tartalom Ókorokorportal.hu/wp-content/uploads/2012/12/okor_2011_2...1 folyóirat az antik...

1

Folyóirat az antik kultúrákról

ÓKORTartalom

Megjelenik negyedévente

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG

Ferenczi AttilaGabler DénesKalla Gábor

Kárpáti AndrásKendeffy GáborNémeth György

SZERKESZTŐSÉG

Böröczki TamásTamás ÁbelVámos PéterVér Ádám

OLVASÓSZERKESZTŐ

Götz Andrea

A SZERKESZTŐSÉG CÍME

1088 Budapest, Szentkirályi u. 16.Tel.: 486-1527

e-mail: okorszerk@gmail.comwww.ookor.hu

MEGRENDELHETŐ A SZERKESZTŐSÉG CÍMÉN

VAGY AZ INTERNETEN: www.ookor.hu/megrendeles.html

Egy szám ára 1600 Ft,az éves előfizetés ára

2011-ben 4000 Ft

Kiadjaa Gondolat Kiadó

1088 Budapest, Szentkirályi u. 16.Tel./fax: 486-1527, 486-1528

e-mail: gondolat@gondolatkiado.hu

Tördelő Lipót Éva

A nyomtatás és a kötészet készülta MESTERPRINT Kft.-ben

Felelős vezető Szita Lajos ügyvezető igazgató

ISSN 1589-2700

A lap megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap

támogatta

Tanulmányok

Vér Ádám „Sok mágnását karddal ölte le Asszíriában” 3 Assur-ah-iddina utolsó évei

Spät Eszter Egy gnosztikus mítosz a modern Közel-Keleten 14 A jezidi „korsó gyermeke” és Séth

Németh Attila Cicero és az epikureus teológia 25

Buzási Gábor Iulianus császár naphimnusza és a karácsony eredete 32

Régészet

Fábián Zoltán Imre Egyetlen barátok az óbirodalmi Thébában 43 A thébai el-Hoha domb déli lejtőjének feltárása Nefermenu TT 184 számú sziklasírjának körzetében (2010)

Budai Balogh Tibor ROMA 64 Egy késő római téglagraffito értelmezési lehetőségei

Múzeum

Böhler Nóra Daktyliothékák 70

A címlapon: Áldozatvivők. Thébai sírkápolnából előkerült festménytöredékek

rekonstrukciója. El-Hoha domb, 18. dinasztia (Fábián Zoltán fényképeinek felhasználásával, grafika: Fa Marianna)

A címlap belső oldalán: Assur-ah-iddina asszír király előtt Abdi-Milkutti, Szidón legyőzött királya

és Usanahuru, az egyiptomi kúsita fáraó trónörököse térdel. A törökországi Zincirliben (az ókori Szam'al) talált sztélé. Berlin,

Vorderasiatisches Museum (Niederreiter Zoltán felvétele) – lásd a cikket a 3. oldalon

A hátsó borító belső oldalán:Daktyliothéka részlete. Szépművészeti Múzeum

(Mátyus László felvétele) – lásd a cikket a 70. oldalon

Okor_2011_2.indd 1Okor_2011_2.indd 1 2011.07.06. 12:24:312011.07.06. 12:24:31

Nagy örömmel tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy 2011-ben az idén tizedik évfolyamába lépő Ókor folyóirat nyerte el a Magyar Ókortudományi Társaság egyik legrangosabb kitüntetését, a Marót Károly díjat. Egy ilyen díj a dolog termé-szetéből következően nem csupán az eddigiek elismerését jelenti, hanem újabb komoly elvárásokat is támaszt a díja-zottal szemben. Egyéb kommentár nélkül e helyütt csak annyit szeretnénk elmondani, hogy az Ókor szerkesztősége a továbbiakban is azon fog dolgozni, hogy megfeleljen ezeknek az – alapvetően és leginkább az ókori kultúrákat és az azok iránt érdeklődő olvasókat figyelembe vevő – elvárásoknak. Köszönet illeti továbbá az Ókor valamennyi szerző-jét és olvasóját, valamint kiadóját és a Nemzeti Kulturális Alapot – tehát mindazokat a személyeket és intézményeket, akik és amelyek lehetővé teszik a lap létezését.

Az alábbiakban Török László akadémikusnak, az Ókortudományi Társaság főtitkárának a laudációja olvasható, mely 2011. május 20-án hangzott el a társaság ülésén.

