gt jegyzet
Post on 25-Jul-2015
188 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
TartalomjegyzékBevezető......................................................................................................................................4
Kedves felhasználó!................................................................................................................ 41. előadásKisfaludi András......................................................................................................................... 9
Általános tudnivalók:.............................................................................................................. 9Miért kell megtanulni?............................................................................................................ 9
2. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 12
Mi a társaság?........................................................................................................................12Rendszerezés – a jogalanyiság mentén................................................................................. 13
3. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 16
A tagok személye, mint összefüggési pont:.......................................................................... 17A társasági jog rendszere.......................................................................................................18
4. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 20
Az alapítás módja..................................................................................................................245. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 26
A létesítő okirat fontos elemek kiemelése:........................................................................... 266. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 30
Az alapító okiratok tartalmi kellékei – folytatás................................................................... 30A gt. bejegyzése.................................................................................................................... 34
7. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 36
A társaság szervezetének és működésének szabályai............................................................368. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 39
A szervezet............................................................................................................................39Felelősség..............................................................................................................................40Egyéb: a gt. törvényességét biztosító intézmények............................................................... 43
9. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 45
Kisebbségvédelem.................................................................................................................45A gt. megszűnése.................................................................................................................. 45Hivatalból való törlés............................................................................................................ 47
10. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 49
Jogutódlás..............................................................................................................................49A közkereseti társaság...........................................................................................................52A kilépő és a belépő tag felelőssége......................................................................................54Szervezet............................................................................................................................... 54
11. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 57
Bt...........................................................................................................................................57Tagok személyével kapcsolatos problémák.......................................................................... 58Megszűnés különös esetei..................................................................................................... 59
1
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
12. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 61
Közös vállalat (KV) X. fej.................................................................................................... 61Kft és rt..................................................................................................................................61Kft. (XI. fejezet).................................................................................................................... 63Pénzben szolgáltatott törzsbetét............................................................................................ 63Nem pénzbeli hozzájárulás................................................................................................... 64
13. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 66
Tagság a kft-ben.................................................................................................................... 66Üzletrész................................................................................................................................66Az üzletrész mint ügylet tárgya.............................................................................................67
14. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 68
Kívülállóra történő átruházás................................................................................................ 6815. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 73
Az üzletrész felosztása.......................................................................................................... 73Magához vonás és bevonás................................................................................................... 73
16. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 76
A vagyoni hozzájárulás sorsa a gt. működése során............................................................. 76Osztalék.................................................................................................................................76A társasági szerződés módosítása......................................................................................... 78
17. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 81
Rt. három fő jellemzője.........................................................................................................81Értékpapír..............................................................................................................................81
18. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 8419. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 89
Dematerializálás....................................................................................................................89Az értékpapír nyilvántartásának rendszere............................................................................89
20. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 92
Alapítás és működés..............................................................................................................92A részvény osztályozása........................................................................................................93
21. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 98
Az rt. alapítása.......................................................................................................................98Zártkörű alapítás....................................................................................................................98Rt. apportjára vonatkozó speciális szabályok..................................................................... 100
22. előadásKisfaludi András..................................................................................................................... 101
Rt. alapítása – folytatás....................................................................................................... 101A nyílt alapítás.................................................................................................................... 101A nyilvános ajánlattétel.......................................................................................................103
23. előadásKisfaludi András..................................................................................................................... 106
Az alaptőke szolgáltatása.................................................................................................... 106
2
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
A részvényes....................................................................................................................... 10724. előadásKisfaludi András..................................................................................................................... 109
Tőkevédelem....................................................................................................................... 109Az alaptőke......................................................................................................................... 110
25. előadásKisfaludi András..................................................................................................................... 113
Alaptőke leszállítása........................................................................................................... 11326. előadásKisfaludi András..................................................................................................................... 116
Befolyásszerzés................................................................................................................... 116Melléklet................................................................................................................................. 121
TÁRSASÁGI JOG VIZSGAKÖVETELMÉNYEK2004/2005. I. félév.............................................................................................................. 121
3
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Bevezető
Kedves felhasználó!
Jelenleg egy a társasági jogi vizsgára történő felkészüléshez esetlegesen segítő anyagot tartasza kezedben. Ez a jegyzet nagyrészt a saját, kisebb részt mások előadásjegyzetekre épül.
Néhány dolog tisztázása szükséges. Először is ez nem rövidített jegyzet, ha megcsúszol a ta-nulással, akkor nem biztos, hogy segíteni fog kikerülni a szorult helyzetből. Sőt, az előadás-jegyzeteket további jegyzetekkel láttuk el – például vizsgatapasztalatok szerint hangsúlyos, denem kellően kifejtett témák esetén –, emiatt némileg bővebb is annál. Továbbá én igen részle-tesen jegyzetelek – úgy, ahogy társasági jogi előadáson kell. A mellékesnek tűnő, az előadá-son elhangzott információk is kérdezhetőek vizsgán.
Amikor e jegyzet elkészítésének nekiláttunk, abból indultunk ki, hogy továbbra is dr. Kisfalu-di András Tanár Úr fogja a tantárgyat vinni. Ez azonban időközben megváltozott. Mindazon-által nem tartjuk szükségtelennek a jegyzet elkészítését, annak ellenére sem, hogy dr. Meny-hárd Attila más rendszerben adja elő a társasági jogot.
Épp ezért ez a jegyzet nem mentesít az előadások látogatása alól! Ugyan jegyzeteljük azt, ha a2003 őszi előadások során változás következett be a joganyagban, de ez önmagában nem ga-rancia arra, hogy 2004-2005 fordulóján is naprakész lesz ez a jegyzet. Amellett egyébként semegyezik meg 100%-ban évről-évre az előadáson elhangzott tananyag, még akkor sem egyeznemeg, ha ugyanaz az oktató tartaná az előadásokat.
Néhány hasznos tudnivaló, melyek a korábbi évek tapasztalatain alapulnak, vagyis azon azidőszakon, mikor Kisfaludi Tanár Úr vitte a tárgyat:
Minden előadásra be kell menni – ez javaslat minden évfolyamnak, függetlenül attól, hogymelyik évben ki viszi a tárgyat. A 2003. őszi gyarkorlat az volt, hogy az előadásokon az el-múlt óra anyagából Kisfaludi Tanár Úr kérdéseket tehet fel – a kellemetlen helyzetek elkerülé-se végett ajánlott tanulni. A másik ok, hogy igen jó arcmemóriával rendelkezik a Tanár Úr. Azutolsó két előadásra is be kell menni, mivel sok kérdés várható vizsgán ezekből.
A tananyag a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény – az elmúlt két évbenaz átalakulásról szóló VII. fejezet nem képezte a PJ5 kollokvium tárgyát. A törvény viszony-lag sok jogalkotási hibát tartalmaz, amellett néha egy-egy §-ba logikailag nem olyan szorosanösszetartozó szabályok is kerültek.
Szükséges még a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló1997. évi CXLV. törvény, rövidítése: Ctv. Ebből tavaly a 15–18. §§, 20–22. §§, 26–32. §§,39–48. §§, 56–58/E. §§ kellett, de szóbelin pl. a cégbíróság törvényességi felügyelete is kér-dés volt. Erről a Gt.-ben egy §-t lehet találni.1 Az is csak utalószabály.
Sokak „kedvence” volt a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) számú törvény-monstrum, ami főleg az értékpapírjogot, részvénytársaságok jogát „színesíti”, illetőleg szabá-lyozza. Sok jogász arra hívja fel a figyelmet, hogy ez tulajdonképpen nem magyar gyártmányútörvény, hanem főleg angolszász jogalkotási termékek fordításának eredménye. Példaként az5. § definícióit említhetném, ami nagyon jellemzően brit-amerikai hatású. A Tpt.-ből a Máso-dik rész, a Harmadik rész, a XIII–XV. fejezetek, XVII. fejezet és az ezekhez kapcsolódó defi-níciós szabályok az 5. § (1) bekezdéséből kellettek. Az értékpapír kibocsátásának szabályai-1 Gt. 46. § A gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, acégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szabályai szerint.
4
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
nak tanulásakor abból kell kiindulni, hogy mi kapcsolódik a PJ5 témájához. A hitelviszonytmegtestesítő értékpapírok a PJ3 részét szokták képezni, PJ5 vizsgán némileg súlytalanabbak,igaz, tudásuk feltételezett. Az előadások a Tpt. szabályai között való eligazodáshoz jó iránytűtadnak. Főleg érdemes látni a részvénytársaság alapításának szabályai és az értékpapír kibocsá-tásának szabályai közötti összefüggéseket.
A szükséges jogszabályok tanszék által megadott listáján szerepelt a külföldiek magyarországibefektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény. E körből azonban egyik vizsgaalkalmon semvolt kérdés, habár állítólag fontosnak tartja a tanszék. 2004. január 1-jét követően nem sokrendelkezése maradt hatályban. Azért nem árt tudni róla.
Nem elhanyagolható a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) fontosságasem. Főleg, hogy minden vizsgázó a Gt.-re van kihegyezve, és olyan apróságokon veszít pon-tot, ami a Ptk.-ból tíz perc tanulással megjegyez. A Ptk. 52–60. §§, 74/H. §§, 338/A–338/D.§§, 568–578/A. §§, 578/H–578/I. §§-ai voltak tavaly megjelölve, mint amelyek szükségesek.
Egy résztémához, az értékpapírok megsemmisítéséhez kell a polgári perrendtartásról szóló1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában címetviselő 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet is – annak 40–44. §§-ai. Nem éppen modern szabá-lyok ezek.
Az ezévi vizsgakövetelmények az 1. Mellékletben megtalálhatóak.
A korábbi évek vizsgatapasztalatait az alábbiakban foglalom össze.
Három vizsgaidőpont volt az elmúlt évben megadva: egy decemberi első vizsgahéten, egy de-cember utolsó, vagy január első hetében, egy pedig egy héttel ez után. Ezek egyikén minden-képpen kísérletet kell tenni. Ha egyik alkalommal sem jelensz meg, akkor ebben a félévbennem vizsgázhatsz PJ5-ből.
Az írásbeli vizsgára mindenképpen vidd Magaddal az indexed, különben nem vizsgázhatszebben a félévben. Figyelj arra is, hogy ha le kell tenni a tollakat és be kell adni a dolgozatot,akkor le kell tenni és be kell adni, mert ha ezek bármelyikével késlekedsz, akkor nem veszikbe a dolgozatot, ez pedig elégtelen osztályzatot eredményez.
A dolgozat négy oldalból áll, oldalanként négy kérdéssel, amiből egy általában jogeset. A ket-tes eléréséhez a következő feltételek együttes fennállása szükséges: az általában 80 pontnyiösszpontszámból 50%+1, azaz 41 pont elérése, és az oldalankénti 20-20 pontból minden olda-lon legalább 10 pontot el kell érni. Na ez utóbbi az, ami miatt a PJ5 rettegett hírnevét köszön-heti: az utolsó oldalon ez igen keveseknek szokott sikerülni.
Az oldalak:
Első oldal: általános kérdések, pjt., Ctv., stb.
Második és Harmadik oldal: kkt., bt., kft., esetleg egyesülés.
Negyedik oldal: rt., értékpapírok, konszernjog, take-over.
A hallgatók túlnyomó többségének az első három oldalon szép a teljesítménye, és összpont-száma meghaladja a 41 pontot. A legjobb vizsganapon is a próbálkozók legalább 45-50%-afennakad a rostán. Hangsúlyozom: a legjobb vizsganapokon. Tavaly a legkönnyebb vizsganapaz utolsó volt, azt megelőző évben a legelső. Kiszámítani viszonylag nehéz, de gyakrabb alegelső időpont. Erre viszont nem szabad építeni!!! A gyakorlat bármikor változhat!
Az írásbeli 8:00-kor kezdődik, kb. 1–1,5 óráig szokott tartani. 15–20 óra között már az ETR-en lehet olvasni az „eredmények”-et.
5
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Ha ügyes vagy, akkor az írásbelivel kivégzed a PJ5-öt. Ha ügyes vagy, de nincs szerencséd, ésbárhol 10 pont alá mész, akkor választhatsz, hogy – amennyiben van ilyen, és hely is van rajta– írásban javítasz. Ez egy lehetőség, akik így próbálták, azok sokan Veled együtt próbálnakebben a félévben újból – ezúttal sikeresen – levizsgázni PJ5-ből. Ha ötödik évfolyamos vagy,akkor ez határozottan nem ajánlott, mert már csak egy dobásod van: bizottság előtt, és nem is-merek olyan ötödik évfolyamost, aki sikerrel vette volna ezt az akadályt. Pedig igen sokakatismerek.
Ha inkább a szóbeli mellett döntesz, akkor a következőkre kell számítanod: csak azokra azidőpontokra jelentkezhetsz be, ami „1x bukottak részére” lett meghirdetve. Vagyis UV hétenelső UV-t tenni PJ5-ből nem lehet, mert akkor nincs vizsga egyszer bukottak részére. Ha beje-lentkezel „2x bukottak részére” fenntartott vizsgaidőpontra, akkor törlik a jelentkezésed.
Egyszerre öten-hatan vizsgáztok, ha nincs ott a kör kezdetekor legalább öt ember, akkor azzala vizsgáztatás befejeződik. Tehát ha egy időpontra húsz hallgató jelentkezett be, és tételezzükfel első körben csak négyen hajlandók bemenni, akkor a „maradék” tizenhat nem vizsgázhat.
Egy vizsgáztató van, aki mindig vizsgáztat, legyen akár 8:00-kor vagy 14:00-kor a vizsga. Na-gyon ritkán, ha külföldre utazik, akkor Darázs Lénárd vagy Csehi Zoltán helyettesít.
Minden kör szabályismertetéssel kezdődik: ez nem versenyvizsga, mindenki kap kérdést, ésazt kell megválaszolni. Mellébeszélni nem lehet. Az épp nem vizsgázók is figyeljenek, mertrásegítő kérdést, ha az első címzett nem tudja, akkor a következő hallgató, ha ő sem, akkor azazt követő hallgató kapja.
Mindenki egy kérdést kap, általában valami átfogóbb témából. Idő van az átgondolására, csakaztán kell elkezdeni beszélni róla. Ha azt nem tudja, akkor egy ideig még várakozik, ha ezsem segít, akkor a következő hallgató kapja a maga kérdését.
Ha el tudod kezdeni mondani a kérdésre a válaszod, és valamit hiányol, akkor kapsz rávezetőkisebb kérdést. Ennek segítségével eszedbe juthat, mit hagytál ki. Ha ezt nem tudod, akkor –ahogy fent leírtam – a következő ezt, de csak ezt a kérdést átveheti. Ha megválaszolta, vagysenki nem tudta, akkor a fő kérdésre való válaszadás joga újra Téged illet.
A vizsga végén – kb. 1–1,5 óra – sorban haladva kiosztja a jegyeket.
Általános, és igen fontos tanács: hülyeséget szabad mondani, de izgulni úgy, hogy ő is lássa,idegeskedni, tilos‼ Ha izgulsz, irányodban nem lesz türelmes. Nem fogsz kapni rávezető kér-dést, sőt eleve lehet, hogy nehezebb kérdést kapsz.
Ha a szóbeli sem sikerült, akkor lehet újabb kísérletet tenni. Az előzőekhez képest annyi az el-térés, hogy két vizsgáztató lesz, vagyis Fuglinszky Ádám, Faludi Gábor, Darázs Lénárd közülegy valaki még benn ül és hallgat. Az is eltérés, hogy a vizsgáztatás némileg cinikusabb ésrosszindulatúbb, az ötödik évfolyamos hallgatóknak pedig minden lehetőséget biztosítanak,hogy hatodikos hallgatókká váljanak. Ekkor is van még esély a javításra, de már igen hajszá-lon függ a dolog. A kör végeztével a hallgatók elhagyják a vizsgahelyszínt, míg a bizottságmegtanácskozza a jegyeket. Ez pár percig tart, de a kinn várakozók éveknek érzik. A jegybe-írás után stócban kihozzák az indexeket és átadják.
Ha e lépcsőfokok bármelyikén is sikerült átjutni, akkor büszkén kijelentheted: a „dr.”-ből a„d”-t megszerezted. ;-)
Köszönettel tartozom elsősorban Bognár Györgynek, a jegyzet készítéséből oroszlánrészt vál-laló írótársamnak, aki a jegyzet jelentős részének megírását vállalta magára, és a jegyzet átte-kinthetősége érdekében is sok munkát végzett. Köszönettel tartozom továbbá Balázs Ágnes-
6
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
nek, Barizs Gabriellának és Urbán Viktornak is, akik jegyzetekkel és jó szóval segítették azírók munkáját.
Mindenkinek, aki a társasági jogi vizsgára készül, sok sikert, erőt, kitartást kíván a szerzőpá-ros!
Előadások leírói:
Bognár György: 11-26. előadások
Sayol: 1-10. előadások, Bevezető
Kérdéseket az ELTE-jog levelezőlistán lehet feltenni a jegyzet készítőihez. Az esetleges hi-bákra való figyelemfelhívást is kérjük és szívesen fogadjuk.
Az ELTE-jog levelezőlistára feliratkozni a elte-jog-subscribe@yahoogroups.com címre kül-dött bármilyen tatalmú levéllel lehet.
7
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Rövidítések:Áht. – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényáll. – államált. – általában/általánosAPEH – Adó- És Pénzügyi Ellenőrző HivatalAUT – Ausztria/osztrákbság. – bíróságbt. – betéti társaságCtv. – a cégeljárásról, cégnyilvánosságról szóló 1997. évi CXLV. törvénydef. – definícióelj. – eljárásépapír – értékpapírfeb – felügyelő bizottságfilo. – filozófia/filozófiaiFRA – Franciaország/franciagazd. – gazdaságGBR – Egyesült Királyság/britGER – Németország/németGt. – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénygt. – gazdasági társasággyak. – gyakorlatgyűl. – gyűléshat. – határozatHOL – Hollandia/hollandHUN – Magyarország/magyarill. – illetveIM – a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumainfó – információj. – jogj.szab. – jogszabályj.szem. – jogi személykft. – korlátolt felelősségű társaságkht. – közhasznú társaságkkt. – közkereseti társaságköltvet. – költségvetésköt. – kötelezettségKSH – a Magyar Köztársaság Központi Statisztikai HivatalaKt. – a kereskedelmi törvényről szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikkkult. – kultúra/kulturáliskv. – közös vállalatLB – a Magyar Köztársaság Legfelsőbb BíróságaMTA – Magyar Tudományos Akadémianyil. – nyilatkozatönk. – önkormányzatpj. – polgári jogpjt. – polgári jogi társaságpnp – polgári nemperes eljáráspol. – politika/politikaiPSZÁF – Pénzügyi Szervezetek Állami FelügyeletePtk. – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
8
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
r. – rendeletrégi Gt. – a gazdasági társaságokról szóló, hatályát vesztett, 1988. évi VI. törvényrt. – részvénytársaságszabi – szabadságszerz. – szerződésszolg. – szolgáltatás/szolgáltató/szolgáltattan. – tanácstárj – társasági jogtárs. – társadalomtárszerz. – társasági szerződésTEÁOR – a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszereterm.szem. – természetes személytev. – tevékenységTht. – a társasházról szóló a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény2
Tpt. – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénytul. – tulajdontulaj – tulajdonostv. – törvényua. – ugyanazUSA – Amerikai Egyesült Államok/államokbeliúj Ptk. – a 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozat alapján kidolgozandó új polgári törvénykönyvvki – valakivmi – valamivisz. – viszony
: – Kisfaludi András véleménye, megjegyzése
Ha egy § száma előtt nincs törvényre utaló rövidítés, akkor a „Gt.” értendő oda
2 A jegyzet megírásakor már elfogadásra került, és kihirdetésre került a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény.
9
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
1. előadásKisfaludi András
Általános tudnivalók:
egyféléves tárgyírásbeli kollokvium az egész társasági jogbólNehéz,… de nem teljesíthetetlenA számonkérés kellően alaposMiért ez a néhány %-os ráta, mi az ok?az anyag nagy, nehéz, sokat kell vele foglalkozniszerinte a szorgalmi időszak végtelen, a vizsgaidőszak ellenben korlátokkal bír → tanulni kellszorgalmi időszakban, mert a vizsgaidőszakban tíz nap sem elégKérdezhetünk, de a kérdezéshez is tudni kellMi is megszólalhatunk – biztosítja számunkra –, ezt ne vegyük zaklatásnak. Következeteslesz, akit felszólít, attól választ vár.
A jegyzet hagyományosan megjelenés alatt.
Oka: épp aktuális egy módosítás (2003:XLIX. tv.)
2006-ig várható egy új Gt.
A Gt.-nek még nincs gyakorlataÁllandó változások, újdonságok, emiatt nem készülhet el egy időtálló jegyzet
A jogszabályok és az előadások tudása elegendő a vizsgához – lehet többet tud-ni, de ennyi elég
Jogszabályok, amelyek a Gt.-n kívül kellenek:
· Ptk.
· Ctv.
· Tpt.
Minden norma nem kerülhet sorra, ettől függetlenül minden kelleni fog
Tehát önálló munka szükségesA tv.-től eltérően halad, mivel az nem didaktikai célból készül(t)Közelítünk a társasági joghoz
Miért kell megtanulni?
Nyilván, mert jelentős:
A jogász nem tudja magát távol tartani, bárhova is megy
Gyámügyi előadó: a gyerek üzletrészt örököl
Büntetőjogász: társaság révén elkövetett csalás
Sokak számára kínál megélhetést, érdekes munkát
10
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Jogi személy gt. 190 000 db felett
Nem jogi személyiségű gt. 217 000 db felett
Nem minden bejegyzett működik: működő gt. 165 000 jogi személy gt.
190 000 nem jogi személy gt.
Emellé 5481 bejegyzett és működő szövetkezet
Állami vállalat 31 éldegél még
Gazdasági jelentőség: (USA-ban mérik először)Sok mérési alany országokkal versenghet!Sok vállalkozás államokat megelőző gazdasági súlyúA 100 legnagyobb magyar vállalkozás – a vállalatcsoportokat annak ellenére nem nézve, hogygt.-kből állnak – gt. – ált. rt., kft.A gt.-k számával az egyéni vállalkozók száma verseng, de jelentőségük nemA gazdaság motorját adják a gt.-k
A tárj. miért a pj.-n belül van oktatva? Miért nem önálló?A pj. tudás előfeltételezett:
Személyi jog
Tulajdonjog
Szerződések, kötelmek és felelősség
Mind erre épül.
A rendszer ismét áttekintve:– a személyi jog első félévben tanultA pj. meghatározza: ki lehet jogalany – már itt jelentkezik a társaságMinden jogalany válhat jogviszony alanyává, mégsem szabályozzák mindet részletesen– pl. áll. is lehet alany, de a fő tevékenységét nem a pj. szabályozzade mások belső viszonyait a pj. szabályozhatja, és kell is, hogy szabályozza– egymás mellé rendelt, egyenértékű szervekpl. az állam szül egy szervet– ez nem egymás mellé rendelt visz.,ez hatalmi döntés
a kereskedelmi társaságoknak volt kereskedelmi törvényük: Kt. – a kereskedelmi törvényrőlszóló 1875: XXXVII. tc., amiben részletesen szabályozták őket
de már 1840 óta a közkereseti csoportokra részletes szabályok voltak
1930: V. tc. a korlátolt felelősségű és a csendes társaságokról szól
Ptk. még nincs, kereskedelmi jog, benne tárj. már van
A kereskedelmi jog önállósága viszont nem modern – az új Ptk.-nál is elvetették (van olyanegyetem, ahol önálló tanszék van a kereskedelmi jognak, de azok vitatkozzanak csak az elha-tároláson)
A kereskedelmi jogot is bele kell foglalni a pj.-be, és nem kell annyira differen-ciálni: külön kereskedelmi és külön egyéb
11
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
A jelenlegi állapot, hogy külön van Ptk. és Gt., az nem elvi különállást jelent,hanem jogtechnikai megoldás
Egyesek elkülönült jogágnak vélik, de a legmodernebbnek számító HOL Bourgerlijk Wetboek(Ptk.) magába építi a teljes társasági jogot (Második könyv).
– „hol húznánk határt? Ki a ’kereskedő’?”
12
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
2. előadásKisfaludi András3
Mi a társaság?
– erre nincs ált. def.
– sőt, közös szabályok sincsenek
– hatnak a pj. alapelvek itt is [Ptk. 4. § (1), (4),4 stb.], a Gt. alapelvei irányadóak főlegRt. Kht. Pjt. Szövetkezet Építőközössé
gHázasság
Kft. Egyesület Élettársiviszony
Bt. Államivállalat
TársasházKözöstulajdon
Kkt.Kv.A) „több személy” (a rt. és a kft. lehetnek egyszemélyesek)
1. Cél: társulás nélkül is rendelkezhessen (róla)
a) a j. célja: a társaság vagyona és a magánvagyon különüljön el egymástól
2. az áll.-i vállalat azért nem társaság, mert egy „személy” meghatározó vele kapcsolatban:Magyar Állam
B) „közös cél”ez differenciált → elsődlegesen vagyoni következményekkel kell járnia
1. az egyesület emiatt lett kizárva: társ.-i, kult., és nem elsősorban gazdasági tev.-re létesül
a) végezhet ilyen tevékenységet, de ennek az alapcél kereteket állít
2. a (a) házasság és (b) élettársi viszony szintén kizárt
a) vagyonközösség, az új Ptk. a Második könyvben (Családi jog) szabályozza majd
b) az új Ptk. kiemeli majd a társasági szerződések közül
3. Pjt. „gazd.-i tev.-et is igénylő közös cél érdekében…”
a) bármilyen (legális) közös cél, lehet nem gazd.-i is!!
b) a cél teljesítéséhez szükséges a gazd.-i tev.
1. a bírói gyak. rendezte a vele kapcsolatos kérdéseket
C) szövetkezet: külön tv.(-ek) szabályozzák
3 Az első fél Balázs Ágnes jegyzete alapján.4 Ptk. 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösenegyüttműködve kötelesek eljárni.(2)–(3) hk.(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Sajátfelróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik félfelróható magatartására hivatkozhat.
13
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
1. pedig jellegük, működésük, küldetésük nem teszi őket a gt.-ktől idegenné
2. a Kt. alapján pl. beilleszthető volt a szűk értelemben vett tárj.-ba
a) csak az eltérések voltak külön szabályozva:
b) egy tag – egy szavazat”
3. – az új Ptk. a szövetkezetet gt.-ként kívánja szabályozni
Rendszerezés – a jogalanyiság mentén
Rt. Kht. Pjt.Kft. Egyesülés ÉpítőközösségBt. Társasházi közösségKkt.Kv.
Ők önálló jogalanyok A társasházi közösség nem (teljesen) önálló jogalany.(-nem biztos, hogy j.szem.-ek is!!)
jogképesség: jogok és kötek alanyává válhat saját neve alatt
– a gt. jogalany kell legyen
– enélkül nem lehetne tulaj, nem szerződhetne, nem perelhetne és nem lenne pe-relhető
– de jogalany → neki pedig van képviselője: a képviselő pedig a képviselt számára közvetle-nül j.-ot szerez
de a pjt.? – ő nem j.szem
társasházi közösség → 50 fő egyszerre áll szerz.-ben?
(mind az 50-en kézen fogva bevonulnak a boltba, és vesznek egy parabola antennát)
eljárhatnak képviselő útján
– minden tag jogosult képviseletre – a tv. szerint –, ti. a többiek képviseletére
– ebből azonban a többiek kizárhatják
– a tagok jogalanyiságán keresztül működik, így lesz a pj.viszonyok alanya
felelőssége a pjt.-nek nincs: nincs jogalanyisága
– a tagok egyetemlegesen, korlátlanul és közvetlenül felelnek a tv. szerint
fontos: korlátlan, tehát az egészért felelnek – az egy másik kérdés, hogy behajt-ható-e
elég nagy a kockázat és az egymásrautaltság → a bizalom feltételezett
14
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
külföldön emiatt létszámhatárt szabnak, nálunk rájuk van bízva: ők tudják, hányan tudnakegyüttműködni ilyen feltételek mellett
Ezzel szemben a j.szem, jogalany társaságok nem tagjaik, hanem saját jogala-nyiságukat használják fel
– ezért mindegy, kik a tagok
– változhatnak, mert a gt. tőlük elválasztva működik, nem érinti a gt. jogalanyi-ságát a tagok változása
DE ha a pjt. egy tagja meghal
– a társaság megszűnik
Lehet folytatni, DE az egy új akaratnyil., új összetétel
Ez egy szerz., pl. a bérlettől sem kérdezik meg, hogy jogalany-e?
– ez is csak egy kötelmi viszony
– a tagok és a társaság viszonya
személyegyesítő vagyonegyesítőpjt. millió átmenet rt.Egy tag meghal:a társaság megszűnik
azt sem kell tudni, van-emásik tag, és ha van, ki az?
A tagoknak személyesen kell közreműködniük
(személyegyesítő jelleg – meghaladott)
szocialista ideológiai ok: munka nélkül csak burzsoá jövedelem szerezhető
a szabály csat a term.szem.-eket köti, de talán már ez is felesleges
elvállal bármely apróságot: kitakarítja az irodát pl., akkor már teljesítette
a kkt.-re vonatkozó hasonló szabály már nincs
Mi lehet az a „közös cél”, amire a pjt. létrejöhet? 1. jogeset
– nehéz eldönteni, hogy ez most olyan közös cél, ami már megfelelő
– pl. a Bartók vonósnégyes – egy belépő és egy kilépő tag
A „vonóstrió” folytathatná, de arra elég kevés darabot írtakA kilépő tag nehezményezi a névhasználatot,5 ez nem folytatás hanem új társaság – szerinteBság: ez nem gazdasági tevékenység, ezért nem pjt.
semmit nem vettek közösen, még kottát sem
a cél kult. élmény nyújtása volt
: ha pl. koncertbevételen vesztek volna össze, nem biztos, hogy ugyanígy döntött volna a bság.
Mi lehet az a „közös cél”, amire a pjt. létrejöhet?
5 A Bartók-örökösök hozzájárultak a névhasználathoz.
15
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
cégek szétváltak, de a maradtak a hatalmas közös telephelyen (mind a közel száz cég); egy be-járata volt, körbe volt kerítve, stb.
a cégektől loptak, ezért közösen fogadtak egy vagyonvédelmi kft.-t, úgy, hogy névleg az egyikfogadja fel, ő fizet, neki pedig a rájuk eső részt a többiek fizetik meg
de volt akitől még mindig loptak, neki nem tetszett, ki akart szállni
– ha pjt., akkor 3 hónap a felmondási idő → addig még fizetni kell
– ha nem az, akkor pillanatok alatt kiléphet
Van-e közös cél? Gazd.-i-e a közös cél – ha van?
