agrárjogi kérdéssor

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.)

A termőföldről szóló törvény száma: 1994. évi LV. törvény

A termőföld fogalma: [Tft. 3. § a) pont]

termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván

Milyen területi kategóriákat különböztet meg a Tft.?

• termőföld, • mező-, erdőgazdálkodási művelés alatt álló belterületi föld, • tanya, • termőföldnek nem minősülő ingatlan

Termőföld tulajdonjogának megszerzése kapcsán milyen személyi köröket különböztet meg a Tft.?

• belföldi magánszemély, • belföldi jogi személy, • külföldi magánszemély, • külföldi jogi személy, • tagállami állampolgár

Ki minősül tagállami állampolgárnak? [Tft. 3. § t) pont]

• EU, • EGT, vagy • nemzetközi szerződéssel velük egy tekintet alá eső állam állampolgára

Milyen mértékben szerezheti meg belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát? [Tft. 5. § (1) bek.]

300 hektár vagy 6000 aranykorona

1 hektár hány négyzetméter? 1 ha = 10000 m²

Ha belföldi magánszemély termőföld tulajdont szerez, akkor

milyen területeket kell figyelembe venni, illetve

megszerezhető maximális ha/AK kiszámításánál? [Tft. 5. § (2)-(4) bek.]

A termőfölddel együtt önálló ingatlant (földrészletet) képező művelés alól kivett föld területét.

milyen területek hagyhatók figyelmen kívül

Az önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén lévő – legfeljebb 6000 m² – termőföldet.

Milyen esetben korlátozott (akár a 300ha/6000AK határt sem érheti el), vagy nem megengedett a belföldi magánszemélyek termőföld tulajdonszerzése? [Tft. 5. § (2) bek.]

Ha a megszerzendő földrészlet fekvése szerinti településen a belföldi magánszemély és annak közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld együttes mennyisége – a megszerzendővel együtt – meghaladná • a település összes termőföld területének 25%-át, vagy • az 1000 hektárt.

Milyen esetben lehet a belföldi magánszemély tulajdonában a megengedettnél nagyobb, vagy értékesebb földterület? [Tft. 5. § (5)-(6) bek.]

Ha a Tft. hatálybalépésekor már meglévő termőföld nagysága vagy aranykorona értéke meghaladta a Tft.-ben meghatározott értéket, akkor • azt olyan nagyságú vagy értékű termőföldre elcserélheti, • ha – legalább részben – kisajátítják akkor a kártalanítás összegéből vásárolhat termőföldet, • közös tulajdon megszüntetése révén kerül a tulajdonába

Megszerezheti-e termőföld tulajdonjogát főszabályként belföldi jogi személy? [Tft. 6. § (1) bek.]

nem, de kivétel: • Magyar Állam, • önkormányzat, • közalapítvány

Milyen különös kivételek vannak a belföldi jogi személy termőföld tulajdonjogának megszerzésére? [Tft. 6. § (2)-(5) bek.]

Egyház, egyházi belső személy Hitelintézet Ha a termőföldet a jogi személy jogelődje 1994. július 27-ét megelőzően (a Tft. hatálybalépése előtt) szerezte. a 2011. évi CCVI. törvény 34. § (1) bekezdése szerinti szervezet

Megszerezheti-e termőföld tulajdonjogát főszabályként külföldi magánszemély, vagy külföldi jogi személy? [Tft. 7. § (1) bek.]

nem

Külföldi milyen ingatlant szerezhet Magyarországon a Tft. alapján? [Tft. 8. § és 88/D. §]

• tanya, • termőföldnek nem minősülő ingatlan, kivéve ha természetvédelmi oltalom alatt áll.

Szükséges-e engedély külföldiek ingatlanszerzéséhez, és ha igen, melyik hatóság adja ki az engedélyt? [a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I.18.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.]

Igen, engedélyeztetni kell. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve adja ki az engedélyt. Ma ezek a fővárosi és megyei kormányhivatalok (korábban a megyei közigazgatási hivatalok voltak).

Milyen esetben adhatja meg az adott kormányhivatal a külföldi ingatlanszerzéséhez szükséges engedélyt? [7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) és (3) bek.]

Akkor adható meg az engedély, ha a külföldi ingatlanszerzése, nem sért • önkormányzati, vagy • egyéb közérdeket.

Arról, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket, arról az illetékes polgármester ad véleményt.

Mely esetekben kell a külföldi ingatlanszerzéséhez szükséges engedélyt megadni? [7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. § (2) bek.+ 1/A. § (1) bek.]

Az engedélyt meg kell adni, ha nem sért önkormányzati, vagy egyéb közérdeket, és • a külföldi korábbi ingatlanát kisajátították (és annak helyébe vesz) • meglévő belföldi ingatlanát cseréli másik belföldi ingatlanra, • azért vesz ingatlant, hogy a közös tulajdonát megszüntethesse, • a külföldi munkavégzés céljából – igazoltan – legalább 5 éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik.

Az engedélyt meg kell adni akkor is, ha az önálló vállalkozóként letelepedő külföldi természetes személynek az ingatlan a gazdasági tevékenységéhez közvetlenül szükséges.

Tagállami állampolgár milyen ingatlant szerezhet meg? [Tft. 7. § (2) bek., és 88/A. §; 88/D. §]

• A termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg a Csatlakozási Szerződét kihirdető törvény hatálybalépésétől kezdve,

� kivéve a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek megszerzéséhez az említett törvény hatálybalépésétől számított 5 évig (a továbbiakban: az átmeneti időszak alatt) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az engedélye szükséges. � Ha a termőföldnek nem minősülő ingatlan természetvédelmi oltalom alatt áll, akkor

annak tulajdonjogát a tagállami állampolgárok, valamint velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személyek, vagy jogi személyiség nélküli szervezetek megszerezhetik – szemben az egyéb külföldiekkel.

A Csatlakozási Szerződést a 2004. évi XXX. törvény hirdette ki (Magyar Közlöny 2004. évi 60. szám) és 2004. május 1-jén lépett hatályba, tehát az 5 éves átmeneti idő 2009-ben lejárt.

• Termőföld tulajdont belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok szerint, ha a tagállami állampolgár

� önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és � legalább 3 éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.

Milyen feltételekkel szerezhet tagállami állampolgár termőföld tulajdont? [Tft. 7. § (2) bek.]

A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok szerint, ha a tagállami állampolgár • önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és • legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.

A tagállami állampolgár termőföld tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez (az átruházásról szóló szerződésen kívül) mi szükséges?

• hatósági igazolások (jogszerű tartózkodásról; mezőgazdasági tevékenység folytatásról) és • közokiratba foglalt nyilatkozat (mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni)

Milyen a tulajdonszerzési korlátba ütköző szerződés? [Tft. 9. § (1) bek.]

semmis

Csere jogcímen milyen feltételek mellett ruházható át termőföld tulajdonjoga? [Tft. 4. § (2) bek.]

A csereszerződésben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, és • a csere tárgyát képező egyik termőföld (földrészlet) olyan településen fekszik, amelyen az adott termőföldet (földrészletet) megszerző fél már rendelkezik földrészlet (ennek nem kell termőföldnek lenni) tulajdonjogával, vagy • az egyik megszerzendő földrészlet azon a településen fekszik, ahol az azt, megszerző cserepartner bejelentett lakóhelye van.

Ajándékozás jogcímen mely személyek között lehetséges termőföld átruházása? [Tft. 4. § (3) bek.]

• közeli hozzátartozók között, • közalapítvány javára, • önkormányzat javára, • egyház, belső egyházi jogi személy javára, • Magyar Állam javára, • mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként

Miért érvényesülnek korlátozások az ajándékozás és a csere jogcímen való termőföldtulajdon szerzés esetén?

Ezeknél a jogcímeknél nem élhetnek az elővásárlásra jogosultak a jogukkal.

Hogy alakul az elővásárlási sorrend a termőföld (és a tanya) átruházásánál és milyen kisegítő szabályokat ismer? [Tft. 10. § (1)-(2) és (5) bek.]

a) Magyar Állam b) helyben lakó haszonbérlő, felesbérlő, részesművelő, c) helyben lakó szomszéd, d) helyben lakó e) haszonbérlő, felesbérlő, részesművelő

� Ha a „helyben lakó szomszéd”, illetve a „helyben lakó” csoporton belül többen vannak, akkor a köztük lévő sorrend: • családi gazdálkodó • nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetve egyéni mezőgazdasági vállalkozó

� A haszonbérlő, a felesbérlő és a részesművelő, akkor gyakorolhatja az elővásárlási jogát, ha a jogviszony legalább 3 éve fennáll.

Ki minősül családi gazdálkodónak? [Tft. 3. § i) pont]

a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki 1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, 2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, 3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, 4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van;

Mi az a családi gazdaság? [Tft. 3. § h) pont]

családi gazdaság: • legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, • az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, • legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és • a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma;

Kik a gazdálkodó család tagjai? [Tft. 3. § j) pont]

gazdálkodó család tagjai: • a családi gazdálkodó, • annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint • a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; (gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell;)

Melyik szerv veszi nyilvántartásba a családi gazdaságot? [a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §]

A családi gazdaság központja szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága (Földművelésügyi Igazgatóság).

