társaságiadó-bevallási nyomtatvány jellemzői, buktatói, gyakorlati alkalmazása

Társaságiadó-bevallási Társaságiadó-bevallási nyomtatvány jellemzői, buktatói, nyomtatvány jellemzői, buktatói,

gyakorlati alkalmazása gyakorlati alkalmazása

Összeállította: Kisgyörgy Ilona

Vállalkozások besorolásaVállalkozások besorolása

Társaságiadó-bevallásTársaságiadó-bevallás

Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni.(2011. dec. 31-én az MNB árfolyama 311,13 Ft/€.).)

Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

Társaságiadó-bevallásTársaságiadó-bevallás

A Kk. tv. szerinti minősítéshez az irányadó utolsó beszámoló – főszabályként – a 2010. évi elfogadott éves, vagy egyszerűsített éves beszámolója alapján határozza meg besorolását. A 2011-ben újonnan alakult adózó a minősítést a várható adatai (üzleti terve) alapján teszi meg.

Társaságiadó-bevallásTársaságiadó-bevallás

A két éves szabály azt rögzíti, hogy ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a KK. tv. 3. §-ában meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-,

kis- vagy mikro vállalkozáskénti minősítését, ha két egymást követő beszámolási időszakban

túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól

Társasági adó mértékeTársasági adó mértéke

Adómértéke:500 millió forint adóalapig 10 %,

500 millió forint felett 19%

A jövedelem-A jövedelem-(nyereség-)minimum(nyereség-)minimumA jövedelem- (nyereség-)

minimum összegének meghatározásával számolni kell!

Amennyiben az adózó adóalapja, vagy az adózás előtti eredménye közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét, akkor választása szerint adókötelezettségét vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján, vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap szerint állapítja meg.

Társaságiadó-bevallásTársaságiadó-bevallás

Az az adózó, aki úgy dönt, hogy nem alkalmazza a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján történő adó megállapítást, hanem az általános szabályok szerint számolja ki az adóalapját, illetve az adót, az erről a döntéséről a bevallásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 91/A. §-a szerinti nyilatkozatot köteles tenni.

Társaságiadó-bevallásTársaságiadó-bevallás

Ha az adózó nem választja a nyilatkozattételt, akkor a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján kell

kiszámolnia a társasági adót. Adóalap: - adózás előtti eredmény, vagy - adóalap közül a magasabb,

vagy - a„Korrigált bevétel” 2%-a

Társaságiadó-bevallásTársaságiadó-bevallás

+ Bevételek (a számviteli törvény szerint)

– Költségek, ráfordítások (a számviteli törvény szerint)

= ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (az eredménykimutatásból)

+ Növelő tételek – Csökkentő tételek = ADÓALAP SZÁMÍTOTT ADÓ– Kedvezmények= FIZETENDŐ ADÓ

Adóalap-csökkentő tételekAdóalap-csökkentő tételek 1./ veszteség-elhatárolás: A tao-törvény 17§-a szerint

amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

Adóalap-csökkentő tételekAdóalap-csökkentő tételekAz elhatárolt veszteség legfeljebb

olyan összegben vehető figyelembe az adózás előtti eredmény csökkentéseként, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi adóévekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.

Adóalap-csökkentő tételekAdóalap-csökkentő tételekA bevallás kitöltésekor minden esetben

figyeljünk a 1029-03-01-es lap 1. sorának a.) oszlopára.

Ide kell írni az adóévet megelőzően keletkezett negatív adóalapból a következő év(ek)re továbbvitt összeget.

Ez az összeg nem tartalmazhatja a b) rovatban szereplő, az adóévi adóalap csökkentéseként már figyelembe vett összeget.

Ezt tehát azoknak is ki kell tölteni, akik az idén is veszteségesek, és a korábbi évekből áthozott veszteséggel most nem csökkentik az adózás előtti eredményt.

Adóalap-csökkentő tételekAdóalap-csökkentő tételek A korábbi években keletkezett veszteségekre mindig az adott

évi szabály az irányadó.2003-ig érvényes szabály szerint

amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. Ez a rendelkezés az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az

adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát.

Adóalap-csökkentő tételekAdóalap-csökkentő tételek

2004 és 2008 között amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben foglaltakat figyelembe véve csökkentheti az adózás előtti eredményét.

Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az előbbi rendelkezés csak az adóhatóság

engedélye alapján alkalmazható, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha

- az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes

- értékének 50 százalékát, vagy - az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is

negatív volt

Adóalap-csökkentő tételekAdóalap-csökkentő tételek2009-től amennyiben az adóalap

bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

A tárgyi eszközök és immateriális A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenésejavak értékcsökkenése

A Tao.-törvény a Számviteli törvényben meghatározottakhoz képest másképpen szabályozza az értékcsökkenés rendszerét: a társasági adóalap meghatározása során alkalmazható leírási kulcsokat (%) állapít meg és rendel alkalmazni.

