hÍrek . ÉrdekessÉgek . fejlesztÉsek … · áramforrást 2018-ban a szélenergia biztosította...
Post on 10-Aug-2020
3 Views
Preview:
TRANSCRIPT
V. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
2019
„ … h o g y é l m é n y l e g y e n
a z ( L ) e n e r g i a ”
Kiadja:
LENERG Energia Ügynökség
Mérnöki és Tanácsadó Nonprofit Kft.
Székhely: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Levelezési cím: 4028 Debrecen, Kassai út 26.
Felelős kiadó: Vámosi Gábor, ügyvezető
Felelős szerkesztő: Gőnyeyné Csizmadia Emese
Társszerkesztő: Bulcsu László (Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat)
Kontakt: info@lenergia.hu
HÍREK . ÉRDEKESSÉGEK . FEJLESZTÉSEK
ENERGIAHATÉKONYSÁG . MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 2
T A R
T A L
O M J
E G Y
Z É K
2019.
V. évfolyam
1. szám
Újabb sikeres képzések ...................................................................... 3
Okos városok tervezése indul Hajdú-Bihar megyében .......... 3
CNG töltőállomást telepített az E.ON Székesfehérváron ....... 4
Meghódítja a nap- és szélenergia Nyugat-Európát ................. 6
Napenergia és távhő: meglepő trend Magyarországon ......... 6
Indul a konvektorcsere-program ................................................... 7
ENSZ - klímakonferencia .................................................................. 8
Zöld üzemmódra vált az IKEA ......................................................... .9
Egyre okosabbak a társasházak ..................................................... 10
Még több
aktuális hírért
látogassa meg
honlapunkat
www.lenergia.hu
vagy
kövessen minket
Facebook oldalunkon!
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 3
A „TOP-3.2.1-15 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” pályázati
kiírás keretében (Az energetikai beruházással érintett épület(ek) állandó használóit
oktatásban kell részesíteni az alkalmazott megoldásokról, a helyes üzemeltetés
szabályairól, valamint a beruházás környezeti hozadékairól, melyet az
épületüzemeltetésben vagy épületenergetikában, illetve energiamenedzsmentben
jártas szakértő végezhet).
November és december hónapban újabb sikeres képzéseket tartott meg
ügynökségünk:
Téglás Város Önkormányzata TOP-3.2.1-15-HB1-2016-00048 azonosítószámú,
„Komplex energetikai fejlesztések Téglás város épületein” elnevezésű projekt, Berkesz
Község Önkormányzata TOP-3.2.1-15-SB1-2016-00009 „Óvoda komplex energetikai
felújítása Berkeszen” azonosítószámú projekt, Bagamér TOP-3.2.1-15-HB1-2016-
00046 azonosító számú „Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése Bagamér
Nagyközségben”, Fülöp „Önkormányzati épület energetikai korszerűsítése Fülöp
Községben” TOP-3.2.1-15-HB1-2016-00010 azonosító számú projekt, Sáránd, TOP-
3.2.1-15-HB1-2016-00021, „A Sárándi Óvoda energiatudatos korszerűsítése”,
Nyírábrány, TOP-3.2.1-15-HB1-2016-00032 azonosító számú „Önkormányzati
épületek energetikai korszerűsítése Nyírábrány Nagyközségben” c. pályázat, Nyírbátor,
TOP-3.2.1-15-SB1-2016-00066 azonosító számú „Nyírbátor és Szakoly települések
önkormányzati épületeinek energiahatékonyságát javító felújítás” c. pályázat,
Derecske, TOP-3.2.1-15-HB1-2016-00039 azonosítószámú "Önkormányzati épületek
energetikai korszerűsítése Derecske településen" c. projektek esetében képzési anyag
kidolgozása, a képzések megtartása.
Az országban elsők között készül „okos város” fejlesztési stratégia Hajdú-Bihar
megyében egy kísérleti projekt részeként. Mindezt a héten jelentették be a
budapesti Országos Urbanisztikai Konferencián.
