Ásványok, kőzetek kialakulása a földön

Ásványok, kőzetek kialakulása a Földön

Glonczi Gyula

Ásvány -és kőzettan

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet George Gamov elméleti fizikus dolgozott ki Kant nyomán az ún. „Big-bang", a nagy robbanás elmélete. Eszerint a jelenlegi Univerzum egy ősanyag gigantikus robbanása következtében jött létre kb. 10-20 milliárd évvel ezelőtt.

Az univerzum keletkezése

A Föld szerkezete és kémiai összetétele

Mai ismereteink szerint a Föld fejlődése során a forgás, a fokozatos lehűlés és a gravitáció eredményeképpen gömbhéjakba rendeződtek az anyagok. Ezeket a koncentrikusan elhelyezkedő gömbhéjakat összefoglalva geoszféráknak nevezzük.

Az ásványok és kőzetek keletkezése

A kőzetek olyan nagy kiterjedésű ásványtömegek, illetve jellemző összetételű ásványegyüttesek, amelyek meghatározott természeti folyamatban egységesen képződnek, s a Föld szilárd kérgét alkotják. Az egy ásvány tömegéből álló kőzeteket monominerális vagy homogén kőzeteknek nevezzük. A kőzetek együttesen képződött ásványok jellemző társulása. A kőzetek keletkezésük szerint három nagy csoportra bonthatóak.

Magmás Üledékes Metamorf0%

20%

40%

60%

80%

100%

95%

1% 4%

->

1) mélységi magmás kőzetek: akkor alakulnak ki, ha a felfelé haladó kőzetolvadék nem éri el a felszínt -> a lassan hűlő magma megreked, benne lévő kémiai anyagok kiválnak és megmerevednek. Például a gránit.

2) vulkáni kiömlési kőzetek:ebbe a csoportba tartozik valamennyi láva eredetű kőzetnagy területeket több száz méter vastagságban fednek lepl.: riolit, andezit, bazalt3) vulkáni törmelékes kőzetek:a felaprózódott kiömlési kőzetek csoportjaminden kiömlési kőzetnek megvan az aprózódott, tufa változata is:pl. riolittufa, andezittufa, bazalttufa

Magmás kőzetek

Bazalt

Üledékes kőzetek

Törmelékes üledékes kőzetek:a fizikai aprózódás és a kémiai mállás során keletkezett kőzettörmelék felhalmozódik, ezeket hívjuk törmelékes üledékes kőzeteknekpl. homok, homokkő (legjelentősebb), lösz, agyag, márgaVegyi üledékes kőzetek:vegyi eredetű kőzetek csoportja (pl. kősó, mészkő, dolomit)szerves eredetű üledékes kőzetekszerves anyagokat tartalmazó kőzetek csoportja (pl. mészkő, kőszén, kőolaj)

Átalakult kőzetekA kőzetátalakulás a már meglévő kőzetnek újabb, más kőzetté való alakulását jelentiilyen folyamat a Föld mélyében uralkodó hő és nyomás hatására megy végbepl. gneisz, csillámpala, márvány

A kristály (ógörög, krüsztallosz = jég) homogén, diszkontinuális térkitöltésű, anizotróp térrács, aminek külső megnyilvánulása a sík lapokkal határolt mértani test.   

Jellemzői Homogén (egynemű), kémiailag teljesen egységes, legkisebb része

is az egész kristállyal azonos összetételű. Anizotróp. A kristály tehát egy homogén anizotróp test. Rendezett. A kristály tehát atomok, ionok, molekulák szabályos periódikus

elrendeződése.

A kristály jellemzői

A XVIII. sz. második felében a svéd I. Bergmann figyelte meg elsőnek, hogy a kalcit és a kősó ütésre, az ezekre jellemző poliéderekre, "ütési idomokra" hullik. Ennek alapján vezette be R. J. Haüy 1784-ben az ún. dekreszcencia elvet, minek alapján a kristály hézag nélküli, kontinuális illeszkedésű poliéderekből áll, melyek irányoktól függő elrendeződése eredményezi a különböző kristályformákat.

A kristálykémia története

A Bravais féle 14 elemi cellaBravais elméleti megfontolások alapján jutott arra a következtetésre, hogy a kristályokban a részecskék térrácsszerűen helyezkednek el, a részecskéket pedig egyszerűen pontoknak tekintette. Geometriai alapon igazolta, hogy a kristály külső szimmetriájával összhangban, az összes lehetséges kristályrácsok tizennégy féle elemi cellára vezethetők vissza

Köszönöm a figyelmet!