A terven felüli értékcsökkenés visszaírása adóalap csökkentő tétel.

A tárgyi eszközök és immateriális javak A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenéseértékcsökkenése

1129-03-01/ 04. sorában kell szerepeltetni továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz

- állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, (kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következett be, és teljesülnek a Tao. tv. 16. § (13)-(15) bekezdéseiben előírt feltételek),

- forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz számított nyilvántartási értékét, illetve annak a készletre vett hulladékanyag,haszonanyag értékét meghaladó részét, feltéve, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó az Sztv. szerint az adózás előtti eredmény terhére (költségként, ráfordításként) számolta el

A tárgyi eszközök és immateriális javak A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenéseértékcsökkenése

2006. január 1-jétől a 100 ezer forint egyedi beszerzésű eszköz az Sztv. rendelkezéseivel azonosan egy összegben is

elszámolható. Értékvesztés: Kifizetés esetén csökkenti az adóalapot,de a

számviteli politikában rögzíteni kell!

Fejlesztési tartalékFejlesztési tartalék

- adózás előtti eredmény 50%, de maximum 500 millió

- 4 éven belül beruházásra kell fordítani, (szellemi termék) - 2008-ig képzettekre: 6 éves a

felhasználás, 2009-től 4 év - Lekötött tartalék képzés! Nem teljesítés esetén kamatostul kell

kifizetni

Kapott osztalékKapott osztalékTekintettel arra, hogy az osztalékfizetés csak az adózott eredmény terhére történhet, – a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében – a kapott osztalék címén elszámolt bevételt adóalap csökkentő tételként kell figyelembe venni (annál a vállalkozásnál aki az osztalékot kapja).Nem lehet azonban adóalap csökkent tételként figyelembe venni az ún. ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék címén elszámolt bevételt.

Befektetés kivonása révén realizált Befektetés kivonása révén realizált nyereségnyereség

Ebben a sorban kell szerepeltetni a tulajdoni részesedést jelentő befektetés kivonásakor, vagy részbeni kivonásakor, ha a kivezetés oka:

- a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása abban a vállalkozásban, amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik, vagy

- a vállalkozás – amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik – jogutód nélkül vagy átalakulás miatt megszűnik és a tag a jogutódban nem kíván részt venni, vagy

- a vállalkozás – amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik – kedvezményezett átalakulásban

vesz részt.

Befektetés kivonása révén realizált Befektetés kivonása révén realizált nyereségnyereség

Nem érvényesíthető csökkentő tétel, ha a vállalkozás, amelyben az adózó részesedéssel

rendelkezik, kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő átalakulásban vesz részt.

Ha a kivezetés kedvezményezett átalakulás miatt történt, az adózó választhatja a könyv

szerinti értéket meghaladó ellenérték csökkentő tételkénti alkalmazását.

Befektetés kivonása révén realizált Befektetés kivonása révén realizált nyereségnyereség

Itt kell szerepeltetni továbbá az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke kivonás útján történő leszállítása miatt elszámolt bevétel 75%-át a feltételeknek történő megfelelés esetén.

Képzőművészeti alkotás Képzőművészeti alkotás beszerzésebeszerzése

Itt kell feltüntetni a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési érték 20 százalékát – a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerinti feltételekkel – ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta az adózó.

Beruházási kedvezményBeruházási kedvezményA kis- vagy középvállalkozásnak

minősülő adózók élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az adóévben elszámolt, korábban még használatba nem vett eszközök beruházási értéke után (ideértve a

pénzügyi lízinget is).Ha a kedvezményt a bevallásban

nem vesszük igénybe, akkor az önellenőrzéssel utólag nem érvényesíthető.

Befektetés kivonása révén realizált Befektetés kivonása révén realizált nyereségnyereség

Ha a kedvezményt az adózó igénybe kívánja venni, akkor csökkenti az adóalapját:

1. a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint

2. a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke,

továbbá 3. az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi

felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás,átalakítás értéke, valamint

4. az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke után.

Befektetés kivonása révén realizált Befektetés kivonása révén realizált nyereségnyereség

A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy csak az az adózó érvényesítheti,amelynek az adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt.

Az adózás előtti eredményből ténylegesen levonható összegre vonatkozó korlátozás szerint a csökkentő tétel nem haladhatja meg az adóévi adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál sem.