Az okos város elnevezés az angol „smart city” magyar megfelelője. Ennek lényege, hogy
az adott településen a különféle szolgáltatásokra digitális megoldásokat
alkalmaznak. Ilyen lehet többek
közt a hulladékszállítás, az
energiaellátás, a parkolás, a
vízellátás, a gyógyítási szolgáltatás,
a biztonság (internetes és egyéb), a
tömegközlekedés, valamint az
oktatás és a kultúra is. A Digitális
Jólét Program keretén belül tíz
kísérleti projekt indul az országban,
amely során adatokat gyűjtenek arról,
milyen jellegű támogatások és
eszközök szükségesek az okos város
kialakításához. Ezen tíz mintaprojekt
között található egy Hajdú-Bihar Megyei is, név szerint Nyíradony és a Nyíradonyi
Járás települései. A projektek elkészítése 2018 novemberében kezdődik, az első
információk 2019. első negyedévében várhatóak. A közigazgatásban dolgozó
szakemberek számára már elérhető az úgynevezett Okosváros képzés.
ÚJABB SIKERES
KÉPZÉSEK
OKOS VÁROSOK
TERVEZÉSE INDUL
HAJDÚ-BIHAR
MEGYÉBEN
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 4
Ennek témái közé tartozik többek között az okos közlekedés, turizmus, térségfejlesztés
és okos település desing is – ismertette Szabó Magdolna, a Civitas Sapiens Műhely
munkatársa.
Az Országos Urbanisztikai Konferencián,
Budapesten részt vett a Hajdú-Bihar
Megyei Önkormányzat főépítésze is. A
konferencián szó volt az új Országos
Területrendezési Tervről is, amely a Hajdú-
Bihar Megyei Önkormányzatot is érinti. A
terv várhatóan november 6-ig az
országgyűlés elé kerül. Ennek alapján tudjuk
befejezni a Megyei Területrendezési Terv
módosítását 2019 végéig. A munkálatok
során jövőre települési szinten is
meghatározzuk az „okos” fejlesztési
irányokat. A 2020 és 2021 időszakban pedig
a településrendezési tervek felülvizsgálata lenne a cél – tette hozzá Gonda-Magyar
Andrea.
A konferencián az is elhangzott: a megyei önkormányzatok a jövőben
tudásközpontként is funkcionálnának. A kisebb településeken ugyanis problémát
jelenthet a megfelelő szakemberek alkalmazása vagy megtartása, miközben a
területfejlesztés, területrendezés csak ilyen szakemberek segítségével végezhető
kielégítően.
Környezetbarát és költséghatékony,
ugyanakkor Magyarországon egyelőre
kevésbé elterjedt a földgázüzemű autók
használata, mindössze 13 nyilvános
töltőállomás üzemel az országban. Az alternatív technológia megismertetése és
elterjesztése érdekében úgy alakítottuk át saját autóink töltésére kialakított
székesfehérvári CNG-töltőállomásunkat, hogy annak többszörösére növelt kapacitása
már a lakossági ellátást is biztosítani tudja. Az E.ON és Székesfehérvár Megyei Jogú
Város Önkormányzata most azon dolgozik, hogy a városban eddig nem elérhető
lehetőséget tavasztól a lakosság is használhassa.
A CNG (Compressed Natural Gas) sűrített földgáz, melynek legnagyobb
komponense a metán. Alternatív üzemanyagként először az Amerikai Egyesült
Államokban jelent meg 1930-as években. 2018 nyarán már 26 millió CNG gépjármű
volt az utakon világszerte.
Az LPG-hez képest (Liquified Petroleum /Propane/ Gas) megközelítőleg 15-
20%-kal költséghatékonyabb, míg a dízelhez vagy benzinhez képest 25-30%-
kal. A CNG technológia környezetbarát, szilárd részecske kibocsátása
hozzávetőlegesen 80-90%-kal kevesebb, mint a benzin/dízel üzemű autózásé. A
természetes földgáz összetevői alapján könnyebb, mint a levegő, égése sokkal tisztább,
ezért a motor tartósabbá válik, a hatékony üzemanyag égésének köszönhetően pedig
rendkívül csendessé is. Az elmúlt években a nagy autógyártó cégek is megjelentek a
saját fejlesztésű CNG üzemű palettájukkal, ennek köszönhetően egyre többen váltanak
CNG TÖLTŐÁLLOMÁST
TELEPÍTETT AZ E.ON
SZÉKESFEHÉRVÁRON
A c
ikk
fo
rr
ás
: h
ao
n.h
u
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 5
erre a gazdaságos és környezetkímélő üzemanyagra. Magyarországon több
nagyvárosban is CNG üzemű autóbuszokkal biztosítják a tömegközlekedést.
