várkerti séta téma7 3. napja

Várkerti Séta

Téma7 3. napja

• Története• Élővilága

TörténeteA Batthyány kastély mellett elterülõ park hazánk

egyik legnagyobb kiterjedésû összefüggõkastélyparkja, területe 33,5 ha, természetvédelmi

ésmûemléki védettségû terület. Értékét nem annyirakülönleges növényzete, inkább múltja, nagysága,

idõsfái, a francia barokk stílusból átalakított angol

tájképikert jellege adja.

A körmendi vár kertjérõl elõször 1620-ban esikemlítés, mely akkor csupán 2 holdnyi zöldségeskertlehetett. A Batthyány család 1720-ban Körmendre

helyezte székhelyét, ettõl kezdve indult meg akastéllyá átalakított vár melletti erdõs-ligetes, berkes

terület helyén a park kialakítása, a “fácánoskert”létesítése.

Az 1870-es évektõl a kastély körülikertet a kertészet, a parkot az uradalmi erdészet

kezelte. A háborús évek és az azt követõ idõszak nagypusztítást okozott a Várkertben, 1956-ig zárt

terület,katonai tábor volt. A díszcserjék teljesen

kipusztultakés az idõs fák nagy károkat szenvedtek. 1956 után

apark kezelését a Szombathelyi Állami Erdõgazdaság

vette át.

1958-ban az Országos TermészetvédelmiTanács helyezte védelem alá, ma országos védelem

alatt áll. A park állami tulajdonban van, jelenlegikezelõje az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

A park faállománya korát és méreteit tekintve alegértékesebb a megyében, mely megõrizte az

egykoriártéri keményfás ligeterdõk és a gyertyános-

kocsányostölgyeserdõk jellegét. A hajdani ligeterdõ

maradványfái 200-250 évesek, az angolkertbe ültetettek 100-150 évesek.

Kiemelkedõ értékû éscsodálatra méltó a Rába töltése melletti tisztáson

állóplatánfa, melynek kora 220 év körüli, törzsének

kerülete 750 cm, koronaátmérõje 45m, magassága 35m. A parkot rétek, tisztások, állék gazdagítják.A Várkert kavicsozott úthálózata gyalogos és

kerékpáros közlekedésre használható.A sétálók, pihenni

vágyók kényelmét asztalok,padok szolgálják, az eligazodásban

ismeretterjesztõ, útmutatótáblák segítenek.

ÉlővilágaCsodálatos látványt nyújt tavasszal a szellõrózsák,

keltikék, ibolyák tarka virágszõnyege, gyönyörködtetve

korai látogatóit.

Rendkívül gazdag a parkélõvilága, különösen a madárvilága.

Az odúlakó madarakbõséges fészkelési lehetõséget

találnak az idõs fák korhadótörzsében, vastag ágaiban.

Várkert fáiHárs fa:A hársfafélék családján belül három különböző fajt ismerünk.-Ezüst hárs-Kislevelű-Nagylevelű hárs

Mocsári ciprus:Jellemzően pikkelylevelük van, amelyek nemtől függően vagy spirális, vagy 3-4 tagú spirálokban helyezkednek el. Virágaik tehát porzós és termős virág, szélbeporzásúak, pollenjeik légzsákosak.

Páfrányfenyő: (ginkgo biloba) 40 méter magasra növő, széles kúp alakú vagy szabálytalanul szétterülő koronájú, lazán ágas lombhullató fa.

A Ginkgo - páfrányfenyő - rovarkártevőknek és gombás, vírusos, bakteriális betegségeknek ellenáll.

Kocsányos tölgy:

A Kárpát- medencében élő hét tölgyfaj egyike; a közepesen hűvös és csapadékosabb részeken él:A hegyvidéken:400–800 m között;Az Alföldön: galériaerdőkben, azokon az öntés- és homokterületeken, ahol a talajvíz szintje magas.

Vérbükk:40 m magasra is megnövő, egyenes, hengeres törzsű fa. Koronája magas, boltozatos. – ezek koronája félgömb alakúvá fejlődik.

A várkertben található az ország legnagyobb vérbükkje.

Tiszafa:Vagy tiszafenyő, Magyarországon védett, örökzöld faj.

Lassan növő, de igen hosszú életű növény, példányai akár 2000 évet is megérnek. Közepes hőigényű, árnyéktűrő.

Parkokban, kertekben díszelgő. Több mint 200 termesztett változata ismert.

Vadgesztenye:

Másnéven bokrétafa. Koronája terebélyes. Átellenesen álló, ujjasan összetett, hosszú nyelű levelei 5–9 kerekded alakú, fűrészes élű levélkéből állnak.

Krisztustövis:

Fásszárú, lombhullató, kétlaki növény. Vadon körülbelül 3m magasra nő meg, dísznövényként is tartják.

A hagyomány szerint tüskés ágaiból fonták Jézus fejére a töviskoronát.

Állatvilágában az ízeltlábúak képviselik a legnépesebb törzset. Szarvasbogarak,

futrinkák, nyárelő lepkefajai kötik le figyelmünket.

A Holt-Rába a folyószabályozás eredményeként alakult ki. Lassan elmocsarasodó medrében compók, kárászok, csukák élnek. Messziről

hallatszik a mocsári béka brekegése.

A várkert fészkelő madarai közül nagy számban találkozhatunk széncinegével, csuszkával, és

erdei pinttyel.

A várkert szobrai:

¤ Fej nélküli Kybele szobor¤ Gessner emlékkő¤ Vertomnus és Pamona szobra(ősz és nyár)¤ Zephyrus és Flóra(tél és tavasz)¤ Obeliszk¤ Carolus Clusius emlékoszlopa

Pusztulásnak indultak a növények a kastély környékén

Speciális kezeléssel próbálják megmenteni a körmendi Várkert értékes fáit. Az utóbbi évek aszályos idõjárása miatt ugyanis pusztulásnak

indult a park növényzete. Az egyesület szervezési munkájának köszönhetõen a szakemberek egy új

eljárással próbálják megmenteni a fákat, amelynek során a gyökerekhez huminsavat juttatnak, ezzel javítva a tápanyagfelvételt.

Ezért óvjuk a várkert értékeit!

2010. MájusKörmend

Téma7-Várkert

Készítették: Lákics Piroska Horváth Szilvia