anatÓmia És Élettan - nap-haz.comnap-haz.com/wp-content/anatomia/01. anatómia,élettan és...

ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN

ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN FOGALMA, FELOSZTÁSA

◼ 1, Az anatómia (bonctan):

◼ A, fogalma:

◼ egészséges (emberi, állati, növényi) test felépítésével (alakjával és szerkezetével) foglalkozó tudományág

◼ B, felosztása:

◼ mikroszkópos:

◼ (szabad szemmel nem látható):

◼ Sejttan (cytologia)

◼ szövettan (hystologia)

◼ makroszkópos:

◼ (szabad szemmel látható)

◼ táj

◼ összehasonlító

◼ alkalmazott

◼ röntgen

◼ funkcionális

◼ művészi (plasztikai)

◼ 1, Az anatómia (bonctan):

◼ táj: emberi testet tájékokra osztva (izmok, erek, idegek, zsigerek) egymáshoz való viszonya alapján ismerteti.

◼ összehasonlító: emberi szervezet szoros kapcsolatban áll az állatvilággal. Emberek és állatok anatómiájának tanulmányozása és kapott adatok összehasonlítása.

◼ szisztematikus: emberi szervezetet felépítő szerveket egyneműségük, összetartozásuk alapján csoportosítja. Külön foglalkozik: csonttan, izülettan, izomtan, értan, zsigertan, idegtan, érzékszervek.

◼ Alkalmazott: anatómia gyakorlati vonatkozásait tárgyaló tudomány (pl. rtg anatómia)

◼ Röntgen: rtg sugárral való átvilágítás lehetővé teszi csontok, szív, tüdő vizsgálatát, továbbá levegővel, kontrasztanyaggal feltöltve, üreges szervek (gyomor-bélrendszer, erek, epehólyag, agykamrák) formájának, helyzetének megítélését.

◼ művészi (plasztikai): emberi test különböző testhelyzetekhez alkalmazkodó felszíni alakulatait vizsgálja. (emberábrázolás)

◼ C,vizsgáló módszerek:

◼ egyszerű preparálás: késsel, csipesszel való boncolás◼ macerálás: csontok kikészítési technikája. Csontot megtisztítják

lágyrészeitől, hosszú hetekig langyos vízben való áztatás (leválnak a még rajta maradt izomrostok, csonthártya), szárítás, benzinnel zsírtalanítás, hidrogén – peroxiddal fehérítés.

◼ injekciós technika: vérerek tanulmányozása. Erekbe festékkel színezett folyékony masszát fecskendeznek (pl. acetonban oldott celluloidot), oldószer elpárolgása után massza megmerevedik, felveszi az ér alakját és jól preparálható.

◼ Korróziós (szétmarásos) technika: erek finomabb osztódásainak tanulmányozása. Szervbe vezető érbe saválló oldott masszát fecskendeznek, ezután a feltöltött szervet 10%-os sósavoldatba teszik ( elpusztítja a lágyrészeket, csak az érhálózatot kitöltő, saválló massza marad vissza). Mikroszkóp alatt, a legfinomabb hajszálérrendszer is tanulmányozható.

◼ röntgen vizsgálatok: csontok, üreges szervek vizsgálata

◼ 2, Az élettan (physiologia):

◼ A, fogalma: az egészséges (emberi) test életjelenségeivel foglalkozó tudományág. Vizsgálja az élő szervezet működését, kutatja az életfolyamatok okát és törvényszerűségét.

◼ B, felosztása:

◼ összehasonlító

◼ munka élettan

◼ táplálkozás

◼ C, vizsgáló módszerek: Kísérleti módszer

◼ Fajtái:

◼ műtéti technikával: szervek eltávolítása, erek időleges lekötése, idegek átvágása és kiesési tünetek megfigyelése)

◼ kiemelt/eltávolított szövetek szervezeten kívüli vizsgálata

◼ beültetett/átültetett szövetek vizsgálata

◼ gyógyszerkísérletek

◼ fizikai hatások (elektromosság, hő, rtg sugárzás) megfigyelése (!!!)

◼ szervek beültetése, átültetése

EMBERI TEST FELÉPÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI

◼ Az emberi test felépítésének két legfontosabb jellemzője a részarányosság és szelvényezettség. Ha a test középvonalában metszési síkot készítünk, tükörképszerűen, két hasonló felet kapunk. Ez a kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria): két kar, két láb, két arc fél stb.

EMBERI TEST FELÉPÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI

◼ A részarányosság a fejlődés kezdetén tökéletes, a további fejlődés során azonban sok helyen asszimetria alakul ki (szív, lép, gyomor bal oldalon, máj jobb oldalon).A szelvényezettség azt jelenti, hogy a törzs hosszirányban egyforma szerkezetű részekből (szelvényekből) épül fel. Ez különösen a gerincteleneken kifejezett. Emberben a szelvényezettség már csak a bordákon, csigolyákon, gerincvelői idegeken ismerhető fel.

Emberi test fő részei

◼ Fej◼ Nyak◼ Törzs◼ Végtagok (alsó és felső)◼ A törzs nagy üreget (testüreg) zár magába,

amelyet a rekeszizom mell- és hasüregre oszt. A törzs alsó részén helyezkedik el a medenceüreg, melyet erős csontok vesznek körül. A medenceüreg alsó fala a két comb közé esik, ez a terület a gar.

SÍKOK ÉS IRÁNYOK

◼ Síkok: Középvonalban a testen elölről hátrafelé áthaladó sík a közép- vagy medián sík, amely a testet két szimmetrikus részre: jobb és bal testfélre osztja (így a megfelelő testfélben elhelyezkedő szerv kifejezése: jobb vese, bal vese stb). Azokat a síkokat, amelyek a medián síkkal párhuzamosak, nyílirányú (sagittalis) síkoknak nevezzük. Homlokkal párhuzamos sík homloksík ( frontalis sík), erre merőleges a vízszintes vagy horizontalis sík.

◼ Irányok: Középvonalhoz közelebb eső képleteket medialisnak (középsíkhoz közel eső), a távol esőket lateralisnak (oldalsó) mondjuk. Megkülönböztetünk elülső vagy hasi (anterior vagy ventralis) és hátulsó vagy háti (posterior vagy dorsalis), felső vagy feji (superiorvagy cranialis) és alsó vagy farki (inferior vagy caudalis) irányt. Végtagokon a törzshöz közelebb eső részt proximalisnak, a távolabb esőt distalisnak nevezzük.

További irányok, helyzetek:

◼ Hosszanti (longitudinalis) irány – haránt- (transversalis-) irány

◼ Mélységi (profundus) – felületi (superficialis) helyzet

◼ Külső (externus) – belső (internus)

◼ Az alkarnál: orsócsonti (radialis) – singcsonti (ulnaris) oldal

◼ A lábszárnál: sípcsonti (tibialis) – szárkapocscsonti (fibularis) oldal

A SZERVEZET MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE

◼ Az élő szervezetet felépítő a protoplasma. Ez egy rendkívül bonyolult, félig folyékony, kolloidális rendszer, átmenet az oldat és a szabad szemmel egyneműnek látszó, de apró részecskéket tartalmazó elegy, az emulzió között. Kb. 80% vízen kívül szerves anyagokat (fehérje, szénhidrát, zsír), szervetlen anyagokat (Na, K, Ca, Mg) és kémiailag ugyancsak a fehérjék csoportjába tartozó fermentumokat tartalmaz.

◼ A protoplasmának struktúrálisan és funkcionálisan legfontosabb alkotórésze a fehérje.

◼ Fehérje aminosavakból épül fel, melyek egymáshoz kapcsolódva polipeptidláncokat képeznek. Több polipeptidlánc együtt adja a bonyolult térbeli szerkezetű fehérjemolekulát. A fehérjék szintézisét a nukleinsavak végzik.


◼ Sejt (cellula): Protoplasma legdifferenciáltabb formája. Citoplasmából, magból és járulékos alkotórészekből (sejtorganellumok) áll.

◼ Alakja: rendkívül változatos. Formájukat egyrészt környezetük, másrészt működésük szabja meg. Folyékony közegben a (pl. vér) felületi feszültség törvényeinek megfelelően gömb alakúak, más esetben a szomszédos sejtek nyomása miatt sokszögűek, kocka vagy henger alakúak (pl. hámsejtek). A sejtek alakja a környezeti változások hatására, nagymértékben módosulhatnak.

◼ Laphámsejt, köbhámsejt, porcsejt, ínsejt, csontsejt, kötőszövetsejt, csillószőrös hengerhámsejt, simaizomsejt, idegsejt, harántcsíkolt izom motoros izomvégződései


◼ Nagyság: tág határok között mozog. Legkisebb sejt 4 µm (egyes idegsejtek). Emberi szervezet sejtjeinek mérete általában 10-30 µm között változik. (1 µm= 0,001 mm), tehát csak mikroszkóppal látható. Ezek a kis sejtek építik fel több billió (kb.30) sejtből álló emberi szervezetet.

◼ Sejt alkotórészei:

◼ citoplasma (sejttest): sejtnek magon kívüli része. Citoplasmában kissé szilárdabb külső, kevésbé szilárd belső részt különböztetünk meg. Külső rétegnek és a sejtet a külvilágtól elválasztó sejthártyának nagy szerepe van a sejt életében. A sejt rajta keresztül veszi fel a tápanyagokat és adja le a bomlásterméket.

