vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana · vadmadarak és emlősök anatómiája és...
Post on 11-Sep-2019
21 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Vadmadarak és
emlősök anatómiája
és élettana
Légzés, keringés, kiválasztás,
szaporodás
Felső légutak
Alsó légutak
Tüdő
Orrüreg → két fél (orrsövény) → csontlamellák (nyálkahártya → szaglóhám)
Beszájadzanak az orrmelléküregek
Előmelegít + nedvesít + szűr (csillós hengerhám) + fertőtlenít (mandulák)
Garat → táplálék-levegő útja kereszteződik + garatmandulák + fülkürt
Gége → pajzsporc + gyűrűporc + kanna porcok + gégefedő
Hangszalagok → hangerő és magasság → faji jellegzetesség és ivari különbség
Légcső → C alakú porcok → hátul simaizom és kötőszövet
Nyálkahártya → csillós hengerhám →
Főhörgők → hörgők → hörgőcskék → léghólyagok
Tüdő
Légzőrendszer
Szivacsos, páros, lebenyes →
Jobb → 3 lebeny
Bal → 2 lebeny
Hörgőcskék már nem porcosak →
tágulnak
Léghólyag vezeték → léghólyagok
(szőlőfürt)
Egyrétegű laphám → külső gázcsere
→ O2 a vérbe, CO2 és H2O a tüdő
légterébe ←parciális gáznyomás
Önálló összehúzódásra nem képes, mert nincs izma
Mellhártya kettőzet → közte savós folyadék
Passzívan követi a mellkas térfogatváltozását →
bordaközi izmok és rekeszizom
Légvételszám → az igénybevételtől függ, de
nyugalomban a testnagysággal fordítottan arányos
Légzési térfogat → emberben 0,5 l
Belégzési tartalék → 2,5 l
Kilégzési tartalék → 1 l
Vitálkapacitás → egy mély belégzés utáni teljes
kilégzés (4-5 l)
Maradék levegő → 1 l (nem kipréselhető ← porcos
részekben)
Automatikus szabályozás → agytörzs → nyúltvelő
(a vér CO2 koncentrációja számít) → magas →
fokozódik; alacsony → csökken a légzés
Akaratlagos szabályozás
Szimpatikus hatás → gyorsabb, mélyebb légzés,
tágítja a hörgőcskéket (futás, vészhelyzet)
Paraszimpatikus hatás → lassabb, kevésbé mély,
szűkíti a hörgőcskéket (alvás)
Keringés
Szív + Érrendszer
Szív → alap → pitvarok
→ csúcs → kamrák
Pitvar – kamra között rostos gyűrű → kívül: koszorúér
Jobb-bal fél → szívsövény
Szív → pericardium + myocardium +endocardium
Izom → a legnagyobb rész (pitvarban 2 rétegben, a kamrában 3 rétegben)
Szívbelhártya → olyan, mint az erek belső rétege → akadályozza a véralvadást + kettőzetei a billentyűk
Jobb pitvar → elülső, hátulsó üres véna és a szív saját fő visszere
Jobb kamra → háromcsúcsú vitorlásbillentyű → ínhúrok → szemölcsizmok
Tüdőartéria lép ki (DE! vénás vér) ← zsebes billentyű
Bal pitvar → 4 db tüdővéna érkezik ide (DE! artériás vér)
Bal kamra → kétcsúcsú vitorlásbillentyű
Aorta lép ki
Ingerképzés
Sinuscsomó → az elülső üres véna beszájadzásánál
Pitvar izomzat → pitvar-kamrai csomó
His-köteg viszi át a kamrákra → szétágazik
Tawara-szárakra (jobb-bal)
Szétoszlanak a kamrák területén Purkinje-rostokra
Szimpatikus (háti és ágyéki gerincvelői rostok) és
paraszimpatikus (X. agyideg) beidegzés
Kis vérkör: jobb kamra → tüdőartéria → tüdőben
kapillárisok → külső gázcsere → tüdővénák → bal
pitvar
Nagy vérkör: Bal kamra → aorta → fő testartériák
→ szervekhez → kapillárisok → vénák → jobb
pitvar →
A szív saját erei → koszorúerek ← az aorta
felszálló ágából ágaznak le egyből jobb és bal felé
Az aortaívből → fej felé és a mellső végtag felé