– az örző-védő cég gazd.-i tev.-et végez, DE másik oldalról az-e?
közös vagyonuk nincs egy pillanatig sem
mivel cégekről van szó, nem lehet „személyesen közreműködniük”
Gazd.-i tevékenség a másik oldalról is!!!
A LB ezen viszont fennakad: ha nincs közös vagyon, nincs pjt. sem!!!
A szabály elég rugalmas, LB esetről esetre állapítja meg, mikor pjt. egy adott formáció
A társasházi közösség felett is volt egy vonal
– jogalany és nem jogalany képződmények között helyezkedik el!
Ők abszolút j.képesek (kivéve, ahol csak a term.szem. j.képes)
de vannak nem abszolút j.képes szervezetek: ilyen a társasházi közösség
közös név alatt a Tht. szerint fenntartás, felújítás, közös tul. kezelése
ÉS ezen a körön belül szez.-t köthet, köt.-et vállalhat, perelhet és perelhető
Állandóan vita tárgya: egy adott szerz. beletartozik-e ebbe a körbe?
– pl. gőzmozdonyt vásárol? Ha dísznek veszi, talán
A sor tehát:
1. nem jogalany
2. relatív j.képesség
3. abszolút j.képesség
Két gt. nem j.szem.!!! A többi az
DE ez a két gt. is jogalany ÉS abszolút j.képesek
16
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
3. előadásKisfaludi András
Jogalanyok Nem jogalanyok
Abszolút jogképesek Relatív jog-képesek
Nem j.-szem.
Kkt.Bt.
j.szem. Kv.Kft.Rt.
Egyesülés Kht. Társasháziközösség
Az, hogy a kkt. és a bt. nem j.szem. nem jár komoly következményekkel: sajátneve alatt szerezhetnek j.-okat, vállalhatnak köt.-eket
– tul.
– szerz.-t köthet
– perben állhat
Tv. nem mondja meg milyen körben → bármilyen körben!
Mégsem j.szem.-ek: még közel áll a pjt.-szerű formához
ún. személyegyesítő társaság
persze a vagyon is egyesül
Akkor nem is kell elkülöníteni a tagoktól
DE: a felelősség elsősorban a társaságot terheli!!!!!
A j.szem. gt.-k esetén formalizált testületi elj.-ok
A kkt. s bt. ezzel szemben egyszerűbb
– itt nem „taggyűlés”, hanem „tagok gyűlése” a legfőbb szerv
( : persze a rt. közgyűlése is tagokból áll)
A j.szem. leglényegesebb kritériuma: az elkülönült szervezet
Kérdés volt: a tag halála hogy érinti a szervezetet?
– pjt. megszűnt
– a kkt. viszont él tovább → nem a tagok összessége, hanem elkülönült entitás
17
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
: A megkülönböztetésnek van némi alapja, de kevés értelemmel bír és rossz a hatása:
– pl. alapítványt korábban alapíthatott term.szem. és j.szem. → kkt. nem, mert nem j.szem
Mindenhol kicserélgették: „term.szem., j.szem., j.szem.-iséggel nem rendelkező egyéb gazda-sági társaság”
1997-ben halálra akarták ítélni ezt a kettősséget, de cégbírák abban a tévhitben élve, hogy ezmegbonyolítja az elj.-t, kérik maradjon. Az új Ptk. szándéka szerint a bt. és a kkt. j.szem.-eklesznek – újra jelentkezik ugyanez az ellenállás:
– a Gt. felülvizsgálata során: „bonyolultabb szervezet kellene nekik!”
: dehogy, egyszerűen a valóságnak felelne meg a tv.!
A tagok személye, mint összefüggési pont:
felelősség – a tag hogyan felel?
Az tény: a gt. felel
Ne vezessen félre a korlátolt felelősségű társaság nevében a „korlátolt fele-lősségű” szövegrész!! Ő is az egészért felel!!
– pl. korlátozott a felelőssége az örökösnek: ő csak a hagyaték erejéig felel
A tag és a társaság ilyen viszonya esetén látni kell, hogy a társaság elkülönült!
– ő ezért a saját vagyonával felel!
De lehet, hogy mögöttesen ott van a tag felelőssége is
– van mögöttes felelőssége a tagnak:
– bt., kkt.: korlátlan, egyetemleges, DE nem közvetlen!
– kv. – van mögöttes felelősség, de nem egyetemleges, hanem együttes
– egyesülés
itt a gondos hitelező megnézi: mi van a gt. vagyonában
ÉS
mi van a mögöttesen felelős tagok vagyonában
a társasági tev.-ek között is eltérés van.
gt.-k üzletszerű gazd.-i tev.-re jönnek létre (direkt def. nincs)
üzletszerű, azaz rendszeres haszonszerzésre vagy vagyongyarapításra tö-rekednek
egyesületnek és alapítványnak nem lehet elsődleges célja a haszonszerzés és vagyongyarapí-tás!
18
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Egyesülés
a régi Gt. szerint gt. volt
a Gt. szerint nem gt., de ennek ellenére ő maga szabályozza:
· nem üzletszerű gazd.-i tev.-re jön létre,
· hanem tagjai üzletszerű gazd.-i tev.-ét segíti elő
Az előzőekben felsorolt főtev.-ek mellett lehet üzletszerű gazd.-i tev.-ük
Kht.
közhasznú tev.
társ.-i szükségleteket lát el, nem pedig haszonszerzés a célja [Ptk. 57. §6]
gond vele: ua. tev. lehet gazd.-i és közhasznú (pl. szennyvíztisztítás)
ált.azt látja el, amire senki nem vetemedik, de el kell látni
ha lenne is profit, akkor sem osztható ki a tagnak
az elkülönült gt. is végső soron visszaoszt pénzt a tagjainak
Pjt.
nem feltétlenül gazd.-i a cél, de az eszköz, ami a célhoz elvisz, az gazd.-i
kht. a kft.-hez kapcsolódik
csak azok a lényegi elemek vannak meghatározva, melyek elkülönítik minden mástól, a többi-re a kft. szabályait kell alkalmazni
az egyesülés a tananyag végén lesz tárgyalva – társaságok közötti kapcsolatok egy speciálisformája
A társasági jog rendszere
A tárj. rendszere nem egyenlő a gt.-k és egyéb társaságok rendszerével
A tárj., mint j.forrás már szóba került, most a j.szab.-ok közöti összefüggést tekintjük át:
Ptk. szabályozza a pjt.-t
és a kht.-t – ahogy láttuk fenn
Tht. a társasházi közösséget
6 57. § (1) A közhasznú társaság közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységetrendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaságtevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.
(2) A közhasznú társaságra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közösszabályait, valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és – szükség szerint – az általa folytatott üzletszerűgazdasági tevékenységet. A társasági szerződésben meg kell határozni a társaság megszűnése esetén a 60. § (3) bekezdésében meghatározott vagyon közhasznúcélra való fordításának módját is.
19
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
A Ptk. szól a gt.-kről is → a Második részben (Személyek) és a Negyedik rész-ben (Kötelmi jog)
Többen megállapították: nem túl jól sikerült szabályok – 1-1 § szól róluk
Mögöttes szabályokra van szükség: Gt.
– szűk értelemben véve a Gt. teljes körűen szabályozza a kérdéseket – nincs szükség végrehaj-tási rendeletekre ált.
– persze nem lehet teljes körűen szabályozni
Amit a Ptk. nem szabályoz, azt megtaláljuk a Gt.-ben
De ami a Gt.-ben sincs benne? Hová menjünk? – a Ptk-hoz.
Jó, ez a visszautalás nyelhető, de azért nem olyan egyértelmű
Pl. kkt. esetén a tag tagsági j.visz.-a hogyan szűnik meg?
Ha egy új tag megvásárolja a egy régi tag tagsági jogait?
– ilyet a Gt. nem ismer
– hát ha nincs, 9. § (2)7 alapján visszamegyünk a Ptk.-hoz, ahol van
DE a bság. szerint ez itt mégsem működik
– a tagság megszűnése lenne
– arra pedig a Gt.-ben van speciális szabály: meg van határozva, mely esetekbenszűnik meg a tagsági j.visz.
Tehát van szabály – szándékosan nem tették vélhetően lehetővé az ilyen tagsági jog felvásár-lását –, és ezért ilyenkor nem lehet 9. § (2) alapján a Ptk.-hoz visszatérni
Ugyanez a bság. ítéletével való szerz.módosításra – Ptk. 241. §8 szerint lehet,Gt. nem szabályoz → Ptk.
DE a a bság. szerint ez itt mégsem működik – akárcsak az előző esetben
a kérdés rosszul lett feltéve: a Gt. szabályozza a szerz.módosítás eseteit, ha ezekközött nem szabályozta az ítélettel való szerz.módosítást, akkor ezt szándékosantette: nem lehet
De!! A pjt. is társasági szerződéssel jön létre, és az a társasági szerződés módosítható bíróiítélettel a Ptk. szerint!!
7 9. § (2) A gazdasági társaságoknak és tagjaiknak (részvényeseinek) e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyvrendelkezéseit kell alkalmazni.8 Ptk. 241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyikfél lényeges jogos érdekét sérti.
20
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
4. előadásKisfaludi András
a Gt.: klasszikus kódex.
Első rész – ált. rész
esetenként nem csak a gt.-kre alkalmazandóak szabályai
a gyak.-ban is jelentkező probléma: nincsen „általános eset”, csak konkrét esetek léteznek
A vizsgálati sorrend ezért a következő:
1.különös rész
2.általános rész
3.Ptk.
Szabályozási módszer
ez filo. kérdés
– magánj.-i jelleg, magánautonómia → diszpozitív szabályozás
– intézmény → kógens
a szabályozás e két lehetőség között ingadozik
a régi Gt. diszpozitív volt – kivéve az rt. szabályait (nagy tőkekoncentráció nincs alku, stb.)
Ahol lehet érdemben megállapodni, ott jó néhány szabálytól el lehetett térni
Persze: mit kezdünk azzal a kft.-vel, amely esetén az alapítók eltértek a mini-mum törzstőke szabályától és 1 Ft.-tal alapították?
– jól át kell gondolni, hol kell megtiltani az eltérést
– a Gt.-t ezért kógensre állították
– emellett az átláthatóság és a hitelezők védelme szólt
A Gt.-t be kell tartani, kivéve, ahol eltérést enged
Ez se lett sikeres: több gondot okoz merevségével, mint a régi Gt. a diszpozitivitásával
21
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Hogyan fogható fel a kógens szabály?
· amire nincs szabály, az szabadon alakítható
· csak annyi a tárj., ami az 1. §-tól az utolsóig van
· ez az uralkodó álláspont
: a kógencia mennyire érint(het) külső érdeket?
– akkor kell beavatkozni, ha vkit meg kell védeni
Pl. a kkt. konszenzussal módosít szerz.-t – akkor meg minek a tv.-i szabályozás?
A kógencia a 9. § (1) bek.-ben9 van kimondva: csak ahol enged, ott leheteltérni – ott viszont szabadok
Alapítás
Mikor kell vagy érdemes társaságot alapítani?
Nincs feltétlenül szükség gt.-re, és ha szükség is van, akkor sem feltétlenülhelyből rt.-t kell alapítani
Miért kellhet?
· kell pénz → vagyonegyesítő társaság
· kell vki, aki ért valamihez → személyegyesítő
DE vehetek fel kölcsönt
alkalmazottat vehetek fel, aki ért hozzá
Általánosságban nem eldönthető, melyik a jobb
Nagyméretű vállalkozási tev. mindig is volt: Kheopsz piramis felépítése
A speciális igények onnan jelentkeznek, mikor a pénz és munkaerő ill. hozzáér-tés a piacon áruként jelentkezik
ha csak egyszerűen elveszem, ami kell, akkor még nem jelentkezik
A hitel ősi eredetű vmi. – miért ne így szerezzünk pénzt
A tejgyár vehet tehénranch-ot, így nem lesz azzal gond, hogy a beszállító késik, elég utasítani
Sőt, vehet bolthálózatot, nem lesz gond az értékesítéssel és az igényeinek megfelelő lesz az el-adás
Ezáltal a piaci kockázatokat ki tudja küszöbölni
DE a hitel is költségekkel jár – a gt. tagja kamat nélkül ad pénzt!
9 9. § (1) A tagok (részvényesek) e törvény rendelkezéseitől akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. A tagok (részvényesek) e törvény, illetve ajogszabályok keretei között a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) tartalmát szabadon állapíthatják meg.
22
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Egyes közgazdászok szerint a világgazd.-ot egyetlen óriási társaságba kellene szervezni!
– ellenérv: túllendül az optimumon, és egyre több költséget okoz, míg a hatékonyság is romlik
a tőketulajok a nagy gt.-okban nem látják át a visz.-okat
– kell hozzáértő
– de a tulajok érdekében
– és ellenőrizni kell őket
– akkor kell gt., ha olcsóbb, mintha a piacon szerezné be
A gt.-k alakulnak, átalakulnak, megszűnnek, be és kiszerveznek egyes tev.-eket
Ebben a körben teljes a szabadság: bármilyen gazd.-i tev.-re alapítható gt.
J.szab.-ok előírnak esetenként formát:
– bank,
– biztosító,
– bekektetési szolg.,
ha gt. formájában alapítják, csak rt. lehet
Az egyes formák más-más tev.-re jók:
tőke kell → rt.
ha személyes közreműködés → bt./kkt.
a társasági forma kiválasztásában nincs szabadság: típuskényszer
többféle gt.-forma létezik, de ami nincs a Gt.-ben, olyan nem alapítható
pl. nem alapíthatunk „betéti részvénytársaság”10-ot, „csendestársaság”-ot, stb. (van külföldön,ill. volt nálunk)
a létező formák elemei sem vegyíthetők: pl. a kft. tagjai mögöttesen nem tehe-tők felelőssé
egyszemélyes gt. kivétel
Társasághoz tagokra van szükség
10 Nem kell előre összeadni a tőkét, csak garanciát vállalnak arra, hogy ha szükséges, szolgáltatják.
23
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Term.szem, j.szem., j.szem.-iség nélküli gt. alapíthat
1988-ban hatalmas vívmány volt, hogy nem csak az áll.! (mára triviálisként hat)
gt.-t létrehozhatunk:
· vadonatújat, vagy
· egy létezőből alakíthatunk át egyet:egy vagy több gt., illetőlegmás gazdálkodó szerv alakul át
Alapítsunk egy újat (eredeti alapítás):
bárki alapíthat, de legalább 2 (kettő) tag kell legyen (rt. és a kft. lehet egy-személyes: 1. válhat azzá, 2. létesíthető eleve egyszemélyesként)
Azért mégsem „bárki”, létezik:
· tárj.-on belüli és
· kívüli
korlát
4. §11 – egyszemélyes gt. nem alapíthat másik egyszemélyest
állítólag ezt az integráció követeli meg – ez nincs így
az irányelv szerint csak azt kell biztosítani, hogy lehessen egyszemélyes korlá-tolt felelősségű társaság
VAGY
az egyéni vállalkozó különíthessen el olyan vagyont, ami a vállalkozási kocká-zatot viseli
be lehet vezetni korlátozást
a bevezetés oka: egy vagyoni hozzájárulással egy személy sokszorozódik meg
– kijátszani könnyű: egy 99,9%-os részesedésű és egy 0,1%-os részesedésű tag esetén a tila-lom nem él (természetesen a két tag „rokon”) ;-)
de mi történik, ha a GER egyszemélyes GmbH nálunk hozna létre egy újabb egyszemélyest?
Vagy a „keikitsu” az most egyszemélyes? Egyáltalán: gt.?
LB: meg kell nézni
– gt.-e?
– egyszemélyes-e?
11 4. § (4) Egyszemélyes gazdasági társaság – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – nem lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részvényese.
24
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Vagy a másik tilalmat – vagyis, ha csődbe ment társaság vezetője volt, és nem a csődelhárítás-ra hozták, akkor nem lehet egy ideig újra vezető tisztségviselő – akarja valaki úgy kijátszani,hogy az AUT-ban épp csődbevitt egy GmbH-t, nálunk meg alapítani akar egy kft.-t12
: pihenjen inkább egy kicsit, töltődjön fel… ;-)
– egy term.szem. egyszerre csak egy gt.-ben lehet korlátlanul felelős tag13
– a hitelezőt védené
– bízhat abban, hogy a teljes vagyon követelése biztosítékául fog szolgálni
– épp ezt korlátozná a többi biztosíték!
De egy kft. 26 kkt.-ben tag és 38 bt.-ben beltag – ez lehetséges
Az már más kérdés, hogy helyes-e:
– megfontolandó, hogy ki kell-e terjeszteni a tiltó szabályt, és ha igen, akkor meddig: teljesen?
Alapít egy egyszemélyes gt.-t, és kijátszotta – az lesz a másik társaság korlátlanul felelős tagja
– egy kkt., ill. egy bt. gt.-ben nem lehet korlátlanul felelős tag14, bárki is alapítsa a gt.-t
– nem jó, ha a vezető visszaél
– nála az infó, ő lát rá a dolgokra:
Összeférhetetlen más, hasonló tev.-et végző gt. tagságával15
– kivéve a hozzájárulás esetét
– kiskorú nem lehet korlátlanul felelős tag16
– eredetileg nem vállalhatott személyes közreműködést – gyerekmunka tilalma,
(ma már nem valós veszély)
Ok: cselekvőképtelen
Még felmerülhet a szövetkezet, költvet.-i szerv, önk., kisebbségi önk. is
Az alapítás módja
· ki kell fejezniük a feleknek az akaratukat
· írásbeli létesítő okirat az előírt forma
· társzerz. (alaptípus)
· alapító okirat (egyszemélyes gt., zártkörűen működő rt.)
· alapszabály (nyíltan működő rt.)
12 23. § (3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) követő három évig nem lehet más gazdasági társaságvezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra kerülttársaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.13 4. § (1) Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag.14 4. § (3) Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.15 25. § (1) A vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet társasági részesedést agazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonostevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) lehetővéteszi vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul.16 4. § (2) Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
25
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
gt. társzerz.-e csak írásban érvényes: pjt. akár szóban vagy ráutaló magatartássalis alapítható
· közokirati (közjegyző)
· ellenjegyzett (ügyvéd, j.tanácsos) magánokirat
Utóbbi miért?
– jogászok meg akarnak élni – rosszindulatú válasz 17
– bonyolult: több személy együttműködését kell szabályozni, még akkor is nehéz, ha elvilegegyüttműködni kötelesek és érdekeik azonosak
– a gond itt jelentkezik: a jövőbeli konfliktusokat kell megelőzni
– mikor alapítják, szeretik egymást, biztosak abban, hogy ez mindig így is marad („legyen arészesedés 50-50%!”)
– de a gt. nem megy jó, összevesznek – a gt. döntésképtelen lesz az 50-50% miatt!
A jövőbeni problémákra legyen előzetesen már válasz
– a cégbság.-nak is segítség: talán kevesebb a hiba
az okiratot alá kell írni – kivéve, ha szavazással elfogadott → nyílt rt. alapszabálya
A tv. több szinten szabályozza a szerz.-i elemeket
· vannak köt. tartalmi elemek, és
· egyes gt.-knél esetleges vagy szükségszerű elemek
– ezek nélkül is lehet teljes a szerz., de ha rendelkezni akarnak róla, akkor azt csak a társzerz.-ben tehetik
Pl. a vagyoni hozzájárulás egyes kérdéseiről
Ezek az általános részben találhatóak, de az egyes gt.-kre határozhat meg további köt. eleme-ket a tv.
17 A 2005-2006-ra várt új Gt.és Ctv. bizonyos esetekben nem követeli majd meg a jogászi közreműködést – ha a törvény mellékletét majdan képező társaságiszerződés formanyomtatványt töltik ki. Lásd: A társasági törvény és a cégtörvény koncepciójáról szóló előterjesztést.http://www.im.hu/adat/letoltes/tarsasagitorveny.doc
26
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
5. előadásKisfaludi András
Létesítő okirat (kérdezget):
társzerz.
alapító okirat – egyszemélyes gt.-k és zártkörűen működő rt.
alapszabály – nyíltan működő rt.
a tartalmi kellékek a 11. §-ban18 – többször visszautalnak az (1) bekezdésére, ami furcsa, mertnem áll bekezdésekből…
A létesítő okirat fontos elemek kiemelése:
A) cégnév19
kell a jogalanyisághoz – ez a saját név alatti j.szerzés és az elkülönültség záloga
A Ctv. ír elő vele szemben követelményeket:
· legalább két, de inkább három egységből álljon
· a fő- vagy alaptev.-et ki kell fejezni
· a társasági formát, vagy rövidítését fel kell tűntetni (pontosan: rt., kft., kv., bt., kkt.)
Tehát ha a cégünk zöldségeket árul és kft., akkor „Zöldségkereskedelmi Korlá-tolt Felelősségű Társaság”
De rajtunk kívül még létezik egy kupac másik zöldségkereskedelmi kft.
→ „vezérszó”-t kell a névbe illeszteni
· nem kell, hogy infós tartalma is legyen
· lehet szöveg, szám egyaránt a bsági gyak. szerint
· még értelmes szónak sem kell lennie
· lehet a tulaj/egyik tag neve is: „Kovács és Társa Zöldségkereskedő Korlátolt Fele-lősségű Társaság”
Fontos elvek:
18 11. § A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határoznia) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;b) a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) – kivéve az alapszabályban a részvényeseket – feltüntetésével;c) a gazdasági társaság tevékenységi körét;d) a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;e) a cégjegyzés módját;f) a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét;g) a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valaminth) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.19 11. § [A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határozni]a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;
27
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
cégkizárólagosság elve20
hasonló tev.-i körű cég nevétől különböznie kell
Szélesen értendő: mezőgazdasági cég és toronydaru gyár neve is lehet összetéveszthető
Oké, de mi a „hasonló” tev.-i kör? – egy cég többféle tev.-et is végezhet, írhatbele a létesítő okiratába
bság: – egy tev. ua.
– többség ua.
– fő tev. ua.
– a ténylegesen gyakorolt ua.
A mai álláspont: a cégnévben feltüntetett tev. ua.-e? – ez dönti el a kérdést
Az IM céginfós szolgálata elmondja, hogy egyedi-e a név
Ha a tagok neve szerepel a névben, akkor lehetséges az egyezés, DE csak korlátokkal
Van egy „Vígh és Társa kft.”. Engem Víghnek hívnak, akkor én alapíthatok„Vígh kft.”-t, de „Vígh és Társa kft.”-t nem!
Ha van egy Carlos Butik, amely a tulajról kapta a nevét és jön egy Juan Mariade Solbedo y Carlos Lorenzo nevű emberke, és követeli, hogy mivel az ő egyikneve „Carlos”, ezt a butikot hívják másképp
bság: csak vezetéknév lehet vezérszó, ne legyenek „János bt.”-k!
Történelmi személyiségek nevei csak a MTA engedélyével lehet felhasználni, elkerülendő a„Rákóczi Ferenc Rovar- és Féregmentesítő Betéti Társaság”-ok létrejöttét
cégvalódiság elve21
– a névnek a tev.-et és a cégformát megfelelően tükröznie kell
így kevéssé tűnik helytállónak az „Első Országos Magántisztasági Kkt.” 2003-ban
avagy a cégformaként megjelölt „ügynökség” sem helyes, mert ilyen nincs
a társasági formát láttatni kell, nem lehet elrejteni
cégszabatosság elve22
magyarul szóljon – a vezérszó lehet bármi, de ott is ügyelni kell a helyes-írásra, még külföldi nyelven isa helyesírásnak megfelelőenrövidítést lehetőleg mellőzni kell
20 Ctv. 15. § (8) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különbözniekell. Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. Ez arendelkezés nem érinti a cégtulajdonosnak, illetve a tagoknak azt a jogát, hogy nevüket a cégnévben vezérszóként feltüntethessék. A Szolgálat – kérelemre – acégbejegyzési kérelem benyújtása előtt felvilágosítást ad arról, hogy a választott elnevezés a kérelem időpontjában különbözik-e a cégnyilvántartásba márbejegyzett más cég elnevezésétől.21 Ctv. 15. § (1) A cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes.22 Ctv. 15. § (5) A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak avezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.
28
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
ha nincs megfelelő magyar szó, lehet külföldi is
ezek eredményeképpen – ha minden utasítást betartottunk – kaptunk egy helyes, de 2 kmhosszú nevet
pl. a „szolgáltató” szó beépítése esetén nem tiltakoznak, ezzel lehet rövidíteni
ezért lehet a hosszú név mellé egy rövidítettet is levezetni: a vezérszó + társasá-gi forma
– a vezérszót nem lehet rövidíteni
Kiss és Nagy Szolgáltató Kft. → Kiss és Nagy Kft.
A cég csak saját cégnevén működhet
– a cégeljárásban ezt a nevet kell alkalmazni, és
– a kapcsolatokban is
De ha egy kft. több vendéglőt is üzemeltet? – mindet hívják „Késdobáló a döglöttmacskához”-nak?
: meg kellene engedni a cégnév mellett az egyéb nevet is.
B) székhely
– ez mi?
Ctv.: a gt. központi ügyintézésének helyét kell érteni alatta
HUN területén kell lennie, azon belül bárhol – ha külföldön van a székhely, akkor az nem atartozik a Gt. hatálya alá
– ha HUN gt. székhelyét vinném külföldre, azt sem tudom HUN cégbsággal bejegyeztetni
Megoldási mód: a hazai gt.-t megszüntetni, és külföldön alapítani egy újat
Nálunk abból nincs gond, hogyha a nálunk alapított gt. külföldön végzi a tev.-ét; ez akkorgond, ha pl. nálunk a kft.-hez kell tőkeminimum, míg GBR-ban ez kevésbé szigorú (Case ofCentros Ltd.)
a székhely meghatározza, melyik cégbság illetékes
– a kezdet kezdetén jó néhány cégbság el volt havazva, ezért a cégek Nógrádban alapultak,majd áttették székhelyüket
a székhelynek a település egy pontosan, fizikailag meghatározható és azonosítható helyén kelllennie, nem elegendő pl. a „Székesfehérvár” megjelölés, kell az utca, házszám, stb.
ha a székhely és a tényleges ügyintézés helye elválik
– akkor is a székhelyen fogják keresni az APEH-től kezdve mindenki, oda kell vinni a köny-veket is
a Ctv. szól a telephelyről és a fióktelepről
29
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
– a központi ügyintézés máshol folyik, de a gt. ténykedik ezeken a helyeken is
– telephely: a székhely és a telephely egy településen van
– fióktelep: a székhely és a fióktelep két különböző településen van
A külföldi cég HUN-i fióktelepe nem egyenlő a HUN gt. fióktelepével!!
C) tevékenységi kör
a társzerz.-ben meg kell határozni a tev.-i kört
– egy statisztikai nomenklatúrába kell besorolni: KSH TEÁOR-ja– a kocsmát fel kell lelni – mármint a megfelelőjét → Ez az alapítók kötelessége
a tev.-i kör meghatározása korlátozza a tényleges tev.-et
– márpedig – hiába illogikus – nem korlátozza
a j.képesség teljes!!!!! Ezt nem korlátozza a KSH közleménye
ha nem így lenne, vizsgálni kellene, hogy az adott ügyletre j.képes-e?
ha nem az, a szerz. érvénytelen, és a terheket az a külső, harmadik személy viseli, aki elfelej-tette megnézni, hogy nem j.képes a cég arra
más j.ágban lehet j.következménye:
· engedélyköteles tev.
· közigazgatási szankció
· adój.-i szankció, áfavisszaigénylés, stb.
maximum a gt. vezetését lehet piszkálgatnia a tagoknak, miért nem azt csinálja, amit az alapí-tók óhajtottak
– a belső viszonyban hat, de kifelé nem
30
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
6. előadásKisfaludi András23
Az alapító okiratok tartalmi kellékei – folytatás
D) a jegyzett tőkéről és rendelkezésre bocsátásának módjáról rendelkezni kell
– a „jegyzett tőke” számviteli fogalom, miért itt kell tárgyalni?
– szolgáltatására a tagok köt.-et vállalnak
A nem j.szem gt.-knél mindegy, hogy a tag vagyona-e, vagy a gt.-é, a tag mögöt-tes felelőssége miatt
A j.szem gt.-knél, ahol nincs mögöttes tagi felelősség, ott már bonyolultabb:csak a gt. vagyona áll helyt
a vagyoni hozzájárulás lehet:
pénzbeli
nem pénzbeli
a magyar gt.-nek HUN forintban kell szolg.-ni
külföldi szolg.-hat valutában vagy devizában
miért ne szolgáltassunk pénzt?
– igény van más típusú vagyonelemek bevitelére– elősegíti a tőkeáramlást is– az induláshoz kell vagyoni hozzájárulás: legyen miből gazdálkodni– az más kérdés, hogy használható lesz-e?– pl. 50 000 km-es trabimat felajánlom – nem igazán lesz használható
A bevitt dolgok idővel elértéktelenedhetnek: sértheti a kívülállók érdekeit
A vagyoni hozzájárulás tárgyát tulajdonba kell adni
tehát csak olyan dologról lehet szó, ami tulj. tárgyát képezheti
· dolog
· vagyoni jog
És a szellemi alkotás (beviszem a szabadalmam)? És bérleti j.-ot lehet tul.-ba adni?
már az kérdéses, hogy j.-on állhat-e fenn tulj. – talán az új Ptk. engedi
A gyak. hektikus: vki engedi, vki nem
23 Késett.
31
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Ahol a tag nem felelős mögöttesen, ott a szabályozás részletesebb
– szigorúbban van szabályozva a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás – logikus
A felsorolásban a „szellemi alkotás” külön nevesítése felesleges, mivel:
· a személyi rész nem átruházható
· a vagyoni rész pedig benne a vagyoni jogokban
A legfontosabb vagyoni hozzájárulás: az ingatlan (magas értéke van)
Igény: a gt., mint a villám tudjon megalakulni
Tény: a földhivatal mint a reumás csiga lassított felvételen
A Ctv. szerint csak a bejegyzett ingatlantulaj adhatja tul.-ba ingatlanát
És ha a bejegyzésre váró tagnak mégsem kerülne a tul.-ába az ingatlan, akkor a közben renge-teg köt.-et vállaló gt. hitelezői számára kiderül, hogy a gt. vagyona nem ekkora, hanem ekkora
Segítenek magukon: gyorsabb bejegyzést érnek el
A Ctv. alkotásakor a lobbi belenyúlt a mellékletbe: ha ingatlan a vagyoni hozzá-járulás tárgya, akkor az ingatlan-nyilvántartásban az egy széljegy még elfogad-ható, több viszont nem
DE: széljegyből nem derül ki, hogy a bejegyzést kérő ténylegesen j.osult-e ren-delkezni a tul. tárgyával!