◼ A citoplasmába ágyazva különböző alakos elemeket találunk. Ezeket közös néven sejtorganellumoknak nevezzük.

◼ Ide tartozik cytocentrum: sejtmag közelében található, általában páros testecskékből (centriolumok) álló sejtközpont.

◼ Szerepe: sejt osztódásában és mozgásában van.

◼ Állandó mozgásban lévő, pálcika formájú mitochondriumok. Számuk, nagyságuk a sejt adott funkcionális állapotától függ. Fehérje - és lipoidmolekulákból álló lemezes szerkezetűek. Fontos enzimrendszereket tartalmaznak.

◼ Szerep: sejtanyagcsere oxidációs folyamataiban

◼ Ribosomák: mitochondriumoknál is kisebbek, citoplasma nagy részét kitöltő lipoproteid csatornarendszeren (endoplasmás reticulum) helyezkednek el. Ezek biokémiailag ribonukleinsav – tartalmú szemcsék, és a sejt fehérjeszintézisében van szerepük.

◼ A sejtmag közelében kimutatható finom hálózat az ún. Golgi – apparátus, mely a sejt sekréciós (secretios) tevékenységében vesz részt. A citoplasmában ideiglenesen különböző anyagok (festék-, váladékszemcsék, zsírcseppek) lehetnek, továbbá oldatcseppek vakuolumok (vacuolumok).

◼ Sejtmembrán: sejt működésének legfontosabb szerkezeti eleme. Felszínén, enzimek által szabályozott életfolyamatok (sejtanyagcsere, sejtlégzés, kiválasztás stb.) zajlanak le.

Sejtmembrán szerkezete

◼ Kettős lipidréteg közé ékelt fehérjemolekulák. Ezek részben beterjedhetnek a citoplasmába és ott kapcsolatba léphetnek plasmafehérjékkel, vagy kinyúlhatnak a membrán külső felszínére és enzim-, vagy az egyedre mindenkor jellemző antigénfunkciot töltenek be.

◼ Sejtmag (nucleus): általában a sejt közepén helyezkedik el vagy excentrikusan. Nagysága változatos: 5-25 µm átmérőjű. Gyakran gömb alakú, de vannak pálcika és orsó alakúak is. Sejtek rendszerint egymagvúak, de vannak két-, vagy többmagvú sejtek is (pl.: máj-, izomsejt)

A sejtmag elektronmikroszkópos

felépítése

◼ 1: a sejtmag részei, ◼ 2: a sejtmaghártya jól látható pórusokkal

◼ A magot a citoplsmától maghártya választja el. Mag belsejében fehérjetartalmú folyadék van (magnedv). Ebbe ágyazva szabálytalan chromatin rögök vannak. Ezek tartalmazzák a sejt legfontosabb anyagát a dezoxiribonukleinsavat (DNS). A kromatin a sejt osztódásakor fonalas formát vesz fel, ezek a kromoszómák, melyek a géneket tartalmazzák. Öröklődésben van fontos szerepük. Emberi kromoszómák száma 46. A nemi sejteknek csak fele számú kromoszómájuk van (emberben 23). Megtermékenyítéskor helyreáll a kromoszóma szám: 23+23 = 46.

◼ Magon belül lehet még látni 1-3 kerek testecskét, ezek a magvacskák (nucleolus). Az általuk leadott ribonukleinsav a maghártyán átlépve, részt vesz a citoplasmafehérjeszintézisében.

Sejt élettana

◼ Egysejtű élőlények képesek az életre jellemző összes funkció elvégzésére. A fajfejlődés folyamán a többsejtűek sejtjei már elkülönülnek az egyes funkciók elvégzésére. Ezt a jelenséget differenciálódásnak (elkülönülés) nevezzük. Pl. az ember bizonyos sejtjei (izomsejtek) a mozgás, mások (mirigysejtek) a kiválasztás (secretio) szolgálatában állnak.

◼ Sejtjelenségek: ◼ 1. sejtanyagcsere◼ 2. sejtmozgás◼ 3. ingerlékenység◼ 4. sejtnövekedés◼ 5. sejtosztódás

Sejt élettana

◼ 1. Sejtanyagcsere: a sejtek a sejközötti (intercelluláris)teret kitöltő szövetnedvből táplálkoznak. Ezek az anyagok a vérerek falán át jutnak be a szövetrésekbe, és a sejthártyán keresztül lépnek a sejtbe.

◼ A sejt a felvett anyagokat részben felépíti (asszimilácio), részben lebontja (disszimilácio), illetve kiválasztja (excretio). Az asszimilációs és disszimilációs folyamatok összessége az anyagcsere. E két folyamat a sejtben egyidejűleg és szüntelenül tart.

◼ Egyes sejtek speciális anyagok (emésztőnedv) képzésére képesek (mirigysejtek). Anyagképzés folyamata secretio.

◼ Egyes sejtek korpuszkuláris elemeket is képesek felvenni. Ez a jelenség a phagocytosis. Erre képes sejtek a fagocyták (falósejtek), pl. fehérvérsejtek. Magasabb rendű szervezetekben a fagocytálás nem táplálkozás, hanem a szervezet védekezésében játszik szerepet.

FAGOCYTOSIS

Sejt élettana

◼ 2. Sejtmozgás: Legjobban az egysejtű amőbákon tanulmányozhatjuk. Ez az ún. amőboid mozgás, mely a fehérvérsejtekre is jellemző. Lényege: a sejt citoplasmájában észlelhető áramlás, melynek hatására állábak nyúlnak ki, amelyekbe belefolyik a sejt egész állománya. Másfajta sejtmozgást eredményez a sejt külön nyúlványa (pl. ondósejt farki része), ez a sejt tovavándorlását teszi lehetővé. Egyes hámsejtek felszínén fellelhető csillószőrök nem a helyváltoztatást, hanem a hám felszínére került idegen anyagok eltávolítását szolgálják.

Sejt élettana

◼ 3. Ingerlékenység: a sejt reagál a környezetből reá ható ingerekre. Inger által kiváltott hatás az ingerület. E reakció során a sejt alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz. Válasz lehet: mozgás, anyagcsere csökkenése vagy fokozódása.

◼ Aszerint, hogy mi az inger, beszélünk fototaxisról (fény), thermotaxisról (hő), chemotaxisról (vegyi anyag), galvanotaxisról (elektromosság), rheotaxisról (áramlás).

◼ 4. Sejtnövekedés: a sejt táplálkozása során gyarapodik, mely a citoplasma növekedését eredményezi. E folyamat csak addig a határig lehetséges, ameddig a sejt felülete elégséges a megnőtt citoplasmatömeg táplálására. Ha a sejt a nagyságot elérte, visszafejlődik és elpusztul, vagy kettéosztódik, azaz szaporodik.

Sejt élettana

◼ 5. Sejtosztódás: egy sejtnek két sejtre való osztódása. Előfeltétele: sejt teljes nagyságbeli kifejlődése.

◼ Fajtái:◼ Direkt sejtosztódás : amitosis◼ Indirekt ~ : mitosis◼ Felező ~ :meiosis

Sejt élettana

◼ Direkt sejtosztódás a magban kezdődik, amit a citoplasma kettéválása követ.

◼ Indirekt sejtosztódás bonyolultabb. Sejt vizet vesz fel, megduzzad, sejtközpont osztódik és a sejt két pólusára vándorol. A mag szabálytalan rögökből álló chromatikus állománya, fonalas alakzatot vesz fel és kialakulnak a kromoszómák. Ezután a kromoszómák hosszában kettéhasadnak, számuk kétszereződik, egyik felük az egyik, másik felük a másik sejtközpont körül csoportosul.

◼ Kétfelé rendeződött sejtmagot a plazma osztódása követi. A sejt citoplasmája középen befűződik és kettéválik, így az osztódás útján létrejött két új sejt, teljesen megegyezik az eredeti sejttel.

Sejt élettana

Sejt élettana◼ Direkt sejtosztódás egyszerűbb és gyorsabb, indirekt

sejtosztódás lassúbb és több fázisban megy végbe. Mindkét osztódási típusban az új sejtek, ún. leánysejtek, az osztódó sejttel azonos számú kromoszómát tartalmaznak (diploid kromoszómagarnitúra).

◼ Felező (meiosis) sejtosztódás: ivarsejtekre jellemző.

◼ Lényege: mitosist megelőzően az ivarsejtekben a kromoszómapárok kettéválnak. Osztódás során felük az egyik, felük a másik leánysejtbe kerül. Így mind a hím, mind a női ivarsejt fele kromoszómaszámmal rendelkezik (haploid kromoszómagarnitúra), ami csak a két sejt egyesülésekor, megtermékenyüléskor egészül ki.

◼ Egysejtűeknél a sejtosztódás egyben új egyed keletkezését jelenti, magasabb rendű szervezetekben test növekedését, elöregedett, elhalt vagy sérült sejtek pótlását is biztosítja.

