x. mellékletekerdisportiskola.sulinet.hu/batthyany/images/pdfek/... · 2019. 9. 5. · tanulói...
Post on 01-Sep-2021
2 Views
Preview:
TRANSCRIPT
1
X. Mellékletek
2
1. sz. melléklet
Szintek
Pedagógus
Vezető Intézmény
Ter
üle
tek
1. Pedagógiai, módszertani felkészültség 1. A tanulás és tanítás stratégiai ve-
zetése és operatív irányítása
1. Pedagógiai folyamatok
2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése
és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók
2. A változások stratégiai vezetése és
operatív irányítása
2. Személyiség- és közösségfej-
lesztés
3. A tanulás támogatása 3. Önmaga stratégiai vezetése és ope-
ratív irányítása
3. Eredmények
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni
bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sa-
játos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló
többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres
neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő
módszertani felkészültség.
4. Mások stratégiai vezetése és ope-
ratív irányítása
4. Belső kapcsolatok, együttmű-
ködés, kommunikáció
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának
segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a kü-
lönböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrá-
ciós tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
5. Az intézmény stratégiai vezetése
és operatív irányítása
5. Az intézmény külső kapcsola-
tai
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyi-
ség-fejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
6. A pedagógiai munka feltételei
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, prob-
lémamegoldás
7. A Nemzeti alaptantervben
meg-fogalmazott elvárásoknak és
a pedagógiai programban megfo-
galmazott intézményi céloknak
való megfelelés
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a
szakmai fejlődésért.
3
Szintek Pedagógus Vezetó Intézmény
Mód
szer
ek
1. Dokumentumelemzés 1. Dokumentumelemzés 1. Dokumentumelemzés
a. Az előző pedagógusellenőrzés (tanfe-
lügyelet) és az intézményi önérté-kelés
adott pedagógusra vonatkozó értékelőlap-
jai
a. Az előző vezetői ellenőrzés (tan-
felügyelet, szaktanácsadó) és az
intézményi önértékelés adott veze-
tőre vonatkozó értékelőlapja
a. Pedagógiai program
b. A tanmenet, tematikus tervek és az
éves tervezés egyéb dokumentumai
b. Vezetői pályázat/program
b. SZMSZ
c. Óraterv c. Pedagógiai program
c. Egymást követő két tanév munkaterve és az
éves beszámolók (az mk. munkatervekkel és
beszámolókkal együtt)
d. Egyéb foglalkozások tervezése (szak-
köri napló, egyéni fejlesztési terv
d. Egymást követő két tanév mun-
katerve és az éves beszámolók d. Továbbképzési program – beiskolázási terv
e. Napló e. SZMSZ e. Házirend
f. Tanulói füzetek f. Kompetencia mérés eredménye öt tanévre
visszamenőleg
2. Óra-/foglalkozáslátogatás g. Pedagógus önértékelés eredményeinek ösz-
szegzése
3. Interjúk 3. Interjúk h. Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet)
és az intézményi önértékelés értékelő lapjai
a. pedagógussal a. vezetővel / vezető társakkal i. Megfigyelési szempontok - a pedagógiai
munka infrastruktúrájának megismerése
b. vezetőkkel (int. vezető, int. vez. helyet-
tes, mk. vezető)
b. fenntartóval
j. Elégedettségmérés
4. Kérdőíves felmérések 4. Kérdőíves felmérések 2. Interjúk
a. önértékelő a. önértékelő a. vezetővel - egyéni
b. szülői b. nevelőtestületi b. pedagógusok képviselőivel – csoportos
c. munkatársi c. szülői c. szülők képviselőivel – csoportos
4
2. sz. melléklet
Az átfogó intézményi önértékelés folyamatának ötéves tervezete
időszak 2015-2016.tanév 2016-2017. tanév 2017-2018.tanév 2018-2019.tanév 2019-2020.tanév
I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév
Önér
tékel
ési
kör
Pedagógus
2016. évi
minősítési
tervbe beke-
rültek
A testület
további tagjai
a teljes peda-
gógus létszám
50%-ig
2017. évi
minősítési
tervbe
bekerültek
A testület
további
tagjai a tel-
jes pedagó-
gus létszám
100%-ig
2018. évi
minősítési
tervbe
bekerültek
A testület
további tagjai
a teljes peda-
gógus lét-
szám 50%-ig
2019.
évi mi-
nősítési
tervbe
bekerül-
tek
A testület
további
tagjai a teljes
pedagógus
létszám
100%-ig
2020. évi
minősítési
tervbe
bekerültek
A testület
további
tagjai a teljes
pedagógus
létszám
50%-ig
Létszámará-
nyosan a testü-
let további
tagjai ..fő
Létszám-
arányosan
a testület
további
tagjai ..fő
Létszámará-
nyosan a
testület to-
vábbi tagjai
..fő
Létszám-
arányosan
a testület
további
tagjai ..fő
Létszám-
arányosan
a testület
további
tagjai ..fő
Vezető
intézményve-
zető 2. évében
történő önér-
tékelése
Intézmény-
vezető 4.
évében tör-
ténő önérté-
kelése
Intézmény
Évenkénti
értékelendő
elvárások
Évenkénti
értékelendő
elvárások
Évenkénti
értékelendő
elvárások
Évenkénti
értékelendő
elvárások
Átfogó,
teljes körű
intézményi
önértékelés
Átfogó,
teljes körű
intézményi
önértékelés Megjegyzés Az önértékelési folyamat megvalósulásának elemei az éves munkatervben jelennek meg.
5
3. sz. melléklet
Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola éves önértékelési terv
2015-16 tanév
Készítették: Az önértékelési csoport tagjai
6
I. Éves önértékelési terv
o Az ötéves önértékelési programban foglalt feladatok az adott tanévre vonatkozó éves önértékelési terv szerint valósulnak meg.
o Az éves önértékelési terv a nevelőtestület jóváhagyásával készül
o Az intézményvezető az önértékelési programban rögzítetteknek megfelelően delegálhatja az éves tervezési feladatot az önértékelést
támogató munkacsoport tagjainak, akik az önértékelési programban előírt feltételek szerint meghatározzák az adott tanévben elvég-
zendő önértékelési feladatokat.
o Az önértékelési programot és az éves önértékelési tervet az intézményvezető vagy az önértékelési csoport erre kijelölt tagja rögzíti az
Oktatási Hivatal által működtetett informatikai felületen, amely a tervben rögzítettnek megfelelően teszi elérhetővé az adatgyűjtő és
az értékelő funkciókat az értékelésben részt vevők számára.
II. Az önértékelés megvalósítása
1. Pedagógusok
2015-16 tanév
2015. szeptember 1.- 2016. január 15-ig 2016. január 16. – 2016. június 15-ig
1. Bilikné Niczinger Éva 1. Budiás Judit
2. Dombi Gyöngyi 2. Brunczvikné Máté Ildikó
3. Horváth Anikó 3. Csizmadia Károlyné
4. Kőnighné Ferencz Zsuzsanna 4. Jeszenszkyné Szijj Edit
5. Mayerné Berta Gabriella 5. Kőrösi Tamásné
6. Nagy Anikó 6. Tinka Lajos
7. Szabó Margit
7
o A pedagógus önértékelésének folyamata
A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik, az önértékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rend-
szer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi főbb lépések mentén összegezhető:
1. Az éves önértékelési tervben kijelölt támogató kollégák egyeztetik a részleteket az érintett pedagógussal, közösen meghatározzák az önértéke-
lésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők, kollégák).
2. A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket és az érintett pedagógust.
3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindít-
ja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online
kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú
felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a
tanfelügyelő szakértők számára).
4. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk
kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, va-
gyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat.
5. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, és lefolytatják az
interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben.
6. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra
kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben.
7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére.
8. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az „Útmutató a pe-
dagógusok minősítési rendszeréhez” című útmutató szerinti skálán értékeli az elvárás teljesülését – megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az
informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat –, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket
(amennyiben van ilyen). Ha egy elvárás teljesülése a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem megítélhető, akkor ott az „n. é.”, nem értel-
mezhető megjelöléssel kell jelezni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intéz-
ményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is.
9. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe.
8
o Az önértékelés ütemezése
Önértékelést végző pedagógus neve
Ellenőrzés módszerei Időpont Értékelést végző pedagógus
Jegyzőkönyv
feltöltésének
/kérdőívek kiér-
tékelés időpontja
Informatikai rendszerbe
való feltöltésért felelős
Tájékoztatás
Óra-/foglalkozáslátogatás
Dokumentumelemzés
Interjúk Intézményvezetővel
Pedagógussal
Kérdőívek
Önértékelő
Munkatársi
Szülői
Összegző értékelés elkészítése
Fejlesztési terv elkészítése
2. Intézményvezető
A 2015-16 tanévben a vezető önértékelésére nem kerül sor.
9
3. Intézményi önértékelése
o A 2015-16-os tanévben kötelezően meghatározott elemei:
Az önértékelés
területei Önértékelési szempont Elvárások Adatgyűjtés Időpont
Az elemzést végző
pedagógus
Ped
agógia
i fo
lyam
ato
k
Tervezés
Hogyan valósul meg a
stratégiai és operatív
tervezés?
Az éves munkaterv össz-
hangban van a stratégiai do-
kumentumokkal és a munka-
közösségek terveivel.
A tanév végi beszá-
moló elemzése.
Tanévzáró
értekezlet
Rozgonyi János
Megvalósítás
Milyen az intézmény
működését irányító éves
tervek és a beszámolók
viszonya, hogyan épül-
nek egymásra?
A tanév végi beszámoló
megállapításai alapján törté-
nik a következő tanév terve-
zése.
Az éves munkaterv
elemzése.
Tanévnyitó
értekezlet
Rozgonyi János
Értékelés
Milyen a pedagógiai
programban meghatáro-
zott tanulói értékelés
működése a gyakorlat-
ban?
- A pedagógiai programnak
és az egyéni fejlesztési ter-
veknek megfelelően történik
az egyénre szabott értékelés,
amely az értékelő naplóban
nyomon követhető.
- A tanuló eredményeiről
fejlesztő céllal folyamatosan
visszacsatolnak a tanulónak
és szüleinek/gondviselőjének.
Értékelő naplók
elemzése
Ellenőrzők, tájékoz-
tatók ellenőrzése
Negyedévente
Havonta
Bilikné Niczinger Éva
Zsirai Péterné
Osztályfőnökök
10
Az önértékelés
területei Önértékelési szempont Elvárások Adatgyűjtés Időpont
Az elemzést végző
pedagógus
Személyiség- és közös-
ségfejlesztés
Hogyan történik a tanu-
lók szociális hátrányai-
nak enyhítése?
Az intézmény vezetése és
érintett pedagógusa informá-
ciókkal rendelkezik minden
tanuló szociális helyzetéről.
Étkezési nyilvántar-
tás vezetése
Fülöp Csilla
Ingyenes tankönyvel-
látásban részesülő
tanulói nyilvántartás
Stóbl Éva
Kapcsolat tartás
Gyámhivatallal,
Gyermekjóléti Szol-
gálattal
Osztályfőnökök,
Paulovits Mónika
Az intézmény közös-
ségépítő tevékenységei
hogyan, milyen keretek
között valósulnak meg?
A szülők a megfelelő kerete-
ken belül részt vesznek a
közösségfejlesztésben.
Szülők tájékoztatása munkaterv
szerint
Rozgonyi János
Eredmények
Milyen eredményességi
mutatókat tartanak
nyilván az intézmény-
ben?
Nyilvántartják és elemzik az
intézményi eredményeket:
- kompetenciamérések ered-
ményei
- tanév végi eredmények –
tantárgyra, 2 évre vonatko-
zóan
- versenyeredmények: orszá-
gos szint, megyei szint, tan-
kerületi szint, települési szint
- továbbtanulási mutatók
- vizsgaeredmények
- elismerések
- lemorzsolódási mutatók
(évismétlők, magántanulók,
kimaradók, lemaradók B
első
mér
és
szövegértés
2015.
október
2016.
május
Dombi Gyöngyi
Bilikné Niczinger
Éva
matematika Tornai Tibor
DIFER mérés
2015.
október 9.-
10.
Kozma Zoltánné
Ors
zágos
mér
és
szövegértés,
matematika
2016.
május 25.
Kőnighné Ferencz
Zsuzsanna
Idegen nyelvi
mérés
2016.
május 18.
Budiás Judit
NETFIT mérések 2016.
június 1.
Bíró Attila
11
- elégedettségmérés eredmé-
nyei (szülő, pedagógus, tanu-
ló)
- neveltségi mutatók
Eredmények és muta-
tók (statisztika)
Félév
tanévvége
Zsirai Péterné
Bilikné Niczinger
Éva
Az önértékelés
területei Önértékelési szempont Elvárások Adatgyűjtés Időpont
Az elemzést végző
pedagógus
Belső kapcsolatok,
együttműködés, kom-
munikáció
Milyen pedagógus
szakmai közösségek
működnek az intéz-
ményben, melyek a fő
tevékenységeik?
A pedagógusok szakmai
csoportjai maguk alakítják ki
működési körüket, önálló
munkaterv szerint dolgoz-
nak. A munkatervüket az
intézményi célok figyelem-
bevételével határozzák meg.
A szakmai munkakö-
zösségek munkater-
veinek elemzése.
Félév
tanév vége
Zsirai Péterné
Bilikné Niczinger
Éva
Budiás Judit
Bíró Attila
Ivánkovitsné Nagy
Mónika
Hogyan történik az in-
formációátadás az in-
tézményben?
Az intézmény munkatársai
számára biztosított a munká-
jukhoz szükséges informáci-
ókhoz és ismeretekhez való
hozzáférés.
Az SZMSZ-ben fog-
laltak alapján (havi
eseménynaptár, havi
értekezletek, email-
en tájékoztatás)
Intézmény vezetősége
munkaközösség veze-
tők
Az intézmény külső
kapcsolatai
Hogyan kapnak tájé-
koztatást a partnerek az
intézmény eredményei-
ről?
- Az intézmény a helyben
szokásos módon tájékoztatja
külső partereit (az informá-
cióátadás szóbeli, digitális
vagy papíralapú).
- A partnerek tájékoztatását
és véleményezési lehetősége-
inek biztosítását folyamato-
san felülvizsgálják, vissza-
csatolják és fejlesztik.
Az intézmény veze-
tősége állandó és
rendszeres munka-
kapcsolatban áll az
SZMSZ-ben felsorolt
intézményekkel.
Folyamatos
Rozgonyi János
Kozma Zoltánné
Tornai Tibor
Csathó Eszter
Paulovits Mónika
Fülöp Csilla
12
Az önértékelés
területei Önértékelési szempont Elvárások Adatgyűjtés Időpont
Az elemzést végző
pedagógus
A pedagógiai munka
feltételei
Tárgyi, infrastrukturá-
lis feltételek
Hogyan felel meg az
infrastruktúra az intéz-
mény képzési struktúrá-
jának, pedagógiai érté-
keinek, céljainak?
Az intézmény rendszeresen
felméri a pedagógiai program
megvalósításához szükséges
infrastruktúra meglétét, jelzi a
hiányokat a fenntartó felé.
Éves költségvetés
tervezése személyi és
dologi kiadásokra.
Rozgonyi János
Fülöp Csilla
A pedagógiai munka
feltételei
Személyi feltételek
Hogyan felel meg a hu-
mánerőforrás az intéz-
mény képzési struktúrá-
jának, pedagógiai érté-
keinek, céljainak?
- Az intézmény rendszeresen
felméri a szükségleteket, reá-
lis képpel rendelkezik a neve-
lő-oktató munka humánerő-
forrás-szükségletéről.
- A humánerőforrás szükség-
letben bekövetkező hiányt, a
felmerült problémákat idejé-
ben jelzi a fenntartó számára.