– a társzerz tul.-t ruház át a tagról a gt.-re: logikus, hogy átruházni csak forgalomképes dolgotlehet24
– pl. épület egy részét, vagy csak az épületet föld nélkül nem lehet átruházni, csak együtt
volt olyan kísérlet is, hogy csak a szőlőtőkéket apportálták, a földet, amibe gyökeret eresztet-tek, azt nem → ez sem jött be
arra viszont van mód, hogy csak a tul. egy eszmei hányadát vigyék be
a széles körben még nem ismert know-how 25 bevihető-e?
a hitelező ezzel mit kezd?
Cégbság: a hasznát nem tudja mérni, de azt igen, hogy tényleg a gt. rendelkezé-sére bocsátották-e az ilyen ismereteket:
– valamilyen rögzített formában (írásos, számítástechnikai úton rögzített) át le-het és kell adni a gt. részére
A külföldiek trükköznek vele: „ideküldünk két embert, akiktől lehet majd kérdezni” → eznem működik
24 A vésnök megjegyzése: a dolgok közül is csak azok, amelyek nem állnak kizárólagos állami tulajdonban. Pl. a Balaton nem apportálható cégbe – konkrét jogesetalapján. Lásd: a jegyzetelt Ptk.-t! www.hok.ajk.elte.hu/jegyzettar25 Lásd Ptk. 86. § (3)–(4) bekezdéseit.
32
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
A jól ismert tag kiváló üzleti kapcsolatait vinné be – az ilyen képesség lehet-e apport?
nem, mert nem válik el a személytől
a cégnév és a hozzá kapcsolódó jó hírnév, „goodwill” ellenben bevihető!!
nehéz elhatárolni
Pl. Kagylós Ubul büféje → túlságosan is személyhez kapcsolódik, ezért nem
– a tervezési-szervezési ismeretek jöhetnek: ez teherautóra rakható, elvihető
az emberek kreatívak, mindig újabb trükk kieszelve, és arra kell reagálni
a kft. és rt. esetén nem lehet nem pénzbeli hozzájárulás a kötelmi alapú követe-lés
– LB szerint ez bizonytalan, még az elismert követelés is: mi van, ha nem be-hajtható?
A bevitt nem pénzbeli hozzájárulás értékelése:
– a kívülállóknak fontos, de belül a tagoknak is
Pl. én adok 100 Ft-ot, társam ad vmit, amiről azt állítja, hogy 100-at ér
– elvileg 50-50% a részesedésünk: egyenlő arányban illetnek meg minket a j.-ok
DE:
– ha az apport csak 50-et ét valósan?
A valós viszonyokhoz képest eltolódás keletkezik az apportszolgáltató javára!!
– ha az apport viszont 200-at ér, akkor a valós viszonyok a pénzbetétet szolgáltató irányábatolódnak el
a kívülállóknak lehet különösen hátrányos, kiváltképp kft. és rt. esetén:
– 200-at várt (100+100), de csak 150 (100+50) van
– kft. és rt. esetén nem is mehet tovább a tag felé
az értéken aluli bevitel talán kevésbé káros: megfontolta, felnőtt ember, tudja,mit csinál: lehet, hogy cserébe valamit kapott (a hitelező meg kellemesen megle-pődik)
De mindez közpénzből?!!
– az Áht. nem enged alulértékelni az áll.-i vagyont
Ha mégis megtörténik, kit kellene felelősségre vonni?
: a tisztviselőt kellene!!
Ehhez képest a szerz.kötő partnerre terhelve – aki felel a másik hülyeségéért
33
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
A túlértékelésre a Gt. is reagál – sérülnek a hitelezők érdekei
– egy ált. és egy rossz különös szabály
Az ált. szabály úgy szól, hogy aki nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgálta-tott, az felelősséggel tartozik a szolg.-kori értékre
– egyértelmű: elhasználódás
– amortizáció
A szolg.-tól számított 5 (öt) évig
Ha tehát mégsem ér a szolgáltatott dolog annyit, akkor fizetési köt. áll fenn
– a 100-nak mondott dolog 50-et ér, akkor 50-et még fizetnie kell!
Mindezzel a gt.-nek felel, másik tag eziránt nem perelhet
Egy kérdés persze felmerül: a szolg.-kor mennyit ért?
→ néhány esetben értékeltetni kell független szakértővel az apport értékét
nálunk a „független szakértő” a könyvvizsgáló – ő viszont nincs erre berendezkedve, gyakortanem tud ált. vagyonértékelést végezni
a bság ezt áthidalva könyvvizsgáló szakértőt vet be
és ugye az is egyértelmű, ha ő értékel, akkor tévedhetetlenül a reális értéket állapítja meg
– az általa megállapítottnál alacsonyabban is meg lehet állapítani a nem pénzbeli hozzájárulásértékét
ez tehát felfelé korlát, lefelé nem
ha tehát nem veszek igénybe könyvvizsgálót, akkor nincs korlát sem, lefelé sem felfelé: nincsmihez viszonyítani – mihez képest magasabb vagy alacsonyabb?
A társzerz.-ben azt is meg kell határozni: ki, mikor, mennyit szolgáltat
ha nem szolgáltat: régen kizárás
ma a tv. erejénél fogva rekesztődik kívülre
elj.: ha nem fizet, felszólítják erre, 30 napos határidő kitűzésével, és felhívják afigyelmét arra, hogy mi történik akkor, ha nem szolgáltat
ha ennek ellenére sem fizet, akkor a tv. kizárja
a kkt.-nél gondot okozhat: megszűnik a gt.!
ha már teljesített részhozzájárulást, annak a sorsáról a részletszabályok rendelkeznek
a többi magánszorgalomból26
Ha eddig minden megfelelő tartalmú és formájú, azzal csak egyet léptünk előre
26 Készítők megjegyzése: ez nem azt jelenti, hogy nem kell megtanulni.
34
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
A gt. bejegyzése
a megyei bságok egyikénél – az illetékesnél –, mivel ők vezetik a cégjegyzéket
– oda kell benyújtani a kérelmet a bejegyzésre
Határidő: 30 nap a létesítő okirat keltétől – a késedelem bírságolva
ügyvédkényszerAkkor lehet több, ha maga az alapítás is engedélyköteles – pl. bank
Ha csak a végzendő tev. engedélyköteles, attól még bejegyezhető
A cégbság pnp-ban megvizsgálja, majd dönt a bejegyzésről
lényeges kérdés: j.szem. lesz-e?
ha a válasz nem, akkor gyorsított elj. – 30 napos határidővel
ha a válasz igen, akkor lassabb elj. – 60 napos határidővel
Egyszer mód van hiánypótlásra, rövid határidővel
Ha cégbságot kötő határidő lejár, akkor a cégbság vezetője intézkedik, de nem abejegyzésről, hanem a cégbíró nógatásáról: 8 nap van erre
Ha ez az idő is eredménytelenül telik el, a gt. bejegyződik magától
– félelmek voltak, hogy micsoda szörnyszülött gt.-k fognak létrejönni, egyforintos alaptőkéjűrt.-k, egytagú kkt.-k, stb.
Alaptalanul: de vannak pozitív hozadékok, pl. jobban tartott eljárási határidők
A vizsgálat eltérő mélységű a különböző társasági formák esetén:
– kkt., bt. esetén megvannak-e a kellő papírok, j.szerű-e az alapítás, stb.
– j.szem. gt. esetén tv.-ességi szempontú vizsgálat, teljesebb
Az utolsó lépés: a Cégközlönyben való közzététel – amiből talán egyszer e-Köz-löny lesz27
– a bejegyzési elj. így is nagyon hosszú, a gazd. nem tűri el, hogy három hónapig csak mal-mozzon
– régi Gt. → a létesítésre visszamenőleges hatállyal jött létre a gt.– Gt. → a bejegyzéssel és a jövőre nézve jön létre a gt.
a bejegyzésig pedig a GER-ból importált konstrukció, az előtársaság működhet
ami szükséges ehhez: ellenjegyzett létesítő okirat
eltérések, azonosságok:
ugyanazok a j.-ok illetik meg, mint a létrehozni kívánt gt.-t
27Mára már azzá vált. 2004. január 1-je óta a 2003. évi XLIX. törvény 16. § (1) bekezdése állapította meg a Ctv. 7. § (1) bekezdésének szövegét.
35
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
tagot viszont nem zárhat ki
társzerz.-t nem módosíthat (kivéve hiánypótlás esete)
üzletszerű gazd.-i tev.-et nem végezhet, csak előkészületeket végezhet
a gazd.-i tev.-et a bejegyzési kérelem benyújtásától kezdheti meg
ha a tev.engedélyköteles, akkor azt csak a bejegyzés után kezdheti meg
sokak szerint a méhmagzat j.állásával lesz rokonítható
36
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
7. előadásKisfaludi András
a tanulandó szövegállapotok: 2005. január 1-jei!28
Az alapítási elj. vége felé (kérdezget)
A gt. az elj. végén be lesz jegyezve
a bejegyzés j.következménye: a bejegyzéssel és a jövőre nézve jön létre a gt.az ellenjegyzett okirat és bejegyzés között előtársaság működikcsak a bejegyzést követően végezhet engedélyköteles tev.-et, a kérelem benyújtásáhozkötve az üzletszerű gazd.-i tev.a bejegyzés egy közhiteles nyilvántartásba történik → az áll. elismeri valósnak a bennenyilvántartott tényeket és adatokat
a létesítő okirat érvényessége csak szűk körben támadható ezutánegy új szabály29 szerint az is csak az alapítástól számított 6 hónapigaz okok is meghatározva: nem a szerz.-ekre vonatkozó ált. okokról van szó
hitelt folyósítok X kft.-nek, mert megnéztem a cégjegyzékben, hogy van ilyen kft., atörzstőkéje pedig megfelelő
Aztán jön a nagy bukta: nincs ilyen kft.
Az első tárj.-i irányelv is már előírta ezeket az eseteket → ezek már a cégbsági elj. soránkiderülnek:
nincs a gt.-nek neve
az összes alapító cselekvőképtelen: 2. Zárt Osztály Kft., Budapest, Nyéki út 12.; ZuglóiÓvoda Kft.
ez persze lehet, hogy nem derül ki, cégbság nem tudja, elvileg lehet az ovisoknak is gt.-jük
a bejegyzés még nem j.erős, akkor lehet támadni az ált. szerz.-i hibák miatt is
– (közös) téves feltevés, tévedés
ez a merevség és fixség a szerz.-sel nem mindig fér össze, de a kívülállók védel-me viszont indokolja ezt a megoldást
A társaság szervezetének és működésének szabályai30
Ezek a szabályok nem önmagukért való technikai szabályok: van oka ált. annak, hogy ígyszabályozták az adott kérdést
A legkisebb gt. is tagjaitól elkülönült szervezettel kell rendelkezzen28Ez a 2004-2005. év téli vizsgaidőszakára értendő, 2003 őszén a 2004. január 1-jei szövegállapot kellett.29Ctv. 48. § (2) bekezdés.30 Kevésbé tér ki rá.
37
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
legalább kétféle, de inkább háromféle funkció ellátására van szerv
1. dönteni kell → legfőbb szerv
2. a döntést kifelé képviselni kell → ügyvezetés
3. elkülönült ellenőrző funkció → feb és könyvvizsgáló
– kívül és belül!
az egyszerű modellből kiindulva: 1. és 2. egymással hierarchikus visz.-ban állnak, 1. a leg-főbb, ő dönt
legalábbis így hinnénk: nem mindig pont így működik
1. a tagok összessége képezi:– tagok gyűl.-e → kkt., bt.– igazgatótan. → kv.– taggyűl. → kft. (fakultatívan kkt. és bt. esetén)– közgyűl. → rt.
a határozatképességhez a kicsiknél minden tagnak jelen kell lennie a nagynál nem szükséges,mert kivihetetlen
pl. Óriás Rt. – a részvényes átlagosan 0,1% szavazatot megtestesítő részvénnyel bír, mégis tel-jes egészében részt vehet a közgyűlésen
emellett a részvényestől azt sem várhatjuk el, hogy kikupálódjon, indítványozzon, stb.
– ő azt az egy szavazatot tudja leadni
– ha el is ér vmit, akkor is sokkal többet fektetett bele, mint amennyi hasznot szerzett ezzel, aráfordítást viszont teljes egészében ő viseli
minden döntést nem hozhat meg a legfőbb szerv
más döntési pozícióban lévő is kell – az ügyvezetés
ebből fakadó kérdés:
hogyan oszlik meg a döntés j.-a?
kettős funkció:
· dönt
· végrehajt
a fontos ált. a legfőbb szervé, maradék az ügyvezetésé
jó, ezt nézzük meg a valóság oldaláról:
– az Óriás Rt. közgyűlése elfogadja az éves beszámolót
– amit az átlagember nem ért meg
– ő nem fogja kiképezni magát közgazdaságtanból
– a tagok nem értik és nem tudják szükségszerűen, egyáltalán miről van szó
38
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
tehát csak formailag dönt a legfőbb szerv
– szinte sosincs érdemi vita róla, az ügyvezetés előkészíti, ők pedig rábólintanak
az ügyvezetés meghatározó: neki van apparátusa – a legfőbb pedig formai sze-repre kárhoztatva
pl. az alaptőke felemelés kezdeményezése szinte kizárt a tag részéről
2. az ügyvezetés saját hatáskörű– és nincs taxálva, mint a legfőbb szervé– a hatásköre nem elvonható → értve ez alatt a már megkapott hatáskört– lehet bővíteni a legfőbb szerv hatásköréttehát ha vmi nem a legfőbb szerv hatásköre → az ügyvezetéséés ez nem is piszkálható ad hoc, konkrét ügyben
ritka az ügyvezetés javaslatának leszavazása
a régi Gt. lehetővé tette a hatáskörelvonást, de ez az ügyvezetés eszköze volt a felelősség áthá-rítására
az ügyvezetésnek van szükséges üzleti tapasztalata
legfőbb szervi választásokon nyeri el tisztségét (a visszahívásról és díjazásról is a legfőbbszerv dönt)
az egyes tul.-i körök jól lepaktálnak egymással → a legfőbb szerv itt sem autonóm döntéshozó
a paktum be nem tartása természetesen nem rendelkezik tárj.-i vonzattal
39
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
8. előadásKisfaludi András
A szervezet
Folytatjuk a legfőbb szerv nimbuszának tépázását
– elvileg „legfőbb”-sége alapján bármilyen döntést meghozhatna
– logikus: a gt. tagjaiért van, és a tul.-i érdekeltség motiválja őket a megfelelő döntésre
A 19. § (2)31 akkor viszont miért van?
– kellő körültekintéssel elj.-t → tudja vagy tudnia kellene
– a tagok miért ne tehetnék tönkre a dolgukat? → én is kidobhatom a rossz székem
Magának a gt.-nek felel az, aki rongál
a tagok többségének akarata hátrányos lehet a gt.-nek, ezért maga a gt. támadja meg a hat.-ot
– erről az ügyvezetés dönt: fellép-e a tagok döntésével szemben
(ki ne váltana le egy ilyen ügyvezetőt?)
Tételezzük fel mégis, hogy végigviszik: szegény bíró hogyan állapítsa meg, hogy melyik ér-dek a gt.-é → a gt. a tagjaiért van
Új közgáz szemlélet:
léteznek országnyi cégek → ez már nem magánügy
– országos, pol., munkaügyi, gazd.-i kérdés
Tehát a gt.-nek igenis van társ.-i jelentőssége
Vagyis van olyan pont a gt. érdekkörében, ami lehet, hogy ellenkezik a tagjainakérdekeivel
A szemlélet létező
– a multi úgy véli, hogy HUN-on már nincs jövője → de a kivonulása gazd.-i, foglalkoztatásiés egyéb zűröket okoz
– viszont neki gazd.-ilag hátrányos: csak az ő pénze van benne
– mégis elvárt: ne vonuljon ki
Az ügyvezetés látja át csak az óriáscéget
a tag érdekei így is sérthetőek – csak ügyesen
Elképzelhető, hogy a gt. tagjainak 100%-a áll szemben a gt.-vel
– meddig terjed a felelősség határa?
31 19. § (2) Azok a tagok (részvényesek), akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaságjelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért.
40
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Ha a tagok úgy döntenek, a gt. megszűnik → ennél nem lehet jobban sérteni a gt. érdekeit
– itt elképzelhetetlen a beavatkozás
Egyes döntéseket igenis meg kell engedni
különben a tagok jótékony szervezetté válnak, akik elősegítik a foglalkoztatást,fejlesztik a nemzetgazdaságot és a közjót szolgálják
Talán a közjón kívül más célt kellene választani: mégiscsak a saját bőrüket vi-szik vásárra
– az ügyvezető(k) is felelősek
– a bt. és a kkt. esetén a tagok sorából kerül ki az üzletvezető
– a kft., rt., kv. esetén lehet nem tag!
Ennek vannak következményei:
– ő hoz döntést
– de a döntés következményeit a gt. és a tagok viselik
Felelősség
A felelősségi szabályok itt logikusan másképpen épülnek fel
29. § (1)32 → fokozott gondosság és
§ a gt. érdekeit kell elsődlegesen szolgálnia
§ e szabályok megsértése felelősségét megalapozza,
DE nem az ált. elvárhatóság, hanem szigorúbb mérce
egy ideig az objektív felelősség irányába mozdul, de az nem helyes: a tv. tartal-mazza a „vétkesen” kitételt
pl. az ált. elvárhatóság helyzetfüggő:
– tömegszerencsétlenség esetén tőlem kevesebb várható el,
– mint dr. Mészáros Géza sebész-főorvostól
az ügyvezető arra nem hivatkozhat, hogy ő nem ért ahhoz, amit csinál
nem objektív, veszélyes üzemi felelősség
csak a tv. szájbarágós: többet kell az ügyvezetőtől elvárni
a gt. érdekeinek elsődlegessége – van másodlagos?
eredeti szövegtervezet szerint: a tagok másodlagossága, ill. ne az egyes tagokérdekében, de a tagok akaratának összességéből áll össze a gt. akarata!
32 29. § (1) A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdaságitársaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály), illetve a gazdasági társaságlegfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályaiszerint felelnek a társasággal szemben.
41
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
A tv.hozó: a gt.-nek lehet saját, egyéni érdeke
az ügyvezető nem felel azért, mert a gt.-t szem előtt tartva járt el
a gt. vesztesége nem csak a tagoknak rossz – vagy nekik még egy ideig nemrossz
Mellékes kérdések szervezeti j.-ból
a legfőbb szervek ülését az ügyvezetés hívja össze
de van arra kisebbségi j., hogy valahogy az ülés összehívását elérjék
a napirend meghatározása is az ügyvezetés j.-a
a kicsik kiegészíthetik
alig tudnak vmit a tagok, azt se, hogy miről fognak beszélni és ált. csak a napi-renden szereplő kérdésekről lehet beszélni
csak ha mindenki ott van és egyetért, akkor lehet ettől eltérni
a rt. közgyűl.-énél ez tul.képpen kizárt
Egy döntés felkerülése
megtárgyalás, és az előírt többséggel dönt
Mit tudhatunk a gt. ügyeiről?
a létrejöttéről tudunk → Cégközlöny (bárki hozzáfér)
az éves beszámolót néhány cégnek – nem mindnek – közzé kell tennie
ha bemegyek a székházba, hogy nekem infók kellenének a gt.-ről, akkor a por-tás ívesen kihajít;
veszek gyorsan egy részvényt, és bemegyek a székházba, hogy nekem infók kel-lenének a gt.-ről, de a portás akkor is ívesen kihajít
A tag sem tud esetenként többet, mint a kívülállók (a konkurenciának egyszerűis lenne a dolga: venni kellene egy részvényt, aztán át lehetne nyálazni az el-lenfél könyveit)
az ügyvezető tud a dolgokról → fel kell világosítania a tagokat
27. § (2)33 betekintés is van a könyvekbe!
a (3) bek.34 viszont korlátoz: az üzleti titkot nem sértheti
a gt. titkolózhat saját tagja előtt!!
33 27. § (2) A vezető tisztségviselők kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba valóbetekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag kérelmére a cégbíróság kötelezi a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve abetekintés biztosítására.34 27. § (3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlása nem sértheti a gazdasági társaság üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.
42
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a teljes nyitás sem jó: lásd fenn, vesz egy részvényt, áttúr mindent
sőt, az érdekeit sértő dolog is elzárható a kérdések elől!
A gt. tagja nem j.osult minden infóra – a kft.-ben is megtörténhet, de itt egyszerűbb ez ellenfellázadni
Ha a nagy gt. vezetője be van betonozva: drága leváltani
A tagok nem is nagyon ácsingóznak infóért, ha megkapják a maguk kis jövedelmét, ami jár
A nagy szigor sem jó az ügyvezetők kárára
– senki nem akarna ügyvezető lenni
– vagy a gt.-vel köttet rá biztosítást
– persze van felső összeghatár
– drága, mert kalkulálhatatlan – ezért van felső határ
– senki nem merne kockáztatni:
– ha véletlenül nem jönne be, csak pármilliárd €-t kellene kicsengetnie
– ha bejön, akkor a gt. nyer rajta sokat, ő meg szinte semmit → jó ez neki?
Inkább nem kockáztat
A bsági gyak. visszalendül: inkább vállaljon ésszerű kockázatot
A vezető összesen legfeljebb 3 (három) gt.-ben lehet vezető – 22. §35
a rt. ügyvezető szerve az igazgatóság: tagjai az ügyvezetők
– ők nem ülnek minden nap, inkább ¼ évente
az Óriás Rt. nem így működik, a tv. beszélhet arról, ami tetszik
az igazgatóság távlati terveket gyárt, célokat tűz ki
az igazgatóság tagja gyakorta annyit ér, mint egy egyszerű gt.-tag: jó esetben elolvassa az elő-terjesztéseket
tehát ők nem ügyvezetnek, nem értenek hozzá, de mégis felelősek ezért
van j.rendszer, amely tudomásul veszi, és szabályoz menedzsertanácsot, aminek a tagjait be iskell jegyeztetni
UGRUNK
35 22. § (1) Vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg. A megválasztott személy az új tisztsége elfogadásátólszámított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már vezető tisztségviselő, írásban tájékoztatni köteles.
43
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Egyéb: a gt. törvényességét biztosító intézmények
van, ami eléri ezt a célt, és
van, ami nem erre való
cégbság felügyel → hivatalból
A Ctv.szerint ott folyhat ez a pnp, ahol más hatóság nem jár el
pl. tűzrendészeti kérdésben nem a cégbság jár el
van rendes bsági felülvizsgálat – vki perel
ameddig erre van lehetőség, a cégbság nem jár el
kezdeményezheti:
· tag
bármely szerv hat.-át felülvizsgáltathatja
· vezető tisztségviselő
· feb tagja
utóbbi kettő csak a legfőbb szerv hat.-át
okok:
· tv.-t, más j.szab.-t sért a hat.
· alapszabályt, más hasonló szabályt sért
· létesítő okiratot
NEM ok a határozat célszerűtlensége vagy gazd.-talansága
CSAK j.szab.-sértés
Határidő: kétféle határidő van
a j.osult tudomásszerzésétől számított 30 nap – szubjektív
a hat. meghozatalától számított 90 nap – objektív
– tovább nem lehet bizonytalanságban tartani a gt.-t
44
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a túlnyúló napok már nem játszanak
a régi egyszerűbb volt: a hat. meghozatalától 30 nap
a kezdő időpont lényeges
választottbság mondta ki: ha vkit nem hívnak meg és hat.-ot hoznak, akkor az nem létező hat.,mert nem volt legfőbb szervi ülés sem!
Bság: létezik a legfőbb szervi ülés és hat.-ot is hozott, ami 90 napon belül megtámadható
ha lejárt: pech, mert anyagi j.-i határidő, nem kimenthető, nem igazolható: „a viszontlátásra!”
45
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
9. előadásKisfaludi András
Kisebbségvédelem
ez érdekvédelem: hogy fér össze a tv.-ességgel?
a legfőbb szerv a többségi elven működik: akkor meg minek a kisebbségvédelem?
kisebbségben van, aztán kész
álljon össze másokkal, és többség lesz
az persze előfordulhat, hogy vkié az 50%+1 szavazat
a tárj. meglenne nélküle: az üzleti érdek határozzon meg
de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tőkét többen adták össze
· ha lenne vkinek egymagának elég ereje, megcsinálná maga
· ha már többen adták össze, tekintettel kell lenni rájuk is
· különben nem szállnak be, a gazd. elveszti őket
kapnak bizonyos j.-okat:
· napirendet illetően
· kifogáshoz való j.
· vizsgálat
· egyebek
Cél: legalább a hangja hallatszon
DE döntési j.-ot nem eredményez
Értéke kétséges: összehívhatja a legfőbb szervet, de ott a többség dönt
Egy hatékony mód: az egyhangú döntés, ami viszont ritka
Tehát döntést ki tud kényszeríteni, de nem feltétlenül a maga javára
A gt. megszűnése
Látható a gt. „élete”: keletkezik, működik, megszűnik
A megszűnési ok és megszűnési elj. KÜLÖNBÖZIK
A Gt. szabályozza a megszűnési okokat
– a megszűnési ok egy folyamatot indít el, amely végén a gt. megszűnik
46
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
A gt. bejegyzésétől létezik, törlésétől megszűnik
– a törlés eredményeképp szűnik meg
– lehet, hogy „haldoklik”, de „meghalni” a törléssel hal meg
Az 53. §-ban36 lettek felsorolva a megszűnési okok
– pl. b) pont: elhatározza megszűnését – a legfőbb szerv dönti el
Ha elhatározzák, akkor az ok miatt indul meg az eljárás, amelynek a végén a törlésig lehet el-jutni
– lehet felszámolási eljárás [g) pont37]
– a bság – és nem cégbság – kimondja a cég felszámolását és törölteti a céget
– lehet végelszámolási elj.
– nem megszűnési ok!!!
Nem az elj. a megszűnés oka!!!
→ pl. eldöntik, hogy megszűntetik a gt.-t [b) pont]
ez elindítja a végelszámolási elj.-t, aminek a végén a gt. megszűnik
– lehet hivatalbóli törlés [f) és g) pontok38]
– ilyenkor nincs végelszámolás → egyébként a végelszámolás a szokásos elj.-i rend
Tehát:
· felszámolás
· végelszámolás
· hivatalból való törlés
a három elj.-i mód, ahogy eljuthatunk a törlésig
A törléstől pedig megszűnik a gt.
A cégbság megszűntnek nyilváníthatja a gt.-t
· törvényességi felügyeletet gyakorol
· ennek során észleli a tv.-ellenességet, ezt szankcionálja
36 53. § (1) A gazdasági társaság megszűnik, haa) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését;c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását);d) tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek;e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;f) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését;g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;h) e törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják.(2) A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg.
3753. § (1) A gazdasági társaság megszűnik, hag) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
38 53. § (1) A gazdasági társaság megszűnik, haf) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését;g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
47
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
· ha a gt. a tv.-ellenességet a felhívás ellenére sem küszöböli ki, vagy nem küszöböl-hető ki
A felszámolás és a végelszámolás kapcsolata:
felszámolást a gt. fizetésképtelensége esetén rendelnek el
végelszámolást más okból
A cél közös: a gt. vagyonát véglegesen rendezni
· behajtani a követeléseket
· kielégíteni a hitelezőket
Ha van j.utód, akkor nem kell végelszámolni: nincs lezárva a működés
Hivatalból való törlés
a „fantomcégek” ellen
j.-i értelemben létezik, de a cégbság nem képes vele kapcsolatba kerülni
székhelyén üres telek, vagy van épület, de ott sosem hallottak a cégről, esetleg már harmincéve elköltözött onnan
a cégbság ilyenkor minden címet megnéz – telephely, fióktelep, és a vezető tisztségviselők la-kóhelyét is
DE nincsen semmi
A Ctv. erre elj.-t intézményesít – 2004. január 1-jétől lényegesen megváltoztak a szabá-lyok
2004. január 1-jét megelőzően: nincs a székhelyén → elj. megindul
Cégközlönyben hirdetmény:– aki tud valamit a cégről, jelezze = „kifogás”
Ha határidőn belül semmi, akkor törlik
Ha vki a cég székhelyéről valós adatokat tud közölni, akkor a cég megmenekül-het
Ilyenkor nincs végelszámolási vagy felszámolási elj.
– hitelező keservesen sír: „velem mi lesz?”
– hiába kifogásol: ha nem tudja hol található – Cégbság: „hová küldhetem a felszámolót?”
Jó módszer: agyonadósodik a cég → kell adni egy ötezrest a postásnak, aki visszaviszi a leve-let ;-) → cégbság nem találja a céget, kivégzi hát
Ha a cégnek így is van fellelhető vagyona?
a hitelezők vágyakoznak, de csak vágyakozhatnak
A cég tagjai elől is eltűnhet – két év múlva értesülnek: a cég törölve
48
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
2004. január 1-től cizellált a szabályozás
a cégbság az ismert címeken nem találja a céget, ott az nem működik, a képviselő eltűnt
Az elj. megindul
a cégben 25, 50, 75%-os szavazati aránnyal rendelkező tagok neve be van jegyezve
– a cégbság megkérdezi őket, mi a véleményük
– felhívják őket: állítsák helyre a törvényes működéstpl. a székhelyen vegyék át a leveleket (a központi ügyintézés helye)azért őket, mert ők tudnak tenni valamit
– eszközöket is kapnakpl. a legfőbb szervet összehívhatják – jó akkor, ha az összehívásra jogosult elhunyt pl.
– 60 nap van erre
ha nem reagálnak – vagy maguk is fantomok
– ha annak ellenére nem tesznek semmit, hogy tehettek volna, felelősek a tartozásokért
– esetleg annak ellenére is, hogy a cég kft. vagy rt.volt
az elj. tovább folyik
1. a cégbság végzést hoz: meg kívánja indítani a törlés iránit elj.-t
2. felhív: aki tud bármilyen adatot a működésről, az jelezze
3. a cégbság vizsgál: van-e vagyona → ennek kiderítése érdekében közhiteles nyilvántartáso-kat kereshet meg
a. ha találtak vagyon, akkor a törlés iránti elj.-t megszüntetik, elindítják a felszámolási elj.-t – a felszámolási elj. nem feltétlenül csak fizetésképtelenség esetén indítható!
b. ha nincs vagyon (nem található), nincs a cég létére vonatkozó adat sem, akkor az elj. to-vább folyik
4. a céget törlik
Törlik, pedig még lehet, hogy valahonnan előbukkant vagyon, aminek tulajdo-nosa a törölt cég (volt)
Erre van az új „vagyonrendezési elj.”