A sűrített földgázzal
üzemelő autóknak tehát
két nagy előnyük is van a
dízellel működőkkel
szemben: egyrészt
környezetbarát
megoldást nyújtanak az
autósok számára,
másrészt
költséghatékonyabb és kiszámíthatóbb is a fenntartásuk, hiszen a földgáz ára kevésbé
ingadozó.
A sűrített földgáz az alternatív üzemanyagok között markáns szereplőnek számít, ám
Magyarországon egyelőre kevés CNG-kút található, Székesfehérváron pedig újdonság
lesz ez a lehetőség. A közeljövőben az Európai Unió támogatásával a töltőhálózat hazai
bővülése várható.
Székesfehérvár önkormányzata elkötelezett a város környezeti terhelésének
csökkentésében és ehhez kapcsolódóan az alternatív autózási lehetőségek
megismertetésében és használatában. Jelenleg is több elektromos autót használ
a város az E.ON E-flotta
szolgáltatása keretében,
otthont ad olyan
rendezvényeknek, mint a
szeptemberi Elektromos
autók napja, ahol a zöld
autózás lehetőségeit
közelebbről is
megismerhetik az
érdeklődők. A városban
elérhető
környezetkímélő
közlekedési lehetőségek sora hamarosan tovább bővül a sűrített földgáz
használatával.
„A székesfehérvári telephelyünk egyfajta inkubátorként működik. Az elsők között
szereltünk fel napelemeket, telepítettünk saját elektromos autótöltőket és CNG kutat,
kezdtük el tesztelni az alternatív meghajtású gépkocsikat. Jelenleg 20 sűrített
földgázzal működő autónk van napi használatban és kollégáink tapasztalatai alapján
szívesen nyitjuk meg ezt a lehetőséget a város lakói számára is. Az eredeti CNG
kutunkat ezért lecseréltük, az új töltőállomás kapacitása már napi 100 gépkocsi
tankolását teszi lehetővé, így a város lakói is tudják majd használni.” - mondta el Tóth
Béla, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja.
A fenntartható jövő szempontjából – főleg egy nagyváros esetében – az egyik
kulcskérdés a közlekedés. Az E.ON-nal az elektromos töltők városbeli kiépítésében
már van együttműködése az önkormányzatnak, örülünk, hogy ez most a CNG kút
kapcsán folytatódik - fogalmazott Székesfehérvár polgármestere.
A c
ikk
fo
rr
ás
: E
.ON
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 6
Új csúcsra, 40 százalék fölé emelkedett 2018-ban a megújuló energiaforrások
aránya Németország villamos energia termelésében. Az Egyesült Királyságban
pedig a tavalyi év harmadik negyede hozott újabb rekordot. A szél-, nap és
vízenergia, illetve biomassza alapon termelt áram mennyisége tavaly Németországban
elérte a 219 terawattórát, ami a teljes nettó termelés 40,3 százalékát teszi ki a
Fraunhofer Institute ISE adatai szerint. 2017-ben a megújulók 38,2 százalékos
részarányt értek el. A megújulók előretörésével párhuzamosan a fosszilis alapú
termelés visszaesett, így a gáz, fekete és barna szén szerepe is jelentősen csökkent a
németországi áramtermelésben. A növekedés ugyan impozánsnak tűnik, azonban a
jelenlegi trend alapján
Németország a 2030-as -
egyébként rendkívül
ambiciózus - megújuló
energiás céljait sem fogja
teljesíteni. A német kormány
hivatalos célja, hogy 2030-ra
a megújuló energiaforrások
arányát 65 százalékra emelje
a villamosenergia-
termelésben. (Az eredeti terv
szerint Németország az
1990-es szinthez képest 40
százalékkal mérsékelte volna
szén-dioxid-emisszióját 2020-ig, ez azonban csak valamikor a 2020-as évek elején, tehát
pár évvel az eredeti határidőt követően realizálódhat.) A legnagyobb megújuló
áramforrást 2018-ban a szélenergia biztosította Németországban, ehhez fűződik a teljes
megújulós áramtermelés több mint fele, 111 terawattóra. Ez már nincs messze a német
árammix első számú energiaforrásától, a barna széntől, amelyből mintegy 131
terawattórát termeltek tavaly.
