen asportszakmai nívó emelése végett megtiltják az ellenfél kézujjainakeltörését. Tehát a konzervatívok által fénykornak, „amatôrnek” te-kintett korszakban el lehetett követni ezt a durvaságot, míg a „ha-nyatlás”, a „profizmus” idôszakában ezt megtiltották. A versenyzôkdíjazásáról szóló adatok mellett ez a felirat is megkérdôjelezi azolümpiai játékok hanyatlásáról vallott nézetet. Ugyancsak kérdé-sessé vált azon felfogás helyessége is, ami szerint a versenyeketKr. u. 393-ban tiltotta volna be Nagy Theodosius római császár, ésa betiltást egy két évszázadon át tartó spontán hanyatlás elôztevolna meg. A legfrissebb régészeti kutatási eredmények mellett


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


egy J. Ebert által publikált felirat (Inv. 1148) is cáfolja a hagyomá-nyos nézetet. A 30 soros felirat 20, eddig ismeretlen olümpiai baj-nok nevét tartalmazza, akik a hellén-római világ legtávolabbi terü-leteirôl érkeztek az adatok szerint még Kr. u. 385-ben is teljesprogrammal zajló versenyekre. Szó sincs tehát spontán hanyatlás-ról, sokkal inkább a II. Theodosius császár által a 430-as években,a kereszténység érdekében meghozott szigorú döntéseket kell a já-tékok betiltása mögött keresni.

IINNTTEEGGRRÁÁCCIIÓÓ AAZZ EEDDZZÔÔII MMUUNNKKÁÁBBAANN AA JJUUDDOO SSPPOORRTTÁÁGG GGYYAAKKOORRLLAATTÁÁNN KKEERREESSZZTTÜÜLL

KKeesseerrûû JJóózzsseeff Magyar Látássérültek Sportszövetsége, BudapestEE--mmaaiill:: ddoorrooggii@@ffoonneesszz..hhuu

A sportbeli integráció témakörét tárgyalva arra a társadalmi kér-déskörre próbálunk választ találni, amely a fogyatékos személy be-fogadását, elfogadását célozza meg. Az elôadás célkitûzése, hogya sport színterein végighaladva, egyes sportági példák bemutatá-sával egy elfogadható megoldást kapjon a hallgató a sportbeli in-tegráció megvalósításához, mind elméleti, mind gyakorlati szinten.

Mit jelent az integráció a judo sportban (hazai és nemzetköziszinten ), sportdiplomáciában és az edzôi gyakorlatban, és ezokoz-e nehézséget az edzôi munkában.

Magyarországon hogyan mûködik judo sportban az integráció,utánpótlás és élsport szinten a gyakorlatban. Elmondható, hogya fogyatékos sportolóval történô foglalkozás több energiát veszel az edzôtôl, mint „ép” társaiké. Az edzôi munka során a szemé-lyes törôdés, a szülôkkel és intézményekkel történô szorosabbkapcsolattartás indokolt. Az edzés módszertana, a sportág spe-cifikuma is jelentôsen meghatározza az edzô napi tevékenységét.Edzôi munkában ez milyen feladatokat jelent a befogadó szem-lélet. Választ próbálunk keresni, hogy milyen plusz feladatok eléállítja a sportszakembert a közös, ép és fogyatékos sportolóedzés tartása.

AARRAANNYYCCSSAAPPAATT,, AARRAANNYYEEMMBBEERREEKKKKiinnccsseess KKoovvááccss ÉÉvvaaEE--mmaaiill:: kkkkee@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

Minden egészségesen, dinamikusan fejlôdô társadalomban ki-emelt szerepet kell kapnia a sportnak. Ezt példázzák az ókorisportjátékokból kialakult olimpiai játékok, ezt a nemes célt szol-gálták a századfordulón elindított és új eszmerendszerben megfo-galmazott újkori olimpiák. Az ezredforduló a sportéletben is válto-zásokat hozott, új kihívások megfogalmazását és megoldását kí-vánta meg mind gazdasági, mind szervezeti szinten. Olyan sikeressportágak, mint az ötvenes évek aranycsapatával is világhírnevetszerzett magyar labdarúgás vagy tornasport egyre inkább háttérbeszorultak, kevesebb eredményt mutattak fel az ezredfordulóra.Népszerûségük nem csökkent, szabadidôs sporttevékenységkéntma is vezetô sportágnak számítanak. Ugyancsak változás mutat-kozik a sportok királynôjeként emlegetett atlétika terén is. Magyar-ország nem tengeri ország, kevés a tó, a nagy vízfelület, mégis aszárazföldi sportok helyett a vízi sportokban értek el sportolóink ki-magasló eredményeket. Ez a hagyomány szinte töretlennek mutat-kozik pl. az úszásban, evezésben, vízilabdában. A sportszociológi-ai életmód-kutatások sorába illeszkedô kutatások az életutakelemzésén, a társadalmi mobilitás és a gazdasági, szervezeti válto-zások vizsgálatán épülnek fel.

Az aranycsapat és az aranyemberek életútja egy-egy korszak-hoz szorosan köthetô. Ez a szerep és a kiemelkedés, az élre kerü-lés vállalása a mûvészetben is megjelent, megfogalmazódott. Agyôztesek dicsôítô ódáit az ókori olimpiák idejébôl megôrizték adokumentumok. P. de Coubertin Óda a sporthoz címmel fogal-mazta meg az újkori olimpiai mozgalom filozófiáját. A mûvészet ésa sport kapcsolata örök és egyben örökös változásban van. Az

olimpiai eszme, amely a test, a szellem és az akarat tulajdonsága-inak kiegyensúlyozott egységét helyezte elôtérbe egészen új mû-vészeti ágakban is megjelent az ezredfordulón. A vizuális mûfajokközött a film kiemelkedô eredményeket is magáénak mondhat pl.a nemzetközi díjakat elnyert Fehér tenyér címû alkotás, amely atornasport és a sportolók életútjának mûvészi megfogalmazásátnyújtja dokumentatív módon. A média és a televíziós közvetítésekis hatást gyakoroltak és változást hoztak a sportéletbe, a sporto-lói magatartásra, az életutakra. Egyes sportágak állandó reflek-torfénybe, kameraközelbe kerültek, a test, szellem és a mûvészetharmóniája a közvetítô csatornákon át jutott el a közönséghez,míg a lelátók szurkolóinak száma megcsappant. Az üzletiesedôglobalizált világ jelensége ez is, Magyarország sem kivétel ezentendenciától.

Ahhoz, hogy valóban sportoló nemzetté váljunk az életmódban,szemléletben és életfilozófiában is alapvetô változtatásokat kellkezdeményeznünk és megvalósítanunk a sporttudomány interdisz-ciplináris és nemzetközi tapasztalatainak felhasználásával.

MMOOZZGGÁÁSSKKOORRLLÁÁTTOOZZOOTTTT SSPPOORRTTOOLLÓÓKK SSPPOORRTTÁÁGG--SSPPEECCIIFFIIKKUUSS KKAATTEEGGÓÓRRIIAA BBEESSOORROOLLÁÁSSAA

KKiissss EErriikkaa Magyar Paralimpiai Bizottság, BudapestEE--mmaaiill:: ddoorrooggii@@ffoonneesszz..hhuu

• Mozgáskorlátozott emberek sportág-választásának kérdése,a megfelelô sportmozgások felépítése, ennek felelôsségi kérdései.Sport? Rehabilitáció? – Tömegsport? Versenysport? problematikái.

• A sportági kategória-besorolás felelôssége, szakember teamszerepe.

• A vizsgáló eljárás nemzetközileg releváns menete, dokumen-tációja.

• Néhány kiválasztott sportág vonatkozásában a sportági moz-gásarzenál és a különbözô eredetû mozgáskorlátozottság vetületé-ben kerül ismertetésre, összehasonlításra az egyes sportágakra jel-lemzô kategória besorolás.

• A választott sportágak: úszás, fekve nyomás, asztali tenisz,kerekesszékes vívás, ülôröplabda, boccia.

• Az ismertetés, összehasonlítás alapja: a sportág szerinti mozgá-sarzenál – mely megbetegedések esetén ajánlható, illetve ellenjavallta sportág – a sportági kategória felépítésének sajátossága, rendsze-re – sportági vizsgáló eljárások azonosságai, különbözôségei.

GGEERREELLYYHHAAJJÍÍTTÓÓKK VVEERRSSEENNYYZZÔÔII ÉÉLLEETTÚÚTTJJÁÁTT BBEEFFOOLLYYÁÁSSOOLLÓÓTTÉÉNNYYEEZZÔÔKK MMAAGGYYAARROORRSSZZÁÁGGOONN

KKiissss GGáábboorr SZTE – JGYPK Testnevelés és Sporttudományi Tanszék, SzegedEE--mmaaiill:: kkiissssggaa@@jjggyyppkk..uu--sszzeeggeedd..hhuu

Az elmúlt 25 évben a magyarországi gerelyhajító eredményekjelentôs visszaesését tapasztaltuk a férfi és a nôi mezônyben egya-ránt. Vizsgálatomban a változások szerkezetét, dinamikáját muta-tom be, különös figyelemmel a hajítók pályán töltött éveik, éseredménymutatói szempontjából.

11.. AA vviizzssggáállaatt ffeellééppííttééssee1.1. A gerelyhajító ranglista eredmények felkutatása, bevite-le adathordozóra1.2. Kérdôívkészítés, az adatok alapján kiválasztott sportolókés edzôik számára, postázás.1.3. A kérdôívek adatfeldolgozása, összevetés az eredményg-rafikonnal.1.4. Értékelés, a következtetések levonása, bemutatása.

22.. MMeellyy kkéérrddéésseekkrree kkeerreesstteemm aa vváállaasszztt2.1. Az atlétikai eredmények alakulását mely tényezôk, mi-lyen arányban befolyásolták? 2.2. Melyek a feladataink a negatív tendencia megállítása,visszafordítása érdekében?


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


33.. EErreeddmméénnyyeekk3.1. A mai gerelyhajítók adottságai nem rosszabbak elôdeik-nél, de a környezeti hatások összességében alacsonyabbszintûek, így nem várható el a dinamikus fejlôdés és felnôttkorra nemzetközi szinten is számottevô eredmény.3.2. Az atlétika, ezen belül a gerelyhajítás szegmense, össz-társadalmi hatásként szûkült a jelenlegi színvonalra.3.3. Megoldási javaslat: 3.3.1. Az atlétikus képzés, az atlétika sportág - a gerelyhají-tás is - a fiatalok személyiségfejlesztése szempontjából ki-emelt jelentôségû, így ennek megfelelôen kapjon programo-zott állami, önkormányzati támogatást, mely érvényesüljön aszemélyi és a tárgyi feltételek megteremtésében is.3.3.2. Az iskolák és a társadalmi szervezetek, sportkörök tu-datos felkészítô és kiválasztó munkáját össze kell hangolni.3.3.3. A MASZ készítsen sportágfejlesztési, utánpótlás-neve-lési stratégiát, azt bontsa le és tegye mûködôképes program-má.

KKuullccsssszzaavvaakk:: sportágfejlesztési stratégia, szakmaiság, feltétel-rendszer

ÖÖSSSSZZEEFFÜÜGGGGÉÉSS AAZZ EECCHHOOKKAARRDDIIOOGGRRÁÁFFIIÁÁSS AADDAATTOOKK ÉÉSS AA RREELLAATTÍÍVV AAEERROOBB KKAAPPAACCIITTÁÁSS KKÖÖZZÖÖTTTT

KKnneeffffeell ZZssuuzzssaannnnaa,, HHoorrvváátthh PPaattrríícciiaa,, PPiinnttéérr BBaarrbbaarraa,, PPeettrreekkaanniittssMMááttéé,, PPaavvlliikk GGáábboorrSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Egészségügyi és Sportorvosi Tanszék, BudapestEE--mmaaiill:: zzssuu@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Az állóképességi teljesítményt a különbözô teljesítmény-felmé-rô, vizsgáló eljárások közül leginkább a relatív aerob kapacitástükrözi. A vizsgálat célja volt megállapítani, hogy mely kardiális tu-lajdonságokat tekinthetjük a legfontosabbnak az edzettség megíté-lése szempontjából, továbbá, hogy a különbözô típusú sportágak-ban a szív tulajdonságai mennyire függenek össze az állóképessé-get leginkább jellemzô relatív aerob kapacitással.

Ezekben a vizsgálatokban, elôször fiatal felnôttek nagyobb, ve-gyes csoportjában határoztuk meg a szív legfôbb edzettségi jelei-nek korrelációs koefficienseit a relatív aerob kapacitással, majdmegismételtük a számításokat különbözô sportág-csoportok ver-senyzôiben.

A vizsgálatban 346 férfi vett részt, életkoruk 18 és 35 év közöttváltozott, sportágankénti megoszlásuk a következô volt: állóké-pességi sportolók (72), labdajátékosok (131), erô és gyorserô-sportolók (88).

A sportolói csoportot válogatottak, elsô osztályban szereplôk il-letve a magyar bajnokság alsóbb osztályaiban sportolók alkották.A kontroll csoport tagjai egészséges önkéntesek voltak, akik rend-szeres testedzést nem végeztek.

A csoportok összehasonlítását egyszempontos varianciaanalí-zissel (one-way ANOVA) végeztük, majd utána post hoc Tukeyteszttel kerestük meg, mely csoportok között volt szignifikáns kü-lönbség. A relatív aerob kapacitás és a kardiális változók között azösszefüggéseket, korrelációs koefficiens segítségével kerestük.

A nem edzett és különbözô sportágcsoportba tartozó edzett fér-fiak összevont csoportjában a balkamra testméretre vonatkoztatottfalvastagsága, belsô átmérôje és izomtömege, a pulzusszám és azE/A mutatott szignifikáns korrelációt a maximális oxigénfelvevôképességgel. Az egyes sportágcsoportok tagjait külön vizsgálva ki-derült, hogy minél nagyobb volt edzés- és versenyprogramjukbanaz állóképességi teljesítmény, annál több mutatóban volt korreláció.A jelenség a sportolók különbözô feltételezett izomszerkezetévelmagyarázható. Állóképes versenyzôkben az izomzat zömmel lassúrostokból áll, magas az oxidációs kapacitása, az oxigén-fogyasztásttehát az oxigén kínálat határozza meg, amelyben meghatározó sze-repe van a szív teljesítményének. Erô, gyorserô jellegû sportágak-ban az izomrostok oxidációs kapacitása alacsony, a teljesítményttehát a periféria, azaz az izmok enzimaktivitása limitálja.

KKuullccsssszzaavvaakk:: echokardiográfia, relatív aerob kapacitás, edzettszív

IITT AALLKKAALLMMAAZZÁÁSSOOKK LLEEHHEETTÔÔSSÉÉGGEEII TTAAPPAASSZZTTAALLAATTAAII ÉÉSS PPRROOBBLLÉÉMMÁÁII AA SSPPOORRTTSSZZAAKKEEMMBBEERR KKÉÉPPZZÉÉSSBBEENN

KKookkoovvaayy ÁÁggnneess Nyíregyházi Fôiskola, Testnevelés és Sporttudományi Intézet, NyíregyházaEE--mmaaiill:: aakkookkoovvaayy@@ggmmaaiill..hhuu

A Nyíregyházi Fôiskolán 1995-tôl folynak olyan kutatások, me-lyek az IT (információ technológia) alapképzésben és továbbkép-zésben/életen át tartó tanulásban (LLL) való alkalmazását szorgal-mazzák.

Ennek megfelelôen a sportszakember képzés területére is kiter-jesztettük kutatásainkat.

Hosszú évek óta tanítok leendô sport-szakemberereket és a mainapig tapasztalom azt a nagy fokú bizonytalanságot illetve ellenál-lást, mely az IT képzésükben történô alkalmazásával kapcsolatos.

Ebben az elôadásban egyrészt egy kérdôíves vizsgálat eddigieredményeirôl számolok be, melyet a fôiskola különbözô képzésirendszereiben tanuló hallgatói körében végeztünk, másrészt pediga megváltozott képzési rendszer által az edzôképzésben megjelenôprobléma megoldására kínálunk lehetôséget az IT alkalmazásával.

A kérdôíves vizsgálattal (vizsgálat idôpontja: 2006-07) célunkaz volt, hogy összegezzük a jelenlegi hallgatók véleményét ésmegvizsgáljuk, hogy a 2002-ben három felsôoktatási intézmény-ben lezajlott vizsgálathoz képest megfigyelhetô-e pozitív változásaz IT alkalmazásokkal kapcsolatban hallgatóink körében.

A vizsgálat megindításakor eddigi tapasztalataink alapján aztfeltételeztük, hogy a hallgatói vélemények az életkor függvényé-ben változnak, illetve elsôsorban azok a hallgatók választják a táv-oktatásos vagy blended formát, akik rendelkeznek otthon Internethozzáféréssel. Mivel ez a forma lehetôséget biztosít az egyéni tem-pó, illetve idôbeosztás szerinti tanulásra, feltételeztük, hogy nônifog a hallgatók tanulási aktivitása s ezáltal nô teljesítményük is.

Az eredmények eddigi feldolgozottsága mellett megállapítható,hogy a hallgatók meghatározott korosztálya (30-40 éves életkor)választja elsôsorban ezt az önálló tanulást igénylô formát, illetvevalóban megfigyelhetô a magasabb teljesítmény az új módszertválasztók körében. Meglepôdve tapasztaltuk, hogy a számítógép-pel és internettel rendelkezôk aránya nem meghatározó a képzésiforma választásában. Ez számunkra annál is inkább fontos, hiszenintézményünk vonzáskörzete az országon belül elmaradott térség-nek számít.

A testnevelô-edzô alapképzés elôre nem látott problémát okoz afelsôoktatási intézményeknek. A meghirdetett edzôképzés indítá-sát minden intézményben minimum létszámhoz kötik. Ha a lét-szám nem megfelelô (pl.: egy-két hallgató jelentkezik egy-egyszakterületre), nincs lehetôség a jelenlegi formában a finanszíro-zásra. Az elôadásban az IT alkalmazásával olyan alternatívát mu-tatok be, mely megoldást nyújthat a problémára, illetve lehetôvéteszi a ma Magyarországon még nem elterjedt „joint” képzést.

AAZZ EEDDZZÉÉSS ÉÉSS AAZZ IIGGFF--11 KKEEZZEELLÉÉSS HHAATTÁÁSSAA AAZZ AAGGYYII ÖÖRREEGGEE--DDÉÉSSRREE

KKoollttaaii EErriikkaa11,, MMiihhaalliikk BBaalláázzss11,, NNyyaakkaass CCssaabbaa11,, LLaacczzaa ZZssoommbboorr22,,CCsseelleennyyáákk AAttttiillaa22,, RRaaddáákk ZZssoolltt11

1Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar,Sporttudományi Kutatóintézet, Budapest2Semmelweis Egyetem, Humán Élettani és Klinikai Kísérleti Kuta-tóintézet, BudapestEE--mmaaiill:: kkoollttaaiiee@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Az öregedés együtt jár az agy, a vázizom és más szervek életta-ni funkciójának csökkenésével. Célunk az volt, hogy edzéssel ésIGF-1 adagolással be tudjunk avatkozni az agyi funkciókba ésmegakadályozzuk az öregedéssel együttjáró hanyatlási folyamato-kat. Ezért Insulin like Growth Faktort-1-t adagoltunk Alzet pumpasegítségével a hat hétig tartó futószalagos edzés utolsó két hetealatt fiatal (2 hó) és idôs (24 hó) Wistar patkányoknak. A további-akban BrdU-t injekcióztunk az állatoknak, hogy nyomon követhes-


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


sük az edzés és/vagy IGF-1 kezelés által kiváltott lehetséges neu-rogenezist. Megfigyeltük, hogy az edzés IGF-1 kezelés nélkül javít-ja az agyi funkciót, amit Morris maze teszttel vizsgáltunk és a fizi-kai aktivitás preventív hatású volt az öregedéssel együttjáró ha-nyatlási folyamattal szemben. Másrészt az IGF-1 kezelés meggátol-ta az edzés kedvezô hatását az öreg állatok esetében Az edzés IGF-1 kezeléssel együtt neurogenezist eredményezett mindkét életkor-ban, míg a fiatalok esetében az edzés önmagában is hasonló ha-tást volt képes elérni. Emellett az életkor és az edzés nem volt ha-tással a kisagyi szabadgyök koncentrációra, amit elektron spin re-zonanciával mértünk. Úgy tûnik, hogy az edzés javítja az agyi funk-ciót és IGF-1 kezeléssel neurogenezist eredményez. Továbbá úgytûnik, hogy az életkor és a fizikai aktivitás nincs befolyással a kis-agy szabadgyök koncentrációjára.

AA RREEKKRREEÁÁCCIIÓÓSS SSPPOORRTTOOLLÓÓKK FFEELLKKÉÉSSZZÜÜLLTTSSÉÉGGEE AAZZ UUTTCCAAII FFUUTTÓÓVVEERRSSEENNYYEEKKRREE

KKooppppáánnyy GGaabbrriieellllaa11,, KKoovvááccss TTaammááss AAttttiillaa22

1NUSI, Budapest2ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Testnevelés és Sportközpont, BudapestEE--mmaaiill:: kkooppppaannyyggaabbii@@vviippmmaaiill..hhuu;; kkoovvaaccss..ttaammaass@@ppppkk..eellttee..hhuu

Kutatásunk témájául az egészségmegôrzésben és a szabadidô-sportban bekövetkezett változások és az ezekkel kapcsolatos ten-denciák vizsgálatát választottuk. A rekreáció jellemzô irányzatai,sodorvonalai közül az outdoor után a fittségi lett a legmarkánsabb.Ez utóbbi eszközrendszerében az aerobik mellett a futóversenyekvilágdivatja lett a legmarkánsabb. Ezért is állítottuk vizsgálódásunkközéppontjába.

Az elmúlt években látványosan megnövekedett az érdeklôdés azutcai futóversenyek iránt, egyre többen vettek/vesznek részt ilyenrendezvényeken. A 90-es évek elejéig szokatlan látvány volt az ut-cán, parkokban megjelenô magányos futó, aki napi edzésadagjáta délutáni, kora esti idôpontokban igyekezett teljesíteni. Napjaink-ban azonban eljutottunk oda, hogy a városképhez egyre inkábbhozzátartozik a futók népes tábora is. Kérdôíves vizsgálatunkkalarra kerestünk választ, hogy az életükbôl a testmozgásra sok-sokórát szánók, vajon milyen mélységû testkulturális ismeretekkelrendelkeznek.

Hipotézisünk, feltételezésünk az volt, hogy a futók többsége test-kulturális tudatossága okán a közös bemelegítéseket részesítielônyben, hiszen ezeken a rendezvényeken nagy hangsúlyt fektet-nek a szervezôk erre. Ugyanakkor a feltételezéseink között szere-pelt az is, hogy (legalább) azok a futók, aki az élmezônyben végez-tek, mérik/kontrollálják a pulzusukat, és tisztában vannak magávala fogalom jelentésével. A kérdéseink között szerepelt a cipôválasz-tás fontossága.. Feltételezésünk az volt, hogy a futók többsége tisz-tában van a választási szempontokkal, és helyesen tud dönteni egyúj cipô vásárlásakor.

A sportszakmai tájékozottságot, fölkészültséget illetô negatíveredmények lehangolóak. Ugyanakkor örömteli, hogy ennek ellen-ére a legfontosabb mindenki számára a jó közérzet, a saját egész-ségéért való tenni akarás volt, amit összekapcsoltak egyfajta telje-sítményigazolással is, hiszen az egyén önmegvalósítási folyamatá-ban fontos szerepet tölt be a kiváló munkabírás és az egészségesönbizalom.

AA KKSSII--BBEENN SSPPOORRTTOOLLÓÓ GGYYEERRMMEEKKEEKK TTÁÁRRSSAADDAALLMMII HHÁÁTTTTEERRÉÉNNEEKK ÁÁTTAALLAAKKUULLÁÁSSAA AAZZ EELLMMÚÚLLTT 3300 ÉÉVVBBEENN

KKoovvááccss ÁÁrrppáádd11,, VVeelleenncczzeeii AAttttiillaa11,,22,, SSzzaabbóó AAttttiillaa11,,33,, SSzzaabbóó TTaammááss11

1Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet, Utánpótlás-nevelési Igazgatóság, Budapest2Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Doktori Iskola, Budapest3Pécsi Tudományegyetem, PécsEE--mmaaiill:: kkoovvaaccss..aarrppaadd@@nnuuppii..hhuu

1976-ban a Központi Sportiskola (KSI) Módszertani Osztályaszociológiai kutatást végzett, amelyben a próbaidôs tagok szüleitkérdezte meg. Az 1976-os kérdôív szerkesztôi (akik nem szocioló-gusok voltak – bár ebben az idôszakban éppen a tudomány „divat-ja” miatt ez nem volt kivételes) jó érzékkel ismerték fel, hogy aKSI-be járó, a jövô „sportelitjébe” pályázó gyermekek társadalmijellemzôi jelentôsen eltérnek a korosztály átlagától. A kérdôívekfelkutatása és elektronikus rögzítése után úgy gondoljuk, hogy pél-dátlan értékû kincs került a kezünkbe, aminek az eredményei egy-részrôl méltók a publikálásra, másrészrôl lehetôséget biztosítanakújabb, az 1976-os kutatáshoz szorosan kapcsolódó longitudináliskutatások elvégzésére is.

1976-ban a KSI-ben próbaidôs tagok szülei jóval magasabb is-kolai végzettséggel, munkastátusszal, magasabb jövedelemmel ésjobb vagyoni helyzettel rendelkeztek, mint a társadalom többi tag-ja. Ugyanakkor az eredmények alapján megfigyelhetjük azt is,hogy a gyermekek szülei között nem voltak alapvetô különbségeka sportolási szokások tekintetében. A szülôk döntô többsége aktívsportmúlttal rendelkezett, aminek eredményeképpen támogatnitudta a gyermeke sportkarrierjét, valamint családi – baráti keretekközött a felmérés idôpontjában is sportolt.

Az 1976-os kérdôívet alapul véve új kérdôívet készítettünk,amelynek segítségével megvizsgáltuk a mai tagok családi- és élet-körülményeit, felmértük, hogy mennyit és milyen irányba változottaz elmúlt évtizedek alatt a KSI-ben sportoló fiatalok társadalmiösszetétele.

Elôzetes hipotéziseink szerint (a 2007-es adatok elemzése folya-matban van) a KSI-ben sportoló gyermekek családjainak társada-lomban elfoglalt státusza nem változott az elmúlt évtizedek alatt.Úgy gondoljuk, hogy az itt sportoló gyermekek 1976-ban és 2007-ben is az átlagosnál magasabb társadalmi helyzetû családokból ér-keztek. Ez a magasabb státusz tetten érhetô (volt) a foglalkozási-,képzettségi-, a kereseti-, a vagyoni-, valamint a lakáshelyzetben is.

Valószínûnek tartjuk, hogy szülôk társadalmi státusza ma márbefolyásolja a gyermek sportágválasztását. Hipotézisünk szerint ezaz összefüggés 1976-ban nem volt erôs (vagy nem is létezett). Úgygondoljuk, hogy ma vannak olyan szakosztályok a KSI SE-ben,amelyekben gyakorlatilag homogén társadalmi helyzetû gyerme-kek sportolnak, akik élesen elkülönülnek más szakosztályok spor-tolóitól, az egyesület társadalmi összetétele sokszínûbb, polarizál-tabb lett.

Feltevésünk szerint 2007-ben erôs összefüggést fedezhetünk fela szülôk sportmúltja (és jelenlegi sportolási szokásaik) és a gyer-mekek sportolási szokásai, motivációi, valamint sportágválasztásaközött.

Hipotézisünk szerint az elmúlt harminc évben alapvetô változá-sok történtek a családok szabadidô-eltöltésének módjaiban. Ígyvalószínûnek tartjuk, hogy a testmozgásos-sportolásos elfoglaltsá-gok szerepe nagymértékben csökkent. Ez a csökkenés nagyobbmértékû az eszközök nélkül, ugyanakkor napi rendszerességgelûzött tevékenységeknél (futás, labdajátékok, gimnasztika, torna)és lényegesen kisebb az ún. elitsportok esetében (víziturizmus, sí-elés, tenisz).


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


SSEERRDDÜÜLLÔÔKKOORRÚÚ DDIIÁÁKKOOKK TTÁÁVVOOLLUUGGRRÁÁSSAAKKOORR RREEGGIISSZZTTRRÁÁLLTT SSEEBBEESSSSÉÉGGÉÉRRTTÉÉKKEEKK AALLAAKKUULLÁÁSSAA

KKoovvááccss NNoorrbbeerrtt Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: kkoovvaaccssnn@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

VViizzssggáálltt kkoorrccssooppoorrttookk:: 6. és 8. osztályos fiúkVViizzssggáálltt ppooppuulláácciióó:: n:22 8. osztályos, és n:18 6. osztályos diák

(nem sportolók). Az eredményeket matematikai statisztikai pró-bák segítségével vizsgáltuk, az átlagok százalékos összehasonlítá-sát elvégezve.

MMéérrééssii ffeellaaddaattookk::1 20 méteres futás helybôl indulással;2 20 méteres futás 10 méteres ráfutással;3 20 méteres futás 10 méteres ráfutással, a 20m végén imitált

elugrással.Használt eszköz: TF Atlétika Tanszékének fotocellás idômérô

készüléke.VViizzssggáállaatt ccéélljjaa:: A távolugrás nekifutása során bekövetkezô se-

besség változások vizsgálata.KKéérrddééssffeelltteevvééss:: Hogyan változik a nekifutás sebessége százalé-

kos arányban a különbözô általunk mért felmérési számok eseté-ben?

HHiippoottéézziiss:: A ráfutásból történô 20m-es idô eredmény jelentôsengyorsabb lesz a helybôl induláshoz képest. A nekifutás sebességeaz imitált elugrásra figyelve lényegesen csökkeni fog a vizsgáltkorosztályok esetében.

EErreeddmméénnyyeekk kkiiéérrttéékkeellééssee:: A 6. osztályosoknál a helybôl és a 10méteres ráfutásból történô futás között 14, 83 %-os sebesség nö-vekedés fedezhetô fel.

A 8. osztályosoknál a helybôl és a 10 méteres ráfutásból törté-nô futás között 15,19 %-os gyorsulást regisztráltunk, míg az imitáltugrás okozta lassulás 18,81 %-os volt a 8. osztályos populációnál.A 6. osztályosok imitált ugrás okozta lassulási értékei a felmérésjelenlegi fázisában vannak, de várhatóan esetükben is a 8. osztá-lyos tanulókhoz hasonló értékeket kapunk.