artériák
Mellkasi aorta → hasi aorta → szervekhez artériák
+ jobb-bal csípőartériák a hátsó végtagba
Artéria (a szívtől vezetnek) → hármas fal:
- belső → speciális laphám (véralvadást gátol)
- középső → simaizom
- külső → kollagén és rugalmas rostos kötőszövet
Vénák (szív felé vezetnek) → hármas fal:
- középső → elasztikus rostok → tágulékony
Billentyűk → a vér visszafolyását akadályozzák
Vér → A testtömeg 7-8 %-a
Alakos elemek (44 %) és plazma (56 %)
Vörösvértest, vérlemezke, fehérvérsejt
Alakos elemek képződése → vörös csontvelő
Vörösvértest: 120 napig él, a lép bontja le
Hemoglobin (Fe kell hozzá) → O2 kötés
Vércsoportok
Fehérvérsejt → limphocita (20-40 %), granulocita (50-70 %), monocita (2-8 %)
1-2 hétig élnek
Vörös csontvelőben képződnek
Monociták → vörös csontvelőben képződnek
Antigén felismerés és idegen sejtek felfalása
Vérlemezke → véralvadás
Vörös csontvelőben képződik → 2 hétig él → a lép
bontja le
Vérplazma → 90 % víz, Na, K, Ca, Cl és HCO3
ionok, glükóz, bilirubin, karbamid, K-vitamin,
fehérjék (albuminok, globulinok, fibrinogén)
Albuminok → aminósav szállítás, ozmózis nyomás
Globulinok → immunválasz
Fibrinogén → véralvadás
Véralvadás: simaizmok összehúzódása →
vérlemezkék → vérrög kialakulása → protrombin
(a májban képződik K vitamin segítségével) →
trombin (Ca ion és az aktiváló komplex hatására)
→ fibrinogén → fibrin (a trombin hatására) →
oldhatatlan fehérjeháló → sejtes elemek →
vérlepény
Nyirokkeringés Nyirokerek → szövet közötti folyadék (fehérjében
gazdag vérplazma szűrlet) gyűlik össze → a szív felé áramlik
Nincs az agyban, a csontokban és a tüdőben (itt a tüdőkapuban vannak a nyirokcsomók)
Zsír szállítás
Immunrendszer → falósejtek, nyiroksejtek (T és B limphociták)
Falósejtek → monociták, granulociták(fehérvérsejtek) → felfalják az idegen anyagokat és elpusztulnak
Nyiroksejtek ← nyirokcsomók (pl. bélfal, mandula, féregnyúlvány), nyirokmirigyek (lép, csecsemőmirigy)
T sejtek → sejtes immunválasz → az idegen sejtek ellen hat → a felületén megköti az antigént és elpusztítja (a falósejtek is segítenek)
B sejtek → humorális immunválasz → antitestet (immunglobulinok) termelnek az antigének ellen (ekkor plazmasejt) → kapcsolódnak az antigénhez → kicsapják
Memóriasejtek → több évig
Kiválasztórendszer
Bomlástermékek eltávolítása, víz-ionháztartás
szabályozása
Vese → páros, hasüreg háti falán,
retroperitoneálisan
Vesetípusok →
Kéreg, velő, papillák, kelyhek, medence,
húgyvezeték →
Húgyhólyag → esernyősejtek → tágulékony
Húgycső
Kéreg → vesetestecskék (nefron) → Bowman-tok
és érgomolyag
Elsődleges szűrlet → víz, ionok, karbamid, cukor
Fehérje nem lehet!
Leszálló csatorna (kéreg) → Henle-kacs (velő) →
felszálló ág (kéreg) → gyűjtőcsatorna (a papillákon
nyílnak) → vesekelyhek → vesemedence
Az elsődleges szűrlet 1 %-a lesz a végleges vizelet.
Az elvezető csatorna szívja vissza a folyadékot, a
sókat és a cukrot.
Passzív (víz) és aktív (Na ion, glükóz) transzport
A sűrű vér az érgomolyagból az elvezető vénás
kapillárisban az elvezető csatorna mellett fut →
ozmózis nyomás különbség → vízvisszaszívás
A vizelet általában koncentrált → kevés víz, sok só,
karbamid, DE cukor nincs!
