japán szerepe a világgazdaságban
Post on 14-Jan-2016
38 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Japán szerepe a világgazdaságban
Természeti-társadalmi adottságok
• területe: 377 835 km² (30%-a lakható - ebből 15% meg-művelhető, 70%-a erdővel borított hegyvidék)
• lakosság: 127,3 millió fő (2012)népességcsökkenés: -0,07%, a társadalom öregedése
• népsűrűség: 330 fő/ km² → helyhiány: különleges megol-dások az élet minden területén(építkezés, intenzív rizster-
mesztés, polderek)
Természeti-társadalmi adottságok
• etnikai összetétel: 98,5%-ban japán, 0,5% koreai, 0,4% kínai, ainu kisebbség → pol-i stabilitás
• gyakori természeti katasztrófák: takarékosság, újrakez-dés képessége
• természeti erőforrásokban szegény: kevés szén, gáz és olaj nincs → függ a behozataltól
• ennek ellenére:- a japán GDP (vásárlóerő-paritáson): 4 389 Mrd USD
(2011) (USA, Kína és India után a 4.)- az egy főre jutó GDP: 34 300 USD (2011)- a reál GDP éves növekedése: -0,5% (2011)
Természeti-társadalmi adottságok
Vallás• hagyományos vallás: a sintoizmus (panteista jellegű, a ri-
tuálék nagy szerepe) • kínai-koreai közvetítéssel a VI. században: buddhizmus• a XVI. században: kereszténység, de nem terjedt el igazán
Etika• a társadalom működésének hátterében: konfuciánus etika
(ősök, fejebbvalók tisztelete, hierarchia elfogadása)• kollektivizmus• konszenzus keresése, a harmónia fenntartása
Néhány adatCIA World Factbook
• munkanélküliségi ráta: 4,8% (2011)
• inflációs ráta: 0,4% (2011)
• devizatartalékok: 1 ezer Mrd USD (2010)
Az egyes ágazatok részesedése a foglalkoztatásban Japánban (2010)
4%
26%
70%
mezőgazdaság
ipar
szolgáltatások
Az egyes ágazatok hozzájárulása a GDP-hez Japánban (2011)
1%24%
75%
mezőgazdaság
ipar
szolgáltatások
Történelmi háttér
• a külvilágtól való elzárkózás hosszú időszaka• 1854-től külföldi nyomásra nyitás
a Meiji restauráció időszaka (1868-1912)
• felülről végrehajtott modernizáció - számos gazdasági, társadalmi és katonai reform- 1868: eltörlik a sógunátust- új alkotmány- új közigazgatási rendszer, bankrendszer- a tulajdonosi rendszer átalakítása- oktatási reform- gyors iparosítás, külföldi technikai vívmányok átvétele
Történelmi háttér
- a hadsereg modernizálása, expanzionista politika:
1890: Tajvan (Formosa) - Kínától1905: Dél-Szahalin, Pescadores-szigetek - Oroszországtól1910: Korea – Kínától1932: Mandzsúria1937: támadás Kína ellen
• a gyarmatokról: mezőgazdasági termék-, nyersanyag- és munkaerőimport de: infrastruktúrafejlesztés, oktatási reformok, korszerű feldolgozóipar
Az amerikai megszállás időszaka (1945-1955)
• háborús veszteségek → gazdasági válság (éhínség, mun-kanélküliség, hiperinfláció)
• gazdasági és politikai reformok- politikai: új alkotmány (1946), amerikai mintára- gazdasági: a zaibatsu-k feloszlatása
agrárreform Dodge-terv az infláció megfékezésére
- társadalmi: a szakszervezetek újraszervezése
De: 1949-ig az amerikaiak célja alapvetően az, hogy Japángazd-i nagyhatalommá válását megakadályozzák (utána: a legfőbb kelet-ázsiai szövetséges)
A „japán csoda” (1955-1973)
• 10%-os gazdasági növekedési ráta
• tartósan alacsony munkanélküliségi ráta (2% körüli)
• modern technológiák importja
• fokozatos külkereskedelmi liberalizáció
• a nemzetközi tőkeáramlás folyamatos liberalizációja (1964: OECD-tagság)
• a japán vállalatok versenyképessége erősödik
• a külföldiek beruházásainak liberalizálása, de inkább japán befektetések külföldön
A „japán csoda” (1955-1973)
Eredmény
• gazdasági függetlenedés
• az ország iparszerkezete átalakul (munkaerőintenzív ipar-
ágak helyett tőkeintenzív iparágak megjelenése → új ter-
mékek)
• a devizatartalékok felhalmozódása
• 1971, a Bretton Woods-i pügyi rsz összeomlása → a jen
erősödése a dollárral szemben
A „japán csoda”1955-73
A növekedés tényezői
• az USA támogatása (a jen tudatosan alulértékelt, 1USD= 360 japán jen)
• politikai stabilitás – Liberális Demokrata Párt (1955-1993: egypárti kormányzás!)
