Ásványi anyagok szerepe a rheumatoid

arthritis adjuváns terápiájábanCseuz Regina*, Jürgen

Vormann**, Bender Tamás***

*Revita Rendelő, **Inst. for Prevention and Nutrition,München, ***BIK

Homo Lipidus

Forrás: The Economist

Sav-Bázis homeosztázis

P CO

pH

Bázis felesleg+-

Renális sav-bázisegyensúly

renális Hkiválasztás kapacitás

Vese potenciális savas terhelése

Anyagcsere

Felszívódás a tápcsatornából

Változás a táplálkozásisavas terhelésben

Vese sav kiválasztása / 24h

Bázis felesleg a vese savbázis egyensúlya

felé tolódikLégzésMetabolikus

acidózis kezelése

Latens acidózis okai

• aminósavak lebomlása: --> glucose+urea +So¯4+H+ végterméket ad

• phosphatok bomlása H+ termelését jelenti

• diéta+koplalás = ketóacidozis• alacsony fizikai aktivitás• túl erős fizikai aktivitás

• 50-150 mmol proton többlet naponta

•RA-ban javasolható táplálkozással kapcsolatban szkeptikus a reumatológus szakma

•A témában megszületett tanulmányok között nehéz „evidence based study”-t találni.

•A kutatások

a diéta és a betegség előfordulása

a diéta és a betegség kimenetelének kapcsolatát keresik.

Cél:

alkalikus táplálék kiegészítő befolyásolhatja e RA-ban a gyulladás és fájdalom mértékét.

Módszer:

•278 adatbázisunkban regisztrált RA-s betegből

•76-t hívtunk be szűrésre, akikből

•37 szeropozitiv legalább két éve diagnosztizált, folyamatos kezelésben részesülő, aktiv RA-ban szenvedő beteget válogattunk a paralel kontrolált, randomizált 12 hetes vizsgálatba.

•19 beteg kapott napi 30g alkalizáló táplálék kiegészítőt (SG) 17 beteg szokásos étrendjén maradt (CG). Minden beteg folytatta korábban beállított gyógyszereit.

Energia 1467kJ(349kcal)

470 kJ(112kcal)

Protein 0g 0g

Szénhidrát 86.3g 27.6g

Zsír 0g 0g

Ásványok és nyom-elemek

Kálcium 1250mg 400mg 50

Magnézium

312.5mg 100mg 33.3

Vas 15.6mg 5.0mg 35.7

Cink 15.6mg 5.0mg 33.3

Az alkalikus táplálék kiegészítő összetétele

100mg napi adag RDA%

Jód 310.6µg 99.4µg 66.6

Nátrium 781mg 250mg 39

Kálium 781mg 250mg 7.1

Mangán 6.3mg 2.0mg 50

Réz 3.1mg 1.0mg 71

Króm 183.8µg 58.8µg 49

Molibdém

247.8µg 79.3µg 32

Szelén 93.8µg 30.0µg 38

Ásványok 100mg napi dózis RDA%

Kor (évek) 61 (32-76) 57 (31-85)

Nem (ffi/nő) 2/19 2/17

Testtömeg (kg/m²)

26.1 (22.3-31.9) 27.6 (17.6-49.5)

Diagnózis (évek) 11.8(2-26) 12.8 (2-22)

RF pozitiv* 19 17

DAS 28 pont 5.2 (3.6-6.9)† 4.5 (2.8-6.0)

ARA osztály I

osztály II.

osztály III.

osztály IV.

0

5

14

0

0

5

11

1

Betegek adatai a tanulmány indulásánál

SG (n=19) CG(n=17)

NSAID 19 17

Szteroid (mg prednisolon)

6/4.6 7(4.2)

DMARD mono/kombinált th.

14/2 12/1

MTX 7/10.3 5/14.4

Chloroquine 2/250 1/250

Cyclosporin 1/100 2/100

Leflunomide 1/20 4/20

Azathioprine 3/83.3 0

Comorbiditás

Hypertonia 2/2 4/4

Osteoporosis

1/0 3/3

Gyógyszerek

5,0

5,5

6,0

6,5

7,0

7,5

0 20 40 60 nap

pH

SG

CGAz adott napon mért pH értékek átlaga

5.2

4.7

4.4 4.54.54.8

4.5 4.4

3

5

1.v. 2.v. 3.v. 4.v.

basica kontrol

DAS 28

* *

* p<0,05 vs 1. vizit

p=0,03

    DAS 28 VAS

Visit SD CG SD CG

1 100 100 100 100

2 88 107 85 139 *

3 80 * 100 57 ** 124

4 80 * 97 68 * 113

DAS 28 és VAS változások százalékban (változás az 1 Vizithez képest Student´s t-test: *, p < 0.05, **, p < 0.01).

y = 6,1773x + 3,1515

R2 = 0,2054p<0,05

-10

0

10

20

30

-2.5 -1.5 -0.5 0.5 1.5

DAS diff

A DAS és a CRP első és második vizit közötti változásainak összefüggése - SG betegek

CRP diff

y = 10,025x + 5,9892

R2 = 0,4527P<0,001

-30

-20

-10

0

10

-3 -2 -1 0 1

A DAS és a CRP első és harmadik vizit közötti változásainak összefüggése - SG betegek

CRP diff

DAS diff

y = 6,6233x + 6,6594

R2 = 0,2603p<0,05

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

-3.5 -2.5 -1.5 -0.5 0.5

A DAS és a CRP első és a negyedik vizit közötti változásainak összefüggése -SG betegek

DAS diff

-20

-10

0

10

20

30

40

-1 0 1 DAS diff

A DAS és a CRP első és a második vizit közötti változásainak összefüggése -CG betegek

Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között

CRPdiff

-60

-40

-20

0

20

-2 -1 0 1 2

DAS diff

A DAS és a CRP első és a harmadik vizit közötti változásainak összefüggése -CG betegek

CRP diff

Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között

-30

-10

10

30

50

70

90

-2 -1 0 1

DAS diff

A DAS és a CRP első és a negyedik vizit közötti változásainak összefüggése – CG betegek

CRP diff

Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között

4.5

3.8

5.3

3.23.7

4.24.6

5.2

1

2

3

4

5

6

1. 2. 3. 4. vizit

A fájdalom alakulása a vizitek alatt a két csoportban

***

*

* p<0,05; ** p<0,01 vs első vizit

fájdalom

SG CG

9.88.5

15.1

11.9

0

5

10

15

20

1. vizit 4. vizit

basica kontrol

RAQol

*

* p<0,05 vs 1. vizit

CGSG

Változások a gyógyszerelésben a tanulmány végén

SG CGNSAID 3 /19

elhagyta0

Szteroid 3/l9 csökkentett2-4mg-al

0

DMARD 0 0

Konkluzió

•Vizsgálatunk, mint első tanulmány RA- ban szenvedő betegeknél felveti a sav-bázis egyensúly szerepét a fájdalom és gyulladás adjuválásában.

•A komplex beteg gondozás során a reumatológusnak a megfelelő diéta terén is állást kell foglalnia.

•Multicentrikus, placebo kontrolált, kettős vak vizsgálatok kivitelezése szükséges.

Köszönöm a

figyelmet!