cigány pedagógiai program a pé csi Éhes mátyás...

Cigány pedagógiai programa pé csi É hes Mátyás Iskolaközpontban

A cigány program az É ltes Mátyás lskolaközpontban(Pé cs, É pí t k ú tia 9,) folyik. Iskolánkba Pé csr l é s Ba-ranya megyé b l é rkeznek tanulási é s é rtelmi ké pessé -geikben akadályozott, mozgáSsé rult Valamint autiStagyerekek, A megyei gyermekek számára kollé giumi fé -r helyet biztosí tunk, Az inté zmé ny többcé lú nevelé sié s oktatási funkciót lát el. Tanu]óinkat a Tanulási Ké -pessé geket Vizsgáló Szaké rt i Bizottság iavaslataalapján vesszük fel. Az átlagos gyereklé tszám é vek ótaötszáz körüI mozog, Közülük körülbelül negyven szá,zalé k cigány,

Tanulóink ielent s í é sze a társadalom szociális-gazdasági perifé riáián é l családi környezetb l é rke_zik_ Ezt a ré teget é rinti leginkább - f ké nt az alacsonyiskolai vé gzettsé g miatt - a munkané lkülisé g is_ A fo-gyaté kosságukból adódó hátrányos helyzetet a cigánygyerekekné l tovább fokozza az etnikai-kulturá]is más-Ság.

Nem vé letlen, hogy e program kezdete (l997) ótaebb l a veszé lyeztetett ré tegb l egyre többen ké rikgyermekük állami gondozásba vé telé t, A gyerekek in-té zmé nyi gondozása azonban a megfelel szemé lyi-sé gfejl dé s szempontjából nem jelenthet megoldást,ha az ehhez szüksé ges családi hátté r nem javul, s tminden jel szerint csak tovább romiik, Fontos lenneezé rt szorosabb eeyüttm ködé s kialakí tása a Család-segí t Központtal é s a Gyermekjólé ti Szolgálattal,

A programhoz kapcsolódó jogszabályi hátté r: Közoh-tatási töné nlj, Kisebbsé gi t rvé nq -

A cigánq proqram cé ljai

A telies cigány pedagógiai program szervesen kapcso,]ódik az iskola programrendszeré hez é s cé lkit zé sei-hez, hiszen egyfel l a tanulói lé tszám mintegy ötvenszázalé kát közvetlenü] é rinti, másfel l hiba lenne aspecifikus tartalom é s irányultság alapján a nem ci-gány tanuiókat a programokból kizárni, (A jelenlegigyakorlat azt mutatja, hogy a foglalkozások 1ellegé t lfügg en elté r számban, átlagosan kb. 20-30%-ban -saját választásuk alapján - nem cigány gyerekek is ré -szesei a progí amnak,) Ezek mellett a program mé g akövetkez fontosabb speciális cé lokat követi:

- Cigány tanu]óink Vállalják identitásukat: szárma-Zásukat, kultú Iáiukat, nyelvüket!

- A cigány gyerekek - közvetett pedagógusi hatásra* eszmé I|enek rá né pük é rté keire!

- A fogyaté kosságból adódó hátí án],t nöVeli cigánytanulóinknál az etnikai másság. A szemé ]yisé gük

A pedagógtat ploglamot §zerke§ztett é s ki8sé röüdí tett for-mában adiuk közre.

3330

Giddné Ors s Erzsé bet

ezá]tal sok esetben sé rül, Feladatunk tehát, azönismeret fejIeszté se, a hátrányokból adódóproblé mák, feszültsé gek (melyek a többsé gi é skisebbsé gi viszonyból is eredhetnek) kezelé se é soldása,A cigány gyerekek salátí tsák el a társadalmiegyütté lé S szabályait é s a megfelel vise]kedé s-formákat, ané lkül, hogy identitásuk feladásáraké nyszerülné nek!Úgy a cigány, mint a nem cigány gyerekekben ala,kulion ki reális ké p a cigány ku]tú ráról, annakmú ltiáról, ielené r I, társadalmi valóságárólI

A cí gdnq program tematikaí equsé gei

A cigány pedagógiai program tartalmi ré sze három f tevé kenysé g köré csoportoSí tható,

l. Dólel tti, tanórákhoz kötött f oglalhozások,M veltsé gterületekhez, tantárgyakhoz kapcsoIva,

ré szben az interkulturáliS oktatáS keretein belü] iele-nik meg a cigány né pismeret, É vfolyamonké nt egycsoportban (ahol mind a pedagógusok, mind a gyere-kek vállalják ezt) a dé lel tti órákba integrálva folyik,

l, Irodalom, 2. Törté nelem, 3. Beás (cigány) nyelv,amely é l idegen nyelvké nt válaszható, é s oktatásamikrocsoportos formában törté nik.