Folyamatosan emelkedett az
elmúlt években a
távhőszolgáltatásban
részesülő fogyasztók száma
Magyarországon, miközben a
távhővezeték
nyomvonalhossza is nőtt. A
távhőtermelés zöme továbbra
is földgázzal történik, és bár
még a szén felhasználása is
bővül, ugyanakkor arányaiban
a legnagyobb növekedést már
a geotermikus és - némileg talán meglepő módon - a napenergia mutatja. Az összes
távhő-szolgáltatási díjfizető száma 2017 végén 677 681 volt, ebből a lakossági ügyfelek
száma 657 860 volt - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
(MEKH), valamint a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz)
ŐRÜLT TEMPÓBAN
HÓDÍTJA MEG A NAP- ÉS
SZÉLENERGIA NYUGAT-
EURÓPÁT
A c
ikk
fo
rr
ás
: p
or
tfo
lio
.hu
NAPENERGIA:
MEGLEPŐ TREND
BONTAKOZOTT KI
MAGYARORSZÁGON
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 7
közös jelentéséből. Míg a lakossági fogyasztók száma folyamatosan emelkedett 2013 és
2017 között, addig az egyéb díjfizetők száma inkább stagnál. Az összességében
emelkedő trendhez 2013 óta a hazai távhőrendszerek számának stagnálása járul,
miután a rendszerek száma a 2010-es mélyponthoz képest kevesebb mint 200-ról 220
körüli szintre emelkedett. A távhőtermelésen belül a kapcsolt hőtermelés aránya
fokozatosan bővült 2015 és 2017 között, míg a távhőszolgáltatók saját hőtermelésének
részesedése folyamatosan csökkent. A teljes magyarországi távhővezeték
nyomvonalhossza a 2014-es 1938 kilométerről 2017-re 1960 kilométerre nőtt. A
termelési technológiák megoszlása nagyjából hasonlóan alakult az elmúlt években. Ezek
szerint a legnagyobb mennyiségű hőt kazánnal termelik, ezt az egyéb kapcsolt
technológiák, a gázmotorok, a geotermikus energia, majd az egyéb közvetlen hőtermelő
technológiák követik a sorban. A hőtermeléshez felhasznált energiahordozók közül a
legnagyobb részt, az összes energiafelhasználás közel háromnegyedét a földgáz fedezi,
majd sorrendben a biomassza, a kommunális hulladék, a geotermikus energia, a szén, a
kőolajszármazékok, a biogáz, depóniagáz, szennyvízgáz, valamint a napenergia
biztosította a hőtermelést 2017-ben. Nagyon alacsony bázisról ugyan, de a
távhőtermelők által felhasznált napenergia mennyisége 2016-ban éves összevetésben
200 százalékkal bővült, de 2017-ben is közel 100 százalékkal 449 GJ-ra nőtt a
felhasználás. Ez továbbra is nagyon alacsony részarányt jelent, azonban a tendencia
egyértelműen figyelemre méltó. A fűtési/melegvíz előállítási célú napenergia
felhasználás ugyanis korábban inkább a háztetőkre telepített napkollektorok
formájában volt jellemző, míg a nagyobb, centralizált fotovoltaikus termelő egységek
villamos energia előállítását szolgálják. A szolgáltatott hő mennyisége az elmúlt három
évben összességében közel 10 százalékkal 33 millió GJ közelébe emelkedett, ugyanakkor
a hálózati veszteség aránya továbbra is viszonylag magas, több mint 10 százalék.
2019-ben 2 milliárd forintos keretösszeggel újraindul az Otthon melege program
konvektorcsere alprogramja - jelentette be az Innovációs és Technológiai
Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára december végén
Budapesten. Weingartner Balázs a minisztérium sajtótájékoztatóján közölte,
hogy a pályázat a költségek 60 százalékát fedezheti, egy háztartás vagy
magánszemély legfeljebb 750 ezer forint támogatást kaphat.
Háztartásonként több
konvektor cseréjére is lehet
pályázni, egy készülékre
legfeljebb bruttó 96 ezer
forint igényelhető, az
alprogram a cseréhez
kapcsolódó beszerelést is
támogatja - tette hozzá. A
támogatás - mint mondta -
akár 15 ezer korszerűtlen
készülék cseréjéhez is
hozzájárulhat. A pályázat a
korszerű, zárt égésterű, legalább A energiaosztályú, programozható
termosztáttal ellátott készülékek beszerzését és beszerelését támogatja. A
részletes műszaki kiírásokat a februárban megjelenő pályázat tartalmazza majd -
A c
ikk
fo
rr
ás
: p
or
tfo
lio
.hu
OTTHON MELEGE
PROGRAM- 2019
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 8
jegyezte meg az államtitkár. Weingartner Balázs felidézte, hogy az Otthon melege
program a háztartások rezsiköltségeit és károsanyag-kibocsátását egyszerre
csökkenti. Öt év alatt az alprogramok 35 milliárd forinttal, 320 ezer háztartás
energetikai korszerűsítéséhez járultak hozzá - tette hozzá. Az államtitkár közölte, hogy
az ITM a lakossági igények és a szakmai javaslatok alapján várhatóan további
alprogramokat indít újra 2019-ben. Ismertette egyúttal, hogy a decemberben lezárt
háztartási gépcsere alprogram első 20 ezer pályázatának eredményét az internetes
felületen nyilvánosságra hozták, a támogatói okiratokat januárban kapják meg az
érintettek.