Behajthatatlan követelés, Behajthatatlan követelés, értékvesztésértékvesztés

A Tao tv. 2009. évben beiktatta a behajthatatlan követelést, mint fogalmat, mely – a számviteli törvényben definiáltakon túl – behajthatatlan követelésnek tekinti azon követelés bekerülési

értékének 20 %-át is, melyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (kivéve, ha a követelés elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető).

Ezen követelések ráfordításként elszámolt összege a társaságiadó-alapban elismert (maximum a nyilvántartott értékvesztés mértékéig).

Behajthatatlan követelés, Behajthatatlan követelés, értékvesztésértékvesztés

A számviteli törvény 3§ (4) 10. pontja alapján behajthatatlan követelés az a követelés , a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a

követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási

javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos

költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert

a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

Elengedett bírság, Elengedett bírság, jogkövetkezményekjogkövetkezmények

Itt kell szerepeltetni a bírságnak, továbbá az Art.-ban és a társadalombiztosításról

szóló törvényekben előírt (és megfizetett) jogkövetkezményeknek az elengedése

miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összegét.

Foglalkoztatási Foglalkoztatási kedvezményekkedvezményekAz adóalapot csökkenti:- az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő

adózónál tanulónként havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 %-a, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi,

- a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl

Behajthatatlan követelés, Behajthatatlan követelés, értékvesztésértékvesztés

- legalább 50 % megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt,

- az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál - döntése szerint - a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs nyilvántartott adótartozása,

Létszámnövekmény Létszámnövekmény kedvezményekedvezménye2005-től alkalmazható ez az adóalap-

csökkentési lehetőség, viszont kizárólag azok élhetnek vele,

- akik az év első napján mikro vállalkozásnak minősülnek.

- A szabályozás szerint az adóalapot csökkenti az adóévi átlagos állományi létszám-növekmény és az adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének a szorzata.

Adóalap-csökkentés: 882.000 Ft / fő Adóév + 3 évig kell fenntartani

Kutatás, kísérleti fejlesztés Kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségeiközvetlen költségei

A számviteli szabályok alapján egyszer már ráfordításként figyelembe lehetett venni az adózás előtti eredmény kiszámítása során, de emellett a Tao.-törvény lehetővé teszi, hogy az adóalany ugyanezen költségeit még egyszer – ezúttal adóalap csökkentő tételként – figyelembe vegye, elszámolja

Kutatás, kísérleti fejlesztés Kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségeiközvetlen költségei

Az adóévben felmerült teljes közvetlen költség levonása esetén az adóévben az állami

adóhatóságtól igényelt vagy az adóévben kapott támogatással, értékcsökkenéssel egyező

levonás esetén az adóévben az adózás előtti eredmény javára elszámolt támogatással kell

a levonható összeget csökkenteni. Az adózó az így meghatározott összeg

háromszorosát, de legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, mely az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősűl.

AdományAdomány

- Kiemelten közhasznú szervezetnek adott (50%) - Közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetnek adott tartós adományozási szerződés alapján adott (20%) - Magyar Kármentő Alapnak (50%) Az adóalap-kedvezmény

igénybevételéhez a kiemelten közhasznú szervezettől igazolással kell rendelkeznünk.

Egyéb csökkentő tételek:Egyéb csökkentő tételek:

- kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere, - kapott jogdíj alapján az adóévi adózás

előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 %-a,

- céltartalék képzése, - Ha az alkalmazott transzferár miatt az

adózás előtti eredmény alacsonyabb, mint az a szokásos piaci ár alkalmazása esetén lenneAdózás előtti eredmény

+ A transzferár és a szokásos piaci ár különbségének eredménycsökkent hatása

= Adóalap

Adóalap növelő tételekAdóalap növelő tételek1./ Értékcsökkenés (terv szerinti

és terven felüli) a számvitel szerint

Az adózás előtti eredményt növeli az adóévben terv szerinti

értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg.

Követelésre elszámolt Követelésre elszámolt értékvesztésértékvesztés

Itt kell szerepeltetni az adóévben követelésre (követelésjellegű más eszközre) elszámolt

valamennyi értékvesztés együttes összegét.

Nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni a hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre elszámolt értékvesztés összegével.

Behajthatatlan követelésnek nem Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelésminősülő elengedett követelés

Az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve

1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy

2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi

személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

Behajthatatlan követelésnek Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett nem minősülő elengedett

követeléskövetelésFontos az is, hogy csak azok az

elengedett követelések tartozhatnak ide, amelyek a bírósági úton érvényesíthetők lennének.