KKéérrddééssffeellvveettééss mmeeggvváállaasszzoolláássaa:: Feltételezésünk beigazolódott,hogy 20m-es idô eredmény jelentôsen gyorsabb lesz a helybôl in-duláshoz képest és az imitált elugrás nagyban csökkenti a futás se-bességét. A nekifutás sebessége pedig köztudottan döntôen befo-lyásolja az ugrás távolságát.

AAZZ IISSKKOOLLAA SSZZEERREEPPEE AA SSPPOORRTTOOLLÁÁSSII SSZZOOKKÁÁSSOOKK KKIIAALLAAKKÍÍTTÁÁSSÁÁBBAANN ÉÉSS FFEENNNNTTAARRTTÁÁSSÁÁBBAANN

KKoovvááccss TT.. LLáásszzllóó11,, SSuusskkoovviiccss CCssiillllaa22,, FFüüggeeddii BBaalláázzss22,, BBooggnnáárr JJóózzsseeff33

1Eötvös József Fôiskola Baja, Baja2Berzsenyi Dániel Fôiskola, Szombathely3Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: kkoovvaaccss..tt..llaasszzlloo@@eejjff..hhuu

Különbözô életkorú és az ország különbözô területein élô tanu-lók sportolási szokásainak vizsgálata meglehetôsen népszerû ku-tatási területnek számít. Ugyanakkor egyértelmû, hogy a témáttöbb oldalról és több szempont szerint érdemes még empirikusvizsgálatok alá vetni. Ilyen témának számít az iskola szerepének ésprogramjának vizsgálata a felsôtagozatos tanulók sportolási szo-kásainak tekintetében. Mi jelen elôadásunkban az iskolai programfeltételeit és lehetôségeit boncolgatjuk Baja, Kaposvár és Eger 5-6.-os tanulói (N=1.756) között. Kérdôíves felmérésünk kiterjedt akövetkezô kérdések megválaszolására: sportolnak-e a tanulók, holés mit sportolnak, milyen gyakran és szinten, valamint hogy véle-ményük szerint a korosztályt mely sportágak érdeklik leginkább éslegkevésbé.

Mintánk több mint fele vallja azt, hogy sportol a testnevelés óránkívül (56,2%), igaz, ebbôl heti háromnál kevesebbszer végez fizikaiaktivitást 69,9%. Mintegy 36,4% jelezte, hogy iskolai kereteken be-lül (DSE, DSK, egyéb), míg 57,9% iskolán kívül egyesületben, ésmás módon sportol 5,7%. Az összminta 9,3%-a vallotta magáról,hogy élsportoló, ami szerint aranyjelvényes és/vagy országos baj-nokságon érmes. A tanulók 42,2%-a jelezte, hogy egy éve, 27,7%2-3 éve kezdte, 30% több mint 3 éve sportol rendszeresen. A kor-osztály legnépszerûbb sportjának a labdarúgás (20,1%), a vízispor-tok (14,4%), tánc (12,7%), kosárlabda (11,2%) és küzdôsportok(9,1%) számítottak, emellett legkevésbé a futás (17,5%) tûnt nép-szerûnek. Érdekes eredmény, hogy Egerben többen vallják sporto-lónak magukat és Baján többen sportolnak iskolai kereteken belül,mint a másik két városban. Mindezek alapján egyértelmû, hogy aziskolai lehetôségek és délutáni programok sem az egészségköz-pontú, sem a versenyszerû sportoláshoz nem ideálisak. Mi több, arendszeresen sportoló fiatalok száma kifejezetten alacsonynak szá-mít. Emellett várakozásunknak megfelelôen a labdajátékok to-vábbra is népszerûek.

AA TTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSS,, MMIINNTT TTAANNTTÁÁRRGGYY ÉÉSS AA TTEESSTTNNEEVVEELLÔÔ TTAANNÁÁRROOKK TTAANNTTEESSTTÜÜLLEETTII MMEEGGÍÍTTÉÉLLÉÉSSEE

KKrriissttoonnnnéé BBaakkooss MMaaggddoollnnaa11,, SSzzaallaayy GGáábboorr11,, BBaattttaa KKlláárraa22,, SSeerreess JJáánnooss11

1Eszterházy Károly Fôiskola Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Eger2Nyíregyházi Fôiskola Testnevelési és Sporttudományi Intézet, NyíregyházaEE--mmaaiill:: kkrriissttoonnmmaaggddii@@eekkttff..hhuu

Ma már senki sem vitatja a testnevelés személyiségformáló, pre-venciós, rehabilitációs, egészségstabilizáló és mással nem pótol-ható jelentôségét, ugyanakkor az érdekrendszerek útvesztôjébenelsikkad fontossága. E tekintetben a testnevelés messze megelôzmás tárgyakat, hiszen nem csupán tantárgyszintû feladatról vanszó, hanem egy felnövekvô generáció egészségi állapotának minô-ségbiztosításáról.

A testnevelôknek több színtéren kell megvívni „harcukat”. Egy-részt elméleti síkon, ahol el kell érni, hogy pedagógus kollégái, atanulók és szüleik megismerjék a testnevelés értékeit és megért-sék a rendszeres mozgás jelentôségét. Másrészt az újdonságokranyitottnak kell lenni, vonzó foglalkozásokat kell tartani, mert csakez lehet feltétele az élethosszig tartó sport kialakításának.

Vizsgálatunk célja az volt, hogy megismerjük a tantestület véle-ményét a testnevelésrôl, mint tantárgyról és arról, miként ítélikmeg iskolájukban tanító testnevelôk munkáját.


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


Feltételeztük ugyanis azt, hogy a tantestület nem ismeri kellô el-mélyültséggel a testnevelôk munkáját, a testnevelés célját, értéke-it, lehetôségeit a testi, mentális és pszichés nevelésben.

Vizsgálatunkat 2005-ben végeztük. A felmérésben 134 általánosés 90 középiskolás pedagógus vett részt.

Kérdôíves módszerrel mértük fel a véleményeket. A kérdôív 21kérdést tartalmazott, melyek két témakör köré szervezôdtek:

1. Hogyan ítélik meg iskolájukban tanító testnevelôk szakmai,nevelô munkáját, tanórán kívül végzett teljesítményüket, kapcso-latukat a többi nevelôvel.

2. Mi a véleményük a testnevelés tantárgynak az iskolai okta-tásban betöltött szerepérôl, nevelési lehetôségérôl a többi tan-tárggyal való összehasonlításban.

A megismert tények alapján célunk ajánlásokat megfogalmaznia felsôoktatás számára.

SSPPOORRTTTTAALL AA NNAAGGYYOOBBBB FFOOKKÚÚ ÖÖNNÁÁLLLLÓÓSSÁÁGGÉÉRRTT,, AAZZ EESSÉÉLLYYEEGGYYEENNLLÔÔSSÉÉGGÉÉRRTT

LLáásszzllóó AAnniittaa,, LLéénnáárrtt ZZoollttáánn,, OOsszzttooppáánnii AAnnddrreeaa,, TTóótthh AAddrriieennnnMozgásjavító Általános IskolaEgységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és DiákotthonBudapestEE--mmaaiill:: rreetteekk..ppaannnnii@@ggmmaaiill..ccoomm

„A gyermekkort magas fokú fizikai aktivitás iránti szükséglet jel-lemzi. A gyermekkori fizikai aktivitás habituálissá válása a késôb-bi életkorban kifejtett aktivitásszintet ugyanúgy determinálja, mintmás életmódbeli tényezôk.” (Jákó, 1995, 44. o.) Rendkívül fontostehát, hogy a gyermekeinkben természetesen meglévô mozgási-gényt ne hagyjuk elsorvadni. Ez a mozgásigény mozgáskorlátozottgyermekekben is ugyanúgy megvan, fontos tehát megtalálni azo-kat a sportokat, melyeket ôk is aktívan tudnak ûzni.

Intézményünkben, a Mozgásjavító Ált. Isk. EGYMI és Diákott-honban zajló oktató-nevelô-mozgásfejlesztô tevékenységek végsôcélja a nálunk tanuló gyermekek minél teljesebb önállósághoz jut-tatása. Ennek a célnak rendelôdnek alá a tömegsport foglalkozá-sok, mint szabadidôs tevékenységformák. A különbözô sportkörö-kön a tanulók saját kedvtelésükre vesznek részt, a választásbancsak kis mértékben befolyásolja ôket a mozgásállapotuk, hiszenmozgáskorlátozottakra adaptált illetve kifejlesztett csapatjátékok-ról vagy egyéb testedzésrôl van szó.

A mozgássérült gyermekek sporttevékenységével szemben tá-masztott két legfontosabb követelmény a következô: semmiképpne rontsa, sôt kedvezôen befolyásolja az aktuális mozgásállapotu-kat, egyben pedig pozitív élményhez juttassa ôket, ami hozzájárul-hat a késôbbiekben ahhoz, hogy akadályozottságuk ellenére is aktívéletet éljenek.

A fenti szempontok szerint mûködik iskolánkban a boccia, te-remhoki, úszás, mûvészi torna, foci és a görlabda nevû, saját fej-lesztésû csapatjáték. Ez utóbbinak külön elônye, hogy nagyon kü-lönbözô adottságú gyerekek is eredménnyel részt vehetnek benne.Nem egy próbálkozás igazolta, hogy ebben a játékban az ép moz-gású gyerekek is méltó ellenfélre találnak mozgáskorlátozott társa-ikban, ami kétség kívül a fogyatékosok társadalmi integrációjátszolgálhatja.

Ezeknek a tevékenységeknek a hatása komplex, mivel a „sportolyan összetett, fiziológiai, szociális, pedagógiai és emocionális ha-tással bír, amely megfelelô kézben páratlan eszköz az életminôségjavítására.” (Osváth, 2004, 190 o.) Mert a „sport úgy szolgálja ahumán szocializációt, hogy közben jelentôs hatást fejt ki biológiaivonatkozásban is.” (Frenkl, 1995, 32.o.)

A felsorolt sportkörök rövid, színes ismertetését tartalmazza azelôadás.

AA MMEETTAABBOOLLIIKKUUSS SSZZIINNDDRRÓÓMMAA KKÓÓRROOKKTTAANNAA ÉÉSS PPRREEVVEENNCCIIÓÓJJAA AA TTEESSTTMMOOZZGGÁÁSS SSZZEEMMPPOONNTTJJÁÁBBÓÓLL

LLáásszzllóó FFeerreenncc,, FFeehhéérr AAddrriieennnn,, HHoocczzaa ÁÁggnneess,, DDaann DDáánniieell,, MMoollnnáárrAAnnddoorr,, EEggrreessiittss JJóózzsseeff**

Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Juhász Gyula Pedagógus-képzô Kar, Szegedi Tudományegyetem, Szeged*I. Belgyógyászati Klinika, Általános Orvostudományi Kar,Semmelweis Egyetem, BudapestEE--mmaaiill:: llaasszzlloo@@jjggyyppkk..uu--sszzeeggeedd..hhuu

Az ipari társadalmak legelterjedtebb népbetegsége a metaboli-kus szindróma (MX), amely a cukorbetegség, magas vérnyomás,kövérség és magas vérzsír szintek együttese. Az MX érelmeszese-désre vezet. Az MX megjelenése gyermekekben riasztó méreteketölt. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy emberben ahipotalamusz károsodása okoz-e MX-et, illetve vannak-e olyanmozgástevékenységgel potenciálisan befolyásolható génmintáza-tok, amelyek alkalmasak az MX hajlam megállapítására, s a test-mozgás hatékonyságának monitorizálására. Kimutattuk, hogy azemberi hipotalamusz károsodása MX-re vezet, amely – a legújabbsport- és idegtudományi állatkísérletes adatokat figyelembe véve –arra utalhat, hogy testmozgással az MX-re vezetô szabályozási za-vart a hipotalamusz szintjén is befolyásolhatjuk. Több olyan gén ló-kuszt azonosítottunk, amelyek alkalmasak az MX korai felismeré-sére, s a testmozgás hatékonyságának nyomon követésére.

KKuullccsssszzaavvaakk:: népbetegség, prevenció, testmozgás, genomika,analitikai epidemiológia

AA KKÖÖZZOOKKTTAATTÁÁSSII TTÍÍPPUUSSÚÚ SSPPOORRTTIISSKKOOLLAA ÉÉSS AA SSPPOORRTTIISSKKOOLLAAII KKEERREETTTTAANNTTEERRVV

LLeehhmmaannnn LLáásszzllóó Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató IntézetUtánpótlás-nevelési Igazgatóság, Pedagógiai Munkacsoport, BudapestEE--mmaaiill:: lleehhmmaannnn..llaasszzlloo@@nnuuppii..hhuu

HHeellyyzzeetteelleemmzzééss• Az iskolai testnevelésre fordított idôkeret és a klasszikus test-

nevelés tagozatos iskolák számának csökkenése közrejátszik a ta-nulók fizikai álló- és teljesítôképességének romlásához.

• A klasszikus sportiskolai rendszer a közelmúltban összeom-lott, a sportiskolák jogi szabályozása, finanszírozása, fenntartásaés szakmai irányítása rendezetlen.

CCééllookk• A sporttal professzionális szinten foglalkozó közoktatási

intézménytípus létrehozása (közoktatási típusú sportiskola).• A közoktatási típusú sportiskola tartalmi szabályozását

biztosító sportiskolai kerettanterv kidolgozása.JJooggii sszzaabbáállyyoozzááss• Rendelet kiadása a közoktatási típusú sportiskola alapításáról

és a sportiskolai kerettanterv alkalmazhatóságáról.TTaarrttaallmmii sszzaabbáállyyoozzááss• A sportiskolai kerettanterv akkreditálása és kihirdetése.MMóóddsszzeerreekk• Rendszer- és dokumentumelemzés.VVáárrhhaattóó eerreeddmméénnyyeekk• A közoktatási típusú sportiskola legitimálása a közoktatás

rendszerén belül. • A sportiskolai kerettanterv alkalmazhatósága.• A sporttal intenzívebben foglalkozó tanulók bázisának

növekedése.• Az utánpótlásba bevonható sportolók létszámának

növekedése.KKuullccsssszzaavvaakk:: utánpótlás-nevelési rendszer, közoktatási típusú

sportiskola, sportiskolai tanterv


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


HHEETTII IIDDÔÔMMÉÉRRLLEEGG VVIIZZSSGGÁÁLLAATT 1111--1133 ÉÉVVEESS BBUUDDAAPPEESSTTII TTAANNUULLÓÓKK KKÖÖRRÉÉBBEENN

LLeeiibbiinnggeerr ÉÉvvaa,, KKiissss JJúúlliiaa,, HHuusszzáárr ÁÁggnneess,, HHaammaarr PPáállSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: lleeiibbiinnggeerr@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Az „életmód szociológiában”, az életmódnak négy, analitikusanelkülöníthetô összetevôjét különböztetik meg, amelyek a követke-zôk: 1. anyagi és tárgyi feltételek, 2. tevékenységszféra, 3. az em-beri kapcsolatok rendszere, 4. az értékek világa. (Takács 1989) Atevékenységszféra alkategóriáinak meghatározására több kísérletis történt. Falus például három fô tevékenységcsoportról tesz em-lítést: a társadalmilag kötött idôrôl (fô és egyéb foglalkozás, ház-tartás, közlekedés stb.), az élettani szükségletekrôl (alvás, pihe-nés, személyi ellátás) és a szabadidôrôl (olvasás, társas tevékeny-ség, kirándulás, stb.). (Bevezetés a pedagógiai kutatás módszere-ibe, 1993) Biróné Nagy Edit viszont a legalapvetôbb testkulturálisszokások (tisztálkodás, táplálkozás, munka és pihenés stb.) mel-lett a tevékenységszféra egy másik igen fontos részterületét, amozgásos magatartást, vagy más néven a mozgásos aktivitástvonja figyelmünk középpontjába. (Biróné 1993)

A heti idômérleg vizsgálat felhasználásával arra kerestük a vá-laszt, hogy a vizsgált személyeink életvitelében mekkora szerepetjátszanak a sportolás, illetve a torna jellegû mozgásformák. Felté-telezem, hogy a tanulók életvitelében megjelenik a sport, illetve atorna, mint aktív tevékenységformák. 168 tanuló töltötte ki érté-kelhetô formában a heti idômérleget. A bemutatásra kerülô ered-mények egy nagyobb, a tanulók pszichomotoros, affektív és kog-nitív képességeivel foglalkozó kutatás részvizsgálata.

A vizsgált személyeink a legtöbb idôt az iskolában töltik, így eza felmérés is bebizonyította, hogy milyen nagy felelôsség hárul atantestületre, a testnevelôre az aktív, konstruktív életvezetés kiala-kításában, illetve a sportszeretet átörökítésében.

KKuullccsssszzaavvaakk:: mozgásos aktivitás, szabadidôs tevékenységek

HHAARRCCMMÛÛVVÉÉSSZZEETTII ÁÁGGAAZZAATTOOKKAATT KKEEZZDDÔÔ SSZZIINNTTEENN GGYYAAKKOORRLLÓÓKK PPSSZZIICCHHOOLLÓÓGGIIAAII VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA

LLéénnáárrtt ÁÁggoottaa11,, VVaarrggaa--PPiinnttéérr BBaarrbbaarraa22,, SSáárraaii GGáábboorr,, MMiihhaalliikk HHuunnoorr33

1Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Pszi-chológia Tanszék, Budapest2Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar,Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest3HKM-NSIR Project vezetô, BudapestEE--mmaaiill:: lleennaarrtt@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Jelen elôadás kelet-ázsiai harcmûvészetekkel kevesebb, mintegy éve foglalkozó személyek elsô pszichológiai vizsgálatát mutat-ja be (N=84).

Vizsgálataink a Nemzeti Sport Információs Rendszer Sportindi-kátor Rendszer kialakításához járulnak hozzá. Felmérésünk aHarcmûvészeti Kutató Munka részeként valósul meg, mely pszi-chológiai, élettani és szociológiai részeket egyaránt tartalmaz.

A fókuszban három kelet-ázsiai sport: az aikido, a kendo és a ta-iji- qi gong áll. Négy szempont miatt esett a választás ezekre azúgynevezett archaikus ágazatokra: 1. A nyugatitól jelentôsen elté-rô a gondolkodásmódjuk. 2. A technikáik nem alkalmazhatóak azutcán erôszakra, illetve kifejezetten védekezésre épülnek. 3. Min-den életkorban elkezdhetôek, gyakorolhatóak. 4. Az ázsiai orszá-gokban jelentôs háttértanulmányokkal rendelkeznek.

Célunk, hogy a kelet-ázsiai sportok nyugati kultúrkörben valóhasználatának sajátosságait, lehetôségeit feltárjuk.

A vizsgálatban a következô teszteket alkalmaztuk: CPI, TCI (sze-mélyiségtesztek), Rotter (külsô-belsô kontroll attitûd), PIK (pszi-chés immunkompetencia), AAI-H (szorongás, érzékenység), GHQ(Goldberg-féle Általános Egészségi Állapot), Wartegg (projektívteszt), ACSI (sportolók megküzdési módszerei). A felméréseketegy év múlva megismételjük.

A három tudományterület egy évig vizsgál közel 100 kezdôt,ágazatonként kb. 30 személyt.

A kutatócsoport felveszi a kapcsolatot olyan Japán egyetemek-kel és tudományos kutatókkal is, akik elvégeztek már ilyen jellegûvizsgálatokat. Ezen eredményeket is szeretnénk a késôbbiekbenösszevetni saját adatainkkal.

AA PPRREEVVEENNCCIIÓÓ SSAAJJÁÁTTOOSSSSÁÁGGAAII GGYYEERRMMEEKKKKOORRBBAANN.. MMIIKKOORR KKEEZZDDJJÜÜKK??

MMaarrttooss ÉÉvvaa Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet,Budapest EE--mmaaiill:: mmaarrttoosseevvaa@@ooeettii..aannttsszz..hhuu

Az elhízás jelenleg egyike a legsúlyosabb globális egészségügyiproblémának, tekintettel arra, ha a jelenlegi tendencia folytatódik,akkor becslések szerint 2010-re 150 millió felnottet és 15 milliógyereket érint Európában. Az elhízás trendje különösen gyerme-keknél riasztó, tízszer annyi gyermeket érint, mint 30 évvel ezelott,évente 400 000 új túlsúlyos és 85 000 kövér gyermekkel kell szá-moljunk az EU tagországokban. Ennek a trendnek 15 éven belülimegfordítását tuzte ki célul az Európai Elhízásellenes Charta. Márgyermekkorban megjelennek az elhízás szövodményei, minthypertonia és a diabetes, a kövér gyermek 30-60 %-a kövér felnottlesz. A nemrég lezajlott hazai fôvárosi reprezentatív vizsgálat ada-tai szerint a 7-18 éves gyermekek 18 %-a túlsúlyos és 7 %-a elhí-zott, és a korábban csak felnôttekre jellemzô társbetegségek is tet-ten érhetôk. Ennek hátterében a két legfontosabb befolyásolhatóéletmódtényezô, a helytelen táplálkozás és a mozgáshiány áll. Avizsgálatban résztvevô 3200 gyermek táplálkozás elemzése szerinta zsírbevitel jelentôs, a napi többszöri cukros üdítôfogyasztás az ál-talános iskolás gyermekek 40, míg a középiskolások 25 %-ára jel-lemzô. A gyermekek kevesebb, mint fele érzi fittnek magát és atestnevelési órát követôen jó közérzetrôl csak a gyermekek 78 il-letve 58 %-a számol be. Számos bizonyíték van arra vonatkozóan,hogy az iskolai mindennapos sportlehetôség megteremtése, azegészséges választék biztosítása és a helyes táplálkozás oktatásaa leghatékonyabb prevenciós eszközök. Újabb adatok szerint kissúlyú újszülöttek esetén nagyobb a felnôttkori szív-és érrendszeribetegség kockázata, azaz már a várandósság alatti egészségeséletmódnak is szerepe van a megelôzésben és a csecsemô 6 hó-napos koráig történô kizárólagos anyatejes táplálása is bizonyítot-tan csökkenti a gyermekkori elhízás valószínûségét.

KKOONNCCEEPPCCIIÓÓ AA SSPPOORRTTSSZZAAKKEEMMBBEERREEKK TTOOVVÁÁBBBBKKÉÉPPZZÉÉSSII RREENNDDSSZZEERRÉÉRREE

MMáárrkkuuss LLáásszzllóóÖTM Sport Szakállamtitkárság, BudapestEE--mmaaiill:: mmaarrkkuuss..llaasszzlloo@@oottmm..ggoovv..hhuu

A rendszerváltást megelôzôen a sportszakemberek továbbkép-zésérôl 6/1976. (OTSH K.5.) utasítás rendelkezett.

Eszerint aa ssppoorrtteeddzzôôii munkaviszony létesítésének elôfeltétele asportedzôi igazolvány, amelyet ööttéévveennkkéénntt a kötelezô – de önköltsé-ges! – továbbképzésen való részvétellel lehetett érvényesíttetni. Azegy évnél nem hosszabb továbbképzô tanfolyamokat alapfokon (se-gédedzô) a területi sportszakigazgatási szervek, közép- és felsôfo-kon a Testnevelési Fôiskola Továbbképzô Intézete (TFTI) szervezte.

A ssppoorrttsszzeerrvveezzôôkk továbbképzését alapfokon az igények függvé-nyében, középfokon ööttéévveennkkéénntt kellett biztosítani az edzôk tovább-képzéséhez hasonló rend szerint.

Az említett OTSH utasítás a rendszerváltást követô jogi deregu-láció „áldozata lett”, helyette a 7/1998. (II.17.) MT sz. rendelet vo-natkozó elôírásait kellett – és kell ma is – alkalmazni („szakmai to-vábbképzésen egyéni elhatározás vagy a munkáltató rendelkezésealapján lehet résztvenni!”).


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


Mindez azt is jelentette, hogy továbbképzésre sem a munkavál-lalót, sem a munkáltatót kötelezni nem lehetett.

Idôközben bebizonyosodott, hogy a szakemberek intézményestovábbképzésére – a pedagógusokhoz és az egészségügyi dolgo-zókhoz hasonlóan – a sport területén is nagy szükség van. Általá-ban a szakmai továbbképzés igényét megerôsíti a 2005-2013. idô-szakra vonatkozó szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásáhozszükséges intézkedésekrôl szóló 1057/2005. (V.31.) Korm. határo-zat, a sportszakmai képesítésekre vonatkozóan pedig az Ország-gyûlés által 2007.június 25.-én ötpárti konszenzussal jóváhagyottSport XXI. Nemzeti Sportstratégia, nem utolsó sorban az EurópaiUnió egyes tagországainak gyakorlata.

A rendszer kidolgozásának szempontjai:• illeszkedjen az európai uniós és a hazai továbbképzési rend-

szerekhez;• pontrendszeren alapuljon (kreditrendszer);• ösztönözzön korszerû ismeretek és módszerek elsajátítására;• teljesítésében legyen érdekelt mind a munkavállaló, mind a

munkáltató;• bírja a szakmai érdekképviseleti szervek egyetértését (köz-

testületek, ernyôszervezetek);• a krediteket többféle módon és formában lehessen megsze-

rezni;• legyen költségkímélô. pontrendszeren alapuljon (kreditrend-

szer);Ezúttal a továbbképzés koncepciójára teszünk kísérletet, és kér-

jük róla a konferencia résztvevôinek véleményét, észrevételeit ésjavaslatait.

A koncepció alapján kerül kidolgozására a továbbképzési rend-szer, amelyet jogszabályban tervezzük kiadni.

AA BBUUDDOO ÉÉRRTTÉÉKKEE ÉÉSS AADDAAPPTTÁÁLLÁÁSSAA AA NNYYUUGGAATTII KKUULLTTÚÚRRÁÁBBAANN

MMiihhaalliikk HHuunnoorr,, AAbbee TTeettssuusshhii Budo Kulturális Fórum Közhasznú Egyesület, BudapestEE--mmaaiill:: ttaaiisshhoo@@eenntteerrnneett..hhuu

A mozgáskultúra hatalmas változatosságban van jelen az egészvilágon. Valamennyi ôrzi a saját egyedi jellemzôit, amelyeket a szü-letési helyének környezete és történelme alakított. A sport fejlôdé-sét végignézve láthatjuk, hogy az hogyan alakult ki a mindennapiélet és a játék emberi tapasztalatából. A legtöbb ma ismert sport-ra erôteljes hatást gyakorolt az európai (és különösen az angol)ipari forradalom, majd a huszadik században az Egyesült Államok.A nyugati sport annyira népszerû, hogy ma az emberek életénekszerves részét képezi függetlenül attól, hogy hol élnek.

Minél több közvetlen befolyást tart meg egy adott társadaloméletstílusbeli mintázataiból egy adott testkultúra, annál inkább nyil-vánvalóvá és egyértelmûvé válik annak a népnek a gondolkodásiés cselekvésmódja, amelybôl az adott kultúra származik. Ez igaz avilágon ma található különféle harcmûvészetekre is. A japán budotörténelmét nyomon követve azt láthatjuk, hogy a világ más része-in található megfelelôihez hasonlóan ez eredetileg egy sor prakti-kus harci technikából alakult ki, és a térség kultúrája más oldalai-nak befolyását is befogadva egy többoldalú kulturális formává fej-lôdött, amelynek a célkitûzései végtelenül kifinomultabbá váltak,mint a puszta ölés és csonkítás.

A háború elôtti korszak néhány figyelemre méltó kutatásától elte-kintve a budo kutatása mostanáig leginkább a színházra, az elbeszé-lésre és a regényekre korlátozódott. A budónak mint a japán moz-gáskultúra szerves részének kutatása elôször 1965 körül, a tokióiolimpiai játékok után vált elismert tudományággá. A budo ténylegesgyakorlata esetében a Japán által a második világháború után ta-pasztalt kezdeti nehézségek után az egész világból egyre többen jöt-tek Japánba, hogy tanulmányozzák a japán kultúra ezen aspektusát.Érdeklôdésük nem korlátozódott pusztán a technikák megtanulásá-ra, hanem a budo történelme és elismert szellemi elemei iránt is erô-teljes érdeklôdést mutattak. Ha azonban a budót az egész világon el-terjesztik Japánból, sokkal összehangoltabb erôfeszítésre van szük-ség a budo különféle kulturális jellemzôinek megértése érdekében.

Magyarországon a Nemzeti Sportstratégia egyik célja a társada-lom felfogásmódjának mozgás és egészséges életmód átformálása.Erre konkrét lépéseket is tett a Nemzeti Sporthivatal többek közt aNemzeti Sportindikátor Rendszer keretében elindított harcmûvésze-tek-kutató munkáját (www.hkm-nsir.sportolonemzet.hu). Ezért úgygondoltuk az Ázsiai harci mûvészetek – azon belül a Japán Budo –felfedezetlen sporttudományi területnek számít, amely sok értékettud nyújtani a világ számára. Elôadásunk tehát arra igyekszik vá-laszt adni, hogy mi is az értéke a Budonak Vajon lehet e adaptálniolyan elemeket belôle ami elôre visz más sportágakat is!

TTEESSTTSSÚÚLLYYKKOONNTTRROOLLLL ÉÉSS PPSSZZIICCHHIIKKAAII KKÖÖZZÉÉRRZZEETTMMiikkuulláánn RRiittaaSZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedEE--mmaaiill:: mmiikkuullaann@@jjggyyppkk..uu--sszzeeggeedd..hhuu

Kutatásaink célja a testsúly, a testösszetétel és az egészség pszi-chés dimenziója közötti kapcsolat tanulmányozása volt.

Vizsgálatainkban 45 nô (23-77 éves) vett részt, koruk alapjánhárom korcsoportba sorolva: felnôttek (18-45), középkorúak (45-60) és öregek (60 felett).

Testsúlyukat a testtömeg index (BMI) alapján kategorizáltuk: so-vány, normál, túlsúlyos és különbözô mértékben elhízottakra. Test-összetételük jellemzése céljából kaliperes bôrredô mérés segítsé-gével testzsír meghatározást végeztünk. A testzsír%-nál kórosnaktekintettük a 30%-ot meghaladó testzsír mennyiséget. Egészségiállapotuknak pszichés dimenzióját két globális egészségindikátor-ral, a pszichés közérzeti indexszel és az egészségi állapot önbecs-lésével vizsgáltuk: a felmérésben résztvevôk egy kérdôívet töltöt-ték ki név nélkül, melyben közérzetükre (közérzeti skála) és egész-ségi állapotukról tartott véleményükre (egészségi állapot önértéke-lése) kérdeztünk rá. A kiértékelés a válaszokhoz rendelt pontszá-mok alapján történt.

