közgazdaságtan – makroökonómia¶konomia_globalis_gazdasagi... · humán krízis (társadalom,...

Közgazdaságtan – Makroökonómia

Környezet és gazdaság összefüggéseiGlobális problémák

Dr. Nagy Gabriella Mária2016

2

A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben

� • “A föld globális ökológiai válságban van.” (Kerényi, 1998)

� • A múlt történései nélkül a jelen eseményei nem érthetőek meg egyértelműen.

3

� 100000 év kb. 5 millió ember élt a földön, többnyire gyűjtögető életmód, illetve vadászat, kicsi a környezetre gyakorolt hatás.

� 20-12 ezer év (1.epipaleolitikum) mozgékony nagy területen vadászó, gyűjtögető életmód. Szétszórt népességek kis táborhelyeken, kő- és növényi részekből készített eszközök.

� 12-10,5 ezer év (2.epipaleolitikum) vadászás, gyűjtögetés intenzívebbé válik, kutyák megjelenése gabonafélék és hüvelyesek termesztésének kezdete, növekvő táborhelyek és népesség.

4

� 10,5-9,6 ezer év (1. óneolitikum) vadon élő szarvasmarhák, disznók, kecskék és gazellák szelektív és hatékony kihasználása volt a jellemző – háziasítás Borsó, lencse, búza és egyéb gabonafélék. Falvak kialakulása, kőeszközök, edények tűk, árucsere kezdete, halottak temetése

� 9,6-8 ezer év (2. óneolitikum) háziasított birka, kecske, szarvasmarha és disznó növekvő mérető települések, fejlődő építészet, formagazdagság és csonteszközök megjelenése.

5

� 8-7 ezer év (fejlett neolitikum) nő a mezőgazdaság jelentősége, fazekasság kialakulása mezőgazdaságban használt eszközök széleskörű elterjedése

� 7-5,75 ezer év (fejlett neolitikum) fokozódó produktivitás, pásztorkodó gazdálkodás , réz használatának megjelenése, legnagyobb hatást a mezőgazdaság váltotta ki. Települések megjelenése, az emberiség egyensúlyban környezetével.

6

Fémek használata: fémmegmunkálás a munkamegosztás igényét veti föl.

� 8-4 ezer évvel ezelőtt: Réz és bronz Kaukázus, Örményország. A Közel-keletről Európába

� 3200-2800 évvel ezelőtt széleskörű vasmegmunkálás Ércek bányászata és a fémkohászat -környezetkárosítás ( erdőirtás, bányászat)

� kb. 5000 évvel ezelőtt: Szántás megjelenése (Mezopotámia, Asszíría, Egyiptom) humusz-képződésre kedvezőtlen hatás, illetve biodiverzitás csökkenés, természetes vegetációjú területek művelés alá vonása.

� 5050 ezer évvel ezelőtt: Öntözés Egyiptom öntözőcsatornák használata –másodlagos szikesedésKözlekedés - hajóépítés, kerekeskocsik –magas faigény- erdőpusztulás

� Az alábbiakban említett jelenségek mellett fontos tényező azonban az emberiség létszámának folyamatos emelkedése, ami a mennyiségi viszonyokban is megmutatkozott.

8

� A történelmi középkortól a XX. századig a meglévő hatások erősödése figyelhető meg a növekvő népesség függvényében.

� 10-11. század vízenergia, vízimalmok használata

� Kőszén “felfedezése” (Ruhr-vidék – 1302) - Lassuló ütemű erdőirtás.

� 14. század az építőipar megjelenése, mint önálló iparág – sok természetes anyagot használ fel.

9

� 16. - 18. század: textilipar, vasipar fejlődésnek indul, gépgyártás előtérbe kerülése (ipari forradalom)

� Közlekedésben radikális változások –vasút megjelenése, gőzhajók.

� Ezen tevékenységek erőteljes hatást fejtettek ki a természetes környezet állapotára.

� Williams (1989) szerint 200 év alatt annyi erdőt pusztítottak ki Észak-Amerikában, mint Európában 2000 év alatt.