· vagyon rendezőt rendelnek ki a felszámolók közül és helyett
· mivel már megszűnt a cég
Ő pedig értékesít, a befolyt összegből hitelezőt kielégít – ha még maradék is lenne, akkor aztszétosztja a volt tagok között
: Ha van vagyon, nem tűnik el a cég ;-)
A nyilvántartásokba is bejegyzik – hiába „csak” a vagyonrendezővel szerződik a vevő
49
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
10. előadásKisfaludi András
Jogutódlás
lényeges különbség van aközött, ha
· van jogutód, illetve, ha
· nincs jogutód
az sem mindegy, mennyi van, ha van
tisztázni kell, melyik jogutód miért felel
Ha a jogutód gt. nem tud felelni, akkor a társaság korábbi tagjai felelnek
Ha nincs j.utód, akkor a tagok felelnek (ugyanaz a végeredmény)
Tagok a megszűnést követő 5 (öt) éven át felelnek, ~ elévülés, kivéve, ha a gt. köt.-e korábbanmegszűnik
: egyszerűbb lenne az elévülést használni…
kkt.:– itt a gt. megszűnése nem mentesíti a tagot a felelősség alól
a kft., rt. esetén viszont a korlátozott felelősség át lett törve, de csak annak erejéig, amennyit agt. megszűnésekor kapott
ha utóbb – a megszűnés után – merül fel jogos igény, akkor a megszűnés pillanatában a hitele-zőkkel szemben helytállásra rendelt vagyon [értelmezhetetlen így, kiegészítés szükséges]
: vigyázni kell arra, hogy jelentős különbség az „erejéig”, „mértékéig” szavak jelentéseés az „arányában” jelentése között, Nem szabad keverni‼
Az „arányában” ugyanis korlátlan felelősséget jelentene! pl. 1:2 arányban fele-lünk, mert 100 és 200 pl. a hozzájárulásunk, termeltünk 3 000 000 adósságot,akkor ha ezt a hozzájárulásunk arányában viseljük, akkor 1 000 000 és 2 000000 az általunk fizetendő összeg!
Ha mértékéig, és 100, ill. 200 a betett összeg, akkor ezzel felelünk: a 3 000 000-ért a 300-zal: 2 999 700-ra nincs fedezet, de senki nem kötelezhető az ezért valóhelytállásra
Ezért a „mértékéig” szó helyes itt
A rendszer elvileg zárt:
· leképeződik: a gt. elkülönült jogalany
50
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
· megszűnés után már nem állhat helyt
· kivéve a volt tagok, de csak a megszűnéskor kapott vagyon mértékéig
Vegyünk példaként egy kéttagú kft.-t:
vagyonát a tagok saját célra használják fel (kiszedik belőle a pénzt, majd hagyják csődbe men-ni)
Pl. behoznak egy óriási importárut, majd jó áron eladják, de vámot, adót nem fizették ki, apénz eltűnt, a gt. pedig tönkrement
Majd alapítottak egy újat
Nem lehet abszolúttá tenni – alapelv a korlátolt felelősség, de nem abszolút
GBR, USA, GER → a bírói gyak. alakítja ki
Taxivállalat
ügyeskedtek: minden egyes autóra alapítottak egy kft.-tésszerű → pl. ha egy kocsi balesetet okoz, akkor az az egy kft. felel, az is az immár totálkárostaxijával ;-) és nem a nagy vállalat
A bság úgy véli, hogy ez így nem helyes, az egész gazdasági egység felel, hiába a sok pici j.-ielem
GBR-ban a II. világháború alatt lekapcsolták a német cégeketLondonban bejegyzett, GBR honosságú cég olajjal kereskedik– stratégiailag fontos– tagjai viszont németek!
A tag ≠ gt!
A Lordok Háza jogi bizottsága (GBR legfelsőbb bírósága): a szabályozás céljának megfelel,ha ezt a céget is elkapják
Még egy jogeset:
Az igazgatóval megbízatása megszűnésekor kötnek szerz.-t, hogy három évig nem végez ilyentev.-et, pláne nem konkurensnél
Azt azonban látják, hogy ő üzletel az ügyfelekkel, és viszi el őket
„ááááááá, az egy gt., a feleségem, én és a lányom vagyunk tagok, és én nem isvagyok vezető tisztségviselő, valójában a gt. üzletel!”
a bságot nem sikerült ezzel meggyőzni…
Meg még egy:
dr. Szuperagy Hugó feltalálja az örökmozgót és szabadalmaztatja → majd eladja egy gt.-nek
51
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
abban állapodnak meg, hogy Hugó az örökmozgó hasznosítása folytán befolyt nyereségből,annak meghatározott %-a erejéig részesül
egy ideig megy,majd látja, hogy bár árulják az örökmozgó révén előállított terméket, de ő egy fillért sem kap
gt.: „hát, a szabadalmat apportáltam egy másik gt.-be, amikor abba tagként beléptem → márnem az enyém”
A bság nem cizellálta, egyszerűen kimondta, hogy jár a pénz a feltalálónak
A fenti jogesetek „eltekintés” az elkülönült j.-alanyiságtól, „lepel fellebbentése”,az elkülönül jogalanyiság „áttörése” néven ismeretesek
– főként megszűnéskor jelentkezik problémaként (56. §39)
megszűnik a gt.
a tag mégis felel, ha visszaél a korlátozott felelősséggel
Na de hogy lehet azzal visszaélni?
a tag tudja, hogy a gt. felelőssége fennáll, és azt is, hogy neki a gt. tartozásai-ért korlátozott a felelőssége, ÉS direkt elvonja a gt. vagyonát, ami egyedül ké-pezi a hitelezők követelésének kielégítési alapját
Mi történik, ha ugyanezt a gt. működése alatt teszi?
a j. nem érdeklődik az iránt, hogy ki hogyan rongálja saját dolgát, MÍG nemérinti a kívülállók érdekeit
: jó helyen van elhelyezve a Gt.-ben ez az intézmény, itt, a megszűnés szab.-ai között
a felszámolás során 10-15% behajtható legfeljebb – egyes ezzel foglalkozó bírákszerint legfeljebb 1% (‼)
ez egy plusz lehetőség a hitelezők kezében, ha a tag a fenti módon járt el
DE kezeletlen maradt néhány olyan eset, amikor szintén szükség lett volna „áttörés”-re
– és ha eddig nem voltak a bírók kellően rugalmasak, akkor ezután még kevésbé lesznek azok– a fenti esetre – az ellopott ügyfélkör esetére – nem alkalmazható
– a befolyásszerzés szintén gond → ha egyedül képes mindent meghatározni, akkor feleljen
Csak egy eset:
még hatályos volt a régi Gt., de már az újra tekintettel született meg a határozat
39 56. § (1) Ha a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátlan és egyetemleges volt, a helytállási kötelezettsége is
korlátlan és egyetemleges a megszűnt gazdasági társaság kötelezettségeiért. A tagok között a helytállási kötelezettségre tekintettel felmerült tartozást a felosztotttársasági vagyonból való részesedésük arányában kell megosztani.(2) Ha a tag felelőssége a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a tag (részvényes) felelőssége a társaságmegszűnésekor felosztott társasági vagyonból a tagnak (részvényesnek) jutó rész erejéig áll fenn a megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért.(3) Nem hivatkozhat korlátozott felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt. Így a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik a társaságelkülönült jogi személyiségével és korlátlan felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nemelégített kötelezettségeiért.
(4) Különösen fennáll a tagok (3) bekezdés szerinti felelőssége, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, illetve, ha a társasági vagyont saját vagy másszemélyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeitharmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.
52
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
– gt. ígért egy csomó embernek lakást, de csak ígért, a befizetett pénzt pedig jól zsebrevágta
– gt. megszűnik → nem felel
– a tag korlátolt felelősségű → ő sem felelne
DE mégis felel, mert visszaélésszerűen vonták el a pénzt
– csak a Gt.-ben van benne a szabály, de hivatkozza a még nem hatályos tv.-t a bság
: elég lett volna a Ptk. 339. §40 szerinti kártérítés, nem kellett volna ezzel ügyeskedni
a szab. a tagokra vonatkozik, nem a vezetőkre – „de hát én nem is vettem részt aműködtetésben!”
Külföldi bságok akkor is felelőssé teszik a tagot, ha befolyásolni képes a vezető tisztségviselőtés él is vele (GBR: „árnyékigazgató”)
A közkereseti társaság
nem j.szem,tagok felelőssége korlátlan és egyetemlegesszemélyegyesítő jellegű
Alapítás:
társzerz. megkötése éstöbb személy szükséges
A társzerz kötelező elemei:
csak az általános részben felsoroltak – nincs plusz elem, amit hozzátettek volna
A társ. szerz. esetleges elemei:
· lehet taggyűlést létrehozni a tagok gyűlése helyett
· személyes részvétel, közreműködés
Belső és külső jvisz.-ok vannak megkülönböztetve
Tagok egymás között tag/kifelé és gt. között
belül:
a) vagyoni hozzájárulás
b) részesedés a jövedelemből
ad a) meg kell határozni a jegyzett tőkét – annak mértéke viszont nincs meghatározva40
Ptk. 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adotthelyzetben általában elvárható.
(2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti.
53
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
elvileg ketten 1-1 Ft-tal (2 Ft‼) tudnak kkt.-t alapítani‼
cégbság vizsgálta: arányban áll-e a kitűzött céllal?szerinte adott esetben nem → nem jegyezte be!
LB: megsemmisíti a végzést és új elj.-ra utasítja a cégbságot, mert bármekkoraösszeggel lehet alapítani
: azért mégsem ajánlott 2 Ft-tal alapítani… jó lenne, ha cégbság kiszűrhetné a kirívó ese-teket
ha a kkt. nem rendelkezik tőkével, akkor a tag felel
LB az utóbbira volt figyelemmel:
úgyis ott van a fedezet, végső soron mindegy, hogy egészen pontosan hol van:– a tagnál vagy a kkt.-nél, míg szükség nem lesz rá
DE a veszteség sem ok arra, hogy a tőkét növeljék
Az sincs rögzítve, hogy mennyi legyen a pénzbeli, és mennyi a nem pénzbelihozzájárulás, sem ezek aránya → akár csak apporttal is alapítható kkt.!
ad b) nyereség és veszteség
itt eltérhetnek a tv.-től
ha nem állapodnak meg másban, akkor a vagyoni hozzájárulás arányában
a societas leonina azonban kizárt
Évente el kell számolni– de kevésbé szigorú, mint más beszámolók
tag felelőssége kifelétudjuk: korlátlanul és egyetemlegesen, DE elsősorban a gt. felel‼
a hitelező beperli a gt.-t, kap végrehajtható hat.-ot 3-5 év múlva
– de a gt.-nek nincs végrehajtható vagyona
– beperli a tagokat, s kap végrehajtható hat.-ot 3-5 év múlva → össz 6-10 év
EHELYETT perelhető együtt a gt. és tagjai
Szinteken helyezkednek el:
A tagok csak a második szinten, másodsorban felelnek – ott viszont egyetemle-gesen
A bság a kkt.-t és a tagokat együtt marasztalja, tagok között egyetemlegesen – az ítélet úgyrendelkezik, hogy a kkt.-t marasztalja, és amennyiben a megítélt követelés nem behajtható,akkor lehet csak végrehajtás alá vonni a tagokat
54
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
És mi van a tag magánhitelezőjével?
hitelező1
kkt. hitelező2
tag1 tag2 tag3
hitelező2 nem a kkt. hitelezője, hanem a tagé!
azért adott kölcsönt, mert az látta, hogy van egy Rózsadombon álló ház, két kocsi,négy nyaraló → de ez mind a kkt.-jüké!
abból indulhatunk ki, hogy a tag tartozásaiért a gt. vagyona nem áll helyt
de ha a tagot végrehajtás alá vonták, a vagyona részét képezi a gt.-beli részese-dés!
kívülálló gyakorolhatja a felmondás jogát‼ – mármint a tag helyett
három hónapra, indokolás nélkül
ekkor el kell számolni vele, részét ki kell adni
ez pedig már nem a gt. vagyona, hanem a tagé, a végrehajtó pedig ráteszi a kezét, a hitelezőpedig dörzsölheti össze a sajátját
Egyedülálló, hogy kívülálló gyakorolhat felmondási jogot
Ha viszont a kkt.-t határozott időre hozták létre, nincs felmondás
· ált. ki lehet várni
· de ha szép kereken 100 évre hozták létre, esetleg szebb, ha 99 évre, akkor kicsivel több tü-relem kell a kiváráshoz
A kilépő és a belépő tag felelőssége
vezérelv: legrosszabb legyen a tagnak, legjobb a hitelezőnek
belépő: „én még ott sem voltam‼”
kilépő: „én már nem vagyok tag‼”
a kilépést megelőzően keletkezett köt.-ért még 5 évig felel
A belépés előnyei az övé, legyen övé a belépés minden hátránya is
legyen körültekintő
Szervezet
A legkevésbé kidolgozott a szervezete, de van
55
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a) legfőbb szerv: a „tagok gyűlése” – de bevezethetnek „taggyűlés”-t
: túl nagy különbség nincs
a tv. nem mondja meg: – ki hívja össze – mikor, hányszor kell megtartani
ha a tagok összetalálkoznak bárhol, és a gt. ügyeiről beszélnek: akkor az a tagok gyűlése
pl. férj és feleség a tagok
reggeli közben az asztalnál
akár hálószobában ;-)
ha csak szóbahoz egy a gt.-vel kapcsolatos témát, akkor az a napirend
ha a taggyűlési formát választják, akkor a társzerz. szabályozza:
· az összehívás és
· a határozathozatal rendjét
tagok gyűlésénél a tv. csak szótöbbséget ír elő a határozathozatalnál
hat.-képesség nincs meghatározva, de csak minden tag jelenléte esetén van tagok gyűlése
ehhez képest kell számolni a többséget
b) operatív szerv, ügyvezetés: „üzletvezetésre jogosult tagok”
: csak hogy szeressük ;-)
vezető tisztségviselő csak tag lehet
van egy előírás, miszerint csak term.szem lehet vezető tisztségviselő, mi van olyankor,ha a kkt. tagjai csak gt.-k?
ETTŐL el lehet tekinteni!
nem lehet külső akárki a vezető tisztségviselő!
főszab. szerint mindegyik tag j.osult üzletvezetésre
de kijelölhető egy vagy több tag erre
nincs 5 éves felső korlát!
c) Cégjegyzési jog
Mindentag Több tag Egy tag
Önállóan Ez a fő-szab.*
Együttesen kizárt
*a következményt mindenki viseli!
56
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
d) Az üzletvezetés ≠ képviselet
Döntéshozatali j. a képviselő kifelé testesíti meg a gt.-t – kkt.-nél mindenki az
Kifogásolni lehet egy üzletvezetésre j.osult tag intézkedésének tervezetét – a tagok gyűlésedönt
Sürgős esetben önállóan intézkedhet a kifogás ellenére is a vezető a tag
: Erről ennyit, a többit nézzük meg, és kérdezzünk következő órán
57
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
11. előadásKisfaludi András
: (az oktatót üdvözlő szokásos felállás alatt): „az maradjon állva, akinek kérdése van akkt.-ről (a jelenlévők rekordgyorsasággal leülnek), ebben az esetben felhatalmazottnak érzemmagam, hogy továbblépjek a betéti társaságra.”
Bt.
látszólag a bt.-ről tartalmazza a legkevesebb szabályt a Gt., de mégis nehéz
Három fő fogalom:
1) üzletszerű gazd.-i tev.
közös
utóbbi legalább biztos
2) vagyon kell
keveset mond a Gt.: tagoknak kell szolgáltatniuk, és kell
a tagok felelőssége
3) kétféle tag:
beltag → korlátlan a felelőssége, több tag esetén egyetemleges is
kültag → nem felelős!
Természetesen a tag felelőssége mögöttes!
: Nem szabad olyat mondani, hogy „betétje arányában”!
Helyesen: a betétje mértékéig
de azzal is csak akkor, ha még nem teljesítette a saját vagyonából!
Csak a betett pénzt kockáztatja, csak azzal „játszik”
felelőssége a vállalt szerz.-ses kötelezettséghez hasonlít
Hogyan működik?
Előképeit a messze múltban már felismerhetjük
Modellszerű esetben:
két tag különböző érdekkel vesz részt a gt.-ben:
58
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
– egy üzleti vállalkozó, aki a tev.-et végzi, neki felelnie kell
– egy olyan, akinek tőkéje van, de dolgozni nem akar, ő nem felel – nem felelhet olya-nért, amit nem csinál
Pl. egy idős kereskedő → ő már nem akar hajóra szállni, életét nem, legfeljebb pénzét kockáz-tatná: rábízza a hajósokra
Vagy a nemes nem vállalkozhat, de a pénze ne penészedjen meg, rábízza vkire, aki működteti→ ez a vki felel!
A kültag a fentiek miatt viszont nem j.osult a bt. képviseletére, sem az üzletvezetésre!
– ő csak tőkét ad – cserébe a korlátozott felelősség a „jutalma”
A beltag az üzletvetetést végzi, operatív döntést hoz, képvisel
A modellszerű állapotra viszont – meglepő módon – nincs igény!
Cél: úgy biztosítani a korlátozott felelősséget, hogy a kft.-hez szükséges köve-telményeket ne kelljen teljesíteni (vagy nem tudják, vagy nem akarják)
Ált. a beltag olyan, akinek nem jelent semmit a bukás:
· eddig sem volt semmije
· ezután sem lesz
A kültag pedig ténylegesen érdekelt
: Gond csak akkor van, ha a beltag minimálnyugdíjas nagymama öntudatra ébred, ésszerződést köt, tulajdont szerez, perel ;-)
bság: nem lehet a kültag úgy sem képviselő, hogy cégvezetőnek nevezik ki [B. Gy. megjegy-zése: láttam arra utaló nyomokat Cbság-on, hogy a jogi személy beltag a jogi személy kültagszervezeti képviselőit nevezte ki a közös bt-jük képviselőjéivé – ez jó trükknek látszik a sza-bály kikerülésére]
cégvezető a képviseleti j.osultsággal felruházott alkalmazott
cégvezetőt lehet kinevezni, de az nem lehet a kültag
korábban a beltag első tette volt ált., mindenre kiterjedő, visszavonhatatlan meghatalmazástadni a kültagnak
Tagok személyével kapcsolatos problémák
a beltag kft.: → a felelőssége nem korlátlan, a korlátlanság a tagjaira vonatkozik
ilyenkor az üzletvezető a kft. maga! (eltérés az általános szabálytól)
a beltag kft tagjai lehetnek-e a bt. kültagjai?
igen, azonban így lehetséges, hogy az üzletvezetésre jogosult egyben kültag islesz
a bság nem mindig emészti meg ezt az egybeesést (a kültag általános képvise-letre semmilyen módon nem jogosult)
59
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a kültag neve a bt. nevében szerepelhet-e?
lehetséges, de ez azt sugallja, mintha beltag lenne, emiatt felel:
Gt. 103. § (1) A beltaggal azonos módon felel a kültag, ha neve szerepel a tár-saság cégnevében.
az ilyen kültag jogosult képviselni is
elegendő a családi név feltüntetése, még akkor is, ha a beltag családi neve ez-zel azonos (LB)
ha minden kültag neve szerepel a cégnévben, akkor ez voltaképpen kkt.,
azonban ez 3. személyt nem sért, tehát nem tiltott
és ha a kültag neve eltorzítva, felhasználva stb. szerepel a cégnévben?
LB: ebben az esetben a kültag nem felel beltag módjára
mi történik, ha a kültag még nem teljesítette vagyoni hozzájárulását?
addig a mértékig felel, amennyit a vállalt hozzájárulásból még nem teljesített
erre nézve azonban a kültag saját vagyona is fedezetül szolgál (nem csak a tár-saságé), és a kültag közvetlenül perelhető!
a kültag ezt csak egyszer köteles teljesíteni, vagy a társaság, vagy annak hitele-zője részére (utóbbi esetben a társaság már nem követelheti), vö. qui prior intempore, potior in iure
Megszűnés különös esetei
főszabály: legalább egy-egy beltag és kültag kell legyen
tagság elveszítése: ld. kkt. (mögöttes szabály, 101. § (3) bek.)
mi történik, ha a tagok egyik ága kiürül?
3 hónap áll rendelkezésre a tsz. módosítására (pl. új kültagot találni)
ha nem sikerül: lehetséges kkt formájában folytatni, feltéve, hogy több bel- il-letve kültag maradt (és a másikból egy sem, természetesen)
mi történik, ha csak 1 db tag marad?
kérdéses, hogyan lehet tsz-t módosítani így
egyszemélyes társaságként csak kft. és rt. működhet
53. § (1) bek.: elvileg ez a megszűnés egyik esete, de vö. 98. § (1) bek.
60
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
mi történik, ha a két taggal működő bt. egy aktussal mindkét tag helyére másik tagot léptet?
A) ilyenkor a bt. megszűnik, mert egy mozzanatban nincs tagsága (leejtettük anarancsokat zsonglőrködés közben)
B) valami más történik
gt. formaváltás különös szabályai:
· nem kell alkalmazni az átalakulási szabályokat
· mérleg nélkül, zökkenőmentesen alakul át
61
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
12. előadásKisfaludi András
eszmefuttatás a csendestársaságról, mint társasági formáról
1930:V. tc.-ben létezett
1988-as álláspont: majd a bt. ellátja ezeket a funkciókat
igény: döntéshelyzet a pénzkölcsönzés és a gt-be betársulás között
LB szerint érvénytelen a megállapodás, amelynek tárgya pénzkölcsönzés, de nem ka-mat, hanem a nyereségből való részesedés ellenében, azzal, hogy nyereség híján a tel-jes tőkét kell visszafizetni
LB ezt az 1930:V. tc. szerinti csendestársaságnak minősíti
LB: ilyen a Gt-ben nincsen, emiatt nem is lehetséges
Közös vállalat (KV) X. fej.
1989 előtt volt létező cégforma, ezért marad fenn
a KV-k száma csökken
1997 – felmerül az eltörlése
meglehetősen nehéz megértetni a magyar jogrendhez nem szokott személyekkel
nem jellegadó, de sajátos felelősségi rendszer
· mögöttes felelős a kezes, kezesként pedig a tagok felelnek mögöttesen
· kkt: ha a tagot a hitelezők kifosztják, a tag a többi taggal szemben érvényesítheti az igé-nyeit
· KV: a kifosztott tag a KV ellen fordulhat csak
· de ha már a tag állt helyt a hitelezővel szemben, a KV úgyis fizetőképtelen
amennyiben a kv feltételeit teljesíti egy társaság, ezzel az erővel lehetne kft is
Kft és rt
közös jellemzők: korlátozott tagi felelősség (helyesebben: a tag nem felelős, nem csak korlá-tozottan az)
a tag vagyoni hozzájárulása szükséges a társasághoz, viszont ennek megtétele után a gt. adós-ságaiért a tag egyáltalán nem felel
USA: előfordult ennek ellenkezője is (a tagok feleltek az rt. kötelezettségeiért)
a felelősség különválásának kialakulása
62
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a vállalkozó felel a tettéért, a másik vállalkozó is felel a tettéért → feleljenek azért is, amit kö-zösen tesznek, miért is ne?
{növekvő méretek: azoktól is tőkét kell bevonni, akik nem felelnek, mert csaktőkét szolgáltatnak – nem is tevékenykednek a gt-ben, a tevékenységhez nem isértenekha ők is felelnének, a gt-be nem szállnak be, illetve sokkal költségesebb lennemindeza korlátlan felelősség annak a legrosszabb, akinek van mit veszítenie → a na-gyobb tőke kisebb hajlandósággal involválódik
a gazdasági racionalitás kikényszeríti a változást (a felelősség leválását)
ellenvélemény: „csavargótv” → mindenki felelőtlenül rohangálhat
ámde a gazdaság ettől nem omlott össze, és a visszaélések száma sem mutatott változást a ko-rábbiakhoz képest
ha ennyi közös vonás van, miért két forma?
lényegi különbség:
nyilvánosság: a kft. nem gyűjthet41 tőkét a nyilvánosságtól, csak zárt befektetőikörből → egyszerűbb szabályozás → egyszerűbb szabályozás
de ez hogyan ellenőrizhető?
pl. igazolják, hogy együtt jártak óvodába, vagy ugyan csak 2 napja ismerikegymást, de már jóban vannak...
a cégbság nem tudja ellenőrizni, legfeljebb bejelentésre
az ÁPV Rt. nyilvánosan adott el üzletrészeket, ez mi?
a szabály az alapításra vonatkozik
zártkörű rt.?
zártkörű rt. nem fordulhat a nyilvánossághoz
minősített többséggel alakulhat át nyílt rt-vé (amennyiben szükséges a nyilvá-nos tőkegyűjtés)
nincs lehetőség arra, hogy beleavatkozzanak a feltételekbe:
· ha egyedi alku, nem nyilvános a forma
· a nyilvános hirdetés utáni alkudozás más
· de az is eltérő megítélésű, hogy nagyszámú személy dönt: csak igen/nem között választhat-nak
: az nyilvános, amikor a társasági szerződés tartalma nem lehet alku tárgya41122. § Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
63
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Kft. (XI. fejezet)
alapítása:
· társasági szerződés → több tag
· alapító okirat: → egy tag
tartalmi kellékek:
· az általános részben foglaltak kivétel nélkül
· itteni különös szabályok
· szükség szerinti tartalmi elemek
új fogalmak:
· törzsbetét: a tagok által az alapításkor szolgáltatott vegyoni hozzájárulás
· törzstőke: a törzsbetétek összege
a törzstőkét a tv. védi: folyamatosan rendelkezésre kell állnia, hogy a hitelezőket szükség ese-tén ki lehessen elégíteni
nem megoldható, sajnos
a törzstőkét és összetevőit is pénzben meg kell határozni, a törzstőkétképezheti:
· pénz
· nem pénzbeli hozzájárulás
Pénzben szolgáltatott törzsbetét
a törzsbetét legkisebb összege 100 000 Ft – efelett 10 000-rel maradék nélkül osztható összeg
10 000 Ft → 1 szavazat (a '88-as Gt. maradványa, ma már fölösleges, de legalább gondot okozelszámoláskor)
100 000 Ft-os minimum:
ha többen fizetnek be egy törzsbetétet, ők együttesen lesznek egyetlen tag: 1-1 törzsbetét = 1-1tagi pozíció
ha ilyen módon egyszemélyes kft-t alapítanak egyetlen törzsbetéttel, úgy a Gt. szabályain kí-vülre került a döntés → nincs taggyűlés, de mégis többen érdekeltek
a minimumérték indoka a miniszteri indokolás nyomán az, hogy a cégforma nagyobb súlyaérezhető legyen – de egyben ezzel felesleges is a szabály
inkább a túl kicsi részesedés elkerülése a cél: így nem fordul elő, hogy már nem éri meg a tagszámára az informálódás, tehát a kft.-ben ténylegesen vesz majd részt
64
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Nem pénzbeli hozzájárulás
ha valaki rendelkezhet a jogról, előzetes hozzájárulása szükséges42 – pl. ha bérleti jogot appor-tál a bérlőm a kft-be, ehhez, hogy a kft. majd szabadon rendelkezhessen vele, hozzá kell járul-nom
LB: mivel a kötelmi követelések
· nem biztosak és
· nem bírnak kellően határozott értékkel,
ezért nem apportálhatók.
a hozzájárulás mértéke
mivel a tagok nem felelnek, egyedül a törzstőke áll helyt → az induló vagyon emiatt 3 000000 Ft-nál nem lehet kevesebb
korábban pengőben volt meghatározva, ezt PM r. váltotta át → '88: 500 000 Ft
a jogalkotó nem kapott közgazdasági elemzést: megkétszerezi, '97 – ismét nem kap, te-hát 3m
alapításkor tehát a 3m szolgáltatása megtörténik, de ezt követően folyamatosan nem férhetőhozzá → ezzel vállalkozik, jó eséllyel csökken:
alapítás költségei (ügyvéd, közzététel, illetékek)
→ nem válik belőle közös biztonsági alap
alapításkor lehet tudni, mi képezi a törzstőkét, ezt követően csak azt, mennyi a törzstőke
további korlátok
legkevesebb 30%, de legalább 1m Ft pénzbeli hozzájárulás kell hogy legyen a törzstőkéhez(nem keverendő a törzsbetéttel!)
'88: 1m-ból 500e kellett – erősebb korlát
eddig az okirat tartalmáról volt szó, most egy kis gyakorlat :)
a társasági szerződésben meg kell határozni, mikor és hogyan bocsátja rendelkezésre a tag
az üzletvezető nyilatkozik, átadták-e – nem vagyoni hozzájárulás: tényleges átadás számít
a pénzbetétek felét, de legalább 1m Ft-ot be kell fizetni, a gt. bejegyzése után pedig a még benem fizetett pénzbetéteket is teljesíteni kell (amennyiben ilyen van) → ez nem a törzstőkérevonatkozó 1 milliós összeg!
ez az egyes pénzbetétekre vonatkozik: tehát minden egyes pénzbetét felét, és összesen leg-alább 1m-t kell befizetni
42124. § (3) A jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamintvagyoni értékű jog lehet. Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyetutóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbelihozzájárulás szolgáltatásakor megadták.
65
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a be nem fizetett pénzbetéteket 1 éven belül kell teljesíteni, ezt a határidőt a társasági szerző-désben meg kell határozni (a Gt. csak maximálja 1 évben)
66
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
13. előadásKisfaludi András
Tagság a kft-ben
a társasági jog által szervezett egységet képez → a tagsági jog átruházás tárgya lehet
ellenérték fejében, ld. adásvételi szabályok
Üzletrész
a törvényi definíció rossz.