A gazdálkodó család tagjai mi módon rendezik az egymás közötti vagyoni és elszámolási viszonyukat és mit tartalmaz ez? [326/2001. (XII. 30.) Korm. r. 3.§]

Szerződésben rendezik a viszonyukat, és ebben megállapodnak • a tulajdonukban és a használatukban lévő termőföldterületnek és az annak megműveléséhez szükséges vagyontárgyaknak legalább 5 évre a családi gazdálkodó részére

történő átadásáról, • a személyes közreműködés formájáról és a teljes foglalkoztatású családtag személyéről, valamint • azokról a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységekről, amelyet folytatni kívánnak, • hogy a családi gazdaság nyilvántartásba vételét megelőzően gazdálkodásuk folytatása érdekében vállalt kötelezettségek és megszerzett jogok családi gazdaság keretein belül történő továbbvitelének módjáról.

Ki nem hozhat létre családi gazdaság? [326/2001. (XII. 30.) Korm. r. 7.§]

• Gazdálkodó család tagja, amíg tagsága másik családi gazdaságban fennáll. • A családi gazdálkodó, a családi gazdaság törlését követő 5 éven belül, ha azt azért törölték, mert valótlan adatot szolgáltatott, vagy élethivatásszerűen nem mezőgazdasági, vagy mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végzett.

Mikor törlik a nyilvántartásból a családi gazdaságot? [326/2001. (XII. 30.) Korm. r. 5.§]

• Már nem állnak fenn a nyilvántartásba vétel feltételei; • Már nem felel meg a családi gazdaság feltételeinek; • a gazdálkodó család tagja meghal, és a túlélő családtagok nem jelentik be, hogy a családi gazdálkodást folytatni kívánják; • ha a családi gazdálkodó állami támogatás igénybevételéhez a támogatás nyújtása szempontjából lényeges körülmény tekintetében valótlan adatot szolgáltat, • a családi gazdálkodó nem tett eleget azon feltételnek, miszerint élethivatásszerűen mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végez. • a családi gazdálkodó kérelmére vagy hivatalból, ha megszűnik a családi gazdaságot létrehozó szerződés

Ki a helyben lakó? [Tft. 3. § m) pont]

helyben lakó: az a • családi gazdálkodó, • nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, • egyéni mezőgazdasági vállalkozó, akinek 1. lakóhelye – legalább 3 éve – azon a településen van, amelyen az átruházandó ingatlan fekszik, vagy 2. lakóhelye – legalább 3 éve – olyan településen fekszik, amelynek közigazgatási határától az átruházandó ingatlan fekvése szerinti teleülés közigazgatási határa legfeljebb 15 km távolságra fekszik. (A tényleges távolságot vagy közúton mérve, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton mérve kell megállapítani.)

Ki a helyben lakó szomszéd? [Tft. 3. § n) pont]

az a helyben lakó, akinek a tulajdonában, vagy használatában lévő termőföld, vagy tanya • közvetlenül szomszédos az átruházandó ingatlannal, vagy • önálló helyrajzi számon nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos az átruházandó ingatlannal (pl. szembe szomszéd)

Mely esetekben nem érvényesül a Tft. szerinti elővásárlási sorrend? [Tft. 10. § (3) bek.]

• közeli hozzátartozók közötti adásvétel esetén, • mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, • ha az adásvétel tárgya olyan külterületi földrészlet, amely a Tft. hatálybalépése előtt

zártkertnek minősült

Hogy alakul az elővásárlási jog a tulajdonostársak között a Ptk. és a Tft. szabályai alapján? [Ptk. 145. § (2)-(3) bek.; Tft. 10. § (3a) bek. ]

A Ptk. alapján a tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg.

Ha külön jogszabály harmadik személy részére elővásárlási jogot biztosít, akkor az megelőzi a tulajdonostársat. Ettől törvény eltérően rendelkezhet.

A Tft. a Ptk. szempontjából külön jogszabály és ennél fogva a benne meghatározott elővásárlásra jogosultak megelőzik a tulajdonostársat, de mint törvény ettől eltérően is rendelkezhet.

És rendelkezik is, ugyanis a Tft. kimondja, hogy a b)-e) pont szerint elővásárlási jog nem áll fenn tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, vagyis a Magyar Államot megillető elővásárlási jog fennmarad, de azt a tulajdonostárs elővásárlási joga követi.

Ha több elővásárlásra jogosult van és azok a rangsorban azonos helyen állnak, akkor ki lesz a szerződő fél? [16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 4. §]

Az, akit az eladó választ.

Hogyan kell közölni a termőföldre, vagy a tanyára vonatkozó vételi ajánlatot a Ptk., illetve a Tft., valamint egyéb jogszabály alapján elővásárlásra jogosulttal? [Tft. 10. § 6) bek.; a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. § (4) bek.]

• A Ptk. és a Tft. alapján elővásárlásra jogosultakat az ingatlan fekvése szerinti polgármesteri hivatalban kifüggesztett hirdetményi útján kell értesíteni. • Magyar Állam (a Tft. alapján) esetében az elővásárlásra jogosult Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek postán, vagy személyesen kell a vételi ajánlat egy eredeti példányát megküldeni. • Az egyéb jogszabály alapján elővásárlásra jogosultat írásban kell értesíteni vételi ajánlatról.

Termőföldre vagy tanyára vonatkozó vételi ajánlatot mikor kell közölni az elővásárlásra jogosultakkal, és mely esetben nem kell közölni a vételi ajánlatot? [16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.]

Az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a szerződés megkötése előtt kell közölni az elővásárlásra jogosultakkal.

Nem kell közölni a vételi ajánlatot, ha az, az első helyen elővásárlásra jogosulttól származik.

Nem kell közölni azokat a vételi ajánlatokat, amelyeket a tulajdonos nem fogad el.

Mit tehet és milyen formában az elővásárlásra jogosult a kifüggesztett ajánlat alapján? [16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 3. § (1)-(2) bek.]

• Ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, • Az elővásárlási jogáról lemondó nyilatkozatot tesz, • Nem nyilatkozik – (lemondásnak kell tekinteni.)

Ha nyilatkozatot tesz, akkor legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell azt foglalni.

Ha elfogadó nyilatkozatot tesz, akkor fel kell tüntetni benne, hogy milyen jogcímen gyakorolja az elővásárlási jogát.

Milyen tartalmú jogviszony jön létre haszonbérleti szerződés alapján? [Ptk. 452. § (1) bek.]

Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznothajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.

Van-e a mezőgazdasági területre vonatkozó haszonbérleti szerződésnek alaki követelménye, továbbá köthető-e az érvényessége egyéb feltételhez? [Ptk. 452. § (3) bek.]

• igen, írásbeliség • van, jogszabály hatósági jóváhagyáshoz kötheti

Milyen időtartamra jöhet létre haszonbérleti szerződés és van-e A Ptk. a haszonbérletre a dologbérlet szabályait rendeli alkalmazni, azzal, hogy a

különbség e tekintetben belföldi és külföldi között? [Ptk. 461. §; Tft. 13.-14.§]

mezőgazdasági haszonbérlet szabályait jogszabály eltérően is megállapíthatja.

A dolog bérlet szerint a jogviszony lehet határozott, vagy határozatlan idejű.

A Tft. – mint külön jogszabály – alapján haszonbérlet határozott idejű lehet, és a maximális időtartam – főszabályként – 20 év.

A Tft. két kivételt nevesít, amikor nem a 20 év a főszabály. 1. Erdő művelési ágú földrészlet esetén a vágásérettségi kor (ez fafajonként eltérő) lejártát követő 5. év végéig lehet szerződni. 2. Szőlő és gyümölcsös művelési ágú földrészlet esetén az értékcsökkenési leírási időszak (amíg az ültetvény értékkel bír) végéig lehet szerződni.

Nincs különbség belföldi és külföldi között, mert a Tft. a külföldiekre a belföldiekre vonatkozó időtartamot határozza meg maximális időtartamként.

Haszonbérleti szerződés alapján mit fizet a haszonbérlő a bérbeadónak és milyen formában? [Ptk. 452. § (2) bek.]

A haszonbérlő haszonbért fizet, amely lehet pénzbeli, vagy természetbeli (pl. mezőgazdasági termék)

Haszonbérleti jogviszony alapján milyen haszonbér fizetési kedvezményeket határoz meg a Ptk., illetve a Tft.? [Ptk. 455. § (2) bek.; Tft. 17. § (1) bek.]

Ptk.: haszonbérmérséklés, haszonbér elengedés; Tft.: haszonbérfizetési kedvezmény

Mire szolgál a haszonbérfizetési kedvezmény? [Tft. 17. § (1) bek.]

A haszonbérfizetési kedvezmény illeti meg a haszonbérlőt, ha • külön jogszabály szerinti mezőgazdasági káresemény, vagy • időjárási, vagy más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os hozamcsökkenést szenved és • ezt a hozamcsökkenést, annak okával együtt az agrárkár-megállapító szerv (hatósági bizonyítvány kiállításával) igazolja.

Mi minősül mezőgazdasági káreseménynek? [a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 2. § 21. pont]

Mezőgazdasági káresemény: • elemi káresemény: (jégesőkár, aszálykár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár) • árvízkár

Hogyan és mikor kell közölni a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét a haszonbérbe adóval? [Tft. 17. § (2) bek.]

A haszonbérlő az agrárkár-megállapító szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kézhezvételét követő 8 napon belül írásban köteles közölni a haszonbérbe adóval.

Alhaszonbérbe adható-e a haszonbérelt mezőgazdasági terület? Ha igen, milyen feltételek mellett? [Ptk. 452. (3) bek.; Tft. 12/A. §]

A Ptk. alapján, külön jogszabály rendelkezése hiányában az alhaszonbérbe adó szerződés semmis.

