Élettan tanulási támpontok 92-93-94-95.anterolaterális(spinothalamicus) pályarendszer 94....

A szenzoros rendszerÉlettan- Tanulási Támpontok 92-93-94-95.

102.,103.104.,105.

Rosta Judit

2019 04. 15.

SZENZOROS RENDSZER SZENZOROS AFFERENS

Szenzoros (afferens) neuron

Stimulus

Receptor aktiváció

afferens rost: receptorpotenciál/AP

közp.idegrendszer: érzet

Inger továbbítása

Inger feldolgozása

Inger felfogása

(kémiai, mechanikai,hő)

Inger átalakításaSzignáltranszdukció

• idegélettan

• anatómia

az idegrostok átmérője korrelál a funkciójukkal

Klasszifikáció: Lloyd-Hunt (Erlanger-Gasser ism.)

• Ia és Ib-(Aa): izomorsók primer végz., Golgi-ínorsó

• II-(Ab): izomorsók szekunder, érintési, nyomás aff.

• III (Ad): nyomási és fájdalmi aff.

• IV-( C): fájdalmi aff.

SZENZOROS AFFERENS

SZENZOROS RENDSZER RECEPTOROK

carotis sinus

baroreceptorok

SPECIALIZÁLT

RECEPTORSEJTEK

SZABAD IDEGVÉGZŐDÉSEK

bőr nociceptorok

ENKAPSZULÁLT IDEGVÉGZŐDÉSEK

PRIMER SZENZOROS

NEURON VÉGZŐDÉSE

Olfactoryreceptor cell

Glomus sejt

Taste cell

Szőrsejt

Olfaktorikusszenzoros neuron

bőr

mechano-

receptorok

SZENZOROS RENDSZER RECEPTOROK

Receptorok csoportosítása inger alapján

Inger Receptor

Oxigén, pH, molekulák (pl. glü) Kemoreceptor

Nyomás (baroreceptorok), sejt feszülés (ozmoreceptorok), vibráció, akceleráció, hang

Mechanoreceptor

foton Photoreceptor

hőmérséklet Thermoreceptor

Izomorsó receptorok-mechanoszenzitív kationcsatornák

MechanoreceptorGlomus caroticum Chemoreceptor

RECEPTOROK TRANSZDUKCIÓ

RECEPTORPOTENCIÁL (lokális pot.- Ismétlés)

receptor potenciál akciós pot.receptor potenciál neurotranszmitter felszabadulás változás (ld.látás)

Transzdukció

Ingerküszöb

Adekvát stimulus

Receptív mező

kationcsatorna működése receptorpotenciál

amelyre típusú stimulusra nézve legkisebb az ingerküszöbe az adott receptornak(„csillagokat lát”- fotoreceptorok ingerlése pl.

nyomással)

akciós pot. alakul ki az afferens axonon központ

perceptuális küszöb

konvergencia

RECEPTOROK RECEPTÍV MEZŐ

Primer szenzoros

neuron

Másodrendű szenzoros

neuron

Két-pont diszkrimináció

kis receptív mező-jobb felbontóképességnagy receptív mező- kis felbontóképesség

Küszöb alatti stimulusokszummálódhatnak a sec.neuronon=> érzékenységfokozása

Receptív mezők átfedése

Receptív mezők átfedéseA másodlagos neuronreceptív mezője kisebb

Két külön stimulus= egy neuront aktivál= egy

pontujjbegyek: 2 millim

receptorsűrűség

Az idegrendszer a stimulus négy tulajdonságát különbözteti meg:

• MODALITÁS

• LOKALIZÁCIÓ

• INTENZITÁS

• IDŐTARTAM

SZENZOROS FELDOLGOZÁS

SZENZOROS FELDOLGOZÁS MODALITÁS

• Vonalspecifikus továbbítás

• Aktiválódott receptor típusa

az egy receptorhoz tartozó afferensrostok specifikusan csak egy típusú ingert (modalitást) továbbítanak

Szubmodalitások (íz, szín…)

Ízérzés kódolása vonalspecifikusan ízlelőbimbóban

Az inger természete eltérő ingerek azonos válasz (akciós potenciál) eltérő érzetek

Az idegrendszer a stimulus négy tulajdonságát különbözteti meg:

• MODALITÁS

• LOKALIZÁCIÓ

• INTENZITÁS

• IDŐTARTAM

SZENZOROS FELDOLGOZÁS

Receptorok perifériás topografikus elrendeződése megőrződik a központig

Szomatotopia (Homunculus)

SZENZOROS FELDOLGOZÁS INGER LOKALIZÁLÁSA

SZÉLI GÁTLÁS

Kontrasztképzés

Precízebb lokalizálást tesz lehetővé

Szomatoszenzoros pálya: nyúltvelőben relémagokban

SZENZOROS FELDOLGOZÁS

Az idegrendszer a stimulus négy tulajdonságát különbözteti meg:

• MODALITÁS

• LOKALIZÁCIÓ

• INTENZITÁS

• IDŐTARTAM

Az aff. rost akciós potenciál mintázata alapján

SZENZOROS FELDOLGOZÁS INGER INTENZITÁSA

FREKVENCIAKÓD

Weber-Fechner-inger intenzitása ~ érzet

POPULÁCIÓKÓD

Hosszabban tartó stimulus- több neurotranszmitter felszabadulása

Receptor ADAPTÁLÓDÁSA- (ioncsatornák működése; fotopigment lebomlása)

SZENZOROS FELDOLGOZÁS INGER IDŐTARTAMA

Fázisos

(pl. olfaktorikus neuron)

gyorsan, lassan adaptálódó receptorok

Gyo

rsan ad

aptáló

dó

mech

ano

recepto

r

Habituáció vs. Adaptáció (csökkenő válasz-inhibitoros moduláció vs. Receptor tulajdonsága)

Tónusos(pl. art. Baroreceptor)

Szag, íz adaptáció: centrális mechanizmusok

Somatoszenzoros rendszer

• Testfelszínről és izmokból, ízületekből (csontból) származó szenzoros információk

Szomatoszenzoros rendszer

A primer szomatoszenzoros neuron

Szomatoszenzoros rendszer

Szomatoszenzoros modalitások

Fájdalmas

ingerek

Mechanikai

ingerek

Hőm

érséklet

érzet receptor

tapintás

fájdalom

meleg

hideg

Szomatoszenzoros receptorok- BŐR

Szomatoszenzoros rendszer

Közvetített modalitás alapján szerveződő pályarendszerek

(Vonalspecifikusság)

Protopathia-csak erős ingerekre reagáló afferensek tulajdonsága

Fájdalom vs. Tapintás

Nociceptorok

Mechano-receptorok

Proprio-ceptorok

Szomatoszenzoros rendszer

Tapintás vs. Fájdalom

Hátsókötegi lemn. med.

Közvetített modalitás alapján szerveződő pályarendszerek

(Vonalspecifikusság)

vs. Anterolaterális pálya

Stereognosis (tapintás alapján történő felismerés)Propriocepció

Melyik állítás hamis?

a) A hátsókötegi felszálló pályák kontralaterálisan a gerincvelő hátsó szarvának

fehérállományában haladnak

b) A hátsókötegi felszálló pályák ipszilaterálisan a hátulsó fehérállományban haladnak fel.

c) A hátsókötegi felszálló pályák az un. epikritikus érzetekről szállítanak információt

d) Másképp Goll és Burdach, ill. gracilis és cuneatus kötegnek hívjuk őket

e) A hátsókötegi felszálló rendszert a primer szenzoros neuronok centrális axonjai alkotják

Hátsókötegi (Lemniscus medialis) pályarendszer 93.

Finom (Epikritikus) tapintás, nyomás, kinesthesia Fájdalom, hőmérséklet, erős nyomás

Hátsókötegi (lemn.med.)

Anterolaterális(spinothalamicus)

Thalamus VPL

Thalamus VPL

A hátsó kötegi rendszer működésére HAMIS: (E)

a) a hátsó köteg főként az ipsilaterális taktilis és proprioceptív információkat szállítja

b) a rendszer első átcsatolódása a gerincvelőben van

c) a másodlagos érző neuronok a túlsó oldalra kereszteződnek át

d) a szomatotópiás elrendezés a pályán belül is érvényesül

Hátsókötegi (Lemn.med.) pályarendszer 93.

Anterolaterális (Spinothalamicus) pályarendszer 94.

Melyik állítás a legjellemzőbb az anterolaterális pálya széles dinamikus sávú (wide dynamic range)

neuronjaira? (E)

a) az agykéregből a gerincvelőbe szállít a szomatoszenzoros rendszer működését beállító rostokat

(efferens kontroll)

b) axonjaik alkotják a neospinothalamikus pályát

c) nem modalitásspecifikus afferens információkat szállít (multimodális rostok)

d) a polimodális nociceptorok által közvetített információk specifikus szállításáért felelős rostok

Anterolaterális (Spinothalamicus) pályarendszer 94.

• Modalitásspecifikus vs. Wide dynamic range afferensek (sec. szenzoros neuronok)

Melyik állítás a legjellemzőbb az anterolaterális pálya széles dinamikus sávú (wide dynamic range)

neuronjaira? (E)

a) az agykéregből a gerincvelőbe szállít a szomatoszenzoros rendszer működését beállító rostokat

(efferens kontroll)

b) axonjaik alkotják a neospinothalamikus pályát

c) nem modalitásspecifikus afferens információkat szállít (multimodális rostok)

d) a polimodális nociceptorok által közvetített információk specifikus szállításáért felelős rostok

Neospinothalamicus-Paleospinothalamicos pálya

• Nociceptorok

• Kisugárzó fájdalom

• Analgesia, paresthesia, szenzitizáció, allodynia, hyperalgesia

• Kapu teória

• Leszálló endogén analgetikus pálya

Anterolaterális (Spinothalamicus) pályarendszer 94.