A BMI szignifikánsan korrelált a pszichikai közérzettel, az alacso-nyabb BMI jobb közérzettel járt együtt. Hasonló tendenciát figyel-tünk meg a BMI és az egészségi állapot önértékelése között. A test-zsír% nem mutatott ilyen szoros összefüggést a pszichikai közérzet-tel és az egészségi állapottal, de a felnôtt korosztálynál egyértelmûtendenciát figyeltünk meg: az alacsonyabb testzsír% jobb pszichi-kai közérzettel járt.

Ezen hazai vizsgálataink eredményei egybevágnak a nemzetkö-zi irodalomban közöltekkel és megerôsíti azt a nézetet, hogy a kö-vérség nem csak a fizikai egészségi állapotra és a halálozási ará-nyokra hat negatívan, hanem a pszichés közérzetre is káros hatás-sal van.

AA MMEEMMÓÓRRIIAA PPEEPPTTIIDD GGAALLAANNIINN HHAATTÁÁSSAA AA SSÓÓ--VVÍÍZZ HHÁÁZZTTAARRTTÁÁSSRRAA

AAZZ AANNTTIIDDIIUURREETTIIKKUUSS HHOORRMMOONN SSZZAABBÁÁLLYYOOZZÁÁSS ÚÚTTJJÁÁNNMMoollnnáárr AAnnddoorr,, SSzzáásszz AAnnddrrááss,, DDaann DDáánniieell,, LLáásszzllóó FFeerreennccSZTE, JGYPK, Testnevelési és Sporttudományi Tanszék, SzegedSZTE, TTK, Összehasonlító Élettani Tanszék, SzegedEE--mmaaiill:: mmaattaannzzaa@@bbiioo..uu--sszzeeggeedd..hhuu

A 29 aminosavból álló neuropeptid galanin (GAL) fontos szere-pet játszik az idegrendszeri mûködések szabályozásában. Módosít-ja a kognitív mûködést, illetve a memória folyamatokat. Emellett aGAL hormonrendszerre kifejtett hatásai is ismeretesek, példáulrészt vesz az antidiuretikus hormon (ADH) kiválasztásának szabá-lyozásában is. AZ ADH hatására megnövekedik a vese gyûjtô csa-tornáinak vízáteresztô képessége, ezáltal fokozott víz visszaszívástörténik a vesében. A szervezet só-víz háztartásának szabályozásá-ban tehát az ADH, és közvetve a GAL is szerepet játszik.

Hím Wistar patkányban intravénás, illetve agykamrába történôGAL adagolás hatását vizsgáltuk. Tanulmányoztuk a GAL hatásáta bazális ADH szintre, és a sóbevitel, illetve hisztamin adagolástkövetô ADH szint emelkedésre. Összehasonlítottuk a GAL 1-29,


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


valamint a GAL 1-16-os szakaszának hatását. Megvizsgáltuk to-vábbá, hogy a GAL receptor antagonista galantid (M15) gátolja-ea GAL által elôidézett ADH szint változásokat.

Kimutattuk, hogy intravénás bejuttatás után a GAL nem befolyá-solja sem a bazális, sem a stimulált ADH kiválasztást. Agykamrá-ba történô GAL adagolás a bazális ADH szintre nem hatott. Ezzelszemben a sóbevitel, illetve a hisztamin adagolás hatására fellépôADH szint emelkedést az agykamrába beadott GAL megszüntette,illetve csökkentette. A GAL 1-16-os szakasza az ADH szabályozás-ban ugyancsak hatékonynak bizonyult. Ebbôl arra következtetünk,hogy a GAL 1-16-os szakasza tartalmazza a molekula aktív cent-rumát. A GAL adagolást megelôzôen az agykamrába bejuttatottM15 megakadályozta a GAL ADH szintre gyakorolt hatását.

Eredményeink arra utalnak, hogy memória hatásai mellett aGAL jelentôs szerepet játszik az ADH kiválasztás szabályozásában,ezáltal a szervezet só-víz háztartására is hatást gyakorol.

SSUURRVVEEYY OONN IIMMPPRROOVVEEMMEENNTT IINN BBAALLAANNCCEE TTEESSTTSS AANNDD GGYYMMNNAASSTTIICC EELLEEMMEENNTTSS TTAAUUGGHHTT BBYY DDIIFFFFEERREENNTT

EEDDUUCCAATTIIOONNAALL MMEETTHHOODDSS FFOORR KKIINNDDEERRGGAARRTTNNEERR AAGGEEDD GGYYMMNNAASSTTSS

IIssttvváánn MMuunnkkááccssii11,, ZZssoolltt KKaattoonnaa22,, PPááll HHaammaarr11

1Semmelweis University, Faculty of Physical Education and Sport Science (TF) Gymnastics Department, Budapest2SZTE JGYPK Institute of Physical Education and Sport ScienceSzegedEE--mmaaiill:: mmuunnkkaaccssiiiissttvvaann@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

IInnttrroodduuccttiioonnWhich motor skill development is the most important at the age

of 3-6, which could be the basis of achieving outstanding resultslater

Balance has a determining role in gymnastics. In our study wetested changes in executing the elements like balancing on thesmall bars that were placed on the ground (on left and right foot),walking backwards on the beam, also „bunny jump” on a longelastic table, and „jumping into depth arriving into prone positionwith hands raised above the head” onto a big foam box. During te-aching we also used the long tumbling, which is nowadays consi-dered to be the most modern equipment. It is the most effective aidfor teaching acrobatics. Its greatest advantages are that injuriescan be avoided, it improves the technical standard of the gymnas-tic elements that are to be taught and excludes possible fear. 19trainings were held between testing the starting and the final levels,and then on the twentieth training we measured the changes inmotion implementation. The different educational methods thatare used can also help to find the most effective one for the deve-lopment of the examined age group. Beyond the age characteris-tics – regarding the used educational methods – we also had toconsider personal capability.

MMeetttthhooddoollooggyyPPaarrttiicciippaannttssThere were twenty girls at the age of five to six from the kinder-

gartens of Békéscsaba and the surrounding places. They took partin three trainings a week at the gymnasium of Hungarotel Gymnas-tics Club.

SSuurrvveeyy mmeetthhooddThe kindergarten aged gymnasts taking part in the trainings

practiced the general educational material and also the tests andelements of the examination in 3x60-minute trainings. 19 trainingswere held between testing the starting and the final levels, and thenon the twentieth training we executed the second test. Between thetwo measuring we had the standard tests and the chosen elementspracticed using different methods for different elements but consis-tently the same method for a given element. The balance tests weremeasured using a stopwatch, for the gymnastic elements we usedour own ranking scale. In order to assess the gymnastic elements,we recorded the performance at the starting and the final level by avideo camera. Practicing the gymnastic elements made it possibleto improve the dynamic power of the shoulder and the leg.

DDaattaa aannaallyyssiissAnalysis of the data was done by a one-sample t-test, correlation,

and variant analysis calculation.RReessuullttssWe believe, the results show that balance improving exercises

should get an increased role, as some kind of (static or dynamic)balance exercise or element is present in the motion material ofgymnastics on every apparatus. The chosen gymnastic elementspresume that here is a considerable coordination skill and theyalso improve quick power during practicing. The direction of theimprovement was unambiguous, however, the next step is tomake the speed of this improvement become faster during anotherstudy. The most effective educational methods have an intenserole in this.

Apart from gymnastics – where balance skills have an importantrole – other sports could use the conclusion drawn from the recei-ved results.

KKeeyy--wwoorrddss:: kindergartner aged gymnasts, balance tests,gymnastic elements, motor learning,

AA SSPPOORRTTTTÁÁBBOORROOKK PPEEDDAAGGÓÓGGIIAAII ÉÉSS MMÓÓDDSSZZEERRTTAANNII AASSPPEEKKTTUUSSAAII

MMüülllleerr AAnneettttaa,, JJuuhháásszz IImmrree,, SSzzéélleess--KKoovvááccss GGyyuullaa,, BBoocczz ÁÁrrppáádd,,HHaajjddúú PPááll,, SSüüttôô LLáásszzllóó,, SSzzaallaayy GGáábboorr,, SSzzaabbóó BBééllaa,, SSeerreess JJáánnooss Eszterházy Károly Fôiskola Testnevelési és Sporttudományi Intézet, EgerEE--mmaaiill:: sszzaallaayy@@eekkttff..hhuu;; mmuulllleerr__aanneettttaa@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

A testnevelôk képzésében a turisztika-, a vízi- és a sítábor egya-ránt szerepel. Ezek a sporttáborok mely kellô motivációt jelente-nek a fiatal hallgatóknak. A táborok során a táborszervezéssel, le-bonyolítással kapcsolatos menedzsment faladatokon kívül, gya-korlat-orientáltan sajátítják el a turisztika, vízi- és sítáborokban al-kalmazott mozgásanyagot.

A táborok kiemelt pedagógiai értékkel bírnak, hiszen különfélenevelési feladatokon keresztül pozitív személyiségjegyeket alakíta-nak ki és hozzájárulnak a hallgatók személyiségformálásához is.

Az elôadásban az Eszterházy Károly Fôiskola testnevelô tanárképzési kínálatában megjelenô turisztika-, vízi- és sítáborok peda-gógiai és módszertani sajátosságait mutatjuk be, a több éves gya-korlati tapasztalatok alapján.

KKuullccsssszzaavvaakk:: turisztika, természetjárás, vízitúra, sítábor, szemé-lyiségformálás

AA DDEEBBRREECCEENNII EEGGYYEETTEEMM ÉÉLLEETTMMÓÓDD PPRROOGGRRAAMMJJAA ÉÉSS KKAAPPCCSSOOLLAATTRREENNDDSSZZEERREE

NNaaggyy ÁÁggoossttoonn Debreceni Egyetem, DebrecenEE--mmaaiill:: gguussttii@@ddoottee..hhuu

A felsôoktatási intézmények versenyhelyzetbe kerültek. Nemcsupán fejlôdésükrôl, hanem létükrôl is szó van, amikor döntése-ket kell hozniuk költségvetésrôl, tervekrôl, stratégiáról.

Az újdonságok integrálásával megtaláltam azokat a területeket,amelyek segíthetnek növelni a Debreceni Egyetem versenyképes-ségét, így az egyetem meghatározó szerepe a városban és a régi-óban élôk körében fokozottabban és elônyösebben érvényesülhet.

Értékeltem - egyetemünkön-, a sport területén kialakult helyze-tet, melynek eredményeként lehetôség nyílt, hogy összefüggô rend-szerben gondolkodhassunk egy modern igényeknek megfelelô, ak-tuális egyetemi sport-, és életmód program megvalósításáról.

E program nagy hatással van a régióban élôk számára, hiszenaz egyetemhez kapcsolódó szervezetek, iskolák, egészségügyi in-tézmények, klubok, cégek, a média, a diákok, és a hallgatók kö-tôdése számos területen kimutatható. Új elemként- határozottab-ban jelentkezik- az üzleti szféra, illetve az egyetemi sport-, és élet-mód program kapcsolata.


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


Ezért folytatunk kutatásokat a fent említett körökben.A program célja, hogy felhívja a figyelmet elônyeire; keresse a

külföldi példákat, amelyekkel összehasonlításokat végezhetünk,majd - a tapasztalatok értékelésével a speciálisan magyar viszo-nyok között is- megvalósíthatóvá, tesszük.

AA GGYYÓÓGGYYTTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSS HHEELLYYZZEETTEE SSZZOOMMBBAATTHHEELLYYEENNNNaaggyyvváárraaddii KKaattaalliinnBerzsenyi Dániel Fôiskola, Szombathely EE--mmaaiill:: iittaakkyy@@bbddff..hhuu

Társadalmunkban az egészség megôrzése és a vele kapcsola-tos magatartásformák kialakítása és tudatosítása háttérbe szorul.Mozgáshiány jellemzi életünket. A mozgásszegény életmód nemcsak azt jelenti, hogy nem sportolunk, nem járunk úszni, kerékpá-rozni, tornázni vagy futni, hanem azt is, hogy a mindennapi csele-kedeteinkbôl egyre inkább kiszorul a fizikai aktivitás. Napjainkbanfokozatosan növekvô civilizációs ártalmak következtében a 10 -18 éves iskoláskorú gyerekek körében magas a mozgáshiány mi-att kialakult mozgásszervi rendellenességek aránya, a minôségialul – és mennyiségi túltápláltság, a stressz tûrô képesség csökke-nése, a dohányzás és alkoholfogyasztás növekedése, melyek ha-tásait egyre inkább érzékeljük a morbiditási és mortalitási statisz-tikákban.

Testnevelés gyógytestnevelés szakos tanárként felelôsségemnektartom a tanulók egészségi állapotának nyomon követését, mivelmunkám során gyakran tapasztalom, hogy a fiatalok életébennagy számban fordulnak elô azok a rizikótényezôk, melyek multip-likatív jelleggel hatnak és felelôsek a különbözô rendellenes mûkö-dések, deformitások, betegségek kialakulásáért.

AA vviizzssggáállaatt ccéélljjaa::• Objektív helyzetelemzés Szombathely városban tanuló

14 – 20 éves korosztály egészségi állapotáról.• A gyógytestnevelés jelentôségének bemutatása a primer

és szekunder prevenció területén.• Testnevelô, gyógytestnevelô és az iskolai egészségügyi

hálózat (orvos védônô) együttmûködésének feltárása.• A releváns szakirodalom és a vizsgálati anyag

eredményeinek egybevetése.EErreeddmméénnyyeekk::• A gyógytestnevelésre utaltak száma növekvô tendenciát

mutat.• A vizsgált populációban szignifikáns a mozgásszervi

betegségek elôfordulása.• A nemek arányát tekintve a lány tanulók körében magasabb

gyakorisággal regisztrálhatóak a tartáshibák, a scoliosis és az obesitas.

• A testnevelôk, gyógytestnevelôk és az iskolai egészségügyihálózat együttmûködése hiányos.

Véleményem szerint, az iskolai gyógytestnevelésnek egyedülál-ló szerepe van a tanuló szerzett, vagy veleszületett betegség követ-keztében kialakult egészségi állapot helyreállításában, a betegségromlásának megakadályozásában, a terápiában.

Fontos, hogy az egészség, mint legfontosabb érték társadalmiszinten is megfelelô presztízst kapjon. Ennek elôsegítése a testne-velôk és a gyógytestnevelôk feladata.

ÁÁTTTTEEKKIINNTTÉÉSS AA FFOOGGYYAATTÉÉKKOOSS EEMMBBEERREEKK HHAAZZAAII SSPPOORRTTJJÁÁRRÓÓLL NNéébbaalldd RRuuddoollffFogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, BudapestEE--mmaaiill:: ddoorrooggii@@ffoonneesszz..hhuu

Elmondható, hogy a társadalmi hátrányok minimalizálása érde-kében a sport területén is biztosítani kell az esélyegyenlôség meg-teremtéséhez szükséges intézkedéseket és feladatokat. Hiszen asport a sajátos eszközrendszerével, a sport színterek differenciálá-sával elôsegítheti a társadalmi kohézió megteremtését és képes a

társadalmi egyenlôtlenségeket korrigálva a fogyatékos személyekvalós társadalmi beilleszkedését megteremteni.

Alapeszme, hogy a sport általános megítélésben, a sport tartal-mi megújulásában – személyi és tárgyi megvalósításában azonosmegítéléssel és ranggal integrálódjon a megváltozott fizikai-, szel-lemi-, érzékszervi és más akadályozottsággal elô személyek bár-milyen szintû, és bármilyen formájú sporttevékenysége.

Támogatandó, hogy elterjedjen minden ember számára a fizikaiaktivitás a napi tevékenységben, amellyel a személyi függetlenségés életminôség javul az iskolai és diáksporttól a szabadidô-, rekre-ációs-sporttól a versenysportig.

Az elôadás áttekinti az esélyegyenlôség megteremtéséhez elen-gedhetetlen a pozitív diszkrimináció elvének alkalmazását, ennekspecifikumait, továbbá a sport mindhárom színterén (verseny-, diák-és szabadidôsport) a fogyatékos emberek sportjának sajátosságait.

KKOONNFFLLIIKKTTUUSSKKEEZZEELLÉÉSSII SSTTRRAATTÉÉGGIIÁÁKK VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA VVÉÉGGZZÔÔSS TTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSS SSZZAAKKOOSS HHAALLLLGGAATTÓÓKK KKÖÖRRÉÉBBEENN

NNéémmeetthh ZZssoollttPTE TTK Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, PécsEE--mmaaiill:: zzssookkeecc@@ggaammmmaa..ttttkk..ppttee..hhuu

A testnevelô tanárok munkájuk során rengeteg konfliktussalszembesülnek, mely természetes, hiszen az interperszonális kap-csolatok eleve magukban rejtik ezeket. A legtöbb esetben a felszín-re kerülnek az ellentétek, amelyeket ezek után valamely módszer-rel orvosolni kell. A nehézség abban rejlik, hogy minden egyeskonfliktus kezelésére több jó megoldás is születhet.

Az idôtényezô viszont korlátokat szab, amelynek hatására hely-telen döntések is születhetnek. A testnevelô tanár kreatív konflik-tuskezelô képességén múlik, hogy milyen hatékonysággal tudja aproblémát megoldani. A tanításban eltöltött évek ezt a képességetpozitív irányba fejlesztik, de vajon mi a helyzet a fiatal pályakezdôkollégákkal. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy a képzésük soránjutottak-e olyan információkhoz, amelyeket a konfliktusok kezelé-sében fel tudnak használni.

Jelen kutatásommal szeretném feltérképezni a végzôs testneve-lés szakos hallgatók konfliktus feloldási stratégiáit. Vizsgálatomcélja, hogy felderítsem, vannak-e különbségek a férfiak és nôk, azigazolt és nem igazolt sportolók, az egyéni és a csapatsportágbanérdekelt hallgatók konfliktus megoldási stratégiái között. Kutatá-som egy keresztmetszeti vizsgálat, amely során a Pécsi Tudo-mányegyetem testnevelés szakos nappali és levelezô képzésbenrésztvevô, utolsó éves hallgatóit kérdeztem meg kvantitatív ankétmódszerrel. A Ternovszky Ferenc által 2000-ben standardizáltakérdôív (forrás: Management Decision Making, In: Tutor Guide1996. University of Humberside ) ötfokozatú skálán 20 tétellel mé-ri a következô konfliktuskezelési módokat: versengô, elhárító, al-kalmazkodó, együttmûködô, tárgyaló. A konfliktuskezelési módokskálaértékei 5-20-ig lehetnek. Az adatok feldolgozása matemati-kai-statisztikai módszerrel, SPSS szoftver segítségével történt.

Az eredmények azt mutatják, hogy a végzôs hallgatók mind azöt konfliktuskezelési stratégiát alkalmazzák. Kiderült az is, hogy aférfiak és nôk eltérô stratégiákat alkalmaznak, amelynek egyik le-hetséges oka, hogy a férfiak és a nôk eltérô személyiségjegyekkelrendelkeznek.

KKuullccsssszzaavvaakk:: interakció, interperszonális kapcsolat, konfliktus-kezelés


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


EESSÉÉLLYYEEGGYYEENNLLÔÔSSÉÉGG AA TTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSSBBEENNNNéémmeetthhnnéé TTóótthh OOrrssoollyyaa Berzsenyi Dániel Fôiskola, TMK, Sportelméleti Tanszék, SzombathelyEE--mmaaiill:: ttoorrssoollyyaa@@ffrreeeemmaaiill..hhuu;; ttootthhoorrssii@@bbddff..hhuu

Napjainkban gyakran elôforduló fogalom az esélyegyenlôség ki-fejezés a politikában, oktatáspolitikában egyaránt.

Az esélyegyenlôség gazdaságilag és társadalmilag is rendkívülösszetett mivoltát egy másik oldalról szeretném megközelíteni, aziskolakezdés, az iskolaérettség felôl.

Közismert tény, hogy különbözô képességekkel, adottságokkal,öröklött tulajdonságokkal jövünk világra. A gyermeki személyiségkülönbözô összetevôi nem egyforma ütemben fejlôdnek, bizonyosképességek gyorsabban, mások lassabban érnek meg. E korosztályjellemzôje, hogy néhány hét, pár hónap alatt sokszor gyökeres vál-tozások következnek be a különbözô részképességek fejlôdésében.Az iskolaérettség fogalma az iskolai életre való alkalmasságot jelen-ti, hiszen tudjuk, hogy itt inkább alkalmazkodási folyamatokról vanszó, arról, hogy a gyermek képes lesz-e az iskolai követelmények-hez, a szervezett keretek között folyó tanuláshoz alkalmazkodni.

Az iskolai tanulás sikeressége szintén több tényezôtôl függ. Ezekközül alapvetô fontosságú, hogy a gyermek megfelelô iskolaérett-ségi szinttel kerüljön be az oktatási folyamatba. Hogyan valósítha-tó meg mindez? Idôben elvégzett képességvizsgálatokkal, melyekkiszûrik a meglevô hiányosságokat és egyéni, vagy kiscsoportosfejlesztésre javasolja a gyermeket, ahol is a terápiák mozgásos jel-legûek. (Szenzoros integrációs terápia, Alapozó terápia).

Több vizsgálat egyértelmûen bizonyítja, hogy a mozgásfejlesztôprogramokon részt vevô gyermekek intelligencia tekintetében lé-nyegesen jobb eredményeket érnek el társaiknál. (Johnson &Fretz, 1967, Ross 1969, Zimmer, R. 1981, Zimmer H. D.1985)

Végsô célom a mozgás - mint módszer - jelentôségének bizonyí-tása az iskoláskori tanulás sikerességének megalapozásában.

A mozgásnak az értelmi fejlôdésben és a gondolkodási tevé-kenységben betöltött szerepe, illetve a tanulási nehézségek meg-elôzésében és korrigálásában betöltött szerepe, mindezek fiziológi-ai háttere és az egyes nevelési területekkel való szoros kapcsolataalapján feltételezem, hogy az iskolaérett és az iskola-éretlen gyer-mekek mozgásos teljesítményei /elsôsorban a koordinációs ké-pességek/ között szignifikáns különbség van az iskolaérett gyer-mekek javára.

Kutatásom eredményeként szeretném bizonyítani a mozgás és amozgásos cselekvéstanulás jelentôségét nemcsak tanulási és ma-gatartási nehézségekkel küzdô ill. mozgáskoordinációs zavarok-ban szenvedô gyermekek esetében, hanem ép, egészségesen fej-lett gyermekek esetén is megragadni a mozgásos tanulás és a szel-lemi fejlesztés integrációjában rejlô, véleményem szerint eddignem kellôképpen kihasznált lehetôségeket.

KKuullccsssszzaavvaakk:: iskolakezdés, iskolaérettség, esélyegyenlôség, fej-lesztés

TTAANNUULLÓÓKK MMOOTTOORROOSS ÁÁLLLLAAPPOOTTÁÁBBAANN TTAAPPAASSZZTTAALLHHAATTÓÓ VVÁÁLLTTOOZZÁÁSSOOKK EEGGYY NNYYÁÁRRII SSZZÜÜNNEETT UUTTÁÁNN

OOllááhh ZZssoolltt,, MMaakksszziinn IImmrree,, OOzzssvváátthh KKáárroollyy Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Spottudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: oollaahh@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Évtizedek óta méltán népszerû téma az ifjúság motoros képes-ségeinek vizsgálata. Talán nem véletlenül, hiszen az ilyen típusúkutatások széles körben alkalmazható, és viszonylag könnyen ér-telmezhetô információkat hordoznak. Jelen dolgozatunkban egyritkábban elôkerülô aspektusból vizsgáltuk meg a témát: Vajon ho-gyan változik gyermekeink fizikai állapota a nyári hónapok alatt?Vajon kihasználják-e az idôjárás és szabadidô szempontjából leg-kedvezôbb évszakunkat testi fejlôdésük érdekében.

Vizsgálatunkba a TF két gyakorlóiskoláját vontuk be N=3091 ésN=443 fôs tanulói létszámokkal, 7 – 15 éves korosztályban. Az elsô

mérést a 2005/06 tanév végén, június elején, a második mérést a2006/07 tanév kezdetén szeptemberben végeztük. A mérések soránaz Eurofit tesztrendszert alkalmaztuk képzett egyetemi hallgatókbólálló mérôszemélyzettel. A vizsgálatot tanévre és nyári idôszakra vo-natkozó sportolási szokásokat leíró kérdôívvel egészítettük ki.

A kutatás eredményei nem okoznak meglepetéseket. Azongyermekek fejlôdése, akik nyáron is elônyben részesítik a fizikaiaktivitást, szembetûnôbb, mint kevesebbet mozgó társaiké. Az al-sóbb korosztályokban a fejlôdés ezen idôszak alatt is általánosnaktekinthetô, míg idôsebb társaiknál ez már nem mutat ennyire egy-séges képet.

ÚÚJJ VVIILLÁÁGGRREENNDD ÉÉSS OOLLIIMMPPIIAA –– BBAARRCCEELLOONNAA 11999922OOnnyyeessttyyáákk NNiikkoolleetttt Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: oonneessttyyaakk@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Barcelona a 20. század folyamán, 1924-tôl kezdôdôen, 5 alka-lommal nyújtotta be kandidációját a Nyári Játékok megrendezésecéljával a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz, mely szervezet a ki-tartó próbálkozás-sorozat és nyilvánvaló elkötelezettség eredmé-nyeképpen, végül 1986. októberében, Lausanneban megfelelôenfelkészültnek találta a katalán fôvárost a legnagyobb sportünnepbefogadására.

Az aktuális nemzetközi helyzet azonban jelentôs veszélyekkel fe-nyegette a hidegháború lezárását követô elsô nyári olimpiai meg-mérettetést. A barcelonai születésû Juan Antonio Samaranch ve-zette Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz több irányból érkeztek akihívások, a kétpólusú világrend átalakulása nyomán létrejövô újszabad államok döntési helyzetbe hozták a NOB-ot, hogy melyekés milyen feltételekkel nyerjenek felvételt a szervezetbe. Felszaba-dultak ugyanis a Balti államok, megszûnt a Szovjetunió és a terü-letén talpra álló tagállamok új közösségi keretbe kerültek. Idôköz-ben kibontakozott a második öbölháború, melynek kapcsán Irakés Irán térségére összpontosult a nemzetközi figyelem. Jugoszláviaterületén szintén elôretörtek az önállósodási törekvések, a horvát,bosnyák, szerb és macedón felek között véres háború alakult ki,mely az ENSZ beavatkozását is maga után vonta. Ismét felvetôdötta dél-afrikai kérdés, az apartheid rendszer megszûntével pedig an-nak a lehetôsége, hogy az emberi jogok helyreállítása után, az or-szág visszaintegrálódjon az Olimpiai Mozgalomba. Végül pedigSpanyolországon belül az olimpia szervezési jogának elnyerésévelmegerôsödtek a katalán önállósodási törekvések is.

A nemzetközi és világsajtó 1990 és 1992 közötti közleményei,valamint a barcelonai olimpiához kapcsolódó hivatalos közlemé-nyek elemzése alapján bemutatható, hogy mivel a NOB vezetôi-ben, illetve a katalán szervezôkben még élénken élt a hideghábo-rúban az Olimpiai Mozgalmat ért támadások és nehézségek emlé-ke, milyen nagy aggodalommal készültek az 1992-es olimpiai év-re, és milyen komoly erôfeszítéseket tettek a konfliktusforrások el-simítására. Az új kihívások ellenére azonban, az áldozatos felké-szülésnek köszönhetôen, a barcelonai olimpia , az 1988-tól újra abéke és együttmûködés színterévé vált olimpiai sorozat következôepizódjává válhatott.

SSPPOORRTT TTOOUURRIISSMM,, AA PPRROOBBAABBLLEE LLIIFFEEBBOOAATT FFOORR TTHHEE DDEEVVEELLOOPPMMEENNTT OOFF TTOOUURRIISSMM IINN CCYYPPRRUUSS

OOrrpphhaannooss YYiiaannnnaakkiissSemmelweis University, Faculty of Physical Education and SportSciences Department of Social Sciences, BudapestEE--mmaaiill:: yyiiaannoorrpphh@@hhoottmmaaiill..ccoomm

The course of the touristic development was rumpled on Sep-tember 2001, a key date for human history, in which the touristicmovement throughout the world suffered a blow, entering a crisisperiod with effects lasting up to today. The crisis was reinforced by


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


the following wars in Afghanistan, Iraq, the rekindling of the crisisin the Middle East, the outburst of the bird flue and the terrorist at-tacks in Madrid and London. In such critical periods, tourism stra-tegies should be adjusted in order to overcome such crisis causedby this sort of unpredictable incidences. Moreover, Cyprus is chal-lenged by the rising rivalry originating from other Mediterraneancountries, which is mainly an issue not of the quality of the touris-tic product but rather the costs of the fares and touristic packages.The latter are becoming more and more influencing factors as timepasses. Furthermore, the fact that Cyprus is an island destination,mainly investing in luring sun and sea clientele, has lead to the for-mation of a one-dimensional product. It was the right choice for the1980s, but today it has set the country as one of the same as ot-her rivalry destinations, having nothing unique to offer, decreasingits competitive faculties in the field. In this paper, the main objec-tive is to deal with sport tourism, a relatively new phenomenon,despite the long term and close relation of sport and tourism. Du-ring the last years, the field has become a separate sector of tou-ristic activity. It has since then acquired great social, economic andcultural importance and aroused the interest of a number of peop-le, including the author of this paper. The study makes an attemptto reveal the efforts made and actions taken in Cyprus in order toface the challenges that have originated from the changes in the in-ternational arena, how the global processes had an impact on sporttourism in the country, and the routes chosen in order to establishthe country on the sport touristic map. The results are presentedaccording to the following dimensions: the possibilities existing re-lated to the actual involvement in sport touristic activities, the pub-lic and private sectors’ contribution to sport tourism in Cyprus, andwhich area of sport tourism is the focus of promotion and develop-ment. The data needed for this research were collected through theanalysis of documents and publications of the CTO (Cyprus Tou-rism Organization). At the end, conclusions are drawn regardingthe previously mentioned dimensions.