A törvényben előírt, a
tanulói létszám alap-
ján szabályozott pe-
dagógus szükséglet
egyeztetése adatszol-
gáltatás útján.
május
Rozgonyi János
o A 2015-16-os tanévben kiválasztott területe: Az intézmény külső kapcsolatai
Az intézmény fontosnak tartja a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét, ezért azt megtervezi, kialakítja és működteti. A partnerekkel
kialakított kapcsolatrendszeren keresztül felméri a partnerek igényeit, elégedettségét, és befogadja innovatív ötleteiket. Az intézmény kihasználja
azokat a lehetőségeket, ahol a környezete számára bemutathatja eredményeit, és feladatvállalásaival megjelenik a szűkebb/tágabb közösség
(szakmai szervezet, település) életében is.
Kulcsjellemzők:
- Az intézmény külső partneri körének feltérképezése, azonosítása és a hatékony kapcsolattartási rend kialakítása megtörtént.
- Az együttműködések tartalma pontosan szabályozott, a partnerek bevonása az intézményi folyamatokba és elégedettségük mérése, az eredmé-
nyek visszacsatolása megtörténik.
Az intézmény szerepet vállal a közvetlen környezet, a szűkebb közösség támogatásában, továbbá az intézményben közösségi vagy egyéni szinten
megjelenik a társadalmi szerepvállalás is.
13
Az önértékelés
területe
Önértékelési szem-
pont Elvárások Adatgyűjtés Időpont
Az elemzést végző
pedagógus
Az
inté
zmé
ny
kü
lső
ka
pcs
ola
tai
Melyek az intéz-
mény legfontosabb
partnerei?
- Az intézmény pedagógiai
programjával összhangban
a vezetés irányításával
megtörténik a külső part-
nerek azonosítása, köztük
a kulcsfontosságú partne-
rek kijelölése.
- A külső partnerek köre
ismert az intézmény mun-
kavállalói számára.
Az iskola a Szervezeti
és működési szabályza-
tában feltünteteti a kül-
ső kapcsolatait képező
intézményeket. Tanév vége Rozgonyi János
Mi az egyes partne-
ri kapcsolatok tar-
talma?
- Az intézmény az azono-
sított partnerekkel kapcso-
latos tevékenységekről
tartalomleírással is rendel-
kezik.
- Az intézmény terveinek
elkészítése során egyeztet
az érintett külső partnerek-
kel.
- Rendszeresen megtörté-
nik a kiemelt kulcsfontos-
ságú partnerek igényeinek,
elégedettségének megis-
merése.
- Az intézkedési tervek
kialakításába és megvaló-
sításába az intézmény be-
Az iskola megfelelő
szintű irányításának
érdekében a állandó
munkakapcsolatban kell
állnia meghatározott
intézményekkel. Az
eredményes oktató- és
nevelőmunka érdeké-
ben az iskola rendszeres
munkakapcsolatot tart
fenn intézményekkel,
szervezetekkel, gazdál-
kodókkal.
Folyamatos
Az egyes intézmé-
nyekkel, szervezetek-
kel kapcsolatot tartó
nevelőket az iskola
éves munkaterve rög-
zíti
14
vonja külső partnereit.
- Rendszeres, kidolgozott
és követhető az intézmény
panaszkezelése
Hogyan vesz részt
az intézmény a köz-
életben (települési
szint, járá-
si/tankerületi szint,
megyei szint, orszá-
gos szint)?
- Az intézmény részt vesz
a különböző társadalmi,
szakmai szervezetek mun-
kájában és a helyi közélet-
ben.
- A pedagógusok és a ta-
nulók részt vesznek a kü-
lönböző helyi/regionális
rendezvényeken.
- Az intézmény kiemelke-
dő szakmai és közéleti
tevékenységét elismerik
különböző helyi díjakkal,
illetve a díjakra történő
jelölésekkel.
Az intézmény éves
munkaterve rögzíti,
azokat eseményeket és
programokat, amelyek-
hez helyi, körzeti és
országos szinten be-
kapcsolódik.
Az intézményvezető
folyamatosan tájékoz-
tatja a munkaközösség
vezetőket a megkeresé-
sekről, felhívásokról.
Folyamatos
Az éves munkaterv-
ben megjelölt pedagó-
gusok, munkaközös-
ség vezetők.
Az intézményi önellenőrzés éves feladatainak végrehajtásáról és annak eredményéről Rozgonyi János intézményvezető tájékoztatja a nevelőtes-
tületet a 2015-16-os tanévzáró értekezletén.
15
4. sz. melléklet
Pedagógus önértékelésének területei
1. Pedagógiai módszertani felkészültség
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Milyen a módszertani
felkészültsége?
Milyen módszereket
alkalmaz a tanítási
órákon és egyéb foglal-
kozásokon
Alapos, átfogó és korszerű szaktudomá-
nyos és szaktárgyi tudással rendelkezik.
Pedagógusaink nyitottak minden újra, rendszeresen jelentkez-
nek szakmai továbbképző tanfolyamokra.
A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek
megfelelő, változatos oktatási módszere-
ket, taneszközöket alkalmaz.
A megszerzett ismereteket igyekeznek beépíteni az általuk
használt pedagógiai módszerek rendszerébe.
Tanítványait önálló gondolkodásra, a
tanultak alkalmazására neveli.
A hatékony ismeretszerzést, személyiség-, és közösségfejlesz-
tést szakkörökkel, énekkarral, projektoktatással és az órák egy
részében megjelenő kooperatív technikák alkalmazásával se-
gítik.
Tanítványaiban kialakítja az online in-
formációk befogadásának, feldolgozásá-
nak, továbbadásának kritikus, etikus
módját.
Az önálló ismeretszerzés folyamatába beépíti az online in-
formációkat, képessé teszi a tanulókat a feldolgozásukra.
Az alkalmazott pedagógiai módszerek a
kompetenciafejlesztést támogatják.
Az új pedagógia módszerek minél szélesebb körben való el-
terjedésének és hatékonyságának növelése érdekében meg-
szervezésre került a belső továbbképzési rendszer.
16
1. Pedagógiai módszertani felkészültség
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Ismeri és alkalmazza-e
a tanulócsoportoknak,
különleges bánásmódot
igénylőknek megfelelő,
változatos módszere-
ket?
Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szo-
ciális és erkölcsi állapotát. Hatékony
tanuló-megismerési technikákat alkal-
maz.
Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi álla-
potát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz.
A differenciálás megfelelő módja, for-
mája jellemző.
Új kihívás a tantestület számára, hogy bővítse ismereteit és
pedagógiai módszereit a differenciálás, a kooperatív techni-
kák és a konfliktuskezelés témakörében.
Az elméleti ismeretek mellett a tanultak
gyakorlati alkalmazását is lehetővé te-
szi.
Szabadidős programokat, ünnepi műsorokat, versenyeket,
kirándulásokat, táborokat, stb. szerveznek és rendeznek az
éves munkatervben foglaltaknak megfelelően.
Alkalmazza a tanulócsoportoknak, kü-
lönleges bánásmódot igénylőknek meg-
felelő, változatos módszereket
A tanulók képességeit, értelmi, érzelmi és szociális helyzetét
is szem előtt tartja. Igénybe veszik a szakszolgálatok és a
szakmai szolgáltatók segítségét. A pedagógus az életkori sajátosságok
figyelembe vételével választja meg az
órán alkalmazott módszereket.
A módszerek megválasztásánál figyelembe veszi a tanuló
csoport életkori sajátosságait.
17
1. Pedagógiai módszertani felkészültség
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Hogyan értékeli az al-
kalmazott módszerek
beválását? Hogyan
használja fel a mérési
és értékelési eredmé-
nyeket saját pedagógiai
gyakorlatában?
Felhasználja a mérési és értékelési
eredményeket saját pedagógiai gyakor-
latában.
Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját peda-
gógiai gyakorlatában
Pedagógiai munkájában nyomon követ-
hető a PDCA-ciklus.
Elkészítik és folyamatosan aktualizálják az iskola alapdo-
kumentumait (pedagógiai program, tantervek, SZMSZ, házi-
rend).
Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás
eredményességét segítetik. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a szülőkkel, az oktató-
nevelő munkát segítő szakemberekkel, támogatva ezzel a
kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlődését.
Hogyan, mennyire il-
leszkednek az általa
alkalmazott módszerek
a tananyaghoz?