A szerkesztőség

Az Ókortudományi Társaság a Marót Károly díjat 2011-ben az Ókor című folyóiratnak ítélte oda. A fo-lyóiratot tíz évvel ezelőtt lelkes fiatal ókorkutatók és – akkor még – leendő ókorkutatók egy kis csoportja alapította, és jelenteti meg folyamatosan azóta is, intézményes háttér és hivatalos szponzor hiányában a megjelentetés költségeit nagy elszántsággal és a jó ügyeket misztikus módon megillető jó szerencsé-vel évről évre, számról számra szedve össze. A folyóirat annak idején értékrendjét a következőképpen írta körül: „Az Ókor című folyóirat azért jött létre, hogy hozzájáruljon az antik örökség jelentésének és jelentőségének újrafogalmazásához. Miért van erre szükség? Azért, mert az európai kultúra hagyomá-nyosan – amint ezt politikai szempontból az új európai alkotmányos szerződés preambuluma is kife-jezésre juttatja – az antik görög-római kultúrához kapcsolja a saját eredetét. Nem pusztán önmagában vett érdekessége folytán érdemes tehát az antikvitással foglalkozni, hanem azért is, mert ennek révén az európai kultúra gyökereire nyílhat rálátásunk.” Amikor pedig a szerkesztők a folyóiratnak a magyar ókorkutatásban és tágabban a közművelődésben való feladatait jelölték meg, akkor többek között Ke-rényi Károly, Brelich Angelo, Szilágyi János György, Németh László vagy Szerb Antal munkásságára hivatkoztak, vagyis a magyar ókortudomány és az ókortudomány és a szellemi élet más szférái közötti kapcsolat legjobb hagyományaihoz kívántak kapcsolódni.

Az antik kultúra egészének bemutatására törekedvén, a folyóirat rendszeresen közöl tanulmányokat az egyetemes ókori történeti, régészeti, művészettörténeti, irodalomtudományi, vallástörténeti, gazda-ságtörténeti kutatás állásáról, s publikálja antik irodalmi művek új fordítását. A nagy körültekintéssel és a nemzetközi kutatás aktuális módszereinek, eredményeinek és társadalmi szerepének naprakész isme-retével összeállított tematikus számok az olvasót szellemi nyitottságra tanítják, vagy éppen megerősítik az ókortudomány értelmének abban a felfogásában, amelynek elsajátítására Kerényi és utódai műve ösztönözte. Az idők folyamán egyre több olyan cikk jelent meg a folyóirat lapjain, mely szerzőjének új, önálló kutatási eredményeit publikálja: oly sok példát mondhatnék minden tekintetben fontos tudo-mányos tanulmányok Ókor-beli első közlésére, hogy a felsorolástól el kell tekintenem. Mára a szerzők között, egy-egy jeles külföldi szakember mellett, a hazai ókorkutatás minden ma élő nemzedékének képviselőit megtaláljuk. Függetlenül műfaji sajátosságaitól, melyek a tájékoztatás és a közhasznúság követelményeiből következnek, a szakember hasonló elvárással forgathatja az Ókort, mint a hazai ókortudomány bármely akadémiai vagy egyetemi, magyar vagy idegen nyelvű szakfolyóiratát. A szak-mai igényességnek ez az erénye minden elismerést megérdemel, de a folyóirat legfőbb értéke mégis abban van, hogy az érdeklődő nagyközönség, a középiskolai fiatalság, az egyetemi hallgatók és a „hi-vatásos” ókorkutatás magyar és nemzetközi világa között a lehető legmagasabb színvonalon épít és tart fenn kapcsolatot. E szerep vállalásával az Ókor egy olyan feladatot teljesít, mely az Ókortudományi Társaság alapszabályában is nagy súllyal szerepel. Elismerésünket fejezi ki a gesztus, hogy a folyóirat-nak az ókortudomány számára fontosnak bizonyuló kiváló munkák jutalmazására alapított díjat ítéljük oda: nem is annyira jutalomként, mint inkább adósságtörlesztésként.

Dr. Török Lászlóakadémikus, a Magyar Ókortudományi Társaság főtitkára

Okor_2011_2.indd 2Okor_2011_2.indd 2 2011.07.06. 12:24:352011.07.06. 12:24:35