SZÖVETEK

SZÖVETEK

◼ Azonos alakú és működésű sejtek összessége a szövet. A szövetek tehát munkamegosztáson alapuló biológiai szerveződéssel fejlődtek ki. A szöveteket – hámszövet kivételével – a sejteken kívül, sejtközötti (intercelluláris) állomány is alkotja. Mindegyik szövetfajta meghatározott feladatot tölt be, és minden esetben ugyanazon embrionális telepből (csíralemezből) fejlődik ki.

SZÖVETEK

◼ Négy alapszövetet különböztetünk meg:

◼ Hámszövet

◼ Kötő- és támasztószövet

◼ Izomszövet

◼ Idegszövet

A hámszövet

A hámszövetek a felületek borítására szolgálnak,

feladatuk az elhatárolás, a védelem, de

ugyanakkor a kapcsolatteremtés is. Sejtjei

szorosan záródnak, a sejtközötti állomány

hiányzik. Felépítése alapján

megkülönböztetünk egyrétegű és többrétegű

hámot. A többrétegű lehet elszarusodó vagy el

nem szarusodó.

Hámszövetek osztályozása felépítésük

alapjánFelépítése Jellemzői Előfordulása

Laphám

egyrétegű hullámos szélű lapos sejtekerek egyétegű laphámja,

tüdő légzőhámja

többrétegű el nem

szarusodószaruhártya, nyelőcső

többrétegű elszarusodó kültakaró hámja

Köbhám egyrétegű közel kocka alakú sejtekvese elvezető csatornáinak

sejtjei

Hengerhám

egyrétegű henger formájú sejtek bélcsatorna hámja

több magsoroshúgyhólyag és húgyvezeték

hámja

többrétegűkötőhártya (szemben),

húgycső

Csillós hengerhám

egyrétegűsejtek felületén csillók

vannak

több magsorossejtek felületén csillók

vannaklégutak

Hámszövetek osztályozása működésük

alapján

Feladata Típusai Előfordulása

Fedőhámfelülete beborítja,

védi

egyrétegű

laphámerek belső fala,

légzőhám

köbhámvese elvezető

csatornája

hengerhámgerinctelenek

kültakarója

csillós hengerhámörvényférgek

kültakarója

több magsoros

átmeneti hámhúgyhólyag

hámja

csillós

hengerhám

gerincesek alsó

légutai

többrétegű

elszarusodó laphámemberi kültakaró

hámja

el nem szarusodó laphámemberi szájüreg

hámja, hüvely

Hámszövetek osztályozása működésük

alapjánFeladata Típusai Előfordulása

Mirigyhám

váladéktermelés,

elválaszt vagy

kiválaszt

külső

elválasztású

egysejtű tápcsatorna fala

többsejtű

csöves verejtékmirigy

bogyós faggyúmirigy

csöves-bogyósállkapocs alatti

nyálmirigy

hormontermelés belső elválasztású pajzsmirigy, mellékvese

Felszívóhám

tápanyag

felszívása a

bélből

vékonybél

Érzékhám érzékelés nyelv ízlelőbimbói

Pigmenthámfényelnyelés,

árnyékolásemberi szem

Kötő- és támasztószövetek

Olyan szövetek tartoznak ide, melyek közösjellemzője a sok sejtközötti állomány. Asejtek alakja és működése igen változatos. Akötőszövetek nem szilárdak, az állományuk afolyékonytól a kocsonyásig változhat, sejtközötti állományukban sok a vér.Alapállományukban kötőszöveti rostokattalálunk. A támasztószövetek sejt közöttiállománya jóval keményebb, szilárdabb, ígyképesek az állatok testének megtámasztására.

Kötőszövetek típusai

Jellemző Előfordulás

Laza rostos kötőszövet szerveket rögzíti, elválaszt, üregeket tölt ki mellhártya, hashártya

Tömött rostos kötőszöveta sejtek és a rostok között kevés az alapállomány,

izmok rögzítése inak

Rugalmas rostos kötőszövetbizonyos elmozdulást enged, ellenálló, de egyúttal

rugalmasbőr alatt

Zsírszövetkevés sejt közötti állomány, zsírcseppek

halmozódnak fel, hőszigetelés, mechanikai védelemfar

Támasztószövetek típusai

Jellemző Előfordulás

Porcszövet

üvegporc sima felület, igen ellenálló ízületi felszínek

rugalmas rostos porc rugalmas fülkagyló

kollagén rostos porc ellenálló, de rugalmas is porckorong

Csontszövet nagy szilárdság támasztás

Izomszövetek

Az izomszövetek közös jellemzője azösszehúzódás és elernyedés, ami általában azizom hossztengelyének irányában következikbe. Az izmok fehérjékből épülnek fel, azizomfehérjék két legjellegzetesebb képviselőjeaz aktin és a miozin. Ezek alakítják ki azizomfonalakat, amelyek sajátos elrendezésükkövetkeztében képesek egymáshoz kapcsolódniés energia felhasználásával egymáshoz képestelmozdulni.

Izom-összehúzódás mechanizmusa

A miozin fonalak vastagabbak, az ábrán piros színűek, egyik

végükön egy jellegzetes feji rész található. Az aktinok

vékonyabbak, az ábrán kék színűek. Összehúzódáskor a miozin

feje kapcsolódik az aktinhoz, majd meghajlik, ezáltal az aktin

szálakat közelebb csúsztatja egymáshoz. Az aktin-miozin

kapcsolódáshoz elengedhetetlen a kalcium- és magnéziumionok

jelenléte, melyek hatására a miozin ATP-je elbomlik, így a fej

meghajlik.

Izomszövetek típusai

Simaizom Harántcsíkolt (vázizom) Szívizom

Felépítésorsó alakú sejtek, sejtmag

középensokmagvú sejtek elégazó sejtek

Működés

viszonylag kis erőkifejtésre

képesnagy erőkifejtésre képes nagy erőkifejtésre képes

nem fáradékony fáradékony nem fáradékony

lassú működésű gyors működésű gyors működésű

akarattól függetlenül működik akarattal irányíthatóakarattól függetlenül

működik

Előfordulás tápcsatorna, erek falavázizmok, rekeszizom,

nyelvszív

Idegszövet

Az idegszövet kétféle sejttípusból épül fel: az

idegsejtből (neuron) és a támasztósejtből

(gliasejt). Az idegrendszert érő ingereket

felvevő, feldolgozó és az ingerületet továbbító

egysége az idegsejt. Az idegsejtek

összekapcsolódásával, együttműködésével jön

létre az idegszövet, illetve az idegrendszer.

Idegsejt

Egyrétegű laphám

Egyrétegű köbhám

Egyrétegű hengerhám

Csillós hengerhám

Többrétegű elszarusodó laphám

Külső elválasztású mirigy

Zsírszövet

Porcszövet

Csontszövet

SimaizomHarántcsíkolt izom

Szívizom

SZERVEK, SZERVRENDSZEREK


Egy-egy életműködés végzésében több szerv is

részt vehet, pl. emésztést nem egy-egy szerv,

hanem a szervek egész sora (szervrendszer)

végzi. Egy-egy szervrendszerhez a

legkülönbözőbb felépítésű szervek

tartozhatnak: pl.: emésztőrendszeren belül a

fogak, nyálmirigyek, belek stb. egyformán az

emésztés szolgálatában állnak.


A szervezet tehát szervrendszerből épül fel,

amelyek az idegrendszer és a hormonokat

termelő belső elválasztású mirigyek

(neuroendokrin rendszer) közös irányítása alatt

működik.

SZERVRENDSZEREK

MŰKÖDÉS SZERINT

I, Mozgásrendszer

- csontvázrendszer

- izomrendszer

II, Keringési szervek rendszere

III, Zsigeri rendszerek

- emésztő

- légző

- vizeletkiválasztó rendszerek

- nemi szervek

SZERVRENDSZEREK

MŰKÖDÉS SZERINT

◼ IV. Szabályozási szervek rendszerei

◼ Belső elválasztású mirigyek

◼ Idegrendszer

◼ V. Érzékszervek rendszere

Fajfejlődés – egyedfejlődésFilogenezis - ontogenezis

◼ Ontogenezis

◼ A szervezet egyedfejlődése a megtermékenyüléstől a magzati életben való teljes kifejlődésig terjedő átalakulások.

◼ Az ember ontogenezisében két szakaszt különböztetünk meg:

◼ méhen belüli- intrauterin és

◼ méhen kívüli- extrauterin fejlődést (mert a fejlődés a szüléssel nem ér véget)


◼ Ivarsejtek◼ Női ivarsejtek: petefészekben - ovárium

termelődnek. Ovium=petesejt◼ Bonyolult érési folyamatokon megy keresztül, magja

csak fél kromoszóma készlettel rendelkezik◼ 22+X vagy 22+Y◼ kromoszómaszám csak a megtermékenyüléskor

egészül ki ◼ 44+XY vagy 44+XX diploid kromoszómagarnitúra◼ Az érett petesejt átmérője 200-3000 mikrométer, nincs

centrióluma, plazmájában sok a tápanyag ◼ szik, a Graaf-tüszőben foglal helyet. Aktív mozgásra

nem képes.