II. Dé Iutáni, tanórdn kí vüIi foglalkozdsok,A né pismelet a tanórán kí vüli m helymunkákban is

megjelenik, A f hangsú ly a nyelv é s a kultú ra közvetí -té sé n van, de emellett a szemé lyisé gfejleszté s, illetvea manuális é s kommunikációs ké szsé gfejleszté s is je-lent s szerepet kap,

Tánc .- é nek - zele, szí niátszás, bábozás, vizuáliskultú ra é s kommunikáció, tárgy- é s környezetkultú ra,né pi mestersé gek, komplex szemé lyisé gfe j leszté s-

l|l _ Egué ni foqlalhozások,Az egyé ni felIeszté s, a korrepetálás é s az egyé ni te-

hetsé ggondozás a dé lel tti é s a dé lutáni órákban isfolyik: matematika felzárkóztatás é s tehetsé ggondo-zás, logopé dia, beszé dtejleszté s,

A Tele-Tea-Hdz

A szóösszeté tel magyarázata a következ : A,,tele" szóez esetben azt jelenti, hogy teie információval, kí ván-ságokkal- A gyerekek kí vánságdra é pülí program, melyegyé biránt teltházra é pül. Ehhez egy kellemes tzází sé s esetenké nt ló2ás, süté s (pé ldául egy általunk elké szí -tett teasütemé ny) adja meg aZ alaphangulatot,

\Il:v' i| : i tts.1^lyl rr,

j,l, 7.4" |,.i'-^ J1

iflvi,,lvarga László í ajza

Ebben a kellemes környezetben é s hangulatbanvárjuk azokat a vendé geket, akiket a gyerekek szeret-né nek haliani, Minden lehetsé ges, ami ket é rdekli,Ennek a havi egy-ké t alkalommal lé treiöv dé lutániteaháznak a szervezé se a 9- l0, osztályosok feladata, Aszervezé s a programkoordinátor közvetett irányí tásá-Va] törté nik ú gy, hogy aZ egy-egy té mát felvállaló csa-pat vé gzi a gyakorlati feladatokat, amelyek a szerve-zé st l a megvalósí tásig mindent magukban foglalnak.Ez a tevé kenysé g is feileszti az iskola befeiezé se utánszüksé gessé váló önálJóságot.

Egy dé lutáni program - lehet sé g szerint - ké t f ré szb l tev dik össze:

l. Beszólgeté s meghí vott vendé ggel vagy vendé gek-kel, ez a beszé Iget s (faggatós) óra, esetenké nt ,,ftí npad".(SZóba jött a polgármestert l kezdve az iskolában dol-gozó pedagógusig mindenki, A skála szé les, Több oI-dalnyi kí vánság é rkezett,)

2. Kulturális, zené s, táncls mulatsóq. Erre a gyerekek kÉvánságai szerint Zenekarokat, együtteseket hí Vunkmeg, illetve az iskola tanulói is bemutatkozhatnak azáltaluk ké szí tett m sorokkal-

A Roma Nap

A telIes iskoIát é rint , hagyományossá vált rendezvé -nyünk a Rona Nap. Ezí é vr l-é vre májusban rendez-zük. Erí e az alkalomra vendé gké nt meghí vjuk a gyere-kek hozzátartozójt é s kiemelked cigány szemé lyisé -geket is- Utóbbiak különböz módon - el adással,beszé lgeté ssel, foglalkozásvezeté ssel - közvetlen kap-csolatba kerülnek a gyerekekkel, í gy pozití v mintaké nt,követend pé ldaké nt Ielenhetnek meg a nevelé s fo-lyamatában. Az egé sz napos program szerkezete:

DelelotL

A né pismereti órák, amelyeket minden vendé g sza-badon látogathat.

Dé Iután

- Kiállí tás az egé sz é vben ké szí tett gyerekmunkák,ból, illetve feln tt cigány m vé szek alkotásaiból.

- Alkotó óra, ahol a gyerekek együtt tevé kenyked-

orsós János rajZa

nek a meghí Vott m vé szekkel é s azokkal a peda-gógusokkal, akiket maguknak választanak.