10

� A XX. Század� Egyik legfontosabb alapjelenség a

népességnövekedés � Urbanizáció – Beépített területek mérete

és minősége is változik� Fajok kihalásának felgyorsulása � Kultúr-ökoszisztémák létrejötte

11

� Új környezeti problémák megjelenése: � Nukleáris energia � Műanyagok tömeges gyártása és

elterjedése � Közlekedés kapacitásnövekedés � Repülés, űrutazás � Új veszélyforrások: elektromágneses

hullámok, hang- és rezgésszennyezés

12

Mit tekinthetünk környezeti alapproblémának a XXI században?

� Ökológiai és � Humán krízis (társadalom, gazdaság):

� Túlnépesedés, szegénység, éhezés� Élelmiszertermelés lassuló üteme� Termőföld erózió, sivatagosodás� Vízkészlet szűkössége, szennyezettsége� Biodiverzitás veszélyeztetése� Változó légkör és globális klíma� Meg nem újuló természeti erőforrások. 13

Demográfiai átmenet

� Első (I-V. szakasz) és második (VI. szakasz) demográfiai átmenet

� I. szakasz� A magas születési ráta, okai:

1. Ismeretlen a családtervezés2. Magas csecsemőhalandóság3. Társadalmi-gazdasági fejlettség

szintje alacsony4. A sok gyermek szimbólum

� A magas halálozási ráta, okai:1. Járványok, éhínség2. Kezdetleges egészségügy

� II. szakasz� Csökken a halálozási ráta� Születési ráta változatlanul

nagy, okai:1. Javul az egészségügy2. Javul az infrastruktúra3. Sokat javul az élelmiszerellátás

� III. szakasz� Népességrobbanás (nem

pontszerű, kaotikus, hanem lavinaszerű)

� Halálozási ráta rendkívüli lecsökkenése

� Születési ráta még mindig magas marad, okok:

� Előző szakaszban megindult kedvező társadalmi, gazdasági folyamatok folytatódása és kiszélesedése

� IV. szakasz� Csökkenő természetes

szaporodás : Halálozás csökkenését a születések számának fokozatos csökkenése követi, okai:

1. Megjelenik a családtervezés2. Javuló egészségügy3. Foglalkozási átrétegződés4. Társadalmi-gazdasági fejlődés

Demográfiai átmenet (folytatás)

V. szakasz:� Tovább csökken a születési

ráta� A növekedési ráta nagyon kicsi

a népesség alig nő, vagy stagnál

VI. szakasz� Természetes fogyás, a

születési ráta kisebb, mint a halálozási ráta, okai:

1. nagyon alacsony születésszám

2. Kicsit megemelkedik a halálozási ráta az előző szakaszhoz képest:Elöregedett a társadalom

• A születési ráta a mai fejlődő országokban jelentősen magasabb, mint az ipari országokban valaha is volt

•A mai fejlődő országokban a halálozási ráta alacsonyabb, mint az ipari országok egy vagy két évszázaddal ezelőtti halálozási rátája

A fejlődő országok növekedési rátája több, mint kétszerese az ipari országok 18-19. századi növekedési rátájánál

Demográfiai robbanások a világban

� XIX. sz. 1. Demográfiai robbanás� Fejlett világ� Halandóság csökkenése� Előbbit lassan követi a termékenység

folyamatos visszaesése� II. vh. után 2. Demográfiai robbanás

� Fejlődő országok� Gyorsan csökken a halandóság� Termékenység alig esik

Túlnépesedés, szegénység, éhezés

� http://www.worldometers.info/hu/17

A világ 10 legnépesebb országa (millió fő)

ország 1900 1950 1990 2001

Kína 430 555 1153 1273

India 236 358 846 1030

USA 23 152 250 278

Indonézia 38 80 151 228

Brazília 8 53 149 174

Oroszország 72 102 147 145

Japán 35 84 124 127

Pakisztán 40 118 145

Banglades 42 114 131

Nigéria 33 109 127

� Népesség eloszlása

19

� Jövedelem eloszlása

20

Népesség növekedés következményei

� Ökológiai� Társadalmi� Gazdasági

21

Népesség növekedés következményei� Ökológiai:

� Élelemigény: Termelésbe vont terület növelése� Természetes élővilág csökkenése� Kemikáliahasználat � szennyeződés, erőforrás csökkenés

� Jóléti igény: � Ipari termelés növekedése � Energiaszükséglet növekedése� Természeti erőforrások csökkenése� szennyeződések

� Területi igény: � Települések növekedése � Urbanizáció – terület hiány� Szennyeződések koncentrálódása

22

Népesség növekedés következményei� Ökológiai:� Következmények:

� Meg nem újuló erőforrások kimerülése – újabb energia források bevonása

� Talajdegradációk (erózió, defláció, humusztartalom csökkenés, elsivatagosodás stb.)