• magas beruházási ráta (1964-es tokiói olimpia)
• képzett és viszonylag olcsó munkaerő
• a lakosság áldozatvállalása
Japán és a két olajválság (1973, 1979)
Japán energiaszükségleteinek 90%-át importból fedezi →gazdasági recesszió
Az első olajválság hatásai
• magas infláció (26%)• mérsékelt gazdasági növekedés (5-6%)• energiatakarékossági programok bevezetése• az olajbeszerzések forrásainak diverzifikálása• technológia-intenzív területek fejlesztése
A második olajválság nem volt olyan drasztikus hatással ajapán gazdaságra. (1977-78: 180 jen = 1 USD)
Nyolcvanas évek: a nemzetköziesedő Japán
• a folyó fizetési mérleg többlete → a japán bankok nemzetkö- zi hitelezése bővül
• a japán vállalatok külföldi közvetlen beruházásai nőnek - Ny-EU, USA: szolgáltatások, autóipar, elektronikai ipar - DK-Ázsia: feldolgozóipar
A vállalatok külföldre telepítésének okai
• a nyersanyagokhoz, energiaforrásokhoz való közelség• környezetszennyező tevékenységek kitelepítése• piacszerzés• a jen felértékelődése• a bérköltségek csökkentése
A nyolcvanas évek vége: a pénzügyi buborék kipukkanása
• 1985, Plaza-egyezmény: megszünteti a kötött jen/dollár árfolyamot → a jen értéke megnövekedett
A pénzügyi buborék kialakulása
• folyó fizetési mérleg-többlet → tőkefelesleg
• az állampolgárok és a befektetők részvényeket és ingat-lant vásároltak - spekulációs láz
- opimizmus (4-5%-os gazdasági növekedés)- a kamatlábak csökkenése → a vállalatok és háztartások
hiteleket vesznek fel
A nyolcvanas évek vége: a pénzügyi buborék kipukkanása
• a realitástól elváló részvény és ingatlanárak
• 1989-90: a kamatlábak emelkedése → mindenki el akar-ja adni a részvényeket és az ingatlanokat → túlkínálat: az árak esnek → a pénzügyi buborék kipukkan, válság
Kilencvenes évek: a stagnáló Japán
1991-től: a pénzügyi válság átterjed a reálgazdaságra
• a vállalatok vagyonának leértékelődése, a hiteleket nem tudják visszafizetni → csökkenő beruházások
• a munkanélküliség emelkedése
• a fogyasztás csökkenése
• deflációs tendencia: a fogyasztói árak csökkennek (de a bérek is)
• a fogyasztói árindex ala-kulása
• a munkanélküliségi ráta
A reál GDP növekedése Japánban (1985-2006), az előző év %-ában
-4
-2
0
2
4
6
8
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
száz
alék
http://www.jetro.go.jp/
A japán gazdasági rendszer fő pillérei
• oktatási rendszer
• kutatás-fejlesztés
• gazdaságirányítási rendszer
• vállalati rendszer
• vállalatvezetés és – szervezés
A japán gazdasági rendszer fő pillérei
Oktatás• középpontjában: a lexikális tudás elsajátítása (magolás)• Versenyszellem
Kutatás-fejlesztés• a vállalatok növekvő szerepe (a kormányzat ösztönzésé-
re)• elsősorban nem kutatás, hanem a létező találmányok to-
vábbfejlesztése
http://www.stat.go.jp/
A japán gazdasági rendszer fő pillérei
A gazdaságirányítás rendszere
• magántulajdon, de erős állami beavatkozás
• ötéves tervekben meghatározott prioritások (Gazdaság-tervezési Tanács és Ügynökség) – az állam és a vállala-tok együttműködése
• állami ellenőrzés a földforgalom, földhasználat felett
• a mezőgazdaság megvédése a versenytől
A japán gazdasági rendszer fő pillérei
A vállalati rendszer
• zaibatsu-k (vállalatcsoportok) helyett keiretsu rendszer (= vállalatközi kapcsolatrendszer)
• pl.: Mitsubishi, Mitsui, Sumitomo, Sanwa• lényege: a kereszttulajdonlás• nincs valódi verseny a belső piacon (a partner adott, vele
egyeznek meg az árról)• „vas háromszög”: vállalati, párt és adminisztrációban
lévő vezetők összefonódása• a szakszervezetek szerepe formális
A japán gazdasági rendszer fő pillérei
Vállalatvezetés és -szervezés főbb jegyei
• a munkaerő központi szerepe• életre szóló foglalkoztatás: lojalitás, összetartozás-tudat• hierarchia, életkor szerinti bérezés• minőség-ellenőrzés (TQM)• a vállalati döntések alapja: a konszenzus• hosszú távú fejlődés a prioritás (rövid-távú profit helyett)• a just-in-time rendszer bevezetése
Külkereskedelem
Földrajzi megoszlás
• export (2010):Kína (19,4%), USA (15,7%), D-Korea (8,1%), Hongkong(5,5%), Tajvan (4,4%),
• import (2010):Kína (22,1%), USA (9,9%), Ausztrália (6,5%), Szaúd-Arábia(5,2%), Egyesült Arab Emirátusok (4,2%), D-Korea (4,1%),Indonézia (4,1%)
Külkereskedelem
Áruszerkezeti megoszlás• export
- gépek, szállítóeszközök (kb.70%)
a gépjárművek, hiradástechnikai berendezések aránya ↓
elektromos gépek, szgépalkatrészek aránya ↑
csúcstechnológiát képviselő termékek aránya ↑
• import
- a nyersanyagok és fűtőanyagok aránya ↓
- gépek, szállítóeszközök aránya ↑
- szgépek, híradástechnikai eszközök, elektromos gépek ↑
Japán külpolitikai szerepvállalása
• alapvető: az USA-hoz fűződő szövetségesi viszony (de: jelek a függetlenedésre)
• ENSZ: a BT állandó helyének elnyeréséért lobbizik
• aktív tagja a nemzetközi szervezeteknek: IMF, OECD, Világbank, Ázsia Fejlesztési Bank)
• problematikus térségbeli kapcsolatok: É-Korea
• fejlesztési segélyek nyújtása (Közel-Kelet, Afrika, Ázsia)
Javasolt honlapok
• www.jetro.go.jp
• www.meti.go.jp
• www.boj.or.jp
• www.stat.go.jp
• www.mof.go.jp
top related