MMOOTTOORROOSS TTEESSZZTTRREENNDDSSZZEERREEKK ÖÖSSSSZZEESSÍÍTTEETTTT ÉÉRRTTÉÉKKEELLÉÉSSEEOOzzssvváátthh KKáárroollyy Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: oozzssvvaatthhkk@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Kevesen tudják, hogy az ókori eredetû „stadion” kifejezés erede-tileg távolságmértéket jelent, amely mindig 600 láb volt. A göröghosszmértékeket testrészek alapján határozták meg. A mértékegy-ségek azonban nem voltak állandóak, nem volt egységes etalon.Az ókori stadionok közül az olümpiai 192 m, Delphoiban ugyanez177 m, a többi 180-210 m közötti – a „felhasznált lábtól”, az „eta-lontól” függôen.

A motoros tesztek esetében a dimenziók és a nagyságrendek el-térése eleve megnehezíti a különbözô tesztek összehasonlítását.Ráadásul egyes teszteknél a nagyobb értékek, másoknál (pl. idôe-redményeknél) a kisebb értékek jelentik a jobb eredményt. Moto-ros tesztrendszerek esetében ezek a nehézségek tovább nônek, sokesetben még a tesztrendszer összesített értékelése is problémátokoz. Az összesített értékelés és az összehasonlíthatóság elvi hát-tere azonban adott a standardizált értékek használata esetén. Utób-biak dimenzió nélküli, átlag=0 és szórás=1 értékû adatsorokateredményeznek, kialakításukat és rögzítésüket a legtöbb statiszti-kai program felajánlja. A napi gyakorlatban nehezen lenne érthetôa standardizált értékek bármiféle alkalmazása, ezért célszerûnektûnik ezeket valamilyen formában pontszámra változtatni. Az átte-kinthetôséget megkönnyíti, ha – szintén a statisztikai programoknéhány skálázási megoldásának az analógiájára – a pontszámokatpéldául egy 100 fokozatú skálára transzformáljuk. Az etalon prob-lematikája és érvényessége ebben az esetben már csak a számítá-sok alapjául szolgáló mintától függ.

A poszteren több motoros tesztrendszer értékelési lehetôségeiremutatok rá. Az egyedi teszteket minden esetben 0-20 fokozatúpontskálával értékeltem 0,25 standardszórásnyi adatterjedelemszerint. A tesztrendszerek összpontszámát az „eredeti” összesítés és

a 100 fokozatú skála szerint is bemutatom. A gyakorlati alkalmaz-hatóság érdekében minden tesztrendszerre megadom a pontszámí-tásra használható többszörös regressziós modelleket, amelyek azösszpontszám tekintetében 1-2 pontos hibahatárral rendelkeznek.

A bemutatott példák az Eurofit, a Hungarofit, és az Arday-Far-mosi - féle tesztrendszerekre terjednek ki az elmúlt évek több ezreselemszámú, különbözô felmérései alapján. A cél az egységes érté-kelés alapjainak meghatározása, könnyen áttekinthetô, több kor-osztályra alkalmazható, „unisex” értékelési rendszer behatárolásavolt. Iskolai körülmények között már a jelenlegi értékelési model-lek is jól használhatók, amelyre konkrét példát a 2006/2007 tan-évi felmérésekbôl mutatok.

A javasolt megoldás a motoros tesztrendszereknek a „stadion”-ja lehet. A „stadionhoz felhasznált láb” viszont a normarendszeralapjául szolgáló minták függvénye. A bemutatott relatív összeha-sonlítási alapokat azonban már most is számításba vehetjük.

KKuullccsssszzaavvaakk:: motoros tesztrendszerek, felmérés, értékelés, stan-dardizálás

AA KKÜÜLLÖÖNNBBÖÖZZÔÔ SSPPOORRTTÁÁGGAAKKHHOOZZ TTAARRTTOOZZÓÓ EELLIITT UUTTÁÁNNPPÓÓTTLLÁÁSSKKOORRÚÚ SSPPOORRTTOOLLÓÓKK TTEESSTTSSZZEERRKKEEZZEETTEE

PPááppaaii JJúúlliiaa,, TTrróózznnaaii ZZssóóffiiaa,, VVeelleenncczzeeii AAttttiillaa,, KKoovvááccss ÁÁrrppááddNemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet UtánpótlásIgazgatósága, BudapestEE--mmaaiill:: ppaappaaii..jjuulliiaa@@nnuuppii..hhuu

Dolgozatunk élvonalbeli utánpótláskorú sportolókkal foglalko-zik. Alapvetô célkitûzésünk az volt, hogy különbözô módszerek se-gítségével megvizsgáljuk a fiatalok testfelépítésében meglévô ha-sonlóságokat és különbözôségeket.

A vizsgálat alanyai a Héraklész Bajnokprogramhoz tartozó küz-dôsportot ûzô fiatalok voltak. Összesen 301 fiú eredményeire vo-natkozó elemzésünket mutatjuk be (birkózás N=115; cselgáncsN=45; ökölvívás N=81; vívás N=58). Életkoruk 14 és 18 éves korközött változott.

A vizsgált testszerkezeti elemek közül a testösszetétel kompo-nenseit a Drinkwater-Ross módszer segítségével számítottuk, azantropometriai szomatotípust a Heath Carter módszerrel határoz-tuk meg. A sportágak elkülönülését és az egyedek besorolásátdiszkriminancia analízissel vizsgáltuk.

Adataink szerint a küzdôsportokhoz tartozó fiatalok testösszeté-telére a sportolói standarnak megfelelô csonttömeg, a relatíve ala-csony izomtömeg és a magas testzsírtartalom a jellemzô. A test-összetétel tekintetében egyértelmû elkülönülést a sportágak közöttnem találtunk.

A testforma elemzése alapján a birkózók és a cselgáncsosok át-lagos testpontjai a testtérképen egymáshoz közel helyezkednek el.Mindkét csoport szomatopont átlagai az endomorfiás mezomorfmezôbe esnek. Ugyancsak egymáshoz közel, - de az elôbbi sport-ágaktól elkülönülten - a centrális mezôben vannak a vívók és azökölvívók szomatopontjai.

A diszkriminancia analízis szerint a csoportok elkülönülésébenlegfontosabb szerepet játszó változók a proximális végtagkerületekés a tricepszredô. Az ökölvívók és a vívók a testszerkezet tekinte-tében egymástól és a másik két sportág képviselôitôl is jól látha-tóan eltérnek, míg a birkózók és a cselgáncsosok testfelépítése ha-sonlít egymásra.

KKuullccsssszzaavvaakk:: utánpótláskorú élsportolók, testalkat, tesztösszetétel.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


AA SSPPOORRTT ÖÖNNKKOORRMMÁÁNNYYZZAATTII FFIINNAANNSSZZÍÍRROOZZÁÁSSAA PPÉÉCCSSEETTTT AA IIVV.. VVÁÁRROOSSII SSPPOORRTTKKOONNCCEEPPCCIIÓÓ AALLAAPPJJÁÁNN

PPaapppp GGáábboorr,, PPrriisszzttóókkaa GGyyöönnggyyvvéérr,, VVaassss MMiikkllóóss**PTE Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, Pécs*PTE Felnôttképzési és Emberi Erôforrásfejlesztési Kar, Pécs EE--mmaaiill:: ppaapppp@@ggaammmmaa..ttttkk..ppttee..hhuu

A magyar parlament 2004-ben fogadta el az új sporttörvényt,valamint 2005. május 1-tôl Magyarország az Európai Unió tagjalett. E két tény önmagában is indokolta, hogy Pécs városa elké-szítse középtávú sportkoncepcióját. A koncepció kidolgozásaelôtt SWOT analízis módszerével elemeztük Pécs város sportját,annak erôsségeit, gyengeségeit, a város sportjának lehetôségeit,a mûködés diszfunkcióit. E vizsgálat eredményeinek felhasználá-sával, valamint az Európai Unió vezetô testületei állásfoglalásá-nak figyelembe vételével készítettük el Pécs város sportkoncep-cióját.

Az EU-ban jelenleg nincsen jogharmonizáció a sporttal kapcso-latosan. A Mastrichti Szerzôdés (1992) nem tartalmazott cikkelyta sportról, az Amszterdami Szerzôdés (1997) függelékében meg-jelent „Az EU állásfoglalása a sportról”. Az Európai Sport Charta(1992) az Európa Tanács Miniszteri Bizottság egyik ajánlásánakfüggelékeként megfogalmazza a sporttal kapcsolatos elveket.

Mivel egységes jogi szabályzás nincs, vannak országok, aholtörvényi szabályozás tiltja a hivatásos sportklubok, egyesületekállami támogatását. Az állami támogatás mértéke a sport egészvertikumára kivetítve a tagországokban a bruttó nemzeti termék(GDP) 0,4% - 3,5% között mozog, Magyarországon ez a szám0,2%.

Az Európai Unióban a sportmûködéssel kapcsolatosan prioritá-sok fogalmazhatók meg amelyek a következôk:

• A hivatásos élsport mûködését kevésbé, de annak létesít-ményfejlesztését és fenntartását állami forrásból támogatják.

• Kiemelt támogatást kap többek között az utánpótlás-nevelésés a diáksport, a verseny- és szabadidôsport, a lakosság sportja, afogyatékosok sportja.

• Nem kívánja az EU egységes központi irányítás alá vonni atagállamok sportját, lehetôséget kíván adni a nemzeti identitásnak.

• Lehetôség van az újonnan csatlakozó tagállamok esetében azúgynevezett átmeneti sportfinanszírozásra, amely módot ad az él-sport mûködôképességének megtartására, de fokozatosan növelia többi preferált terület támogatását.

E prioritások mentén mutatjuk be Pécs város középtávú sportfi-nanszírozásának tervét a helyi sportértékek bemutatásával. Rend-kívül fontosnak tartjuk azt, hogy Pécs város, amely 2010-ben azEurópai Kultúra Fôvárosa lesz, sportértékeiben és annak finanszí-rozásában is modellértékû legyen Magyarországon.

HHYYPPEERRTTOONNIIAA ÉÉSS SSPPOORRTTPPaavvlliikk GGáábboorrSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar,Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, BudapestEE--mmaaiill:: ppaavvlliikk@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

A magasvérnyomás betegség és a rendszeres edzés, fizikai ter-helés összefüggései számos kérdést vetnek fel.

Nagy, epidemiológiai vizsgálatok, összefoglaló munkák alapjána rendszeres edzés kb. 3-4 Hgmm-el csökkenti a nyugalmi vérnyo-mást normotenzív emberekben, 9-10 Hgmm-el hypertoniás bete-gekben.

Különbözô adatok (állatkísérletes mérések, echokardiográfia,arteriográfia) alapján a sport vérnyomás csökkentô hatása inkábbnyilvánul meg a perctérfogat, mint a perifériás rezisztencia csök-kentésében.

A rendszeres sportolás a fiatal felnôttekben (30-50 év) csökken-ti leginkább a nyugalmi vérnyomást. A szervezett sport valamivelhatékonyabb nôkben, mint férfiakban. Az edzés hatékonyabbancsökkenti a vérnyomást dipper (a vérnyomás alacsonyabb éjsza-ka), mint non-dipper hypertoniásokban. Hypertoniás szülôk gyer-

mekeiben a rendszeres edzés képes csökkenteni a magasvérnyo-más betegség fenyegetô jeleit, elsôsorban a balkamra rosszabb tá-gulékonyságát.

Minimum heti 3 edzés szükséges, alkalmanként legalább 30 per-ces idôtartammal. Nem szükséges magas, inkább közepes intenzi-tású edzés. A sportágak közül a dinamikus mozgással járó sport-ágak (állóképességi ciklikus mozgások, labdajátékok, mûvészisportágak) a leghatásosabbak, de óvatosnak kell lennünk a kerék-pározással és a vízi sportágakkal. A dinamikus erô sportágak(cselgáncs, karate, stb.) versenyzôinek a vérnyomása alacso-nyabb, a statikus erô sportágak (súlyemelés, testépítés) verseny-zôinek a vérnyomása magasabb a nem-sportolók átlag értékeinél.A sportágat úgy kell megválasztanunk, hogy a mozgás örömforrá-sul szolgáljon.

A szív hypertonia által keltett szív hypertrophia és az edzettségihypertrophia elsôsorban a balkamra tágulékonysága, a diasztolésfunkció segítségével különíthetô el: a kóros hypertrophia csökken-ti, a fiziológiás balkamra növekedés növeli a diasztolés tágulé-konyságot.

Az antihypertenzív terápia is összehangolható a rendszeresedzéssel. Sportolók is szedhetnek gyógyszereket, illetve gyógysze-res kezelés alatt álló betegek is sportolhatnak, ilyenkor a különbö-zô gyógyszerek közül elsôsorban az ACE-gátlók, angiotenzin re-ceptor blokkolók alkalmazása látszik elônyösnek.

KKuullccsssszzaavvaakk:: vérnyomás, rendszeres edzés, echokardiográfia,összefoglalás

AA SSPPOORRTT XXXXII.. UUTTÁÁNNPPÓÓTTLLÁÁSS--NNEEVVEELLÉÉSSII ÉÉSS TTEEHHEETTSSÉÉGGGGOONN--DDOOZZÁÁSSII PPRROOGGRRAAMM,, MMIINNTT FFOOLLYYAAMMAATT OORRIIEENNTTÁÁLLTT RREENNDDSSZZEERRPPiiggnniittzzkkyy DDoorroottttyyaa,, SSzzaabbóó TTaammáássNemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet, Utánpótlás-nevelési Igazgatóság, Budapest EE--mmaaiill:: ppiiggnniittzzkkyy..ddoorroottttyyaa@@nnuuppii..hhuu

RReennddsszzeerr ffeellééppííttééssnneekk ccéélljjaaii• Egységes, egymásra épülô, államilag finanszírozott országos

rendszerek mûködtetése a sportági szakszövetségek szakmaimunkájának bevonásával, de a sportági profil figyelembevételével.

• Maximum 14-15 éves korig utánpótlás versenysporttal fog-lalkozó egyesületek megerôsítése illetve létrehozása.

• Országos szövetségi események, és versenyek finanszírozásaaz egyesületi program kiegészítéseként.

• A képzés, felkészülés és a versenyeztetés komplex mûködte-tése

TTáámmooggaattáássii ffeellttéétteelleekk:: • Támogatás folyósítása az országos sportági szakszövetségi

javaslatok alapján.• Testületi döntések a szövetségi szándékban.• Éves sportági programok, és költségvetés szerint mûködte-

tett támogatási rendszer.• Szolgáltatások közvetlen megrendelése.• Egyesületi és szövetségi támogatások utófinanszírozással tör-

ténô folyósítása.KKoonnttrrooll lleehheettôôssééggee aa rreennddsszzeerrbbeenn• Központi sport költségvetésbôl juttatott pénzügyi keret fel-

használásának a pénzügyi és jogi szabályozás adta kötelezô, szigo-rú ellenôrzése.

• Az utófinanszírozás tartalmilag és pénzügyileg is komoly el-lenôrzést, majd visszacsatolást jelent.

VVáárrhhaattóó eerreeddmméénnyyeekk• Átlátható és ellenôrizhetô finanszírozás, szakmai teljesítés.• Folyamatosság, kiszámíthatóság, tervezhetôség.• Biztos országos kiválasztási rendszerek, alapok megteremté-

se a Héraklész Programok alatt.• Az utánpótlásba bevonható sportolók és minôsített szakem-

berek létszámának növekedése.


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


AA KKÖÖRRNNYYEEZZEETT VVÉÉLLEEMMÉÉNNYYEE VVAASS MMEEGGYYEEII DDIIÁÁKKOOKK SSPPOORRTTOOLLÁÁSSÁÁRRÓÓLL

PPoollggáárr TTiibboorrBerzsenyi Dániel Fôiskola, SzombathelyEE--mmaaiill:: ppoottii@@bbddff..hhuu

Gyermekkorunk óta emlékszünk azokra, akik meghatározó sze-repet játszottak életünk alakításában, alakulásában. Lelkiismeretikérdés volt felkészülni azokra az órákra, melyeket az általunk „jófej”-nek tartott tanárok tartottak. Voltak olyan tanárok, akiket a kö-vetelek tôled, mert tisztellek elve, voltak akiket a kisebb ellenállásfelé sodródás, a követelmények számon nem kérése különített el aszürke egyének közül. A sportolással kapcsolatos viszonyulásokatazonban nemcsak a tanárok, hanem a tágabb környezet is befolyá-solja. A sportolási szokások kialakításában, a testedzés, a sportrendszerességében, az életmódba való beépülésében meghatározószerepet tölt be a személyi környezet és a sportoló kapcsolata.

A kérdôíves felmérés 608 diák véleményét rangsorolta, az ered-mények két kérdés köré csoportosultak. Választ kapunk arra, hogymilyen véleménnyel vannak a környezetben élôk a diákok test-edzésérôl, sportolásáról, illetve milyen a diákok véleménye a kör-nyezet motiváló hatásáról, kinek, kiknek a hatására, véleményérekezdtek el sportolni. Tudjuk, hogy a sportolási szokások kialakulá-sában sok tényezô játszik szerepet, a személyi környezet mégismeghatározó közeg. A szokásokat alakító személyek rangsora, se-gítséget nyújthat az értékek eredményes közvetítésében.

ÉÉRRTTÉÉKKEELLÉÉSS AA TTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSSBBEENN IIII..PPrriisszzttóókkaa GGyyöönnggyyvvéérr,, TTóóvváárrii FFeerreenncc,, PPaapppp GGáábboorr,, VVaassss MMiikkllóóss**PTE Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, Pécs*PTE Felnôttképzési és Emberi Erôforrás Fejlesztési Kar, PécsEE--mmaaiill:: ggyyoonnggyy@@ggaammmmaa..ttttkk..ppttee..hhuu

A tanulók iskolai teljesítményének értékelése az alábbi idôben apedagógiai érdeklôdés középpontjába került. Ehhez a probléma-körhöz kapcsolódóan 2004. végén az oktatási kormányzat javasla-tot tett a testnevelés értékelésének átalakítására, osztályzat helyetta szöveges értékelés bevezetésére. Törvényi szabályozás szintjénez a lehetôség már korábban is adott volt, azonban ennek csak atestnevelés tantárgyra történô kiterjesztése a negatív megkülön-böztetéssel lett volna egyenértékû, amely szakmai érvek és indo-kok hiányában elfogadhatatlan.

A testnevelô tanári munka és tevékenységkör iránti elkötelezett-ség, valamint a tantárgy szerepének, tartalmának vitatott kérdéseitisztázása érdekében kezdtünk egy vizsgálatot, amelynek elsôdle-ges célja, hogy megalapozott – a gyakorlat által alátámasztott éselfogadott – javaslattal állhassunk elô a tantárgy értékelési rend-szerének átalakítását szorgalmazó újabb próbálkozások esetén.Másrészt azt is szem elôtt kell tartani, hogy az értékelési vita kap-csán megfogalmazódott véleményeket nem szabad figyelmen kí-vül hagyni, s arra kell ösztönözzön bennünket, hogy kutatási ered-ményekkel is bizonyítsuk a testnevelés tantárgy létjogosultságát ésszükségességét a közoktatásban.

A vizsgálat elsô lépésében (2005-2006.) – amelynek részered-ményeit az V. Sporttudományi Kongresszuson ismertettük – felmér-tük a tanulók testnevelés iránti beállítódását (1479 fôs mintán), il-letve a tantárgyról kialakult képét, az osztályzásról való véleményü-ket. Tovább folytatva a diákok körében megkezdett munkát, kiegé-szítettük a vizsgálatot egyrészt az alsó tagozatban tanítók megkér-dezésével - ahol az 1-3. évfolyamon írásos értékelés formájában tá-jékoztatják a szülôket a teljesítményekrôl -; illetve megkezdtük atestnevelô tanárok és szülôk véleményének megismerését is.

A vizsgálat módszeréül ebben az esetben is a kérdôíves felmé-rést választottuk, amelyet 4 pécsi iskola esetében kiegészítettünkaz interjú módszerével is. Eredményként azt várjuk, hogy árnyal-tabb, pontosabb képet rajzolhatunk a szöveges értékeléssel kap-csolatos gyakorlatról, annak elônyeirôl vagy hátrányairól.

KKuullccsssszzaavvaakk:: iskolai testnevelés, értékelési módok, osztályzás

SSPPOORRTTGGEENNOOMMIIKKAA--GGÉÉNNDDOOPPPPIINNGGPPuuccssookk JJóózzsseeffOrszágos Sportegészségügyi Intézet, BudapestEE--mmaaiill:: ppuuccssookkjj@@oosseeii..hhuu

A humán genom program befejezôdésével kezdôdtek el azok atípusú vizsgálatok, melyek a fizikai teljesítôképességgel összefüg-gô genetikai jellemzôk azonosításával foglalkoznak. Ennek soránkezdôdtek el a sportgenomikai jellegû kutatások, amely alatt egykomplex, genomikai megközelítéseket is figyelembe vevô sportbi-ológiát értünk. Az állóképességi teljesítôképességgel összefüggés-ben legelsôként az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) inzerci-ós(I)/deléciós(D) genotípus frekvenciáját vizsgálták sportolóknálés kontroll személyeknél. A késôbbiekben a vázizomzat mûködé-séért felelôs alfa-aktinin-3 fehérje génjének (ACTN3) polimorfiz-musa (R577X) és a gyorsaság illetve állóképesség között találtakigen szoros összefüggést sportolóknál.

A sportgenomika másik kiemelt területe a sérülések és a külön-bözô típusú izom, csont, ízületi elváltozások pótlásával kapcsolatosgenetikai kutatások elméletét és gyakorlatát érinti.

A sportgenomika harmadik területe a teljesítményfokozás terü-let (géndopping). Különbözô növekedési faktorok pl. IGF1 génjé-nek bejutatása az izomszövetbe lehetôvé teszi az izom mennyiséginövekedését. A génterápiás beavatkozások további lehetôségetbiztosítanak teljesítményfokozására pl. az EPO gén bejutatása (Re-poxy gén) fokozza a csontvelô vörösvérsejt termelését és javítja aszervezet oxigén ellátását. A génterápiás beavatkozások pozitív ésnegatív hatásaira számítani kell. Elképzelhetô, hogy a 2008-banmegrendezendô Pekingi Olimpián már génkezelt sportolókkal ta-lálkozhatunk. A WADA felhívása szerint a sporttudomány és gya-korlat képviselôinek fel kell készülni a genetikai beavatkozásokmegelôzésére. Mérlegelni kell az etikai következményeket és a be-láthatatlan egészségkárosodás következményeit.

TTEERRHHEELLÉÉSS HHAATTÁÁSSAA AA CCIIKKLLOOOOXXIIGGEENNÁÁZZ EENNZZIIMM MMEEDDIIÁÁTTOORRAANNYYAAGGAAIINNAAKK VVÁÁLLTTOOZZÁÁSSÁÁRRAA AA KKIILLÉÉGGZZEETTTT LLEEVVEEGGÔÔ KKOONN--

DDEENNZZÁÁTTUUMMÁÁBBAANN ÉÉLLSSPPOORRTTOOLLÓÓKKNNÁÁLLPPuuccssookk JJóózzsseeff,, MMáárrttoonn11,, GGyyöörree IIssttvváánn22,, PPuuccssookk JJóózzsseeff22,, HHuusszzáárr EEvvaa33,, AArrggaayy KKaattaalliinn33,, HHoorrvváátthh IIllddiikkóó33

1Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet, Budapest2Országos Sportegészségügyi Intézet, Kutató Osztály, Budapest3Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Kórélettani Osztály, BudapestEE--mmaaiill:: ppuuccssookk..jjoozzsseeff@@nnuuppii..hhuu

CCééllookk A rendszeres fizikai erôkifejtés a légzôrendszer adaptációját

igényli. A ciklooxigenáz enzim mediátor anyagai szabályozó szere-pet játszanak a légutakban.

Célunk az volt, hogy meghatározzuk adott terhelés hatásáramennyiben változik a ciklooxigenáz enzim mediátor-anyagainak -a prosztaglandin E2 és a tromboxán B2 - koncentrációja.

MMóóddsszzeerreekk A kilégzett levegô kondenzátumából a ciklooxigenáz enzim me-

diátor-anyagait mértük akut, futószalagos terhelés elôtt és után. Amintákat non-invazív úton a kilélegzett levegô kondenzátumából(EBC-exhaled breath condensate) nyertük. Vizsgálataink során 29egészséges fiatal cselgáncsos (16 nô, 13 férfi) standardizált futó-szalag ergométeres terhelést végzett el. A kilélegzett levegôt erôki-fejtés elôtt és után 10-10 percig gyûjtöttük. A PGE2 és a TBX2szintjét radioimmunoassay módszerrel határoztuk meg. Az adato-kat a mediánnal jellemeztük (95% CI).

EErreeddmméénnyyeekk A két mediátor anyag koncentrációja erôteljes növekedést mu-

tatott azoknál, akiknél a nyugalmi szint alacsony volt, míg a ma-gas alap mediátor szinttel rendelkezô sportolók értékei különbözô-en alakultak terhelés hatására. Nyugalomban a férfiak PGE2 kon-centrációja 211 ± 87 pg/ml a TBX2 koncentrációja 28 ± 20 pg/mlvolt. Terhelésre mind a PGE2 koncentrációja 301 ± 192 pg/ml,


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


p<0.05 mind a TBX2 koncentrációja szignifikánsan 44 ± 34 pg/ml,p<0.001 változott. Nyugalomban a nôk PGE2 koncentrációja 307± 250 pg/ml a TBX2 koncentrációja 44 ± 31 pg/ml volt. Terhelés-re sem a PGE2 koncentrációja 270 ± 100 pg/ml, sem a TBX2 kon-centrációja 42 ± 31 pg/ml nem változott szignifikánsan.

Mindkét csoportnál nyugalomban a PGE2 és a TXB2 koncentrá-ciója között nem találtunk szignifikáns korrelációt (R2=0.0659), deerôkifejtés hatására ez megváltozott (R2=0.5895, p<0.05).

KKöövveettkkeezztteettéésseekk A ciklooxigenáz rendszer mediátor-anyagai terhelés utáni érté-

keinek változása a terhelés intenzitásával fordítottan arányos. ATXB2 terhelésre bekövetkezô változása összefügg a terhelés inten-zitásával. A fizikai terhelés egészséges egyéneknél befolyásolja alégutak PGE2 és TXB2 szintjét. Megállapíthatjuk, hogy a mediátor-anyagok koncentrációjának változása fontos szerepet tölt be a lég-utak terheléses adaptációjában. A biológiailag aktív anyagok, aPGE2 és TXB2 vizsgálata az akut fizikai terhelést követô légútiadaptáció jelentôs markerei.

AA FFIIZZIIKKAAII IINNAAKKTTIIVVIITTÁÁSS ÁÁRRAARRaaddáákk ZZssoollttSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: rraaddaakk@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

A civilizált életmód egyik nagy hátúlütôje a fizikai inaktivitás. Azember genetikája azonban, nem erre készült, abban még kódolvavan a vadászat, gyüjtögetés, a helyváltoztatás szükségessége, amenekülés vagy éppen a testtel vívott harc a hierachiai poziziókért.A génjeinkben, talán kódolva van az energiatakarékos „lustaság”üzemmód is, hiszen ez a természet egyik legalapvetôbb eleme. Ezaz energiaminimumra kódolt program nagyon fontos volt az evo-lúciós fejlôdésünkben, ám a megváltozott életmód miatt, elsôsor-ban azok a tevékenységek estek ki, amelyek igénylik a vázizomzatrendszeres munkáját. A rendszeres testedzés pl., neurogenézisen,neurotrophin serkentésen, és az oxidatív sérülés csökkentésén ke-resztül javítja az agy funkcióját. Emeli a szív antioxidáns és oxida-tív sérülés javító rendszereinek aktivitását és részben evvel is csök-kenti a szívbetegségek elôfordulásának kockázatát. A testedzésanti-mutációs hatása szerepet játszik a rák elôfordulásának csök-kentésében és enyhíti az öregedéshez köthetô izom atrófiát. A test-edzés kedvezôen befolyásolja az immun rendszer hatékonyságátés védelmet biztosít az anyagcsere zavarokhoz köthetô betegségekellen. A fizikai inaktivitás azonban jelentôsen növeli az életmód-függô betegségek elôfordulását és csökkeni az átlag élettartamotés a társadalom számára jelentôs egészségügyi, vagy inkább be-tegségügyi kiadásokkal is jár.

NNAAGGYYCCSSOOPPOORRTTOOSS ÓÓVVOODDÁÁSSOOKK SSTTAABBIILLOOMMEETTRRIIÁÁSS EERREEDDMMÉÉNNYYEEII

RRáácczz KKaattaalliinn,, BBrreettzz KKáárroollyySemmelweis Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: rraacczz@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Az óvodai évek alatti fejlesztés és nevelés egyik fontos célja agyermekek felkészítése az iskolai életre. Az iskolaérettség komp-lex jellegû, melynek megállapítása nagy gondosságot és körülte-kintést igényel. Több szakember (Nagyné T. I., 1997, Marton D.É.,2002, Lakatos K. 2003, Porkolábné B. K. 2004, Getchell, N.,McMenamin, S., Whitall, J. 2005), a kognitív érettség mellett indo-koltnak tartaná a mozgásfejlettség vizsgálatát ebben az életkorban.Az egyik legmeghatározóbb terület az egyensúlyozó rendszer fej-lettsége, mely a központi idegrendszeri folyamatok érettségénekközvetlen mutatója (Katona, 1986, Földi, 2005,). Tanulmányunkcélja, hogy összehasonlítsuk az iskolaérettlen és iskolaérett gyere-kek egyensúlyozó képességét. Kutatásunkban ennek a területnek

a vizsgálatát speciális mûszerrel, Stabilométerrel mértük fel, melyszámítógéphez csatlakoztatva a testtömeg-középpont centiméter-ben kifejezhetô változásait rögzíti. A csoportok közötti különbségvizsgálatán túl, tanulmányunk 2. felében arra kerestük a választ,hogy az Alapozó Terápia mozgásfelmérô tesztjének mely területeijárnak együtt az egyensúly éretlenségével Noninvasiv vizsgála-tunkban 26 nagycsoportos óvodás gyermek vett részt (N= 10 is-kolaérettlen, 16 iskolaérett). Átlagéletkoruk 5 év 8 hónap.

Kutatásunkban a statisztikai elemzésekkel megállapítottuk,hogy az iskolaérettlen gyerekek egyensúlyozó képessége elmaradiskolaérett társaikétól, valamint több terület is együtt jár az egyen-súlyozó rendszer éretlenségével.