- Gyerekek el adásai, bemutatkozásai: báb- (mon-dókák, versek el adása) é s szí niátszás {beás-ma-gyar nyelv mesé k, a gyerekek által otthonról ho-Zott é sS kita]ált törté netek), Zené S-táncos m sorok,

- MeghÍ Vott cigány együttesek m soí a.Azoknak a gyerekeknek, akik egé sz é vben aktí van

vettek ré szt a program munkájában, egy hetes iuta-]omkirándulást szervezünk-

A cigány pedagógia program eddigi ú tiaé s í eileszté sl lehet sé geik

A program lé pcs zetesen é pü) fel, b vül, illetve szük-sé g szerint átrendez dik, Ez egyré szt a rendelkezé sreálló szakemberekt l é s a gyerekek igé nyeit l, a pé nz-ügyi felté telekt I, másré szt az iskolai pedagógiaiprogram é s a |ogszabályi hátté í Változásaitól fü€g.

P,z 1997/98-as tané vben a cigány nyelvet é s kultú rátelsaiátí tó m helymunkák (é nek-zene-tánc, vizuáliskultú ra, komplex szemé lyisé gfelleszté s, bábozás, szí n-|átszás, tárgy- é s környezetkultú ra/cigány né pi mester-sé gek) indultak meg,

AZ l998/99-es tané vben a következ b ví té sek törté n-tek: beás nyelvoktatás (a 7-9. é vfolyamon) mikrocso-portos foglalkozási formában; a cigány né pismeret kö-telez tanórákba integrálása: fejleszt programok (lo-gopé dia-beszé dfejleszté s, egyé ni fejleszté s); tehetsé g-gondozás é s felzárkóztatás (matematika, raiz),

P,z l999l200o-es tané vben indult a Tele,Tea-Ház, a2000/200l -es tané vben pedig nem törté nt fejleszté s,

Alkalmazott irodalom é s egyé binformációhordozók

A rendelkezé sünkre álló irodalom legnagyobb ré szé -vel kapcsolatban - é s ezzel együtt az é let más terüle-tein is - nehé zsé get ielent aZ, hogy a cigányságot egy-sé ges csoportké nt kezelik, holott igen lé nyeges kultu-rális - szokásbeli, nyelvi, világké pi stb, - különbsé gekvannak a különböz cigány (területünkön a lovári é s a

Feladat: raizoli szabályosságokat é § szabálytalanságokát

333]'

beás) csoportok között,

A maggarorszí gi cig ánghé rilé s dokomentumoftban

Bari Károly: Az erd anyja- Ciqány né pmesé k é s náphagqo-mányoh

Bari Károly: A tizenké t királaí i í cigány né pmese)Bari Károly: AlomtanqaCho]i Daróczi lózsef - Nagy Gusztáv (l994) Mashhar le

shiba dukhad,es

La Biblake svunti evangeliumura_ Naevl Teshtaruent|, Amarerajesho le ]esusesko- Ngevo jekkethanipe le shtarevandlleliumura

Csemer Gé Za: Haú isztiEperiesi Ern : HárOm slrswladárGuglielmo, Rachel: Milyer ú t vár rdí uk? The Cupsa RoadHeged s Sándor ._ Varga l1ona: Irodalmi szöveqqq jte-

mé ny. Yálogatás magqar szerzók cigáng tárgyú í rásaibólHorváth cyula: Az ánlaság anatómiája- YáIoqatott ós ú 1 ver-

sch

Kaltenbach ]en : A hise|bsé gi ombudsman jelenté se a ki-sebbsóqek lktatósának ótfoqó vizsgáIatóról

Karsai Ervin: Mondókák, é nekefr alsó taolzatbanKovács jános: Í qq láruk mi. ASOrOs Alapí tvdna társadalmi

té nqfeltóró programlának kulatósi anaagai' 97Kova]csik Katalin: Tdyaszi virágok l- Beás cigány iskolai

é nekeskönWKovalcsik Katalin: FlOriIuó da prí mavára í Tavaszi ví ráqok

lL Beás (.igóna iskolai ónekeshönqv (Hangkazettával)Kovalcsik Katalin -- orsós Anna: Fátá ku paru dd ar, A2

aranyhajú lány_ Beás dqdrutr iskolai né pmeseqq jtemé nuLakatos Menyhé rt: Hosszú é jszakák mesé i

Madách lmre: Le manushesfti tragedija (Nagy C,usztáv for-dí tása]

Madarak aranyheged n (Európai cigány köit k é s í rókm vei)

Orsós Anna: Beós nqelvftönqv. Pd lyimbá bdjásilorOrsós Anna: Beás - maqaar szótdr. Yorbé dd bdjósorsós Anna: Fátá ku paru dd ar. A,z aranqhajú Ián4 11, Beás

cigánt1 iskolai né pmeseguí í itené nuOrsós Jakab, Gqökerez4sRácz Gyöngyi: Ciqáru1 nevelé s é s frultú raRónaszegi Miklós: BohóckodóRostás-Farka s Cy ör gy : Me gv óltásé rt. So m - Y esekRoStáS-FarkaS György: Apám ynesé i

RoStáS-FarkaS György: Ciqánallagyar ké pes olvasóköngvRoStáS-FarkaS Gadrqa versei

Rostás,Farkas György - Karsai Ervin: A ciqántlok hiede-

lemviláqaStewart, Michael : Daltestvé rehSzapu Magda: Halltti szoftdsl[?