AlultőkésítésAlultőkésítésHa a tulajdonosok a finanszírozást

jelentős részben tulajdonosi kölcsön formájában biztosítják, akkor jövedelmük kamatként fog megjelenni, amit nem befolyásol a társaság gazdálkodásának eredménye, és mindemellett a társasági adóztatás szempontjából a tulajdonosok számára kedvezően, az állam számára pedig hátrányosan a társaság a kamatfizetési kötelezettségét a ráfordításai között számolja el, ami a társasági adóalapját csökkenti.

AlultőkésítésAlultőkésítésAz így kifizetett kamat adózásból való

kikerülésének megakadályozását szolgálja az a szabály, miszerint az adóalapot növeli a kapott kölcsön, valamint minden más, kamatozó, a mérlegben kimutatott, hitelviszonyt megtestesít értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősül kötelezettség kamata adóévi napi átlagos állományának a saját tőke adóévi napi átlagos állománya háromszorosát meghaladó részére jutó arányos része.

AlultőkésítésAlultőkésítésAlultőkésítés tehát akkor

következik be egy társaság életében, ha a gazdálkodás viteléhez nem áll rendelkezésre elég forrás, és emiatt a saját tőkéhez (saját forráshoz) viszonyítva jelentős külső

forrás (tartozás) bevonására van szükség. Ezért ezt az adóalap-növelő tételt alultőkésítési szabálynak is nevezik.

AlultőkésítésAlultőkésítésFontos, hogy a szállítói

szerződésekhez kapcsolódó kamat miatt nem kell adóalap-korrekciót elvégezni.

Mivel a késedelmi kamat funkcióját tekintve nem (pénz)kölcsönhöz kapcsolódik, hanem egy

szerződésben vállalt kötelezettség késedelmes teljesítésének szankciója, azt az Sztv. sem tekinti kamatnak.

Ellenőrzött külföldi társaságban Ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedéslévő részesedés

Itt kell szerepeltetni, ha az adózó ellenőrzött külföldi társaságban rendelkezik részesedéssel, e részesedésre értékvesztésként, árfolyamveszteségként elszámolt összeget,

továbbá a részesedés bármely jogcímen történő kivezetésekor, értékesítéskor, apportáláskor a kapott bevételt meghaladó ráfordítás összegét,

vagy a bejelentett részesedéshez kapcsolódó az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó részét.

CéltartalékCéltartalék

Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóévben a várható kötelezettségekre és a költségekre

képzett céltartalék, illetve céltartalékot növelő összeg (kivéve a Diákhitel Központi Rt. által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg) ráfordításként elszámolt összegét,

Nem a vállalkozás érdekében Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordításokfelmerült költségek, ráfordítások

Az adóalapot növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, a számviteli szabályok alapján az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozás bevételszerző tevékenységével.

Bírság, jogkövetkezményekBírság, jogkövetkezmények

Itt kell szerepeltetni a jogerős határozatban megállapított bírság, valamint az Art. és a társadalombiztosításról

szóló törvények szerinti jogkövetkezmények miatti kötelezettségek (pl. késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság, járulékbírság) ráfordításként elszámolt összegét, kivéve, ha az önellenőrzéshez kapcsolódik.

Nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni az adózók szerződéses kapcsolatából

eredően felszámított, költségként elszámolt késedelmi kamat, kötbér összegével.

Tartós adományozás meghiúsulásaTartós adományozás meghiúsulása

Ha a tartós adományozásra tekintettel többletkedvezményt

számolt el, de a tartós adományozásról szóló szerződésben vállaltakat valamely okból a 2010. adóévben – illetve az üzleti évben – nem teljesítette.

Meg kell növelni az adózás előtti eredményt - a korábban érvényesített többletkedvezmény

összegével, ha az adózó a szerződésben vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód

nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, - a korábban érvényesített többletkedvezmény

kétszeresével, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek megfelelően.

Kis- és középvállalkozási adóalap-Kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezmény kétszeresekedvezmény kétszerese

Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg (ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is az egyéni cégnél) kétszeresét kell megfizetni, amennyiben a beruházást, szellemi terméket az adózó az adóévet követő negyedik adóév végéig – nem elháríthatatlan külső ok miatt – nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba, vagy az üzembe helyezett tárgyi eszközt, a szellemi terméket az adóévet követő negyedik adóév végéig az adózó a forgóeszközök közé átsorolja, elidegeníti, apportálja,

térítés nélkül átadja stb

Létszámnövelési kedvezmény Létszámnövelési kedvezmény szankciója létszámcsökkentés szankciója létszámcsökkentés eseténesetén

ha a kedvezmény igénybevételét követő három adóéven belül az átlagos állományi létszám az előző adóévhez viszonyítva csökken, akkor növelő korrekciós tételt kell alkalmazni. Növeli az adózás előtti eredményt az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi

minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege.