◼ Ondósejt: fonálszerű, ondószálnak is nevezzük. ◼ Részei:◼ fej: fő tömege, a magnak felel meg◼ nyak – a centiolumnak tekinthető◼ farok◼ Plazma alig vesz részt a spermiumok felépítésében.◼ Rendkívül mozgékony, a megtermékenyítéshez kb. 16-

20 cm utat tesz meg 2 óra alatt.◼ Mozgásához a dülmirigy váladéka szükséges. A

mozgást lúgos vegyhatású környezet serkenti, savi vegyhatás gátolja. Egy nemi aktus alkalmával kb. 3-3,5 ml váladék ürül és 280-350 millió spermium. Melyből csak egyre van szükség.


◼ Megtermékenyítés

◼ Az ondósejt és az érett petesejt egyesülése, összeolvadásukból életképes sejt keletkezik. A kromoszómaszám kiegészül.

Az embrio fejlődése

◼ A megtermékenyített petesejt osztódni kezd, a pete felszínén barázdák jelennek meg –barázdálódás.

◼ A barázdák szaporodása a szedercsíra vagy morula-stádium. Szedercsíra állapot - 3. nap.

◼ A barázdálódás 3-4 nap alatt megy végbe, míg a méhkürtön átjut.

◼ A gömb belsejében lévő sejtek elfolyósodnak így csíraüreg keletkezik. A sejtosztódás továbbra is egyenetlenül halad, a csíra fala fokozatosan benyomul a csíraüregbe.


◼ Így jön létre a zsák alakú, két sejtrétegű bélcsíra-vagy gastrula -stádium.

◼ Ennek külső sejtrétegét külső csíralemeznek-ectoderma,

◼ belső sejtrétegét – belső csíralemeznek –entodermának,

◼ a gastrula üregét ősbélnek, ◼ kivezető nyílását ősszájnak nevezzük.◼ A méhbe érkezés - 5. nap, de ekkor már hólyagcsíra

van. A beágyazódás az első hét végén kezdődik és a második végéig tart.


◼ A két réteg között hamarosan egy harmadik , a középső csíralemez – mesoderma is kialakul.

◼ Ebben az állapotban a csíralemezeken bizonyos sejtcsoportok jelennek meg, melyek bizonyos szerveket képesek létrehozni –ezek a szervtelepek. A csíralemez vékony, finom hártyát képez a magzatburkot.

◼ A három csíralemezből kialakuló szervek:

◼ ectoderma: bőr, haj, köröm, mirigyek hámja, idegrendszer stb.

◼ mesoderma: kötőszövet, izomzat, csontok, szív, erek, stb.

◼ entoderma: belek, légcső, máj, stb.

◼ A pete az egész szervezetet létrehozó képességgel rendelkezik azaz – totipotens.


◼ Közben a hólyagcsíra belső felszínéről leváló sejtek körülveszik az amnionüregetés a szikhólyagot, mintegy burokba zárják. Ez a belső magzatburok, míg a hólyagcsíra falából a méh nyálkahártyájával közvetlen kapcsolatban lévő, bolyhos külső magzatburok alakul ki. 3. hét - velőcső, szervek. 4. hét végére az embrió egyre jobban benyomul az a magzatvízzel telt amnion üregébe, majd a kialakuló köldökzsinóron keresztül kapcsolatba kerülve az anyai vérkeringéssel (ezt a méhlepény teszi lehetővé - külső magzatburok, méhnyálkahártya), lefűződik a szikhólyagról - az elsorvad.


◼ Köldökzsinórban az erek a bolyhoz nyúlványaiban hurkot képeznek - nincs közvetlen kapcsolat - a hámon átáramlanak az anyagok

◼ A fejlődő magzatot magzatburkok veszik körül. Megkülönböztetünk belső - amnion és külső - chorion magzatburkot. Fontos szerepe, hogy összeköttetést teremt az anya és a magzat között. Bolyhaival -chorionbolyhok belenő az anyaméh falába, és azzal együttesen kialakítja a méhlepényt - placenta, melyben megindul a placentáris vérkeringés.


◼ 4. hét – kialakult ez embrió formája. Kb. 5 mm hosszú. Alakja még nem különíthető el magasabb rendű állatokétól. Embrió feje még főképpen agyvelőből áll. Kialakulnak a máj, szív, végtagok telepei.

◼ A második hónaptól erőteljes a fejlődés. Embrióról beszélünk már. Hossza kb: 2,5 cm.

◼ A 12. héttől – aránytalanul nagy fej, agykoponya túlsúlya az arckoponyával szemben. Rövid végtagok, mellkas-, csípő rövid. Testet finom szőrzet (lanugo) borítja. Ebben a hónapban már a külső nemiszervekből meg lehet állapítani a magzat nemét.

◼ 4. hónap – aktív mozgásokat kezd végezni


◼ 5. hónap - az anya először érzi a mozgását, kb. ekkora tölti ki a magzat a méh üregét. Faggyúmirigyek működni kezdenek, egész testet beborító magzatmázat termelnek.

◼ 6. hónap – bőr alatti zsírpárna, bőr ráncolható

◼ 7-8. hónaptól – a magzat esetleg már anyai szervezeten kívül is életben tartható

◼ A szülés 9 hónapos terhesség után (az utolsó menstruációs vérzés első napjától számított 40. hét).

◼ Érett újszülött átlag hossza: 50 cm, súlya: 3200 gr. A fej még mindig nagyobb körfogatot képvisel, ami fontos szempont a szülésvezetéskor.

◼ Fiúgyermekben az érettség jele: herék leszálltak a herezacskóba, köldökzsinór, köldök a hasfalnak kb. közepén

helyezkedik el.


◼ Méhlepény: csak a terhesség 3. hónapjában fejlődik ki. Korong alakú, szivacsos szerkezetű, mely egyrészt a méhfallal nőtt össze, másrészt a köldökzsinór útján, a magzattal áll kapcsolatban. Köldökzsinór kb. 60 cm hosszú, 2 cm átmérőjű hengeres köteg, amelyben a vérerek kocsonyás anyagba ágyazva futnak. Anyai és magzati vér közvetlenül nem keveredik.

◼ A gyermek születése utáni egyedfejlődés több szakaszon keresztül érkezik el a felnőttkorig.

◼ 10 napos korig tart az újszülöttkor.


◼ Egy éves koráig tart a csecsemőkor, melyet a korai gyermekkor követ, mely 3 éves korig tart.

◼ A kisgyermekkor 6-7 éves korig tart.

◼ A gyermekkor 12 éves korra fejeződik be.

◼ A serdülőkor 12-16 éves kor között van.

◼ Az ifjúkor kb. a 20. életkorig tart.

◼ A felnőttek korosztályát is különböző korokba lehet osztani. Kb. 35 éves korig tart az érett kor 1. szakasza (legtermékenyebb szakasz). A második szakasz kb. 60 éves korig tart (női klimax). 60-74 éves kor között van az időskor, melyet a 90 éves korig tartó aggkor követ.

90 év felett van a hosszú élet kora, matuzsálemi kor.

A mozgás szervrendszere


A csontok a mozgás szervrendszerének passzív részét, avázizmok az aktív részét képezik. Az emberi szervezetcsontváza 206 csontból áll. Összsúlyuk a test súlyának mintegy10%-a. Gyermekben az egyes csontokat még különálló részekalkotják, melyeket porcállomány köt össze. Ez az összekötőporcállomány később elcsontosodik.

A csont legfontosabb szerves anyaga az osszein. Szervetlenalkotórész elsősorban a hidroxiapatit.

Csontváz szerepe:

Szervezet szilárd vázául, támaszául szolgál

Életfontosságú szerveket (agyvelő) véd a külső hatások ellen

Üregébe zárja a vörös csontvelőt, mely a vérképzés szerve


◼ A csontok alakja és vegyi összetétele◼ A csontok alakja és nagysága változatos ◼ Lehetnek hosszú csövescsontok (pl. combcsont), lapos

(pl. lapocka), rövid (pl. kéztőcsontok) és szabálytalan (pl. csigolyák).

◼ A friss csont színe sárgás.◼ A csontok anyaga a következőképpen oszlik meg:◼ víztartalom 40 %, szerves anyag 30-40 %,szervetlen

anyag 60-70 %◼ Az összetevők aránya nem állandó, az életkor

előrehaladásával változik. Fiatalkorban több a csont szerves anyaga és rugalmasabb, időskorban több a szervetlen anyag és törékenyebb, nehezen gyógyul.

Csontváltozatok

A csontok fajtáiCsontok fajtái:1. Hosszú csontok: Testből és végdarabokból áll. Középrésze velőüreget foglal magába, ami vörös

vagy sárga csontvelőt tartalmaz. Ezért velőscsont.

2. Lapos csontok: A lapocka és a különböző koponyacsontok tartoznak ide.

3. Rövid csontok: Ide tartoznak a kéztőcsontok.4. Szabálytalan csontok: Pl. a csigolyák. Az előző

három csoport egyikébe sem sorolhatók5. Légtartalmú csontok: Ilyen a koponyacsontok

közül a rostacsont, és a felső állkapocscsont, melyekre a nyálkahártyával borított légtartó üregek jellemzőek

A csont szerkezete

◼ A csont szerkezetét tekintve a következőket mondhatjuk el:

◼ kívül egy vastag, tömör állomány található, belül vékony csontlemezkék és gerendácskák hálózatából álló szivacsos állomány található.