KKuullccsssszzaavvaakk:: stabilméter, iskolaérettség, egyensúlyozó képes-ség

ÉÉLLVVOONNAALLBBEELLII AATTLLÉÉTTÁÁKK DDOOPPPPIINNGG VVIIZZSSGGÁÁLLAATTII JJEEGGYYZZÔÔKKÖÖNNYYVVEEIINNEEKK EELLEEMMZZÉÉSSEE

RRáánnkkyy MMáárrttaa ZZssuuzzssaa,, TTiisszzeekkeerr ÁÁggnneessSemmelweis Egyetem, testnevelési és Sporttudományi Kar,Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, BudapestMagyar Antidoping Csoport, BudapestEE--mmaaiill:: rraannkkyymmaarrttyy@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

CCééllkkiittûûzzééss Adatok nyerése a magyar élsportoló atléták étrend-kiegészítô il-

letve gyógyszer fogyasztási szokásairól és specifikumairól.MMóóddsszzeerreekk Magyar élsportoló atléták körében, hét év alatt, Magyarországon

elvégzett dopping vizsgálatok jegyzôkönyvi adatait elemeztük. Azúgynevezett versenyzôi bevallás rész statisztikai analízisét végez-tük, különbözô szempontok szerint 2000. január. 1.- 2006. decem-ber. 31. között. (A versenyzôi bevallásban a sportolók a vizsgála-tot megelôzô 7-10 napban fogyasztott szerek neveit rögzítik.)

EErreeddmméénnyyeekk A feldolgozott 7 év alatt Magyarországon 946 dopping vizsgálat

történt, ebbôl férfi: 567-, nô: 379- eset.11.. Az élvonalbeli magyar atléták bevallásaiból kiderült, hogy

igen magas, az általunk túlzott fogyasztásnak ítélt: hét vagy többgyógyszert, étrend-kiegészítôt és bemelegítô szert, együtt haszná-ló versenyzôk száma. A 946 eset 23,89%-a. Lényeges különbségettaláltunk a férfiak: 19,04% és nôk: 31,13% szokásai között.

22.. Vizsgálatainkból kiderült, hogy a versenyzôk egy jelentôs ré-sze vélhetôen nem a valós szükségleteinek megfelelôen használjaaz étrend kiegészítôket. A 946 eset 25, 05%-ánál észleltünk túlzott:öt vagy több étrend kiegészítô fogyasztást. Itt is jelentôs eltérés ta-lálható a férfiak és nôk értéki között. (férfi: 20,63%, nôk:31,66%)

33.. Az élvonalbeli atléták túlzott gyógyszer fogyasztása szeren-csére csak kis százalékban 4,65% volt észlelhetô, de itt is lényegeseltérés található a férfiak: 2,82% és a nôk: 7,38%-os bevallásai kö-zött.

44.. Még árnyaltabbá vált a kép az együttes szer használat, szám-szerinti megoszlásának vizsgálatánál. A férfiak 14,99%-a, a nôk-nek csak 4,74%-a vallotta azt, hogy nem használt semmilyen szert,a vizsgálatot megelôzô bevallási idôszakban. A 7 szert használókszázaléka a férfiaknál 6,17%, míg a nôknél 5,54%. Az adott idô-szakban a legtöbb szerhasználat száma a férfiaknál 17 darab volt,míg a nôknél 21. Úgy érzzük ezen értékek, pszichés problémákrautalhatnak

55.. Az élsportolók körében a doppingszerek használatának egyikkiváltó alternatívája lehetne az étrend-kiegészítôk megfelelô alkal-mazása. Ezt sajnos nem tapasztaltuk a vizsgált személyeknél. Abevallási idôszakban a férfiak 24,16%-a és a nôk 12,66%-a nemhasznált étrend-kiegészítôket. Öt szer használatát írta le a verseny-zô férfiak és nôk közel azonos százaléka. (férfi: 6,70%, nô: 6,86%)Tíz feletti étrend-kiegészítô használatot találtunk a férfiak 1,94%-ánál, és a nôk 7,38%-ánál. A legmagasabb étrend-kiegészítô hasz-nálati érték a férfiaknál 15 a nôknél pedig 19 volt.

66.. A vitamin fogyasztások elemzésénél sokszor találkoztunk kü-lönbözô vitaminok együttes szedésével. Kettô vagy több fajta mul-tivitamint szedett együtt a vizsgált versenyzôk 12,26 %-a.


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


77.. A sport okozta „fizikai szenvedések” kivédésére véleményünkszerint túl sokan használnak egyszerre, többféle nonszteroidot,izomrelaxánst, fájdalom és lázcsillapítót. Több ilyen típusú gyógy-szert fogyasztott a versenyzôk 16,8%-a, két félét: 9,72% (92fô), há-rom félét 4,33% (41fô), négy félét 1,69% (16fô).

KKöövveettkkeezztteettéésseekkVéleményünk szerint adataink komoly egészségnevelési problé-

mákat tükröznek. Fontosnak tartanánk, a sporttal foglalkozók és asportolók, étrend-kiegészítôkkel és gyógyszerekkel kapcsolatos is-mereteinek folyamatos bôvítését. Prevencióra, egészségnevelômunkára lenne szükség, a reklámok illetve a pszichológiai okok in-dukálta étrend-kiegészítô és gyógyszer fogyasztási kényszer kivé-désére. El kellene érni legalább az élsportban a valódi szükségle-teknek megfelelô, szakemberek által kontrolált gyógyszer és ét-rend-kiegészítô fogyasztást.

AA JJÁÁTTÉÉKKIISSMMEERREETT VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA AAZZ EELLSSÔÔ ÉÉVVEESS TTFF HHAALLLLGGAATTÓÓKK KKÖÖRRÉÉBBEENN

RReeiiggll MMaarriiaannnn,, KKoovvááccss KKaattaalliinn,, TTrrzzaasskkoommaa--BBiiccsséérrddyy GGaabbrriieellllaaSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: rreeiiggll@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

A felsôoktatási törvény átalakítása érintette a testkultúrális okta-tást is. A BsC. szakokra beiratkozott hallgatók a három (3) év el-végzése után közvetlenül nem kapcsolódhatnak be az iskolai mun-kába. A Bolognai Program által meghirdetett négy alapképzést el-végzett hallgatók a testkultúra különbözô területein tudnak elhe-lyezkedni (sport- és szabadidôszervezés, rekreációs tevékenysé-gek, utánpótlás edzôi tevékenység, táboroztatás, stb). Ezeken a te-rületeken való szakszerû ismeretátadás, jellegénél fogva hangsú-lyozottan megkívánja a különbözô típusú játékok felhasználását.

Gyakorlati tapasztalataink szerint a TF-re jelentkezô hallgatókjátékismerete meglehetôsen hiányos, mozgásos múltjuk és jelenükellenére is.

Kérdôíves vizsgálatunkkal arra kerestük a választ, hogy az elsôéves hallgatók milyen játék élménnyel és ismerettel rendelkeznek,mennyire befolyásolják játéktudásukat a mikro- és makrokörnye-zeti tényezôk.

A kérdôív a demográfiai adatok feltérképezésén túl 22 zárt és 4nyílt kérdésbôl állt.

A kérdôíveket a hallgatók a 2007/2008-as tanév ôszi szemesz-ter elsô testnevelési játékok óráján töltik ki (N=200, férfi: 100 fô,nô:100 fô).

Vizsgálatunk eredményeit a játék központú, újonnan bevezetetttantárgyak tematikájának kidolgozásához is felhasználjuk.

A vizsgálat megismétlésre kerül az oktatás befejezésekor is. Re-ményeink szerint a féléves játékoktatás szignifikáns javulást hoz ahallgatók játékismeretében és alkalmazásában.

AAZZ AADDDDIIKKCCIIÓÓKK ÚÚJJ FFOORRMMÁÁIINNAAKK MMEEGGJJEELLEENNÉÉSSEE..Elôzetes közlemény egy reprezentatív felmérés tapasztalatairól

a sport és a számítógépes addikció kapcsolatáról RReennddii MMáárriiaa,, KKoovvááccss ÁÁrrppáádd,, SSzzaabbóó AAttttiillaa,, LLeehhmmaannnn LLáásszzllóó,, TTóótthhJJóózzsseeffNemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet,Utánpótlás-nevelési Igazgatóság, BudapestEE--mmaaiill:: sszzaabboo..ttaammaass@@nnuuppii..hhuu

A függôségek megjelenési formái egyre bôvülnek, térhódításukfolyamatos. Az addikciók elleni küzdelem eszközeinek, módszere-inek bôvítése, alkalmazása ezzel igyekszik lépést tartani, azonbana szenvedélyek természetének megismerése és ennek függvényé-ben a hatékony módszerek kiválasztása lépéshátrányban van a ter-jedéssel szemben.

Különösen izgalmas probléma a fiatal korban megjelenô addik-ciók méretének, jellemzôinek megismerése, a hatásos protektorokkiválasztása.

Intézetünk egy országos reprezentatív mintán keresztül kérdeztele a számítógépes elfoglaltság mértékét a 13 és 16 éves fiatalok-nál. A sport, mint lehetséges protektor szerepének megítéléséheza vizsgált korosztály sportolási szokásait is vizsgáltuk.

Elôadásukban a szerzôk a mintegy 5000 fô vizsgálatának elsôtapasztalatairól adnak elsôsorban leíró elemzést.

AAZZ EERRIICCSSSSOONN--II TTEEHHEETTSSÉÉGG--EELLMMÉÉLLEETT VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA ÚÚSSZZÁÁSSBBAANN

RRéévvéésszz LLáásszzllóó,, BBooggnnáárr JJóózzsseeffSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék, BudapestEE--mmaaiill:: rreevveesszz@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

A sporttudomány területén kutató szakemberek véleménye kü-lönbözik arról, hogy mely tényezôk azok, amelyek leginkább meg-határozzák a sportteljesítményt. Ismert, hogy az eredménynek vangenetikai és környezeti összetevôje. Számos kutatás bizonyítja,hogy a genetikailag meghatározott képességek befolyásolják leg-inkább a teljesítményt. Azonban a szakirodalomban fellelhetô en-nek ellenkezôjét igazoló tanulmány is, miszerint a teljesítménybennagyobb szerepet játszik a környezet és annak hatásai, mint a ge-netikailag determinált adottságok. A nemzetközi és hazai szakiro-dalomban fellelhetô ellentétes nézôpont az edzéssel töltött órákszámának jelentôsége, illetve az egyéb környezeti hatások jelentô-sége között. Ericsson és mtsai a 80-as évek kutatási eredményei-re alapozva kidolgozták a tudatos gyakorlás (deliberate practice)elméletét, mely szerint a sportolók képesek elérni nemzetközi szin-tet és eredményeket tíz év (kb. 10.000 óra) tudatos és szakszerûedzés, felkészülés után. Elméletükben kifejtették, hogy az ered-mény legfontosabb összetevôje az edzés. Véleményük szerint akörnyezet, az edzô, az edzéskörülmények és a családi háttér nembefolyásolják jelentôsen a felnôttkorban elért teljesítményt. Az ál-taluk felállított elméletet több sportágban igazolták már a kutatók,mint például középtávfutásban, labdarúgásban, jégtáncban és ka-ratéban is. A tudatos gyakorlás elméletét, valamint az edzés kizá-rólagos szerepét cáfolta Baker és Horton, akik azt tapasztalták,hogy a környezet hatásai, a család, az edzô, a társak alapvetôenbefolyásolják a felkészülés sikerességét. Döntô jelentôségû azedzô-sportoló kapcsolat, valamint a sportoló egyéni motivációsszintje a teljesítményben. Több sportágban, jégkorongban, csa-patsportokban, hosszú-távú triatlonban cáfolták a kutatók az edzéskizárólagos szerepét.

Jelen tanulmányban hazánk egyik legsikeresebb sportját, azúszást vizsgáltuk, sportolóink ez idáig 24 arany-, 20 ezüst- és 17bronzérmet nyertek az Olimpiai játékokon. Úszás sportágban sema hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban nem találtunk kuta-tást, mely az általunk felvetett kérdéseket tanulmányozta. Célunka honi úszósport témaközpontú vizsgálata annak érdekében, hogyválaszt kapjunk arra a kérdésre, érvényesül-e a tudatos gyakorláselmélete, illetve annak kizárólagos szerepe.

Kutatásunkhoz Széchy Tamás, hazánk eddigi legsikeresebbúszóedzôjének tanítványait választottuk, akik 8 Olimpiai aranyatés 12 Világbajnoki címet nyertek. Tíz sportolót vizsgáltunk kérdôí-ves és mélyinterjús módszerrel. A nyílt- és zártvégû kérdôívvel asportolók életrajzi adatait vettük fel, a mélyinterjú keretében pediga sportolók véleményét kérdeztük a tudatos gyakorlás elméletévelkapcsolatban.

Eredményeink alapján megállapítható, hogy az úszásoktatásszínvonala fontos tényezô a felkészítés folyamatában, valamint,hogy a hazai korosztályos szintet a felmért sportolók igen gyorsan,hozzávetôlegesen 2-3 év úszás után érték el. A nemzetközi felnôttszintet is kevesebb, mint tíz év után érték el a sportolók és kiemel-ték, hogy az elért eredményben nélkülözhetetlen szerepe volt azedzô, valamint a közvetlen környezet támogatásának. Összefogla-lóan megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi felnôtt szint eléréséhezközel tíz év felkészülés szükséges, azonban a sportolók tapasztala-ta azt tükrözi, hogy ezt kizárólag edzéssel nem érték volna el.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


AA MMEEZZOOCCIIKKLLUUSS SSZZEERREEPPEE AA LLAABBDDAARRÚÚGGÓÓKK FFEELLKKÉÉSSZZÍÍTTÉÉSSÉÉBBEENN

SSáánnttiiccss BBééllaa PTE Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, PécsEE--mmaaiill:: ssaannttiiccss@@ggaammmmaa..ttttkk..ppttee..hhuu

A magyar úszósportban immár hosszú idô óta a gyakorlatban jólbevált éves felkészülési rendszereket alkalmazzuk. A versenyzôkkondicionális képességfejlesztésének alapegységeként – 28 naposperiódusokat – a mezociklusokat tekintjük.

A mezociklusok jellegét, szerkezetét, adaptációs szakaszait,egymásra építhetôségét az úszók edzésterhelése során munkatár-saimmal több kutatómunkában vizsgáltuk. A gyakorlatban és azelméletben bizonyított hatékony edzésmódszerek, elvek úgy gon-doljuk más sportágak felkészítési rendszerébe is transzferálhatók.

Élvonalbeli felnôtt labdarúgók téli alapozó idôszakában alkal-maztuk az úszóknál honos felkészülési metodikát.

A labdarúgók aerob teljesítôképesség színvonalába beállt válto-zásokat különbözô funkció paraméterek alapján mértük. A fejlôdésmértéke jelentôsnek bizonyult, amelyek a gyakorlati mérések mel-lett a sportélettan vizsgálatok is bizonyították.

AA DDIIPPLLOOMMAA ÁÁRRAA -- AAVVAAGGYY AA LLEEEENNDDÔÔ KKOONNDDUUKKTTOORROOKKFFIIZZIIKKÁÁLLIISS ÁÁLLLLAAPPOOTTAA

SSáárriinnggeerrnnéé SSzziilláárrdd ZZssuuzzssaannnnaa Mozgássérültek Petô András Nevelôképzô és Nevelôintézete, BudapestEE--mmaaiill:: ssaasszziizzssuu@@ggmmaaiill..ccoomm

Célom az volt, hogy mind a képzôintézet, mind a hallgatók fi-gyelmét felhívjam a fizikális felkészültség fontosságára. A hallga-tók a négy év során nagy terhelésnek vannak kitéve. Ez vonatko-zik az elméleti, és a gyakorlati órákra egyaránt. A képzés elsô fe-lében 62% elméleti óra, a képzés második felében pedig 67% gya-korlati oktatás folyik. A nyolc félév alatt a hallgatóink közel 150tantárgyat, összesen 3400 órát hallgatnak, melyek a kötelezô órá-kon kívül a szabadon választott és a nyelvi órákat is tartalmazzák.Már évek óta sikeresen mûködik az egészséges megôrzéséhez az arendszer, amely lehetôséget biztosít a hallgatóknak két féléven ke-resztül a térítésmentes sportolásra. Sajnos ez nem oldja meg aproblémákat.

Akkor kezdtem komolyabban foglalkozni a témával, amikoregyre többet hallottam a felsôbb éves hallgatóktól, hogy nem tud-nak minden feladatot elvégezni a testnevelés órán, mert fájt a de-rekuk, a csuklójuk, a térdük. Elgondolkoztam, hogy a huszonéve-seknek még nem kellene ilyen és hasonló problémáiknak lenni. Milehet ennek az oka? Ekkor elhatároztam, hogy felmérem a hallga-tók fizikális állapotát, és mérési adatokkal támasztom alá a hallga-tók pillanatnyi edzettségi állapotát. A Fehérné Mérey Ildikó által ki-dolgozott Hungarofit négy motoros próbáját végeztettem el évkez-déskor minden évfolyamon. Idén már második alkalommal tudtamfelmérni a hallgatókat, így az elôadásban bemutatom és összeha-sonlítom az eredményeket.

A felmérésem is alátámasztja, hogy hiányosságok vannak, egy-értelmû összefüggés mutatkozik a hallgatók kondicionális állapotaés a fôiskolán eltöltött éveik száma között. A szakmára felkészítés-hez hozzátartozna a tudatos egészségformálás is. Sajnos a fiatalokmozgásszegény életformája következtében tanítani kell a mozgásiránti igényt, annak érdekében, hogy minél késôbb jelentkezzeneka mozgásszervi panaszaik. A képzésben a hallgatók szempontjábólnem kap kellô hangsúlyt, hogy hogyan tudják megelôzni a szakmasajátosságai miatt bekövetkezô mozgásszervi problémáikat. Nemkap elég hangsúlyt, hogy nem csak az elméleti ismeretek elsajátí-tása, hanem az egészség, a kondíció és az általános fizikai állapotkarbantartása is fontos!

Remélem ezzel a munkámmal elindítottam egy folyamatot, és ahallgatóknak illetve a konduktoroknak lehetôségük lesz az egészsé-gük tudatos alakítására. Ehhez persze szemléletváltásra, létesítmé-nyekre, motiválásra, és egy kicsivel több szabadidôre van szükség.

SSZZOOCCIIÁÁLLIISS HHÁÁTTTTÉÉRR,, TTÁÁPPLLÁÁLLKKOOZZÁÁSS,, FFIIZZIIKKAAII TTEELLJJEESSÍÍTTMMÉÉNNYY IISSKKOOLLÁÁSSKKOORRÚÚ GGYYEERRMMEEKKEEKKNNÉÉLL

SScchhaauubb GGáábboorrnnéé,, DDoorrkkaa PPéétteerr,, FFrriittzz PPéétteerrTestnevelési és Sporttudományi Intézet, Juhász Gyula Pedagógus-képzô Kar, Szegedi Tudományegyetem, SzegedEE--mmaaiill:: bboorrkkoovviittssmm@@yyaahhoooo..ccoomm

A tanulók iskolai sikerességét befolyásolja, hogy milyen módonjutnak a tudáshoz. Ehhez nagy részben hozzájárul a család, a mé-dia, és a kortárs csoportok is. A családi nevelés mai magyar gya-korlata nem túlzottan vonzó. A család igen bonyolult alakulat, mû-ködését a gazdasági lehetôségek, szokások mellett még sok té-nyezô befolyásolja. A családi nevelés az ôt alkotó gondolkodásmódjától és emberi minôségétôl függ. Lényeges, hogy az adottszubkultúrában van-e értéke az iskolai teljesítménynek, egészség-nek. Rengeteg bizonyítéka van annak, hogy a gyermek fejlôdésételôsegítik, vagy késleltetik a pozitív, illetve negatív környezeti ha-tások. A környezet felelôssége, hogy táplálja, megvédje és neveljeôket. Elôadásomban bemutatom, hogy ha teszünk ezért (pl. ingye-nes ebéd) a testnevelési teljesítményben az eredmények nônek.

KKuullccsssszzaavvaakk:: szociális háttér, táplálkozás, iskolai teljesítmény

AA KKÖÖRRNNYYEEZZEETTII HHÁÁTTTTÉÉRR ÉÉSS AA GGYYÓÓGGYYTTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSS KKAAPPCCSSOOLLAATTÁÁNNAAKK VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA AA SSOOPPRROONNII TTAANNUULLÓÓKK KKÖÖRRÉÉBBEENN

SSiimmoonn IIssttvváánn ÁÁggoossttoonn Nyugat-Magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar,Mûvészeti és Sportintézet, SopronEE--mmaaiill:: ssiimmoonn..iissttvvaann@@bbeeppff..hhuu

BBeevveezzeettééss:: Fiataljaink egészségi állapotáról megjelent aggasztójelentések, az egyre növekvô iskolai követelmények, s az ebbôl fa-kadó fizikai inaktivitás a gyógytestnevelésre utalt tanulók számá-nak folyamatos növekedését vonja maga után. Ugyanakkor agyógytestnevelés az egyetlen olyan kötelezô iskolai tantárgy, ame-lyet a legszerteágazóbb módon tarthatnak meg (saját iskola, terü-letileg kijelölt iskola, kistérségi társulás, pedagógiai szakszolgálat,stb.) a gyógytestnevelôk. A fentiekbôl következôen a gyógytestne-velés hatékonyságát a többi tantárgyhoz képest nagyobb mérték-ben befolyásolja a környezeti háttér (gyógytestnevelés helye, idô-pontja, családi háttér, iskolavezetés stb.). Kutatásunk célja, meg-vizsgálni, hogy az egyes környezetei tényezôk milyen mértékbenbefolyásolják a gyógytestnevelés hatékonyságát.

Az elôadásunkban a következô kérdésekre kerestük a válaszo-kat:

KK11:: A szülôk milyen mértékben támogatják gyermekük gyógy-testnevelés órán való részvételét, s ellenôrzik e gyermekük óránvaló jelenlétét, munkáját?

KK22:: A gyógytestnevelés idôbeli elhelyezkedése (0., 7., 8. óra,délutáni óra stb.) milyen mértékben befolyásolja annak hatékony-ságát?

KK33:: A gyógytestnevelés óra helyszíne (saját iskola, központihely) befolyásolja-e a hatékonyságot?

KK44:: Az iskolavezetés gyógytestneveléssel szembeni beállítódásabefolyásolja-e annak hatékonyságát?

AAnnyyaagg ééss mmóóddsszzeerrA vizsgálatban a mintát a soproni általános- és középiskolás

gyógytestnevelésre járó tanulók adták. Vizsgálati módszernek azírásbeli kikérdezést használtuk, a tanulók zárt jellegû kérdéseket és 5fokozatú Likert-skálát tartalmazó kérdôív kérdéseire válaszoltak. Akérdôív egyes eredményeit strukturálatlan interjúval egészítettük ki.

EErreeddmméénnyyeekkAz eredmények feldolgozásának jelenlegi szakaszában elmond-

ható, hogy a szülôk nagy része támogatja gyermekük gyógytest-nevelését, de amennyiben különórákkal ütközik, úgy az arány sok-kal kedvezôtlenebbé válik. A gyógytestnevelés órákon való rend-szeres részvételt megkönnyíti, ha közvetlenül a tanítás órákhozcsatlakoztatva szervezik, s az a saját iskolában van. Az iskolaveze-tés pozitív hozzáállása nagyban segíti a gyógytestnevelô munkáját.


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


KKöövveettkkeezztteettééssA kutatás jelenlegi állapotában elmondható, hogy az iskolaveze-

tés megfelelô hozzáállásából fakadó körültekintô, a diákok érdeke-it szem elôtt tartó szervezéssel, a támogató szülôi háttérrel elérhe-tô a tanulók pozitív beállítódása a gyógytestneveléssel szemben.Ez pedig a tanórai hatékonyság növelésének egyik eszköze lehet.

KKuullccsssszzaavvaakk:: gyógytestnevelés, környezeti háttér, hatékonyság

AA FFOOLLYYAAMMAATTOOSS SSPPOORRTTTTEEVVÉÉKKEENNYYSSÉÉGG HHAATTÁÁSSAA AAZZ ÉÉLLEETTTTAARRTTAAMMRRAA,, KKÖÖZZÉÉRRZZEETTRREE,, ÉÉLLEETTMMIINNÔÔSSÉÉGGRREE

✝ SSiimmoonn JJóózzsseeff,, SSzzaabbóó SS.. AAnnddrrááss

BCE, Élelmiszerkémiai és Táplálkozástudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: aannddrraass..sszzaabboo@@uunnii--ccoorrvviinnuuss..hhuu

Az ember egy bizonyos kor után többnyire hajlamos elkényel-mesedni, s a korábban megszokott rendszeres testedzést mérsé-kelni esetleg elhagyni. Ehhez az is hozzájárul, hogy a pályafutás ar-ra a szintjére eljutnak az emberek, amikor egyre magasabb beosz-tásba kerülve egyre több feladatot kapnak, s egyre kevesebb moz-gásra igénybevehetô szabadidôvel rendelkeznek. Ma sportolásraidôt, utazást, pénzt kell szánni, ellentétben, a korábbi évtizedekbenmegszokott helyzettel. Sport iránti elkötelezettség kell ahhoz, hogyezeken az akadályokon túllépjünk. Ismeretes, hogy a rendszeressportolás élénkíti az anyagcserét, javítja az oxigénfelvételt, stabilés jó vérképet eredményez. Elôsegíti az egyén általános mobilitá-sát, az újabb kihívásokra való gyors és hatékony reagálást, s azújabb tervek kitûzésére való készséget. A célok megvalósításáhozszükséges kitartást és leleményességet biztosíthat a rendszeressporttevékenység. Ennek eredôjeként valóságosan is meg-hosszabbítható az élettartam, s javítható annak minôsége. A rend-szeresen sportoló idôs ember gondolkodásban, cselekvésben, tett-rekészségben is fiatalabb és tevékenyebb nem sportoló kortársai-nál.

AAZZ ÉÉRRZZEELLMMII IINNTTEELLLLIIGGEENNCCIIAA ÉÉSS AA HHAANNGGUULLAATT MMÉÉRRÉÉSSEE AA SSPPOORRTTBBAANN

– Az Érzelmi Intelligencia Skála és a Brunel Hangulati Skála magyarországi alkalmazása

SSooóóss IIssttvváánn11,, HHaammaarr PPááll22,, AAnnddyy LLaannee33,, LLeeiibbiinnggeerr ÉÉvvaa22,, KKaarrssaaii IIssttvváánn44

1University of Sunderland, UK2Semmelweis Egyetem, Budapest 3University of Wolverhampton, UK 4. Pécsi Tudományegyetem, PécsEE--mmaaiill:: iissttvvaann..ssooooss@@ssuunnddeerrllaanndd..aacc..uukk

BBeevveezzeettééssKutatásunk céljául azt tûztük magunk elé, hogy feltárjuk a kü-

lönbözô hangulati állapotok, az érzelmi intelligencia és a sporttel-jesítmény közötti összefüggéseket. A hangulat olyan érzelmi álla-potokkal írható le, amelyek összefüggenek a figyelemmel, a belsôfeszültséggel. Ez a pszichikai készültségi állapot azonban a környe-zeti ingerek hatására állandóan változik, átalakul, így idôtartamase állandó. Az érzelmi intelligencia olyan képességként definiálha-tó, amely általában feltárja az egyén saját és mások érzelmi állapo-tát. Különbséget tesz a különbözô érzelmi állapotok között, az in-formációkat pedig fel is használja a gondolatok és cselekedetekirányításához. Egyes feltételezések szerint az érzelmi intelligenciaugyanolyan könnyen változó, átalakuló jelenség, mint a hangulat-változás. Erôs nyomás alatt ugyanis egyes sportolók ingerléke-nyek, idegesek lesznek, ami kihat motivációjukra, majd aggódóvá,sôt szorongóvá válnak. Ez jelentôs teljesítménybefolyásoló ténye-zô.

MMóóddsszzeerr ééss mmiinnttaaEgyetemista sportolók körében teszteltük az Érzelmi Intelligen-

cia Skála és a Brunel Hangulati Skála magyar változatát, illetve ér-vényesítettük magyarországi viszonyok között. Három országból,

260 fô egyetemista sportoló vett részt a kutatásban (átlag életkor:M=21.02, SD=2.46), ebbôl férfi hallgató 132, nôi pedig 128, ma-gyar 50, olasz 50, illetve brit 160 fô. Egyetemi elôadásokon és sze-mináriumokon a válaszadók rekrospekciós módszerrel felidéztékazon hangulati állapotukat, amikor sportversenyen legjobban, illet-ve legrosszabbul tejesítettek. A median felhasználásával két részreosztottuk a mintát, magas és alacsony érzelmi intelligenciájú cso-portokra. Ezután varianciaanalízis segítségével teszteltük a kétcsoporton belüli hangulati különbségeket.

EErreeddmméénnyyeekkEredményeink alapján megállapítható, hogy az érzelmi intelli-

gencia a legerôsebb hatással a depressziós és az élénk hangulatiállapotokra van. Az alacsony érzelmi intelligenciájú csoportban asikertelen teljesítmény depresszióhoz vezetett. A magas intelligen-ciájú csoportban a sportolók élénkebbnek érezték magukat, ami-kor sikeresen teljesítettek. A sikeres teljesítmény és a nyugodtság,a boldogság, valamint az élénkség magasabb szintjei között szin-tén kapcsolat fedezhetô fel. Emellett az érzelmi intelligencia össze-függ az alacsonyabb depressziós és a magasabb nyugodtságiszinttel. Megjegyzendô még, hogy az Érzelmi Intelligencia Skála ésa Brunel Hangulati Skála érvényesítése (validitása) sikeres bizo-nyítást nyert a magyar egyetemista sportolók körében. Ez indo-kolttá teszi felhasználásukat a magyar sportpszichológusok köré-ben is, így segítve elô az élsportolók teljesítménynövelését az elkö-vetkezendô világversenyekre.

KKuullccsssszzaavvaakk: hangulati állapotok, érzelmi intelligencia, sporttel-jesítmény

SSPPOORRTT ÉÉSS MMEENNEEDDZZSSMMEENNTT:: DDÖÖNNTTÉÉSSEEKK AA PPÁÁLLYYÁÁNN BBEELLÜÜLL ÉÉSS KKÍÍVVÜÜLL

SStteerrbbeennzz TTaammááss Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestMagyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, BudapestEE--mmaaiill:: sstteerrbbeennzzttoommii@@hhoottmmaaiill..ccoomm

A sport állandó metaforája a menedzseri döntéseknek. Az üzletiélet szereplôi tanulnak a sportból, hiszen a játékosok, edzôk, sport-menedzserek olyan környezetben versenyeznek, melyben a sikeregyértelmûen mérhetô.