� Vízszennyezés (talajvíz, rétegvíz, tengervíz)� Talajszennyezés (kemmikáliák hatékonysága,

felhalmozódása� Légszennyezés� Biodiverzitás csökkenése� Globális klíma átalakulása

23

Népesség növekedés következményei

� Ökológiai:� Társadalmi:

� Társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása� Területi egyenlőtlenségek fokozódása� Egyes területeken túlzsúfoltság, máshol

munkaerőhiány, elnéptelenedés� Természeti erőforrások szűkössége miatt

növekvő agresszivitás a megszerzésükért� Háború

24

Népesség növekedés következményei� Ökológiai:� Társadalmi:� Gazdasági:

� Gazdasági egyenlőtlenségek növekedése� Fejletlenebb régiók kiszolgáltatottsága

növekszik� Eladósodás� Természeti erőforrásaik olcsó átadása – erőforrás

hiány� Régi technológia használata – szennyeződések

regionális átrendeződése - Kármentesítés költségei lokálisak maradnak

�Elszegényedés 25

26

Élelmiszertermelés Termény növekedés kiváltó okai

� Műtrágyák,� Növényvédőszerek,� Öntözéses technológia� Új termő területek bevonása (erdőirtás,

lecsapolás, legelők szántóvá alakítása)� Élelmiszer technológia átalakulása� GMO.

27

Élelmiszertermelés lassuló ütem okai

Okok:� az agrártechnológiák csökkenő tartalékai,� a természeti erőforrások romló minősége,� a termőföldek eróziója és

elsivatagosodása.

28

29

30

31

Éhezők eloszlása

32

Éhségöv

33

34

https://www.youtube.com/watch?v=tCUq7Yd6oPI

Nem megfelelő alternatívák

� élelmiszersegélyek adományozás� fejlett országokban alkalmazott, ún.

iparszerű technológia változatlan átvitele a fejlődő országokba� más ökológiai viszonyok,� egészen más termelési kultúra� és munkaerő-struktúra.

35

Agrárországok élelmezési csapdája

� A fejlődő országok gazdasági és társadalmi felépítése kettős. � A mezőgazdaságban ezt a kettősséget a

világpiacra termelő modern, tőkés gazdálkodás

� és az alárendelt, önellátásra termelő, hagyományos gazdálkodás képviseli.

� Az árutermelő gazdálkodás fokozatosan elsorvasztja az önellátó gazdálkodást.

36

� A gyarmatrendszer idején a gyarmatosítók hatalmas földterületeket vettek el tulajdonosaiktól, és azokon árutermelő gazdálkodásba kezdtek. A helyi lakosság számára a legrosszabb minőségű földterületek maradtak meg művelésre.

� Mivel a megművelhető földterületek nagysága a töredékére csökkent, a talajváltó gazdálkodás legfontosabb mozzanatának, az ugaroltatásnak az idejét is kénytelenek voltak lerövidíteni. Ez a talajok gyors kimerüléséhez és a terméseredmények romlásához vezetett. 37

� A megmaradt földterületek már nem tudták eltartani a gazdálkodó közösségeket, amelyek így kezdtek szétesni.

� Ezért a felbomlott közösségekben a birtokviszonyok is megváltoztak. A közösségi tulajdont törpebirtokokra osztották, amelyeken már szinte lehetetlen az önellátó élelmiszer-termelés.

38

� Mindezek a változások az önellátó mezőgazdaságból élő népesség nagymértékű elvándorlásához vezettek.

� Ráadásul az árutermelő gazdálkodás a legjobb mezőgazdasági munkaerőt vonja el a közösségektől, ezáltal még inkább csökken a termelés színvonala.

� Ha csökken a termelési színvonal, akkor még többen hagyják el földjeiket, otthonaikat... 39

� Az önellátó mezőgazdaságban dolgozók számának és a termelés menyiségének csökkenésével egyre nő a népességnek az a hányada, amelyet máshol termelt élelmiszerrel kell ellátni.