A Tft., mint külön jogszabály, lehetőséget ad erre. Kell hozzá: • a haszonbérbe adó írásbeli hozzájárulása, • a jogviszony létesítéshez konkrét cél kell, ez a termelési integráció.

Ezért ezt a fajta alhaszonbérleti jogviszonyt integrációs alhaszonbérletnek nevezik.

Termőföldre és tanyára vonatkozó haszonbérleti jogviszony létesítése kapcsán milyen személyi köröket különböztet meg a Tft.?

• belföldi magánszemély, • belföldi jogi személy, • külföldi magánszemély,

• külföldi jogi személy,

Mi a maximális terület nagysága annak a területnek, amelyet belföldi magánszemély haszonbérelhet? [Tft. 22. § (1) bek.]

300 ha vagy 6000 aranykorona érték

Mi a maximális terület nagysága annak a területnek, amelyet belföldi jogi személy (jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) haszonbérelhet? [Tft. 22. § (1)-(2) bek.]

• 300 ha vagy 6000 aranykorona érték, • DE, ha a belföldi jogi személy: gazdasági társaság vagy szövetkezet, akkor 2500 ha, vagy 50000 aranykorona érték

(Tehát a jogi személyek köre kettéválik!)

Mi a maximális terület nagysága annak a területnek, amelyet külföldi magánszemély, illetve külföldi jogi személy haszonbérelhet? [Tft. 23. §]

300 ha vagy 6000 aranykorona érték

Kit és milyen sorrendben illet meg előhaszonbérleti jog termőföld (és a tanya) haszonbérbeadása esetén és milyen kisegítő szabályokat ismer? [Tft. 21. § (1)-(3) bek.]

a) a volt haszonbérlő, illetve a volt haszonbérlő által kijelölt személy, ha • a volt haszonbérlő a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt (pl. szőlő, gyümölcsös) telepített és • a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg. b) a helyben lakó szomszédot, c) a helyben lakót

� Ha a b)-c) pontban többen vannak, akkor közöttük a sorrend: • családi gazdálkodó, • nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó

� Az a) pontban szereplő személyekkel azonos sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg az állattartó telep, vagy halastó üzemeltetőjét az ingatlan-nyilvántartásban szántó, rét, legelő, vagy fásított terület művelési ágú földrészletre, ha • az állattartó telep, vagy a halastó azon a településen fekszik, mint a haszonbérbeadandó földrészlet, vagy olyan településen fekszik, amelynek közigazgatási határától a haszonbérbeadandó földrészlet szerinti település közigazgatási határa 15 km-en belül található, és • az állattartó telep, vagy a halastó a haszonbérletre vonatkozó ajánlat időpontjában és az azt megelőző egy évben folyamatosan működik.

Az előhaszonbérleti jog gyakorlása szempontjából ki minősül volt haszonbérlőnek? [Tft. 21. § (7) bek.]

Az a magánszemély, jogi személy (jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet), aki/amely az adott földrészletet az ajánlat közlését megelőző egy évben haszonbérelte.

Ha több volt, akkor az utolsó haszonbérlőt illeti meg az előhaszonbérleti jog.

Mely esetekben nem érvényesíthető az előhaszonbérleti jog? [Tft. 21. § (5) bek]

• közeli hozzátartozók közötti haszonbérlet esetén, • mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló haszonbérlet esetén, • ha a haszonbérlet tárgya olyan külterületi földrészlet, amely a Tft. hatálybalépése előtt

zártkertnek minősült

Hogyan kell értesíteni az előhaszonbérleti jog jogosultjait? [16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 6. §]

Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályok szerint (megküldés, kifüggesztés, nyilatkozatok, vételi ajánlat elfogadása).

A termőföld tulajdonjogán és az arra vonatkozó haszonbérleti jogviszonyon kívül, milyen földhasználati jogcímeket nevesít a Tft.? [Tft. 24. §; 24/A. §; 25. §]

• feles bérlet, • szívességi földhasználat, • részesművelés

Milyen tartalmú jogviszony jön létre feles bérleti szerződés alapján? [Tft. 24. §]

Feles bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, amelynek fejében a megtermelt termény felét, vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni.

Milyen tartalmú jogviszony jön létre szívességi földhasználat alapján? [Tft. 24/A. §]

A tulajdonos termőföld vagy tanya használatát közeli hozzátartozójának ingyenesen átengedheti.

Milyen tartalmú jogviszony jön létre részesművelési szerződés alapján? [Tft. 25. § (1) bek.]

A termőföldre vonatkozó részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a részesművelésbe adott termőföldön • mit termeljenek, • a földmegművelésnek egyes feladataiból (talajelőkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen részt vállalnak, és • a megtermelt terményből milyen arányban részesednek, • meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat.

Mely jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket a földhasználati nyilvántartásra vonatkozóan?

• Tft. • a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

Milyen területek tartoznak a földhasználati nyilvántartás hatálya alá, mit tartanak nyilván a földhasználati nyilvántartásban és a mi az adatbázis alapja és melyik hatóság vezeti? [Tft. 25/B. § (1) bek.]

• A földhasználati nyilvántartás alapja az ingatlan-nyilvántartás.

• Az ingatlanügyi hatóság vezeti.

• Az ingatlanügyi hatóság illetékességi területéhez tartozó � termőföldekről, valamint � a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról � Az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket NEM!!!

• A földhasználati nyilvántartás tartalma két részre osztható: � Területi: ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit, hektárban a terület nagyságát, aranykoronában a termőföld értékét � Személyi: a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély használójának természetes személyazonosító adatait, illetőleg a gazdálkodó szervezet használó megnevezését, székhelyét (telephelyét), statisztikai számjelét, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát

Kiknek kell a földhasználati nyilvántartásba bejelentkezni, milyen határidővel és mit kell benyújtani? [Tft. 25/B. (2)-(4) bek.]

• Aki termőföldet használ, s annak területe – a földrészletek számától függetlenül – az 1 hektárt meghaladja. • A használatot (és a változásokat is) annak megkezdésétől számított harminc napon belül kell bejelenteni.

• Bejelentési adatlapot (ez egy formanyomtatvány) vagy bejelentési adatlapot és egy szerződést. • A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia. Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelynek érvényességéhez jogszabály alapján kötelező írásba foglalás szükséges, a bejelentési adatlapot a használatba adónak nem kell aláírnia, de a bejelentési adatlaphoz a szerződés egy eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát mellékelni kell.

Mi a jogkövetkezménye, ha az arra kötelezett nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének? [Tft. 25/B. § (5) bek.]

A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél.

Ki minősül földhasználónak, ha nem tesz bejelentést senki? [Tft. 25/B. § (7) bek. ]

Ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, • a termőföld használójának a tulajdonost, illetőleg • haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni.

Milyen részekből áll a földhasználati nyilvántartás?

• földhasználati lap – I. része: földhasználó adatai; II. része az ingatlanok – földrészletes bontásban – adatai • okirattár

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) Mi a termőföld védelméről szóló törvény száma? 2007. évi CXXIX. törvény

Milyen két fő cél jelenik meg a Tfvt-ben? • a termőföld mennyiségi védelme (földvédelem), és • a termőföld minőségi (termőképesség) védelme (talajvédelem)

A Tfvt. hatálya főszabályként mely ingatlanra terjed és melyekre külön rendelkezés szerint? [Tfvt. 1. § (1),(3)-(4) bek.]

Főszabályként a termőföldre terjed ki a hatálya.

A Tfvt. ilyen irányú rendelkezése alapján kiterjed a hatálya a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra. [Tft. 3. § q) pont]

A földvédelemre vonatkozó rendelkezések kivételével kiterjed a hatálya a mező-, erdőgazdálkodási művelés alatt álló belterületi földre. ´[Tft. 3. § f) pont]

Az ingatlanoknak milyen két fő hasznosítása (rendeltetése) állapítható meg a Tfvt. alapján?

• mező- és erdőgazdálkodási célú hasznosítás, • más célú hasznosítás

Hogyan jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban mező- és erdőgazdálkodási célú hasznosítás, valamint más célú hasznosítás? Ismer-e a főszabály alól kivételt? [az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 23. § (2)-(3) bek.]

• A mező- és erdőgazdálkodási művelés alatt álló földeket – a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően – szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani.

• mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földeket (tehát, amelyet más célra hasznosítottak, vagy hasznosítanak) művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.

Van kivétel: a település belterületének 1 hektár nagyságot meg nem haladó földrészletét – a fő hasznosítási módra tekintet nélkül – művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.

Hogyan csoportosította rendeltetés szerint a földeket – a már hatálytalan – a földről szóló 1987. évi I. törvény 4. § (1) bekezdése?

• termőföld, • építmény elhelyezésére szolgáló föld, • különleges rendeltetésű föld, valamint • hasznosításra alkalmatlan föld.

Milyen főbb csoportokra oszthatók a kivett területek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 50. §-a alapján?

• Településekkel kapcsolatban művelés alól kivett területek; • Termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek; • Közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban művelés alól kivett területek; • Vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett terület; • Honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban művelés alól kivett területek

Mit jelent a Tfvt. szerinti hasznosítási kötelezettség? [Tfvt. 5. § (1)-(2) bek.]

• A termőföld művelési ága szerinti hasznosítása (tényleges művelése) vagy • termelés nélkül művelésre alkalmas állapotban tartása (talajvédelmi előírások betartása, gyommentes állapot)

Szőlő és gyümölcsős művelési ágú földrészletet kizárólag termeléssel lehet hasznosítani.