◼ A csövescsontok belseje légtartalmú, benne van a csontvelő.

A csont szerkezete

◼ Szivacsos állomány csontgerendái különösen a nagy megterhelésnek kitett helyeken, jellegzetes elrendeződést mutatnak, és a statika szabályai szerint helyezkednek el (trajektorális szerkezet). Lefutási irányuk a hatóerő irányának felel meg.

A combcsont erővonalainak az elrendezése

az életkor szerint változik

A csont fejlődése

◼ A magzati élet 2. hónapjában kezdődik a csontosodás és a születés után a 20. életévben fejeződik be.

◼ A csontszövetet csontképző sejtek (osteoblastok) hozzák létre,

◼ a csontfaló sejtek (osteoclastok) elpusztítják a régi csontszövetet.

◼ Működésük tehát ellentétes, de egyensúlyban van. Az életkor előrehaladtával azonban ez is változik, azaz fiatalkorban a csontépítő sejtek működnek jobban, míg a csontfalók időskorban

A csontok járulékos részei◼ Hozzájárulnak a csontrendszer működéséhez. Ezek:◼ Porc - a csontváz kiegészítője (izületi porc), szilárd,

szívós, de a csontnál lágyabb, éles késsel metszhető. ◼ Csonthártya - periostheum- a csont felszínét borítja -

védi, táplálja a csontot és elősegíti vastagodását, csonttöréseknél anyaghiány pótlása. A csontot az ízületi felszínek kivételével mindenütt csonthártya vonja be, ami vér- és nyirokerekben, idegekben bővelkedik.

◼ Utóbbiaknak köszönhető a csontok ütődése utáni fájdalom.

◼ Csonttörések után a csonthártya felől indul meg a csontképződés

◼ Csontvelő - a csöves csontok üregét tölti ki. Vöröscsontvelő a lapos szabálytalan alakú csontokban pl.: szegycsont-sternum, sárgacsontvelő a hosszú csöves csontok középső részén található.

A csontok járulékos részei

A csontok összeköttetései

◼ Folytonos összeköttetések

◼ Egy részük csak fejlődő szervezetben található, később elcsontosodik.

◼ - kötőszövetes - a koponyacsontok között, ezek a varratok (sutura)

◼ - porcos - a csigolyák között – porckorongok (discus),

◼ - csontos - ez a kötőszövetes és a porcos összeköttetés elcsontosodása révén keletkezik (pl. keresztcsont.).

◼ Megszakított összeköttetések: a tulajdonképpeni ízületek

A csontok összeköttetései

◼ Az ízület kialakításában résztvevő csontvégeket porc borítja, ezek az ízfelszinek.

◼ Az egymással ízesülő ízfelszín közül az egyik rendszerint domború ez az izületi fej, a másik homorú ez az izületi árok. Az izületet tok veszi körül és az ízfelszinek között nedv található. Így könnyebben tud mozogni.

◼ Az izületi szalagok a csontok között feszülnek ki. Szilárd összeköttetést teremtenek a csontok között.

Az ízület

Izületek összetartó tényezői

◼ Az ízületek a széthúzó erőkkel szemben nagy ellenállást képesek kifejteni.

◼ levegőnyomás: izületi üregben légüres tér van, így az ízületi tok minden cm2-nyi területére, 1 kg súlynyi légoszlop nehezedik amely az ízvégekre nyomást gyakorol.

◼ (Pl. combcsont fejére 12, 5 kg súly nehezedik)

◼ Porcfelszínek közötti tapadás (adhaesio)

◼ Ízületi tok és szalag készülék

◼ Ízületet körülvevő izmok feszessége és tónusa

◼ Ízületek körül lévő lágyrészek és a bőr

Ízületekben lehetséges mozgások

◼ 1.Hajlítás (flexio): az ízületet alkotó csontok egymáshoz közelednek


◼ Feszítés vagy nyújtás (extensio): az ízületet alkotó csontok egymástól távolodnak


◼ a teljes feszítés határa 180°

◼ ha a feszítés 180°-on túl is folytatódik, túlfeszítésnek (hiperextensio) nevezikez tulajdonképpen ismét hajlítás vagy visszahajlítás

◼ (retroflexio)


◼ a vállban vagy csípőben bekövetkező sagittalis síkban történő mozgás esetén: az előre lendítés: anteflexio


◼ a hátra lendítés: retroflexio


◼ Távolítás (abductio):

◼ a végtagok a test középsíkjától vagy a párhuzamos testrészek egymástól távolodnak, a kar felemelése, combok széttárása


◼ Közelítés (adductio):

◼ a végtagok a test középsíkjához közelednek


◼ Forgatás (torsio vagy rotatio): lényege: az ízületben a csont vagy annak egy része a saját hossztengelye körül forog


◼ az orsócsont forgatásakor a kéz jellegzetes mozgást végez: a könyökízületben az orsócsont elfordul a singcsont körül aminek következtében a tenyér lefelé fordul (pronatio)


◼ vagy a tenyér felfelé fordul (supinatio)


◼ Körzés vagy körbe mozgás vagy körülforgatás vagy körülvezetés (circumductio):


◼ Ízfelszínek alakja szerint:

◼ Gömb

◼ Ellipszoid

◼ Nyereg

◼ Henger

◼ Csiga

◼ Lapos


◼ Azokat az ízületeket, melyekben minden irányú mozgás létrejöhet, szabad ízületeknek nevezzük. Alakjuk szerint gömbízületek

◼ (váll, csípő)


◼ A henger vagy csuklóízület egytengelyű, benne csak hajlítás vagy feszítés lehetséges.


◼ Ellipszoid vagy nyeregízületben 2 tengely körül hajlítás-feszítés, közelítés-távolítás is lehetséges.


◼ Lapos ízületek esetén mozgás nem jön létre, ilyen pl. keresztcsont, medencecsont.

A csontváz

Testünk csontjai az ízületek segítségével egységes szerkezetet alkotnak, melyet csontváznak nevezünk. A csontos váz alkotói a változatos alakú és nagyságú elemek. A csontváz csontjai testtájékok szerint is feloszthatók:

A koponyacsontok

◼ Arckoponya (orrcsont – os nasale 2, járomcsont – os zygomaticum 2, szájpadcsont – os palatinum 2, felső állcsont – maxilla 2, állkapocscsont – mandibula 1, rostacsont – os ethmoidale 1, könnycsont – os lacrimale 2, ekecsont – vomer 1, alsó orrkagyló – concha

nasalis inf. 2)

A koponyacsontok

◼ Agykoponya (homlokcsont – os frontale 1, halántékcsont – os temporale 2, falcsont – osparietale 2, ékcsont – os sphenoidale 1, nyakszirtcsont – os occipitale 1 valamint ide tartozik az öreglyuk – a foramen magnum).

◼ Koponyacsontok száma összesen: 22 db.

◼ Koponya boltozat: calvaria

◼ Koponya alap: basis cranii

Magzati koponya

◼ A koponya csontok kötőszövetes lemezekkel kapcsolódnak és ezek kötőszövetes kapcsolódások alkotják a - nagykutacsot és a kiskutacsot.

◼ A koponyán koponya boltozatot és koponya alapot különböztetünk meg.

◼ Koponya alap: belső felszínén hátra felé haladva lépcsőzetesen tagolt koponya árkot találunk:

◼ elülső koponyaárok= scala anterior

◼ középső koponyaárok= scala media

◼ hárulsó koponya árok= scala posterior

A törzs csontjai

◼ A gerinc (columna vertebralis) 32-33 csigolya

◼ csigolyák megoszlása – szakaszaicsigolya = vertebra

◼ 7 nyaki csigolya - cervicalis12 háti csigolya - thoracalis5 ágyéki csigolya - lumbalis5 keresztcsonti csigolya - sacralis3-4 farkcsigolya - coccygealis

A törzs csontjai

◼ Csigolyaív a testtel kerek lyukat zár körül. Gerinccsatorna (canalis vertebralis). Benne gerincvelő.

◼ Az első csigolya (atlas) és a második (axis) a fej hordozására alakult át, formájában eltér a többi csigolyától.

◼ 12 hátcsigolyán külön ízfelszínek vannak, a bordákkal való ízesülés miatt. Legjobban a VII. nyakcsigolya tövisnyúlványa emelkedik ki, kiindulópont a számoláshoz.

A törzs csontjai

◼ Csontos mellkast a gerinc háti része, bordák és szegycsont adja.

◼ Bordák (borda – costa) – 12 pár borda. Mindegyik hátcsigolyához 1 pár borda tartozik. Amelyek a szegycsonthoz kapcsolódnak valódi bordáknak, amelyek csak porcosan kapcsolódnak álbordáknak nevezzük. Felső 2 pár borda valódi, alsó 5 pár borda álborda, abból is az utolsó 2 pár, még porcosan sem kapcsolódik a sternumhoz, lengőborda. Minden bordának fejecse (hátul csigolyával ízesül), nyaka, teste van. Legrövidebb az 1. borda, leghosszabb a VIII. borda. Mellkas keresztmetszetben kártyaszív alakú.