A párizsi egyezmény
szabálykönyvének megalkotása
a célja a lengyelországi
Katowicében kezdődő COP24
ENSZ-klímakonferenciának.
A december 14-ig tartó
csúcstalálkozó feladata, hogy
résztvevői rögzítsék a 2015-
ben kötött klímaegyezmény
technikai megvalósításának
szabályait. A klímakonferencia
résztvevői 2016 óta
foglalkoznak ezzel a feladattal.
A nehézség abban rejlik, hogy a
több mint 180 államnak, amely
aláírta a párizsi egyezményt,
egyezségre kell jutnia egy
lehető legegységesebb rendszer
megalkotásában, amely alapján
jelentést tehetnek a klímavédelmi intézkedésekről. A tárgyalások során arról az évi 100
milliárd dollárról is szó lesz, amelyet a párizsi egyezménynek megfelelően 2020-tól
2025-ig évente a fejlődő országok rendelkezésére bocsátanak éghajlat-politikai
intézkedésekre. Feszültségekre okot adó lehet, hogy a vendéglátó Lengyelországban a
szén az uralkodó energiaforrás, a
katowicei tárgyalásoknak pedig egyik
pontja ezen környezetkárosító
fosszilis energiának az elhagyása. A
klímaegyezmény célul tűzte ki,
hogy a globális felmelegedést
lehetőség szerint az iparosodás
előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-
fokon belül, vagy legalább 2
Celsius-fok alatt kell tartani. Az
ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi
Testületének (IPCC) október elején bemutatott jelentése azonban arra hívta fel a
figyelmet, hogy már az egy Celsius-fokos felmelegedés következményei is láthatóvá
válhatnak a jövőben. Több szélsőséges időjárási jelenség, növekvő tengerszint, ingadozó
északi-sarkvidéki jég és más változások várhatóak az IPCC munkacsoportja szerint.
ENSZ - KLÍMA-
KONFERENCIA
A c
ikk
fo
rr
ás
: p
or
tfo
lio
.hu
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 9
Az IPCC-jelentés fő mondanivalója az volt, hogy a Föld felmelegedésének 1,5
Celsius-fokban való korlátozását kell célul kitűzni, mert, ha a globális
felmelegedés a jelenlegi mértékben folytatódik, és a világ nem hoz gyors és
jelentős intézkedéseket, a globális hőmérséklet már 2030 és 2052 között legalább
1,5 Celsius-fokkal fog emelkedni. A jelentés szerint a korábban kitűzött 2 Celsius-
fokos felmelegedés nem biztonságos határ, mert az eddig előre jelzettnél sokkal
nagyobb pusztítással járna. Emberek tömegesen halnának meg az extrém időjárás, a
hőhullámok miatt; az infrastruktúrákban, épületekben és a gazdaságban súlyos károk
keletkeznének; tovább gyorsulna a növény- és állatfajok kipusztulása; hol a vízhiány, hol
pedig a hirtelen lezúduló rengeteg csapadék tenné tönkre az élelmiszertermelést.
Az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid és a metán kibocsátása az ENSZ
környezetvédelmi programja, az UNEP aktuális jelentése szerint 2017-ben ismét
emelkedett, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet-emelkedés legfeljebb 2 Celsius-
fokban való korlátozásához meg kell háromszorozni a globális erőfeszítéseket. Így
nem meglepő, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerdán a közelgő
"klímakatasztrófa" veszélyeire figyelmeztetett. A szakértők szerint elméletileg
továbbra is megvannak az esélyei annak, hogy megállítsák a Föld felmelegedését
és annak katasztrofális következményeit, a gyakorlatban azonban kevés a
változtatásra irányuló akarat.