� Az ültetvényekre vagy a városokba költöző népesség egészségügyi ellátása javul. Ezáltal csökken a halálozások száma, ám a születéseké továbbra is magas. Így a népesség gyorsan szaporodik. 40

� Az egyre duzzadó népesség ellátását már csak az árutermelő mezőgazdaság tudná biztosítani. Az ilyen típusú fejlődő országokban azonban a gazdaság fenntartásának és növekedésének összes terhe az árutermelő gazdaságokra hárul, és egyébként sem alapvető élelmezési cikkeket termelnek.

� Az árutermelő mezőgazdaság növekedési ütemén múlik, hogy az ország mennyi alapvető élelmiszert képes külföldről vásárolni. A megfelelő mértékű növekedés megvalósítása a jelenlegi világgazdasági feltételek között egyre nehezebb, szinte lehetetlen.

41

Globális környezeti problémák

� Talajdegradáció� Vízkészlet csökkenése, elszennyeződése� Energetikai válság� Klímaváltozás� Biodiverzitás csökkenése

Talajdegradáció

� Vízerózió, defláció� Savanyodás és annak következményei � Káros só felhalmozódás, szikesedés� A talaj vízgazdálkodásának kedvezőtlen

irányú megváltozása� Talaj tömörödés, levegőtlen talajviszonyok� Talajélet romlása, vagy kedvezőtlen

mikrobiológiai folyamatok beindulása (biológiai degradáció)

� A talaj tápanyag szolgáltató képességének romlása

� A talaj puffer kapacitásának csökkenése, káros anyagok, mérgek felhalmozódása

A vízerózió formái

• Erózió: a víz által okozott talajrombolás1. természetes: mindig zajlott, és zajlik

2. gyorsított (antropogén eredetű)• felszíni

o csepp erózió: a vízcsepp energiájának a talaj felszínére gyakorolt romboló, tömörítő hatása

o Lepel erózió: a lejtőn összefüggő lepelként lecsúszó víz talajszemcséket, kolloidokat, és tápanyagokat szállít magával

o Barázdás: még átművelhető méretű (10-40cm) barázdák keletkeznek

o Árkos: 40 cm-nél mélyebb árkok jelennek meg a területen • bemosódásos (rejtett). A talaj felszínéről a mélyebb

rétegek felé zajlik látens módon.• vízmosás: A táblát véglegesen kettéosztó több méter

mély szakadékos árok (fej, torok katlan, láb, hordalékkúp).

A víz erózió számokban • Föld: 1,1 milliárd hektár

• Európa: 115 millió hektár

• Magyarország: 3 millió hektár

• Elhordott talaj/év/ha• Enyhe erózió: <40t

• Közepes erózió: 40-100t

• Erős erózió: >100t

• Talajpusztulás: 1 mm = 14 t• Tápanyagveszteség • 0,75-2 t humusz vagy • 1,2-3,5 t NPK műtrágya• Terméscsökkenés: 20-80%

HEFOP 3.3.1.

Agrotechnikai védekezés:

• szintvonalas művelés,

• váltva forgató ekével való felfelé forgatás

• talajvédő vetésforgó

• növénysűrűség (megemelt tőszám)

• bőséges tápanyag utánpótlás

• talajlazítás

• sávos vetés

• másodvetések

• szántás utáni hengerezés

Védekezés az erózió ellen 1. műszaki talajvédelem2. agrotechnikai talajvédelem

Műszaki védelem: • lejtőszög

o lépcsőzés

o hullámosítás

•sövénysor, fasor

•felszínkötés

•táblaméretek

•utak

•csatornák

HEFOP 3.3.1.

A talajeróziót kiváltó és befolyásoló tényezőkKiváltó tényezők:

CsapadékCseppnagyságBeesési szögIntenzitás (mm/h)Időtartam

Hó csapadékMennyiség (cm, vagy vízegyenérték)Olvadás ideje, Olvadás gyorsasága

LejtőSzöge (meredeksége)HosszaAlakja: egyenes, kihajló, behajlóKitettsége (Északi és Déli kitettségek a leginkább

eltérőek)

Befolyásoló tényezők:Talajnedvességi állapotavízgazdálkodásaszerkezete, fagyossága

HEFOP 3.3.1.

Magyarország talajainak erodáltsága

NemKisséKözepesenErősenLerakás

Forrás: Varga Csaba Vízgazdálkodási ismeretek

HEFOP 3.3.1.