A hasznosítási kötelezettségnek milyen speciális eseteit nevesíti a Tfvt? [Tfvt. 5-6. §]

• ideiglenes hasznosítás, • mellékhasznosítás, • újrahasznosítás

A Tfvt. alapján mit kell az ideiglenes hasznosítás alatt érteni? Ha a termőföld más célú hasznosítását engedélyezték, akkor a földhasználó köteles a

[Tfvt. 5. § (3) bek.] tényleges más célú hasznosítás megkezdéséig eleget tenni a művelési kötelezettségének. (pl. talajvédelmi előírások betartása, gyommentesítés)

A Tfvt. alapján mit kell mellékhasznosítás alatt érteni? [Tfvt. 5. § (4) bek.]

A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza.

A Tfvt. alapján mit kell mellékhasznosítás alatt érteni? [Tfvt. 6. § (1) bek.]

A más célú hasznosítás megszüntetése után az adott területnek a mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tétele (eredeti állapot helyreállítása), illetve annak hasznosítása.

Időtartamát tekintve a Tfvt. a más célú hasznosításnak milyen két esetét különbözteti meg? [Tfvt. 10. § (3) bek.]

• időleges, vagy • végleges

Jogszerűségét tekintve a Tfvt. a más célú hasznosításnak milyen két esetét különbözteti meg?

• engedélyezett más célú hasznosítás • engedély nélküli más célú hasznosítás

Hogy nevezi a Tfvt. a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó hatósági eljárást és melyik hatóság látja el ezt a feladatot? [Tfvt. 2. § d) pont; 7. § (1) bek.]

• földvédelmi eljárás, • ingatlanügyi hatóság (fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve)

Mi minősül termőföld más célú hasznosításának? [Tfvt. 10. § (1) bek.]

• a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik; • termőföld belterületbe vonása; • az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

Milyen minőségi előírások érvényesülnek a termőföld más célú hasznosításának engedélyezése során? [Tfvt. 11. § (1)-(2), (4) bek.]

Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.

Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet.

Az igénybevételt (más célú hasznosítást) az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

Mit kell fizetni engedélyezett, illetve engedély nélküli való termőföld más célú hasznosítása esetén? [Tfvt. 21. § (1); 24. § (1) bek. f) pont]

• engedély esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni, • engedély nélküli más célú hasznosítás esetén földvédelmi járulékot és a földvédelmi bírságot kell fizetni

A földvédelmi járulék fizetésének milyen eseteit sorolja fel a Tfvt.? [Tfvt. 21. és 23. §]

• alapeset (alapösszegű földvédelmi járulék), • mentes (nem kell földvédelmi járulékot fizetni), • kedvezményes (50%-os földvédelmi járulékot kell fizetni, • minősített eset (50%-kal növelt összegű földvédelmi járulékot kell fizetni)

Milyen döntést hozhat az ingatlanügyi hatóság, ha termőföld engedély nélküli más célú hasznosítását észleli? [Tfvt. 16. §]

Főszabályként kötelezi az igénybevevőt az eredeti állapotot kell helyreállítására.

Kérelemre azonban – szükségszerűen utólag – hozzájárulhat a más célú hasznosításhoz.

Főszabályként minkét esetben földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság megfizetésére kötelezi az igénybevevőt.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.)

Mi az erdőtörvény száma: 2009. évi XXXVII. törvény

Milyen hármas funkcióját különbözteti meg az erdőnek az Evt.? [Evt. 1. §]

• környezeti, • társadalmi, • gazdasági

Mire terjed ki az Evt. hatálya? [Evt. 4. § (1) bek.]

• az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire és az erdei életközösségre • a külterületen található fásításra • az erdészeti létesítményre • az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre

Mi minősül az Evt. alapján erdőnek? [Evt. 6. § (1) bek.]

• az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület, • a vhr-ben meghatározott fa- és cserjefajokból, (illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből) álló faállomány, melynek területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább 20 méter széles, természetbeni kiterjedése az 5000 m²-t eléri, az átlagmagassága a 2 métert meghaladja és

� a talajt legalább 50%-os mértékben fedi, vagy � talajt legalább 30%-os mértékben fedi és legfontosabb feladata a talaj védelme,

• az időlegesen igénybe vett erdő, • a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb.

A vhr. a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet.

Mind a nyiladék, mind a tűzpászta – sajátos funkcióinak megfelelően – mesterségesen kialakított fátlan terület. [pontos def: Evt. 5. § 17. és 22. pont]

Milyen területi kategóriákat különböztet meg az Evt.? [Evt. 8.-15. §]

• erdő � állami erdő (tulajdoni szempontú kateg.), � szabadrendelkezésű erdő

• fásítás • erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület • erdészeti létesítmény

Gyakorlatilag más megfogalmazásban ez az Evt. tárgyi hatálya.

Természetességi állapot szerint milyen erdőket különböztet meg az Evt.? [Evt. 7. § (1) bek.]

• természetes erdők, • természetszerű erdők, • származék erdők, • átmeneti erdők, • kultúrerdők, • faültetvény

Rendeltetését tekintve milyen erdőket különböztet meg az Evt.? • védelmi rendeltetésű erdő,

[Evt. 22. § (3) bek.] • közjóléti rendeltetésű erdő, • gazdasági rendeltetésű erdő,

Mit határoz meg az erdő rendeltetése és lehet-e egyszerre több rendeltetése ugyanazon erdőnek? [Evt. 22. § (1) bek.]

Az erdő rendeltetése az erdőgazdálkodás hosszú távú célját adja meg (vagyis azt, hogy milyen funkciót tölt be az adott erdő).

Minden erdőnek van elsődleges rendeltetése, amely mellett főszabályként lehetséges további rendeltetést meghatározni.

Milyen további rendeltetésekre osztható a védelmi, a közjóléti, valamint a gazdasági rendeltetés? [Evt. 24. § (2) bek, 25.-26.§ ]

Példák (nem taxatív): Védelmi rendeltetés: • természetvédelmi, • talajvédelmi, • vízvédelmi, • honvédelmi, • Natura 2000

Közjóléti rendeltetés: • gyógyerdő, • parkerdő, • tanerdő

Gazdasági rendeltetés: • faanyagtermelő, • vadaskert, • földalatti gombatermelő

Megváltoztatható(k)-e az erdő rendeltetése(i)? [Evt. 27. §]

Igen, • kezdeményezheti az erdőgazdálkodó, vagy • az Evt-ben meghatározott miniszterek

Ha az erdőgazdálkodó kezdeményezi, akkor kell hozzá a tulajdonos, vagy a tulajdonosok 2/3-ának a hozzájárulása. Az engedélyt az erdészeti hatóság adja meg.

Az Evt-ben felsorolt miniszterek közérdekből kezdeményezhetik erdő rendeltetésének a megváltoztatását.

Mit mutat meg az erdő üzemmódja? [Evt. 29. § (1) bek.] Az üzemmód határozza meg az adott erdőben • az alkalmazható erdőfelújítási eljárásokat, és • a fakitermelés módját.

Milyen üzemmódokat különböztet meg az Evt. [Evt. 29. § (2) bek.]

• vágásos, • szálaló, • átalakító, • faanyagtermelést nem szolgáló

Mit jelent az erdő igénybevétele? [Evt. 77. §] Az erdő (vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület) igénybevétele alapvetően a Tft. szerinti más célú hasznosítás jogintézményének felel meg,

azaz az adott területet a továbbiakban nem erdészeti célra használják.

Az Evt. négy esetét különbözteti meg:

• az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása; • termelésből kivonás (az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása) • időleges igénybevétel (az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása) • rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel (az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása)

Az erdő igénybevételének milyen feltételei vannak? [Evt. 78. § (1) és (2) bek.; 81. § (1) bek.]

• Erdőt igénybe venni főszabályként csak a közérdekkel összhangban lehet. • Kell hozzá az erdészeti hatóság engedélye. • Az igénybevevőnek erdővédelmi járulékot kell fizetnie.

Mi a jogkövetkezménye az engedély nélküli, vagy attól eltérő erdő igénybevételnek? [Evt. 85. §; 108. § (1) bek. m) pont]

• Főszabályként helyre kell állítania az erdőt és erdővédelmi bírságot kell fizetnie

• Ha az igénybevétel engedélyezésének a feltételei fennállnak, akkor az erdészeti hatóság kérelemre utólag engedélyezheti az igénybevételt, de egyúttal erdővédelmi bírsággal is sújtja az igénybevevőt.

Az Evt. rendelkezéseiből kiindulva milyen tulajdonban lehetnek az erdők?

Az Evt. • kifejezetten az állami tulajdonban lévő erdőket nevesíti, azok mellett nyilvánvalóan lehetnek • önkormányzati, tulajdonban, vagy • magántulajdonban erdők.

Az állami tulajdonú erdőknek milyen két körét különbözteti meg az Evt.? [Evt. 8. § (1) és (3) bek.]

• nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonhoz tartozó erdő, • 100%-os állami tulajdonban álló erdő

Mind a két kör a kincstári vagyon részét képezi.

A kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll. [a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 4. § (2) bek.; 6. § (4) bek.; és 2. melléklet II. rész c) pont]

A 100%-os állami tulajdonban álló erdők (és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek) korlátozottan forgalomképesek.

A forgalomképesség szempontjából annak van jelentősége, hogy az adott erdő � 5 hektárnál nagyobb, vagy kisebb, � milyen természetességi kategóriájú, � milyen rendeltetésű, � milyen célból kerülne ki – az Evt. az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét nevesíti a kikerülés főbb lehetőségének.

Mi minősül szabadrendelkezésű erdőnek? [Evt. 11. § (1) bek.]

