társadalmi kommunikációs formák

Társadalmi kommunikációs formák

Tartalom

• Társadalmi kommunikáció fogalma

• A társadalmi kommunikáció rendszere, alrendszerei

• A társadalom jelrendszerei

• A közvetlen emberi és a közvetett kommunikáció

• A közvetett vagy mediális kommunikáció

• A tömegkommunikáció alrendszerei

• A köznapi és hivatali kommunikáció

Társadalmi kommunikáció fogalma

• A társadalmi kommunikáció a társadalmat alkotó csoportok, egyének információcseréje, amely magába foglalja két ember kapcsolatát és a technikai eszközök közbeiktatásával megvalósuló tömegkommunikációt is.

Társadalmi kommunikáció rendszere, alrendszere

• A társadalmi kommunikáció rendszerének elemei

1. Politikai,gazdaságpolitikai

2. Kulturális,

3. művészeti

4. Erkölcsi,

5. ideológiai,

6. világnézeti

7. gazdasági,

8. vállalati és marketingkommunikáció

Alrendszerei:

a kommunikáció rendszerszemléletű vizsgálatának feltáratlan területét jelenti

Csoportképzési lehetőségek:

• a kommunikáció irányultsága szerinti alrendszerek

• a felépítmény intézménystruktúrája szerinti alrendszerek

A társadalmi kommunikáció jelrendszerei

nem formális közvetlen kommunikáció

• személyek közötti elsődleges csoportokban jön létre

• Kölcsönösségen alapul

• primitív társadalmak kizárólagos kommunikációs formája

• a népi kultúra jellemző kerete

A társadalmi kommunikáció jelrendszere

Közvetlen jellegű személyes kommunikáció

• a közleményeket a befogadók közvetlen jelenlétében alkotják

• Az átadókat és vevőket összekapcsoló viszonyok formalizáltak, szerepük formálisan rögzített, aszimmetrikus jellegű

• Az adó-vevő szerep nem cserélődik fel

speciális szaktudáshoz (pl. előadói) tevékenységhez kötött.

A közvetlen emberi és a közvetett kommunikáció

Kommunikációs

formák

Közvetlen Közvetett

Beszéd Testbeszéd Nyomtatott Elektronikus

Közvetlen emberi kommunikáció

• tér- és időbeli eltolás nélkül , személyközi, közvetlen vagy szemtől szembe (face to face) kommunikáció

• A kommunikáló felek között lehetőség van visszacsatolásra

• Üzenet küldése kétféle:

1. Nonverbális kommunikáció: a verbális kommunikációt kíséri (pl. hangsúly, hanglejtés, mimika, testbeszéd). Kiegészíti és egyben hangsúlyosabbá teszi a szóbeli közlést

a direkt kommunikáció jelzéseit tudatosan küldjükaz indirekt kommunikáció spontán megnyilvánulás

2. A verbális kommunikáció során az üzenet küldése szóban történik

Közvetlen közlési formák(Face to Face)

Hallási csatorna

Nyelvi tartalom Hanghordozás

Hm…

Manifest

(információközlő)Látens

(kétértelmű közlések

Nyelvbotlás)

Látási csatorna

arckifejezés

Külső Megjelenés

(fizikum)

Testbeszéd

(bólintás)

pszichofiziologiás

válaszok

A közvetett emberi kommunikáció

Közvetett jellegű társadalmi kapcsolat az Adó és a Vevő között

• a rendszer az adó, közlő oldaláról formalizál a vevő számára tetszőleges

• Ennek a rendszernek jelentős, de nem egyetlen változata a tömegkommunikációs tevékenységekhez kapcsolódik.

• A közvetlen megnyilvánulásokat a hangközlő szervünk által képzett hangok és a beszéd alkotja

A közvetett vagy mediális kommunikáció

• befogadó nem közvetlenül van (tér és/vagy időbeli eltolással) kapcsolatban a kibocsátóval,hanem az általa előállított, továbbított üzenettel

• az információ a médiumokon keresztül jut el a befogadóhoz

• A médiumok alkalmazása révén megszűnik a szemtől szembeni forma

• A mediális kommunikációnak két típusát különböztetjük meg egymástól: a tele- és a tömegkommunikációt.

kibocsátó Kódolás

Médium

Dekódolás Befogadóüzenet

A telekommunikáció = távközlés

• egymástól távol lévő halló és látótávolságon kívüli személyek közötti közlési forma

• a személyes közlés keskenysávú (narrow)

• A tömegkommunikációs eszközök nem léteznének a távolságot áthidaló médiumok nélkül.

• üzenetnek mindig konkrét címzettje van

• Jellemzője a kommunikáló felek közötti sűrű szerepcsere

A tömegkommunikáció• tér-időbeli, valamint a technológiai változatosságából adódik

• közléseink intézményes formában, nyilvánosan terjesztett eszközök (médiumok) útján, rendszerint egyirányú formában történik

• Legfontosabb jellegzetességei: a tömegesség, a heterogenitás és a technikai közvetítettség

• A tömegkommunikációs eszközök közé tartoznak a közterületi objektumok, kiállítások, konferenciák, a film, a sajtó, a rádió, a tévé

• közlők és a befogadók sűrű szerepcseréje nélkül jut el az információ a közönséghez

Adó (pl. rádió)

Vevő

(pl. hallgatók)

A tömegkommunikáció alrendszerei

1. Az információgyűjtő: hírügynökségek, tudósítók, hálózatok

2. Feldolgozó: szerkesztőségek, stúdiók- az információkból közlemények lesznek ( politikai, ismeretterjesztő, szórakoztató és reklámműsorok)

3. A kisugárzó rendszer a technikai szerkesztőség, adóállomás.

Itt már nem módosul az üzenet, legfeljebb zajossá válhat.

A köznapi és hivatali kommunikáció

társadalmi kommunikációs formák közé tartozik

• Személyes jellegű pl magánbeszélgetések

Beszédkészségünk, az egyénenként jellemző nyelvhasználati szokások kisgyermekkorban alakulnak k

• Nyilvános vagy Hivatalos: egyszerre feltétele és eredménye a személyiség szocializációs folyamatának

elsajátítása többnyire az oktatási intézményekben kezdődik és valósul meg,

A köznapi és hivatali kommunikáció

Az egyének személyközi kommunikációs formái

• Nemcsak szubjektíven, hanem kölcsönös, elérhető és nyilvános

• társadalmilag is meghatározott

• hatékony elsajátításához kommunikációra is szükség van

A szervezetek kommunikációja

• az archiválás, a szervezeten belüli, a más szervezetekkel, illetve az ügyfelekkel való kommunikáció

• A szervezet nevében közlö (vagy befogadó) elsősorban és alapvetően szervezetük képviselőiként vesznek részt

A kultúraközi kommunikáció az eltérő kulturális háttérrel rendelkező

kommunikációs partnerek közötti fellépő konfliktusokkal foglalkozik.

Köszönöm a figyelmet!Lakatos Máté