Talajaink szervesanyagkészlete

<5050-100100-200200-300300-400>400

t/ha

Forrás: Varga Csaba Vízgazdálkodási ismeretek

Az erózió hatásai és költségei

Helyszíni (Onsite) Távolabb (Offsite)

Közvetlen

A termőréteg-csökkenése

Textura ésszerkezet

Az altalaj felszínre kerül

Kedvezőtlen textúra, kémiai tulajdonságok, tápanyagok eróziós formák

Anyaglerakódás (szedimentáció)

Épületek, utak károsításaCsatornák feltöltése

Közvetett

TápanyagveszteségNitrát, Foszfát

Többlet művelés

A vizek eutrofizálódásaN, P, algásodás

Tároló kapacitás

Defláció

HEFOP 3.3.1.

Defláció, a szél talajrombolása számokban

Föld: 550 millió hektárEurópa: 42 millió hektárMagyarország: 1-1,5 millió hektár

A defláció elleni védekezési módok:• mező védő erdősávok• uralkodó szél irányára merőleges talajművelés• agrotechnikai védekezési módok

o műveletek számának csökkentéseo tenyészidő kinyújtásao másodvetéso szármaradványok helyben hagyásao kelesztő öntözéso talajvédő öntözés

HEFOP 3.3.1.

A talajaink érzékenysége savas terhelésekre

• A savanyodásért felelős környezeti tényezők:• légköri szennyezések okozta savas

kiülepedés és savas esők• műtrágyázás savanyító hatása

• Talajaink érzékenysége:• Nem érzékenyek: karbonátos talajok• Érzékenyek: a csökkent karbonát tartalmú,

semleges kémhatású talajok• már nem érzékenyek: az erősen

elsavanyodott talajok

HEFOP 3.3.1.

A magyarországi talajok savasodással szembeni érzékenysége

Forrás: Várallyay

HEFOP 3.3.1.

A talajok elsavanyodásának mérséklési lehetőségei

1. Fosszilis tüzelőanyagok kén tartalmának csökkentése.

2. Füstgázok emissziójának csökkentése

•száraz eljárás: mészkővel (CaCO3)

(kéndioxid kivonás hatékonysága 50-70 %-os)

•nedves eljárás: CaCO3/CaO szuszpenzióval

(90-95 %-os hatékonyság)

3. Okszerű műtrágya felhasználás

•Csak a tervezett termési szinthez szükséges tápanyagok kiadagolása

•Savanyító hatású műtrágyák elhagyása

HEFOP 3.3.1.

• Természetes (pl. vulkáni) eredet nedves és száraz kiülepedés a légkörből

• Árvizek, elöntések, nagy esők• Erős szelek• Természetes radioaktív sugárzások

A talajszennyeződés legfontosabb forrásai (Vermes, 1996 nyomán)

Természetes eredetű

• Ásványi lelőhelyek• Geológiai formációk

Pontszerű Nem pontszerű

Emberi (antropogén) eredetű

• Szennyvizek, szennyvíziszapokhígtrágya

• Hulladékok (folyékony, szilárd,nem toxikus, toxikus)

• Termelési (ipari) emissziók

• Légszennyezésből eredő száraz és nedves kiülepedés

• Mezőgazdasági vegyszerek: műtrágyák, növényvédőszerek

• Közlekedés• Atomrobbantások

A talajok elszennyezése

1. Helyben (in situ) végzett• Fizikai• Kémiai• Biológiai (pl. fitoremediáció)

2. Kitermeléssel (ex situ) végzett• Fizikai• Kémiai• Biológiai

3. Kiegészítő eljárások (ex situ)• Elszívott gázok kezelése• Talajvíz és mosófolyadék kezelése• Tisztított talaj revitalizálása

Talaj remediálás (gyógyítás) módszerei

HEFOP 3.3.1.

in situ:• Bioremediációs eljárások

• szabályozott természetes lebomlás• gyorsított természetes lebomlás (biodegradáció)

• átszellőzés (bioventilláció)• növényekkel való tisztítás (fitoremediáció)

• Talajszellőztetés• Talajmosás• Termikus eljárások

ex situ (on site, off site):• Agrotechnikai kezelés

• forgatás• lazítás• öntözés• trágyázás, műtrágyázás

• Bioágyas vagy prizmás biooxidáció• Bioreaktorban szabályozott aerob lebontás• Extrakció• Termikus eljárások