• az erdészeti hatóság engedélye alapján telepített erdő, amennyiben az Evt. hatálybalépése után nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült; • az Evt. hatálybalépése előtt faültetvénynek minősülő terület; • a Tft. hatálybalépéséig zártkertnek minősülő nem védett természeti területen fekvő földrészleteken nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült faállomány; • a bányatelken lévő nem erdő művelési ágú, más célú igénybevételre engedélyezett területen létrejött önerdősülés; • a tulajdonos kérelme alapján – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetésre irányuló kérelmet is – nyilvántartásba vett, az Evt. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti önerdősülés.

Miben tér el a szabadrendelkezésű erdő az egyéb erdőktől? [Evt. 11. § (3) bek.; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 48. § (1) bek. d) pont da) alpont ]

• A szabadrendelkezésű erdőkre az Evt.-nek csak meghatározott rendelkezései vonatkoznak. Pl.(nem taxatív):

� károsítók elleni védekezés, � káros tevékenységek elleni védekezés, � talajvédelem, � tűz elleni védelem, � az erdő telepítése � az erdő nyilvántartása � az erdő látogatása

• Az ingatlan-nyilvántartásban nem erdőként kell nyilvántartani, hanem fásított területként. • Erdészeti célú támogatásokat nem, vagy csak korlátozottan igényelhetnek utánuk.

Átminősíthető-e szabadrendelkezésű erdőként nyilvántartott erdő nem szabad rendelkezésű erdővé? [Evt. 11. § (4) bek.]

Igen, az erdő tulajdonosa kérelmezheti az erdészeti hatóságnál. Az átminősítést követően rá is az Evt. általános rendelkezései lesznek az irányadóak.

Mi minősül fásításnak? [Evt. 12. § (1) bek.]

Az erdei fafajból, vagy fafajokból álló • egyes fa, • fasor, • facsoport, • fás legelő

Milyen művelési ágban kell nyilvántartani az ingatlan-nyilvántartásban a fásításokat? [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 48. § (1) bek. d) pont db) alpont; Evt. 12. § (1) bek. d) pont]

• fásított területként: a fasort és a facsoportot • legelőként: a fás legelőt

Az Evt. rendelkezései közül melyeket kell alkalmazni a fásításra? [Evt. 12. § (2) bek.]

A fásításra – hasonlóan a szabadrendelkezésű erdőkhöz – az Evt.-nek csak meghatározott rendelkezései vonatkoznak. Pl.(nem taxatív):

� károsítók elleni védekezés, � káros tevékenységek elleni védekezés, � talajvédelem, � tűz elleni védelem, � az erdő telepítése

� az erdő nyilvántartása � az erdő látogatása

Mondjon példát mi minősül erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek! [Evt. 13. § (1) bek.]

Pl.(nem taxatív): az Országos Erdőállomány Adattárban egyéb részletként nyilvántartott • tisztás, • kopár, • erdei farakodó és készletező hely, • 6 méternél szélesebb nyiladék és tűzpászta

Mondjon példát mi minősül erdészeti létesítménynek! [Evt. 15. § (1) bek.]

Pl.(nem taxatív): a legalább részben az erdőben található, vagy ahhoz csatlakozó • erdészeti magánút, • erdőgazdálkodási célú keskeny nyomközű vasúti pálya, • erdőgazdálkodási célú erdei épület

Milyen igazgatási és erdőgazdálkodási egységeket különböztet meg az Evt.? [Evt. 16. § (1),(3) és (4)-(6) bek.]

• erdőtervezési körzet (Az erdőgazdálkodási tevékenység tervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges egység.) • erdőtag és erdőrészlet (az erdészeti nyilvántartás és térbeli rendjének egységei)

Hogyan helyezkedik el egymáshoz képest az erdőtag és az erdőrészlet? [Evt. 16. § (6) bek.]

Az erdőtag a nagyobb a kategória, az magába foglalja az erdőrészletet.

Mit nevezünk erdőtagnak? [Evt. 16. § (5) bek.] Az erdőtag olyan területi egység, amely egy település közigazgatási határán belül meghatározza az erdő területi rendjét, biztosítja annak áttekintését, valamint tartalmazza az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységeit (erdőrészleteket).

Mit nevezünk erdőrészletnek? [Evt. 16. § (6) és (8) bek.]

Az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenységnek, valamint az erdészeti igazgatásnak, nyilvántartásnak az erdőtagon belüli olyan egysége, amely • természetben összefüggő és • a rajta található erdei életközösség, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői alapján egységesnek tekinthető.

Természetben összefüggőnek kell tekinteni azt az erdőt, amelyet közút, vasút, folyó vagy más, erdőnek nem minősülő terület nem szakít meg.

Milyen viszonyban áll az erdőrészlet a földrészlettel?

A földrészlet ingatlan-nyilvántartási kategória, az erdőrészlet erdészeti nyilvántartási kategória.

A földrészleten egységesek a tulajdoni viszonyok, az erdőrészleten nem szükségszerűen.

• Egy földrészlet lehet egy erdőrészlet. • Egy erdőrészlet állhat több földrészletből is, amely esetében a földrészletek lehetnek egy személy tulajdonában, de lehetnek több személy tulajdonában.

Hogyan szabályozza az Evt. az erdő megosztását? [Evt. 86. §]

Itt arról van szó, hogy egy természetben egységes erdőt, amely egy földrészletként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, azt hogyan lehet több földrészletre felosztani. Erdőt két vagy több földrészletre csak akkor lehet megosztani, ha a fenntartható erdőgazdálkodást nem veszélyezteti.

Megosztással csak olyan erdő művelési ágú földrészlet alakítható ki, amelynek szélessége

átlagosan 30 méter és területe � természetes vagy természetszerű erdő esetén nagyobb, mint 3 hektár, � egyéb természetességű állapotú erdő [Evt. 7. § (1) bek. c)-f) pont] estén nagyobb,

mint 1,5 hektár.

Ez a területi korlát nem vonatkozik arra az esetre, ha a leválasztandó részt igénybevétel céljából [Evt. VIII. fejezet] alakítják ki.

Kit nevez erdőgazdálkodónak az Evt.? [Evt. 17. § (1) bek.]

Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő • tulajdonos, vagy • jogszerű használó.

Mely területekre vonatkozóan tartalmazza hitelesen a bejegyzett adatokat az erdőgazdálkodói nyilvántartás? [Evt. 17. § (2) bek.]

• erdő, és • az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül azok, amelyeket erdő művelési ágban kell nyilvántartani [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 47. § (2) bek.]

Milyen joghatása van az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésnek, illetve törlésnek. [Evt. 17. § (5) bek.]

Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.

Kit illetnek meg, illetve kit terhelnek – főszabályként – az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek? [Evt. 17. § (1) és (5) bek.]

Az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő (bejegyzett) erdőgazdálkodót.

Hogyan rendelkezik az Evt. arra az esetre, ha nincs nyilvántartott erdőgazdálkodó? [Evt. 17. (8)-(9) bek. ]

Ha nincs nyilvántartott erdőgazdálkodó, akkor • a tulajdonost terhelik a meghatározott kötelezettségek, • ha van az ingatlan-nyilvántartásban az adott földrészletre vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, vagy használati jog valaki javára bejegyezve, akkor őt terhelik a meghatározott kötelezettségek.

Milyen jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik a nyilvántartott erdőgazdálkodó hiányában

• a tulajdonost, valamint • az ingatlan-nyilvántartásban az adott földrészletre

vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, vagy használati jog jogosultját? [Evt. 17. § (8)-(9) bek.]

Kötelezettségek:

• károsító hatások és tevékenységek elleni védekezés, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolása, • gondoskodni az erdő talajának védelméről, • gondoskodni az erdő szakszerű felújításáról, • eleget tenni az erdő őrzésére vonatkozó kötelezettségnek

Jogosultságok:

Őket nem illetik meg jogosultságok!!!, hiába tulajdonosok, vagy egyéb jogok jogosultjai.

Az Evt. főszabályként a bejegyzett erdőgazdálkodónak biztosítja a jogokat és kötelezettségeket.

Erdőgazdálkodó hiányában viszont az Evt. kényszermegoldásként a kötelezettségeket, de csak azokat – a közérdek érdekében – áttelepíti a nevezett személyekre.

Melyek az erdei haszonvételek (az erdőgazdálkodót megillető Erdei haszonvételnek minősül:

jogosultságok)? [Evt. 68. §] • a fakitermelés; • az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése; • a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az Evt. hatálya alá tartozó területen; • az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése; • a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése; • a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése; • a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása; • a méhészeti tevékenység; • fenyőgyanta gyűjtése; • cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.

Mikor beszélünk társult erdőgazdálkodásról és ezen esetben ki lesz az erdőgazdálkodó? [Evt. 17. § (6) és (7)]

Társult erdőgazdálkodásra akkor kerül sor, ha • egy (erdő művelési ágú) földrészletnek több tulajdonosa van, vagy • az erdőrészlet több földrészletből áll és a földrészletek több személy tulajdonában van

Társult erdőgazdálkodás esetén a tulajdonosoknak egy személy használatába kell adni az erdőt.

Tehát egy erdőrészletnek csak egy erdőgazdálkodója lehet!!!

Mit tartalmaz az erdőgazdálkodói nyilvántartás? [Evt. 18. § (1) és (6) bek.]

Röviden: • az erdőgazdálkodó adatait (természetes személy/jogi személy), • az erdő, (vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület) adatait Tételesen: Evt. 18. § (6) bek.