FÁJDALOMÉRZÉS

Allodynia: fájdalomérzés az eredetileg nem fájdalmas stimulusra

Hyperalgesia: megnövekedett fájdlomérzet a fájdalmas ingerre

Paresthesia: fizikai inger hiányában fellépő érzet

Thalamus intralaminárismagok

VPL Thalamus

SPINOTHALAMIKUS PÁLYA:

Paleo-, Neo-

formatio retic.

PAG

Neospinothal.: Ad, lamina-I, gyors fájdalom, gluPaleospinothal.:C, laminae II-III=subst.gel., SP

tectum

SI kéreg hiányában van fájdalomérzet?

Fájdalomérzet-alvás

Hol nincsenek nociceptorok: (E)a) a bőrbenb) a csontbanc) a csonthártyáband) az agyi parenchymábane) a fogbélben

Fájdalomérzés 95.

NOCICEPTOROK

Szabad idegvégződés- specif. kationcsatornák

Ad és C gyors és lassú

Polimodális

TRPV-receptor család

KISUGÁRZÓ fájdalom

Head zónák, vs. Dermatoma-Sherrington

Fájdalomérzés 95.

Fájdalomérzés 95.

A következő állítások közül melyik NEM igaz? (E)

a) a periaqueductalis szürke állomány afferentációt kap az anterolaterális felszálló

fájdalomrostoktól

b) a periaqueductalis szürkeállomány ingerlése hosszan tartó analgéziát eredményez

c) a béta-endorphin az opiát-receptorok endogén liganduma

d) a periaqueductalis szürkeállomány analgéziás hatását, legalábbis részben, a nucl. raphe

magnus szerotoninerg rostjai közvetítik

e) naloxon adása növeli az endogén ópiátok fájdalomcsillapító hatását

Fájdalomérzés 95.

Leszálló analgetikus pályarendszer

Fájdalomérzés 95.Leszálló analgetikus pályarendszer

ANALGETIKUMOK

• "opioid-szerű„ hatások

(m-receptor agonisták)

• Szerotonin felszabadítása

• Noradrenalin visszavétel gátlása

• Gabaerg neurotranszmisszió

feed back loop

Guyton and Hall- Textbook ok Medical Phys

PAG és Nucl. Raphe ingerlése

Szerotonin

Felszálló fájdalomérző pályák

Primer, sec. fájdalomérző rost gátlása

Analgézia

A gerincvelői opioid hatás

Fonyó –Életan, Meicina (2011)

Fájdalomérzés Endogén opioid rendszer

Opioidok: morfium (heroin)

Ópiát opioid

Ópium (morfium)

Endorfin, Enkefalin, Dynorfin

Common precursor to corticotropins

and endorphins

m-receptor Antagonista-Naloxone

Ha van receptor- van endogén ligand

A következő állítások közül melyik NEM igaz? (E)

a) a periaqueductalis szürke állomány afferentációt kap az anterolaterális felszálló

fájdalomrostoktól

b) a periaqueductalis szürkeállomány ingerlése hosszan tartó analgéziát eredményez

c) a béta-endorphin az opiát-receptorok endogén liganduma

d) a periaqueductalis szürkeállomány analgéziás hatását, legalábbis részben, a nucl. raphe

magnus szerotoninerg rostjai közvetítik

e) naloxon adása növeli az endogén ópiátok fájdalomcsillapító hatását

Fájdalomérzés 95.

Leszálló analgetikus pályarendszer

A következő állítások a fájdalom kapu-theoriájának részei. Melyiket NEM tudták kísérletesen igazolni?

(E)

a) a taktilis ingerek (A-béta rostok) csökkenthetik a fájdalomérzést akkor is, ha a taktilis és a

fájdalominger helye több szegmentum távolságban van

b) a fájdalomingerek közvetítését a hátsó szarvban gátolhatják leszálló gátló rendszerek

c) vastag, nem-nociceptív afferensek (A-béta) kiválthatják a bőr nociceptív afferenseinek preszinaptikus

gátlását a hátsó szarvban

d) a gerincvelőben a nociceptív bemenetek jelentős moduláción mennek keresztül

Fájdalomérzés 95.

A fájdalom kapu-theoriája

Wall and Melzack, 1965

• Alapállapot: nociceptív bemenet

tonikus gátlás alatt=> inhibitoros

interneuron a „kapu”=> csökkenti a

transzmissziót, másodlagos neuronon)

• C-rost aktiválódás feloldja a gátlást (A.)