A menedzsmentben és a sportban mûködô döntéshozók tudásanagymértékben függ a szakterület sémáinak ismeretétôl, alkalma-zásától. A célok elérésében a döntéshozók stratégiai gondolkodá-sa versenyelônyt jelent, ezért elengedhetetlen, hogy a környezet, aversenytársak és a felmerülô lehetôségek elemzése szisztematiku-san történjen.

Az elôadás célja, hogy elemezze a sportban dolgozó szakembe-rek döntési módszereit, leleplezze a felmerülô csapdákat és segít-séget nyújtson az ellenfelek legyôzéséhez, mind a sportpályán,mind azon kívül.

EEXXEERRCCIISSEE AADDDDIICCTTIIOONNSSzzaabbóó AAttttiillaa,, VVeelleenncczzeeii AAttttiillaa,, SSzzaabbóó TTaammááss,, KKoovvááccss ÁÁrrppááddNemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet, Utánpót-lás-nevelési Igazgatóság, BudapestEE--mmaaiill:: sszzaabboo..aattttiillaa@@nnuuppii..hhuu

The beneficial effects of sports and physical activity on mindand body are clearly established in the scientific literature. In veryrare cases, however, sports and medical professionals may enco-unter individuals who train excessively and devote primary attenti-on to their exaggerated amount of training. For these individualsthe training becomes the central and most important object of con-cern in their lives. Such behaviors and attitudes may lead not onlyto injury (and the overlooking/ignorance of injury) but also to per-sonal and social problems. To mention a few, over-devotion to tra-ining may adversely affect spousal relationships, it may hinder the


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


completion of tasks at work or in school, and it may even lead tosocial isolation. When athletes and exercisers exhibit such obses-sive and compulsive exercise patterns, the behavior is referred toas exercise addiction or exercise dependence in the sport and cli-nical literature.

In Sport and Psychology-related scholastic journals many hund-reds of articles were published on exercise addiction (Szabo,2000). Browsing the web, the reader could encounter hundreds ofanecdotal and scholastic pages devoted to this topic. In spite ofsuch an exaggerated attention devoted to the topic, the Diagnosticand Statistical Manual of Mental Disorders (DSM IV), which is offi-cial publication and reference manual for mental disorders of theAmerican Psychiatric Association, does not recognize exercise ad-diction as a disease category of its own. Nevertheless, on theore-tical grounds (Brown, 1993), the symptoms of exercise addictionare similar if not identical to gambling addiction and other forms ofaddictive behaviors that are listed in the DSM IV. The only notabledifference is that in contrast to other forms of addictions, exerciseaddiction requires energy, perseverance, and a masochistic formof self-discipline to fulfill all the planed training sessions.

The psychiatric literature agrees that most addictive behavioursemerge as a consequence of other psychological problems. Exer-cise addiction may be a form of escape from a stressful life eventover which the exerciser has no control. The extant literature cle-arly reveals that even a brief period (20 min.) of exercise has an-xiety-buffering effect and triggers momentary improvement in af-fect, uplifting one’s mood, and, therefore, creating a positive men-tal cycle that is viewed as an integral mechanism in the preventi-on and/or complementary treatment of depression. The exerciserwho is equipped with such information - from media or scholasticsources - believes that exercise is not only the proper way in dea-ling with stress, but also projects a favorable social image. Moreexercise may mean more favorable positive image through whichthe struggle with stress remains hidden. This nest of rationalizationdefends the affected exerciser from the acknowledgement andeven self-recognition of the problem. Still, the consequences maybe disastrous and akin to those of other addictive behaviors. Thenwhy the DSM IV is not listing this form of abnormal behavioramong its disordered behaviors categories This talk is intended toreveal, at least in part, the answer.

AA SSPPOORRTT XXXXII.. UUTTÁÁNNPPÓÓTTLLÁÁSS--NNEEVVEELLÉÉSSII PPRROOGGRRAAMM IINNFFOORRMMAATTIIKKAAII RREENNDDSSZZEERREE

SSzzaabbóó KKrriissttóóff,, PPiiggnniittzzkkyy DDoorroottttyyaa,, VVeelleenncczzeeii AAttttiillaa,, KKoovvááccss ÁÁrrppááddNemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet, Utánpót-lás-nevelési Igazgatóság, BudapestEE--mmaaiill:: sszzaabboo..ttaammaass@@nnuuppii..hhuu

A SPORT XXI. UP-nevelési program jelenleg 13 sportágban, kö-rülbelül 40-45 ezer 6-14 éves fiatal sporttevékenységét támogatja.

A nagyszámú szereplô, támogatott szervezet (egyesületek, isko-lák, sportági szövetségek) bonyolult, a hagyományos módszerek-kel áttekinthetetlen információhalmazt jelent.

A NUPI, majd a NUSI UP-nevelési Igazgatóságán folyamatosantörténtek fejlesztések a mintegy 800 millió forintos program számí-tógépes támogatására. A szerzôk beszámolnak a fejlesztés filozófi-ájáról, az egyes állomásairól, a tanulságokról és az eredményekrôl.

AA LLEEGGÁÁLLIISS TTEELLJJEESSÍÍTTMMÉÉNNYYFFOOKKOOZZÁÁSS LLEEHHEETTÔÔSSÉÉGGEEII ÉÉSS KKOORRLLÁÁTTAAII

SSzzaabbóó SS.. AAnnddrráássBCE, Élelmiszerkémiai és Táplálkozástudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: aannddrraass..sszzaabboo@@uunnii--ccoorrvviinnuuss..hhuu

Ma élsport – nagyon sok sportágban – nem képzelhetô el haté-kony teljesítményfokozó szerek alkalmazása nélkül. Bár elvilegnincs éles határ a tiltott és legális teljesítményfokozó szerek között

az élettani hatást tekintve, de van lista a tiltott szerekrôl illetvemódszerekrôl. Azokban a sportágakban ahol az izomtömegnek, agyorserônek s a maximális erônek meghatározó szerepe van, a le-gálisan alkalmazható szerek közül kiemelkedô jelentôségû a krea-tin, a szabad aminosavak s a HMB alkalmazása. Természetesen azalapot az edzésterheléshez igazodó, azzal adekvát, tehát fehérjedústáplálkozás jelenti. Az elôadás a szabad aminosavak élettani hatá-sait (pl. antikatabolikus hatás, zsírégetô hatás) elemzi, rámutatvaa teljesítményjavulás fiziológiai hátterére (pl. gyorsabb regenerá-ció). Természetesen a teljesítménynövelésnek megvannak a korlá-tai, még a leghatékonyabb legális teljesítményfokozó szerek alkal-mazásával sem lehet a világ élére kerülni.

AA SSPPOORRTTTTEEHHEETTSSÉÉGGEEKK KKIIVVÁÁLLAASSZZTTÁÁSSAA.. PPRRAAKKTTIIKKUUMM?? TTUUDDOOMMÁÁNNYY?? MMIISSZZTTIIKKUUMM??

SSzzaabbóó TTaammááss,, TTóótthh JJóózzsseeff,, PPiiggnniittzzkkyy DDoorroottttyyaa,, SSzziivvaa ÁÁggnneess,, RReennddii MMáárriiaa,, SSzzaabbóó AAttttiillaa,, HHaazzssiikk EEnnddrree..Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet, Utánpót-lás-nevelési Igazgatóság, Budapest EE--mmaaiill:: sszzaabboo..ttaammaass@@nnuuppii..hhuu

A sporttehetségek kiválasztásának kérdése az elmúlt 40 év alattújra meg újra az érdeklôdés középpontjába került. A legutóbbi de-kád alatt egy jól leírható paradigmaváltás volt megfigyelhetô. En-nek a változásnak az elôzményeivel, természetével foglalkozik azelôadás.

A szerzôk nagyszámú megfigyelés és elemzés alapján próbálnakállást foglalni a kiválasztás témakörében. A különféle nézôpontokösszevetése, talán választ ad arra a teoretikus kérdésre, hogy a ki-választás az edzôi mûvészet, magas tudomány vagy praktikum.

A szerzôk véleménye szerint a hazai kiválasztási munka megfe-lelô szintû elméleti háttérrel rendelkezik, azonban azok a struktú-rák amelyek egy jól mûködô kiválasztási rendszerhez szüksége-sek, majdnem teljes egészében hiányoznak.

A KSI, majd NUPI tapasztalatai alapján véleményünk szerintmegalkotható egy modern, rendszerszerû kiválasztási struktúraamely nem csak az élsportot szolgálja ki, hanem a civil szféra feléis nyit.

EEXXEERRCCIISSEE CCOOUUNNTTEERRAACCTTSS CCHHAANNGGEESS IINN PPRROOTTEEAASSOOMMEE LLEE--VVEELLSS AANNDD AACCTTIIVVIITTYY AAFFTTEERR BBRRAAIINN TTRRAAUUMMAA

SSzzaabbóó ZZssóóffiiaaSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill::zzssooffii8800@@hhoottmmaaiill..ccoomm

Brain trauma is associated with long-term effects on cognitivefunction, which likely reside on the acute events after the onset ofthe injury such as changes in synaptic plasticity. Most if not allforms of synaptic plasticity are dependent on protein synthesis andlimited protein degradation, which are under the spectrum of pro-teasome action.

Accordingly, one of the objectives of this study was to determi-ne the effects of brain trauma on proteasome level and activity. Inturn, it is a known fact that the exercise can affect synaptic plasti-city and preserve cognitive function after brain trauma.

Accordingly, we wanted to evaluate the modulation of proteaso-me activity as a potential target for the action of exercise in thepathobiology of brain trauma.

Adult male Sprague-Dawley rats were subjected to the concus-sive effects of fluid percussion injury(FPI),or received sham sur-gery.One half of animals were exposed to voluntary exercise on arunning wheel, while the other half remained sedentary for 13 daysafter surgery. FPI increased the proteasome activity and the levelsof 20s alfa proteasome levels in the cytosol portion, while decrea-sed in the nuclear portion .This may indicate different actions ofthe injury in the various cellular compartments. Indeed, synaptic


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


plasticity likely involves concurrent changes in protein synthesisand degradation, and changes in gene expression.

We measure carbonyl concentration as an indicator of the deg-ree of protein damage and because carbonylated proteins serve asa substrate for the proteasome complex. FPI also increased car-bonyl levels compared to the control group, in agreement with apotential effect of injury on protein damage. Exercise reduced pro-teasome activity in the cytosol of injured and intact rats. The pro-tein level of alpha part of 20S proteasome subunit was also signi-ficantly reduced after exercise. The proteasome activity was incre-ased in the nucleus in exercise group suggesting that the proteaso-me complex is differently regulated in these cellular compartmentsas a result of FPI and exercise.

Exercise reduced carbonyl concentration in the injured rats aswell as in the intact rats.

This may indicate that the voluntary exercise decreased the le-vels of damaged proteins in the cytosol, and suggest that the exer-cise alters the protein turnover or protects proteins from oxidativedamage. These results seem to indicate that the exercise may af-fect molecular events that modulate protein synthesis and repairfollowing traumatic brain injury.supported by NIH grants NS 45804NS 50465

TTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSS ÉÉRREETTTTSSÉÉGGII ÉÉSS TTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSS FFEELLVVÉÉTTEELLIIEERREEDDMMÉÉNNYYEEIINNEEKK ÖÖSSSSZZEEHHAASSOONNLLÍÍTTÓÓ EELLEEMMZZÉÉSSEE

SSzzaallaayy GGáábboorr,, HHoonnffii LLáásszzllóóEszterházy Károly Fôiskola, EgerEE--mmaaiill:: sszzaallaayy@@eekkfftt..hhuu

2008-tól felvételi nélkül, testnevelés érettségivel lehet bekerülnia testnevelô-edzôi szak alapképzésébe. 2006-ban és 2007-ben fel-vételizettek között már többen érettségiztek is testnevelésbôl.

Összehasonlítjuk az érettségi és felvételi anyagát és követelmé-nyeit.

Számításokkal keresünk összefüggést az érettségi és felvételieredmények pontszámai között. A vizsgálat célja megállapítani,hogy az érettségi mennyiben ad azonos rangsort a felvételivel.

A vizsgálatokat az Eszterházy Károly Fôiskolára 2006-ban és2007-ben testnevelô-edzô szakra jelentkezettek körében végeztük.A számításokhoz felhasználtuk a felvételizôk alkalmassági felvéte-li, sportági felvételi, érettségi eredményeit.

Az adatok feldolgozását SPSS for Windows programmal végez-tük, az eredményeket leíróstatisztikával és korreláció-számítássalmutatjuk be.

KKéérrddéésseekk11.. Milyen és mekkora a különbség az érettségi és a felvételi kö-

vetelmények között?22.. Milyen összefüggés van az alkalmassági felvételi vizsga és az

érettségi eredmények között?33.. Milyen összefüggés van a sportági felvételi és az érettségi

eredmények között?44.. Milyen összefüggés van a felvételi pontok és az érettségi

eredmények között?HHiippoottéézziiss::Az érettségi eredmények alapján is lehet rangsort állítani a fel-

vételizôk között.

EEGGÉÉSSZZSSÉÉGGFFEEJJLLEESSZZTTÉÉSSII TTÖÖRREEKKVVÉÉSSEEKK,, SSZZAAKKMMAAII FFEELLAADDAATTOOKK,, ÉÉSS SSAAJJÁÁTT EEGGÉÉSSZZSSÉÉGGFFEEJJLLEESSZZTTÉÉSSII

EERRÔÔFFEESSZZÍÍTTÉÉSSEEKK VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA AA PPEEDDAAGGÓÓGGUUSSKKÉÉPPZZÉÉSSBBEENNSSzzaallaayy PPiirroosskkaa,, GGáássppáárr EEmmeessee,, SSiippooss KKoorrnnééllSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: sszzaallaayyhhuu@@yyaahhoooo..ccoomm

BBeevveezzeettééssAz egészség a legfôbb humán erôforrás. Fenntartásáért legin-

kább felelôs az egyén magatartásával. Az egészségfejlesztés, ésegészségvédelem szempontjából az egészségi állapot interszektori-ális, és multifaktoriális ismerete szükséges.

AA vviizzssggáállaatt ccéélljjaaA különbözô szintû, és irányú pedagógusképzésben, és tovább-

képzésben résztvevô nappali- és levelezô tagozatos hallgatókegészségfejlesztéssel, és egészségvédelemmel kapcsolatos isme-reteinek bemutatása.

AA vviizzssggáállaatt mmóóddsszzeerreeA hallgatóknak arra volt lehetôségük, hogy név és életkor meg-

határozás nélkül, az önkéntesség biztosítása mellett, véleményüketsaját egészségfejlesztési erôfeszítéseikre vonatkozóan,– az egész-ségfejlesztés témában tartott elôadás elôtt, – írásban fejtsék ki:

AA vviizzssggáállaattii mmiinnttaaA Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar

(TF) egészségtan-tanári szakos (nappali és levelezô tagozatos)hallgatói mellett a Magyar Táncmûvészeti Fôiskola tánc- és egész-ségtantanár szakos hallgatói, valamint a Kecskeméti Fôiskola Ta-nítóképzô Fôiskolai Kar hallgatói, és a TF rekreáció szakának le-velezô és posztgraduális képzésében résztvevôk (N=230) alkottáka vizsgálati mintát.

AA vváállaasszzookk ffeellddoollggoozzáássáánnaakk mmóóddjjaa–– SSaajjáátt eeggéésszzssééggffeejjlleesszzttééssii eerrôôffeesszzííttéésseeiimm tartalomelemzéssel

kerültek feldolgozásra.A válaszokat az alábbi kategóriákba soroltuk be. A/ „Leggyakrabban említett egészségfejlesztéssel kapcsolatos

saját erôfeszítések” (százalékos elôfordulása) B/ „Ritkán említett egészségfejlesztéssel kapcsolatos saját erôfe-

szítések” (százalékos elôfordulása)EErreeddmméénnyyeekkA következô kategóriákban, és vizsgált csoportokban találtuk a

jelentôs eltérést. RReennddsszzeerreess ffiizziikkaaii aakkttiivviittááss:: Egészségtan tanár szakosok, TF

N=41 1199,,55%% Egészségtantanár szakosok, MTF N=32 59,4%Tanító szakosok Kecskemét N=80 52,2% Rekreáció szakosok

N=77 50,65%Chi-négyzet *χ 2=15,75 szabadságfok df=3 Szignifika szint p<

0,001BBeetteeggsséégg mmeeggeellôôzzéésssseell kkaappccssoollaattooss aakkttiivviittááss:: kategóriában az

Egészségtan tanár szakosok, TF N=41 1122,,22%% Egészségtantanár szakosok, MTF N=32 6,25%Tanító szakosok Kecskemét N=80 41,25% Rekreáció szakosok

N=77 32,47%Chi-négyzet *χ 2=20,2 Szabadság fok df=3 Szignifika szint p<

0,000RReennddsszzeerreesseenn vvééggzzeetttt mmuunnkkaa:: Egészségtan tanár szakosok, TF

N=41 7,32% Egészségtantanár szakosok, MTF N=32 | Tanító szako-sok Kecskemét N=80 2,0% Rekreáció szakosok N=77 1199,,4488%% Chi-négyzet *χ 2=22,9 Szabadság fok df=3 Szignifika szint p< 0,000

ÖÖsssszzeeffooggllaallááss Jelen felmérésünkkel ahhoz kívántunk hozzájárulni, hogy a pe-

dagógus kompetenciák „saját élmény” összetevôit térképezzük fel.Sokat mondó adatokhoz jutottunk, a négy markánsan eltérô

csoport adatainak elemzése során.Egyrészt a köztudatban élô vélekedések tükrében a helyes táp-

lálkozás fontossága és a rendszeres fizikai aktivitás – különbözôdiplomás szakmák képviselôi között – megfelelô egészségtudatos-ságra utal. Másrészt a betegségmegelôzés fontosságának-, és adrogok használat kerülésének említésének alacsony elôfordulása ahazai romló egészségügyi-, és droghasználati statisztikáknak felel-nek meg.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


TTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSS,, MMIINNTT AA VVIIDDÁÁMMSSÁÁGG ÓÓRRÁÁJJAA!!SSzzaattmmáárrii ZZoollttáánnSZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet,Szegedi Tudományegyetem, SzegedEE--mmaaiill:: sszzaattmmaarrii@@jjggyyppkk..uu--sszzeeggeedd..hhuu

A rendszeres és pedagógiailag megfelelôen tervezett testmoz-gással számos személyiségvonás fejleszthetô. Eredményesen ala-kítható pl: a motiváció, az aktivitás, az önfegyelem, a kitartás, abátorság, az akaraterô, a küzdeni tudás, az önbizalom, a fájdalom-tûrés és az önértékelés. A személyiségvonások a társadalomba va-ló beilleszkedéshez és egyéni életünk, boldogulásunk optimális fel-tételeinek megteremtéséhez szükségesek.

A testnevelés kiemelten az a tantárgy, ami igazán megtanít azönismeretre. Azon belül a játék nagyon fontos nevelési eszköz, mi-vel felszabadult légkörben a gyermek mindig ôszintén viszonyulkörnyezetéhez, jellembeli tulajdonságait nem tudja leleplezni, an-nak értékei és hiányosságai önkéntelenül, szabadon nyilvánulnakmeg. A játékon keresztül tudatosan és tervszerûen befolyást gya-korolhatunk a gyermek személyiségének egészére.

A játékot, a testmozgást különleges örömérzés kíséri, amely atársakkal való együttlétbôl, az akadályok leküzdésébôl, a viszony-lag biztonságos háttérben jelenlevô enyhe feszültség kellemes iz-galmából fakad. Az örömteli élmény erôsíti és fejleszti az „Ént”,összetettebbé, gazdagabbá teszi a személyiséget. A derû kereséseés megtalálása tehát életünk központi motívuma lehet.

Dolgozatunkban a testnevelés szerepét vizsgáljuk az érzelmekfelôl, annak is szûkebb, speciálisabb formája a vidámság a humoroldaláról. A kutatásban a megfigyelés és kérdôíves kikérdezésmódszerét használjuk általános iskolai tanulók körében. Arra ke-ressük a választ, hogy a testnevelés órák a vidámság jegyében tel-nek-e el, illetve melyek azok az események, tényezôk amelyek ki-váltják ezt az állapotot.

Szükség van erre a vizsgálatra, mert a humor szerintünk indoko-latlanul háttérbe szoruló pedagógiai fegyver, nevelôi tulajdonság,ösztönzô erôvel bíró hatásmód, stílus. A jó órának a velejárója a jó-kedv, a jó hangulat, a derû, amit a legegyszerûbb, legkönnyebb hu-morral megteremteni.

KKuullccsssszzaavvaakk:: testnevelés, érzelem, vidámság, humor, személyiség

ÚÚTTBBAANN PPEEKKIINNGG FFEELLÉÉ((HHOOLL TTAARRTT AA MMAAGGYYAARR PPAARRAALLIIMMPPIIAAII MMOOZZGGAALLOOMM))

SSzzeekkeerreess PPááll Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége, BudapestEE--mmaaiill:: ddoorrooggii@@ffoonneesszz..hhuu

Az elôadás áttekinti a paralimpiai mozgalom rövid története,érintve a sportágakat és a fogyatékossági csoportok ismertetését.A magyarországi helyzet bemutatása. Szervezeti struktúra, sport-ágak, eredmények események, és a népszerû és eredményessportágaink rövid bemutatása.

Jövôkép. Pekingi esélyek. Mi lesz Peking után? Lehetôségek éstendenciák.

A magyar paralimpiai csapat felkészülési irányelve, célja és fel-adatainak megfogalmazásakor, figyelembe vette az IPC alapszabá-lya, valamint a sportági versenyek és a paralimpiai játékok rende-zésére vonatkozó kézikönyvében megfogalmazottakra. A nemzet-közi körülményeket és tendenciákat figyelembe véve leszögezhe-tô, hogy a magyar hagyományokat követô paralimpiai szerepléscsak a nemzetközi versenysport élvonalában tapasztalt és prog-nosztizálható változásokhoz alkalmazkodó, az eddigieknél sokkalszervezettebb, központi (MPB) centralizált irányítású, a sport ésszakszövetségek az egyesületek közötti, célirányosan és hatéko-nyan, pénzügyileg, sportszakmai, orvosi és tudományos alapon tá-mogatott, feladatmegosztásra épülô felkészüléssel lehetséges.

AA FFEELLSSÔÔ VVÉÉGGTTAAGGII TTEESSTTSSZZEEGGMMEENNSSEEKK PPÁÁLLYYAAKKÖÖVVEETTÔÔ MMOOZZGGÁÁSSAAIINNAAKK EELLEEMMZZÉÉSSEE

SSzziilláággyyii TTiibboorr,, GGááll RReennaattooSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Biomechanika Tanszék, BudapestEE--mmaaiill:: sszziillaaggyyii@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

CCééllkkiittûûzzééssAz ujjak, a kéz, és a kar helyzete és mozgása a célra mutató pályát

követô mozgások esetében eltérô típusú trajektóriát eredményez. Agyakori következmény a céltévesztés aminek korrigálása csak újabbpróbálkozások után sikerülhet. Célunk az volt, hogy megállapítsukmilyen felsô végtagi mozgás a legkedvezôbb és leginkább hatékonya pályát követô célirányos mozgások végrehajtása során.

HHiippoottéézziissKülönbözô testhelyzetekben az izületek együttmûködése eltérô.

Az optimális irányválasztás elérése érdekében a látási és a szenzo-motoros mechanizmusok egyaránt fontosak. A kinematikus lánckoordinációja fontos szerepet kap a mozgásvégrehajtás alatt. En-nek következtében a célirányos mozgás közben a kinematikai jel-lemzôk folyamatosan változnak. Feltevésünk szerint a különbözôtípusú ujjal, kézzel és karral irányított mozgások eltérô pontossá-got eredményeznek.

MMéérrééssii eelljjáárráássKét videokamerával laboratóriumi körülmények között, az APAS

rendszer felhasználásával történt felvételkészítés (Ariel Performan-ce Analysis System ver. 1.0 1998-2000, a JVC GR-DVL9800 típu-sú digitális kamerák voltak, a mintavételi frekvencia 60 Hz volt). Afelhasznált laser pointert (4.5 V) a vizsgált testszegmenshez rögzí-tettük, a kapcsolódó testrészeket a nem kívánt mozgások szem-pontjából stabilizáltuk. A felvételeket a Semmelweis EgyetemTestnevelési és Sporttudományi Karának Biomechanika Tanszé-kén készítettük.

EErreeddmméénnyyeekkA felsô végtag mozgása (lineáris és rotációs tekintetben egya-

ránt) jól értékelhetô a videofelvételek alapján. A mozgással kap-csolatos adatokból következtetéseket lehet levonni a felsô végtagikinematikus lánc elemeinek mûködésére. Várakozásunkkal ellen-tétben a koordináció a nagyobb tömegû testszegmensek esetébenbizonyult hatékonyabbnak. Az eltérések, hibatényezôk kisebbnekbizonyultak a teljes felsô végtag vezérlése során, mint a kis töme-gû testszegmensek esetében.

KKöövveettkkeezztteettéésseekkA vizuális érzékelés és a felsô végtagi kinematikai együttmûkö-

dés (a visszacsatolás indirekt hatásainak) együttes tanulmányozá-sa segíthet a mozgástanításban és a gyógyászatban egyaránt. Ki-nematikai és inverz kinetikai számításaink eredményei lehetôvé te-szik ennek megvalósítását.

TToovváábbbbii ccééllkkiittûûzzéésseekkA felsô végtag mozgásával kapcsolatos koordinációs problémá-

kat speciális módszerekkel kell a továbbiakban elemezni. Olyankomplex vizsgálatokat kell végezni, melyek segítenek abban, hogyaz érintett személyek megtanulják összhangban mûködtetni test-szegmenseiket és az esetlegesen hozzájuk kapcsolódó külsô se-gédeszközöket.

KKuullccsssszzaavvaakk:: felsô végtagi koordináció, pályakövetô vezérlés,mozgásvezérlés és dinamikus visszacsatolás, testszegmenshezrögzített jelforrás, mozgás stabilitás, rehabilitáció

TTHHIIRRDD CCUULLTTUURREE KKIIDDSS –– AA TTEESSTTNNEEVVEELLÉÉSS TTAANNÍÍTTÁÁSSÁÁNNAAKK SSAAJJÁÁTTOOSSSSÁÁGGAAII NNEEMMZZEETTKKÖÖZZII KKÖÖRRNNYYEEZZEETTBBEENN

SSzziillvvaa ZZssuuzzssaannnnaaPhysical Education TeacherAmerican International School of BudapestLower Elementary SchoolEE--mmaaiill:: zzsszziillvvaa@@bbuuddaa..aaiissbb..hhuu

A címben szereplô angol kifejezés szó szerint fordításban „har-madik kultúrájú gyermekeket“ jelent, aki egy speciális intézmény-ben: „nemzetközi iskolában“ tanul, mely nem a saját nemzetének


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


iskolája, de nem is az adott ország helyi intézménye, hanem egyúgynevezett „harmadik kultúrát“ képviselô világ. Egy definíció sze-rint „olyan személyt nevezhetünk így, aki a gyermekkorának jelen-tôs részét a szülei kultúrájától távol töltötte. A Third Culture Kid(továbbiakban TCK) mindenféle kultúrával könnyen alakít ki kap-csolatot, míg egyet sem birtokol teljes mértékben. A TCK életta-pasztalatában minden kultúrából, mellyel kapcsolatba került, in-tegrál elemeket, de nem tartozik egyikhez sem. Illetve valójábanegy csoporthoz tartozik: ahhoz, ahol a többiek is hasonló háttérrelrendelkeznek, a „TCK“ csoportjához.“

Azt gondolhatnánk, hogy egy nemzetközi iskolában felnôni ren-geteg elônnyel jár, hiszen ez egy színes, érdekes világ, ahol a diá-kok is, tanárok is a világ különbözô pontjairól jönnek. Abba a bu-dapesti intézménybe, ahol a szerzôk a pedagógiai tapasztalataikatszerezték, a diákok 47 különbözô országból érkeztek, és a tanárikar is 14 különbözô országból verbuválódott. Egy ilyen helyen azoktatás tárgyi feltételei kiválóak és olyan gyermek is akad, aki máróvodásként négy különbözô nyelven beszél anyanyelvi szinten.(De valóban beszéli-e egy ilyen gyermek a saját nyelvét? Csak aszavakat érti, vagy a szavak mögötti világot is)

Az adott iskola statisztikája szerint ebben a 14 évfolyamos intéz-ményben (mely nemzetközi érettségivel zárul) átlagosan háromévet töltenek a gyermekek - a szülôk munkája miatt a legtöbbenmég ennél is gyakrabban költöznek. Az osztályokat minden évbenújra szervezik és egy osztályfônök csak egy évig foglalkozik agyermekekkel. Minden évben más osztálytársak, más tanár, egy-két-három évente más iskola, más ország.

Mindez nem csupán a gyermekekre van egész életüket befolyá-soló hatással, de a pedagógust is különleges feladatok elé állítja.Nem csak az a kérdés, hogy vajon hogyan lehet így egy tantervetvégigvinni, de ami a lényegesebb: meg kell értenie ezeket a gyer-mekeket, a sajátos helyzetükkel az ebbôl fakadó reakcióikkalegyütt. El kell fogadnia az állandó változást ebben a gyorsan vál-tozó világban, biztos pontot nyújtva tanítványainak, még akkor is,ha munkájának hosszú távú gyümölcsét csak sejti.

„„AA DDIIÁÁKKOOKK SSPPOORRTTJJAA AA TTAANNÓÓRRÁÁNN KKÍÍVVÜÜLL””SSzzllaattéénnyyii GGyyöörrggyyMagyar Diáksport Szövetség, BudapestEE--mmaaiill:: mmddsszzookk@@mmddsszz..hhuu

Az elôadás célja egy rövid elôadás keretén belül megvillantaniés bemutatni a magyarországi fiatalok sportolási szokásait és lehe-tôségeit kiemelten a tanórán kívüli diáksport lehetôségein belül.

Az elôadás egy rövid helyzetelemzéssel indulna, amely elsôsor-ban a lehetséges és szükséges feladatokat veszi számba az ehhezkapcsolódó stratégiai és fejlesztési célokat.