Talaj remediálás (gyógyítás) módszerei

Vízkészlet csökkenése, szennyeződése

Vízfogyasztás

Vízhiányos területek

A vízfelhasználás szerkezete

Vízhiányos országok

Vízhiányos ország, ahol az évente megújuló vízkészlet kevesebb mint 1000 m3 /fő

Vízkészletek

Öntözött területek aránya

Elsivatagosodás

Kritikus vízfelhasználású területek• Aral-tó (hasonló: Kaszpi-tenger, Kara-Bogaz térség, Csád-tó)1963-ban területe még 66100 km2 volt, átlagos mélysége 16, legnagyobb mélysége pedig 68 méter volt. Sótartalma: csupán 1%. Az 1960-as évek során azonban már a folyók vízhozamának 90%-át fordították öntözésre. A tó területe ettől fogva látványos, és jól dokumentálható csökkenésen ment át felülete negyedére, vízkészlete harmadára csökkent, 1993 óta megkezdődött feldarabolódása is. A betöményedő víz sótartalma már 3,5% körül alakul (és folyamatosan nő).

Vízszennyezés

� Kommunális (a világ nagyvárosainak szennyvizét 2%-ban tisztítják, egyéb települési viszonylatban rosszabb a helyzet)

� Mezőgazdasági (legjelentősebbek: vegyszerek, hígtrágya, a műtrágyákból és rovarirtó szerekből kimosódó nitrátok és foszfátok)

� Ipari eredetű (vegyszerek, technológiai vízkivétel, hőszennyezés)

Tengerek

1990 óta megduplázódott és elérte a százötvenet azoknak amélytengeri övezeteknek a száma, amelyekből a környezetetszennyező anyagok hatására eltűnt az oxigén, és amelyek emiattvalóságos hal- és növénytemetővé váltak.

Energiaválság

Energiaválságok

� 1973., 1979., 1989. energiaválság (olajárrobbanás), gazdasági visszaesés

� Tudatosult, hogy a Föld energia- és nyersanyagkészletei nem kimeríthetetlenek.

� A világ népességének ¼-e fogyasztja el a világon termelt elsődleges energia ¾-ét.

� Fosszilis energiahordozókra alapuló gazdaság.

Energiafogyasztás

A természeti erőforrások csoportosítása a fenntartható fejlődés szempontjából

• Megújuló természeti erőforrások (pl. víz, biomassza, nap, szél stb.)

• Nem megújulók (pl. ásványok, olaj, szén, gáz)

• Részben (félig) megújulók(pl. talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás)

Erőforrások csoportosítása

Nyersolaj árváltozás

A világ kitermelhető szénhidrogén készletei

Biodiverzitás csökkenése

Biodiverzitás csökkenése

Édes vizi halfajok diverzitása

Klímaválság

Főbb klimatikus problémák

• A légkör sugárzási viszonyainak megváltozása

• Az üvegházhatás fokozódása

• A globális klímaváltozás

A KLÍMAVÁLTOZÁS – KORUNK VESZÉLYE!

• a Földfelszín átlaghőmérséklete +14 °C

• a felszín hőmérsékletét szabályozza

� az üvegházhatás

• üvegházhatás nélkül a földfelszín átlaghőmérséklete mindössze -15 °C lenne

• az üvegházhatású gázok mennyisége az utóbbi 150 évben jelentősen növekedett – globális klímaváltozás!

A LÉGKÖR SUGÁRZÁSI VISZONYAI

A légkör sugárzási mérlege a 100 %-nak vett

beérkező sugárzás egységeiben

felszín

RÖVID HULLÁMHOSSZÚ SUGARAK

HOSSZÚ HULLÁMHOSSZÚ SUGARAK

(HŐKISUGÁRZÁS)

AZ ÜVEGHÁZHATÁS FOLYAMATA

AZ ÜVEGHÁZHATÁS FOLYAMATA

• A Napból érkező rövid hullámhosszú sugarak érik el a

földfelszínt � a levegő felmelegszik

• A felszín hőkisugárzása – hosszú hullámú sugarak

formájában

• A légköri vízpára és a légköri gázok (elsősorban a

széndioxid, a metán, ózon) a hősugarakat visszairányítják a

Földre:

⇒ ÜVEGHÁZHATÁS

AZ ÜVEGHÁZHATÁS FOLYAMATA

A légkör egyes összetevői változtak az utóbbi 150 évben:

� A CO2, CH4,koncentrációja jelentősen emelkedett (a CO2

0,03%-ról 0,036%-ra!)