Mikor kell az erdőgazdálkodási nyilvántartásba bejelentkezni és mi a bejelentés elmulasztásának a következménye? [Evt. 18. § (3) és (4) bek; 107. § (3) bek. a) pont]

• Aki szerződés alapján jogosult erdő (vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület) használatára, annak a szerződés hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell a szerződés benyújtásával kérni a nyilvántartásba vételt.

• Aki tulajdonosként vagy nem szerződésen alapuló jogcímen jogosult erdő (vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület) használatára, annak a használati jog fennállását igazoló okiratok benyújtásával az adott jogcím keletkezésétől számított 30 napon belül kell kérni a nyilvántartásba vételt.

A bejelentést elmulasztónak erdőgazdálkodási bírságot kell fizetnie.

Melyik nyilvántartással mutat hasonlóságot az erdőgazdálkodói nyilvántartás? Az erdő szerepel-e mindkét nyilvántartásban?

A földhasználati nyilvántartáshoz hasonló, abba is a használatra jogosultnak kell bejelentkeznie.

A földhasználati nyilvántartásban nem szerepelnek az erdőt használók (erdőgazdálkodók), mert a nyilvántartás nem terjed ki az erdő művelési ágú földrészletekre. [Tft. 25/B. § (1) bek.]

Vonatkozik-e valamilyen alaki követelmény az erdő, vagy erdő erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozó szerződésre? [Evt. 19. § (1)

írásbeliség

bek.]

Milyen bírságokat alkalmaz az Evt. és mi köztük a különbség? [Evt. 107.-108. §]

• erdőgazdálkodási bírság, • erdővédelmi bírság

Az erdőgazdálkodási bírság csak � az erdőgazdálkodóval – hiányában –, � a tulajdonossal, vagy � a vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultjával szemben lehet kiszabni.

Az erdővédelmi bírságot viszont bárkivel, aki az szankcionálandó magatartást elköveti.

Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény (Ebt.)

Mi az erdőbirtokossági társulatról szóló törvény száma? 1994. évi XLIX. törvény

Mi az erdőbirtokossági társulat fogalma? [Ebt. 2. § (1) bek.]

A társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai (a továbbiakban: tulajdonos) által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet.

Az erdőbirtokossági társulat tehát egy lehetséges formája az Evt. szerinti erdőgazdálkodóknak.

Jogi személy-e az erdőbirtokossági társulat? [Ebt. 2. § (1) bek.] Igen!

Az erdőbirtokossági társulatnak lehet-e termőföld a tulajdonában? [Tft. 6. § (1) bek.]

Nem.

Az erdőbirtokossági társulat jogi személy, amiből az következik, hogy a Tft. szabályai szerint szerezhet termőföld tulajdont, ami pedig nem teszi lehetővé a tulajdonszerzést.

Kik alapíthatnak erdőbirtokossági társulatot hogyan, és mi szükséges a létrejöveteléhez? [Ebt. § (1) bek.; 5. § (1) bek.;6. § (2) bek.]

Legalább két erdőtulajdonos (az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágú földrészlet tulajdonosa) alapíthat erdőbirtokossági társulatot.

Alapítás: • Ha 10 főnél kevesebben alapítják, akkor szerződés kell hozzá. (társasági szerződés)

• Ha 10, vagy több fővel alapítják, akkor alakuló közgyűlési döntés kell hozzá. (alapszabály és alakuló közgyűlési jegyzőkönyv)

Cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

Az erdőbirtokossági társulat tagsági jogviszonyának milyen eseteit különbözteti meg az ? [Ebt. 6. § (2)-(3) bek.]

• önkéntes, • kötelező

A kötelező tagság két irányból jelenik meg. Egyrészt, van akinek kötelező csatlakozni, másrészt van olyan, akinek a tagfelvételi kérelme nem utasítható vissza.

Nem utasítható vissza: � A természetben egybefüggő erdőterületen lévő más földrészlet tulajdonosának, illetve tulajdonosainak tagfelvételi kérelme. � Annak a tulajdonosnak a tagfelvételi kérelme, akinek a tulajdonában levő erdőterület az önálló erdőgazdálkodási tevékenység végzésére alkalmatlan.

Kötelező tagság: � Ha a tulajdonosok az erdőterület alapján számított kétharmados szavazataránnyal határozták el az erdőbirtokossági társulat alapítását, a kisebbségben maradt tulajdonosok, amennyiben az önálló erdőgazdálkodási egység kialakításának feltételei egyébként nem állnak fenn — a folyamatos erdőfenntartáshoz fűződő közérdek érvényesítése érdekében — kötelesek a társulatba tagként belépni, a társulat határozatait végrehajtani

Melyik szervezet tartja nyilván az erdőbirtokossági társulatokat? [Ebt. 6. § (1) bek.]

• a cégbíróság, és • az erdészeti hatóság • HA az erdőbirtokossági társulat működési területén védett természeti terület is van, akkor a természetvédelmi hatóság is.

Mi az a társulati érdekeltség? [Ebt. 3. §; 30. § (1) bek.]

A társulati érdekeltség a – a tagok által összeadott – társasági vagyonból, a tagot megillető részesedés. (Ezt úgy kell elképzelni, mint például egy kft. esetében az üzletrészt.)

A társulati érdekeltség megmutatja, hogy • milyen arányú a tag tulajdonában levő és a társaság használatában lévő valamennyi erdőterület aránya, • milyen mértékben illeti meg szavazati jog a tagot.

A társulati érdekeltség főszabályként önmagában nem forgalomképes, csak az alapjául szolgáló erdőtulajdonjogával együtt lehet átruházni (és örökölni is).

A társulati érdekeltség átruházása, vagy átszállása nem érinti az erdőgazdálkodót (az erdőbirtokossági társulatot) terhelő kötelezettségeket. (Mindegy ki az erdőbirtokossági társaság használatába adott erdő tulajdonosa, az köteles eleget tenni a jogszabályi kötelezettségeinek.)

Társulati érdekeltség tehát kizárólag erdőtulajdon esetén lehetséges, vagyis akinek nem lehet erdőtulajdona (termőföldre vonatkozó szabályok!!), annak társulati érdekeltsége sem lehet.

Biztosít-e elővásárlási jogot valakinek az 1994. évi XLIX. tv.? [Ebt. 30. § (2)-(5) bek. ]

Igen.

• A tag tulajdonának (tulajdoni hányadának) élők közötti jogügylettel történő átruházása esetében elővásárlási joga van a többi társulati tagnak. • Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs elővásárlási joga mindenki másét megelőzi • HA a társulat használatában természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterület van, arra elővásárlási jog illeti meg az államot. Ez megelőzi a többi társulati tagot és a tulajdonostársat is.

Az elővásárlási jog gyakorlásának rendjét az alapszabály határozza meg.

A társulat elnöke igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlására az alapszabályban meghatározott módon került sor. Ennek hiányában a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés semmis.

Mi az erdőbirtokossági társulat legfőbb szerve, és mely személyek minősülnek főszabály szerint vezető tisztségviselőknek? [Ebt. 11. § (1) bek.; 17. § (1) bek.]

• A társulat legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. • A társulat tisztségviselői: az elnök, az elnökség tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagja.

A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (Ht.) és a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (Btv.)

Mi a hegyközségekről szóló törvény száma? 1994. évi CII. törvény

Mi a hegyközség fogalma? [Ht. 3. § (1) bek.] A hegyközség egy vagy több település termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület.

Köztestület-e a hegyközség? [Ht. 3. § (1) bek.] Igen.

Kik alapíttatnak hegyközséget? [Ht. 3. § (1) bek.] • A szőlészeti és borászati termelő, és • a szőlészeti és borászati felvásárló

Ki minősül szőlészeti és borászati termelőnek? [Ht. 4. § a) pont]

szőlészeti és borászati termelő: aki • 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy • területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít,

Ki minősül szőlészeti és borászati felvásárlónak? [Ht. 4. § b) pont]

szőlészeti és borászati felvásárló: aki borszőlőt, mustot, illetve bort • továbbfeldolgozás, • vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol.

Mi szükséges szőlészeti és borászati termelő, vagy felvásárló tevékenység folytatásához? [Ht. 3. § (2) bek.]

• borvidéki településen hegyközségi tagság • nem borvidéki településen külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vétel

Mi az a borvidék? [Btv. 2. § 4. pont]

borvidék: olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borászati termékek származnak;

borvidékbe olyan település sorolható, amelynek a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területe a település összes mezőgazdaságilag hasznosított területének 7%-át eléri vagy olyan település, illetve fővárosi vagy megyei jogú városi kerület, amelynek területén borászati üzem működik.

A hegyközség alakítása lehetőség, vagy kötelezettség? [Ht. 5. § (1) bek.

Kötelezettség

Milyen minimális területnagyságú szőlőültetvény szükséges hegyközség alakításához? [Ht. 4. § (1)-(3) bek.]

• A hegyközség működési területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatási területén legalább 500 hektár nagyságú szőlőültetvény szükséges, amely terület legalább 10 termelő használatában legyen. • A hegyközségi tanács kérelemre eltérést engedélyezhet, azzal, hogy nem engedélyezhető 300 hektárnál kisebb szőlőültetvénnyel rendelkező hegyközség alapítása. (Az eltérés vonatkozhat a termelők számára is.)

Ugyanazon hegyközséghez tartozó településeknek milyen feltételnek kell főszabály szerint megfelelniük? [Ht. 5. § (1) és (2)

Egy borvidékhez kell tartozniuk.

A hegyközségi tanács kérelemre eltérést engedélyezhet

bek.]