Megjeleníti az elôadás a jelenlegi szervezeti rendszert az ebbenfolyó foglakoztatást és versenyrendszert, de nem titkolja, hogy erendszer jelenleg leépülôben van, mely rendkívül káros folyamat ajövô egészségi állapotát illetôen valamint a sport utánpótlás bázi-sát tekintve.

Különleges megközelítéssel felvillan egy rövid vizsgálat a sport-ban és ezen belül a diáksportban az esélyegyenlôség megléteszükségessége vagy éppen az utóbbi tizenöt évben erôsôdô hiá-nya. Ezek feloldására tett javaslatok is megfogalmazódnak.

A fentiekkel szorosan összefüggôen mutatja meg - vagy tesz erekísérletet - az elôadás a diáksport finanszírozási állapotát a lehet-séges irányokat ha célokat - Nemzeti Sportstratégia - komolyanvégre is kívánja hajtani a mindenkori kormány.

Az elôadás összegzése a fenti gondolatok jegyében megkísérelegy világos, pontokba szedett programot vázolni, melyhez mindensportot szeretô és döntéshelyzetben lévôt az ügy segítése mellé ál-líthat.

ÉÉLLVVOONNAALLBBEELLII SSPPOORRTTOOLLÓÓ NNÔÔKK CCSSOONNTTSSÛÛRRÛÛSSÉÉGG PPRROOFFIILLJJÁÁNNAAKK ÚÚJJSSZZEERRÛÛ BBEEMMUUTTAATTÁÁSSAA

SSzzôôttss GGáábboorrSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar,Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, BudapestEE--mmaaiill:: sszzoottss@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

BBeevveezzeettééss,, ccééllkkiittûûzzééssRégi törekvés vizsgálati eredményeink szemléletesebb bemuta-

tása, fôleg ha ez valóban biológiai tartalommal is bír, ezért a szer-zô CÉLKITÛZÉSE egyrészt az volt, hogy oly módon lehessen be-mutatni eltérô sportágakat ûzô élsportoló nôk csontsûrûség érté-keit, hogy azok valóban szemléltessék az eltérô terhelésbôl adódókülönbségeket, másrészt keresni egy olyan mérôszámot, aminek asegítségével összevethetôek az eltérô sportágakat ûzôk, eltérô ré-giókban mért csontsûrûség értékei.

VViizzssggáálltt sszzeemmééllyyeekk,, mmóóddsszzeerrA vizsgálatokban hét sportág 94 képviselôje vett részt, akik

sportáguk élversenyzôi. A résztvevô személyek edzésmúltja >14év, illetve a heti edzésóra >25 óra. Átlagos életkorúk: 22,4±3,9 át-lagos testtömegük: 66,6±11,0 , míg átlagos, BMI értékük:22,3±3,0

A csontsûrûséget DEXA készülék segítségével mértük, a statisz-tikai módszerek közül varianciaanalízist illetve a már említett újmérôszám kiszámításánál a Heron-képletet és a Pytagoras-tételthasználták.

EErreeddmméénnyyeekk- Különbözô sportágak képviselôinél az egyes régiókban mért

BMD illetve Z-score értékek ill. ezek %-os eltérése az adott sport-ág jellegébôl adódóan az eltérô fizikai terhelés következtében kü-lönbözôek.

- Sportáganként változó mértékben hol a csípô, hol az alkar, hola gerinc BMD-je mutatott eltérô értékeket, ezen mérôszámok azon-ban nehezen voltak összevethetôk.

Az elôadásban bemutatandó módszer segítségével talán sikerültegy olyan ábrázolási technikát találni, melynek segítségével szem-léletesebb módon és akár egyetlen ábrán is be lehet mutatni külön-bözô sportolók eltérô régiók mért csontsûrûség értékeit.

-A felhasznált módszerrel sikerült egy olyan mérôszámot találni,melynek segítségével egyetlen számmal jellemezhetjük különbözôsportágat ûzôk eltérô régiókban mért csontsûrûség értékeit.

MMeeggbbeesszzééllééssA kapott eredmények láttán számos kérdést tehetünk fel ma-

gunknak:Mi a célszerû?: eltérô sportágat ûzôk esetén egyformán fej-leszteni minden régió BMD-jét?, Eltérhetünk-e a megszokott edzésmódszerektôl? Ez lenneélettani szempontból az egészséges! De ez nem megy-e azeredményesség rovására?A sport abbahagyása után regenerálható-e az eltérô terhelés-bôl adódó eltérô BMD? A túlzott egyoldalú terhelés mikortól káros?Hol támogatja az edzésmódszer a BMD-t?Egy-egy anatómiai hely csontsûrûség értékeinek bemutatá-sakor kiderülhet mérték és minôség összefüggenek egymás-sal?Sportágakat hasonlítunk össze: így a szisztémás hatáson kí-vül egyértelmûen látszik a lokális hatás is!

MMII AA CCÉÉLL?? CCssaakk aazz EERREEDDMMÉÉNNYYEESSSSÉÉGG vvaaggyy CCSSOONNTTEEGGÉÉSSZZ--SSÉÉGG mmeeggôôrrzzééssee ééss aazz EERREEDDMMÉÉNNYYEESSSSÉÉGG??

MMEEGGOOLLDDÁÁSS??:: mmeeggffeelleellôô úújj eeddzzééssmmóóddsszzeerrttaann?? vvaaggyy??


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


AA MMAAGGYYAARROORRSSZZÁÁGGII SSEERRDDÜÜLLÔÔKKOORRÚÚAAKK FFIIZZIIKKAAII AAKKTTIIVVIITTÁÁSSAATTEELLEEVVÍÍZZIIÓÓZZÁÁSSII SSZZOOKKÁÁSSAAIIKK TTÜÜKKRRÉÉBBEENN

TTaakkááccss BBeenncceeSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: tt..ff..bbeennccee@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Magyarországon az 1990-es évek több szempontból is komolyváltozásokat hozott, így tömegkommunikációs aspektusból is jelen-tôs fordulatkônek tekinthetô ezen idôpont. Az addigra már kialakultés többé-kevésbé kiforrott magyarországi médiumok forradalmi vál-tozásai a társadalmon belüli jelentôs átalakulással jártak. A rend-szerváltás után született gyermekek, az addig megszokott és iránytmutató szakrális majd modern világ után (Vass, 2006) a globálismédia korába csöppentek, amelyben már a tradicionális értékren-dek helyett az amerikai agresszív kultúra a domináns. Ennek jellem-zôje, hogy az iskola, a család, az egyház nevelô és példát mutatófunkciói eltorzultak a csak gazdaságilag érdekelt csoportok felé(Gerbner, 2000) akiknek elsôdleges célja az emberi üdv megterem-tése helyett a hatalom megszerzése (Vass, 2006). A XXI. század kez-detén a televízió a hatalom. Világ-hatalom. Az egyéb tömegkommu-nikációs eszközök (internet, telefon, rádió) még nem tudták felülírnihegemón szerepét, melyet a tömegkommunikációs információ-rob-banásban töltött be az elôzô évszázadban (Svennik, 2001). Éppenezért kiemelten fontos az 1990 után születettek életében a televízió-zás, mint jelenség szerepe, s amely által korunk legnagyobb beteg-sége is kialakult: az ülô életmód, a fizikai inaktivitás.

Célom bemutatni, hogy milyen szerepet játszik a televízió a 13-17 éves fiúk és lányok életvitelében, a nézettségi mutatók és a fi-zikai aktivitás összevetésében.

BBUUDDAAPPEESSTT OOLLIIMMPPIIAAII KKAANNDDIIDDÁÁLLÁÁSSAATTaakkááccss FFeerreennccSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: mmaarraa@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

Már az újkori olimpiai mozgalom elôtt felvetôdött Magyarorszá-gon egy pest-budai olimpiai verseny gondolata. Kis János filozófusés Berzsenyi, a költô írt az ókori versenyjátékokról, Nemes Kere-kes Mihály pedig Széchenyi grófnak küldött levelében részletesenis kifejtette egy „magyar olimpiász ” koncepcióját.

Az 1896-os athéni olimpia körül kialakult görög belpolitikai vál-ság kapcsán Kemény Ferenc javasolta, hogy a millenniumi ünnep-ségek keretén belül Budapest rendezze meg az elsô modern olim-piát. Ezt a VKM forráshiányra és tapasztalatlanságra hivatkozvaelutasította.

Az 1911-ben Budapesten tartott NOB ülésen került szóba az1920-as olimpia Magyarországra hozatala. Az 1914-es NOB elô-szavazáson elvileg megkapta a magyar fôváros a rendezés jogát,de a világháború után politikai okok miatt erre nem kerülhetett sor.

A Nemzeti Stadion építése évtizedekig generálta a budapestiolimpiát, de sokáig egyikbôl sem lett semmi.

A Népstadion 1953-as átadása után komoly esélyünk támadt az1960-as olimpiára, amire a fôváros be is adta a kandidálást, amitazonban Róma elvitt elôlünk.

Az újabb magyar olimpiát a Fidesz-kormány tûzte napirendre2000-ben. Az elôkészületek lendületesen beindultak, a megvalósí-tási tanulmány is elkészült, de a választások után az új kormánynem állt az ügy mellé.

A Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) megalakulásával ismétfelélénkült a magyarországi olimpia rendezésének elôsegítése,amely jelenleg is zajlik

AA SSZZAAKKMMAAII ÉÉSS TTUUDDOOMMÁÁNNYYOOSS KKÉÉPPZZÉÉSS KKAAPPCCSSOOLLAATTAA AA TTEESSTTKKUULLTTUURRÁÁLLIISS FFEELLSSÔÔOOKKTTAATTÁÁSSBBAANN

ÚÚJJ KKIIHHÍÍVVÁÁSSOOKK TTiihhaannyyii JJóózzsseeffSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestEE--mmaaiill:: ttiihhaannyyii@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

A magyar felsôoktatás a legjelentôsebb változáson megy keresz-tül a háromlépcsôs (ciklusos) képzés bevezetésével. Sokan úgygondolják, hogy ez csupán szerkezeti változás és a tartalmi változá-sokról megfeledkeznek. Holott ez a változás a gondolkodásmódmegváltozását is igényli, divatos szóval élve paradigmaváltásnakkell bekövetkeznie. Új módon kell gondolkodnunk a szakma és a tu-domány kapcsolatáról, amely eredendôen elválaszthatatlan voltmindig is. A sporttudomány alapú képzési területeken a szakmai ésa tudományos képzés még ma is mintha egymástól elkülönülô fel-adata lenne az oktatásnak. Úgy tûnhet, hogy a szakmai tudás vala-mi színtiszta tapasztalatra épülô ismerethalmaz lenne, a tudományosképzés pedig a gyakorlattól elszakadó tudóskodást jelentené. Az újszerkezettel, hacsak nem obstruáljuk a jelen és jövô kihívását, ésnem akarunk végleg leszakadni a másképpen gondolkodó világtól,végre összekapcsolódhat a tudományos ismeret és a szakmai tudás.

Ahhoz, hogy ennek a kihívásnak megfeleljünk, a felsôoktatás-ban tanítók gondolkodásmódjának meg kell változni. A kutatásranem, mint szükséges rosszra kell tekinteni, hanem belsô kényszer-bôl fakadó, a jelenségek mozgató rúgóit megismerni akaró attitûd-del élni. Nem kétséges, hogy az új rendszerben egyre nagyobb ke-reslet lesz a felsôoktatásban azok iránt, akik nem csak szakmai ta-pasztalattal rendelkeznek, de képesek a szakma nap, mint nap fel-merülô kérdéseire tudományos választ adni, akik képesek kutatá-si eredményeiket nemzetközi szakmai és tudományos fórumokonmegmérettetni, megvitatni és publikálni.

Az új rendszernek és ennek törvényi hátterének követelményei-vel már ma is fájdalmasan szembesülnek a testnevelés és sport fel-sôoktatási intézményei, intézetei, tanszékei. Nem sok idô fog eltel-ni, hogy a tudományos fokozat önmagában nem lesz elég a felsô-oktatási kinevezési létrán a feljebb kapaszkodáshoz. Ennél mártöbb kell: folyamatos, magas szintû, tudományosan megalapozottszakmai munkára lesz szükség. Ez az egyetlen útja a felemelke-désnek, a nemzetközi versenyképességnek, szakmánk és tudo-mányterületünk akadémiai elfogadásának Reméljük így lesz. Ha-csak ismételten nem a jól bevált magyar modellre hivatkozunk,ami tudjuk, jobbára a helyben járást jelenti. Reméljük nem így lesz.Hogy mit kell tennünk? Hát ezt kellene végre jól kibeszélni, de leg-fôképpen cselekedni.

HHÉÉRRAAKKLLÉÉSSZZ BBAAJJNNOOKK-- ÉÉSS CCSSIILLLLAAGGPPRROOGGRRAAMM CCÉÉLLJJAAII,, MMÛÛKKÖÖDDÉÉSSII RREENNDDJJEE,, TTAAPPAASSZZTTAALLAATTAAII

TTóótthh JJóózzsseeffNemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet, Utánpót-lás-nevelési Igazgatóság, BudapestEE--mmaaiill:: ttootthh..jjoozzsseeff@@nnuuppii..hhuu

A Héraklész Bajnokprogramot évek óta a magyar sport sikertör-téneteként említik.

Mitôl sikeres, hogyan mûködik ez a program?A sportteljesítmény szempontjából legérzékenyebb korban 14-

18 év között segíti a legtehetségesebb fiatalokat.Évek óta kiszámítható módon biztosít jelentôs támogatást az

utánpótlás korú sportolók felkészítésére. A 2001-es indulás ótaösszesen több mint 3 milliárd forint központi állami támogatást ka-pott a program. (2006-ban 640 millió forint volt a költségvetése.)

Az anyagi források felhasználásának olyan rendszerét sikerültkialakítani, amely biztosítja a nyilvánosságot, a kontrolálhatósá-got, a hatékonyságot.

A program középpontjában a fiatalok folyamatos képzésénekbiztosítása áll. A források legnagyobb része ezért az edzôtáborokés a keretedzések megtartását, illetve a programokat vezetô edzôk


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


díjazását szolgálja. Évente hozzávetôleg 35 ezer edzôtábori napotfinanszíroz, továbbá 20 sportágban 23 fôállású és 93 részfoglalko-zású edzôt foglalkoztat a program.

A szövetségek a legtehetségesebb versenyzôket tudták kiválasz-tani és felkészült, elhivatott edzôket delegáltak a programba.

Az utánpótlás korosztályok eredményessége a legtöbb sportág-ban javult, más sportágakban stabilizálódott.

Az eredmények jó alapot jelentenek arra, hogy a magyar sporta felnôtt mezônyben is megôrizze kiemelkedô helyét a nemzetekrangsorában.

A Bajnokprogramra épülve 2006-tól mûködik a Héraklész Csil-lagprogram, mely olyan 23 éves korig biztosítják a további rend-szeres felkészítés, a nemzetközi versenyeztetés, de egyben a spor-tolói egzisztenciateremtés feltételeit is.

AAZZ EENNDDOOKKRRIINN SSZZÍÍVVMMÛÛKKÖÖDDÉÉSS SSZZAABBÁÁLLYYOOZZÁÁSSAA ÉÉSS DDIIAAGGNNOOSSZZTTIIKKUUSS JJEELLEENNTTÔÔSSÉÉGGEE

TTóótthh MMiikkllóóss,, SSkkoouummaall RRéékkaa,, FFööllddeess GGáábboorr,, SSzzookkooddii IIssttvváánnSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar,Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, BudapestEE--mmaaiill:: ttootthhmmiikk11@@hhoottmmaaiill..ccoomm

Az emlôs szív pumpafunkcióján túl endokrin mûködéssel is ren-delkezik. A pitvarok döntôen az atriális natriuretikus peptidet(ANP) a kamrák a B-típusú natriuretikus peptidet (BNP) termelik.A hormonok fô hatásai megegyeznek a fôbb szívgyógyszer csopor-tok hatásaival, így natriurezist, diurézist, vazodilatációt váltanak kiés antagonizálják a renin angiotenzin rendszert. A hatásokat 2, c-GMP-hez kapcsolt receptor mediálja. Ideális hatáskombinációjukterápiásan nem használható ki, hiszen csak parenterálisan adhatókés extravazációt okozó hatásuk miatt tüdôödémára hajlamosíta-nak. A hormonok pre-pro-hormon formájában szintetizálódnak,majd prohormonként raktározódnak a szívizomsejtek szekréciósgranulumaiban. A szekréció fiziológiai ingere a megnövekedett fal-feszülés. Ennek hatására equimoláris mennyiségben jut a kerin-gésbe a prohormon c-terminális biológiailag hatásos formája és ahatással nem bíró N-terminális forma. Az N-terminális fragmentumfél életideje sokkal hosszabb, ezért a rendszer jellemzésére alkal-masabb. Az ANP az elôterhelés a BNP az utóterhelés specifikus in-dikátora. Mérésük diagnosztikus, prognosztikus jelentôségû ésplazmaszintjük terápiás monitorozásra is alkalmas. Eltérôen aklasszikus endokrin rendszerektôl trophormonjuk nem ismert, hi-ánybetegség, illetve malignus túlprodukció sem lép fel. A biológi-ailag hatásos forma receptor mediált és enzim mediált módon tû-nik el a keringésbôl , ezért ezen mechanizmusok gátlása ígéretesterápiás lehetôség.

AA SSZZEEGGEEDDII TTUUDDOOMMÁÁNNYYEEGGYYEETTEEMM NNÔÔII AALLKKAALLMMAAZZOOTTTTAAIINNAAKKAAKKTTIIVVIITTÁÁSSAA AAZZ EEGGYYEETTEEMM SSPPOORRTTÉÉLLEETTÉÉBBEENN

TTrréénnyyiinnéé RRáákkóócczzii ZZssuuzzssaannnnaaSzegedi Tudományegyetem Sportközpont, SzegedEE--mmaaiill:: rraakkoocczzii@@ssppoorrtt..uu--sszzeeggeedd..hhuu

A hazai egyetemi-fôiskolai testnevelés foglalkozások mellettszámos helyen az egyetemi sportklubok biztosítják a rendszerestestmozgás feltételeit az egyetem polgárai számára.

A Szegedi Tudományegyetem több sportlétesítményt tart fenn,ahol egyetemünk tanuló ifjúsága, dolgozói, alkalmazottai egyetemikeretek között sportolhatnak, jó néhány mozgásformában, külön-bözô céllal, szinten és rendszerességgel.

Vizsgálatom témája egyben célja az volt, hogy önálló kutatásalapján választ keressek arra a kérdésre, hogy a több mint másfélévtizede megkezdôdött politikai, gazdasági átalakulás hogyan ha-tott városunk egyetemi sportegyesületének szervezeti felépítésére,mûködésére, különösen az egyetem nôi dolgozóinak aktivitásáraaz egyetem sportéletében. Feladatomnak tartottam megismerniazokat a dokumentumokat, amelyek fellelhetôk egyetemünk

sportklubjának fejlesztési programjában az államszocializmus ide-jén, valamint a rendszerváltás folyamatában.

Ez a dolgozat egyetemünk sportklubjának (Universitas SportClub Szeged) és részben jogelôdjének (József Attila Tudománye-gyetem Sport Club Szeged) szervezeti felépítését, mûködését, ezenbelül is a nôi alkalmazottaknak az egyetem sportéletében elfoglalthelyét, szerepét (fizikai aktivitás, edzôi feladatok, szervezôi-, veze-tôi teendôk, stb.) vizsgálja. A mûködô (mûködött) sportszakosztá-lyokban, mit, hol és milyen szinten sportolnak (sportoltak) azegyetem nôi alkalmazottai.

Felmerült kérdésekre az 1963-2006. év között, a szegedi JózsefAttila Tudományegyetem Szakszervezeti Bizottságának sportprog-ramjától, az Universitas Sport Club Szeged jelen mûködéséig, do-kumentált írásos munkák áttanulmányozásával, megjelent tanul-mányok, újságcikkek áttekintésével és ezen idôszak egyesületi ve-zetôivel végzett mélyinterjúkkal igyekszem választ adni.

A felsôoktatás testnevelését és sportját (versenysport, szabad-idôsport) vizsgáló szerény számú felmérések tanulmányozásakor,egyes szerzôk (Földesiné Szabó Gy., Laki L.-Nyerges M., Gyôri P.,Gál L.) néhol utaltak a létesítményfejlesztési, tárgyi valamint sze-mélyi feltételek romló helyzetére, amely az egyetemi sport jövôjétkomolyan veszélyezteti.

Megítélésem szerint kevés az olyan írásmû, amely a helyi felsô-oktatás sportjának jellemzôit, sajátosságait, az átalakulás valós ne-hézségeit tárja föl, tekintettel a nôi alkalmazottak egyetemi sport-életben betöltött helyére, szerepére.

Úgy vélem, mind az elméletben, mind a gyakorlatban tevékeny-kedô szakemberek számára hasznos lehet, ennek a kérdésnek atisztázása, illetve olyan kutatói eredmények megismerése (egynagyváros egyetemi sportjának felépítése, mûködése, nôi alkal-mazottaik aktivitása a múltban és napjainkban), amelyek hozzájá-rulhatnak e problémakör mélyebb feltárásához.

SSPPOORRTTOOLLÓÓ FFIIAATTAALLOOKK TTEESSTTFFEELLÉÉPPÍÍTTÉÉSSÉÉNNEEKK KKÜÜLLÖÖNNBBSSÉÉGGEEIIAAZZ EERREEDDMMÉÉNNYYEESSSSÉÉGG FFÜÜGGGGVVÉÉNNYYÉÉBBEENN

TTrróózznnaaii ZZssóóffiiaa,, PPááppaaii JJúúlliiaaNemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Utánpótlás-nevelési Igazgatóság BudapestEE--mmaaiill:: ttrroozznnaaii..zzssooffiiaa@@nnuuppii..hhuu

Elôadásunk a nemzetközi- és világversenyeken eredményesenszereplô élsportoló lányok és fiúk testfelépítésével foglalkozik.

MMuunnkkáánnkkbbaann aazz aalláábbbbii kkéérrddéésseekkrree kkeerreessttüükk aa vváállaasszz11.. Van-e különbség az azonos sportágat ûzô eredményes és ke-

vésbé eredményes sportolók testméreteiben, testösszetételében éstestalkatában?

22.. Az eltérések a sportágak és a nemek között konzisztensnektekinthetôk-e?

A vizsgálat alanyai a Héraklész Bajnokprogram elit utánpótlás-korú sportolói voltak. Összesen 610 fiatal adatait elemeztük (fiúkN=324; lányok N= 286). Fôleg aerob jellegû, egyéni sportágakképviselôit vizsgáltuk. A fiúk 6, a lányok 5 sportágat képviseltek(atlétika, öttusa, kajak, kenu, triatlon, torna). Az eredményesebbsportolók csoportjába azokat választottuk, akik Európa- vagy vi-lágbajnokságokon 1-8. helyezést értek el. Ezeknek száma a jelenmintában 98 fô volt.

A feldolgozásba a testmagasságot, testtömeget, az ülômagassá-got, a csípômagasságot, a váll- és csípôszélességet, a mellkaske-rületet, a felkar- és combkerületet; a számított értékek közül a test-összetevôket és a szomatotípust vontuk be.

Az antropometriai szomatotípust Heath és Carter módszerealapján számítottuk Szmodis regresszióegyenleteinek felhasz-nálásával. A testösszetételt Drinkwater és Ross módszeréneksegítségével határoztuk meg. A z-értékekek számításához aRoss és Wilson által konstruált unisex humán fantom adataithasználtuk.

A feldolgozás során alapstatisztikát számoltunk. A csoportokközötti összehasonlítást kétmintás t-próbával végeztük. A szignifi-kancia szintjét 5%-nak választottuk.

Eredményeink azt mutatják, hogy az eredményesebb sportolók


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


testalkata különbözik az azonos sportágban kevésbé eredményessportoló társaikétól.

Az eredményesebb sportoló általában magasabb, vagy hosszabbaz alsó végtagja, vagy szélesebb a válla, nagyobb a mellkaskerü-lete. A lányoknál a férfias törzs is elônyt jelenthet a jobb helyezésszempontjából.

Az eredményesebbek testösszetételére -kevés kivételtôl eltekint-ve- a nagyobb izomtömeg és a kisebb zsírtömeg a jellemzô.

A különbözô sportágakban egyaránt megfigyelhetô, hogy azeredményesebbek csoportja mind a fiúknál, mind a lányoknál ál-talában nyúlánkabb testfelépítésû. Egyedül az öttusázó lányoknálnem találtunk eltérést az eredményesebb és a kevésbé eredmé-nyes sportolók testfelépítésében.

KKuullccsssszzaavvaakk:: Eredményesség, testarányok, testösszetétel, test-alkat.

CCHHEENN--SSTTÍÍLLUUSSÚÚ TTAAII JJII QQUUAANN GGYYAAKKOORRLLÓÓKK PPSSZZIICCHHOOLLÓÓGGIIAAII VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA

VVaarrggaa--PPiinnttéérr BBaarrbbaarraa11,, LLéénnáárrtt ÁÁggoottaa22,, PPaavvlliikk GGáábboorr11,, TTóótthh LLáásszzllóó22

1Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar,Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest2Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Pszi-chológia Tanszék, Budapest EE--mmaaiill::vvaarrggaa--ppiinntteerrbb..@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

A nyugati világ gondolkodásmódjától alapvetôen eltérô menta-litás, az egészségmegôrzésre helyezett hangsúly, a minden életkor-ban elkezdhetô gyakorlás hívta fel figyelmünket a Chen-stílusú TaiJi Quanra. Célunk, hogy feltérképezzük ennek a harcmûvészetiágazatnak az egészségre gyakorolt hatásait mind a pszichológia,mind az élettan módszereivel. Ez az elôadás a pszichológiai ered-mények egy részét mutatja be.

75 Chen-stílusú Tai Ji-t gyakorló személyt kértünk meg, hogytöltsék ki kérdôíveinket, 34 férfit és 41 nôt (átlag életkoruk:. 36,76,ill. 37,61).

A pszichológiai vizsgálat során a következô teszteket alkalmaz-tuk: CPI, TCI (személyiség tesztek), Rotter-féle külsô-belsô kont-rollos attitûd skála, PIK (pszichés immunkompetencia), AAI-H(szorongás, arousal kérdôív), GHQ (Goldberg-féle ÁltalánosEgészségi Állapot), ACSI-28 (sportolók megküzdési stratégiái kér-dôív), STAI-FX-1, STAI-FX-2 (aktuális- és vonás szorongás teszt).

Számításainkat STATISTICA programmal végeztük, független T-próbát és ANOVA statisztikákat alkalmazva.

A tanítások szerint 3 év gyakorlás után jelennek meg tartósan aTai Ji pozitív hatásai. Eredményeink 3,5 edzéssel töltött év utánigazoltak szignifikáns különbségeket a jobb Célkitûzés/mentálisfelkészülés, valamint az Edzô általi irányíthatóság és a Közösségi-ség tekintetében. Úgy véljük, a jobb Célkitûzés/mentális fel-készülés annak következménye, hogy a Tai Ji nagy koncentrációtigényel, így egy idô után a mentális képességek és a precizitás isjavul. A sportolók, minden sportágra jellemzôen, az évek múlásá-val egyre jobban elfogadják az edzô iránymutatásait, míg a Közös-ségiség annak tulajdonítható, hogy az egyén saját útjának megta-lálását követôen már könnyebben fordul mások felé.

Tekintettel arra, hogy a fejlôdés mértékét az edzéssel töltött órákszáma is befolyásolja, az edzéssel töltött éveken kívül az összesedzésórára vonatkozóan is végeztünk számításokat. Ebben azesetben 500 edzésóra után az Önbizalom és teljesítménymotivációbizonyult szignifikánsan jobbnak, 1000 edzésóra után pedig a Cél-kitûzés és Kontroll képesség. 1500 edzésórát követôen ezen érté-kek még nagyobb különbségeket mutattak, valamint további fak-torok, az Öntisztelet és a Leleményesség társultak az említett fak-torokhoz.

KKuullccsssszzaavvaakk:: Chen-stílusú Tai Ji Quan, sportolói megküzdésistratégiák, személyiségtesztek, szorongás

AAZZ EEGGÉÉSSZZSSÉÉGGNNEEVVEELLÉÉSS HHAATTÉÉKKOONNYYSSÁÁGGAA AA CCSSAALLÁÁDDBBAANN --EEGGYY LLEEHHEETTSSÉÉGGEESS KKUUTTAATTÁÁSSMMÓÓDDSSZZEERRTTAANNII MMEEGGKKÖÖZZEELLÍÍTTÉÉSS

VVáárrii PPéétteerr,, CCssáánnyyii TTaammááss ELTE Tanító- és Óvóképzô Fôiskolai Kar, BudapestEE--mmaaiill:: vvaarriippeettee@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

Napjainkban a „civilizációs ártalmak”, „mozgásszegény élet-mód” kifejezések már-már közhelyesen hangzanak, ám letagadha-tatlan tény, hogy a technika rohamos fejlôdése, a modernizáció afizikai aktivitás háttérbe szorulását és az ülô életmód mind inkábbnagyobb térhódítását eredményezi. Ez a tendencia szemléletesentükrözôdik a különbözô egészségügyi problémák (daganatos meg-betegedések, szív- és érrendszeri betegségek, mozgatórendszerkülönbözô elváltozásai, idegrendszeri és anyagcserezavarok) elô-fordulásának növekedésében. A rizikófaktorok megjelenése egyrekorábbi életkori szakaszokra tehetô (Bihari és mtsai, 1998), ezértkülönösen fontosnak tartjuk a gyermekek életmódjának vizsgála-tát. Az életmód alakításáért felelôs két legfontosabb pedagógiaiszereplô, a család (mint elsôdleges szocializációs és mintaadó kö-zeg), és az iskola (mint az oktatás-nevelés intézményi színtere).

Két éves követéses kutatásunkat a fôváros különbözô kerületei-ben és eltérô lakókörnyezetben található iskolák 9-11 éves tanuló-inak bevonásával végezzük, és a család és az iskola egyes élet-módelemek formálásában játszott szerepét térképezzük fel. A csa-lád vonatkozásában, a mintában szereplô gyermekek és család-tagjaik szocio-ökonómiai státuszát, fizikai aktivitással kapcsolatosbeállítódását, egészséghez kapcsolódó szokásrendszerük egyeselemeit (pl. táplálkozási szokások, sportolási szokások) kérdôíveksegítségével igyekszünk feltárni. Vizsgáltunkban jelentôs szerepetkap a testösszetétel mérése, amely mint a pedagógiai hatásrend-szer egy lehetséges, objektív visszajelentése kerül értelmezésre. Atestösszetétel megállapításához bioimpedancia analízist alkalma-zunk (BIA 101 RJL/Akern készülék), az eredmények feldolgozásáta készülékhez tartozó „BIATEST” szoftvercsomag segíti.

