Arany János élete és költészete

(1817-1882)

1. HELYE IRODALMUNKBAN

- a Toldi szerzője, legnagyobb balladaköltőnk (a magyar balladaírás Shakespeare-jének is nevezik)- a magyar irodalmi élet egyik vezéregyénisége Világos után- nyelvünk egyik legnagyobb ismerője, értője és használója (páratlanul nagy a szókincse)- Jeles Shakespeare- fordító

2. KARAKTERE

- szemben barátjával, Petőfivel, nem élt „kirakat-életet”, visszahúzódó, gátlásos, szemérmes ember.- végtelenül szerény, még a saját tehetségében sem bízik, élete végéig állandó kételyek gyötrik alkotásait illetően- hatalmas műveltséggel rendelkezik (poeta doctus)- rendkívül precíz és megfontolt ember - aprólékos műgond - gazdag fantáziavilág

3. ÉLETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI

a.) Születésének körülményei- 1817. március 2-án született Nagyszalontán, elszegényedett kisnemesi családban, idős parasztemberek tizedik gyermekeként(csak a legidősebb gyermek, Sára és a legkisebb, János maradtak életben). Édesapja Arany György, édesanyja Megyeri Sára.- Édesapja kevés földdel és egy kis házzal bíro földműves volt.- „A kis bogárhátú viskó szentegyház vala, hol fülem egy trágár szót nem hallott, nem lévén cseléd vagy más lakó, mint öreg szüleim és én...én valék öreg szüleim egyetlen reménye, vigasza, szerettek is az öregség minden vonzalmával”- írta önéletrajzában.- A családi otthon meghitt hangulata, melege végigkísérte egész életén.

b.) Tanulmányok- 1823-33. Nagyszalonta (közben, hogy öreg szüleit támogassa, segédtanítóskodik)- 1833. Debreceni Kollégium diákja- 1834. Kisújszálláson tanít - anyagi gondok miatt szakítja meg egy évre debreceni tanulmányait- 1835. Debreceni Kollégium diákja

c.) Művészi ambíciók és kispolgári élet- 1836. otthagyja a Kollégiumot, beáll színésznek (művészi ambíciók: festészet)- álmot lát Máramarosszigeten: álmában szülei halottak, rögvest hazatér- otthon szomorú kép fogadja: édesanyja haldoklik (hamarosan meg is hal), édesapja megvakult- az egyszerű, hétköznapi, kispolgári életet választja: tanító, majd másodjegyző lett- családot alapít: elveszi Ercsey Júliannát

d.) Írói indulás- 1845. Az elveszett alkotmány (vígeposz)- elnyeri vele a Kisfaludy Társaság díját- 1846. Toldi - ismét díjat nyer, de ezúttal osztatlan a sikere - Petőfi barátsága

e.) Szabadságharcos évek- kezdetben csak szemléli az eseményeket- a Nép Barátja című lap szerkesztője- beáll nemzetőrnek- belügyminisztériumi fogalmazó Debrecenben és Pesten

f.) Világos után - Nemzeti és személyes válság- bujdosnia kell, állását elveszti, anyagilag is tönkremegy, elvesztette legjobb barátját, Petőfit- Geszten a Tisza családnál házitanító- 1851. Nagykőrös - tanár a helyi nyolcosztályos gimnáziumban - sokat betegeskedik - 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatójának választják, Pestre költözik családjával - 1865. az Akadémia titkára, majd 1870-től főtitkára lett- 1877. megválik a hivataltól, a Margitszigeten nyaral, Őszikék versciklus ("kapcsos könyv")- 1879. befejezi a Toldi-trilógiát- 1881. a Csaba királyfin dolgozik- 1882. a Petőfi-szobor avatásán már nem tudott megjelenni - október 22-én meghalt

4. ÍRÓI PÁLYÁJÁNAK NAGYOBB KROSZAKAI

A. EPIKUS művek:- 1845-48. Az elveszett alkotmány, Toldi, Toldi estéje- 1850-es évek: Nagyidai cigányok- 1853-tól haláláig születnek töredékek a Csaba-trilógiához, csak a Buda halála készült el belőle teljes egészében- 1877. Toldi szerelme - a trilógia középső része - nem tartják igazán sikerült alkotásnak B. LÍRAI művek:- 1840-es évek vége: A rab gólya, A rodostói temető, Nemzetőr-dal. - 1850 -1853. Letészem a lantot; Kertben; Visszatekintés; A lejtőn - 1877-80. Őszikék

C. BALLADÁK:- 1849-ig: A varró lányok; Szőke Panni; A méh románca- 1850-es évek: nagykőrösi balladák kora (történelmi: A walesi bárdok; V. László; Zách Klára; Szondi két apródja / népi: Ágnes asszony; A hamis tanú; Az árva fiú)- 1860-tól: modern balladák kora (Hídavatás; Tengeri-hántás; Tetemrehívás; Vörös Rébék)