A törzs csontjai

◼ Szegycsont (sternum): középvonalban, mellkas elülső falának képzésében játszik szerepet. Lapos csont, részei: felül markolat, test, kardnyúlvány. Kulcscsonttal + felső 7 pár borda porcával képez ízületet. Mellüreg, mely légzésben fontos szerepet játszik.

A felső végtag csontjai

◼ Vállöv (kulcscsont – clavicula, vállcsúcs –acromion, lapocka - scapula)

◼ Felkar (felkarcsont – humerus)

◼ alkarcsontok (orsócsont – radius, singcsont- ulna)

◼ A kéz (manus) csontjai (kéztőcsontok –carpus, kézközépcsontok – metacarpus, ujj (digiti manus) ujjperccsontok – kis csövescsontok 3 db (phalanx), kivéve hüvelykujjnál: 2 db

Alsó végtag csontjai

◼ Medenceöv csontjai (medence csont – os coxae és keresztcsont – os sacrum)

◼ 3 csont összecsontosodásával jött létre. Részei:

◼ szeméremcsont – os pubis, ülőcsont – os ischii, csípőcsont – os ilium

◼ 3 csont találkozásában a külső oldalon ízületi árok (acetabulum) van, amely a combcsonttal képez ízületet.

◼ 2 oldali medencecsont + szeméremcsontok összeköttetése (symphisis) + törzzsel a keresztcsont-csípőcsont ízület fűzi egybe. Az így kapott csontos gyűrű a medence (pelvis).

Alsó végtag csontjai

◼ Medence jelentősége: a törzs súlyát hordozza, járás után alakul ki a végleges formája, üléskor a két ülőgumóra támaszkodik. Kismedence, nagymedence. Nemek közti különbség.

◼ Medence szerepe:

1) Védi a húgyszerveket, belső nemi szerveket, magzatot

2) Üléskor, álláskor támaszt

3) Összekapcsolja a törzset az alsó végtaggal

Alsó végtag csontjai◼ combcsont – femur - részei:- fej, nyak, kistompor,

nagytompor (izom tapadási helyek)

◼ Lábszárcsontok: sípcsont - tibia, szárkapocscsont –fibula

◼ Térdízület: articulatio genus

◼ Lábcsontok: Lábtőcsontok – tarsus, lábközépcsontok –metatarsus, lábujjak – digiti pedis

◼ Lábboltozat fenntartásában erős, feszes talpi szalagok + lábszárizmok vesznek részt. A láb 3 ponton támaszkodik a talajra. I. és V. lábközépcsont feje, de a testsúly legnagyobb része sarokcsontra esik. Kb. 4-5 éves korban alakulnak ki. A lábboltozatok süllyedése az egész test statikájának eltolódását eredményezi

◼ Következménye a boka, térd, csípő, gerinc fájdalmas elváltozásai

Izomrendszer◼ A mozgás aktív szerve az

izom. Izom = musculus

◼ A csontokkal szoros kapcsolatban áll, és működésével azok térben elfoglalt helyzetét változtatni képes.

◼ Az izmok fajtái:- simaizom- harántcsíkolt izom- szívizom

◼ Csontvázizmok szövettanilag harántcsíkolt izmok.

Izomrendszer

◼ A csontvázizomzatot 350 izom alkotja, és a testsúlynak 35-40%-át adják. Az izmok 75%-a víz.

◼ Izom színe: friss állapotban sötétvörös. Ez részben vérteltségtől, részben az izomrostok festékanyagától (myochrom) ered.

Izomrendszer

◼ Izom részei: kontraktilis középső rész (izomhas) és két végén lévő inas rész. Izomrostokat kötőszövet egyesíti izommá.

Izomrendszer

◼ Ín (tendo): fehér, selymes fényű, szívós, tömött kötegeivel jól elkülönül az izmos résztől. Az ín nem nyújtható és nem rövidíthető meg.

◼ Izmok rögzítése csontvázhoz.

◼ Izmok egyik rögzülési pontja eredés, másik tapadás.

Izmokról általában

◼ Változatosak. Hosszú, rövid, lapos, gyűrű (záróizmok) alakú. Izmos résznek megfelelő az ín alakja.

◼ Némely izom több fejjel ered: 2-3-4 fejű izmok – m. biceps, triceps, quadriceps)

◼ Ha az izom húsos részét ín szakítja meg, kéthasú izom keletkezik.


◼ Izompólya (fascia): izmokat kötőszöveti lemezek fasciák borítják. E pólyák hüvelyt képeznek izmok, izomcsoportok körül (izomrekeszek).

◼ Izmok erei, idegei: gazdag ér- és ideghálózat (nagyméretű munkavégzés). Izomba benyomuló ideg mozgató, érző és vegetatív rostokat tartalmaz.


◼ Mozgató rostok: izomösszehúzódást kiváltó impulzust szállítják + izomtónus fenntartása. Kiesésük: izom tónustalan, működésképtelen, bénult.

◼ Érző rostok: izomorsókból, ínorsókból indulnak ki, izomérzést közvetít, tájékozva vagyunk végtagjaink helyzetéről, testtartásunkról. Kiesésük: mozgás- és egyensúlyi zavar. Érző rostok közvetítik a fájdalomérzést is.

◼ Vegetatív rostok: izomállomány táplálása, erek beidegzése.

Izmok járulékos részei

◼ Nyáktömlők (bursa): ín és csont között, izületek körül, savós nyáktömlők.

◼ Szerepe: ínak súrlódásának csökkentése. Bursával összefüggő izom túlterhelése a tömlő gyulladását okozhatja.

◼ Ínhüvely (vagina tendinis): testnek azokon a helyein, ahol az inak erős súrlódásnak vannak kitéve (pl. kéztő), az inakat savós ínhüvelyek veszik körül. Kettős falú (külső rostos, belső synoviális) réteg.

Izmok működése

◼ Általában csoportosan működnek. (pl. előre lépés) Azonos működésű, egy irányban dolgozó izmokat társizmoknak (szinergisták), ellentétesen működőket (antagonistáknak) nevezzük.

◼ Működésük szerint lehetnek:

◼ Hajlító (flexorok)

◼ Feszítő (extensor)

◼ Közelítő (adduktor)

◼ Távolító (abduktor)

◼ Szűkítő (sphincter)

Izmok működése

◼ Egy izom, csak egy fő működést végezhet. Izom fő működése: összehúzódás (contractio), ilyenkor az izom megrövidül, megvastagszik.

Izomtónus Izomerő

◼ Állandó, kisfokú feszülés az izomban:

◼ Normál

◼ Csökkent – hypotonia

◼ Megszűnt – atonia

◼ Fokozott – hypertonia

◼ Izomvédekezés (défense) – körülírt tónusfokozódás, utalhat gyulladásra

◼ Függ:

1) Az összehúzódásra képes rostok számától

2) Az izom hosszúságától

3) Fejlettségétől

Izomműködés

◼ Izomrost összehúzódása idegi utasításra: kontrakció

◼ Refrakter stádium:

◼ Kontrakció után az izomrost 0,01 másodpercig nem ingerelhető

◼ Küszöb alatti inger: még nem vált ki összehúzódást

◼ Szummáció: összeadódva kiváltanak összehúzódást

◼ Küszöbinger: az a minimális ingererősség, ami már kivált összehúzódást az izomban

◼ Beidegzésük:

◼ Mozgató – összehúzódást, izomtónust hoz létre

◼ Érző – izomérzést, fájdalomérzést közvetít

◼ Vegetatív – erek beidegzése, izmok táplálása

Izomműködés

◼ A harántcsíkolt izmok összehúzódásának szerkezeti alapja: összehúzódásra képes (kontraktilis) fehérjék:

◼ Aktin

◼ Miozin

◼ Rendezett elhelyezkedésük adja a vázizomzatra jellemző harántcsíkolatot

◼ A megrövidülést az aktin és a miozin egymás melletti elcsúszása eredményezi

Izomműködés energiaszükséglete

◼ Mind aerob, mind anaerob úton fedezhető:

◼ Fehér rostok: anaerob glikolízis, végterméke a tejsav – a vér a májba szállítja, ahol visszaalakul glukózzá.

◼ Nem képesek tartós aktivitásra, mert glikogénraktáruk gyorsan kimerül

◼ Izomláz oka: tejsav helyi felszaporodása

◼ Vörös rostok: aerob út

◼ Működésük függ a vérellátástól, ami biztosítja:

◼ Az oxigénellátást

◼ A glukózt (legfőbb energiaforrás)

Részletes izomtan

◼ Izmokat testtájékok és működésük szerint is csoportosíthatjuk:

◼ Testtájékok szerint:

◼ Felső és alsó végtag izmai

◼ Törzs izmai – mell-, has-, hátizmok

◼ Fej- és nyakizmok

Felső végtag izmai

◼ Váll

◼ Felkar

◼ Alkar izmai

◼ kéz

◼ A váll a legtöbb irányban mozgó ugyanakkor a legkevésbé stabil ízület az emberi testben. A vállban több izomcsoport is találkozik, közülük a legfontosabb és legjobban látható a deltaizom (m. deltoideus). A vállizmok a vállövön erednek, felkarcsonton tapadnak.