A rendelkezésére álló tananyagokat,
eszközöket – a digitális anyagokat és
eszközöket is – ismeri, kritikusan ér-
tékeli és megfelelően használja.
A rendelkezésre álló taneszközöket a tanulócsoport életkori
sajátosságainak megfelelően választja meg, lehetőséghez
mérten figyelmet fordít a digitális anyagok felhasználására.
Fogalomhasználata pontos, követke-
zetes.
Az ismeretszerzés folyamatában a fogalomhasználatában
igazodik a tanulócsoportok szintjéhez.
18
1. Pedagógiai módszertani felkészültség
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Kihasználja a tananyag kínálta belső
és külső kapcsolódási lehetőségeket
(a szaktárgyi koncentrációt).
Együttműködnek értekezletek, munkaközösségi megbe-
szélések, stb. keretében a hatékonyabb munkavégzés ér-
dekében.
Rendelkezik a szaktárgy tanításához
szükséges tantervi és szakmódszer-
tani tudással.
Az iskola alapdokumentumainak megfelelően tervezik,
szervezik, és valósítják meg oktató-nevelő munkájukat
(tanmenetek, foglalkozási tervek).
Pedagógiai munkája során képes épí-
teni a tanulók más forrásokból szer-
zett tudására
Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más
forrásokból szerzett tudására
19
2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításhoz szükséges önreflexiók
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Milyen a pedagógiai
tervező munkája: ter-
vezési dokumentumok,
tervezési módszerek,
nyomon követhetőség,
megvalósíthatóság, rea-
litás?
Pedagógiai munkáját éves szinten,
tanulási-tanítási (tematikus) egysé-
gekre és órákra bontva is megtervezi.
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves
tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). A
NAT, a Kerettanterv, az iskola helyi tanterve és az iskolai
munkaterv alapján elkészíti témakörökre és órákra bon-
tott tanmenetét, tematikus tervét.
Komplex módon veszi figyelembe a
pedagógiai folyamat minden lénye-
ges elemét: a tartalmat, a tanulók
előzetes tudását, egyéni képességeit,
motiváltságát, életkori sajátosságait,
az oktatási környezet lehetőségeit,
korlátait stb.
A tanmenet és a tematikus terv elkészítésekor figyelembe
veszi a tanulócsoport összetételét, életkori sajátosságait és
előzetes tudását, a korábbi mérési értékelési eredménye-
ket is.
Tudatosan tervezi a tan-
óra/foglalkozás céljainak megfelelő
stratégiákat, módszereket, taneszkö-
zöket.
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli
(egyéb) foglalkozásokra. Az eredményes tanulás módsze-
reinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a taní-
tási órákon – a tanulás tanítása.
Többféle módszertani megoldásban
gondolkodik.
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz meg-
felelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és
értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
20
2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításhoz szükséges önreflexiók
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Hogyan viszonyul egy-
máshoz a tervezés és
megvalósítás?
Az órát/foglalkozást a cél(ok)nak
megfelelően, logikusan építi fel.
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz meg-
felelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és
értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
A tanulók tevékenységét, a tanulási
folyamatot tartja szem előtt.
Előzetes tervezés után vezeti le a tanítási órákat, de szük-
ség esetén a tervezettől képes rugalmasan eltérni a tanulás
eredményessége érdekében.
Tudatosan törekszik a tanulók moti-
válására, aktivizálására
A motiválás, a tanulói aktivitás változatos formáinak al-
kalmazása a tanítási órákon.
Terveit az óra /foglalkozás eredmé-
nyességének függvényében felül-
vizsgálja
A tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozá-
sokra. előzetes felkészüléshez felhasználja az elért ered-
ményeket.
A tervezés során ho-
gyan érvényesíti a
Nemzeti alaptanterv és
a pedagógiai program
nevelési céljait, hogyan
határoz meg pedagógiai
célokat, fejlesztendő
kompetenciákat?
A célok tudatosításából indul ki. A
célok meghatározásához figyelembe
veszi a tantervi előírásokat, az in-
tézmény pedagógiai programját.
Az ismeretszerzés folyamat tervezéskor a helyi tanterv
követelményeinek elsajátíttatását tartja szem előtt a ne-
velő, az általa tanított tanulók körében.
21
2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításhoz szükséges önreflexiók
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Hogyan épít tervező
munkája során a tanu-
lók előzetes tudására és
a tanulócsoport jellem-
zőire?
Célszerűen használja a digitális,
online eszközöket.
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsa-
játíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
Használja a szociális tanulásban
rejlő lehetőségeket.
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások meg-
tartása az alkalmazott módszerek támogatják a szociális
tanulás lehetőségét.
Alkalmazza a differenciálás el-
vét.
A differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak
alkalmazása a tanítási órákon.
3. A tanulás támogatása
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Mennyire tudatosan, az
adott helyzetnek meny-
nyire megfelelően vá-
lasztja meg és alkal-
mazza a tanulásszerve-
zési eljárásokat?
Figyelembe veszi a tanulók aktuális
fizikai, érzelmi állapotát, és szükség
esetén igyekszik változtatni előzetes
tanítási tervein.
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos fela-
dat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok neve-
lő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb
mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, ké-
pességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesít-
ményéhez.
22
3. A tanulás támogatása
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Hogyan motiválja a
tanulókat? Hogyan
kelti fel a tanulók ér-
deklődését, és hogyan
köti le, tartja fenn a
tanulók figyelmét, ér-
deklődését?
Épít a tanulók szükségleteire, céljai-
ra, igyekszik felkelteni és fenntartani
érdeklődésüket.
A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat
az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztön-
zik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tart-
suk.
Hogyan fejleszti a tanu-
lók gondolkodási, prob-
léma-megoldási és
együttműködési képes-
ségét?
Felismeri a tanulók tanulási problé-
máit, szükség esetén megfelelő
szakmai segítséget kínál számukra.
A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben
részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkafor-
mákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a ta-
nulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
Kihasználja a tananyagban rejlő le-
hetőségeket a tanulási stratégiák el-
sajátítására, gyakorlására
Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási
stratégiák elsajátítására, gyakorlására
Milyen tanulási teret,
tanulási környezetet
hoz létre a tanulási fo-
lyamathoz?
Pozitív visszajelzésekre épülő, biza-
lommal teli légkört alakít ki, ahol
minden tanuló hibázhat, ahol min-
denkinek lehetősége van a javításra.
Az iskolai Házirendnek és Pedagógiai Programnak meg-
felelően biztosítja a tanulóknak a bizalommal teli légkört
és a javítási lehetőséget.
A tanulást támogató környezetet te-
remt például a tanterem elrendezésé-
vel, a taneszközök használatával, a
diákok döntéshozatalba való bevoná-
sával
Elősegíti az esztétikus környezet kialakítását, diákjai le-
hetőséget kapnak saját véleményük, elképzelésük, kifejté-
sére A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában di-
ákönkormányzat működik. melynek feladata, hogy tagja-
inak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében el-
járjon.
23
3. A tanulás támogatása
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Hogyan alkalmazza a
tanulási folyamatban
az információ-
kommunikációs tech-
nikákra épülő eszközö-
ket, a digitális tananya-
gokat? Hogyan sikerül
a helyes arányt kialakí-
tania a hagyományos és
az információ-
kommunikációs tech-
nológiák között?
Tanítványaiban igyekszik kialakítani
az önálló ismeretszerzés, kutatás
igényét. Ösztönzi a tanulókat az
IKT- eszközök hatékony használatá-
ra a tanulás folyamatában.
A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden
esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szer-
vezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedteté-
sét,(IKT eszközök) vagyis állandó aktivitását biztosítják.
Megfelelő útmutatókat és az önálló
tanuláshoz szükséges tanulási eszkö-
zöket biztosít a tanulók számára,
például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes
feladatokhoz tartozó útmutatók és a
letölthető anyagok.
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsa-
játíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon – a tanulás ta-
nítása. A lehetőségek figyelembevételével az IKT eszkö-
zök használata.