133. § → az üzletrész nem testesít meg jogot, erre csak az értékpapír alkalmas
csak az rt. részvénye értékpapír is egyben, ilyet a kft. kibocsátani, kiállítani nem tud
üzletrész mint a vagyoni jogok és kötelezettségek összessége: ez túl széles, magában foglalhatgt. szervezeti jogokat is
→ nem vagyoni hányadot jelent, mivel a gt. és tagja elkülönül: a gt. vagyonának a tulajdonosaa gt. és senki más – a tulajdonosnak sincsen köze a gt. tulajdonához
kimarad a tagsággal járó kötelezettségek bennfoglalása (de az kikövetkeztethető)
üzletrész: a társaság cégbejegyzése után a tagokat megillető jogok és köte-lezettségek összessége
kötelezettségek:
· vagyoni hozzájárulás: a cégbejegyzés feltétele→ nem jöhet létre a gt., ha a pénzbeli betétek 50%-át a tag nem fizeti bea tagság az általános részbeli indokok alapján megszűnik, de ez más: itt még nincs létrejötttársaság
· ha az utólagosan teljesítendő részre vonatkozó nem teljesített kötelezettségét nem telje-síti: ez ettől még használható → szabadon marad az ülzetrész, volt taggal szerződéstköthet, vagy akár árverezheti az üzletrészét
· mellékszolgáltatás vállalása: esetleges szerződési elem
· nem része a törzsbetétnek és törzstőkének
· a társasági szerződésben köthető ki (nem kötelező)
· CSAK a társasági szerződés határozhatja meg a mibenlétét (nem utalhat más szerződés-re, határozatra)
· nem száll át a tag jogutódjára, de külön megállapodással ebbe az új tag beleegyezhet
· pótbefizetési kötelezettség
67
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
· esetleges elem
· a kft-ra hatványozottan igaz, hogy a vagyoni hozzájárulás mértékét növelni nem kell(szabad hagyni csődbe menni), de pótbefizetést vállalhat
· a taggyűlés mint legfelsőbb szerv jogosult elrendelni
· absztrakt szabályozást kell alkotni róla: a taggyűlés felhatalmazást kap, hogy szükségesetén elrendelje, ilyen klauzulához minden tag hozzájárulása szükséges (vagy a társasá-gi szerződés megkötésekor, vagy később, de egyhangúlag kell meghozni)
· amennyiben a klauzula a társ. szerz-ben szerepel, minősített többséggel meghozott dön-tés nyomán az összes tagot lehet kötelezni
· ez a gt-tag viszony része, a hitelező tag ellen ilyennel nem fordulhat (korlátozott tagi fe-lelősség)
· ebből következően a befizetés maximális gyakorisága
· és a felső összege meghatározott kell legyen (pl. törzsbetét 50%-a, pl. X Ft)
· a tőkét nem érinti, de szolgáltatásának szabályai azonosak
· átmeneti mentőöv: ha nincs rá szükség, vissza kell szolgáltatni
· de nem részesül a törzstőke speciális védelmében
· a törzsbetétek arányában kell teljesíteni, és csak pénzt lehet szolgáltatni
Az üzletrész mint ügylet tárgya
a)átruházható
b)örökölhető
c)be lehet vonni
a) átruházhatóság
→ új tag kerül be, akivel eredetileg nem volt megegyezés – a kft. nem teljes mértékben tőke-egyesítő jellegű
tagok közötti forgalom nincs korlátozva, bár átalakulhatnak belső viszonyok
→ szavazati arányok megváltozása, részesedés megváltozása
ki lehet kötni a társasági szerz-ben egymás között fennálló elővásárlási jogot
68
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
14. előadásKisfaludi András
(folytatjuk az üzletrész átruházását)
→ eltérő szabályok attól függően, kire ruházunk át
Kívülállóra történő átruházás
a személyegyesítő jelleg érvényesül
→ tv-n alapuló elővásárlási jog illeti meg a többi tagot
miért ne lehetne lemondani? az elővásárlási jogról érvényesen lemondani nemlehet43, különösebb indoka a szabálynak nincsen
elővásárlási jogosultak sorrendje:
1.a gt. tagjai
2.a gt. maga
3.a tagok által az elővásárlási jog gyakorlására közösen kijelölt 3. személy
PK. 9. → más szempontokat vezet be elővásárlási jogra a gt-knél
a cél az eredeti viszonyok megőrzése – többen, üzletrészeik arányában gyakorolják az elővá-sárlási jogukat
mi történik a többek által közösen befizetett üzletrésszel?
közös tulajdon van, erre vonatkozik az elővásárlási joga másoknak és a tulaj-donostársaknak is
vajon előbb általános pj. elővásárlás, azt követően társasági jogi, vagy csak egyik vagy másik?
a válasz kiforratlan :)
mindenesetre a csak pj. elővásárlás a közös tulajdonú üzletrészhez képesti ta-gok érdekeit súlyosan sértené, nyilvánvalóan méltánytalan
milyen ügyletek esetén érvényesül?
átruházás:
→ tulajdonszerzési mód, több jogcím képzelhető elközös vonás: szerződésesbíróság: csak a pénz fejében történő adásvétel esetén áll fenn az elővásáráspl. ajándékozás, tartás, apportálás nem vonja maga után
ez a norma igen könnyen kijátszható, s ezt a bsági gyakorlat is elősegítiaz elővásárlási jog lényege a megelőzés, ehhez szükséges a 3. személy – ha ere-
43136. § (1) bek. 2. mondata: Az elővásárlási jogról érvényesen lemondani nem lehet.
69
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
detileg neki eladja (kezdeményezi) a tulajdonos, nem is lehet gyakorolni az elő-vásárlási jogot
elővásárlás: a 3. személy tesz ajánlatot, ezt kell teljes mértékében közölni a jo-gosulttal, és ezt teheti vagy nem teheti magáévá a jogosult → szerződés jön lét-re a két tulajdonostárs között
LB: az eladási szándék közlésétől kezdődik a 15 napos határidő, ezen belül kellnyilatkozni, akar-e élni az elővásárlási jogával. más semmi: nem kell pl. közöl-ni az ajánlatot. – erről több BH is van(elrettentő) példa: T1: eladom. (és ezzel teljesíti a kötelezettségeit) – T2: meg-veszem. → ezzel létrejött egy szerződés a lényeges elemek nélkül – és akkor eztígy most hogy?
tanulság: ajánlott a normális pj módszerrel működni
: ez fájdalmas
az átruházás jogkövetkezményei
jogcím szükséges, ingó dolog esetén átadás is – értékpapír? más dologként sem képződhet le
a joghatásnál a gt-t érő joghatást is figyelembe kell venni:
→ be kell jegyezni a cégvezető által vezetett tagjegyzékbe, illetőleg a cégbság cégjegy-zékébe
a bejelentés módja:
írásban (közokirat/t. b. e. magánokirat) a belépő fél bejelenti, hogy megszerezte az üz-letrészt
nem kell a társasági szerződést módosítani
→ nem teljesen valós tartalom
de a felek szabad akaratából köthető átruházási szerződést nem lehet függővétenni a taggyűlés jóindulatától (ti. hogy módosítják-e)
ha írok egy levelet a következő szöveggel: T. Cégvezető Asszony/Úr, értesítem, hogy megsze-reztem az összes üzletrészt, köszönettel X. Y., és a t. sz. hatályát magamra nézve elismerem,akkor mi van?
nyilvánvalóan a telefonkönyvből néztem ki a címet, a t. szerződést sem ismertetni, semcsatolni nem kell
nem kell nyilatkoztatni az eladót sem
és a gt. sem tudja ellenőrizni, hogy a az átruházási szerződés teljesedésbe ment-e
mi történik, ha elfelejti a tájékoztatást?
nem lehet rendes taggyűlést összehívni (a régi tagot kellene meghívni, de hátaz értelmetlen)
hivatalos tudomásszerzésre nincs mód
70
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a cégbság felé már a cégvezető jelenti be a változást
a tagváltozást visszamenőleges hatállyal jegyzik be – de erről nem ismeretes, mikor isvan (az LB sem képes választ adni)
elvileg az időpontot a bejelentésben közölni kell → a bejelentés előtt van az időpont(de persze nem sokkal korábban) – és ha a kft. nem hiszi el: nem jegyzik be
LB: az üzletrész nem dolog, hanem „eszmei dolog”, és így az átadással száll át a tulajdon
átadás: az a helyzet, amikor a tagsági jogok már gyakorolhatók (amelyek persze akkor gyako-rolhatók, ha átszállt)
logikus következtetés: a tagsági jogok akkor gyakorolhatók, ha a tagsági jogok gyakorolhatók.
: szerencsésebb volna, ha a cégvezetőnél vezetett névjegyzékbe való bekerüléstől gyakorolhat-ná a tagságból eredő jogokat (be nem jegyzést pedig peresíthetne)
az átruházásra irányuló szerződés
adásvétellel csak közvetve oldható meg, mivel csak dolgot lehet adni-venni
átruházásra irányuló szerződés
· eladó, vevő megnevezése
· cég megnevezése, üzletrész megjelölése
· ár
meghatározza a cég állapota, likviditása, többségi vagy kisebbségi üzletrészstb.
mi történik, ha a gt. vagyona bcs. eredményeképpen többnek látszik a valósnál?
aki üzletrészt vesz, az nyilvánvalóan pórul jár
bság: az átruházás tárgya a jogok és kötelezettségek összessége – az üzletrész.az pedig átszállt.
ez persze nem ilyen egyszerű helyzet → javallott az átruházási szerződésbe belefoglalni azilyen helyzetekre irányadó szabályozást
→ részletes előzetes vizsgálat (szerződések, tulajdonok, peres ügyek stb. stb.), a kockázatosrészekre magasabb eladói kockázatot érdemes rögzíteni
pl. tájékoztatást kér a gt. elleni perekről, ahhoz mért kilépő tagi kötelezettségeket érde-mes megállapítani
de ha nem vezetője a gt-nek, nem feltétlenül tud mindenről
a gt. pedig az üzlet tárgya, tehát nem szólhat bele
hátrány a gt-nél lép fel, előny a kilépő tagnál → miért a belépő tag kapjon kompenzációt? (agt-hez kellene továbbítania)
és ha a belépő tag kisebbségi tulajdonos lesz, a perlés joga pedig átszáll a gt-re, s az nem élvele?
→ mivel mindez sérti a gt. titkait is, a gyakorlat titokvédelmi nyilatkozat tételével próbálkozik
71
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a saját üzletrészét megszerző gt. esete
a gt. elkülönült
az üzletrész forgalomképes, így saját magát veheti meg? → 0 személyes társaság jöhet létre,aminek a képviselője jár el:
meghívja magát, szavaz és újraválasztja magát
ha felmondás történik, a vagyon nem vonható vissza
sérti a hitelezők érdekeit (visszafizethetnék a tagnak a hozzájárulását)
különösen nem mindegy, többségi vagy kisebbségi részt fizet, sokkal hangsúlyosabb az érték-különbözet ebben az esetben (teljesen értéktelen/értéken jóval felüli)
legegyszerűbb megoldás: meg kell tiltani
azonban szükséges lehet, védheti a gt. érdekeit
→ korlátok:
· csak taggyűlés határozhat erről, minősített többséggel (→ kisebbségvédelem)
· a hátralékos üzletrészt nem lehet így megvenni (→ védi a törzstőkét, kizárja az egyik zseb-ből a másikba történő pakolgatást)
· csak akkor vásárolhatja meg, ha ez a törzstőkén felüli vagyonból teljesíthető (→ a törzstő-két védi)
· az üzletrészek legfeljebb egyharmad részét szerezheti meg így (nem működőképes, mi van,ha egy 90%-os, egy 6%-os és egy 4%-os üzletrész van?)
· szavazati jogot nem gyakorolhat
· csak átmemeti ideig, legfeljebb 1 évig tulajdonolhat → nem károsodik a kft. a vétel miatt
az üzletrész ettől még megmarad, nem szűnik meg, nem vonja magához/vonjabe a kft.
mi történik, ha egy év múlva nem adja el?
ki kell adni a tagoknak
vagy be kell vonni (ezzel a törzstőke leszállítása együtt jár) → az üzletrészmegszűnik, továbbiakban nem értékesíthető, csökken a vagyon → szomorkodóhitelezők
: ez talán nem kellene hogy a kötelező leszállítás esete legyen
a tagoknak csak térítésmentesen adható át
öröklés
eleve önállóan lehet a forgalom tárgya, élők között szabadon átszállhat
vagyonegyesítő jelleg → öröklés útján is mehet
72
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
társasági szerződésben ki lehet zárni, viszont ekkor rendelkezni kell a sorsáról: megváltás
taggá nem válhat, de az érték megilleti → a gt. vagy a tagok fizetik ki
ha dolgozói üzletrészről van szó, az öröklés máshogyan zajlik
73
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
15. előadásKisfaludi András
házassági vagyonközösség → kihatása van az üzletrészre – ütközik a csj és a társ. j.
a gt. tagjai nem határozhatják meg, ki lehet tagja a gt-nek? (~örökös)
társasági jog: nem lesz tag a házastárs
de a házasság megszűnésével az üzletrész értéke beletartozik az elszámolási körbe –tagsági jogot nem eredményez
halál
állagörökös gyermek, haszonélvező túlélő házastárs – ki fog taggyűlésre járni?
a haszonélvezet csak hasznot hajtó jogokra áll fenn – hogyan választhatók szét az üzletrészbena jogok és a kötelezettségek? pl. a szervezeti jogok nem hajtanak hasznot (közvetlenül semmi-képpen sem)
pl.
az állagörökös taggyűlésre jár, a haszonélvező felveszi az osztalékot → az állagörökösnem fog lelkesülni, és nem szavaz meg osztalékot
ha a haszonélvező szervezeti jogokkal bír, az érdeke a rövid távú nyereség
még nincs egyértelmű bírósági álláspont
Az üzletrész felosztása
erről csak a taggyűlés dönthet, és csak átruházás vagy öröklés esetében tehet így
LB: szűkítő értelmezés – csak az a felosztás, ha ettől nő az üzletrészek száma (az üzletrész-há-nyadok átosztása nem felosztás)
egy tag maximum egy üzletrésszel bírhat: ha újat szerez, a meglévőhöz hozzánő, a szerzett üz-letrész elveszíti önállóságát
az egy üzletrésszel járó szavazatokat nem lehet maximálni → az előző szabállyal együtt értel-mezve ez csak akadályozó tényező: ha a szerző tag továbbértékesítené a szerzett üzletrészét,ahhoz be kell szereznie a taggyűlés hozzájárulását
ha az üzletrész speciális, nem lehetséges (illetve körülményes) az összenövés
· különös jogosultságot biztosító üzletrész
· dolgozói üzletrész
hogyan nő össze a közös tulajdonú üzletrésszel a hozzá vásárolt más üzletrész? – nem tudni
minden újonnan keletkező üzletrész legalább 100 000 Ft értékű kell legyen
Magához vonás és bevonás
mik ezek, és miért rosszak a jelenlegi formájukban?
74
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
ok: van rá eset, hogy a gt-nek kell rendelkeznie az üzletrészével, de megszerezni nem szerez-heti meg → jogokat gyakorol felette
pl. a kft. köteles értékesíteni (az üzletrészt) – a tag tagsági jogviszonya megszűnik, mivel nemteljesítette a vállalt vagyoni hozzájárulását – az elárverezhetőséghez rendelkeznie kell vele →kizárás/pótbefizetés: a kizárt tag üzletrészét el kell árverezni
→ magához vonás: a gt. rendelkezési joggal bír a saját üzletrésze felett
sem nem szerzi meg az üzletrészt, sem nem szűnik az meg
ilyen árveréseken gyakori a lefelé licitálás
→ 144. § – a magához vonás szabályozása
(1) bek. a tag jogutód nélkül megszűnik
jogi személy/jogalanyisággal rend. egyéb gt. nem szűnik meg csak úgy –felszámolják/végelszámolják/egyéb eljárás folyik le, csak ez a tvhely sugall ilyen hirte-len megszűnést
a felszámoló/végelszámoló mint vagyoni értékű jogot, eladja → nem válik uratlanná
műhiba esetén (ha a felszámoló/végelszámoló elfelejti), a gt. magához vonja azüzletrészt, a hitelező pedig pórul járt
a gt. a magához vont üzletrészt természetesen a tagjainak is továbbadhatja
az üzletrész bevonása
ha a gt. nem tudja értékesíteni a magához vont üzletrészt (144. §) vagy a megszerzett üzlet-részt (143. §), sor kerülhet annak bevonására (a megszerzett saját üzletrészt 1 éven át nem si-került átruházni másra)
ekkor a gt.:
· eladhatja a tagoknak
· bevonhatja
erről a taggyűlés dönt
a bevonással az üzletrész megszűnik létezni, többé nincsen – megszűnnek a vele járó jogok éskötelezettségek
→ a törzstőke emelésével lehet új üzletrészt létrehozni
→ a bevonással a törzstőke megváltozik, le kell szállítani
milyen jogokat testesít meg?
a tv. határozza meg – azonos mértékű üzletrészhez azonos jogok tartoznak
bizonyos üzletrészekhez speciális jogok tartozhatnak44
a speciális jogokat a társ. szerz. alapítja (→ konszenzusos elem)
44133. § (1) A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékűüzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.
75
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
pl. ha Tóbiás 100x annyi szavazattal bír, mint Kleofás, ezért Kleofás minden bizonnyalegyéb előnyöket szerzett
pl. legyen 10 milliós törzsbetétünk – kötelező-e, hogy 10 db 10%-os részesedés le-gyen? nem.
függhet mellékszolgáltatásoktól – aki többet vállal, kapjon vissza többet
a dolgozói üzletrész is hasonló mód speciális, mind a jogokat, mint a kötelezettséget tekintve
a gt-n belül érdekellentétek léteznek, az egyik érdekcsoport a dolgozói érdekeké
· liberális felfogás: a cégügyekhez nincs közük, eladták a munkaerejüket, és cserébe bértkapnak, ennyi
· de ha érdekelt lenne a gt-ben, talán többet tenne annak céljaiért
a dolgozói üzletrészhez előnyök és hátrányok kapcsolódnak
· ingyenesen vagy kedvezményesen szerezhető:
· kedvezményes: 100 000 Ft alatti befizetéssel is megszerezhető
· → hitelezői érdekvédelem! → törzstőkét fokozottan kell védeni (az áll helyt, ugye)
· honnan kerül mögé a vagyoni hozzájárulás? – a gt. saját forrásából pótolja ki: a törzs-tőkén kívüli saját vagyonból megemeli a törzstőkét, s az így keletkező üzletrész kerültovább
· tehát ha ilyen vagyona nincs, nincs dolgozói üzletrész sem
· korlátozott forgalomképesség
· kifelé (nem az adott gt dolgozójára történő) átruházás tilos, kivéve a gt-től nyugdíjbament természetes személyekre
· a volt dolgozó, örökös megtarthatja, de 6 hónapon belül el kell adnia
· ha ez nem történik meg, a gt:
· átalakíthatja és eladhatja ezután, vagy
· bevonhatja (nincs szó magához vonásról, noha az történik valójában)
76
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
16. előadásKisfaludi András
A vagyoni hozzájárulás sorsa a gt. működése során
a gt. vagyonából nem lehet visszakövetelni
kkt. megszűnésekor lehetett kérni, hogy adják ki a hozzájárulás aktuális értékét
a felmondás joga a kft. tagját nem illeti meg – LB: ez fogalmilag kizárt, mivel a hitelezők ki-elégítési alapját veszélyeztetné → garancia kell
az üzletrész átruházása az egyetlen módja a (konkrét tagi) tőke kivonásának, mert ez pótoljarögtön (– ld. korábbról az üzletrész fogalmának kritikáját)
Osztalék
a tagot megilleti a gt. nyereségéből való részesedés joga
(az üzletrész napi értéke nincs olyan jól meghatározva, mint a részvényé)
a társaság adózott eredményéből részesedhet
korlátai:
· közterhek
· számviteli és más szabályok meghatározzák
ha az eredménykimutatás 0 adózás utáni eredményt mutat, természetesen nincs osztalék
ha az eredmény több 0-nál:
· a gt-nek magának is döntenie kell (legfőbb szerv – taggyűlés – is így kell döntsön)
· lehet egészben/részben felosztani, illetve visszatartani (utóbbi nem jellemes döntés)
· egyes tagokra nézve a döntés mindig lehet sérelmes
· tulajdonosi a döntés (és nem üzletvezetői), emiatt indokolás nem kérhető – a kisebbségneklehet kellemetlen
· a döntő befolyással rendelkező tag visszaélhet vele (elvonhatja a bevételt a többi tagelől)
· USA vizsgálat: lehet, hogy nem kell éppen visszatartani – mivel pl. a gt-ben nem is tudhasznosulni –, de mégis magánál tartja, mert még jó lehet valamire (pl. nem kell hiteltfelvenni majd)
a legfőbb szerv gyakorta önállótlanul dönt
ez helyes: a tagság hadd döntsön a saját osztalékáról
USA tagállamai: az igazgatóság dönt, ha a tagságnak nem tetszik, buktatnak
ha a tagnak nincs szakértelme, nem tudhatja felmérni a gt. jövőjét, a sajátját inkább
→ érdekellentét a gt. és tagja között:
77
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
· gt.: fejleszteni kellene
· tag: inkább egy autót szeretnék venni
éppen emiatt osztalékfizetésre csak az ügyvezetés tehet javaslatot, ha van fb.,akkor a hozzájárulására is szükség van
141. § (3) bek.45 – mit jelent a jogszabályhely?
javaslat kell: megfelelő, hogy az ügyvezetés azt javasolja, hogy ne fizessen osztalékot, s ezt a
taggyűlés jól meghallgatja, majd megszavazza, hogy legyen osztalék?
osztalékfizetésre irányulónak kell lennie a javaslatnak
ebben a tekintetben a gt. lgefőbb szerve nem annyira legfőbb, de az akaratátmégis érvényesítheti az elé tett javaslatra nézve
de ez álmegoldás: a tagok bármikor hozzácsaphatnak +1 pontot a napirendhez „az üzletveze-tők visszahívása” néven, s ha van elég meghatározó üzletrésszel bíró tag, ők „adhatnak” üzlet-vezetőt: érvényesül a tagi akarat
hitelezői szempontok
törzstőke nem csorbítható osztalékfizetéssel sem
mindig évente van döntés – de ha korábban veszteségek voltak, nem osztható osztalék, amíg asaját tőkét el nem érte ismét
mi történik, ha a vagyon a törzstőke alá csökken?
a hitelező a Gt. alapján gondolhatná, hogy az mindig rendelkezésre áll... denem
ha a törzstőke veszélybe kerül, beindulnak a vészcsengők (de ettől nem lesz jobb)
a törzstőke magától nem változik, azt a társ. szerz. állapítja meg
a kérdés az, hogy a vagyon fedezi-e a törzstőkét, vagy sem – a törzstőke állandó, a napi ügyle-tektől nem változik
152. § (2) bek.: össze kell hívni a legfőbb szervet (taggyűlést), ha
· a saját tőke a törzstőke felére csökken, vagy
· a saját tőke a 3 milliós (vagy más) összeg alá csökken
saját tőke számviteli fogalma: nem teljes vagyon, a számviteli szabályok hatá-rozzák meg (lehet negatív tétel stb. stb.)
évente kell az alapul szolgáló adatokat felmérni (de közben is tekintettel kell lenni az alakulá-sukra)
régi Gt. – elég volt összehívni a legfőbb szervet, akik meghallgatták, hogy az ügyveze-tő bejelenti a sanyarú helyzetet, majd az ülést berekesztve hazamehettek
45141. § (3) A taggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezető - ha a társaságnál felügyelő bizottság működik, akkor a felügyelő bizottság által jóváhagyott -javaslatára a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Nem fizethető a tagoknak osztalék, ha ennek következtében a társaságsaját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a társaság törzstőkéjét.
78
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
mit kellene tenni?
· pótbefizetés írható elő: ettől a törzstőke nem nő (mert úgy a veszteség sosemtűnne el, mindig megmaradna a különbség a törzstőke és a vagyon között)a saját tőkére fizeti be
· törzstőke leszállítása: ezt a hitelezők sértésnek is felfoghatják akárüzenetértéke: nem megbízható, jövőkép 0hitelezővédelmi garanciák övezik, kivéve, ha a leszállítás kötelező esete állfenn
152. § (3) bek.46 – átalakulás: ha a két egymást követő mérleg utáni 3 hónapot követően sin-csenek meg a kellő feltételek, kötelezően át kell alakulni → elég kétévente egyszer összekapnia dolgokat :)
gt beszünteti a fizetéseit → ua. (ld. jogszabály) – össze kell hívni a taggyűlést
a kötelező összehívás egyéb esetei → általános rész
pl. ha a feb elnökét pótolni kell stb.
a szervezeti modell lehetséges eltérései
pl. új Gt-ben az rt/kft. fb.-je kaphat a társ. szerz-ben meghat. jogokat:
· ügyvezető választása/visszahívása/díjazása
· bizonyos gt. ügyletek jóváhagyási joga47
ezeket a legfőbb szerv ellenőrzi, utólag – lehetséges eltérő véleményt alkotniuk, így atagok ¾ része jóváhagyhat olyan ügyletet, melyet a fb. nem
a jogkörök bőkezű osztogatása nem jellemző – a nagyobb társaságoknál indokolt lehetne, de adolgozói képviselet folytán nem szeretik
A társasági szerződés módosítása
…és a törzstőke felemelése/leszállítása
tv.: taggyűlés összehívása, módosítás, jegyzőkönyv stb.
no de mi tagok csak összeülünk, íratunk egy ügyvéddel egy módosítást. ekkor mi lesz?
módosítás → többségi döntés (minősített: ¾ rész, de legalább 50%)
LB: rugalmas álláspont, ezt is lehetséges (látszik, hogy megvan a 100%, ha minden tag aláírta)
46152. § (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell a pótbefizetés előírásáról, vagy ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nemtartalmazza a törzstőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról, illetve a társaságnak közkereseti vagy betéti társasággá történőátalakulásáról, ezek hiányában a társaság megszüntetéséről.
4733. § (1) Részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya), valamint korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjainak(ügyvezetőnek) megválasztását, visszahívását és díjazása megállapítását, valamint az alapító okiratban (alapszabályban, társasági szerződésben) meghatározottjogügyletek jóváhagyását a felügyelő bizottságra ruházhatja át.
(2) A felügyelő bizottság az átruházott hatáskörében tett intézkedéseiről a gazdasági társaság legfőbb szervének legközelebbi ülésén beszámol.(3) Ha a felügyelő bizottság az (1) bekezdés szerinti jogkörében eljárva a jogügylet jóváhagyását megtagadta, a gazdasági társaság vezető tisztségviselői,
illetőleg az igazgatóság jogosultak a társaság legfőbb szervének összehívására. Ebben az esetben a gazdasági társaság taggyűlése (közgyűlése) a szavazatoklegalább háromnegyedes többségével határozhat a jogügylet jóváhagyásáról.
79
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a tagok terheit növelő, tagok kötezettségeit súlyosbító, jogaikat, speciális jogai-kat csorbító szerződésmódosítás (= többletkötelezettségek) csak egyhangú dön-téssel fogadható el (ez nem jelenti valamennyi tag részvételét!)
törzstőke felemelése és leszállítása
miért nem elegendő a többi módosításra vonatkozó szabályozás?
hitelezővédelmi okok (leszállítás)
felemelés: ez a hitelezőnek jó... de a belső viszonyoknál garantálni igyekszik ajogalkotó az eredeti viszonyok fennmaradását (nagyjából)
felemelés két alapesete:
a) újabb törzsbetétet fizet be valaki → a törzstőke növekszik
erről a gt. dönt – tényelgesen viszont attól függ, hogy valaki befizeti-e a különbözetet
hosszabb döntési folyamat, az itt leírt döntés annak csak egy eleme
keletkezőben van egy üzletrész: a létrehozására vagy a „megvásárlására” elsőbbségi jogavan a gt tagjainak, az eredeti törzsbetétek arányában – 30 nap határidő
fizetni kell → végső soron kijelölhető 3. személy a befizetésre – ez más, mint átruházás-nál a tag, és nem is a kft. fizeti be a pénzt
külsős: nyilatkozik a befizetésről, a társ. szerz-t magára nézve hatályosnak ismeri el (ezt agyakorlatban a tagtól is szokás kérni... pedig ő már 1x aláírta)
a társ. szerződésben az új, felemelet törzstőkét kell feltüntetni, a tagok jegyzékét pedig azúj tagokkal ki kell egészíteni (term. a cégjegyzéket is)
→ konstitutív hatályú bejegyzés a cégjegyzékben
és ha közben az illető meghal? – el kell fogadni a visszamenőleges hatályt
~ új tag bejegyzése
és ha az új tag új törzsbetétet fizet be?
a társasági szerződés változik, a tag is változik → de ez nem kivétel a jövőbeli hatályalól
tag ugyanis nem létezik törzsbetét nélkül, azt csak bejegyzéstől lehet kapni, de tag pedigkorábbról is lehet
LB jogegységi hat.: a tag is csak a tőkeemelést bejegyző határozattól fogva válik taggáez esetben (hiába mond ellen a tv-nek, ha egyszer az elrontott szituáció máshogy nemoldható meg)
b) a törzstőke növekszik, de a vagyon nem változik
ha a vagyon 100, ebből 50 a törzstőke, és ezt 70-re emeljük
igazolni kell a Cbságnak, hogy van törzstőkén felüli vagyon
80
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a hitelezőnek jelezni kell → nagyobb biztonság, a gt. domboríthat
a törzsbetéteknek is nőniük kell, hogy egyenlőek maradjanak a belső arányok→ minden tagszámára arányosan írják jóvá
a törzstőke leszállítása
a módosítás rögtön végrehajtható, és minősített többség szükséges hozzá
a meghívón és a határozat indokolásában is nevén kell nevezni a leszállítást
: noha sokan úgy vélik, hogy a felemelés nem ¾-es, hanem csak a módosítás az, ezzel el-lentétesen mindkettő ¾-es
→ vagyont fizet vissza, átstrukturálódhat a belső vagyonszerkezet is (l. a fenti példa visszafelénézve, a 70 törzstőkéből 50 törzstőke lesz, miközben a saját tőke marad 100)
ha kötelező leszállítás, akkor bejelenti és bejegyezteti
ha így a 3 milliós határ alá kerülne, akkor választhat:
· megszűnik
· átalakul
ha szabadon dönt így (a 3 milliós határt tiszteletben tartva, természetesen), a hitelezőt értesíte-nie kell:
· ismert hitelezőt címzetten
· egyébként Cégközlönyben 2x közzététel, közte 30 nap
hitelező:
· akit nem érdekel, az hallgasson
· akit érdekel, mert veszélyben érzi magát, az:
· követelheti a a követelése kielégítését
· megfelelő biztosítékot követelhet
ha ez megtörtént, akkor kérhetőa Cbságon a bejegyzés
· igazolni kell a közzététel megtörténtét, valamint
· a hitelező kielégítését/részére adott biztosítékot
· ez bemondásra megy... legfeljebb a hitelező reklamálhat a Cbságnál, de a Cbság önálló-an nem ellenőrzi a valóságtartalmát
mi a megfelelő biztosíték?
van 10 millió követelésem
a gt. felajánl egy ingatlant, amelyet 8 db jelzálog terhel, ez szerintem 5 millió
a gt. szerint ez pon 56 millió, mert a jelzálogokat éppen törölni készülnek...
majd a bíróság jól eldönti :)
81
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
17. előadásKisfaludi András
Rt. három fő jellemzője
· tevékenység
· tagi felelősség
· előre meghatározot számú és névértékű részvényre teljesítenek befizetéssel
mi az a részvény, és miért fontos?
csak az rt. bocsáthat ki értékpapírt! a többi, más gt. erre képtelen
nyilvánosan gyűjthet tőkét ezáltal
a részvény: értékpapír, amelytagsági jogokat határoz meg
Értékpapír
értékpapír számtalan féle létezik – általános szabályok: Ptk., de egyéb Gt-n kívüli szabályok isvonatkoznak – a Ptk.-ba utólag van beszuszakolva ez a fejezet
mi minden értékpapír? – ez közgazdaságtan fogalma is, akár a vasúti jegyet, mozijegyet is ké-pes annak tekinteni
( az új Ptk. értékpapírjogra vonatkozó koncepciójának a szerzője)
→ speciális okirat (vagy nem okirat...), amely jogot testesít meg
értékpapír-e az elismervény?
a szövegében nem szerepel, hogy „váltó” – tehát nem váltó, nem értékpapír
de nem az elismervényen múlik, hogy tartozik-e, vagy sem – ha kért és kapottkölcsönt, az visszajár
az elismervény: legfeljebb bizonyítási eszköz! nem több, sem a kötelemnek, sema teljesítésnek nem feltétele (nem mondhatja azt, hogy amíg nincs papír, nincsteljesítés)
nincs gond, ha később elveszíti – nyugtát írunk a teljesítésről, és ezzel bizonyít-ható annak megtörténte
82
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
pl. adunk-veszünk egy ingatlant, én, táskámban az összes irattal haladok aNyugatinál – erre felrobbantják a táskám. érvényességi kellék az írásbeliség,de nem létkérdés! → „érvényességi okirat”
a jog érvényes létrejötte tehát itt attól függ, a szerződést írásba foglaltuk-e:
· szorosabb kapocs
· de ez nem éri el az értékpapír szintjét
értékpapír feltételei:
alaki legitimáció: vö. anyagi legitimáció
van egy hitelkövetelésem, engedményezés útján ruházhatom át
megjelenik az engedményes: „adós, fizess!”
az adós bizonyítást vár el tőle
megjelenik az eredeti hitelező: „adós, fizess!” – adós már fizetett az engedményesnek→ hitelező: „miféle engedményes?”