Szepesi ]ózsef: A mámor templomában (versek)Szuhay Pé ter: A társadalom peremé n

Szuhay Pé ter: A világ lé traTóth Józsefné , Gizi nóni könqveVarga llona: Beás - maquar, magaar - beás szótár

Ka]yj |ag: Átdolqozott né pdalok (CD vagy 4 kazetta)Kanizsa Csillaga kazettáiHelyi é nekek gy ité seHelyi mondák vagy mesé k gy ité se, feldolgozása

3332

1,., . lLD ú eqen naelv

Az é l idegen nyelv m veltsé gterületen belül a ri4álty

í beás) nuelv |htatását is felvállalta az iskola, Erre azé ríkerü]t sor, mert ebben a ré gióban nagy számban é Ineka beás cigányok, akik közül sokan beszé lik különböz szinten a nyelvet. Tanulóink jelent s arányban cigá-nyok, é s ezen belül f ké nt beások,

A beás nyeIv sokáig csak köznyelvi változatban é lt.A nyelv leí rásával Papp Gyula, ké s bb Orsós Anna é sYarga llona í oglakozott, Mindhármuk é rté kes munká-iát felhasználva, é s az Officina BOna, az Orszáqos Közl[ita-tási Inté zet áital kiadott, min Sí tett gyógypedagógiaiplogram szerint dolgoztam ki az é l idegen nyelv tan-tárgyi koncepcióját, azon módosí tásokkal, melyek enyelv különlegessé geib l, egyedisé gé b l, szé psé gé -b l adódnak.

É l idegen nyelvké nt az iskola 7-10. é vfolyamán abeás nyelv iS köteiez en választható tantárgy, Fontosmegjegyezni, hogy ugyanakkor a cigány felzárkóztatóprogram Slelves reszé L ts ké pezi,

A tanórákon cigány é s nem-cigány tanulók egyarántré szt vesznek.

A foglalkozásokat mikrocsoplrtos í ormában taftom_ Aí eladatok dií füencidlása a tanulók |tthlnról h1z1tt ngelvtud,ó-

són alapul,

A í eileszté si iránuok,A hé tköznapokra iellemz szituációk feldolgozá-sa különböz szinteken. R hangsú ly a beszé dutánzásán keresztül, a beszé d megé rté sé n van,

- Az el bbieken kí vül a gyerekek megtanulnak kö-tött szöVeg da]okat, mondókákat is,. Egyszer \zövegek oIvdtáqd

- A gyerekek egy ré szé né l - akik már otthonról hoz-ták a nye]vtudást - megpróbálkozunk az í rásbeli-sé ggel, de eZ egy tanuló számára sem kötelez .

Az é rté kelós módja,

- É vfolyamonké nt ié Ié vkor é s é v vé gé n é rdemje,gyet kapnak a gyerekek,

- Az iskolai é rté kel füzetben a gyerekek te]jesí t-mé nyé t í rásban é s a megfelel szöveges ré sz alá-hú zásával é rté kelem,

Az é rté kelós szemp 0 nti ai :

- Folyamatos megfigyelé s az órai munka során,- A beszé dmegé rté s é s a beszé d alkalmazása egy-

egy szituációban,- Az é nekek é s mondókák elsaiátí tása é s el adása,- A nyelvet beszé l kné l a helyesí rás,

Az o]vasott szöveg megfelel - a beás nyelvben amagyartól elté r - hangsú lyozása, é s megé rté se,

Ta nkö n qv ek é s tanse g é dle teh,

Varga llonal Beás - maquar / ma7uar - beás szótárorsós Anna: Beás nyelvköngvRostáS-Farkas cyörgy : olvasókönru (magyar-loVáí i),

Egyes ré SZeit beásra fordí totta, Gidáné orsós Er-zsé betEzen kí vül a cigány együttesek kazeitái é s CD-i, va-

lamint a cigány folyóiratok é s ú iságok,