Az illetékes hegyközségi tanács milyen esetekben engedélyezheti a hegyközség alakítására vonatkozó szabályoktól az eltérést? [Ht. 5. § (2) bek.]

• Ha a hegyközség települései közötti távolság közúton több lenne, mint 30 kilométer, vagy • az ötszáz hektárnál kisebb szőlőültetvénnyel alakítandó hegyközség hosszú távú működőképessége megalapozott.

Hogyan történik a hegyközség alapítása? [Ht. 6.-7. §; 26. § (3) bek.]

Vázlatosan:

• Az érdekeltek (termelő, önkéntes tag, felvásárló) az ültetvényük fekvése, vagy tevékenységük szerinti település jegyzőjénél jelentkeznek. (hegyközséget szeretnénk alakítani) • A jegyző összeállít egy jegyzéket (nevek, lakóhelyek, ültetvényterületek nagysága), • A jegyzéket jegyző 30 napra közzéteszi az önkormányzat hirdetőtábláján. Ebben szerepelnie kell, hogy hol és mikor kerül sor az előkészítő bizottság létrehozására. (Ezen az érdekelteknek kell megjelenni.) • Az előkészítő bizottság elkészíti a tagok névjegyzékének és az alapszabálynak a tervezetét. • Az előkészítő bizottság kitűzi az alakuló közgyűlés időpontját, és arról értesíti az érdekelteket.(írásban, hirdetményben, helyben szokásos módon) • Az alakuló közgyűlés elfogadja a tagok névjegyzékét és az alapszabályt, valamint megválasztja a tisztségviselőket. (határozatképesség: névjegyzéktervezetben szereplők 50% +1) • Alakuló közgyűlésről jegyzőkönyv készül, az alapszabályt közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

Önkéntes tag: olyan személy, aki a hegyközség működési területén 1000 m2-nél nem nagyobb területen szőlőt művel és hegyközségi tagságot kíván vállalni.

Hol tartják nyilván a hegyközségeket és milyen joghatása van a nyilvántartásba vételnek? [Ht. 10. § (1) bek]

A hegyközségeket a hegyközség székhelye szerint illetékes törvényszék (korábban megyei bíróság) veszi nyilvántartásba.

A hegyközség a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal.

Mi a hegyközség legfelsőbb önkormányzati testülete és ki a legfelsőbb tisztségviselő? [Ht. 13. § (1) bek.]

• A hegyközség legfelsőbb önkormányzati testülete a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. • Az elnök a legfelsőbb tisztségviselő.

A közgyűlés a tagok közül az alapszabályban meghatározott létszámú választmányt, s ennek tagjai közül elnököt választ. A hegyközség elnöke egyben a választmány elnöke is.

Ki a hegybíró és milyen feladatokat lát el? [Ht. 17. § (1)-(2, (4)-(5)) bek.]

• A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért, valamint a közigazgatási hatósági ügyek viteléért felelős tisztségviselője a hegybíró. Pályázat útján választják, és munkájáért díjazásban részesül.

• Feladatok pl. (nem taxatív):

� előkészíti a közgyűlés és a választmány üléseit, � eljár a névjegyzékbe való felvétellel, illetve törléssel kapcsolatos ügyekben, vezeti a hegyközségi névjegyzéket, � eljár a hegyközség részére átadott közigazgatási hatósági ügyekben, � a Ht.-ban, valamint külön jogszabályban meghatározott módon a hegyközség által vezetett nyilvántartásokból adatot szolgáltat, � vezeti az ültetvénykatasztert, valamint a telepítések, kivágások nyilvántartását, és rendszeresen ellenőrzi az ültetvénykataszterben nyilvántartott területek állapotát, a nyilvántartott adatok valóságtartalmát.

Mi az a körhegybíróság? [Ht. 17. § (6) bek; 17/A § (1) bek.]

A hegyközségek megállapodhatnak körhegybíróság alakításában, különösen akkor, ha bevételük nem elegendő ahhoz, hogy hegybírót alkalmazzanak.

Körhegybíróságot legfeljebb három hegyközség alakíthat.

Egy személy legfeljebb 3 hegyközségnél (körhegybíróságnál) láthat el hegybírói (körhegybírói) feladatot.

Kik lehetnek tagjai hegyközségnek tagja, illetve lehet-e valaki egyszerre több hegyközségnek is a tagja? [Ht. 26. § (1)-(3)]

• az a termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi, valamint, • az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén szőlőt, mustot, bort vásárol, • önkéntes tag

Igen, lehet egyszerre több hegyközségnek is a tagja (minden olyan hegyközségnek, amelynek területén termel, illetve területéről felvásárol.)

Milyen jogok és kötelezettségek illetik, illetve terhelik a hegyközség tagjait? [Ht. 29.-31. §]

A tag joga:

• tanácskozási és szavazati joggal részt venni a közgyűlésen, • tisztségviselés, • igénybe venni a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat, • elővásárlási, valamint előhaszonbérleti jog a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos termőföldre (ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett)

A tag kötelezettsége: pl. (nem taxatív):

• a hegyközségi járulék megfizetése, • az alapszabályban foglaltak betartása, • a termelő tevékenységet a hegyközségi rendtartás szerint végezni, • különböző nyilvántartásokat, valamint pincekönyvet vezetni, • adatot szolgáltatni a hegyközség részére

Mi az a (borszőlő) termőhelyi kataszter? [Btv. 2. § 3. pont; 3.-4. §]

A termőhelyi kataszter egy olyan nyilvántartás, amelyben a termőhelyeket (termesztésre való alkalmasság szempontjából ökológiai minősített, osztályozott és egyértelműen lehatárolt

terület) tartják nyilván.

Ezt korábban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, 2012 márciusától kezdve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBiH), mint a termőhelyi katasztert vezető szerv vezeti. [22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) bek.]

Mi az az ültetvénykataszter? [Btv. 2. § 3. pont; 3.-4. §]

Ki vezeti a (borszőlő) termőhelyi katasztert, és ki az ültetvénykatasztert? [Ht. 17. § (2) bek. f) pont; Btv. 3. § (2) bek.]

• A (borszőlő) termőhelyi katasztert a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBiH) vezeti. • Az ültetvénykatasztert a hegybíró vezeti.

Hogy épül fel a hegyközségi szervezetrendszer?

hegyközség borvidéki települések tartoznak hozzá

hegyközségi tanács borvidékenként a hegyközségek hozzák létre

köztestület

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

hegyközségi tanácsok egy-egy képviselőjéből + 1 titkár áll (országos szervezet)

köztestület

További fogalmak:

Az agrárjog fogalma: A közösségi jog kötelező érvényével, közvetlen hatályával, meghatározó tárgyi túlsúlyával kialakult és a KAP változásaival folyamatosan változó, közösségi joganyag, amely a nemzeti jogban a magánjog és a közjog sajátos vegyülésével jelenik meg.

Mi az agrárjog szabályozási tárgya? A termőföld tulajdon és használat alapján létrejövő mezőgazdasági termelés, erdőgazdálkodás, halászat, élelmiszertermelés és forgalmazás során kialakult vagyoni és egyes személyi viszonyok.

Milyen hatásköröket különböztet meg az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSz.) és hova tartozik az közös mezőgazdasági és halászati politika (agrárpolitika – KAP)? [EUMSZ. 2. cikk (1)-(2) bek. és 4. cikk (2) bek. d) pont]

• Kizárólagos hatáskör (Csak az EU alkothat jogszabályt.) • Megosztott hatáskör (A tagállamok e hatáskörüket csak olyan mértékben gyakorolhatják, amilyen mértékben az Unió hatáskörét nem gyakorolta. A tagállamok olyan mértékben gyakorolhatják újra a hatáskörüket, amilyen mértékben az Unió úgy határozott, hogy lemond hatáskörének gyakorlásáról)

A KAP a megosztott hatáskörbe tartozik.

Mi a KAP tárgyi hatálya? [EUMSz. 38. cikk (1) és (3) bek., valamint EUMSz. I. Melléklete]

A KAP hatálya a mezőgazdasági termékekre terjed ki.

Mezőgazdasági termék: a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei.

Ezeket a termékeket az EUMSz. I. Melléklete – árucsoportonként – sorolja fel: Pl: élő állat; hús; halak; tejtermék; gabonafélék; olajos magvak; kávé-tea;stb.

Milyen szerepet tölt be a mezőgazdasági üzem életképességének követelménye és hogyan kell azt kiszámítani?

• Az életképesség több támogatás esetén támogatási feltételként jelenik meg. • Az életképesség gyakorlatilag meghatározott jövedelemszerzési képességet takar. • Az életképesség mértékegysége az EU-ban, az Európai Méretegység (EUME). • Az EUME megállapításához az úgynevezett Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) értéke szükséges. • Az SFH érték több év átlagából – adott régióban/országban – a termelhető növény, vagy tenyészthető állat valamely egységére meghatározott éves jövedelmet jelenti.

Pl.: 1 hektár burgonya SFH értéke: 989.288 Ft; 1 hektár napraforgó SFH értéke: 159.472 Ft;100 m² gomba SFH értéke 1.529.311 Ft; 1 darab ló SFH értéke 48.571 Ft; egy 20 kg alatti sertés SFH értéke 3.315 Ft; egy 50 kg feletti sertés SFH értéke 51.588 Ft; 100 darab pecsenyecsirke SFH értéke 44.866 Ft.