Kapcsolt vállalkozások között Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ellenértékalkalmazott ellenérték

Az adóalap-módosítás kiinduló pontja a szokásos piaci ár meghatározása. A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:◦összehasonlító árak módszerével◦viszonteladási árak módszerével◦költség és jövedelem módszerrel◦egyéb módszer alapján

Kapcsolt vállalkozások között Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ellenértékalkalmazott ellenérték

Ha az alkalmazott transzferár miatt az adózás előtti eredmény magasabb, mint az a szokásos piaci ár alkalmazása esetén lenneAdózás előtti eredmény

– A transzferár és a szokásos piaci ár különbségének eredménynövelő hatása

= Adóalap

Szoftverfejlesztő Szoftverfejlesztő bérköltségének kedvezményebérköltségének kedvezményeAz a társaság, aki

szoftverfejlesztőt alkalmaz a szoftverfejlesztő bérköltsége után 10 %-os, kis és középvállalkozás pedig további 15%-os mértékű (azaz akár 25%-os mértékű) adókedvezmény igénybe vételére jogosult. Ezzel a kedvezménnyel a nyereséges vállalkozások 10%, illetve 25%-al mérsékelni tudják bérköltségüket.

KamatkedvezményKamatkedvezményAz adókedvezmény az adóévben

kifizetett kamat 40 százaléka, legfeljebb a 2003. december 31-éig megkötött hitelszerződés esetén 5 millió forint, illetve a 2004. évtől kötött hitelszerződés esetén 6 millió forint.

Fejlesztési Fejlesztési adókedvezményadókedvezményA fejlesztési adókedvezményt az adózó

kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján a Kormány engedélyezte, illetve 2004. január 1-jét követően benyújtott kérelem esetében a minisztérium határozatban engedélyezte.

2005. július 1-jétől 100 millió euró feletti beruházások alapján igénybe vehető adókedvezményhez

szükséges engedélyt a minisztérium adja.Más – 2005. július 1-jétől is –esetben az

adókedvezmény igénybevételének feltétele a beruházás megkezdése előtt a Pénzügyminisztériumhoz történt bejelentés.

De minimis támogatásokDe minimis támogatások

Adóalap-kedvezmény - Létszámnövekmény - Beruházási kedvezményAdókedvezmény

- Kkv-k kamatkedvezmény - Szoftverfejlesztők

kedvezménye

Előtársasági időszakElőtársasági időszak2011. adóév időtartama: Előtársasági időszak: • Alapítás időpontjától a

cégbejegyzésig, elutasításig,eljárás megszűntetéséig

• Alapítás időpontjától 2011. dec. 31-ig (ha vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg)

•Előtársasági időszak utáni adóév: 2011.évi

cégbejegyzéstől 2011. dec. 31-ig

1129-es bevallás1129-es bevallás2011. adóév időtartama: •Megszűnés: 2011. jan. 1-jétől az éven belüli

megszűnésig •Átalakulás: • Jogelődnél 2011. jan. 1-jétől az átalakulás

napjáig • Jogutódnál az átalakulás napját követő

naptól 2011. dec. 31-ig•Felszámolás, végelszámolás: • 2011. jan. 1-jétől a kezdő napot megelőző

napig • Az eljárás befejezését követő adóév: 2011.

évi lezárást követő naptól 2011. dec. 31-ig

1129-es bevallás1129-es bevallásAz általános szabály szerint a 1129.

számú bevallást 2011. május 31-éig illetve az eltérő üzleté évet

választók esetében adóév utolsó napját követő 150. napig kell benyújtani.

Hogyan célszerű kitölteni a Hogyan célszerű kitölteni a nyomtatványtnyomtatványt

Bevallás lépései: 1. lépés: az előlapon és a főlapon

töltsük ki az adózóra vonatkozó információkat

2. lépés: 7-es lapon meghatározzuk az adózás előtti eredményt

3. lépés: 3-as és 4-es lapokon kitöltjük az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételeket

Hogyan célszerű kitölteni a Hogyan célszerű kitölteni a nyomtatványtnyomtatványt

4. lépés: a főlapon jelöljük, hogy a nyereségminimum szabályainak megfelelően melyik nyilatkozatot választjuk

5. lépés: az 1. lapon meghatározzuk a végleges adókötelezettséget, ha kell, akkor itt töltjük ki nyereségminimum szerinti adót.

6. lépés: ha nyilatkozattételi kötelezettségünk van (mert nem az adófizetést választottuk) akkor töltsük ki a 10-es lapot.