→ most akkor mi legyen? az adós fizessen 2x, vagy a hitelező szaladjon az engedmé-nyes után?
de adós felhozhat az engedményessel szemben is minden kifogást, amely a hitelezőjé-vel szemben felhozható volt → igen bizonytalan az átruházás
→ értékpapír: elegendő az alaki legitimáció – az a jogosult, akit az értékpapír jogosultkéntmegjelöl
akár a papír birtokosi pozíciója is elengedő lehet: bemutatóra szóló ép.
felmutatással érvényesíthető, ha a kötelezett vizsgálat nélkül teljesít, akkor is mentesüla kötelezettségétől
forgatható értékpapír
→ az értékpapír birtokosa egyben jogosult
átruházás: egyszerűen átadással + megfelelő jogcímmel (magával a cselekménnyel) történik
a jogosult nevének sem kell szerepelnie, az a jogosult, aki felmutatja
ha meg is van nevezve a jogosult, de bemutatási záradékot kap az ép.: az a jogosult, aki fel-mutatja
→ a jog a fizikai dolog révén ruházható át
akkor is érvényesíthető már, ha nem volt meg a megfelelő jogcím
pl. én eladom neked, kettőnk között kell jogcím – perelhetem, követelhetem a kiadását (ha bi-zonyítom, amit kell) – de kifelé már hat a fenti szabály: ha te eladod 3. jóhiszemű személynek,ő „tulajdont” szerez, én már nem követelhetem vissza
alaki kellékek:
· jogosult neve legyen rajta
· átruházó nyilatkozatot kell rávezetni a papírra magára
83
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
· → azt legitimálja, aki az átruházó nyilatkozatok töretlen (megszakítatlan) láncolata szerintjogosultnak látszik
· nyilatkozat: forgatmány
· tevékenység: forgatás
· elég a papírt formailag megvizsgálni
vizsgálat: az első oldalon szerepel az első jogosult neve, a nyilatkozat – utána csak a láncola-tot kell végigkövetni, és ha a végén szereplő személy felmutatja, érvényesítheti
1. Példa a megszakítatlan láncolatra:
a) Előoldalon Tóth Boriska a jogosultként megnevezett, hátoldalon forgatmány:
Tóth Boriska átruházza Balogh Győzőre,
Balogh Győző átruházza Konrád Aurélra,
Konrád Aurél átruházza Erdei Hajnalkára → Erdei Hajnalka érvényesítheti a jogot.
b) Előoldalon Tóth Boriska jogosultként megnevezve, hátoldali forgatmány:
Tóth Boriska átruházza Balogh Győzőre,
Balogh Győző aláírja (üres forgatmány)
Konrád Aurél átruházza Erdei Hajnalkára → Erdei Hajnalka érvényesítheti a jogot.
2. Példa megszakított láncolatra:
Előlapon Tóth Boriska megnevezve jogosultként, hátoldali fogatmány:
Tóth Boriska átruházza Balogh Győzőre,
Balogh Győző átruházza Konrád Aurélra,
Simlis Frigyes átruházza Szőke-Balga Dzseniferre → ő nem érvényesítheti a jogot, mi-vel a láncolat megszakad: nincs Konrád Aurél és Simlis Frigyes között feltűnte-tett kapcsolat!
84
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
18. előadásKisfaludi András
az okirat önmagában megtestesíti a jogot: a jogról csak általa lehet rendelkezni
bemutató/forgatmány: az ép. akár lopott is lehet!
forgatás:
· nem elég megfelelő jogcím alapján átadni
· kell a megszakítatlan forgatmányi láncolat is
az alaki legitimáció nem csak a birtokost legitimálja, inkább azt legitimálja, ki a jogosult – pl.közraktárjegy → ha a fuvarozónak adom, ő is elhozhatja
ábra
teljes forgatmány: a célszemélyt megnevezzük
üres forgatmány: nem tüntetjük fel az új jogosultat sem – legegyszerűbb esete, ha aláírjuk (pl.csekk aláírása is ilyen!) → alakilag a papír birtokosát igazolja, „mintha” bemutatásra szólna
a papír birtokosa kitöltheti a saját vagy más nevére is
a forgatható, üres forgatmányos értékpapír az átruházás szempontjából pontosan úgyviselkedik, mint a bemutatóra szóló
rá lehet vezetni üres forgatmányt is, de teljes forgatmányt is (ekkor visszatér a rend)
az üres forgatmány nem szakítja meg a láncot, nem veszíti el tőle a forgatható jellegét(még ha utólag vezették is rá)
a kötelezettnek nem kötelessége megvizsgálni, hogy jól ruházták-e át
ha óvadékként akarom felhasználni: üres forgatmány szükséges → kielégítés nyerhető belőle
belső viszonyban vitatható csak, hogy megfelelően használta-e fel az óvadékot
de a kötelezettet ez nem érdekli voltaképpen
védi a jóhiszemű 3. személyt is, hiszen ha ő ilyen papírt vásárol, abban mindenképpenbízhat
ha nem jóhiszemű, nem védett – LB: a túl alacsony árért vásárlás gyanús legyen
jogeset
85
megnevezett jogosult (előlap)
elegendő, ha az átruházás szándéka és a két érintett személy kitűnik („X átruházom Y-ra”) – hátlap
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
1994. eleje: szerződést kötünk, leírjuk, kifizetjük, átadjuk az értékpapírt – elfeledkezünk a for-gatmányról, nincs rajta semmi → így nem ér semmit, nem gyakorolhatók majd a jogok
visszaküldik: forgatmány rávezetését kéri
csak ha az árfolyam megfelelő – akár ki is fizeti az árat ekkor
→ LB: félreértés – a jogszabályi mód az átruházásra a forgatás; ez nem így történik, tehátnincs átruházás! nincs joghatása az erre irányuló szerződésnek
: OK, de min alapul így a vételárkövetelés? csak rávezetnénk a papírra
→ megváltozik az álláspont
jogegységi hat.: természetesen köthető erre irányuló szerződés
itt is jelentkezik a jogcím és szerzésmód különbsége
ingó dolognál:
jogcím → szerződés
átadás → ezzel megtörténik az átruházás
negatív rendeleti záradék
a kibocsáti rávezeti a papírra, ezzel kizárja az átruházást (pj engedményezés útján adható to-vább) → „recta papír”
elmosódik az értékpapír funkciója, ebből csak annyi marad meg, hogy a jog csakis a papír bir-tokában gyakorolható
engedményezés: a korábbi jogosulttal szembeni kifogások csak akkor érvényesíthetők az újjogosulttal szemben, ha azok megvoltak az engedményezéskor
a papírba foglalt jogosulttal szemben csak olyan kifogás érvényesíthető, mely a papírból kitet-szik
az azon kívüli kifogás a papír birtokosával szemben nem érvényesíthető
Ptk.: értékpapír az, amit jogszabály akként meghatároz (megfelelő tartalmi kellékek) – nembízunk a jogalkalmazásban
jogalkotói pánik az értékpapírok elszabadulásától
→ viszont így kiadunk egy csomó, az értékpapír funkcióját betöltő okiratot – pl. bank által ki-adott hitelviszonyt megtestesítő papír –, ezek nem értékpapírok!
Korm. r. szerint értékpapír módjára kell konkrétan ezt előállítani…
külföldi szeretne megszokott papírokat keringtetni – megteheti, de az nem értékpapír
ami nem értékpapír, ahhoz nem is kapcsolódnak a garanciák – bárhogy is nevezzük el a szer-ződésünket, tartalma alapján fogják majd megítélni (pl. váltó nem lehet váltó a köt. tartalmielemek nélkül)
előállítás: szigorú és költséges szabályozás → mégsem tudhat boldog-boldogtalan értékpapírtkibocsátani
86
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
miből keletkezik a jog az értékpapírban?
3 fő elmélet (több is van) a létszakaszok alapján:
· alapjogviszony
· létrehozás
· kibocsátás
1. alapjogviszonyból keletkezés
pl. az adásvétel során kiállított váltó ilyen lehetne
nem megfelelő: felesleges a jogcím megjelentetése, és így nem is képes betölteni az érték-papír funkcióját
2. a papír létrehozatalával keletkezik (kreációs elmélet)
nem problémamentes
ha tudom, hogy holnap adok-veszek, egy nappal korábban kiállítok egy váltót – a jog márlétrejött, jogosultja pedig még nincsen
mi történik, ha éjjelre bezárom a széfbe, jól ellopják, és egy hét múlva még vissza is jönnekvele, hogy „fizess!” – kell fizetni?
3. emissziós elmélet (kibocsátáshoz kötött)
azt már nem kell vizsgálni, hogy a forgalombahozatal szabályos volt-e (szerzést sem vizs-gáljuk)
ha ellopták tőlem az ép-omat, nem elég azt bizonyítanom, hogy ellopták, hanem azt is,hogy aki élne a joggal, rosszhiszemű vagy lopta
a) alfaja: szerződéses vállalásról kibocsátott értékpapír
vajon a kibocsátó vagy a kiállító a kötelezett? nem mindegy, de a tv. összemossa afogalmakat – nem szinonímák!
meddig áll fenn a papír és a jog közötti szoros kapcsolat?
pl. megsemmisül az okirat
okirati forma → emberi nyelven kell rögzíteni a jogot (ezért nem értékpapír a ruhatári cédula)
logikusan: a papír megtestesíti a jogot, ezért a papír elfüstölése (megsemmisülése) megöli ajogot is
ez nem volna túl szerencsés, a jog csak a papírral bizonyítható – elismervénynél lehetne másbizonyítási eszközt is találni → ha a jog mesterségesen hozta létre a kapcsolatot, el is lehet vá-lasztani
idézett Korm. r.: rendelkezik az ép. fizikai megsemmisítéséről – pl. ha teljesítéssel megszűnt ajog, ezt a papíron jelzik, majd bezúzzák
105/1952. (XII. 28.) MT r. – : korszerűség netovábbja
az értékpapír megsemmisítését közjegyző mondja ki (jogosult, illetve kötelezett kérhetik)
87
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
ha valószínűsíti a papír által érvényesíthető jogát (pl. másolattal), kérheti a közjegyzőtől amegsemmisítést
→ felhívást ad ki, 1 éves (értékpapír esetén nem rövidíthető) határidővel:
ha ezalatt a papírt bemutatják, az eljárás megszűnik (ha megvan az ép, nem lehet meg-semmisíteni, nem számít, hogyan jutott a birtokába)
ezt a közjegyző regisztrálja, a felek maguk között elrendezhetik, ahogy akarják
ha nem jelentkezik senki, a közjegyző az értékpapírt megsemmisíti
ha ezután jelentkezik a papírral valaki, a kötelezett azt csinál vele, amit akar (pl. ráküldi Buk-sit, a bull terrier kutyust) :)
a papír birtokosa és a semmisítést kérő elrendezhetik egymás között a dolgokat
nincs befejezve: mit kell tenni ilyenkor? ki kell állítani egy papírt, hogy ki a jogosult a felsza-badult jog gyakorlására?
ez csak a hagyományos értékpapírokkal járható út, a tömegesen elterjedtek esetében kezelhe-tetlen
modern értékpapírok
nem egyes darabként közlekednek, erre szakosodott intézményeknél vannak le-tétbe helyezve (immobilizáció)
még az árfolyamingadozást sem követő kisbefektetők szerzik meg őket
→ a kezelők nem személyenként, hanem értékpapírfajtánként, nyilvántartás segítségével kap-csolják a tulajdonosokhoz: egyszerűbb, fizikai cselekvést nem igénylő átruházás
az üres forgatmány segítségével a forgatható ép. is kezelhető ilyen módon
→ végleg felesleges a papír kinyomtatása → sorozatok: egy okirat megtestesít 100 db. rész-vényt („összevont címletű részvény”)
így viszont elég a fajtáról 1 db-ot kiállítani, azt letétbe helyezni, és számlákon nyilván-tartani
felvétel:
· tilos
· fel kell bontani
1930 GER szabályozás már alkalmazza
Tpt. – gyűjtő elvű letét
ha a letétbe nem egyedileg meghatározott dolgot tesznek, akkor majd ugyanabból, ugyan-annyit kell visszaadni → kölcsön szabályait alkalmazzuk
és ha tönkremegy? a csődtömeg része lesz ez is (felszámolási vagyon) – a letevők leg-feljebb kötelmi jogosultak lesznek, ez így nem jó
→ a rendszer alapján a letevő X db, nem meghatározott papíron tulajdonos marad
jó, és ha nincs elegendő? – arányosan a mindenkire jutó papírok számát csök-kentjük, mintha közös tulajdon volna
88
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a hiányra nézve mindenkinek kártérítési jogosultsága áll fenn
alapcél: a csődtömegből a papír legyen kimenekíthető (többé-kevésbé meg is történik)
89
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
19. előadásKisfaludi András
Dematerializálás
A dematerializálást megelőző értékpapír-kereskedelem fejlődési fázis a letétbe helyezés: nemmozog, de a letéteményesen át lehet átruházni (ún. immobilizáció)
ma már van arra is lehetőség, hogy ne kelljen egyáltalán papír (egyedül a nyilvántartás megte-szi) → a papír kiesik az értékpapírból
Tpt.: kimondja a dematerializációt
Ptk.: csak lehetőségként szabályozza
ha nem papír, hogyan jelenik meg – valahogy meg kellene...? ma: elektronikus jelsorozat
időtállóan is lehet rögzíteni
→ de csak és kizárólag ezzel foglalkozó szervezet számláin jelenhet meg
speciális engedély:
· PSZÁF adja ki
· előtte személyi, dologi feltételrendszernek kell megfelelni
sokak szerint ~ ingatlannyilvántartás
ha leég a hivatal, az ingatlanok még megmaradnak attól...
→ előírás, hogy minden nap működőképes legyen, elkülönült helyen legyen, egyébadathordozókra menteni kell
ha egy ilyen nyilvántartást kinyomtatunk, az nem értékpapír (naná), hanem adatsor
Az értékpapír nyilvántartásának rendszere
van egy központi értékpapírszámla
és vannak egyes számlák
az előűllító dönt (néha köteles megtenni), hogy gyárt dematerializált értékpapírt
megállapodik a kp-i épszámla vezetésére jogosulttal (KELER Rt. ma kizárólag)
az egyes számlákat vezetni már több szervezet jogosult
ép. értékesítése a kibocsátótól és a befektetőtől is indul
innentől kezdve lehet kibocsátani
aki szerezni akar, annak szüksége van egy értékpapírszámlára – szerződést köt róla a számla-vezetővel
90
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a kp-i számla vezetőjét a kibocsátó okiratban tájékoztatja a kibocsátandó ép jellemzőiről (ezaz okirat sem ép még....):
· kibocsátási szándék (?)
· mekkora tömegben bocsát ki
· szükséges tartalmi elemek, adott ép-hoz
· melyik számlavezető melyik és mennyi ép-t tarthat nyilván
kétszintű számlarendszer: a kp. csak az alatta lévő szintet tartja nyilván, tehát hogy elyikszámlavezető hány ép-ra vezet számlát (A számla: 20 db MOL részvény, B: 50 db MOL)
ezen belül már másik szint, hogy a 20 db részvényről számon tartjuk, melyik kié (pénzmosáselleni tv. előírásai szerint)
átruházás
nem lehet a megszokott könnyű és szép módon átadni – és a hátára sem lehet írni
láthatóan itt már felesleges értékpapírnak hívni, itt nincs átadás, forgatás
helyette: értékpapírszámla terhelése/jóváírása
átruházó utasítja a számlavezetőjét, hogy terhelje meg a számláját, és kinek írjon jóvá (összda-rabszám a számlavezetőnél állandó marad)
gond esetén az eredeti állapot helyreállítható
az átruházás nem feltétlenül megy keresztül a kp-i számlán, csak ha két különböző számlave-zetőnél vezetett számlák kerülnek egymással kapcsolatba (ekkor a számlavezetők által veze-tett ép-mennyiséget is meg kell változtatni → kp-i szint)
a „megtestesített” jog érvényesítése
az érvényesítéshez kell a papír, hogyan igazolható nélküle a jogosulti pozíció? (alaki leg.)
nincs értelme kinyomtatni, többek között ép. sem lesz az eredménye egy ilyen akciónak
Ptk. – az a jogosult, akinek a számláján az ép-t nyilvántartják
Tpt. – hozzáteszi, hogy „az ellenkező bizonyításáig”
ez mire vonatkozik? a váltó esetén ugyanolyan kockázatok lennének, mint engedmé-nyezéskor, ha ellenbizonyítják, hogy nem az a jogosult, aki állítja?
jogalkotói szándék: félelem a számítástechnikai hibától (~lopott ép)
Tpt.: legyen korrekció
: korlátozni kellett volna, milyen körben lehet ellenbizonyítani – mivel nincs kor-lát, elvileg bármire lehetne!
belső viszonyban ez nem probléma, Dezső és Ubul megvannak egymás között így is – sőt, aszámlavezető ellen is fel lehet lépni, ha úgy adódik
91
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a papír csak meghatározott szereplőknél van, hogyan jutok el vele a kötelezettig?
mégsem vihetem el a winchestert
okirat itt már kikerülhetetlen: valamiféle igazolás, legalább
→ ehhez kapcsolódhat alaki legitimációs hatás
tehát a szuperbiztonságos okirat helyett kapunk egy leporellót mátrixnyomta-tással
: döntő a számla
egy ilyen igazolást felmutató számára való teljesítés kevésbe kockázatmentes,akár kétszeres teljesítésbe is keveredhet
→ ez azért nálunk elég kicsi volt a dematerializálásra az igény, inkább nemzet-közi viszonyokban volt jellemző
→ ezért kötelező eseteket vezettek be – nem túl szép dolog, olyan mint a spenót,amit a gyerkőc nem akar megenni, de anyuka belediktálja
új csoportosítási módszer
· a jog tartalma szerint (a benne foglalt jog tartalma szerint)
· kötelmi jogi (hitelviszonyt megtestesítő) ép.: ez a tipikus, a Ptk. is ezt szabályozza
· váltó, csekk, kincstárjegy, letéti jegy
· dologi jogi (áruviszony) ép: közraktárjegy, pl. – de a közraktárjegy a tárolt áru kiadásárairányul, akkor ez inkább letéti? inkább kötelmi? → jobb volna árupapírnak hívni
· megtestesíthet zálogjogot is
· tagsági viszonyt megtestesítő ép: részvény
92
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
20. előadásKisfaludi András
Alapítás és működés
nyilvános/zártkörű
alapítás
aki nyilvánosan bocsát ki részvényt: nyíltan működő rt-t alapít
zártan működő rt.: nincs nyilvános részvénykibocsátás
Tpt.
nyilvános kibocsátás: ha előre meg nem határozott személyi kör számára kínálja fel jegyzésre(vö. kft. – nincs nyilvános tőkegyűjtés)
zárt: előre meghatározott személyi kör jegyezhet
rt. fejlődése
· zártkörű alalkulás
· alakuló rt. nem képes bizonyítani (ált.), hogy érdemes volna jegyezni
· fejlődés
· nyilvánosan működő rt-vé válik (most már van hitele)
korlátozottan lehetséges nyíltan működő rt-ből zártkörűvé alakulni is
zártkörű → nyíltan működő
megváltoznak a részvényforgalmazási szabályok
alapító okirat helyett alapszabály
nyilvánosan működő → zártkörű
alapszabály helett alapító okirat
részvények terén komoly történések (pl. tűzsdéről kivezetés)
→ lehetséges hátrány a kisrészvényes számára (árfolyamnyereség végett vette)
→ az 1%-kal nem rendelkező részvényesek külön dönthetnek, hogy hozzájárulnak-e az átala-kuláshoz
93
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
A részvény osztályozása
„részvényfajta” → a részvény által biztosított tagsági jogok sajátosságai
típus → átruházási szempont szerint
sorozat → technikai jellemző, azonos ítpusú, azonos jogokat biztosító, azonos fajta értékapa-pír alkot egy sorozoatot (Tpt.), néha elvárás az egyidejűleg történt kibocsátás is
osztály → elsőbbségi részvénynél jelentős
fajta
Gt. – kógens szabályok (az rt. még a többi diszpozitivitása idején is kógens volt)
→ szabályozza a részvényfajtákat (kft.: az üzletrész általában véve térhet el az általános sza-bálytól, az eltérési lehetőség nyitott)
részvényfajták:
a)törzsrészvény
b)elsőbbségi
c)dolgozói
d)kamatozó
e)visszaváltható
a) az általában biztosított jogokat megadja a részvényesnek, mindig létezik ilyen
b) valamely részvényesi jognál előnyben részesítik
ez alapján alcsoportok
osztalékelsőbbségi
szavazatelsőbbségi
likviditációs hányadhoz fűződő elsőbbségi
zártkörűen működő rt-nél elővásárlási jogot biztosító
ezek zártak, de legfeljebb kettő kombinálható
osztalékelsőbbség:
adózott eredményből való részesedés
vagyoni jogot tartalmaz
két lehetőség
többi részvényest megelőzően
vagy a részvény névértékét meghaladó mértékben részesedik (arányon felett)
ez csak bizonyos esetekben lehet valóban előnyös
sorbanállási elsőbbség: ha tényleg olyan időbeli elsőbbség, ami előnyt jelent (pl. márnáluk kamatozik)
94
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
vagy a felosztható nyereségből fizetneke lőször az időbeli elsőbbségi részvényesek-nek, a többieknek csak ha marad
pl. 50 egység a haszon, 100 tag van → 0,5 jut tagonként
ha van időelsőbbségi: nekik 1 jár, ha 50 elsőbbségi van, akkor az 50 nem elsőbb-ségi nem kap semmit
szavazatelsőbbség:
két aleset (cél: a részvényesnek a névértéknél nagyobb befolyása legyen):
több szavazat – pl. 100 részvényes: 1-1 szavazat – de az 50 elsőbbségi inkább10-10 szavazatot kap (csak a közgyűlésen magán érvényes)
ha nincs ott, nem gyakorolhatja
ugyanannyi, mint amennyi a részvényesnek járna, de határozat csak úgy hozha-tó, ha a szavazatelsőbbségiek többsége is támogatja (pl. 51 igen szavazat,ebből 1 törzsrészvény, 1 elsőbbségi → 49:1 arányban elutasítva – 26:24-eselsőbbségi megoszlás, tehát akár 26:74 arányban is győzhet a 26)
→ aranyrészvény: egyetlen elsőbbségi részvény
privatizációs tv szabályoz ilyet az állam javára (inkább ne alkalmazzuktehát)
→ határozatképességhez is szükséges (privatizáció)
EU: jogellenes, különösen kiemelt nemzeti érdek indokolhatja (nem-zeti olajtársaság pl.)
egy ilyen nyers forma nem lesz sokáig tartható (pl. lehetne magasabbára ehelyett)
Gt.: ha a határozathozatalra az elsőbbségi részvényes nem megy el, a gyűlésmég határozatképes
likviditációs hányadhoz fűződő elsőbbség
a gt. felosztásakor van jelentősége: ha van mit felosztani, abból kap amagasabb részese-dést
elővásárlási jog
csak zártkörűnél alkalmazható, nyíltnál a részvény átruházása nem korlátozható
zárt rt.: a tagok akaratából kft-szerű állapot alakítható ki
elsőbbségi részvény a törzstőke legfeljebb 50%-a lehet
ha 50%, mind egy osztály – ha ennél kevesebb, a fennmaradó részig adható ki újosztályú
értelme: több jog – magasabb áron, logikus
alku: egyes részvényesek tudják, hogy nem lesznek meghatározók, lemondanak aszavazati jogukról (→ a kisebbségi jogok is mindig a szavazati jog meglététőlfüggenek!), az elsőbbség által biztosított kedvezmény ezt ellenúlyozza _(pl.osztalékelsőbbség)
95
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
ha osztalékelsőbbségi részvény nem kap osztalékot, és a következő évben nempótolják, feléled a szavazati joga → egyensúly
problémák: 0 a nyereség, azt már fel lehet osztani
hogyan pótolható az időbeli elsőbbség?
ha osztalékelsőbbséggel rendelkező részvényesnek nem fizettek, az ő kielégíté-se mások kifizetését megelőzi
c) dolgozói részvény: ~dolgozói üzletrész
d) kamatozó részvény (alaptőke 10%-áig)
korábban a kamatot a veszteség növelése árán is ki kellett fizetni
ma az osztalékalap a forrása
különbség az osztalékelsőbbségi részvényhez képest:
az osztalékot akkor sem kötelező kifizetni, ha van rá forrás
a kamatkövetelést mindenképpen ki kell (ha van forrás)
továbbá kamatozó részvény szavazati joga nem korlátozható
e) visszaváltható részvény (alaptőke 10%-áig, külföldi mintára)
követelheti, hogy a gt. a részvényt vegye meg, valamint az rt.-nek joga a részvényt megven-ni
→ visszamegy a gt. vagyonába, noha a vagyoni hozzájárulást elvileg nem lehet kivenni!
ennek ellenére eze setben a gt. visszafizet, egyoldalú döntés alapján
erre az eladás volna adekvát eszköz
a visszavételre akkor kerülhet sor, ha a gt-nek erre forrása van (ha osztalékot is fizethetne):hitelezővédelmi okok (köteles is megtagadni forrás hiányában!)
csak olyan váltható vissza, az amelyhez fűződő kötelezettséget már teljesítették (befizetés)
csak névre szóló lehet
részvénytípusok (átruházási szempont):
a)bemutatóra szóló részvény
b)névre szóló részvény
c)saját részvény
a) bemutatóra szóló részvény
a birtokos a jogosult, átruházással változhat a személye, kifelé irreleváns a jogcím
(vö. névre szóló: forgatható! nem recta papír, dematerializált és névre szóló is lehet)
sokfelé nem ismerik el, cél a visszaszorítása (pénzmosás)
a Gt. alapján elvileg lehetséges kibocsátani, Tpt. alapján kevésbé
zártkörű rt. csak névre szólót adhat ki
96
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
nyílt működésű: dematerializált részvényt kell kibocsátani, és a sorozatban kiállított is csaknévre szóló lehet (sorozat: elég rossz definíció, l. fentebb)
: sorozat: a több, azonos jogot tartalmazó papír
emiatt a bemutatóra szóló részvény kibocsátása gyakorlatilag kizárt (pl. egyetlen db szava-zatelsőbbségi részvény – hogy ne legyen sorozat még –, de az meg csak névre szóló le-het)
→ bemutatóra szóló részvényt újonnan gyak. nem lehet kiadni
Gt. 200-202. §§ → minden, a névre szóló részvényhez kapcsolódó speciális jogot bele kellfoglalni az ép-ba
mi jelezné más a jóhiszemű 3. személy felé, hogy az értékpapír, amit megvett, elővásár-lási joggal terhelt?
zártkörű rt: egyedüliként korlátozhatja a részvényforgalmat
a gt. hozzájárulásához kötheti – általános klauzula: „fontos okból” (ezt a bíróság dönti el)
a 202. § (3) csak példák! (complex kommentár: határozottan meg kell jelölni az alapítóokiratban)
forgatható papír
a megszakítatlan lánc igazolja a birtokost
és ha meghal? a vagyona az örökösre átszáll, de a forgatmány nem fogja igazolni
két lehetőség:
ki is ellenőrzi az aláírást...? senki
az igazgatóság forgatmánypótló nyilatkozatot vezet rá, ha az örökös az örökösi mi-voltát igazolja, az alaki legitimáció igazolni fogja őt
b) névre szóló részvény
igazgatóság vagy az erre jogosult szerv megbízás alapján részvénykönyvet vezet
→ többletet jelent, hogy a megfelelő alaki legitimációjú egyén is csak akkor lesz jogosult agt-vel szemben, ha a részvénykönyvbe magát bejegyezteti
nem érvényességi kellék: megszerzi átadással, forgatmány rávezetésével
hanem hatályossági kérdés a gt-vel szemben – mindenfelé átruházható egyébként
sokan nem szavazati jogért, hanem árfolyamnyereségért vesznek részvényt
ha mást is akar, nosza, jegyeztesse be magát a részvénykönyvbe (örökös: pótló nyilatkozatután kérheti)
hogy a részvénykönyv a valóságtól ne szakadjon el, az átruházónak azt, hogy átruházta, bekell jelentenie (ha ő maga be volt jegyezve), a mulasztásért kötbérrel felel a gt-nek(noha a gt-t kár nem éri)
korlátozottan nyilvános nylivántartás: aki érdekeltségét valószínűsíti, betekinthet
c) saját részvény
2004. jan. 1.: az alaptőke védelme körébe kerül át a szabályozása
97
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
nagyobb hangsúly kerül a hitelezővédelmi szempontokra
de ez egy szervezeti anomália, saját magát tulajdonolja
tagok egymás közötti viszonyát is érinti – kinek a befektetését téríti meg?