Következmények:

� az üvegházhatás fokozódik!

� növekszik a Föld átlaghőmérséklete

(utóbbi 100 évben ~ 1 °C-kal)

HEFOP 3.3.1.

ANTARKTISZI JÉGMINTÁK ELEMZÉSE ALAPJÁN, AZ UTÓBBI 160 EZER ÉVBEN ÍGY VÁLTOZOTT A

LEVEGŐ METÁN (felső görbe) ÉS SZÉN-DIOXID KONCENTRÁCIÓJA (alsó görbe), VALAMINT AZ

ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET

HEFOP 3.3.1.

A LEGFONTOSABB ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KONCENTRÁCIÓJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ EMBERI

TEVÉKENYSÉG KÖVETKEZTÉBEN (Az Intergovernmental Panel of Climate Change adatai alapján,

1 ppm = millimodrész)

A LÉGKÖRI CO2-SZINT NÖVEKEDÉSE

HŐMÉRSÉKLET INGADOZÁS

AZ 1950-1980 KÖZÖTTI ÁTLAGHOZ KÉPEST

A GLOBÁLIS ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET FEJLŐDÉSE

1880 ÉS 1990 KÖZÖTT, 2 m magasságban

A HŐMÉRSÉKLET VÁRHATÓ EMELKEDÉSE MODELLSZÁMÍTÁSOK ALAPJÁN AZ

ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MENNYISÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSÁVAL

HEFOP 3.3.1.

A) A következő évtizedekben nem lesz lényeges változás

B) A fosszilis tüzelőanyagokat jelentős mértékben a földgáz

helyettesíti és javul az energiahatékonyság. Megszűnnek

az erdőirtások és a Montreali jegyzőkönyvet minden

ország elfogadja és előírásait érvényre juttatják.

C) A jövő század második felében az energiaforrás egyre

inkább az atomenergia. Megszűnik a freonok

felhasználása, és a mezőgazdálkodásból eredő

légszennyezés is érezhetően csökken.

D) A megújítható, illetve az atomenergiára való áttérés már

a jövő század első felében megtörténik. Az emissziót

szigorúan és a kibocsátás az 1985-ben mért értékek

felére csökken.

A PASTERZE GLECCSER (AUSZTRIA) KITERJEDÉSÉNEK VÁLTOZÁSA;

A GLECCSER AZ 1940-50-ES ÉVEKBEN (A) ÉS 1974-BEN (B)

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KÖVETKEZMÉNYEI

• Éghajlati övek eltolódása

� hideg égövek kiterjedése csökken

� fokozódó párolgás � vízhozam-csökkenés

� 1-2 °C növekedés � 10 % csapadékcsökkenés

⇒ mezőgazdasági lehetőségek!! -, +

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KÖVETKEZMÉNYEI

• Világtenger szintjének emelkedése

hőtágulás � vízszintemelkedés (kb. +40cm)

gleccserek olvadása � +20 cm XXI. sz-ig!

Ha a teljes jég elolvadna, 30-70 m vízszintemelkedés!

� a gleccserek tömege a XX. sz-ban 25-30 %-kal,

GRÖNLANDON 5-8 %-kal csökkent

⇒ édesvízveszteség (900-1700 km3)

� parti területek elöntése

� élőhely-beszűkülés

� parti területeken a talajvíz sósabbá válik

� Magyarországon enyhébb telek; forró, száraz nyarak

Klímaváltozás összefoglalás

Az üvegházhatás természetes légköri jelenség, az

üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozódásával

azonban globális klímaváltozásnak vagyunk tanúi.

E jelenség korunk egyik legnagyobb környezeti problémája,

mely a sarki jégsapkák olvadásához, a világtengerek

szintjének emelkedéséhez, egyes területek elöntéséhez,

járványok kialakulásához, éhínséghez vezethet.

Ökológiai következményei továbbá az éghajlati övek

átrendeződése, az elsivatagosodás, egyes fajok

élőhelyeinek eltűnése ezzel bizonyos fajok kihalása is.

112

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!