Hogyan célszerű kitölteni a Hogyan célszerű kitölteni a nyomtatványtnyomtatványt

7. lépés: az 5-ös lapon kitöltjük az adókedvezményeket

8. lépés: a 6-os lapon meghatározzuk az elkövetkező időszakokra az előlegek mértékét

9. lépés: a 2-es lapon töltsük ki a deminimis támogatások összegeit.

10. lépés: töltsük ki az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó lapokat is: a mérleghez kapcsolódókat és egyéb tájékoztató adatokat.

66

Évet záró bevallásokÉvet záró bevallások

- 1171 áttérés EVA tv. hatálya alá

- 1143 EVA bevallás - HIPA bevallás

67

1171EVA számú bevallás1171EVA számú bevallás

E bevallást kell benyújtani a társasági adó hatálya alól 2012. január 1-jével kikerült jogi személynek, jogi személyiség nélküli társaságnak, ha a 2012. adóévi adókötelezettségét az egyszerűsített vállalkozói adó rendelkezései szerint teljesíti.

68

bevallásra kötelezettek - jogi személyek, - jogi személyiség nélküli

társaságok, ha a 2012. adóévi

adókötelezettségét az Eva tv. rendelkezései szerint teljesítik.

69

A bevallásra kötelezetteknek ezt az adóbevallást kell benyújtani, függetlenül attól, hogy az adózó a 2011. évben egyszeres, vagy kettős könyvvitelt vezetett.

A 1171EVA bevallást kell benyújtani alap, javítás, helyesbítés, és önellenőrzés, esetében is.

70

Az adózónak áttérésnél az általános adóalap-növelő, illetve adóalap-csökkentő jogcímeken túlmenően figyelembe kell vennie a társasági adóalap módosításának különös szabályait is.

Az adózó a Tao. tv. hatálya alóli kikerüléshez kapcsolódó jelen bevallását az adóalanyiság

megszűnésének naptári évében az adóév első napjától – általános esetben január 1-jétől – az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakra vonatkozó beszámolója alapján készíti

el.

71

Ha 2111. adóévre vonatkozó eva hatálya alá történő bejelentését nem tehette volna meg, akkor köteles a 2011. adóévre vonatkozóan a Tao. tv. előírásainak megfelelő adóbevallást benyújtani. Ebben az esetben az állami adóhatóság jelen adóbevallásának adatait hivatalból törölni fogja.

72

A 2011. évi társasági adókötelezettséget az egyszeres könyvvitelt vezető adózó a

pénzforgalmi nyilvántartások 2011. december 31-ei fordulónappal történő lezárása, az

egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés, valamint részletező (kiegészítő, analitikus és

egyedi) nyilvántartások alapján állapítja meg.

73

A 2011. évi társasági adókötelezettséget a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózó a 2011. december 31-ei fordulónappal elkészített beszámoló, valamint az analitikus és kiegészítő nyilvántartások alapján állapítja meg.

74

A társasági adóalapot az adózás előtti eredményből kiindulva kell levezetni. Az adózás előtti eredményt az Sztv. szerint vezetett nyilvántartások alapján kell megállapítani. Az adó alapjának megállapítása során alkalmazandó módosító (csökkentő, növelő) tételek

számításához a Tao. tv. megjelölt törvényi hivatkozásait kell alapul venni.

Számolni kell a jövedelem- (nyereség-) minimumot is.

75

Ha az adózónak külföldön van telephelye, és a telephelye szerinti állam és a Magyar

Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás elkerülésére, akkor a jövedelem-(nyereség-) minimum nem tartalmazza a külföldi telephely korrigált bevétele alapján számított jövedelem-(nyereség-) minimumot.

76

Az osztalék utáni adót kiváltó adó Az osztalék utáni adót kiváltó adó összegének megállapításaösszegének megállapítása

A közkereseti társaságnak, a betéti társaságnak kell kitöltenie az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján ,amelyik úgy nyilatkozott bejelentkezésekor, hogy az üzleti évet követő adóévben az EVA-val összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem az Sztv. rendelkezései szerint, hanem az EVA tv-ben meghatározottaknak megfelelően teljesíti. (Bevételi nyilvántartás)

77

A bevételi nyilvántartást választó közkereseti társaságnak, betéti

társaságnak az evába történő átlépéskor rendezni kell a korábban felhalmozott eredménytartalékot, azaz a 2012. január 1-je előtt keletkezett vagyonnövekmény meghatározott – nem tárgyi eszközben, immateriális javakban megtestesülő – része után 25

százalékos mértékű adót kell fizetni, s az adó összegét ebben a bevallásban kell szerepeltetni.