→ sokkal differenciáltabb az új szabályozás:
saját részvény megszerzéséről csak a közgyűlés dönthet (tagok érdekei leghatékonyabb ér-vényesülése), de ez nem konkrét részvényszerzésről szól, hanem általános felhatalma-zást ad az ügyvezetés részére
→ meg kell határozni, mennyit, milyen fajtát, mekkora értékben, meddig (határozott időkell legyen, legfeljebb 8 hónap) szerezhet meg
→ nyilvános rt-nél semmiképp sem elfogadható a korlátozás
egyszerre legfeljebb a törzstőke 10%-ának értékében tarthat magánál részvényt
csak már teljesen befizetett részvényt szerezhet meg, és nem szavazhat
sajátosságok
nem kell elidegeníteni, ha 10%-nál nincsen több, folyamatosan magánál tarthatja
1 év alatt a feltételek megsértésével szerzett részvényt kell elidegeníteni (10%-nál több,felhatalmazás keretein túl)
in integrum restitutio a piaci viszonyok miatt nem lehetséges
ha nem tud eladni, be kell vonni (+tőkeleszállítás)
98
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
21. előadásKisfaludi András
Az rt. alapítása
hosszas jogon kívüli előzetes tárgyalások szükségesek, ez minket nem érdekel
maga az alapítás is elhúzódó jogi folyamat
megkülönböztetünk:
· nyílt
· zárt alapítást, működést
→ két elkülönült eljárás:
· nyilvánossághoz fordul a tőkéért
· vagy maguk dobják össze
szimultán: együtt folyik az alapítás és tőkegyűjtés
szukcesszív: elválnak – míg nem derül ki, lesz-e elég bbefizetésre kötelezett, nem alapítjákmeg
Közös szabályok
rt. alapításához 20 millió Ft tőkére van szükség
pénzbetét legalább a 30%-a és legalább 10 millió (kellett hogy legyen 2005. jan. 1-jéig)
részvényt kell kibocsátani és forgalomba hozni (Tpt., saját szempontjai szerint)
az rt. sajátosságainak a nyilvános forma felel meg jobban, ennek ellenére több a zárt alapítás(mert számosan inkább azt helyeslik, mivel a nyilvánosságot hatványozott mértékű veszély ér-heti: nem ellenőrizhető előzetesen, nem kiszámítható)
egyesek szerint ésszerűbb zártan megalapítani, majd pedig ha felcseperedett, kiállni anyilvánosság elé
→ '97-től a zártkörű szerepel előbb
Zártkörű alapítás
a létesítő okirat nem társasági szerződés, hanem alapító okirat (lényegi különbség nincsen, azalapítók konszenzusát rögzítik)
tartalmaz kötelezettségvállalást arra nézve, hogy alapítók a gt. által kibocsátott részvényeketmaradéktalanul átveszik (kifelé nem juttatható tovább)
nagyjából :) összevág a Tpt-vel (a Tpt. saját használatú fogalmaihoz nem próbál idomulni)
99
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Tpt.: érthetetlen fogalmakhoz néha értelmetlen definíciót társít ( értékpapírjogi alt.-on:közgazdász-definíciók)
értékpapír (részvény) forgalomba hozatala
nyilvános, ha legalább egy részvényt nyilvánosan hoznak forgalomba
a jogszabály bizonytalan abban, hogy ép. vagy részvény...
forgalomba hozatal: a kibocsátó tulajdonost keres és talál az ép. számára
ez nem átruházás, a kibocsátó az értékpapírnak nem tulajdonosa! nem az törté-nik, hogy létrehoz egy papírt, ami a tulajdonába kerül, majd továbbadná, hanema kibocsátás után lép be az első tulajdonos!
emissziós elmélet
korábban külön létezett forgalombahozatali (tágabb: minden tulajdonos forgalmazását jelenti)és kibocsátási fázis (szűkebb: az első tulajdonos keresése, ajánlat elfogadásával keletezik a tu-lajdon)
nyilvános és zártkörű forgalombahozatal
korábban elkülönített fogalmak, jelenleg a nyilvános forgalombahozatal a zártkörű egyik külö-nös esete...
zártkörű: előre meghatározott személyi kör részére bocsátják ki az értékpapírt, akik megelőző-en szándéknyilatkozatot tettek, hogy átveszik
van más is, amit zártnak minősít, és ahol nincsen szükség további garanciákra, pl.„szakértő szervek” vásárolhatnak CSAK értékpapírt
lehet zártan intézni a korábban kibocsátott részvények újra cserélését is
korábban csak bírói gyakorlat szabályozta az alábbi esetet:
különös névsor, névjegyzékből összeállított lista (pl. telefonkönyv, ügyvédi névjegy-zék)?
ezt a bság nyilvánosnak tekintette, de honnan szerzünk róla tudomást?
alapítás menete
a tagok aláírták az alapító okiratot, ellenjegyeztetik: cégbsághoz 30 napon belül be kell nyújta-ni, addig apport szolgáltatandó
ezen kívül a PSZÁF-hoz is be kell nyújtani:
· alapító okirat
· szándéknyilatkozatok
· értékpapír mintája
→ kiderül, megfelel-e a zártkörű forgalombahozatal előírásainak
100
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
→ a benyújtástól számított 15 napon belül jelzi, ha nem felel meg a zártkörűségi feltételek-nek, ha nem jelez: jogszerű, megfelel a feltételeknek
a PSZÁF kiadmányából a bíróság is kap, az alapján eldönti, megfelel-e a jogszabályi követel-ményeknek a bejegyzési kérelem, s ha nem, elutasítja azt
korábbi Gt.: csak a nyilvános alapításra nézve van állami felügyelet
abban az esetben most is szélesebb a PSZÁF hatásköre
Rt. apportjára vonatkozó speciális szabályok
korábban azonos volt a kft-vel, ma nem
apport tárgya:
· vagyoni értékkel bíró dolgok
· szellemi alkotás
· vagyoni értékű jogok, ideértve azokat a (kötelmi) követeléseket is, amelyeket az adós elis-mert, vagy bíróság jogerősen megítélt (vö. kft.: LB ellentétes álláspontja)
a jogalkotó az LB álláspontját részben megfogadta (nem en bloc minden kötelmi követelés),azért lehetséges, mert valamivel biztosabb így
persze a behajthatóság még kérdéses marad ettől... de legalább a kedves hitelező is tehet majdegy próbát
Könyvvizsgáló
elvárás a függetlenség – de a gt. fizeti
→ még függetlenebb könyvvizsgáló vizsgálja az apportot, ő nem lehet azonos azzal, akit a gt.könyvvizsgálójának megválaszt majd (a tv-i szabályozás fordított, de így értendő: aki vizsgált,már nem választható meg)
a bekerülési érték a könyvvizsgálójának által megállapítottnál több nem lehet – ha lejjebb ke-rül, a hitelező csalódik egy kellemeset
ebben az esetben a cbsághoz nyilatkozatban indokolni kell, miért alacsonyabb
: ez nem érdekes itt
ellenben a szervezeti szabályoknál az volna, ugyanis:
· a többi tag számára ez ajándék
· állami vagyonnál tiltani kellene (Áht.-ben, nem Gt.-ben)
az apport mibenlétére és értékelésére vonatkozó szabályokat nyilvános alapításkor is alkal-mazni kell
ezek nagyon szép, gondos szabályok, de később is védeni kellene ezeket az érdekeket: pl. hakésőbb a tag bead a gt-be egy totálkáros trabantot 10 milliós baráti áron?
EU irányelv: ha 10%-nál nagyobb részesedéssel bíró taggal szerződést köt a gt, az apport sza-bályait kell alkalmazni
101
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
22. előadásKisfaludi András
Rt. alapítása – folytatás
alapítók és első tagok közötti eltérés:
· alapító: a folyamat elindítója, nem feltétlen lesz tag
· tag: a tőkét szolgáltatja
alapító megjelenése: aki kibocsátja az alapítási tervezetet
alapítási tervezet tartalmi elemei (212. § (3) bek.):
· gt-ről szóló alapok (~létesítő okirat tartalma)
· név
· szervezet
· tev. kör
· alapítási folyamat legfontosabb elemei
· hol, mikor jegyezhető a részvény
· mikor lesz az alapító közgyűlés
közzé lehet és kell tenni az alapítói előjogokat (ezek jogszabályból nem következnek, nembirtokolhatók véglegesen):
pl. a gt. működésének első 3 évére ők nevezik ki az ügyvezetést
fenntarthatják, hogy nem pénzbeli hozzájárulással is tagként vehetnek részt (azaz más így nempróbálkozhat)
rögzítik a feltételeket, melyek alapján a tagok csatlakozhatnak (nem lehet mindenkivel egyen-ként megalkudni – az rt. nagy, a kft. kicsi)
konszenzuális elem: a felkínált feltételeket aki elfogadja, jegyez, aki nem, nem jegyez
212. § (3) e) – ez zárt lista?
korábban egyértelműen nyíltnak tekintették, akár a profitból való 100%-os részesedést is ki le-hetett volna kötni → ezt úgyse jegyzi senki
mostanság zártnak vélik (az „azaz” miatt)
: semmi gond nem lenne abból, ha nyílt volna
A nyílt alapítás
a részvénykibocsátás folyamata tele van garanciális elemekkel
kistőkések információk, ismeretek, felkészültség hiányában hosszú tömött sorokban jönnek,és jól kifosztódnak – ezt nem szabad hagyni, mert csődbe jut az ország
102
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
kibocsátót jogszabály kötelezi, hogy:
· megfelelő adatokat rendelkezésre bocsásson – ez ellenkezik a caveat emptor pj alapelvével(mindenki a saját kockázatára cselekszik), viszont összességében olcsóbb
· értékpapírtájékoztatót tegyen hozzá
· Tpt. szélesebb körben határozza meg: nem csak részvényekre nézve; azt modellezi,hogy már működő, létező entitás adja el az ép-t
· nyilvános ajánlattétel
· a forgalombahozatal lebonyolításával a kibocsátó (alapító itt) egy értékpapírforgalmazótköteles megbízzon (értékpapírforgalmazónak erre szóló engedéllyel kell rendelkeznie), ezkötelező igénybevétel
· ha befektetési szolgáltató alakul, forgalmazhat saját maga is
· külföldi befektetési szolg. cég megbízhatja saját leányvállalatát
mi a különbség az alapítási tervezet és az értékpapírtájékoztató között?
az értékpapírtájékoztató tartalma az alapítási tervezet tartalmát teljes mérték-ben lefedi
az alapítási tervezet az értékpapírtájékoztató részeként teendő közzé
Tpt. több mellékletben fejti ki, mi minden legyen benne a tájékoztatóban:
· minden pénzügyi, gazdasági adatot tartalmazzon
· ezek alapján a kockázatot alappal lehessen megítélni
· legyen valós
· kellően alapos
· ne legyen megtévesztő
· legyen áttekinthető, összehasonlítható, ellenőrizhető
· ha van pénzügyi beszámoló, közzé kell tenni azt is
ki lesz a vezető?
a kibocsátó és a befektetési szolgáltató együtt készítik el a tájékoztató, együtt felelnek érte
mégis a törvényességet a szolgáltató biztosítja, ennek ellenére nincs minden az ő irányításaalatt
pl. egyik cég a gépgyártás jövőjéről, másik a szójatermelésről, harmadik a gőzmozdony-keres-kedésről tervezget, a befektetési szolgáltató pedig a tőkepiachoz ért csak – miért feleljen má-sért?
→ a céget a szolgáltató erősen vegzálja, felelősségvállalásról külön nyilatkozatot tesznek
megesett, hogy a plakátot keresztül kellett ragasztani „vigyázat, szokásos szintet meghaladókockázat!” felirattal, de itt a tájékoztatás ellátása a lényeg, nem a restrikció
103
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
PSZÁF
be kell nyújtani hozzá a tájékoztatót
ehhez a PSZÁF:
· további nyilatkozatokat
· adatot, információt kérhet
· adatfelvételre, törlésre utasíthat (megtévesztő adatot pl)
nyilvános forgalombahozatal:
szükséges a PSZÁF jóváhagyása (aktust kell tennie, nem lehet hallgatólagos beleegyezéssel)
→ munkateher, költség
→ kis gt-t nem érdemes nyíltan alapítani, nem éri meg, nem is jön össze a tőke
ezután lehet a nyilvánosság elé menni
a PSZÁF jóvá kell hagyja az ajánlattételt is
A nyilvános ajánlattétel
a befektetők előre meg nem határozott köre részére tett, az értékpapír átvételére vagy megvá-sárlására irányuló nyilvános felhívás
miben tér el a pj ajánlattól (ajánlati kötöttség)?
az apróhirdetés sem ajánlat – nincs másik fél, el lehet tőle állni
itt: nyilvános hirdetés, és van joghatása! → lehet részvényjegyzési nyilatkoza-tot tenni
sokak szerint a részvényjegyzésre történő felhívás kötőerejű, nem vonhatóvissza
: nem keletkezik tényleges kötelezettség – majd ha tagsági joga lesz, ak-kor a gt-vel szemben lehet, de az alapítóval szemben nincsen
a nyilvános ajánlattétel helye:
pontosan meg kell határozni a jegyzés előtt 7 nappal annak helyét, idejét
legalább 1 országos napilapban, vagy a PSZÁF tőkepiaci lapjában, vagy ekként elis-mert lapban meg kell jelentetni
cél: mindenkihez jusson el
a hirdetésben a PSZÁF engedélyének számát is szerepeltetni kell (→ van ilyenje)
nem az egész tájékoztatót kell közölni, de azt igen, hogy hol, hogyan vehető át
· vagy ingyenesen hozzáférhető valahol (pl. a jegyzés helyén)
· vagy közzé kell tenni
104
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
az ár a jegyzést megelőző napig lebegtethető
ha ez megtörtént, visszatérhetünk a Gt-hez (részben)
jegyzési ív aláírása → jegyezhető lesz a részvény
korábban ív, és aláírták: ma már nem közös aláírási lista
egyoldalú aktus: a befektetési szolgáltató nyilatkozik, mennyit, mekkore névértékben, mekko-ra kibocsátási értékben (ha van) vesz át eladásra
ekkor teljesíthető a névérték (kibocsátási érték) 10%-a
az alapítónak is csak akkor lehet tagsági joga, ha részvényt jegyez! (másként nem leszrészvényes)
itt csak pénzteljesítés van – ha egyebet teljesítene, arra nincs szükség
ez még nem előtársaság: semmi sincsen, csak a remény, hogy lesz valami
a forgalmazó ezt az összeget elkülönített számlára helyezi, amíg ki nem derül, mi lesz a gt-vel(lesz-e vagy vissza kell fizetnie)
3-60 nap keretén belül kell jegyzésre bocsátani (ha a tájékoztató ezt tartalmazta, akkor koráb-ban is lezárható – akár órára meghirdethető)
jelezni kell, hány db részvényt bocsát ki – persze ez nem egyezik meg az igénnyel
jellemzően tól-ig határt ad meg, viszont technikailag nem megoldható a folyamatos jegyzés-követés és így az azonnali lezárás, ha túl sokat jegyeznek (napi összesítések vannak) – mitkezdünk a túlcsordulással? 50 millió Ft és 30 deka, maradhat?
másik lehetőség, ha nem éri el a minimális jegyzést → a tőkenagyság nem elegendő a tevé-kenységhez, nem születhet meg a gt. még akkor sem, ha elhatározzák, hogy ennyivel is beér-nék (ez új alapítás)
jegyzési garanciavállalás
a legnagyobb szolgáltató vállalhatja, a maradék mennyiséget a sorban utolsóként jegyezheti
másik megoldás: a garanciavállaló átveszi és értékesíti a maradékot, ez kevésbé nyilvános (?)
túljegyzés
többet jegyeznek a jegyezhetőnél
kérdés, ha többféle részvényfajta van, és nem mindet jegyzik túl, vajon mi történik? pl. 100részvényből 50 törzs, 50 elsőbbségi, és jegyeznek 200 elsőbbségit.
az biztos, a cég így nem alapítható meg
megalapítható több tőkével?
kgt.: ha sok a tőke, nem használható fel hatékonyan
gt maga dönt a túljegyzésről, ha ezt az alapító nem tartotta fenn magának, akkor az ala-kuló közgyűlésen
105
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
sikeres jegyzés
az alapító összehívja az alakuló közgyűlést
ha ő nem teszi, a részvényt jegyzők mentesülnek a kötelzettségeik alól, és a 10%-ukat vissza-kapják (de miért tenne ilyet egy alapító?)
határozatképesség: az alaptőke 50%-a jelen van, egyszerű szótöbbséggel dönt
dönthet:
· az alapszabályról
· a tisztviselőkről (ha az alapító nem tartotta fenn)
· túljegyzésről (ha az alapító nem tartotta fenn)
ha a tevezettektől eltérően kívánnak dönteni, 100%-os jelenlét mellett 100%-os támogatásszükséges, azaz nem dönthetnek eltérően (régi Kt. nem is engedte)
persze 30 nap múlva rendes közgyűlésen egyszerűbb a dolog
ki kell egészíteni a hozzájárulást 30%-ig, csak a kiegészítést teljesítők vehetők figyelembe ahatározatképesség szempontjából
bejegyzés feltétele:
· 30 napon belül be kell nyújtani (a jkv-et)
· addigra a nem pénzbeli hozzájárulást is teljesíteni kell
30% szolgáltatása:
ha csak pénzben teljesít, 30% elég, ha apportot is szolgáltat, a pénzszolgáltatást növelni kell
ha pl. 70% apportot teljesít a részvényt jegyző, teljes mértékben szolgáltatnia kell a pénzt
ha teljesített, mentesül a kötelezettség alól
ha nem teljesít, nem lesz tag
de ha van, az alapítói jogot megtarthatja
106
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
23. előadásKisfaludi András
Az alaptőke szolgáltatása
211. § A részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelembenyújtásáig
a) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapító okiratban átvenni vállalt rész-vény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább harminc százalékát, de összesen leg-alább tízmillió forintot befizették,
b) a nem pénzbeli hozzájárulást - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - a részvénytársaságrendelkezésére bocsátották.
nincs szükség a minimum 10 millió Ft teljesítésére, ha kibocsátási értéken történt a jegyzés(kommentár)
a bejegyzéstől számított egy éven belül kell a maradékot teljesíteni
nyilvános alapítás
befizetések:
· jegyzéskor 10%-ot, kibocsátási értéken vagy névértéken
· alakuló közgyűlésen 30%-ra ki kell egészíteni azzal, hogy legalább 10 milliónak kell lennie
· apportot a bejegyzési kérelem benyújtásáig (lehet kivétel)
· ha nem teljesít, nem szavazhat
példák:
20 milliós rt: 10m pénz, 10m apport – jegyzéskor 1 millió, alakuló közygálésen kiegészítendő10 millióra, apportot a bejegyzési kérelem benyújtásáig
40 milliós rt: 1,2m jegyzéskor, 10-re kiegészítve az alakuló kgy-n (2 milliót egy éven belül)
200 milliós rt, 60 millió pénzszolgáltatással: 6 millió jegyzéskor, 18-ra kiegészítve, maradékotegy éven belül
értékpapír-tájékoztató előírhat mást is (pl. 100%-os teljesítést)
apportszolgáltatásra vonatkozó kivétel
logikus, de sokat váratott magára (2004. jan. 1-jétől hatályos)
indok: üzleti racionalitás :-)
példa: építünk egy szállodát, egyik tag szolgáltatná a berendezést – le kellene szállítania, mi-előtt az épület áll?
még fel nem használható szolgáltatásra irányul
107
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
→ a bejegyzéstől számított 5 éven belül kell szolgáltatni, de csak 25%-ig engedhető meg (haaz alaptőke nem több, mint 25%-a apport – ha több, azonnal kell szolgáltatni)
és ezzel az alapításnak vége :)
A részvényes
rejtőzködik
kisrészvényesek gyakran több helyen is tulajdonolnak, a közvetlen részvétel nem valószerű
a részvényes gyakran nem saját maga jár el – nominee: a részvényes javára, de saját nevébengyakorolja a részvényes jogait (még az rt. sem tudja, hogy nem tulajdonos az illető) → ez anominee–részvényes viszonyban jelentős
nem lehet akárki:
ép-t kezelni a letéteményes és a demat. épszámlavezető jogosult, a konkrét részvény(csak névreszóló lehet!) nála legyen letétben/számlán
külön szerződésbe kell foglalni a számlavezetési szerződést és a meghatalmazást
részvényesi meghatalmazott:
kéri bejegyzését a részvénykönyvbe → a valódi észvényest nem is kell, kivéve, ha spe-ciális, engedélyhez kötötten szerezhető részvényről van szó
problémás helyzet:
közgyűlésen való részvétel – a szavazáskor a saját nevében, de nem belátása szerintszavaz
de neki van szakértelme
tájékoztatja a részvényeseit arról, hogy közgyűlés lesz és a napirendről
utasítást kér, hogy mire szavazzon
ha nem kap, vagy nem egyértelmű, nem szavaz
koncentrált szavazás: ha sok forrásból sok részvénye van, az igeneket és nemeket összevonvaadhatja le, kivéve:
utasítás nélkül is a részvényes javára szavazhat, ha a szerződéskötésükkor a részvényes bele-egyezik, hogy a napirendről való tájékoztatással egybekötve a nominee indokolt javaslatot te-gyen a szavazásra nézve, ekkor, ha a részvényes nem nyilatkozik, a nominee aszerint szavaz-hat
megszűnik a meghatalmazás visszavonásával, a részvény átruházásával
→ a részvénykönyvbe be kell jelenteni
Gt.: a részvényes nevében történő képviseletet szabályozza
fentiekhez hasonló kérdésekben dönthet
de időben korlátozott (vagy egy – és a megismételt – közgyűlésre, vagy 12 hónapra)
Ptk. 221. § – meghatalmazás
108
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
valamint bárki lehet képviselő, aki a Ptk. szerint lehet
a nominee-vel ellentétben arra terjed ki a képviselő joga, amire feljogosítják a meghatalma-zásban
nem lehet meghatalmazott képviselő az igazgatóság tagja, a vezérigazgató, a fb. tagja
109
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
24. előadásKisfaludi András
Tőkevédelem
a tag nem felel – ha a hitelező akar valamit, a tőke álljon helyt
kiemelt célja sok szabálynak, változó fokú hatékonysággal
→ a külön cím nem kizárólagos forrás (pl. pénz-nem pénz arányok)
rt tagjai szolgáltatják a névértéket/kibocsátási értéket, ez nem visszakövetelhető szolgáltatás
egészen alapításig azonban nem kell a teljes összeget befizetni
részvény akkor bocsátható ki, ha már megalakult a gt. és az alaptőkét befizették – addig arészvényjegyző részvényutalványt kap, ami nem értékpapír, és nem keletkeztet jogokat, vi-szont a keletkezőben lévő tagsági jogról más okirat nem állítható ki
ideiglenes részvény: ha megalakult a gt., és még nincs teljesítve a teljes alaptőke
· értékpapír, átruházható
· névre szól
· csak a teljesített kötelezettségekkel arányban gyakorolhat jogokat (részvétel esetén ezt hogykell elképzelni?)
ez ezen szabályok megsértésével kiadott részvény semmis
a részvényes számára olyan kifizetést, amely tv-be ütközik, teljesíteni nem lehet
· osztalék: erre joga van: adózott eredményből (lehet előző évben képzett tartalékot is hasz-nálni)
· nem lehet az rt. vagyonát „csak úgy” a tagoknak történő kifizetéssel csökkenteni
· de használat során a tőke csökkenhet, nem is azonosítható működés közben, hogy egyedi-leg mi része az alaptőkének, és mi nem
· kifizetés feltételei:
· megfelelő forrás
· megfelelő jogcím
· az ettől eltérő kifizetést vissza kell fizetni, 2004. jan. 1-jétől a nem tagoknak is → jó párrészletszabály (rt. és tag, hozzátartozó stb. ügyleteinek megszorításai) feleslegessé vált
· ezt a szabályt pl. adásvételnél is alkalmazni kell, ahol pedig a kifizetés jogcíme a szerződés
· : és ez biztosan jó dolog így?
osztalékkifizetés
110
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
kizárólagos közgyűlési hatáskör
korlát: az igazgatóságnak kell előterjesztenie, és a fb-nek kell jóváhagynia
csak éves beszámolóban lehet megállapítani, van-e adózott eredmény → évente 1x fogadják el
a közgyűlés dönt: oszt, részben oszt, nem oszt
ha az igazgatóság fejlesztene, egyszerű visszatartani
a visszatartott tőke nehezen tetszik a piacnak
Kúria: osztalékhoz való jog annyit tesz, hogy ha van mit osztani, abból kell vala-mennyit
egyes vélemények szerint nem lényeges, hogy osztalékot kap-e a részvényes, vagy arészvény eladásakor realizálja az osztalékot a vételárban pl.
igazgatóság kontra tagság:
ha nincs javaslat, a legfőbb szerv nem dönthet (→ nem annyira nagyon legfőbb)
de ha az igazgatóság az eredmény 50%-át javasolja osztani, a közgyűlés már 0-100%között bármit dönthet
→ a nagyobb szakértelem okán erőre kap, hogy nagyobb súllyal érvényesülhessen azigazgatósági álláspont
a részvényes érdekei mások, mint a gt-éi → az igazgatóság majd meggyőzi
a nagyrészvényes döntő befolyással bír az igazgatóságra → azt meg ők döntik el, mittegyen az igazgatóság → a kisrészvényesek ordíthatnak
elhibázott osztalékpolitika vezethet diszfunkcióra
osztalékelőleg: közbenső mérleg esetén lehetséges
saját tőke megszerzése
ha a saját tőke csökken, valamit tenni kell
ha az alaptőke 2/3 részére vagy alá csökken, az igazgatóságnak össze kell hívnia a közgyűlést
→ megfelelő intézkedések
ha az állapot 3 hónapon túlmenően is fennáll, le kell szállítani a tőkét
→ ha ez nem hajtható végre, mert így 20 millió alá csökkenne, az rt-t meg kell szüntetni
az rt. saját részvénye megvásárlásához nem nyújthat segítséget 3. személyeknek (EU irányelv:tilos a pénzügyi segítség), pl. hitelezés, kedvezmények, esetleg a hitelező számára a későbbesedékes tartozás előbb történő teljesítése
Az alaptőke
ha emelünk, elvileg a hitelezőknek kedvezünk
ekkor is garantálni kell a tényleges befizetést, valamint, hogy a tagok közötti belső viszonyt nebontsa meg
módszerek:
111
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
a) új részvény forgalombahozatala: pótlólagos tőkebevonás
b) saját tőke alaptőkén felüli részéből: meglévő vagyon átrendezése
c) dolgozói részvény kibocsátása: fenti kettő közül az egyik
1. ha ingyen kapják, a saját vagyont rendezi át
2. ha kedvezményesen, részben saját vagyon átalakítása, részben pótlólagos tőkebevonás
d) átváltoztatható kötvény részvénnyé alakítása
az egyes módszerek kombinálhatók is
a tőkeemelésről a közgyűlés dönt
nyilvános rt: 30 nap a fehívás és a közgyűlés között
és ha nem tud elég gyorsan reagálni?
az igazgatóságra delegálható
alapszabályban, vagy határozattal, mindkettőhöz ¾-es többség kell
határozatban max. 5 évre hatalmazható fel, ez meghosszabítható
meg kell szabni felső határt (korábban: max. évi 25%, ma a legfelsőbb szervdönti el – jogalkotó: „hátha képesek már rá az alattvalóink”)
(USA-GBR társasági jog: megkülönbözteti az alaptőkét, tényleges tőkét stb. → tudni lehet,hogy lehetséges tőkeemelés)
ha különböző sorozatokat nyomtak ki, sértheti egyes tulajdonosi csoportok érdekeit
→ a közgyűlés egésze mellett az egyes sorozatok tulajdonosainak a többsége (soroza-ton belül) is el kell fogadja
további érdekek
Tpt. szerinti eljárás: ha a részvényjegyzés eredményes, akkor a közgyűlés feltételesen módo-sítja az alapszabályt
itt a tv védi az eredeti tulajdonosi struktúrát: → pénz ellenében a már részvényesek jegyzésielsőbbséget, zárt rt. esetében átvételi elsőbbséget kaphatnak (a kibocsátandó részvénnyel azo-nos sorozatban lévőkre vonatkozóan)
kötvény kiadása
hitelviszonyt testesít meg, tőkét és kamatokat kell szolgáltatnia az adósnak – vagy egyebet
egyéb: a részvényesek után, de másokat megelőzve vehet pl.
ha a kötvény futamideje alatt emelnek alaptőkét, akkor van erre lehetőség
ha nem emelik, a végén tőkét + kamatokat visszafizetik és kész
: ezt nem kedvelem
112
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
és ez egy általános szabály – akkor most megelőzi a dolgozói részvény szabályait?
tőkeemelés átváltoztatható kötvénnyel
lehet, hogy csak hitelt nyújtok – kötvény
de az is, hogy inkább végleg adom a tőkémet – részvény
átváltoztatható kötvény: híd a kettő között
első lépcső: szimpla hitelező
második lépcső: úgy dönt, hogy részvényes lesz
alaptőkeemeléshez közgyűlésnek döntenie kell
átváltoztatás: előzetesen és feltételesen dönt csak a közgyűlés
technikai ismeretek ehhez:
pl. kér részvényt, cserébe kötvényt ad → a hiteltőkéből részvénytőke lesz → a kötvényesi jogrészvényesivé alakul
a kötvényért fizetett összeget össze kell vetni a részvényért fizetendővel, kipótolandó szükségesetén (mivel ha névérték alatt szerzett kötvényt, akkor befizetés nélkül a tőkeemelés fiktívlenne, nem lenne mögötte tőke)
csak a bejegyzés és teljes kifizetés után végleges (bejegyzés: az éves beszámoló elfogadásakorlehetséges)
113
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
25. előadásKisfaludi András
Alaptőke leszállítása
~ kft-nél, itt is problémás
technikai probléma:
· biztosítani a tagi arányok változatlanságát
· hogy a névértékek összege és az új alaptőke mértéke egyezzen
· valamint hogy a hitelezők nyerhessenek kielégítést
· a vagyon nincs védve
· de a jegyzett tőke elvileg igen
· → hitelezői érdeksérelem
a közgyűlés dönt (van kötelező esete)
döntésen alapuló és kötelező közötti eltérések:
· sokáig nincsenek
· megkülönböztető ismérv: kell-e alkalmazni a hitelezővédelmi garanciákat?
· → ütközhet a kötelező esetekkel! pl. a hitelező megakadályozhatna kötelező leszállítást,ezért ilyenkor nincs garancia (pl. bevonás)
nem kötelező leszállítás
közgyűlési határozat dönt
az igazgatóság veszi fel a napirendre, de a meghívóban már benne kell lennie a mértéknek és amódnak is
¾-es döntés, a külön sorozatokhoz tartozó részvényesek is külön-külön döntenek
önkéntes döntés: az alapszabály módosítása és a leszállítás nem válnak el egymástól, egy ak-tus (vö. emelés – 2)
ha a létesítő okirat előzetesen meghatározza a leszállítás bizonyos feltétel beálltakor kötelezőeseteit, nem kell a közgyűlésnek határozatot hoznia, sem a részvénysorozat részvényeseinek48
kötelező esetek
ha le kell szállítani, de nincs meg a ¾-es többség hozzá, Cbsághoz kell fordulni, és elrendeliaz erre irányuló eljárás lefolytatását – ez most pótolja majd a döntést? nem tudjuk, lehet, hogya végén megint a közgyűlés dönt
258. § (1) – a közgyűlést csak tájékoztatni kell, hogy a bság elrendelte
48Lásd: 259. § (5).