24
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési
igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval
együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Hogyan méri fel a tanu-
lók értelmi, érzelmi,
szociális és erkölcsi
állapotát? Milyen haté-
kony tanuló-
megismerési techniká-
kat alkalmaz?
A tanulói személyiség(ek) sajátossá-
gait megfelelő módszerekkel, sokol-
dalúan tárja fel.
A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagó-
giai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folya-
matos értékelés, a tanulói teljesítmények elemzése alap-
ján az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz.
Hogyan jelenik meg az
egyéni fejlesztés, a sze-
mélyiségfejlesztés a
pedagógiai munkájá-
ban, a tervezésben
(egyéni képességek,
adottságok, fejlődési
ütem, szociokulturális
háttér)?
Munkájában a nevelést és az oktatást
egységben szemléli és kezeli.
A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók ellátásával kap-
csolatos feladatokat a 2/2005.(III.1.) OM rendelet, és a
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként ki-
adott „A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásá-
nak irányelve” alapján szervezzük meg. Munkájában a
nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli.
A tanuló(k) személyiségét nem stati-
kusan, hanem fejlődésében szemléli.
Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek
alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált
nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, tech-
nikákat alkalmaz.
A tanuló(k) teljes személyiségének
fejlesztésére, autonómiájának kibon-
takoztatására törekszik.
A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonó-
miájának kibontakoztatására törekszik.
25
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési
igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval
együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Felismeri a tanulók tanulási vagy
személyiségfejlődési nehézségeit, és
képes számukra segítséget nyújtani -
vagy a megfelelő szakembertől segít-
séget kérni.
Együttműködik különböző szakemberekkel, s javaslatai-
kat beépíti a pedagógiai folyamatokba.
Reálisan és szakszerűen elemzi és ér-
tékeli saját gyakorlatában az egyéni
bánásmód megvalósítását.
Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásá-
hoz alternatívákat keres,alkalmazkodik az eltérő képessé-
gekhez.
Milyen módon diffe-
renciál, hogyan alkal-
mazza az adaptív okta-
tás gyakorlatát?
Csoportos tanítás esetén is figyel az
egyéni szükségletekre és a tanulók
egyéni igényeinek megfelelő straté-
giák alkalmazására.
A tanórán, a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a
tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanu-
lók csoportjaira jellemző – módosulásait.
A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a
tanulási folyamat részét kezeli, az
egyéni megértést elősegítő módon
reagál rájuk
A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat ré-
szét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál
rájuk.
26
5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társa-
dalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Milyen módszereket,
eszközöket alkalmaz a
közösség belső struktú-
rájának feltárására?
Tudatosan alkalmazza a közösségfej-
lesztés változatos módszereit.
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és ok-
tató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók
közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, más-
részt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán ke-
resztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közös-
ség által történő nevelésének megszervezése, irányítása
iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
Hogyan képes olyan
nevelési, tanulási kör-
nyezet kialakítására,
amelyben a tanulók
értékesnek, elfogadott-
nak érezhetik magukat,
amelyben megtanulják
tisztelni, elfogadni a
különböző kulturális
közegből, a különböző
társadalmi rétegekből
jött társaikat, a külön-
leges bánásmódot
igénylő, és a hátrányos
helyzetű tanulókat is?
Óráin harmóniát, biztonságot, elfo-
gadó légkört teremt.
Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges
lelki és testi fejlődésüket a harmonikus légkör kialakítá-
sával.
Tanítványait egymás elfogadására,
tiszteletére neveli.
Tanórákon kívül is közösségfejlesztő, szabadidős prog-
ramokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlá-
togatás) szervez, törekedve a nyílt, őszinte kommunikáci-
óra, egymás tiszteletére
Munkájában figyelembe veszi a ta-
nulók és a tanulóközösségek eltérő
kulturális, illetve társadalmi háttéré-
ből adódó sajátosságait.
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és
erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a
szülőket.
A tanulók közötti kommunikációt,
véleménycserét ösztönzi, fejleszti a
tanulók vitakultúráját.
Az iskola különböző fórumain teret enged a különböző
véleményeknek, ösztönzi a tanulókat, hogy megfelelő
formában kommunikáljanak
27
5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társa-
dalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Értékközvetítő tevékenysége tudatos.
Együttműködés, altruizmus, nyitott-
ság, társadalmi érzékenység, más
kultúrák elfogadása jellemzi
A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint
vezeti az osztályfőnöki órákat,figyelve arra, hogy a diá-
kok képesek legyenek az identitáskülönbségeket kulturál-
tan kezelni.
Hogyan jelenik meg a
közösségfejlesztés a
pedagógiai munkájá-
ban (helyzetek teremté-
se, eszközök, az intéz-
mény szabadidős tevé-
kenységeiben való rész-
vétel)?
Az együttműködést támogató, moti-
váló módszereket alkalmaz mind a
szaktárgyi oktatás keretében, mind a
szabadidős tevékenységek során.
A tanórákon és az iskolai rendezvényeken olyan módsze-
reket alkalmaz, melyekben az együttműködés fontos sze-
repet kap.
Az együttműködés, kommunikáció
elősegítésére online közösségeket
hoz létre, ahol értékteremtő, tevé-
keny, követendő mintát mutat a diá-
koknak a digitális eszközök funkcio-
nális használatának terén.
Támogatásával és irányításával, folyamatos kontroll mel-
lett alkalmazza a közösségfejlesztésben a számítógép adta
lehetőségeket, szakemberek segítségét kérve felhívja a
diákok figyelmét azok veszélyeire.
Melyek azok a problé-
ma-megoldási és konf-
liktuskezelési stratégi-
ák, amelyeket sikeresen
alkalmaz?
Az iskolai, osztálytermi konfliktusok
megelőzésére törekszik, például
megbeszélések szervezésével, közös
szabályok megfogalmazásával, kö-
vetkezetes és kiszámítható
A konfliktusok megelőzésére, illetve a kialakult konflik-
tusok megoldására hatékony módszereket alkalmaz: kö-
zösen kialakított szabályrendszer, azok erősítése, a refle-
xiók során feltárt hibák javítása, korrigálása.
A csoportjaiban felmerülő konfliktu-
sokat felismeri, helyesen értelmezi,
és hatékonyan kezeli.
A kialakult konfliktusokat időben felismeri, és a kialakí-
tott, a tanulók számára is ismert szabályrendszer szerint
kezeli.
28
6.A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Milyen ellenőrzési és
értékelési formákat
alkalmaz?
Jól ismeri a szaktárgy tantervi köve-
telményeit, és képes saját követel-
ményeit ezek figyelembevételével és
saját tanulócsoportjának ismeretében
pontosan körülhatárolni, következe-
tesen alkalmazni.
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és elő-
menetelének értékelését, minősítését elsősorban az alap-
ján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul
az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez;
emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói
teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyat-
lott – az előző értékeléshez képest.
A szaktárgy ismereteit és speciális
kompetenciáit mérő eszközöket
(kérdőíveket, tudásszintmérő teszte-
ket) készít.
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos felada-
tának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyama-
tos ellenőrzését és értékelését. Ennek érdekében tudás-
szint felmérő feladatlapokat állít össze.
Céljainak megfelelően, változatosan
és nagy biztonsággal választja meg a
különböző értékelési módszereket,
eszközöket.
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes
szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók
szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevé-
kenysége alapján ellenőrzik.
Visszajelzései, értékelései világosak,
egyértelműek, tárgyszerűek.
Értékeléseinél figyelembe veszi az értékelés egységessé-
gét, s azt a közösen kialakított értékelési rendszerrel biz-
tosítja.
29
6.A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Mennyire támogató,
fejlesztő szándékú az
értékelése?
A tanulás támogatása érdekében az
órákon törekszik a folyamatos visz-
szajelzésre.
Az írásbeli számonkérés, beszámoltatás célja információ nye-
rése az iskolai követelményrendszernek való tanulói megfelelés
pillanatnyi állapotáról a tanuló, a szülő és a pedagógus számá-
ra egyaránt.
Önállóan képes a tanulói munkák ér-
tékeléséből kapott adatokat elemezni,
az egyéni, illetve a csoportos fejlesz-
tés alapjaként használni, szükség
esetén gyakorlatát módosítani
Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott
adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesz-
tés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát mó-
dosítani
Értékeléseivel, visszajelzéseivel a ta-
nulók fejlődését segíti.