KKuullccsssszzaavvaakk:: család, életmód, fizikai aktivitás, testösszetétel

SSZZEENNTT--GGYYÖÖRRGGYYII AALLBBEERRTT AA NNOOBBEELL--DDÍÍJJAASS TTUUDDÓÓSS,, SSPPOORRTTOOLLÓÓ ÉÉSS SSPPOORRTTVVEEZZEETTÔÔ

VVaarrrróó OOsszzkkáárrSzegedi Tudományegyetem, SzegedEE--mmaaiill:: vvaarrrroo..oosszzkkaarr@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

Elôadásommal a kivételes tudós és sportember Szent-GyörgyiAlbert bemutatására vállalkozom, annak kapcsán, hogy 70 éve,1937. december 10-én vette át a Nobel díjat. A díjat a biológiaioxidáció, és a C-vitamin felfedezése terén tett munkásságáért kap-ta. Ô az egyetlen magyar tudós, aki az itthoni kutatásaiért érde-melte ki a díjat.

Szent-Györgyi Albert életpályájának legfényesebb útját, kutatómunkájának legmeghatározóbb éveit Szegeden töltötte el, az 1930és 1945 közötti idôszakban. Legnagyobb tudományos felfedezései ittszülettek, itt alapozta meg a sejtlégzési mechanizmus, a citrát körfelderítését, azonosította a C vitamint, amit ô nevezett el aszkorbin-savnak, és fedezte fel izom összehúzódás biokémiai mechanizmusát.Itt szolgált rá az 1937-es fiziológiai-orvostudományi Nobel díjra.

Életformájában fontos szerepet töltött be a sport, a sportok mû-velése. Szegedre kerülése után a szegedi pezsgô sportéletbe be-kapcsolódott. Sportvezetôként tevékenykedett: a Szegedi Egyete-mi Atlétikai Klub elnökeként és a Városi Sakk Kör vezetôjeként,választmányi tagja lett a Szegedi Csónakázó Egyletnek.

Szabadidejében teniszezett, lovagolt, úszott, evezett, sakkozott.Nagyon kedvelte a természetjárást, a túrázást. Nemcsak gépkocsitvezetett, hanem vitorlázó repülôsként is sikereket ért el, a magasfokozatú „C” vizsgát is megszerezte. Baráti társasága körében iga-zán ki tudott kapcsolódni a mindennapokból.

Sosem igazodott ahhoz, hogy mások mit és hogyan csinálnak.Elkötelezett humanista polgár volt. Valódi felszabadult, liberálismagatartású, bûbájos ember. Azzá tette sugárzó intelligenciája,szellemessége, megnyerô és megértô volta, ugyanakkor egyszerû-


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


sége és gyakorlatiassága. Az emberekkel való közvetlensége révénSzeged társadalmi életének meghatározó alakja volt. Munkájához,munkabírásához elengedhetetlenül szükségesnek tartotta a spor-tos életformát. Mint egyetemi rektor és sportvezetô, nézete szerint„a sport, az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerôtel-jesebb és legnemesebb nevelô eszköze”.

A Szegedi Tudományegyetem, és Szeged városa emlékévvelemlékezik Szent-Györgyire. Az emlékév keretében tudománytörté-neti bemutatókat, kiállításokat, konferenciákat, elôadásokat ren-deznek. Vetélkedôk, sportesemények, zenei és irodalmi esemé-nyek segítségével igyekeznek a szervezôk bemutatni, megismer-tetni Szent-Györgyi Albert életét és munkásságát. A Szegedi Tudo-mányegyetem Általános Orvostudományi Kar Dékáni hivatalában(Tisza Lajos körút 109.) emlékszobát alakítanak ki.

KKuullccsssszzaavvaakk:: Szent-Györgyi Albert, Nobel-díj, Szegedi Tudomá-nyegyetem, Humanista polgár, Emlékév

HHEEAALLTTHH--CCOONNSSCCIIOOUUSS BBEEHHAAVVIIOORR OOFF PPEEOOPPLLEE OOVVEERR SSIIXXTTYYVVééccsseeyynnéé KKoovváácchh MMaaggddoollnnaaEE--mmaaiill:: ffuunnllaanngguuaaggeess@@cchheelllloo..hhuu

IInnttrroodduuccttiioonnThe number of people over 60, according to the official fore-

casts, will be increasing from 605 million to 1.2 billion by the yearof 2025. As the average birth expectance rate is also increasing, itwould be even more important for the society that old people areable to maintain a healthy, active life style and stay independent. Alot of studies prove that regular physical activity is among the mostimportant self-care behaviors that contribute for a healthy active li-ving and for a quality of life. However, only few studies focus onthese aspects of people over 60.

PPuurrppoosseeThe purpose of this preliminary study was to examine the he-

alth-conscious behavior of people over 60. It was also our goal toexplore why and how elderly take part in regular physical activiti-es. Finding the rational for their choice, it will be useful for us toplan a lifestyle intervention in the next phase of this study.

MMeetthhooddssOur sample consisted of 60 people from a small town in the

North-East of Hungary (Mean age=61,45), 49% women and 51%men. Most participants have average income (65,4%) and one fo-urth (26,9%) earns more than the average. More than the half(56%) has a degree from a higher education institute and a bit less(44%) has intermediate-level education. For the purpose of thisstudy, an open-ended questionnaire was designed for data collec-tion. Due to the level of data, nonparametric statistics were appli-ed for demographics and significant differences.

RReessuullttssOne third of the participants (30%) live a physically active life on

a regular basis and 43% consider their lifestyle healthy. The level ofeducation seems to be one of the most important influencing factorsin old people’s active lifestyle because 50% of people with highereducation degrees do regular PA and only 7,1% engage in PA with in-termediate level education. Interestingly all married participants ha-ve been doing regular PA from their childhood (30% of total samp-le). Regular PA took part in their lives from childhood to adulthoodin 35%. The main reason for finishing physically active lifestyle ap-pears to be the age and job/responsibilities, while income and gen-der did not have influence on lifestyle decisions. All those physicallyactive mentioned that PE teachers or sport coaches had a significantrole in forming a positive attitude towards PA and engagement in re-gular PA. Regardless for their health habits almost all participants(98%) considered regular PA essential part of their children’s lives.

SSuummmmaarryy,, ccoonncclluussiioonnSad enough that habitual physical activity (PA) is not conside-

red a part of healthy lifestyle for almost one third of the sample. El-derly with higher level education, married couples, and qualityphysical education all have positive influence on healthy active li-ving. So, our interventions need to focus on differences in qualifi-cation, social aspects and previous experiences in sport and PA.

TTEELLEEPPÜÜLLÉÉSSII LLEEJJTTÔÔ AAZZ UUTTÁÁNNPPÓÓTTLLÁÁSS--NNEEVVEELLÉÉSSBBEENNVVeelleenncczzeeii AAttttiillaa11,,22,, KKoovvááccss ÁÁrrppáádd11,, SSzzaabbóó AAttttiillaa11,,33,, SSzzaabbóó TTaammááss11

1Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet, Utánpót-lás-nevelési Igazgatóság, Budapest2Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Dok-tori Iskola, Budapest3Pécsi Tudományegyetem, PécsEE--mmaaiill:: vveelleenncczzeeii..aattttiillaa@@nnuuppii..hhuu

A különbözô tudományágakban a területi statisztikák elemzése,összefüggések feltárása komoly hagyományokkal rendelkezik. Asporttudomány területén ilyen jellegû elemzéseket csak elvétve ta-lálunk, aminek több oka is lehet. Valós, több szempontú, országosösszesítésû adatgyûjtések ebben a szférában eddig nem voltak,vagy ha voltak is, tudományosan megalapozott feldolgozásuk éspublikálásuk nem történt meg. A legfelsôbb állami sportirányítástöbbször indított olyan, felülrôl induló kezdeményezést, amely nemhozott értékelhetô eredményt, az alulról induló kezdeményezésekpedig hamar elhaltak.

A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet megalakulásakor – mivelországos lefedettségû utánpótlás-nevelési programokat irányít –stratégiai célként tûzte ki, hogy az általa felügyelt programokbaninduljanak el mind adminisztratív, mind tudományos célra felhasz-nálható adatgyûjtések, informatikai fejlesztések. Ennek keretrend-szere folyamatosan alakult, de 2006-ra teljes formájában, on-linemódon mûködésbe lépett.

Egyik fô célunk az volt, hogy valós képet kapjunk a HéraklészBajnokprogramba bekerült sportolók területi adatairól (születésihely, lakhely, sportolási hely, iskolájának helye stb.), mert többekközött csak így tudunk adekvát választ adni egy-egy felmerülô fej-lesztési igényre.

Ezen adatok tudományos elemzésre is alkalmasak, kutatásunk-ban többek között arra kerestük a választ, hogy a Héraklész prog-ramban résztvevô sportágak milyen területi lefedettséggel rendel-keznek, vannak-e fehér foltok, milyen típusú településekrôl érkez-nek a legtöbben az utánpótlás-nevelési programba, létezik-e a te-lepülési lejtô.

Az analízisbe a 2003-2006-os lezárt, Héraklész Bajnokprogramadatbázisokat vontuk be, amelyek mind a 21 sportág esetében tar-talmazzák azokat a sportolókat, akik a programban támogatvavoltak és rendelkeztek azokkal a területi adatokkal, amelyeket fentemlítettünk.

Az eredmények azt mutatják, hogy vannak olyan sportágak,amelyek területi lefedettsége jónak mondható (ezek jellemzôen acsapatsportágak - kosárlabda, kézilabda) és vannak, amelyekcsak nagyon szûk területre koncentrálódnak (öttusa).

A sportolók jellemzôen a nagyobb településekrôl (elsôsorbanBudapest és a megyei jogú városok) kerülnek be a programba, vi-szonylag kevesebb százalékuk valamely kisebb városból és csakelvétve találunk olyan sportolót, aki valamely községben él, ígyetekintetben a települési lejtô jelen van.

A Héraklész programban közel 100 olyan sportegyesület vannyilvántartva, amelynek legalább három Héraklész tagságú spor-tolója van. Ezek az egyesületek szintén a nagyobb településekenmûködnek, a legtöbbjük több szakosztályos egyesület, tehát ete-kintetben is létezik a települési lejtô.

Összességében tehát az adatok elemzése után arra az ered-ményre jutottunk, hogy létezik a települési lejtô és érdemes lennetöbb olyan kutatást is elindítani, amely feltárja a meglévô területiegyenlôtlenségek okait, pontosítja azokat a változókat, amelyekmeghatározzák, hogy mekkora esélye van ma egy tehetségessportoló gyereknek az utánpótlás-nevelés rendszerébe bekerülni.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


KKOOOORRDDIINNÁÁCCIIÓÓSS AALLAAPPKKÉÉPPEESSSSÉÉGGEEKK VVIIZZSSGGÁÁLLAATTAA 55 -- 66 ÉÉVVEESS GGYYEERRMMEEKKEEKK KKÖÖRRÉÉBBEENN

VViicczzaayy IIllddiikkóó11,, KKoonnttrraa JJóózzsseeff22,, MMaacceejjkkoovváá YYvveettttaa33

1UKF, Nyitra, Szlovákia, 2Kaposvári Egyetem, Magyarország, 3FTVS, Bratislava, Szlovákia EE--mmaaiill:: vviicczzaayy@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

A vizsgálat háttere, célja: Számos kutatás szerint a mozgáskoor-dináció kialakulásának és fejlôdésének már óvodáskorban nagyonkedvezôek az elôfeltételei. Mivel e korosztály motorikus képessé-geivel Szlovákiában igen kevés tanulmány foglalkozik, vizsgála-tunk fô célkitûzése az volt, hogy adott mérési eljárások kipróbálá-sával információkat nyerjünk a gyermekek koordinációs alapké-pességeinek szintjérôl, különös tekintettel (1) a statikus egyen-súlyérzékelésrôl, (2) a dinamikus egyensúlyérzékelésrôl (3) a té-rérzékelésrôl és (4) a kinesztétikus differenciációról.

Módszerek: Adatfelvételre két alkalommal került sor: 2006 szep-temberében és 2007 júniusában. A mérésekben 39 szlovákiai ma-gyar óvodás vett részt. A szakirodalom nyomán megválasztottnégy próba mellett háttérváltozóknak a decimális életkort, a test-magasságot, a testtömeget és a BMI-t választottuk. Mintánk egyrészcsoportja a kötelezô testnevelési foglalkozásokon kívül a be-meneti és a kimeneti mérés közt hetente egy alkalommal vízi kép-zésben is részesült.

Eredmények: Az adatelemzés során nemenkénti bontásban és ateljes mintára vonatkozóan a koordinációs teljesítményt, valamintaz antropometriai mutatók és a koordinációs alapképességek kap-csolatát vizsgáltuk. Az úszómozgás hatását elemezve pedig meg-néztük, hogy a kezdeti és végsô teszteredményeket összehasonlít-va találunk-e jelentôs különbséget az úszó és nem úszó csoportokkoordinációs teljesítménye között. Az adatok feldolgozásakoralapstatisztikát, t-próbákat számítottunk. Korreláció-számítás se-gítségével összefüggéseket is kerestünk az egyes koordinációsfaktorok szintje és a mért antropometriai mutatók között.

Pedagógiai jelentôség: E kismintás mérésünket elôvizsgálatnakterveztük, amelynek során szándékunk a tesztfeladatok „beméré-se”, a technikai eljárások kipróbálása mellett a hipotetikus jelensé-gek elôzetes feltárása, megismerése volt. Úgy véljük, hogy tapasz-talataink és eredményeink hozzájárulhatnak késôbbi szélesebb kö-rû vizsgálatok megtervezéséhez, lebonyolításához. Eredményeinkfelhívják a figyelmet arra is, hogy a koordinációs alapképességekfejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani.

KKuullccsssszzaavvaakk:: óvodás korosztály, mozgástanulás, motorikus ké-pességek, mozgáskoordináció,

AA KKOOMMÁÁRROOMM KKÖÖRRNNYYÉÉKKII ÁÁLLTTAALLÁÁNNOOSS IISSKKOOLLÁÁKK TTOORRNNAA OOKKTTAATTÁÁSSÁÁNNAAKK HHEELLYYZZEETTEE EEGGYY FFEELLMMÉÉRRÉÉSS TTÜÜKKRRÉÉBBEENN

VViicczzaayy IIllddiikkóó,, BBaarráátthh LLáásszzllóóUKF, Nyitra, Szlovákia, EE--mmaaiill:: vviicczzaayy@@ffrreeeemmaaiill..hhuu,, llbbaarraatthh@@uukkff..sskk

Napjainkban egyre fokozottabban jelentkezik az a társadalmiigény, hogy a rendszeres testnevelési és sporttevékenység épüljönbe a gyermekek szokásrendszerébe. Szakmai körökben nagyongyakran hallunk a tornáról mint alapsportágról, a tornaoktatásfontosságáról, mivel alapozó jellegénél fogva más sportágak moz-gásanyagának szerves részét képezi. Jelen kérdôíves felmérés se-gítségével megpróbáltuk feltárni a sporttorna oktatásának aktuálishelyzetét néhány Komárom környéki magyar tanítási nyelvû alap-iskolában. A vizsgálat célja az volt, hogy az adatok feldolgozásaután objektív képet kapjunk úgy a testnevelô tanárok mint a diá-kok hozzállásáról, véleményérôl a sporttorna oktatásával kapcso-latban. Megvizsgáltuk az egyes oktatási intézmények tárgyi feltéte-leit is, valamint felmértük a sporttorna szerepét a diákok iskolánkívüli sporttevékenységében. Arra is kerestük a választ, hogy aziskolai testnevelés keretein belül a sporttorna miért veszít fokoza-tosan a népszerûségébôl a többi sportággal - pl. a labdajátékokkal– szemben.

Feltételeztük, hogy a sporttornához való pozitív hozzáállás kia-lakításához hozzájárulnak az új tartalmi változások is, úgymint azúj mozgásformák bevezetése (jóga, sztrecsing, kalanetika, stb.)

KKuullccsssszzaavvaakk:: sporttorna, mozgástanítás, iskolai testnevelés, ta-nári hozzáállás

FFEENNNNTTAARRTTHHAATTÓÓSSÁÁGG AA VVIILLÁÁGG HHEELLYYZZEETTÉÉTT ÉÉSS AA SSPPOORRTTSSZZAAKKMMAA JJÖÖVVÔÔJJÉÉTT IILLLLEETTÔÔEENN

WWaacchhttlleerr JJ.. GGyyöörrggyyIfjúsági és SportközpontEE--mmaaiill:: wwaacchhttlleerrjjggyy@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

Az utóbbi évtized egyik legdivatosabb kifejezése a fenntartható-ság (tartalmasság) szó lett.

1962. óta, amikor R. Carsten „A néma tavasz” címû írásávalmeglebbentette a fekete zászlót, majd a Római Klub, késôbb aWorld Watech Institut és számos állami, civil, magán szervezet,személy beszél a környezetünk egyre lehetetlenebb állapotáról ésennek hatásairól. Pl. a „Világ helyzete” kiadvány évente ad részle-tes tanulmányokat, de se szeri, se száma a feltárásoknak. Mégis.Mégis mintha süket fülekre találna, éppen a döntéspozícióban lé-vôknél és a legtöbb „átlag” embernél, a mindennapi életben.

A fenntarthatóság fejlôdési és növekedési tendenciái a hagyo-mányos energia bázisokra alapulva keresik a megoldást. Egyesek(sokak) szerint eljött a paradigma váltás ideje. A megújuló energi-ák lesznek képesek megoldani a helyzetet.

De mi a helyzet a sport világában? A tiltott szerek használata,az elüzletesiesedés, a diszkriminációk – erôszakosságok uralkodá-sa lassan teljesen elnyomja a sportszakmai ismeretek fontosságát,szerepét. A szabadgyökök szerepe, a génmanipulációk esetlegeslehetôsége mind-mind elfedi a mmoozzggáássttaannííttóó tudását, szerepét,ezen terület kutatásának fontosságát.

A mozgáskoordinációs (MOKO) alapképességek témakörébena német irodalom, de leginkább Peter Hirtz és természetesen többhazai kutató is (pl. Nádori 1971., 1983. stb.) elénk tálalja az anya-got. Az 5-10 éves gyermekek „másként” mozgatását Király T. ésmunkatársai is elkezdték már. De az egész téma összességében avajúdó, dekadentáló sporttudományon belül is Hamupipôke sze-repre kárhoztatott.

Egy közelmúltbeli vizsgálatról:Fogyatékos (nagyothalló, gyengénlátó és értelmi) gyermekek

azonos MOKO próbákat teljesítettek. A kérdés az volt, kompenzál-e más területeken az érzékszervi hátrányos alany

Tudunk-e ezekbôl következtetni a MOKO újabb gyakorlatcsok-raira. (Wachtler J. György és munkatársai 2006-2007. Az elôadássorán részletezve)

Az életminôség jellemzésére öökkoollóóggiiaaii lláábbnnyyoomm számítása révénadatok állnak rendelkezésünkre a fogyasztási osztályokat illetôen(élelmiszer, lakás, közlekedés, fogyasztási szokások, szolgáltatá-sok).

A sportökológiai lábnyom vajon kiszámítható-e? Utánpótlás –felnôtt korosztály, sportági különbözôségek, földrajzi-gazdaságikülönbözôségek stb.

Mibe kerül egy világsztár felnevelése? Mennyi szerepe van azadottságoknak, tanításnak (edzésmódszertannak), menedzselés-nek (gazdasági helyzetnek)? Drogba, Essian vagy Erdei Zsolt, Tal-mácsi Gábor? Lenyûgözô adottságok, szisztematikus képzés?

Paradigmaváltás a sportban is?A mozgáskoordinációs alapképességek, mint a megújuló képzé-

si (nergetikai) bázisok. Az emberi egészség, épség és életminôség mindezek elôtt.KKuullccsssszzaavvaakk:: fenntarthatóság, ökológiai lábnyom, mozgáskoor-

dinációs /MOKO/ alapképességek, MOKO tudatos környezetkul-túra


ag

ya

rS

po

rttu

do

má

ny

i S

zem

le •

8.

évfo

lya

m 3

1.

szám

• 2

007/3


KKOORRAAII GGYYEERRMMEEKKFFEEJJLLÔÔDDÉÉSS –– AA SSZZOOCCIIOO--ÖÖKKÖÖNNÖÖMMIIAAII SSTTÁÁTTUUSS HHAATTÁÁSSAAII

ZZssiiddeegghh MMiikkllóóss11,, MMéésszzáárrooss ZZssóóffiiaa11,, VVaajjddaa IIllddiikkóó22,, MMéésszzáárrooss JJáánnooss11,,PPoollyyddoorrooss PPaammppaakkaass11,, SSzziivvaa ÁÁggnneess11,, OOssvváátthh PPéétteerr11

1Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest,2Nyíregyházi Fôiskola, Nyíregyháza, MagyarországEE--mmaaiill:: zzssiiddeegghh@@mmaaiill..hhuuppee..hhuu

A külsô környezeti hatások, például a családok társadalmi-gaz-dasági helyzete, a táplálkozási szokások és a rendszeres fizikai ak-tivitás meghatározó jelentôségûek a gyermekek növekedési ésérési folyamatában, valamint fizikai teljesítôképességében. A ren-delkezésre álló, de nem hivatalos statisztikák szerint, napjainkbanMagyarországon a gyermekek 25-30% szorul különbözô okok kö-vetkeztében rendszeres szociális támogatásra.

Az elemzés célja követéses vizsgálatban összehasonlítani arendszeres szociális támogatásra szoruló leányok szomatikus ésmotorikus fejlôdését 7-11 éves kor között.

A kinanthropometriai adatfelvételt 2003 és 2007 között 8 alka-lommal végezték el az ország 3 földrajzilag és gazdaságilag egya-ránt különbözô régiójában.

A szociális támogatásra szorulók csoportját (a vizsgálati csopor-tot) 152 leány képviseli, míg a kontroll, tehát a nem támogatottak

mintájában 343 gyermek adatai szerepelnek. A szociális támoga-tás 5 kritériumát érvényes kormányrendelet rögzíti.

Az összehasonlításban a testmagasság, a testtömeg, a testtö-meg index, a relatív testzsírtartalom, a 30m futás, a helybôl távol-ugrás és a 400m futás mintánkénti különbségeit és a jellemzôkkorfüggése közötti különbségeket két-szempontos variancia analí-zist követôen F-próbával és lineáris regresszió analízissel elemez-ték a véletlen hiba 5%-os szintjén.

A testmagasság és a testtömeg átlagai következetesen és szig-nifikánsan nagyobbak voltak a nem támogatottak mintájában. Atesttömeg megfigyelési idôpontonkénti különbségei azonban nemvoltak arányosak a magasabb termettel. Ennek egy következmé-nyeként a BMI és a relatív testzsírtartalom átlagai nem különböz-tek az összehasonlított mintákban. A szociálisan támogatott leá-nyok motorikus teljesítménye minden vizsgálatban szignifikánsangyengébb volt, mint nem támogatott kortársaiké.

A bizonyított különbségeket a családok gazdasági helyzetébôleredô differenciáknak tulajdonítják, amelyek valószínûen már azelsô adatfelvételt megelôzô idôszakban is fennálltak. Véleményükszerint a következmények nem a kalorigén tápanyagok hiányábólerednek, hanem a nem megfelelô mennyiségû és összetételû ami-nosav, vitamin és ásványi-anyag bevitel (a relatív malnutritio) ha-tásai a meghatározók ebben az összefüggésben.

KKuullccsssszzaavvaakk:: hosszmetszeti vizsgálat, BMI, relatív testzsírtarta-lom, motorikus teljesítmény


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zemle • 8

. évfo

lya

m 3

1. szá

m • 2

007/3


Ma

gy

ar

Sp

ort

tud

om

án

yi

Sze

mle

• 8

. év

foly

am

31

. sz

ám

• 2

007/3

MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii SSzzeemmlleeHHuunnggaarriiaann RReevviieeww ooff SSppoorrtt SScciieennccee

8. évfolyam 31. szám – 2007/3Megjelenik

negyedévenkéntFFeelleellôôss sszzeerrkkeesszzttôô

EEddiittoorr--iinn--CChhiieeffMónus András

TTeecchhnniikkaaii sszzeerrkkeesszzttôôTTeecchhnniiccaall EEddiittoorrBendiner Nóra

AAnnggooll nnyyeellvvii lleekkttoorrEEnngglliisshh EEddiittoorriiaall CCoonnssuullttaanntt

Gallov RezsôSSzzeerrkkeesszzttôô bbiizzoottttssáágg

EEddiittoorriiaall BBooaarrddBognár József, elnök

Laczkó JózsefSuskovics CsillaSzatmári Zoltán

Toldy AnnaTóth László

TTaannááccssaaddóó tteessttüülleettAAddvviissoorryy BBooaarrdd

Apor Péter, elnökÁngyán Lajos

Földesiné Szabó GyöngyiHédi Csaba

Mészáros JánosPucsok JózsefRadák Zsolt

Szabó S. AndrásTihanyi József

KKiiaaddjjaa aa MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg

PPuubblliisshheedd bbyy tthhee HHuunnggaarriiaann SSoocciieettyy ooff SSppoorrtt SScciieennccee

EEllnnöökkPPrreessiiddeenntt

Frenkl RóbertTTiisszztteelleettbbeellii eellnnöökk

HHoonnoorraarryy PPrreessiiddeennttNádori LászlóSSzzeerrkkeesszzttôôssééggEEddiittoorriiaall OOffffiiccee

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.Tel./Fax: (36-1) 460-6980EE--mmaaiill:: [email protected]

[email protected]::

www.sporttudomany.huHHiirrddeettééssffeellvvéétteell

aa sszzeerrkkeesszzttôôsséégg ccíímméénnAAddvveerrttiissiinngg

iinn tthhee EEddiittoorriiaall OOffffiicceeBBoorrííttóó,, llaapptteerrvv ééss ttiippooggrrááffiiaa

Somogyi GyörgyNNyyoommddaaii mmuunnkkáállaattookk

Paletta Press Kft., BudakesziISSN 1586-5428

FFôô ttáámmooggaattóó::SSuubbvveennttiioonneedd bbyy

ÖÖnnkkoorrmmáánnyyzzaattii ééss TTeerrüülleettffeejjlleesszzttééssiiMMiinniisszzttéérriiuumm SSppoorrtt SSzzaakkáállllaammttiittkkáárrssáágg

Közlési feltételek / Guide-lines for AuthorsAA MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii SSzzeemmllee éévveennttee 44 aallkkaalloommmmaall jjeelleenniikk mmeegg,, ééss ssppoorrttttuuddoommáánnyyii ttáárrggyyúú cciikkkkeekkeett kköözzööll mmaa--

ggyyaarr vvaaggyy aannggooll nnyyeellvveenn. A kéziratokat egy példányban, sszziimmppllaa ssoorrttáávvoollssáággggaall,, aazz AA//44--eess llaapp eeggyyiikk oollddaalláárraa 1122--eessbbeettûûnnaaggyyssáággggaall gépelve kérjük elkészíteni. Ha azonban lehetséges - s ez a közlésre történô elfogadásnál elônnyel jár- akkor számítógépes adathordozón (1.44-es floppy-lemezen vagy CD-n) is kérjük az anyagot. A dokumentumokat“ssttíílluuss”” aallkkaallmmaazzáássaa nnééllkküüll Word 6.0, a táblázatokat Excel formátumban, a grafikonokat, ábrákat sokszorosításra al-kalmas nyomaton (ill. JPEG, TIFF) várjuk. A kézirat, táblázat, ábra azonosításához kérjük az összes információt meg-adni (könyvtár-, file-, munkalapnév stb.) A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt ne ha-ladják meg. A ttáábblláázzaattookkaatt ééss áábbrráákkaatt aa sszzöövveeggttôôll eellkküüllöönníítteetttteenn,, ttáábblláázzaattoonnkkéénntt ééss áábbrráánnkkéénntt külön lapokon kérjük 1példányban, – kküüllöönn--kküüllöönn ffiillee--kkéénntt elmentve – mellékelni. A táblázatokat fölül, az ábrákat alul számozással és címmelkérjük ellátni. Az ezeken esetleg szereplô jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz: a táblázatok és ábrák aszövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek. AA ttáábblláázzaattookk,, áábbrráákk ccíímméétt mmiinnddkkéétt nnyyeellvveenn kkéérrjjüükk mmeegg--aaddnnii (Pl. 11.. áábbrraa //FFiigg.. 11... Térd feszítés, hajlítás/ Knee extension, flexion). A táblázatok és ábrák helyét, ezekre a szö-vegben hivatkozva (pl. 22.. áábbrraa) jelölni kell. Az elsô oldal a szerzô(k) nevével (“dr” és egyéb titulus nélkül) kezdôdjön.Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb) címe következzen mmiinnddkkéétt nnyyeellvveenn. Ezt kövesse a mmaaxxiimmuumm 2200 ssoo--rrooss öösssszzeeffooggllaallóó mmaaggyyaarr ééss aannggooll nnyyeellvveenn. Az összefoglaló a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést tar-talmazza és mmaaxxiimmáálliissaann 55 kkuullccsssszzóóvvaall fejezôdjön be. A kkuullccsssszzaavvaakk mmaaggyyaarr ééss aannggooll nnyyeellvveenn is itt szerepeljenek. Azösszefoglalót kövesse a tanulmány szövege, amelyet célszerû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a meg-beszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekezdések a sor elején kezdôdjenek és ezt sorkihagyás je-lezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. A következô fejezet az iirrooddaalloommjjeeggyyzzéékk. Folyóiratnál: a szerzôk(k)neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, a lapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldal-szám. Pl. Friedmann, B – Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzen des Höhentrainings im Ausdauersport. Leis-tungssport, 3. 43-48. Könyvnél: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyv címe (eredeti nyelven), a kiadó neve,városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Training und Trainingslehre in Deutschland.Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k) nevével és az évszámmal történ-jen, pl. Friedmann(1999).

Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a teljes nevét, titulusát, munkahelyének nevét, címét,(telefonszámát, e-mail címét), akit az esetleges érdeklôdôk további információkért megkereshetnek. AA sszzeerrkkeesszzttôô


„tudomány a sportoló nemzetért” · köszöntések dr. hauser zoltán, az eszterházy károly...

Documents