Figyelem! Az adót három év alatt, egyenlő részletben kell megfizetni; az első részletet e bevallással egyidejűleg, majd ezt követően 2012. február 25-éig, illetve 2013. február 25-éig.

Ha előbb megszűnik az adóalanyiság, akkor a fennmaradó részlet egy összegben esedékes.

78

Az osztalék utáni adót kiváltó adó Az osztalék utáni adót kiváltó adó

levezetéselevezetése.. 1. Eredménytartalék összege (±) 2. Saját elhatározásból lekötött tartalék összege 3. Mérleg szerinti eredmény összege (±) 4. Jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a

taggal szemben fennálló kötelezettség összege 5. Immateriális javak és tárgyi eszközök könyv

szerinti értéke (Ez a sor tartalmazza a mérlegben/egyszerűsített mérlegben szereplő nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét. (Az elkülönítést az összesen adatból kell elvégezni a nyilvántartás alapján.) Az

értékhelyesbítések nem szerepelhetnek az összeg meghatározásában.

Adóalap [±01.+02.±03.+04.–05. sorok](±) Osztalék utáni adót kiváltó adó = adóalap x 25 % adó

79

1043. számú bevallás1043. számú bevallás

az egyszerűsített vállalkozói adóról, az egyéni vállalkozó járulékairól, az általános forgalmi adóról, a szakképzési hozzájárulásról, a társasági adókötelezettségről az egyszerűsített vállalkozói adó alanya részére

80

Bevallás benyújtásának Bevallás benyújtásának határidejehatárideje

az Sztv. hatálya alá tartozó adóalany esetében 2011. május 31.

Az egyszerűsített vállalkozói adó összegének megállapítása

Az adóévben megszerzett összes bevétel.

(Bevétel az Sztv. hatálya alá tartozó adóalany esetében az Sztv. rendelkezései szerint elszámolt -a beszámoló eredménykimutatásában kimutatott- árbevétel, bevétel)

81

Összes bevételt (eva alapját) Összes bevételt (eva alapját) növelő tételeknövelő tételek

Kapcsolt vállalkozástól kapott bevételKapott előleg összegePasszív időbeli elhatárolás összegeMegszűnésig meg nem szerzett bevételEgyéb, az összes bevételt növelő összeg

(Ide írja az Sztv. hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a bejelentés adóévét követő első adóévben az adóévet megelőző üzleti évre készített egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez

jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között kimutatott bevételt)

82

Összes bevételt (eva alapját) Összes bevételt (eva alapját) csökkentő tételekcsökkentő tételek

A kapott előlegből elszámolt vagy visszafizetett összeg

Aktív időbeli elhatárolás összegeEgyéb, az összes bevételt csökkentő

összeg (Ide írja a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgyak károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel károkozótól, annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként

elszámolt kártérítés összegét)

83

Az eva alapja és az adó Az eva alapja és az adó mértékemértékeAz eva alapja, mely az adóévben

megszerzett összes bevétel,módosítva a felsorolt jogcímekkel.

Amennyiben a bevétele a 25 millió forintot meghaladja és adóalap korrekciót is kell

alkalmazni, akkor a bevételnek a 25 millió forintot meg nem haladó részére alkalmazható az adóalap-növelést vagy csökkentést eredményező korrekció.

84

Egyszerűsített Egyszerűsített vállalkozói adóvállalkozói adó Ha az EVA alap összege pozitív, annak

30 százalékát kell szerepeltetni adóként a 25 millió forintot meg nem haladó adóalap tekintetében. Abban az esetben, ha törvényi értékhatárt meghaladó bevételt szerez, úgy az értékhatárt meghaladó része 30 %, vagy

50%-át is vegye figyelembe az adó összegének megállapításakor, attól függően, hogy a

bevallási időszak "ig" dátuma 2010. május 14. előtti, vagy utáni.

85

Egyszerűsített Egyszerűsített vállalkozói adóvállalkozói adóamennyiben a 25 millió forint bevételi

értékhatár átlépését – egyben az adóalanyiság megszűnését – eredményező bevétel legkésőbb 2010. május 14-én befolyik, akkor a felettes rész után is 30 százalék az adó mértéke;

amennyiben az adózó bevétele 2010. május 15-én vagy azt követően haladja meg az adóalanyiság feltételként előírt 25 millió forintot, és olyan számlát bocsátott ki, amelyet a 25 millió forint bevételi értékhatár átlépésekor bevételként eddig az időpontig nem szerzett meg, akkor a megszűnésig megszerzett és a törvényben foglaltak alapján, EVA alapba számító együttes összegnek a 25 millió forint feletti részére az adó mértéke 50 százalék.