Értékelésében és jutalmazásában fejlesztően hat a tanu-
lókra.
Milyen visszajelzéseket
ad a tanulóknak? Visz-
szajelzései támogatják-
e a tanulók önértékelé-
sének fejlődését?
Pedagógiai munkájában olyan mun-
kaformák és módszerek alkalmazásá-
ra törekszik, amelyek elősegítik a ta-
nulók önértékelési képességének ki-
alakulását, fejlesztését.
A beszámoltatáson alapuló tanári értékelés pozitív vagy nega-
tív megerősítési mechanizmusain keresztül kitüntetett mó-
don segíti a tanulót reális önismerete és önértékelése ki-
bontakoztatásában.
30
7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Szakmai és nyelvi
szempontból igényes-e
a nyelvhasználata (a
tanulók életkorának
megfelelő szókészlet,
artikuláció, beszédse-
besség stb.)?
Munkája során érthetően és a peda-
gógiai céljainak megfelelően kom-
munikál
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, kommuni-
kációját a tanulók életkorához igazítja.
Milyen a tanulókkal az
osztályteremben (és
azon kívül) a kommu-
nikációja, együttműkö-
dése?
A tanuláshoz megfelelő hatékony és
nyugodt kommunikációs teret, felté-
teleket alakít ki.
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stí-
lus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a peda-
gógus kollégák felé.
Kommunikációját minden partnerrel
a kölcsönösség és a konstruktivitás
jellemzi.
Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a
nevelőtársak, szülők és a diákok felé.
Tudatosan támogatja a diákok egyéni
és egymás közötti kommunikációjá-
nak fejlődését
A nevelő figyelembe veszi tanulók véleményét az őket is
érintő iskolai döntésekben.
31
7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Milyen módon műkö-
dik együtt pedagógu-
sokkal és a pedagógiai
munkát segítő más fel-
nőttekkel a pedagógiai
folyamatban?
A kapcsolattartás formái és az
együttműködés során használja az in-
fokommunikációs eszközöket és a
különböző online csatornákat.
Az eredményes testi nevelés – és sportmunka érdekében
az iskola endszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi
sportági szakszövetségekkel: Magyar Kézilabda Szövet-
ség, Magyar Úszó Szövetség, Magyar Labdarúgó Szövet-
ség, Magyar Birkózó Szövetség, Magyar Tollaslabda
Szövetség, továbbá a következő négy sportegyesülettel
Érd Városi Sportegyesület Első Érdi Úszóegylet, Érdi
Spartacus SC, Érdi Sport Kft. A sportiskolai képzés
eredményes működése érdekében folyamatos együttmű-
ködés szükséges a Magyar Olimpiai Bizottság sportisko-
lai programigazgatóságával. (infokommunikácios eszkö-
zök használatával).
A diákok érdekében önállóan, tuda-
tosan és kezdeményezően együttmű-
ködik a kollégákkal, a szülőkkel, a
szakmai partnerekkel, szervezetek-
kel.
Az eredményes nevelő–oktató munka fontos feltétele a
szülőkkel, különböző szakmai szervezetekkel való kap-
csolattartás.
A szakmai munkaközösség munká-
jában kezdeményezően és aktívan
részt vállal. Együttműködik pedagó-
gustársaival különböző pedagógiai és
tanulásszervezési eljárások (pl. pro-
jektoktatás, témanap, ünnepség, ki-
rándulás) megvalósításában.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai
munkaközösség tevékenységében.
32
7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Reális önismerettel
rendelkezik-e? Jellem-
ző-e rá a reflektív
szemlélet? Hogyan fo-
gadja a visszajelzése-
ket? Képes-e önreflexi-
óra? Képes-e önfejlesz-
tésre?
A megbeszéléseken, a vitákban, az
értekezleteken rendszeresen kifejti
szakmai álláspontját, a vitákban ké-
pes másokat meggyőzni, és ő maga
is meggyőzhető.
Az oktatás folyamatában résztvevőkkel nyitott, őszinte-
ségen alapuló kommunikáció jellemzi.
Nyitott a szülő, a tanuló, az intéz-
ményvezető, a kollégák, a szakta-
nácsadó visszajelzéseire, felhasználja
őket szakmai fejlődése érdekében.
A munkájába beépíti a saját észrevételeit és a kapott jel-
zéseket.
Iskolai tevékenységei során felmerü-
lő/kapott feladatait, problémáit önál-
lóan, a szervezet működési rendsze-
rének megfelelő módon kezeli, inté-
zi.
A munkatervben megjelölt feladatait az iskola elvárásai
szerint oldja meg.
33
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Saját magára vonatko-
zóan hogyan érvényesíti
a folyamatos értékelés,
fejlődés, továbblépés
igényét?
Saját pedagógiai gyakorlatát folya-
matosan elemzi és fejleszti.
Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szerve-
zése, megtartása, azokon aktív részvétel.
Tudatosan fejleszti pedagógiai
kommunikációját.
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület
tagjainak.
Tisztában van szakmai felkészültsé-
gével, személyiségének sajátosságai-
val, és képes alkalmazkodni a sze-
repelvárásokhoz
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel,
önképzés
Mennyire tájékozott
pedagógiai kérdésekben,
hogyan követi a szak-
mában történteket?
Rendszeresen tájékozódik a szak-
tárgyára és a pedagógia tudományára
vonatkozó legújabb eredményekről,
kihasználja a továbbképzési lehető-
ségeket.
Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban
való részvétel (lehetőség).
Rendszeresen tájékozódik a digitális
tananyagokról, eszközökről, az okta-
tástámogató digitális technológia
legújabb eredményeiről, konstruktí-
van szemléli felhasználhatóságukat.
Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök ki-
dolgozása, közreadása a digitális eszközözök segítségé-
vel.
Aktív résztvevője az online megva-
lósuló szakmai együttműködéseknek.
Nyitott az online szakmai együttműködésre .
Élő szakmai kapcsolatrendszert ala-
kít ki az intézményen kívül is.
Oktatói munkájában felhasználja a külső szakmai csopor-
tok tapasztalatait.
34
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
Önértékelési szem-
pontok Elvárások intézményi elvárások
Hogyan nyilvánul meg
kezdeményezőképessége,
felelősségvállalása a
munkájában?
Munkájában alkalmaz új módszere-
ket, tudományos eredményeket.
Tájékozódás szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról
folyóiratokban, kiadványokban).
Részt vesz intézményi innovációban,
pályázatokban, kutatásban Részt vesz szakmai pályázatokon, ösztönzi és segíti
ebben kollegáit is.
35
5. sz. melléklet
A pedagógusellenőrzés értékelő lapjainak összegző adatlapja
Az értékelt pedagógus neve:
OM azonosítósz.:
A látogatást végző pedagógus neve:
A látogatás idópontja:
Terület neve Az ellenőrzés eredménye Pontszám
(0-3 pont)
1. Pedagógiai módszertani fel-
készültség
Erősségek:
Fejleszthető területek:
2. A tanuló személyiségének
fejlesztése, az egyéni bánásmód
érvényesülése, a hátrányos hely-
zetű, sajátos nevelési igényű
vagy beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő
gyermek, tanuló többi gyermek-
kel, tanulóval együtt történő si-
keres neveléséhez, oktatásához
szükséges megfelelő módszerta-
ni felkészültség
Erősségek:
Fejleszthető területek:
3. A tanulói csoportok, közös-
ségek alakulásának segítése, fej-
Erősségek:
36
Terület neve Az ellenőrzés eredménye Pontszám
(0-3 pont)
lesztése, esélyteremtés, nyitott-
ság a különböző társadalmi-
kulturális sokféleségre, integrá-
ciós tevékenység, osztályfőnöki
tevékenység
Fejleszthető területek:
4. Pedagógiai folyamatok, te-
vékenységek tervezése és a
megvalósításukhoz kapcsolódó
önreflexiók
Erősségek:
Fejleszthető területek:
5. A tanulás támogatása
Erősségek:
Fejleszthető területek:
6. Pedagógiai folyamatok és a
tanulók személyiségfejlődésé-
nek folyamatos értékelése,
elemzése
Erősségek:
Fejleszthető területek:
7. Kommunikáció és szakmai
együttműködés, problémameg-
oldás
Erősségek:
Fejleszthető területek:
8. Elkötelezettség és szakmai
felelősségvállalás a szakmai fej-
lődésért
Erősségek:
Pontos, precíz.
