Aranymetszés képviselői

PüthagoraszFibonacciLeonardo da VinciMichelangelo Buonarroti

Az ókori görögök is ismerték ezt az arányt. Püthagorasz, Theodórosz és Eukleidész is foglalkozott vele. Az aranymetszés jelölése, a Φ (görög nagy fí betű) Pheidiász görög szobrász nevéből származik, aki gyakran alkalmazta munkájában.

Gyakori megjelenése miatt a geometriában már ókori matematikusok is tanulmányozták az aranymetszést

Az ókorban isteni számnak is nevezték, ugyanis az emberek nem csak matematikai tényként tekintettek rá, hanem az istenség földi jelenlétének és a teremtésnek a kifejezőjeként is értelmezték.

Püthagorasz a mai Pitagorasznak felel meg , az ő nevéhez kapcsolódik a Pitagorasz tétel.

Pythagoras

Az ókori pütagoreusok (Püthagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egyik alaptörvényét vélték felfedezni, ugyanis ez az arány felismerhető a természetben is (például az emberi testen vagy csigák mészvázán).

Pitagorasz, Kr. e. 582 – 496 ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója. Nevét ma a matematikában a Pitagorasz-tétel viseli. Tanítványaival máig ható eredményeket ért el a csillagászatban, a matematikában és a zeneelméletben.

Fibonacci

Fibonacci (Pisa, kb. 1170 – kb. 1250) olasz matematikus, egyes vélemények szerint „a középkor legtehetségesebb matematikusa”

Ő alkalmazta először a Fibonacci-sorozatot.

Leonardo di ser Piero da Vinci Leonardo di ser Piero da Vinci (1452. április 15. – 1519. május 2.) olasz (akkor még itáliai) származású polihisztor, azaz: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író.

Da Vinci saját alkotásaiban előszeretettel használta az aranymetszést.

Anatómiai munkássága

Az emberi test a művészetekre tett hatását és arányait a Vitruvius-tanulmány munkájában foglalta össze. Továbbá az emberi test felépítésének feltárásában is úttörő szerepe volt. Gyakran végzett – akkoriban az egyház által tiltott – boncolásokat is.

Az emberi test arányaira az aranymetszetet alkalmazva a testhossz úgy aránylik a köldökmagassághoz, mint ez utóbbi a köldök-fejtető távolsághoz.

Vitruvius-tanulmány

Michelangelo Buonarroti (teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni

Caprese, 1475. március 6. – Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak.

Michelangelo

Művészete

Szintén a műveiben figyelhető meg az aranymetszés. Szobraiban,festményeiben ,építményeiben és költeményeiben.

Szobrászata

Több kisebb mű után az első alkotás, amely meghozta számára a hírnevet, egy bíboros megrendelésére készült, és ez a Pietà („Krisztus siratása”) volt.

Pietà

Festészete

Legismertebb alkotásainak elrendezésében is az aranymetszés érvényesül.

Ha egy szakaszt úgy osztunk ketté, hogy az egész szakasz (a+b) úgy aránylik a nagyobbik részhez (a), ahogyan a nagyobbik rész (a) a kisebbikhez (b), akkor azt az aranymetszés szerint (számszerűen 5:3 arányban) osztottuk fel.

Híres építményei:

Híres építmények,amik a szabály alapján épültek:

Athéni Parthenón Egyiptomi piramisok ENSZ székháza New Yorkban.

Szent Péter-bazilika kupolájaFirenzei Bibliotheca Laurenziana

Wikipedia

Forrás:

Készítette: Reznák Tamás