86

Az egyszerűsített vállalkozói adóelőleg és Az egyszerűsített vállalkozói adóelőleg és a feltöltési kötelezettség bevallásaa feltöltési kötelezettség bevallása

Feltüntetjük Az I-II-III. negyedévre megállapított adóelőleg összege,

2010. december 20-áig esedékes, megfizetett feltöltési kötelezettség

(Az adóelőleget december 20-ig az adóévi várható fizetendő adóösszegére (100 százalékára)ki kell egészíteni.

Amennyiben december 20-ig az adóévi várható adó összege legalább 90%-os mértékben nem került megfizetésre, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözetét 20%-ig terjedő mulasztási bírság terheli.)

87

Bevallás az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya Bevallás az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyalá tartozó adóalanytársasági adókötelezettségéről és késedelmi társasági adókötelezettségéről és késedelmi pótlékárólpótlékáról

Az Eva tv. hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó

rendelkezések szerint már nem tartozik a Tao. tv. hatálya alá, azonban az eva-s időszakot

megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban

terhelheti társasági adófizetési kötelezettség - ha a kedvezményre a megszerzett

jogosultságot elveszítette -, amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő eva

bevallásban kell bevallani. Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell

megfizetni.

88

Az általános forgalmi adó és a Az általános forgalmi adó és a szakképzési hozzájárulás szakképzési hozzájárulás bevallásabevallásaAz Eva tv. hatálya alá tartozó adózónak - az

alábbi ügyletek - esetében az általános forgalmiadót az eva bevallásában kell szerepeltetnie és az eva bevallás benyújtására vonatkozó határidőig kell megfizetnie.

Vagyon kivonása utánA Közösségen kívül letelepedett

adóalanytól igénybe vett, belföldön teljesített szolgáltatás után

Fordított adózás alá eső, belfölditől beszerzett egyes termékek beszerzőjeként, belfölditől igénybevett egyes szolgáltatások igénybevevőjeként, a beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás után

89

A szakképzési hozzájárulás A szakképzési hozzájárulás összegének megállapításaösszegének megállapítása

A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. Amennyiben az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött

tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti a hozzájárulás mértékéig.

A szakképzési hozzájárulás előlegét is negyedévenként kell

megállapítani és az eva előleg fizetésének határidejével megegyezően kell megfizetni. A negyedévenkénti hozzájárulás összegének megállapításakor a tárgynegyedévi csökkentési

lehetőség is érvényesíthető.

90

Beszámoló benyújtásaBeszámoló benyújtásaSztv. hatálya alá tartozó EVA

vállalkozás beszámolójának benyújtási

határideje: május 30-a. - osztalék kiadása, - pénzkezelés

Minden adóalanynak 05.31-ig 2011 évi kötelezettség bevallása, különbözet befizetése 2012.07.01 – 2013.06.30 közötti előleg bevallása

PÉLDA: 2011 évben az iparűzési adó alapja 5.000.000 Ft Az iparűzési adó mértéke

◦ 2011-ben 1,8%◦ 2012-ben 1,7%◦ 2013-ben 1,6%

2012. március 15-ig fizetési meghagyás alapján kivetett előleg 50.000 Ft

Iparűzési adó bevallásaIparűzési adó bevallása

2011 évben (adó: 1,8%)◦ iparűzési adó alapja 5.000.000 Ft◦ Bevallott iparűzési adó: 90.000 Ft

2012. szeptember 15-i előleg◦ Egész évre: 5.000.000 * 1,7% = 85.000 Ft◦ Második félévre: 85.000 – 50.000 = 35.000 Ft

2013. március 15-i előleg◦ 2011. egész évre: 5.000.000 * 1,6% = 80.000 Ft◦ Első félévre: 80.000 / 2 = 40.000 Ft40.000 Ft

Példa…Példa…

93

HIPA megosztásHIPA megosztásA helyi iparűzési adó alapjának

megosztása:1. Az a vállalkozó, akinek a

tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő adóalapmegosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni.

94

1.1.1.1. Személyi jellegű ráfordítással arányos Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszeremegosztás módszere

A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén

95

1.2. Eszközérték arányos 1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere:megosztás módszere: A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási

tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek

- termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot; - telek esetében a beszerzési érték 2%-át

96

Egyéb megosztási Egyéb megosztási módszermódszerÉpítőipari tevékenységnél: Az adóalap 50%-át a székhelye, a másik

50 % telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összege alapján kerül felosztásra.

97

Egyéb megosztási Egyéb megosztási módszermódszerA vezeték nélküli távközlési tevékenységet

végző vállalkozó - a 3. számú melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!