• C-rost aktiválódással szimultán beta-

rostok aktiválódása elnyomja a

nociceptív információt (?) (B.)

A fájdalom kapu-theoriája

Fájdalomérzés

A. B.

A következő állítások a fájdalom kapu-theoriájának részei. Melyiket NEM tudták kísérletesen igazolni?

(E)

a) a taktilis ingerek (A-béta rostok) csökkenthetik a fájdalomérzést akkor is, ha a taktilis és a

fájdalominger helye több szegmentum távolságban van

b) a fájdalomingerek közvetítését a hátsó szarvban gátolhatják leszálló gátló rendszerek

c) vastag, nem-nociceptív afferensek (A-béta) kiválthatják a bőr nociceptív afferenseinek preszinaptikus

gátlását a hátsó szarvban

d) a gerincvelőben a nociceptiv bemenetek jelentős moduláción mennek keresztül

Fájdalomérzés 95.

A fájdalom kapu-theoriája

BROWN-SEQUARD SYNDROM

csökkent két pont diszkriminációvibráció,propriocepció

csökkent Fájdalom, hőérzékelés

teljes érzéskiesés

GYULLADÁSOS FÁJDALOM

ALGOGÉNEK (fájdalomkeltő anyagok):

• Sérült sejtből kálium

• Trombocytákból serotonin

• Hízósejtekből hisztamin

• Szöveti kallikrein

Szenzitizáció Hiperalgézia

Bradykinin, H+, …

AXONREFLEX

Viszketés

Szenzitizáció

ÍZÉRZÉS 105.

Koncentráció !: magas cc., specificitás elveszik

Chandrashekar et al. 2006 Nature Rev.

íz-térkép ?

Az ízérző pályákra igaz: (T2)

a) az afferens neuronok axonjai a nucleus tractus solitarii-ban végződnek

b) a nucleus tractus solitarii-ból lépnek ki olyan rostok, amelyek az ízleléssel

kapcsolatos vegetatív reflexeket közvetítik

c) a primer corticalis ízérző area a gyrus precentralisban található, közel a

Sylvius árokhoz

d) az ízérző pálya nem kapcsolódik át a thalamusban

ÍZÉRZÉS 105.

ÍZÉRZÉS 105.

Az ízérző pályákra igaz: (T2)

a) az afferens neuronok axonjai a nucleus tractus solitarii-ban végződnek

b) a nucleus tractus solitarii-ból lépnek ki olyan rostok, amelyek az ízleléssel

kapcsolatos vegetatív reflexeket közvetítik

c) a primer corticalis ízérző area a gyrus precentralisban található, közel a

Sylvius árokhoz

d) az ízérző pálya nem kapcsolódik át a thalamusban

ÍZÉRZÉS 105.

OLFAKTORIKUS RENDSZER 104.

az egy receptorfehérjét kifejező szenzoros sejtek axonjai képeznek egy glomerulust

mitrális (M) éspamacsos (T, tufted) projekciós neuronok

Gátló interneuronok szerepe: Periglomeruláris (PG)Szemcse (Gr, granuláris)

EPITÓPTÉRKÉP

Centrum:Prepyriform, amygdalapaleocortex: Thalamus érintése nélkül!

TONOTÓPIA

TRANSZDUKCIÓ

HALLÓRENDSZER 104.

Perilympha vs. Endolympha= szekréciós

termék, magas K+, scala media

Protektív reflex: musc.tensor

tympani,stapedius

Tonotópia: nucl.cochlearis, CGM

Cochlearis magok után-BINAURÁLIS reprezentáció

HALLÓRENDSZER 104.

Ggl. spirale

OTOAKUSZTIKUS EMISSZIÓ

Külső szőrsejtek efferens beidegzése (Nucl. Oliv. sup.)

Melyik igaz? (E)

a) A mindkét oldalon Rinné pozitív személy kétoldali vezetéses típusú halláskárosodásban

szenved

b) A halláskárosodás oldalára lateralizált Weber teszt azonos oldali vezetéses

halláscsökkenést jelenthet

c) Ha a vizsgálati alany a Weber tesztet nem lateralizálja az halláskárosodás jele

d) A Weber-teszt képes pontos diagnózist adni a halláskárosodás helyéről és okáról

HALLÓRENDSZER 104.

Melyik igaz? (E)

a) A mindkét oldalon Rinné pozitív személy kétoldali vezetéses típusú halláskárosodásban

szenved

b) A halláskárosodás oldalára lateralizált Weber teszt azonos oldali vezetéses

halláscsökkenést jelenthet

c) Ha a vizsgálati alany a Weber tesztet nem lateralizálja az halláskárosodás jele

d) A Weber-teszt képes pontos diagnózist adni a halláskárosodás helyéről és okáról

HALLÓRENDSZER 104.