114
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
de hol kezdődik el az „erre irányuló eljárás”?
: a bírósági döntéstől azonos módon zajlik az eljárás
csak itt az igazgatóság nem a közgyűléshez, hanem a bírósághoz fordul, és utána követiugyanaz az eljárás
lehetséges egyszerre elhatározni a felemelést és leszállítást, pl. feltételes felemelés – ha sike-res, leszállítás
amellett nem lehet tv-i minimum alá vinni a tőkét, kivéve, ha egyszerre elhatározza a leszállí-tást az alá, majd a felemelést, amivel eléri megint
és ez mire jó?
igény volt rá, nem az ügyvédet akarták dolgoztatni
azonos névérték esetén a kapcsolódó jogok azonosak
pl. ha csak 100 Ft-os részvényeket ad el az rt, mindenkinek egyforma lesz a joga
de a piacon 50 Ft-ra csökken az ára
→ bevonna újabb tőkét, de a 100 Ft-os részvényért a befektető 50 Ft-ot adna
vagyonvédelmi okokból azonban nem lehet névérték alatt kibocsátani, ha névérték ala-pú a részvénykibocsátás
ha 50 Ft névértéken bocsátja ki, akkor feleannyi jog kapcsolódna
dilemma: nem előnyös, hogy névérték van, de van
→ nehezül a tőke bevonása
megoldás:
leszállítjuk az alaptőkét – tükrözi a reális viszonyokat
→ példában 50%-ra csökkentik, rábélyegeznek és kicserélik a részvényeket
1 egység – 50 Ft
ezután pedig felemeljük a tőkét megint
ha nincs meg a felemelés, nincs értelme leszállítani
és ha sikertelen a részvényeladás? → feltételes leszállítást hajtanak csak végre
tehát ha az eladás sikertelen, megdől a leszállítás (hitelező örülhet)
egy pillanatra az rt. a minimumtőke alá kerülhet
sikeres leszállítás
a cbság közzéteszi, 2x hirdetés, 30 nap időközzel
ha van, aki az első hirdetés előtt le nem járt követeléssel bír, jelentkezésre szólítja fel a hirde-tés → igénybejelentés
de ha a tagnak az ő fedezetét visszafizetik, annak nem fog örülni
115
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
mihelyt a követelés lejárt, perelhet, és nyilván boldog lehet vele
elvileg a hitelező előnyösebb helyzetben van, gyakorlatilag soká lesz, mire végrehajtható hatá-rozatot szerez
biztosíték: elég valószínű, hogy nem elfogadható
nem jogosult biztosítékot kérni, ha:
· a kötelmet mellékkötelezettség is biztosítja
· a gt. helyzete alapján indokolatlan (pl. a MOL 0,01%-kal leszállít)
mit tehetünk, ha a gt. megtagadja a biztosítékot?
Cbsághoz fordulhatunk, ez pnp eljárás (cél a gyorsaság) – kevés bizonyítás stb.
rengeteg technikai szabály a részvények kicseréléséről, pecsételgetéséről stb.
egyesülés befolyásszerzés
önálló társasági forma (nem gt.!) új jogalany létrejött nélkül, gt-k közötti kap-csolat
Gt. ált. része + Ptk. szabályozza gazdasági értelemben egy, jogilag kettő egy-ség – ez veszélyes
az egyesülés közvetlenül nem folytat gazdasá-gi tevékenységet, legfeljebb kiegészítőt
mivel gt más gt-ben tag lehet (és ott egyedüldönthet) → lehetséges, hogy egy akarat több-szörös hatásúvá válik
összehangoló tevékenység: közös vagyon nél-kül is végezhető akár
a gt. hitelezői sérelmet szenvedhetnek: a gt.nem feltétlenül a saját érdekeit szolgálja (ha-nem egy másikéit → veszteség)
de ha van gazdasági tevékenység, ahhoz kella közös vagyon
az egy domináns tag tagtársai sem kedvelik
nem gt, mert nem tör saját nyereségre, a tagoknyereségét, képviseletét, a tag előrelépéseitszolgálja
a piaci működést (versenyt) is hátrányosanérinti
116
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
26. előadásKisfaludi András
Befolyásszerzés
a tv felléphet a kialakulása
· előtt és
· után
(tyúkólon kívül ólálkodik a róka, vagy már belül)
megakadályozni a társasági jog nem tudja, legfeljebb a versenyjog
Konszernjogi szabályozás
Mo: esemény utáni → Gt. tartalmazza
Tpt: szűkebben, a nyilvános működés körében szabályoz, de ez az eseményig vezető folya-matba történő beavatkozás
Lásd: konszernjog (Gt. szabályozása) és take over (Tpt. szabályozása) közöttikülönbség!
Gt.
befolyásszerző: bárki lehet, aki részesedést is szerezhet
amiben befolyást lehet szerezni: kft, rt (más nem: kicsik, nincs jelentősége)
I. Gt.: csak az rt. rt-ben való részesedésszerzését szabályozta
→ nyitás mindkét irányban (uralkodó tag, gt.)
befolyásszerző lehet term. személy is már
ellenőrzött gt. lett a kft. is
nem túl szerencsés, kis létszámú pl. családi kft. tele van befolyásszerzési lehetőségekkel
csak a szavazati joggal járó részesedés játszik
problémás, hogy a részesedés nélküli befolyás sem tárgya a szabályozásnak (pl. szindikátusiszerződésbe foglalt szavazati jog) → hiba
befolyás: versenytv, média, hitelintézet – táguló fogalommeghatározások
létezik közvetett befolyás: A tulajdonos B-ben, B C-ben, tehát A-nak C-ben is van befolyása
csak szélsőséges esetben állapítható meg (pl. A 100%-ban tulajdonolja B-t, és B C-ben20%-ot tulajdonol → A 20%-ban befolyásolja C-t)
288. § (2)
117
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
csak egyszemélyes gt-n keresztül működik – egyes értelmezések szerint akkor sem állmeg, ha a társaság nem a magyar Gt. szerint működik, de a bíróság a külföldi gt-t isideérti – akkor viszont hogyan dönthető el, hogy gt-e, egyszemélyes-e?
a részesedést akár egyetlen további, 0,001%-os tag esetén sem lehet már megállapítani
kis mértékű szerzett részesedés: nem tud komoly hatást gyakorolni, irreleváns
szavazatszámhoz kötött a jelentőség:
· jelentős
· többségi
· közvetlen irányítást lehetővé tevő részesedés
→ szavazatszámok szerint:
25%+1 – 50%
50%+1 – 75%
75%+1 és fölötte – ez hibás, mert már 75% mindent eldönthet! (a bíróság nem tér el a tvszö-vegtől, egyes szerzők is támogatják)
a befolyásszerzés elleni eszköz:
a kívülállóknak tudomást kell szerezniük, így tudni fogják, milyen kockázatot vállaljanak
→ bejelentési és közzététteli kötelezettség 30 napon belül
a részesedésszerzőt terheli, ha elmulasztja, nem szavazhat (pl. 30%-osnál a 25-öt meghaladómértékben nem szavazhat) vö. amíg nincs szavazati jog, nincs befolyásszerzés sem
ördögi kör, meggyötri az LB-t is
· névre szóló részvény: csak akkor jár szavazati jog, ha a részvénykönyvbe bejegyzik
· és ha nem jegyezteti be magát?
· LB szerint mégis alkalmazandóak a konszernszabályok: a részvénykönyvbe való be-jegyzés bármikor megtörténhet: veszélyhelyzet
· ebben az esetben kétszeresen is tilos szavaznia
itt elég, ha a kívülállók tudnak róla
és pl. nyilvános rt-ben 25%? ténylegesen akár vétót is érhet, sok kisrészvényessel létező tulaj-donosi struktúra mellett → Tpt.
többségi részesedés (50%<)
bejelentési kötelezettség itt is
Ha nem teljesíti, korlátok:
a) ha már volt részesedése, ami a 25%-ot meghaladta és azt bejelentette, akkor 50%-ig gyako-rolhat szavazatot, az 50% feletti részt nem
b) ha nem volt 25%-ot meghaladó mértékű bejelentett részesedése, és rögtön 50%-ot megha-ladó mennyiségű részesedést szerez, akkor legfeljebb 25%-nyi szavazatot gyakorolhat
118
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Ha a kategórián (25%+1 – 50%; 50%+1 – 75%; 75%+1 és több) belül mozog a részesedés,akkor nem kell bejelenteni, különösen, ha csökken49
Ha van egy 60%-os részesedésem, és eladom, akkor azzal keletkezett egy új többségiirányító, a többi tag mérlegelhet, hogy vajon komoly pénzügyi befektető lett az új tag,vagy versenytárs akarja így törnkretenni a gt.-t?
A Tpt. A lefelé történő változást is bejelentéskötelessé teszi!
bejelentés elmulasztásához fűzött további szankciók
→ felelősség a vállalt kötelezettségekért a gt. fizetésképtelensége esetén
vélelmezzük, hogy az uralkodó tag akadályozta a helyes gazdasági tevékenységet
cél: a kisebbségi tagok védelme:
· védelmi kötelezettség terheli a befolyásszerzőt, ha zárt rt-ről van szó
· a kisebbségi tagok kiszállhatnak, eladhatják részesedésüket a befolyásszerzőnek
· már nem ér annyit, mint korábban (amikor nem volt uralkodó tag)
· felvásárlás → többségi részesedéssé alakul
további felelősségi szabály:
ha az ilyen tag hátrányos üzletpolitikát folytat, a gt-t felszámolják, a gt vagyonán felüli kötele-zettségekért a tag felel
mi a hátrányos üzletpolitika?
tartós, több mozzanatú folyamat (pl. veszteségközpontkénti működtetés)
egyéb szabályok: az ellenőrzött gt nem szerezhet részesedést, részvényt az uralkodó tagban –ha van, határidőn belül el kell adnia (a kereszttulajdonlás tilos)
a 25%-on felüli kereszttulajdonlások közül az időben későbbit meg kell szüntetni
hitelezővédelem
a hitelezők, illetve a kisebbségi tagság a bíróságtól kérhetik, ha hátrányos üzletpolitikát foly-tat, még a felszámolás nélkül és azelőtt, hogy szűmukra biztosítékot legyen köteles adni azuralkodó tag, valamint hogy előre mondja ki a bíróság az uralkodó tag korlátlan, teljes feleős-ségét
vajon minden hitelezőnek perelnie kell? vagy elég, ha egy, és a többi utána marasztalási kere-seteket indít? nem világos
Tpt.
csak nyilvános rt-t szabályoz
49Lásd: 288. § (3) bek.
119
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
itt nagy a veszély, különösebb feltűnés nélkül sokat lehet szerezni, és a kisebb részesedés isnagyobb hatalommal jár
szavazati jogon, de vételi, visszavásrlási, opciós, haszonélvezeti, használati jogon keresztül islehet szerezni
nem minden esetben kell aktív tevékenység:
· öröklés
· feléledő szavazati jog
ha megállapodáson alapul a szavazat, akkor is! (pl. részvényesek egy csoportja megállapodikebben) – ilyen a Gt-ben nincsen
közvetlen, közvetett és közeli hozzátartozó által szerzett befolyás is összeszámítható
példa
· A 25%-ban tulajdonolja B-t, B 80%-ban C-t → A 20%-os részesedéssel bír C-ben (80%25%-a 20%)
· A 60%-ban részesedik B-ből, B 80%-ban C-ből → A 80%-os befolyással bír, mert B ittcsak formalitás!
· számítás: Tpt. 5. §
· nominee (saját nevében más javára gyakorolt jog): a meghatalmazó javára számolunk befo-lyást – ha nem nominee-ként van bejegyezve, nála számolják el a befolyást
következmények
közzététel, bejelentés
minden 5% részesedésszerzés után köteles, akár növekszik, akár csökken a mértéke, aPSZÁF-nak és a rt. igazgatóságának
közzététel: orsz. napilap, számtech rendszer, gt honlapja (ha van)
mulasztás: egyáltalán nem szavazhat!
részesedésszerzés módja:
take-over szabályozás – „nyilvános vételi ajánlat útján való részesedésszerzés”
→ gt-ben való döntés lehetőségének piaci értékével rendelkezhessen
garanciák 33%-nál kapcsolnak be
: miért 33%-nál? – jogalkotó: csak – olyan jónak tűnt.
a tényleges döntéshez nem kell túl nagy részesedés, 20-25% bőven elég lehet, így a33% bőven biztosíthatja a lehetőséget (azért magasabb nálunk, mint Nyugat-Európá-ban, mert kevesebb a kisrészvényes)
tv: ha befolyásoló részesedésszerző 1 db van, és senkinek sincs 10% feletti részesedé-se, akkor 25%-nál megállapítható
120
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
tehát ha ekkora részesedést kíván szerezni, nyilvános vételi ajánlatot kell tennie
→ minden részvényesnek, minden típusra kell tenni
nem lehet korlátozottan tenni, nem lehet megállni az abszolút többség mértékénél! (eladninem kötelező)
befektetési szolgáltatót kell igénybevenni
az ajánlat tartalmát a PSZÁF-nak jóva kell hagynia
ha a részesedést befektetési szolgáltató szerzi, be kell mutatnia, hogyan fogja működtetni
ha gt vásárol, saját magát is be kell mutatnia
→ a többi tag dönthessen, kíván-e maradni
meg kell küldeni az igazgatóságnak
közzé kell tenni, a közzétételben közölni kell, jóváhagyta-e már a PSZÁF
felvásárlás
főleg az igazgatóságnak hátrányos
ha a gt. teljesítménye gyenge, esik az értékpapírjainak az ára, felvásárolható lesz
az igazgató csak objektíven védheti magát
védelmi mechanizmusok:
· nagyösszegű végkielégítés kikötése
· egy tag által gyakorolt szavazati jogok maximálása
· alaptőkeemelés
· jobb ajánlatok elfogadása → licitáltatás
közzé kell tenni a vételi ajánlatot, ha a PSZÁF elfogadta
30, legfeljebb 45 napig fogadható el
ár: a benyújts megelőző 180 nap súlyozott tőzsdei átlagára, ha tőzsdén kívüli, akkor a forga-lommal súlyozott átlagár (?)
tudatni kell, meddig és milyen módon fizet (a PSZÁF ellenőrzi, képes-e)
ha nem éri el végül az 50%-ot a szerzendő részesedés, nem köteles állni az ajánlatot!
ha eléri, minden elfogadó nyilatkozat kapcsán a határidő utolsó napján jön létre szerződés, éshatáridőn belül kell teljesíteni
→ az is eladhat még, aki arra számított, a felvásárlás felveri majd az árakat, de nem jött be –hiába nem lépett időben
fordítva is: a felvásárló megveheti a maradék részesedéseket, és így felszámolja a kicsiket
121
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
1. Melléklet
TÁRSASÁGI JOG VIZSGAKÖVETELMÉNYEK2004/2005. I. félév
Az előadások anyagán túlmenően a vizsgakövetelmények részét képező jogszabályi anyag:
· A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. teljes egészében;
· a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. éviCXLV. törvény az előadások által érintett részében;
· a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képvisele-teiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény teljes egészében;
· A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. XXVIII/A fejeze-te (338/A.§ - 338/D.§) és 568.§ - 578/A.§ rendelkezései;
· a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény teljes egészében;
· a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5.§ (1) 2, 4, 23, 34, 35, 36, 38, 39, 40, 43, 44,50, 55, 56, 61, 70, 71, 79, 80, 93, 95, 102, 6.§ - 12-§, 23.§ - 49.§, 65.§ - 80.§, 149.§ - 155.§rendelkezései;
· az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CX-LIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. tör-vény 1.§;
· az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény teljes egészében.
A jogszabályok a 2005. január 1-jén hatályos állapot szerint képezik a vizsgakövetelményekrészét. Ebbe a 2005. január hó 1. napján hatályba lépő módosítások már beletartoznak. Azelső vizsga kötelezően írásbeli vizsga, az utóvizsgák szóban történnek. Az írásbeli vizsga 16kérdésből, ezen belül 4 tematikusan felosztott kérdéscsoportból áll. Az ötven százalékot meg-haladó összpontszámon túlmenően a sikeres vizsga feltétele a kérdéscsoportonként elért mini-mum 10 pont. Az írásbeli vizsgán való részvételnek az is feltétele, hogy a vizsgán a hallgatóindexe ott legyen. Index nélkül a hallgató nem vizsgázhat.
A vizsga bonyolítására és a vizsgázás szabályaira egyébként a Tanulmányi és Vizsgaszabály-zat rendelkezései irányadók.
Budapest, 2004 szeptember 13.
…………………………
dr. Menyhárd Attila
egy. adj.
122
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
2. Melléklet
TÁRSASÁGI JOG VIZSGAKÉRDÉSEK2003/2004. I. félév
2003. december 22.
1. Lehetséges-e a társasági szerződés bírósági módosítása? Ha igen, milyen feltételekmellett, ha nem, miért nem?
A pjt.-t létesítő társasági szerződés a Ptk. 241. § feltételei szerint módosítható, a gazdaságitársaságok és az olyan társaságok, társasági szerződései, amelyekre a Gt. szabályait alkalmaz-ni kell (egyesülés, kht.), nem lehet ítélettel módosítani, mert a Gt. a szerződés módosításátszabályozza, így nem alkalmazható a Ptk. [Gt. 9. § (2) bek.], a Gt. Viszont nem szól a bíróságiszerződésmódosításról.
2. A cégnévvel kapcsolatban érvényesülő elvek és ezek tartalma.
Cégkizárólagosság elve – Ctv. 15. § (8) bek.
Cégvalódiság elve – Ctv. 15. § (1) bek.
Cégszabatosság elve – Ctv. 15. § (5) bek.
3. A kft. ügyvezetése taggyűlést hív össze, s a meghívóban közli, hogy napirendre tűz-te az egyik tag kizárásának kezdeményezését. A kizárandó tagot az ügyvezető nem hívtameg a taggyűlésre. A taggyűlésen a meghívott tagok megjelentek, s egyhangú határoza-tot hoztak a kizárás kezdeményezéséről. Az ügyvezető a taggyűlést követő napon értesí-tette a kizárandó tagot a határozatról, s előterjesztette a társaság nevében a tag kizárá-sára irányuló keresetet is az illetékes bíróságnál. A kizárandó tag a taggyűlést követő 10.napon keresetet nyújtott be a kizárást kezdeményező határozat bírósági felülvizsgálatairánt – arra hivatkozva, hogy a taggyűlés jogsértő volt, hiszen nem hívták meg a taggyű-lésre. Mi lehet a két eljárás eredménye? A válaszát indokolja!
A határozat megtámadása iránt perben a keresetet el kell utasítani a Gt. 49. § (4) alapján. Akizárási perben a felperes keresetét szintén el kell utasítani akkor, ha a tag a határozat jogsértővoltára hivatkozik, hiszen a taggyűlésre minden tagot meg kell hívni, függetlenül attól, hogyegyes kérdésekben lesz-e szavazati joga.
4. A választott-bírósági kikötés szempontjából mi minősül társasági jogvitának?
Gt. 52. § (2) bek.
5. A tagok gyűlésének döntéshozatalára vonatkozó szabályok.
Gt. 89. § (3)–(5) bek.
6. A felmondás szabályai közkereseti társaságban.
Gt. 93–94. §
123
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
7. A „Kovács és Társa Mélyépítési Betéti Társaság” elnevezésű cégnek két tagja van:Kovács István beltag és Kovácsné Nagy Melinda kültag, akik mindketten teljesítettékmár a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjüket. A társaság egyik hitelezője – mi-után a társaság nem fizette ki az egymillió forintos követelését – pert indít a társaságmint I. r., a beltag mint II. r. és a kültag mint III. r. alperes ellen, s kéri a bíróságot, hogyegyetemlegesen kötelezze őket a követelése megfizetésére. Keresetében hivatkozik arra,hogy a III. r. alperes is helytállni tartozik vele szemben, mert a kültag neve szerepel acégnévben. Milyen döntést hozna az ügyben, ha a hitelezőnek valóban fennáll a követelé-se a társasággal kötött szerződés alapján? Az indokolt döntést a tejes keresetről, ne csaka III. r. alperessel szembeni igényről szóljon!
A bíróságnak köteleznie kell az I. és II. r. alperest egymillió forint megfizetésére azzal,hogy az ítélet a II. r. alperessel szemben csak akkor hajtható végre, ha az I. r. alperessel szem-ben a behajtás eredménytelennek bizonyult. Egyetemlegesség nem lehetséges, mivel a beltagfelelőssége mögöttes. A kültaggal szembeni keresetet el kell utasítani, mert a neve„Kovácsné” nem azonos a cégnévben szereplő „Kovács” névvel, s egyébként a kültag a társa-sági tartozásokért nem felel.
8. A közös vállalatból kilépő taggal történő elszámolás szabályai.
Gt. 118. §
9. Cégjegyzékbe való bejegyzését kéri egy kft., amelynek a társasági szerződése sze-rint a törzstőke 5 millió forint, a három tag (X, Y, Z) törzsbetéte pedig az alábbiak sze-rint alakul: X szolgáltat 2 millió forint értékű apportot, Y fizet 2 millió forint pénzbeté-tet, Z pedig 1 millió forint pénzbetétet szolgáltat. A bejegyzési kérelem mellékletéből ki-derül, hogy a szerződés előírásainak megfelelően az apportot a bejegyzési kérelem be-nyújtásáig teljes egészében teljesítette X, Y befizetett 1,5 millió forintot, míg a fennmara-dó 1,5 millió forint pénzbetét teljesítésére Y és Z a cégbejegyzést követő 6 hónapon belülköteles. Bejegyezné-e a társaságot, ha az egyéb feltételeknek megfelel? Döntését indokol-ja!
A bejegyzési kérelmet el kell utasítani, mert a Gt. 126. § (1) bek. b) pont értelmében a be-jegyzésre csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénz-beli betétnek legalább a felét befizették. A jelen esetben ugyan a befizetett pénzösszeg összes-ségében megfelelne a követelményeknek, de Z pénzbetétének a fele nincs befizetve, ezért akérelem nem felel meg a törvényi követelményeknek.
10. Mi a következménye, ha a kft. Tagja meghal?
Gt. 139. §, 146. § (2)–(4) bek.
11. Milyen szabályok szerint kerülhet sor a taggyűlési meghívóban nem szereplő kér-dések megtárgyalására a kft. taggyűlésén?
Gt. 18. § (3) bek., 153. § (3) bek.
12. Az egyszemélyes kft. szervezetére vonatkozó speciális szabályok.
Gt. 31. §, 41. § (1) b), 172. § (1)–(3) bek.
13. Mit jelent az alaki legitimáció fogalma, s hogyan érvényesül az alaki legitimációrészvények esetén?
124
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
Alaki legitimáció: az értékpapírba foglalt jog jogosultjának jóhiszemű harmadik személyazt tekintheti, akit a papír maga jogosultként igazol. Az alaki legitimáció az előállítás módjaszerint különbözőképpen érvényesül. A bemutatóra szóló részvény azt igazolja jogosultként,aki a papírt birtokában tartja. A nyomdai úton előállított névre szóló részvény jogosultja az apapírbirtokos, akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol. A demateria-lizált részvény jogosultjának azt kell tekinteni, akinek az értékpapír-számláján a részvénytnyilvántartják.
14. Mi lehet nem pénzbeli hozzájárulás rt. esetén?
Gt. 208. § (2) bek.
15. Milyen esetekben nincs szükség a rt. Igazgatóságának a saját részvény megszerzé-séhez közgyűlési felhatalmazásra?
Gt. 226/B. § (1) bek., 226/C. § (1)–(2) bek.
16. Sor kerülhet-e a nyilvános vételi ajánlati eljárás eredményének a PSZÁF részéretörtént bejelentése után részvényszerzésre a vételi ajánlat szabályai szerint? Ha igen, mi-lyen feltételekkel, ha nem, miért nem?
Igen, lásd a Tpt. 76. § (2)–(5) bek.-t.
2004. január 5.
1. Miben különbözik a gazdasági társaságok és a közhasznú társaságok tevékenysége?
A kht. közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyon-szerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végző társaság, amely üzletszerűgazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. A gazda-sági társaságok viszont üzletszerű (rendszeres nyereség- és vagyonszerzési célú) gazdasági te-vékenységet folytatnak.
2. A kft-t alapító tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy nem pénzbeli vagyoni hoz-zájárulásukat a társasági szerződés megkötését és ügyvédi ellenjegyzését követő 8 naponbelül a társaság rendelkezésére bocsátják. Mivel az egyik tag e határidőben nem teljesí-tette kötelezettségét, a többi tag egyhangú határozatot hoz a késedelembe esett tag kizá-rásának kezdeményezéséről, s a határozathozatalt követő 8 napon belül a társasági szer-ződésben megjelölt ügyvezető bee is nyújtja a kizárásra irányuló keresetet. Hogyan bí-rálná el ezt a keresetet? Döntését indokolja!
A keresetet el kell utasítani, mert az előtársasági létszakaszban nem kezdeményezhető tagkizárása iránti per [15. § (2) bek. c) pont], s a vagyoni hozzájárulás nem teljesítése amúgy semmeríti ki a kizárás feltételeit.
3. Milyen esetben kötelező állandó könyvvizsgálót választani a társaságnál, s milyenesetben kötelező más könyvvizsgálót igénybe venni?
Ptk. 59. § (2) bek., Gt. 41. § (1) bek., 208. § (1) bek.
4. Mik a feltételei annak, hogy egy gazdasági társaságot hivatalból törölni lehessen acégjegyzékből?
– a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található,
– a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye ismeretlen,
125
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
– a cég 25, 50, illetve 75%-ot meghaladó szavazati aránnyal rendelkező tagjai nem teszikmeg a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedéseket,
– nem jelentenek be a cég székhelyére, működésére, ill. a képviselő lakóhelyére vonatkozóadatot,
– nem indul felszámolási eljárás a cég ellen.
5. Ki lehet közkereseti társaság vezető tisztségviselője, s milyen speciális szabályok vo-natkoznak a kkt. vezető tisztségviselőjének személyére?
Gt. 86. §
6. A közkereseti társaság képviselője változásbejegyzési kérelmet nyújt be a cégbíró-sághoz, amelyben tagváltozás bejegyzését kéri, s mellékeli a társaság korábbi tagja ésegy kívülálló között létrejött szerződést, amellyel a tag a tagsági jogait átruházta, továb-bá a tagok gyűlésének egyhangú határozatát arról, hogy az átruházáshoz hozzájárulnak.Bejegyezné-e a benyújtott iratok alapján a tagváltozást? Döntését indokolja!
A változásbejegyzési kérelmet el kell utasítani, mert a kkt. a Gt. 92. §-a nem említi a tagsá-gi jogviszony megszűnésének lehetséges okai között a tagsági jogok átruházását, s az ilyen át-ruházás – a bírósági gyakorlat szerint – amúgy is ellentétes lenne a kkt. személyegyesítő jelle-gével.
7. A társaság megszűnésének milyen speciális okai érvényesülnek a betétitársaságnál?
Gt. 104. § (1)–(2)
8. Hogyan történik a nyereség felosztása egyesülésnél?
Gt. 275. § (2) bek.
9. Mi lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás korlátolt felelősségű társaság esetén?Milyen feltételek esetén felel meg ezeknek a követelményeknek a know-how?
Gt. 124. § (3) bek.
A know-how csak akkor fogadható el apportként, ha az azt szolgáltató tag valamilyen fizi-kai formában rögzített módon átadja a társaságnak.
10. Írjon legalább három olyan esetet, mikor a kft. tagja helytállni köteles a társaságkötelezettségeiért!
Gt. 56. § (2), (3)–(4) bek., 128. §, Gt. 173. § (3) bek., 292. § (3) bek., 296. § (1) és (3) bek.
11. A kft. Tagja üzletrészét nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként egy újonnan ala-kuló, másik kft. részére kívánja átruházni. Mielőtt az új társaságot bejegyeznék a cég-jegyzékbe, a társaság egy másik tagja bejelenti az átruházó tagnak, hogy elővásárlásijoga alapján igényt tart az üzletrészre, s közli, hogy hajlandó olyan értéket fizetni,amennyire az új kft.-t létesítő szerződésben ezt az apportot értékelték. Kérdés: Ki sze-rezheti meg ezt az üzletrészt? Válaszát indokolja!
Az üzletrész apportálásakor a többi tagot nem illeti meg elővásárlási jog, mert ilyen jogcsak az üzletrésznek a pénz ellenszolgáltatás fejében történő átruházásakor gyakorolható. Ajelen esetben a tag az üzletrészt átruházza ugyan az új társaságra, de nem pénz , hanem tagsági
126
Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol
jogok ellenében. Ilyen tagsági jogokat a másik társaság nem tud biztosítani, tehát ezért sem ér-vényesülhet elővásárlási jog.
12. Milyen hitelezővédelmi szabályok érvényesülnek a kft. törzstőkéjének leszállítása-kor?
Gt. 167. § (2)–(6) bek.
13. Mit jelent az értékpapírok immobilizációja?
Az immobilizáció az értékpapír-kereskedelem fejlődésének azt a fokát jelenti, amikor a fi-zikai formában előállított értékpapír maga már nem vesz részt fizikai értelemben az értékpa-pírforgalomban, hanem az értékpapírokat (akár összevont címletű értékpapírként előállítva)erre jogosult letétkezelőnél helyezik el a jogosultak (vagy más eleve a kibocsátó), s az érték-papír átruházásának mozzanatát a letétkezelőnek adott utasítás helyettesíti, ami szerint azadott értékpapírt a továbbiakban az új jogosult javára kell őrizni. A letétkezelők gyűjtőelvű le-tét esetén letéti számlát vezetnek, s az átruházás a számlák közti forgalommal (terheléssel ésjóváírással) történik.
14. Hol és mikor kell közzétenni a részvények nyilvános forgalomba hozatalára vonat-kozó nyilvános ajánlattételt?
Tpt. 37. § (2) bek., (5) bek., 34. § (2) (3) bek.
15. Saját részvény megszerzésének szabályozása körében mi minősül meghatározó be-folyásnak?
Gt. 226/F. § (3)–(4) bek.
16. Mi lehet az oka az alaptőke egyidejű leszállításának és felemelésének, s milyenspeciális szabályok vonatkoznak az ilyen tranzakcióra?
A tranzakció első lépésének, a tőke leszállításának célja a részvények névértékének a piaciértékhez történő igazítása, ami éppen ahhoz szükséges, hogy a társaság képes legyen a máso-dik lépésben a piacról további tőkét bevonni reális áron. A vonatkozó speciális szabályok afeltételes alaptőke-leszállítással [Gt. 258. § (2) bek.] és a minimális alaptőke mértéke alá tör-ténő alaptőke leszállítással [Gt. 258. § (3) bek.] kapcsolatosak.
127
top related