◼ A váll legjobban látható izma a háromszög alakú deltaizom ami a jellegzetes lekerekített formát adja. A felkarcsont középső harmadán tapad, és a lapockacsont tövisnyúlványán, illetve a kulcscsonton ered. Ennek az izomcsoportnak a feladata a kar emelése a törzstől 90 fokig, onnan előre-hátra vinni, forgat befelé és kifelé a vállízbe szorítja a kart. A deltaizomnak három külön feje van. (elülső, középső, hátulsó)

◼ a felkar izmai

◼ a hajlító izmok elöl helyezkednek el

◼ a feszítők hátul

◼ Működésileg könyökizületre hatnak

◼ Alkaron elől elhelyezkedő izmok együttesen az alkart hajlítják. Kétfejű karizom (m. biceps).

◼ Felkar hátulsó részét egyetlen izom a m. triceps, háromfejű karizom foglalja el, mely az alkart feszíti.

◼ az alkar izmai - a hajlítók a tenyéri oldalon felületes és mély rétegben találhatók

◼ a feszítők a kézháti oldalon, szintén két rétegben találhatók. Ujjakat, kézhátat feszítik.

◼ az izmok egy része hosszú inakban (ínhüvelyben) az ujjpercekig futnak. Alkar elülső izmai ujjakat hajlítják.

◼ az ínakat a rá merőleges kéztőszalagok szorítják le

◼ a kéz izmai három csoportba oszthatók

◼ hüvelykpárna izmai: az ujj sokirányú mozgása miatt igen fejlett.

◼ tenyér: középső rész kissé behúzódott (tenyér árok). Bőr alatt közvetlen erős lemez (aponeurosis) takarja, alatta lévő ereket, inakat idegeket véd szorító, fogó mozdulatnál az összenyomástól.

◼ Kisujjpárna

◼ Kézközép csontok közeit, kis csontközi izmok töltik ki.

◼ Alkar és a kéz izmai:1. Karorsói izom (M. brachioradialis)2. Orsócsonti csuklóhajlító izom (M. flexor carpi radialis)3. Felületes ujjhajlító izom (M. flexor digiturum superficalis)4. Hajlítóizmokat leszorító szalag (Retinaculum flexorum)5. Rövid hüvelykujj-távolító izom (M. abductor pollicis brevis)6. Hosszú tenyérizom (M. palmaris longus)7. Singcsonti csuklóhajlító izom (M. flexor carpi ulnaris)8. Singcsonti csuklófeszítő izom (M. extensor carpi ulnaris)9. Kisujjfeszítő izom (M. extensor digiti minimi)10. Felkari izom (M. brachialis)11. Rövid orsócsonti csuklófeszítő izom (M. extensor carpi radialis brevis)12. Ujjakat feszítő izom (M. extensor digitorum)13. Hosszú hüvelykujjtávolító izom (M. abductor pollicis longus)14. Feszítőizmokat leszorító szalag (Retinaculum extensorum)15. Csontközötti izom (M. interosseus)

◼ Az alsó végtag izmai:

◼ Csípőizmok

◼ Comb

◼ Lábszár

◼ Lábizom

◼ Az alsó végtag izmai

◼ a) csípőizmok –csípőcsont körül, csípőizület mozgásai

◼ külső és belső csípőizmokra oszthatók

◼ a belső izmok (musculus iliopsoas) a csípőlapát belső felszínén, valamint az ágyékcsigolyákon erednek, a lágyékszalag alatt kilépnek a combra és a combcsonton tapadnak. Csípőizületet hajlítja, combokat emeli és kifelé forgatja.

◼ Kívül a fartájék formáját a három farizom (m. glutaeus) adja, medencecsont külső felszínén, valamint a keresztcsonton erednek és a combcsonton tapadnak. Comb mozgása, test tartása.

◼ kis farizom (musculus gluteus minimus)

◼ nagy farizom (musculus gluteus maximus)

◼ a legfelületesebben helyezkedik el

◼ jelentős szerepet játszik a járásban

◼ vastagsága eléri két harántujjnyit -durva rostú izom - injekció beadási helye

◼ a comb izmai - elől találhatók a feszítő izmok: négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris). Distalis inába illeszkedik a patella. Ínjára mért ütéssel nézik a térdreflexet

◼ Hátsó oldalon található a hajlító izom

◼ kétfejű combizom (musculus biceps femoris)

◼ Belső oldalon helyezkednek el a közelítő izmok: hosszú közelítő izom (musculus adductor longus) és a karcsúizom (musculus gracilis) alatt található a nagy közelítő izom (musculus adductor magnus)

◼ Combcsatorna (canalis femoralis) hasüregből, combra vezet ki: tartalma nagy combartéria és véna.

◼ a lábszár izmai: elől a szárkapocscsont és a sípcsont között található a feszítők (musculus tibialis anterior)

◼ a hátsó oldalon két rétegben helyezkednek el a hajlítók: háromfejű lábszárizom (musculus triceps surae) ez alakítja a láb alakját (képezi a vádlit!)

◼ distalisan az Achilles-ínba megy át

◼ lábszár külső oldalán a szárkapocsi izmok találhatók » feladatuk a lábboltozat fenntartása.

◼ Lábközépcsontok közeit szintén kis izmok töltik ki. A talp kis izmai szerepet játszanak lábboltozat alakításában. Talpon vastag bőr, alatta zsírszövet, alatta fascia. Védi ereket, idegeket. Külön izomzat öregujjnak és kisujjnak. Lábujjak mozgása csökevényes.

TÖRZSIZMOK

◼ Mellizmok

◼ Hasizmok

◼ Hátizmok

TÖRZSIZMOK◼ A mellkas felületes izmai:

◼ kifutnak a vállöv és a kar csontjaira

◼ 1. nagy mellizom (musculus pectoralis major):

◼ több-kevesebb zsírréteggel a mellkas kidomborodását okozza

◼ Nőknél: felette az emlők laza kapcsolatban az izompólyával

◼ ered: felső része a kulcscsont elülső felszínének szegycsonthoz közeli részén

◼ középső része a szegycsonton (sternum) és a 2-6. bordapáron

◼ alsó része pedig az oldalsó hasizmok lapos inai által alkotott hüvely (rectus hüvely) felső részén

TÖRZSIZMOK◼ tapad: a karcsont

(humerus) felső-elülső feszínén keresztezett rostokkal (az izom alsó része tapad legfelül)

◼ működés: a felemelt kart nagy erővel lefelé húzza (leütés, lehúzások) távolított kart közelíti, előre húzza, befelé forgatja, törzs tartása

◼ légzési segédizom (ha a karra támaszkodunk, a bordákat emeli)

◼ (nagy tömege akadályozhatja a mellkas tágulását)

TÖRZSIZMOK◼ kis mellizom (musculus

pectoralis minor): a nagy mellizom alatt helyezkedik el

◼ ered: a 3-5. bordapáron

◼ tapad: a lapocka hollócsőrnyúlványán (processus coracoideus)

◼ működés: a lapockát (vállövet) előre, lefelé húzza (gömbölyítjük a hátunkat)

◼ a nagy mellizom működését segíti, rögzíti a lapockát

◼ rögzített vállöv esetén (pl.: ülésben a könyökünkre támaszkodunk) a bordákat emeli (belégzési segédizom)

TÖRZSIZMOK

◼ kulcscsont alatti izom (musculus subclavius):

◼ karcsú és gyenge izom

◼ ered: az I. borda medialis végén

◼ tapad: a kulcscsont alsó felszínén

◼ működés: a kulcscsontot a bordához rögzíti, tónusával akadályozza forgását, a kulcscsont alatti ereket, idegeket védi

TÖRZSIZMOK◼ elülső fűrészizom (musculus

serratus anterior):

◼ széles, legyezőszerű izom a mellkas oldalán

◼ ered: I-IX. bordán, húsosan, 4 alsó csipkéje közé a külső ferde hasizom (m. obliquus externus abdominus) csipkéi nyomulnak

◼ tapad: a lapocka belső szélén és alsó szögletén

◼ működés: a kar vízszintes fölé emelése (kiegészíti a m. deltoideus munkáját, ami vízszintesig emeli a kart)

◼ emeli a bordákat - belégzési segédizom

◼ a lapocka mellkashoz húzása

FELÜLETES HÁTIZMOK

◼ Hátsó fűrészizmok (m. serratus posterior, superior et inferior)

◼ Felső: nyaki VI-VII. és a háti I-II. csigolyák tövisnyúlványain ered

◼ II-V. bordán tapad◼ Bordák emelése

belégzésben◼ Alsó: ◼ Háti XI-XII. és az ágyéki

I-II. csigolyák tövisnyúlványain ered

◼ IX-XII. bordán tapad◼ Bordák süllyesztése

kilégzésben

TÖRZSIZMOK◼ A mellkas mély izmai:

◼ 1. külső bordaközti izmok(m. intercostales externi)

◼ ered: a felső borda alsó szélén, a borda középső részéig

◼ tapad: az alsó borda felső szélén, a bordaporcok kezdetéig

◼ működés: emelik a bordákat (belégzőizmok), részt vesznek a törzs oldalra hajlításában

TÖRZSIZMOK◼ 2. belső bordaközti izmok (m.

intercostales interni):