Fejleszthető területek:
37
Összegző értékelés:
Fejleszthető terület:
Dátum:
……………………………….. …………………………………….
A látogatást végző pedagógus Az önértékelési munkacsoport tagja
38
6. sz. melléklet
Az önértékelő pedagógus dokumentumelemzés összegző adatlapja
Az önértékelő pedagógus neve:
OM azonosító:
A dokumentumelemzés időpontja:
A dokumentumelemzést végző pedagógus neve:
Önértékelési szempontok A dokumentumelemzés eredménye Pontszám
(0-3 pont)
1. Pedagógiai módszertani felké-
szültség
Erősségek:
Fejleszthető területek:
2. Pedagógiai folyamatok, tevé-
kenységek tervezése, és a megva-
lósításhoz szükséges önreflexiók
Erősségek:
Fejleszthető területek
3. A tanulás támogatása
Erősségek:
39
Fejleszthető területek
4.A tanuló személyiségének fej-
lesztése, az egyéni bánásmód ér-
vényesülése, a hátrányos helyzetű,
sajátos nevelési igényű vagy beil-
leszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermek, ta-
nuló többi gyermekkel, tanulóval
együtt történő sikeres nevelésé-
hez, oktatásához szükséges meg-
felelő módszertani felkészültség
Erősségek:
Fejleszthető területek
5.A tanulói csoportok, közösségek
alakulásának segítése, fejlesztése,
esélyteremtés, nyitottság a külön-
böző társadalmi-kulturális sokfé-
leségre, integrációs tevékenység,
osztályfőnöki tevékenység
Erősségek:
Fejleszthető területek
6.A pedagógiai folyamatok és a
tanulók személyiségfejlődésének
folyamatos értékelése, elemzése
Erősségek:
Fejleszthető területek
7.Kommunikáció és szakmai
együttműködés, problémamegol-
dás
Erősségek:
Fejleszthető területek
8. Elkötelezettség és szakmai fele-
lősségvállalás a szakmai fejlődé-
sért
Erősségek:
Fejleszthető területek
40
Összegző értékelés:
Fejleszthető terület:
Dátum:
…………………………………………… …………………………………….
A dokumentumelemzést végző pedagógus Az önértékelést végző pedagógus
41
7. sz. melléklet
A pedagógusinterjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez:
1. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
2. Milyen módszerekkel, milyen szempontok figyelembevételével végzi a hosszú és rövid távú tervezést? Hogyan, milyen esetekben korri-
gálja a terveket?
3. Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját?
4. Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz? Hogy használja a korábbi eredményeket, tapasztalatokat az értékelés
tervezésekor?
5. A tanórákon látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat és milyen céllal alkalmaz szívesen?
6. Hogy használja ki a tantárgyköziség lehetőségeit?
7. Milyen módszerekkel segíti a tanultak alkalmazását?
8. Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfelelően?
9. A motivációnak mely eszközeit használja leggyakrabban? Milyen alapon választja meg a motivációs eszközöket?
10. Milyen módon segítik munkáját az IKT- eszközök?
11. Milyen módszerekkel támogatja a diákok önálló tanulását?
12. Hogyan differenciál, alkalmazza-e az adaptív oktatás gyakorlatát?
13. Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban?
14. Hogyan jelenik meg a személyiség-és a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában?
15. Milyen esetekben, milyen módszerrel készít egyéni fejlesztési tervet?
16. Hogy használja ki a közösség tagjainak különbözőségében rejlő értékeket a munkája során?
17. A tanítási-tanulási folyamatban hol, mikor, hogyan szokta a tanulók önértékelését ösztönözni?
18. Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal? Hogy működik együtt más intézmé-
nyek pedagógusaival?
42
19. Milyen kommunikációs eszközöket használ szívesen munkája során? Hogy tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel?
20. Milyen kiemelkedő vagy fejleszthető területet emelne ki a munkájával kapcsolatban?
A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez:
1. Milyennek tartja a pedagógus szaktárgyi, módszertani, pedagógiai felkészültségét?
2. Mennyire felel meg a pedagógus tervezőmunkája az intézmény elvárásainak és a tanulócsoportoknak?
3. Milyen módszerekkel és milyen hatékonysággal segíti a pedagógus a diákok önálló tanulását?
4. Hogy vesz részt a pedagógus a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésében, oktatásában?
5. Hogy jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógus munkájában?
6. Milyen a pedagógus kapcsolata a tanulókkal, szülőkkel?
7. Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát a kollégákkal?
8. Milyen a pedagógus intézményen belüli és kívüli szakmai aktivitása?
9. Milyen innovációs, vagy pályázati feladatokban vesz, vagy vett részt a pedagógus?
10. Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőkészsége, felelősségvállalása?
11. Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogy fogadja a visszajelzéseket?
12. Mennyire jellemző a pedagógusra az önfejlesztés igénye?
13. Mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével?
14. Mi (ke) t értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában?
15. Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön?
16. Van-e tudomása arról, hogy a pedagógus online közösségeket, kapcsolatot létesít és tart fenn a tanulók és/vagy a szülők körében?
17. Hogyan értékeli a pedagógus konfliktus megelőző és kezelő módszereit, képességét?
43
8. sz. melléklet
Kérdőíves felmérés
Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz!
A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol:
5 = teljesen egyetért
4 = többségében így van
3 = általában igaz
2 = többnyire nincs így
1 = egyáltalán nem ért egyet
0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív átlagába nem számítjuk bele!
A pedagógus önértékelő kérdőíve Értékelés
1. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudomá-
nyára vonatkozó legújabb eredményekről. 0 1 2 3 4 5
2.
Jól ismeri a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi
követelményeket, valamint a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai
oktatásának irányelveit.
0 1 2 3 4 5
3. Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos,
naprakész, az előírásoknak megfelelő. 0 1 2 3 4 5
4. Színes, változatos, a pedagógiai céloknak megfelelő módszereket
alkalmaz. 0 1 2 3 4 5
5. Pedagógiai munkájában figyelembe veszi a tanulók egyéni képessé-
geit, előzetes tudását, életkori sajátosságait, a környezet lehetősége-
it.
0 1 2 3 4 5
6. Pedagógiai munkájában használja a tantárgyi koncentráció kínálta
lehetőségeket. 0 1 2 3 4 5
7. Amennyiben releváns pedagógiai munkájában kihasználja a külön-
böző IKT-alapú oktatási programok nyújtotta lehetőségeket. 0 1 2 3 4 5
8. Tervezőmunkája igazodik a NAT és a helyi tanterv által támasztott
tantárgyi követelményekhez valamint a Sajátos nevelési igényű ta-
nulók iskolai oktatásának irányelveihez.
0 1 2 3 4 5
44
9. A különböző képességű tanulóknak egyéni képességeiknek megfe-
lelően fejlődési lehetőségeket biztosít. 0 1 2 3 4 5
10. A lemaradó tanulókat, a tanuló egyéni lehetőségeinek megfelelően
fejleszti. 0 1 2 3 4 5
11. Tervezőmunkájában fontos szempont a tanulói tevékenységre épülő
tanulás. 0 1 2 3 4 5
12. Tervezőmunkája kiterjed az értékelés tervezésére is. 0 1 2 3 4 5
13. Pedagógiai munkájában épít a tanulói válaszok, hibák rendszeres
visszacsatolására. 0 1 2 3 4 5
14. Jó a kapcsolata a diákokkal. 0 1 2 3 4 5
15. Pedagógiai munkájára jellemző a példamutatás, a diákok számára
követhető értékrend átadása. 0 1 2 3 4 5
16. Amennyiben releváns, rendszeresen szervez vonzó, szabadidős
programokat a gyermekek számára. 0 1 2 3 4 5
17. Értékelése folyamatos, fejlesztő, a tanulók személyiségfejlődésére is
kiterjed. 0 1 2 3 4 5
18. Amennyiben releváns, használja az internet nyújtotta lehetőségeket
a tanulás támogatásában. 0 1 2 3 4 5
19. Értékelésében, visszacsatolásaiban a fejlesztő cél dominál. 0 1 2 3 4 5
20. Ellenőrzése, értékelése következetes, a tantervben előírt követelmé-
nyeknek megfelelő. 0 1 2 3 4 5
21. Teljesíthető követelményeket támaszt. 0 1 2 3 4 5
22. A diákok önértékelését a sikeres tanulási folyamat részének
tekinti 0 1 2 3 4 5
23. Értékelésében és a követelmények felállításában a tanterv nyújtotta
lehetőségeken belül figyelembe veszi az egyének és a tanulócsopor-
tok sajátosságait.