Ha sok a folyadék az állatban → hígabb
Ha kevés vízhez jut → töményebb ← ADH a
felszálló ág végén és a gyűjtőcsatornákban hat
A húgyhólyag falában sok simaizom → alján kilép
a húgycső (akarattól független záróizom) → külső
záróizom: harántcsíkolt → akarattól függő vezérlés
Szaporodás
Hím ivarszerv → herék + mellékherék +
ondóvezető + ondóhólyag + Düll-mirigy +
Cowper-mirigy+ hímvessző →
Here → herezacskóban a testen kívül
Hímivarsejtek az őssejtekből termelődnek több
mitotikus és egy meiotikus osztódással →
haploidok
Tesztoszteron termelés → másodlagos nemi
jellegek + viselkedés
Mellékherék → hímivarsejt tárolás és érés
Ondóvezető → hímvessző (húgycső)
Ondóhólyag: a legtöbb vivőfolyadék + fruktóz +
stimulálja a méh simaizmait (ragadozókban Ø)
Prosztata: redukált cukrok + aminósavak +
elektrolitok → serkenti az ivarsejtek mozgását
Cowper-mirigy: az ejakulátum előtt ürül (disznóban
utána → lezárja a méhnyakat) → neutralizálja a
húgycsövet + gyorsítja az áramlást, DE csökkenti
az ivarsejtek élettartamát
Hímvesszőt védi a fityma → ezen lehet pl. az ecset
→ nedvesít + feromonok
Női ivarszerv → petefészkek + petevezetők + méh + hüvely →
Petefészek → háti oldalon a vesék alatt, bab alakú szervek
Méh → hasi oldalon, a belek fölött, ha a hasfalat megnyitjuk → duplex és kétszarvú méh →
Petefészek → petesejtérés őssejtekből → egy meiotikus osztódás → haploidok
Graaf-tüsző: sok tüszőfolyadék hormonokkal a petefészek felszínén → felreped (ovuláció) → a folyadék és a petesejt a petevezető tölcsérébe jut →
- indukált ovuláció → mezei nyúl
Vándorol a petevezetőben → itt termékenyül meg → zigóta → barázdálódik → szedercsíra → hólyagcsíra → beágyazódik a méhnyálkahártyába
- embrionális diapauza → őz, borz, nyest
A Graaf-tüsző helyén → sárgatest → progeszteron
A nőstény ivari ciklus hormonális szabályozás alatt áll.
Mezei nyúl: először a hímek lesznek aktívak a melatonin szint csökkenése utáni tesztoszteron szint növekedéstől → kergetőzés → első párzás → érett petesejt képződés → második párzás → indukált ovuláció → vemhesülés →
Embrionális fejlődés: a beágyazódás után
kialakulnak a magzatburkok
Véd, táplál, salakanyagot tárol, a megszületést is
segíti
Amnion (bárányhártya) → magzatvíz
Allantois (húgyhártya) → salakanyag (álmagzatvíz)
Chorion (irhahártya) → a méh nyálkahártyájával
együtt alkotja a méhlepényt →
Méhlepény + köldökzsinór → táplálék, O2,
vitaminok, hormonok, ellenanyagok bevitele + CO2
és salakanyagok eltávolítása
Pogácsás → kérődzők
Szórt → vaddisznó
Öves → ragadozók
Korong → nyulak
Öves, korong → placentaheg →
Ellés → felreped az allantois és az amnion is →
síkosítja a szülőcsatornát
Mezei nyúl → szuperfötáció →
Ivar → X és Y kromoszómák
Ivararány → genetikai: 1:1
Y hímivarsejt → mozgékonyabb → előbb ér a
petesejthez
X hímivarsejt → ellenállóbb
Méhnyak pH-ja:
- savas → nőstény
- lúgos → hím
Posztembrionális fejlődés:
Szoptatás ← tejmirigyek
Nyulak → egyszeri, rövid szoptatás ← koncentrált
tej
Kérődzők → elfektetik napközben a borjakat
Vaddisznó → a malacok mindenhova követik a
kocát → később kialakul a csecshűség
Hidegben → több zsír (rénszarvas)
Melegben → több cukor
De még nálunk is sok zsír van a vadfajok tejében,
pl. az őznél 14,8 %
Fokozatos áttérés a szilárd táplálékra → elválasztás
top related