◼ ered: az alsó bodra belső felszínének felső szélén a borda szegycsonthoz (sternum) közeli részén

◼ tapad: a felső bodra belső felszínének alsó szélén a szegycsontig

◼ működés: a bordákat süllyesztik (kilégzőizmok), részt vesznek a törzs oldalra hajlításában

◼ a külső izmok rostja felülről és oldalról lefelé, medial felé húzódnak, a belsők erős, izmos falat képeznek a bordaközökben, a táguló vagy összeeső tüdők sem beszívni, sem kidomborítani nem tudják

TÖRZSIZMOK◼ 3. haránt mellkasizom

◼ (m. transversus thoracis):

◼ ered: a szegycsont testén (corpus sterni) és a szegycsont kardnyúlvány (processus xiphoideus) belső felszínén ered

◼ tapad: a 2-6. bordaporcogó alsó szélén

◼ működés: jelentéktelen kis izom, kilégzésben segít

TÖRZSIZMOK◼ 4. bordaemelő izmok

(musculi levatores costarum):

◼ erednek: a 7. nyakcsigolyától a 9. hátcsigolyáig a harántnyúlványokon

◼ tapadnak: rövid ága a soron következő bordán, hosszú ága pedig a rákövetkező bordán tapad

◼ működésük: a bordákat emeli (belégzőizom)

TÖRZSIZMOK◼ 5. rekesz (diaphragma):

◼ belégzéskor süllyed, kilégzéskor emelkedik

◼ ered: szegycsonti része a kardnyúlvány (processus xiphoideus) belső felszínén, bordai része a 7-12. bordaporcogók belső felszínéről, deréki része pedig a deréki csigolyákról ered

◼ tapad: saját inas lemezében

◼ működés: a mellüreget a hasüregtől elválasztó nagy izomlemez, jobb és bal oldalon kupolaszerűen a mellüregbe emelkedik (mert a hasüreg nagyobb nyomású)

◼ fontos légzőizom

HASIZMOK

◼ Egyenes hasizom (m. rectus abdominis)

◼ Eredés: V.-VII. borda külső felszínén

◼ Tapadás: szeméremcsont felső ágán

◼ Működés: törzset előre hajlítja

HASIZMOK

◼ Külső ferde hasizom (m. obliqus externus)

◼ Eredés: V-XII. borda◼ Belső ferde hasizom (m.

obliqus internus)◼ Eredés: csípőtaréjon◼ Haránt hasizom: (m.

transversus) ◼ Eredés: hat alsó borda belső

felszínén, ágyéki csigolyák harántnyúlványain

◼ Tapadás: egyenes hasizom bőnyéjében

◼ Működés: törzset előrefelé hajlítják, azonos oldalra fordítják

HASIZMOK

◼ Négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum)

◼ Csípőtaréj hátsó részét köti össze a XII. bordával

◼ Néhány rostja az I-IV. ágyéki csigolya haránt nyúlványán tapadnak

◼ Kétoldali összehúzódása törzset feszíti, egyoldali saját felé hajlítja.


◼ Felületes hátizmok: ◼ Csuklyásizom (m.

trapezius)◼ Eredés: nyakszirtcsonttól

a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáról

◼ Tapadás: lapocka tövisnyúlványa

◼ Működése: lapockatövis feletti része felhúzza a vállakat

◼ Lapockatövis alatti része lefelé hátrafelé húzza a vállat


◼ Széles hátizom: (m. latissimus dorsi)

◼ Eredés: VIII-XII. háticsigolya tövisnyúlványain, 4 alsó bordán

◼ Tapadás: karcsont kisgumói élén (crista tuberculi minoris)

◼ Működése: távolított kart közelíti, nagy erővel lefelé húzza, kart hát mögé viszi, beforgatja


◼ Kis- és nagy rombuszizom: (m. rhomboideus minor et major)

◼ Csuklyásizom alatt találhatók

◼ Lapockát közelítik a gerinchez

◼ Képen kis rombuszizom: ◼ VI-VII. nyakcsigolya

tövisnyúlványán ered. ◼ Egyoldalú erősítése

esetén gerincferdülés esélye fennáll.


◼ Nagy rombuszizom: ◼ I-IV. hátcsigolya

tövisnyúlványain ered◼ Egyoldalú erősítése

gerincferdülést okozhat


◼ Lapockaemelő izom: (m. levator scapulae)

◼ Eredés: I-IV. nyakcsigolya harántnyúlványain

◼ Tapadás: lapocka felső mediális szögletén

◼ Működés: lapockát emeli

AXIÁLIS TÖRZS- ÉS NYAKIZMOK

◼ Mély hátizmok: gerinc két oldalán végighúzódó izomoszlop

◼ Csigolyák tövis-harántnyúlványai és a bordaszöglet által alkotott barázdában találhatók

◼ Ágyéki és alsó háti szakaszon kötőszövetes hártya rögzíti

◼ Gerinc feszítését és törzs fordítását végzi

TARKÓ ÉS NYAKIZOMZAT

◼ Alsó izomkúp:◼ Ered: mellkas felső

részéről◼ Tapadás: nyaki csigolyák◼ Felső izomkúp:◼ Ered: felső háti és alsó

nyakcsigolya◼ Tapadás: koponya hátsó

része◼ Működésük: nyugalmi

tónus esetén rögzítik a fejet

◼ Egyoldali összehúzódáskor azonos oldalra hajlítják

◼ Kétoldali összehúzódás: hátrahajlítják a fejet

TARKÓ ÉS NYAKIZOMZAT

◼ Rövid tarkó és nyakizomzat:

◼ I-II. nyakcsigolya és a nyakszirti csont között húzodnak

◼ Egyenes illetve ferde lefutásúak

◼ Fejet hátra, vagy oldalra billentik és forgatják

FEJ IZMAI

◼ Mimikai izmok◼ Fejtető izmai◼ Fül körüli izmok◼ Arc izmai

◼ Rágó izmok

FEJ IZMAI

◼ Fejtető izmai: (fejsisak –galea): kötőszövetes lemez, mely együtt mozog a fejbőrrel

◼ Homlokizom: (m. epicranius venter frontalis): előre húzza a fejsisakot, szemöldök felhúzása, homlok ráncolása

◼ Nyakszirtizom: (m. epicranius venter occipitalis): hátulra húzza a fejsisakot

◼ Fül körüli izmok: emberben csökevényesek

◼ Állatvilágban hang felé irányítják a fület

FEJ IZMAI

◼ Arc mimikai izmai◼ Szem és száj körüli gyűrű

alakú záró izmok◼ Szájzug emelő és

süllyesztő izmok◼ Trombitás izom (m.

bucinator)◼ Orr körüli izmok◼ Működésük: érzelmek

kifejezése◼ Hangadás◼ Táplálkozás◼ légzés

FEJ IZMAI

◼ Rágóizmok: halántékizom: (m. temporalis)

◼ Halántékcsontról ered, állkapocson tapad

◼ Működés: Fogsort zárja◼ Rágóizom: (m. masseter)

járomcsont ívéről ered, állkapcson tapad, fogsort zárja.

◼ Belső röpizom: (m. pterygoideus internus) fogsort zárja

◼ Külső röpizom: (m. pterygoideus externus)

FELÜLETES NYAKIZMOK

◼ Nyaki bőrizom: (platysma) állkapocsról ered, besugárzik a mell bőrébe, idős korban hozzájárul a nyak bőrének ráncosodásához

◼ Fejbiccentő izom: (m. sternocleidomastoideus) eredés: szegycsont markolatán és kulcscsonton

◼ tapadás: halántékcsont csecsnyúlványán

◼ működés: két oldali egyszerre előre hajlítja a fejet

◼ Egy oldali azonos oldalra hajlítja a fejet

NYELVCSONTI IZMOK

◼ Nyelvcsont feletti izmok: ◼ Funkció: szájfenék

alkotása◼ Száj nyitása◼ Nyelés◼ Hangadás◼ Csecsemő szopása◼ (m. mylohyoideus)

NYELVCSONTI IZMOK

◼ Nyelvcsont alatti izmok: nyelvcsont és szegycsont közötti teret hidalják át

◼ Működésük: nyelvcsont feletti izmokhoz hasonlók

NYAKIZMOK

◼ Mély nyakizmok: ◼ Elülső csoport – nyaki

gerinc elülső felszínén találhatók, fej mozgatásában vesznek részt

◼ Nyak hosszú izmai◼ Fej elülső egyenes izma

NYAKIZMOK

◼ Mély nyakizmok: ◼ Oldalsó csoport: nyakcsigolyák

harántnyúlványáról húzódnak az I-II. bordára

◼ Kétoldali izmok kúpot alkotnak a mellkasbemenet felett

◼ Elülső ferde nyakizom (m. scalenus anterior)

◼ Középső ferde nyakizom (m. scalenus medius)

◼ Hátulsó ferde nyakizom (m. scalenus posterior)

◼ Elülső és oldalsó között lép ki a karideg fonat és a kar verőere.

◼ Együttesen hajlítják a fejet, azonos oldaliak saját oldalukra hajlítják

◼ Légzési segédizmok

anatÓmia És Élettan - nap-haz.comnap-haz.com/wp-content/anatomia/01. anatómia,élettan és...

Documents