0 1 2 3 4 5
24. Az értékelések eredményeit beépíti az egyéni és csoportos fejlesztés
céljainak, módszereinek kijelölésébe 0 1 2 3 4 5
25. Az értékelés szempontjait, az elvárásokat mindig előre közli a tanu-
lókkal és a szülőkkel. 0 1 2 3 4 5
45
26. Jó a kapcsolata a szülőkkel. 0 1 2 3 4 5
27. Jó a kapcsolata a kollégákkal. 0 1 2 3 4 5
28. Gyakran és szívesen vesz részt intézményen belüli vagy kívüli
szakmai aktivitásokban a nevelő-oktató munkáján túl is. 0 1 2 3 4 5
29. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően
kommunikál. 0 1 2 3 4 5
30. Határozott, szuggesztív az órákon. 0 1 2 3 4 5
31. Nyitott a kollégák visszajelzéseire, szívesen vesz részt szakmai vi-
tákban. 0 1 2 3 4 5
32. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzé-
seire, felhasználja azokat szakmai fejlődése érdekében. 0 1 2 3 4 5
33. Tisztában van önmaga képességeivel, szakmai felkészültségével,
személyisége sajátosságaival. 0 1 2 3 4 5
34. Pedagógiai munkáját folyamatosan elemzi, értékeli. 0 1 2 3 4 5
35. A szakterületére vonatkozó legújabb eredményeket beépíti pedagó-
giai gyakorlatába 0 1 2 3 4 5
36. Szívesen vesz részt innovációban, pályázati feladatokban. 0 1 2 3 4 5
37. Az önálló tanuláshoz biztosítja a megfelelő útmutatókat, eszközö-
ket. 0 1 2 3 4 5
38. A tanulói hibákat a tanulási folyamat részeként kezeli, azok tapasz-
talatait beépíti sajátpedagógiai gyakorlatába. 0 1 2 3 4 5
39. Tervezőmunkájában figyelembe veszi a vizuális, auditív, verbális
tanulói típusok sajátosságait. 0 1 2 3 4 5
40. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a különböző tanulási
stratégiák kialakítására.
0 1 2 3 4 5
Kérjük, amennyiben olyan véleménye van a munkájával, személyével kapcsolatban,
amelyet nem érintettek a kérdések, és fontosnak tart megjegyezni, írja le ide!
46
Kérdőíves felmérés
Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz!
A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és
5 között, ahol:
5 = teljesen egyetért
4 = többségében így van
3 = általában igaz
2 = többnyire nincs így
1 = egyáltalán nem ért egyet
0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív átlagába nem számítjuk bele!
Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Értékelés
1. Lehetőségeket biztosít gyermekemnek a tehetsége kibontakoztatásá-
ban. 0 1 2 3 4 5
2. Előre tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az éves és a rövidebb távú
célokról, feladatokról, elvárásokról.
0 1 2 3 4 5
3. Gyermekem otthoni tanulását is segíti. 0 1 2 3 4 5
4. A házi feladatokat, a gyermekem munkáit rendszeresen ellenőrzi 0 1 2 3 4 5
5. A szülőkkel való kommunikációját a kölcsönös megbecsülés, együtt-
működésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jel-
lemzi.
0 1 2 3 4 5
6. Szervez vonzó, tanórán kívüli programokat a gyermekek számára 0 1 2 3 4 5
7. Értékelése, visszajelzései rendszeresek, aktuálisak és segítőek. 0 1 2 3 4 5
8. Fogadóórán informatív és gyermekem fejlődése szempontjából hasznos
tanácsokat ad.
0 1 2 3 4 5
9. Szülői kérdésre időben és pontosan reagál. 0 1 2 3 4 5
10. Segítségért fordulhatok hozzá nevelési problémákkal. 0 1 2 3 4 5
11. Önálló ismeretszerzésre ösztönzi diákjait. 0 1 2 3 4 5
47
12. Felismeri a tanuló problémáit, tanulási nehézségeit és képes segítséget
nyújtani.
0 1 2 3 4 5
13. A tanulók bizalommal fordulhatnak hozzá. 0 1 2 3 4 5
14. Gyermekem hosszabb hiányzása esetén lehetőség szerint ad időt és
segítséget a felzárkózásához.
0 1 2 3 4 5
Kérdőíves felmérés
Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz!
A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és
5 között, ahol:
5 = teljesen egyetért
4 = többségében így van
3 = általában igaz
2 = többnyire nincs így
1 = egyáltalán nem ért egyet
0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív átlagába nem számítjuk bele!
Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Értékelés
1. A kollégákkal való kommunikációját a kölcsönös megbecsülés,
együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása
jellemzi
0 1 2 3 4 5
2. Nyitott a tantárgyközi együttműködésre 0 1 2 3 4 5
3. A tehetséges tanulóknak lehetőséget biztosít a továbbfejlődésre. 0 1 2 3 4 5
4. Szervez vonzó, tanórán kívüli programokat a gyermekek számára. 0 1 2 3 4 5
5. Szükség szerint tájékoztatja a kollégákat a tanulók fejlődéséről, prob-
lémáiról. 0 1 2 3 4 5
48
6. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire,
felhasználja azokat szakmai fejlődése érdekében. 0 1 2 3 4 5
7. Értékelési gyakorlata összhangban van az intézményi elvárásokkal. 0 1 2 3 4 5
8. Részt vesz szakmai vitákban, ilyenkor nyitott, együttműködő. 0 1 2 3 4 5
9. Folyamatosan képezi magát, és tudását igény szerint megosztja kollé-
gáival. 0 1 2 3 4 5
10. Együttműködő, nyitott, és megbízható partner a munkaközösségi mun-
kában. 0 1 2 3 4 5
11. Részt vesz innovációban, pályázati feladatokban. 0 1 2 3 4 5
49
9.sz melléklet
50
51
52
53
54
55
56
57
58
10. sz. melléklet
Ö n f e j l e s z t é s i t e r v
PEDAGÓGUS NEVE:………………………………………….
OM AZONOSÍTÓJA…………………………………………..
SZAKMAI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA
CÉLOK MEGHATÁROZÁSA
A PEDAGÓGUS SZAKMAI CÉLJAI
CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KOMPETENCIATE-
RÜLETEK
VÁRHATÓ EREDMÉNYEK
(Miből tudható, hogy elérte a célját?)
HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK
(201.. – 201..)
1.
2.
3.
AZ ELÉRT EREDMÉNYEK HATÁSA
(a cél megvalósulása után várható változás a gyermekekre/diákokra vonatkozóan)
1.
2.
59
3.
TEVÉKENYSÉGTERÜLETHEZ, SZAKTÁRGYHOZ KAPCSOLÓDÓ
(szakmódszertani, szaktárgyi) fejlesztési célok
CÉLOK MEGHATÁROZÁSA VÁRHATÓ EREDMÉNYEK
1.
2.
3.
FELADAT, TEVÉKENYSÉG, ERŐFORRÁSOK
(a kijelölt cél eléréséhez megnevezett konkrét feladat/ok felsorolása)
Egyéni Intézményi Intézményen kívüli
1.
2.
3.
KELT:
……………………………………………… ………………………………………………..
intézményvezető aláírása pedagógus aláírása
top related