egy kultúra között – még mindig kfki veterán klub 2013. szeptember 27

Egy kultúra között –

még mindig

KFKI Veterán Klub

2013. szeptember 27.

Nessos vére,

avagy

mitológiai vegytan

S pályám bére

Égető, mint Nessus vére.

Arany János: Epilógus

A történet szereplői

SzophoklészTRAKHISZI NÔK

Kentaur és lapita harca

(Gyakori téma)

Nessos átviszi Héraklész feleségét, Deianeirát egy

folyón, de közben ... hát ...

... a kentaur is ember ...

ezt meg a férj rossz néven veszi, és lenyilazza a

kentaurt.

Az meg mit nem tanácsol:

„Vén Oineusz kislánya, ha Hallgatsz rám, hasznodra lesz ez az átkelés,

Utolsó vagy, akit céljához elviszek;Jó lesz, ha megőrzöd kiömlő véremetE nyílvessző hegyén, melyet a lernaiHüdra epéje feketére színezett,

S hogy megtartsd Héraklész nagy szívét, csodaszertKeversz a vérből; ha más nőre vet szemet,Rögtön figyelmeztetni fogja: hű legyen!”

SzophoklészTRAKHISZI NÔK

(Karsai György és Térey János fordítása)

Tudom, nem szűzlány, de törvényes feleség,

Kit befogadtam, mint a túlsúlyt a hajós,

Mint olyan árut, mely a lelkem szégyene.

Egy ágyon ketten várjuk most az ölelést,

------------------------------------------------------

Egy módszert tudok,

Lányok, hogyan kerül le vállamról e gond.

Egy bronzedényben ajándékot őrzök, egy

Vénséges szörnyetegtől kaptam valaha:

A gyapjúcsomót a bedörzsölés után

Véletlenül a földre dobtam, ahová

A nap betűzött. És a gyapjú fölhevült,

Szétporladt sisteregve: volt, s nincsen nyoma;

A vágás helyén így szitálnak szerteszét

A fűrészél alól kipergő porszemek.

Így hevert ott a gyapjú. A földön pedig,

Ahová lepottyant, pezsgett a buborék,

Ahogy ősszel Bakkhosz szőlőfürtjeiből

Csöppenként földre loccsan a kéklő nedű.

A vegyész olvasó itt gyanút fog:

ez nem mese, hanem megfigyelés.

A kérdés: mit látott Szophoklész?

Micsoda volt Nessos vére?

(Szophoklész az orvos-isten Aszklépiosz papja volt,

ismernie kellett Hippokratész gyógyszereit.)

Milyen lehet ez az anyag?

1. Emlékeztessen a vérre,

2. legyen köze a kentaurok mítoszához,

3. támadja meg a gyapjút a leírás szerint,

4. görögök ismerte anyagok és módszerek legyenek elégségesek az előállításához

A kentaurok Tesszália egy tartományából,

Magnésziából származnak.

Itt bányásszák – egyebek mellett – az üveggyártásban

ősidők óta használt barnakövet (piroluzitot).

Kémiailag: MnO2

Erős oxidálószer, savban is, lúgban is.

Ebből permanganátot könnyű csinálni, ömlesztéssel:

Barnakő

+salétrom

(+szóda vagy hamuzsír)

K-permanganát

Barnakő, salétrom, szóda, hamuzsír:ezeket ismerték a görögök.

Kénsav ? Ismerhették ... hiszen:

a kék gálic vagy zöld gálic (réz- vagy vas-szulfát)

hevítve kénsavra bomlik.

(Ezt a folyamatot középkori arab alkimisták írták le.)

De többen, pl. Rodwell, Thompson, Jacobson úgy vélik,

az Ókorban is ismerték már.

Tömény kénsavat kálium-permanganáttal elegyítettünk.

Olvastuk, hogy ilyenkor erősen oxidáló anyag,

Mn2O7 (is?) keletkezik.

Megpróbáltuk.

Sűrű,

alvadt vér színű,

nehezen folyó anyag.

Állni hagytuk egy napon át.

Hidegen nem bántotta a gyapjút.

Óvatosan melegíteni kezdtük.

Buborékok jelentek meg a gyapjú csomó körül,

a gyapjú fokozatosan szétesett,

szürke port hagyva maga után.

Néha a gyapjú magától lángra is lobbant.

KMnO4

H2SO4

74 53 45 22 13

82 semmi 40* 20* 33 33 (lassú)

66 semmi 45 (heves)

33 34 33 (lassú)

50 semmi 45 46 46 33(lassú)

33 semmi 29 (nagyon lassú)

30 (nagyon lassú)

35 (nagyon lassú)

40 (nagyon lassú)

Összetétel hatása a reakció hőmérsékletre (0C); *égés

Azt gondoljuk:

találtunk egy anyagot, amely

1. emlékeztet az alvadt vérre,

2. megtámadja a gyapjút ha melegíti a nap,

3. köze van a kentaurok szülőhelyéhez,

4. görögök ismerte anyagok és módszerek talán elégségesek az előállításához.

A kérdés csak annyi: így van-e?

Látáselmélet és modern festészet:

a vegyész Chevreul-től

a neo-impresszionsita George Seurat-ig

Michel Eugène Chevreul élt Lavoisiertől Marie Curie-ig,

végig az egész XIX századon. Egyebek mellett: Gobelin manufaktúra A színek egyidejű ellentétének törvénye (1839)

Alapszínek: kék, vörös, sárga. Ezekből kettő-kettő három további színt ad. A harmadik szín: ezek kiegészítő színe. Kiegészítő színek: erősítik egymást, ha egymás mellé kerülnek, de kioltják egymást, ha a színezékeket szemcsésen összekeverik. Ha azonban két olyan kéttagú szín kerül egymás mellé, amelyeknek egyik összetevője közös, tompítják egymás hatását

„Két egymás melletti színt a szemünk a lehető legeltérőbbnek lát.”

Szín-harmónia tan

Ogden Rood (!)

Seurat:

„A szem recehártyáját érő fényhatások meghatározott

időbeli jelenségek. .... A kifejezés eszköze a tónusok és

színek optikai keverése ... a kontraszt törvényei szerint.”

1891:

Seurat meghal,

Edison

szabadalmaztatja a

filmfelvevő gépet.

Geográfia,

vallás,

festészet

Ortelius – Familia caritatis - Brueghel

Tizenhatodik század:

a nagy felfedezések kora (egyebek mellett)

Világtérképek – vetületek. Például: Mercator

Például: Szinuszoid (Sanson-Flamsteed) vetület

Cordiform (szív alakú) vetületJohannes Honterus, Brassó 1546

Ortelius világtérképe

Ortelius: Comtemno et orno

Album amicorum: Mercator, Lipsius,Jean Bodin...

Familia Caritatis: Hendrik Niclaes (kb.1540)

a spiritualitás szimbóluma az emberi szív

P. Bruegel: A természet, mint egységes organizmus