Drasztikusan csökkenti az
üvegházhatású gázok kibocsátását
2030-ig az IKEA; a világ legnagyobb
bútorgyártó és -forgalmú csoportja 80
százalékkal mérsékelné a
tevékenysége során kibocsátott,
globális felmelegedést okozó gázok
emisszióját a 2016-os szinthez képest.
A célt egyebek mellett könnyebb
nyersanyagok alkalmazásával érnék el. Az
abszolút értékekre vonatkozó vállalás az
IKEA saját gyáraira és a legtöbb közvetlen
beszállítóra is vonatkozik a társaság
közlése szerint. Az ugyanakkor nem derül
ki a bejelentésből, hogy a célkitűzés a
szállítási-kereskedelmi tevékenységet érinti-e, vagy kifejezetten a gyártásra
korlátozódik-e. Az IKEA közvetlen beszállítói és saját gyárai 3,4 millió tonna szén-
dioxid egyenértékű üvegházhatású gázt bocsátottak ki 2016-ban, amelynek 90
százaléka a beszállítókhoz kötődik. Az új stratégia célját nagyrészt a termelés
hatékonyságának javításával és a megújuló energiaforrások szerepének
növelésével érnék el, de a könnyebb nyersanyagok felé való elmozdulással és például
egy új ragasztóanyag alkalmazásával is elősegítenék. Az IKEA-val együtt több mint
400 nagyvállalat, egyebek mellett a Coca-Cola, a Sony és a H&M kötelezte el
magát a Párizsi Klímaegyezményben rögzített cél és közös erőfeszítés mellett,
amellyel a globális felmelegedés maximális megengedhető mértékét 2 Celsius-
fokban határozták meg.
A c
ikk
fo
rr
ás
: p
or
tfo
lio
.hu
ZÖLD ÜZEMMÓDRA
VÁLT AZ IKEA
A c
ikk
fo
rr
ás
: p
or
tfo
lio
.hu
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 10
Miközben egy hazai cég fejlesztésével épül az első magyarországi intelligens
társasház, az OTP Business pályázatán egymillió forintot nyert egy szegedi
társasház – utólagos „okosításra”.
Egy hazai startup cég
fejlesztései nyomán
már épül az első
„okos” otthonokból
álló társasház, nemrég
kezdődött az 54
lakásos Budapesti
épület kábelezése.
Komplex
számítógépes
rendszer működteti
majd a lakások fűtési
és hűtési rendszerét,
világítását,
árnyékolását, a biztonsági rendszereket, de még az audiovizuális eszközöket is.
A fejlesztés tehát képes egyetlen közös platformon kezelni több teljesen külön álló
rendszert. Például, ha a kaputelefonon csengetnek, a mobilon meg lehet nézni, hogy ki
az, és be is lehet engedni. Nem feltétlenül kell új épületet felhúzni az
okosmegoldásokért: egy szegedi társasház például az OTP Business társasházi
pályázatán egy különdíjjal utólagos „okosításra” nyert támogatást. A lakók egyebek
mellett egységes IP hálózat kialakítására és a közösségi területek wifi-
lefedettségére pályáztak. A wifi-elérésnek köszönhetően akár zenét hallgatni
vagy dolgozni is tudnak a szabadban. Biztonságukat pedig növeli a ház közösségi
tereiben újonnan
elhelyezett nyolc darab
kamera.
Kovács Zsolt, a pályázatban
aktívan részt vevő lakó
elmondta, hogy a kötelező
200 ezer forintos önrészen
túl még 170 ezer forintot
költöttek, így a
nyereményükkel együtt 1
millió 370 ezer forintnál
állhatott meg a beruházás
összege.
Napelemtől az okosmérőkön át a kemencéig: az intranetes hálózat később a
tervezett napelemrendszer ellenőrzésére is alkalmas lehet. Ezek a napelemek fognak
energiát biztosítani a kiépített kamerarendszer, illetve a videókaputelefonok számára
is. A szegedi társasház azonban nem ezzel a pályázattal kezdte el az okosmegoldások
alkalmazását. Korábban digitális vízmérőórákat szereltek minden lakásba, miután úgy
látták, hogy túl nagy a különbség a főmérőn mért és az almérőkről összesített
fogyasztás között. De a digitális megoldások mellett a közösségi élet „ősi” elemeiben is
hisznek, hat éve például közösen építettek az udvarra egy kemencét.
EGYRE OKOSABBAK A
TÁRSASHÁZAK
A c
ikk
fo
rr
ás
: m
2m
zo
na
.hu
top related