• Az SFH értéket az Agrárgazdasági Kutatóintézet határozza meg, és az Irányító Hatóság közleményben teszi közzé (korábban miniszteri rendeletben volt kihirdetve) • Az SFH számításának alapja a bruttó termelési érték és az ahhoz kapcsolódó változó költségek különbsége. • 1 EUME SFH alapon számított értéke 1.200 euró.[23/2007.(IV.16.) FVM rendelet 21.§]

• A tagállam dönti el, hogy mekkora az az EUME érték amely vagy generálisan, vagy egyes jogcímek esetében minimálisan szükséges támogatás igénybevételéhez.

Mi a gazdaság hazai jogi fogalma? [az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről szóló 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet 2. § 5. pont]

gazdaság: a támogatási kérelem benyújtásakor • az átadó tulajdonában, illetve használatában lévő termőföld, • állatállomány, továbbá

• a mezőgazdasági termelő tevékenységhez kapcsolódó kvóták, támogatási jogosultságok és kötelezettségek összessége,

Melyek a mezőgazdasági üzem ismérvei a közösségi jogban?[Szigorlati tansegédlet Tanka Endre 2011.]

• műszaki – gazdasági egység, • egységes vezetés alatt áll, • mezőgazdasági terméket állít elő, • az árbevétele meghatározott arányban mező- és/vagy erdőgazdálkodásból származik.

Mi a mezőgazdasági parcella fogalma? [1122/2009/EK bizottsági rendelet 2 cikk 1. pont]

A parcella fogalma a hazai jogrendszerben a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: MePaR rendelet) 1. § e) pontjában jelent meg.

A MePAR rendelet megjelenésekor – ma már nem – az alábbiak szerint szólt.

„e) Mezőgazdasági parcella: összefüggő mezőgazdasági földterület, amelyen egyetlen termelő egyetlen növényfajt (vagy növényfajtát) termeszt, beleértve a pihentetett és a mezőgazdasági területek erdősítési programjában résztvevő területeket is.”

A ma hatályos MePAR rendelet áthivatkozik 796/2004/EK bizottsági rendelet 2. cikk 1a. pontjára, azonban tévesen, mivel a fogalmat már a 1122/2009/EK bizottsági rendelet 2 cikk 1. pontja adja meg.

„mezőgazdasági parcella”: olyan összefüggő földterület, amelyet egyetlen mezőgazdasági termelő jelent be, és amely egyetlen terménycsoportra terjed ki; amennyiben azonban egy meghatározott terménycsoporton belül egy adott terület hasznosítási formáját e rendelettel összefüggésben külön kell bejelenteni, a szóban forgó speciális hasznosítás adott esetben további behatárolását adja a mezőgazdasági parcellának; a tagállamok egyéb kritériumokat is meghatározhatnak a mezőgazdasági parcella további behatárolására;”

Mi az EU négy alapszabadsága, és minek minősül a termőföld?

• Személyek szabad mozgása, • Szolgáltatások szabad mozgása, • Tőke szabad mozgása, • Áruk szabad mozgása

A termőföld tőkének minősül, de csak az új tagállamokban.!

Miben áll az EU 15 és az új tagállamok földpiacára vonatkozó önrendelkezés kettős jogalapja? [Szigorlati tansegédlet Tanka Endre 2011.]

Az újonnan csatlakozó tagállamok, így Magyarország is a Csatlakozási Szerződésének „A tőke szabad mozgása” című részében vállalta, hogy • tagállami állampolgár, vagy • egy másik tagállam jogszabályai szerint létrehozott jogi személy

mezőgazdasági földterület megszerzése vonatkozásában nem részesíti kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírása napján részesült.

A Csatlakozási Szerződés ezen rendelkezéséből két dolog következik: • a tagállami állampolgárok (és jogi személyek) nemzeti elbánásban részesülnek, • elvonják a Magyar Állam joghatóságát arra nézve, hogy a szerződéskötés időpontjához képest, a jövőben szigoríthassa a nem magyar jogalanyok földtulajdon-szerzési feltételeit.

Az első pont alól kapott Magyarország eredetileg 7 év mentességet (derogációt), amit 3 évvel lehetőség volt meghosszabbítani. Ezt az időszakot nevezzük földmoratóriumnak.

A Csatlakozási Szerződés érintett részéből (annak elhelyezkedéséből) még egy fontos dolog következik, mégpedig az, hogy az újonnan csatlakozó országok esetében a mezőgazdaági földterületeket – a termőföldet – tőkének minősíti, így vonatkozik rá az EUMSz. 63. cikke (korábban Római Szerződés 56. cikk), ami kimondja, hogy tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.

A Magyar Állam tehát a területéhez tartozó termőföldalapra – az uniós derogáció megszűntetése után – az EUMSz-ban foglaltak szerint gyakorolhatja csak a földtulajdonszerzés és a földhasználat feltételeibe való, közhatalmi beavatkozás önrendelkezését.

Amely szerint, tilos a tőke szabad áramlásának bármely korlátozása, mind a tagállamok, mind harmadik országok viszonylatában, ugyanis a „tőkeszabadság” közösségi vívmánya megköveteli, hogy az állam a földtőke szabad mobilitásának, tehát a nemzetek feletti tőke földtulajdon-szerzési és földhasználati igényeinek, hátrányos megkülönböztetés nélküli szabadságot biztosítson.

Vagyis a Csatlakozás Szerződéssel nem csak a tagállami állampolgárok és jogi személyek előtt kell megnyitni a földpiacot, hanem más államok számára is.

Sőt!

Az Európai Bizottság (EB) állásfoglalása, amely – a tagállamok számára nem kötelező jogforrásként az RSZ 56 - 57. cikkeit értelmezi – a földpiac jogi szabályozásánál túlmutat az uniós és külföldi tőkeigényt megillető nemzeti elbánás biztosítása kötelezettségén. Ennek teljesítésén felül, az új tagállamtól a nemzetközi kiváltság nyújtását várja el.

Ezt fejezi ki az állásfoglalás első mondata, amely szerint, a tőke szabad áramlását érintően, „tiltott minden, mind a diszkriminatív, mind a nem diszkriminatív korlátozás.” Ehhez képest, a nem diszkriminatív – vagyis a nemzeti elbánáshoz igazodó – földtulajdonszerzési korlátozást sem köteles a tőketulajdonos elfogadni, ha úgy ítéli meg, hogy az számára sérelmes, illetve az érdekeibe ütközik. Az EB állásfoglalása, tehát, jogalapot kíván adni a tőketulajdon nemzetközi kiváltságot, a legnagyobb kedvezmény elnyerését megalapozó

igénye számára.

Emiatt lényeges, hogy az EB milyen kivételeket enged a tőkemozgás tagállami korlátozásának. E szerint, „azok a nem diszkriminatív intézkedések, amelyek a beáramló tőkemozgást korlátozzák, megengedettek, feltéve, hogy olyan objektív és állandó feltételeken alapulnak, amelyeket közzétettek és a közérdek érdekében kötelező elvárásokat támasztanak alá. Minden esetben, tiszteletben kell tartani az arányosság elvét.” (EB 97/C/22006. sz.) Ehhez járuló, további követelmény az Európai Közösségek Bíróságának az iránymutatása, amely szerint „a gazdasági okok nem tekinthetők kötelező elvárásnak.” (1792. sz. eset, ECR 1993.)

A fenti, konjunktív feltételek rendszerét az arányosság közösségi jogi fogalma teszi teljessé. Általában – tehát nem kizárva a konkrét, egyedi eset sajátos szempontjait – az arányosság alapelve a következő igényeket támasztja:

• a kérdéses intézkedés – jelen esetben a tőkemozgás korlátozása – megfelelően szolgálja a jogos célkitűzést,

• az intézkedés szükséges legyen, elsősorban arra figyelemmel, hogy nincs – e kevésbé korlátozó jogi eszköz a cél elérése érdekében;

• az intézkedés arányos és kiegyensúlyozott legyen olyan értelemben, hogy bármely sérelemnek vagy korlátozásnak, melyet az intézkedéssel okoztak, megfelelően egyensúlyban kell állnia az elért (mégpedig a társadalmi közösség számára elért) előnyökkel anélkül, hogy az intézkedés bármely diszkriminációt megengedne.)

Ehhez képest az EUMSz. 345. cikke (korábban az EKSz. 295. cikke) kimondja, hogy a Szerződések nem sérthetik a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet, vagyis az EU nem szólhat bele a tulajdoni viszonyokba.

Vagyis a 15 korábbi tagállamban érvényesülhet a tagállami akarat, a közjogi beavatkozás, míg az újonnan csatlakozó országok ezzel a lehetőséggel nem élhetnek államterületük és állampolgáraik érdekeinek védelmében.

Fontos megjegyezni, hogy a Szerződések az új tagállamokban sem sértik a tulajdonviszonyokat, csak annak olyan része vonatkozik rá (a Csatlakozási Szerződés alapján), ami módot ad a tagállami önrendelkezés korlátozására.

Melyek a polgári demokratikus földreform ismérvei? Miben több egy egyszerű föld újraosztástól? Nem ez valósult meg a rendszerváltást követően. [Nem én kiáltok, a föld dübörög. Tanka Endre 2011.]

A korábbi használó maga lesz a tulajdonos – nem idegen erővel, hanem saját és családja munkájával műveli meg. Ez feltételezi, hogy közgazdasági szempontból működtethető földtuladont kap. Demokratizmus – a termelők többségi érdekeinek társadalmi érvényesítése + Termékpálya stratégia kulcspoziciót birtokolja

A külföldiek tulajdonszerzésének 3 modellje a világban?[Nem én kiáltok, a föld dübörög. Tanka Endre 2011.]

1. Korlátlan szuverenitás termőföld kizárólagos és forgalomképtelen állami tulajdon 2. Szuverenitás – nemzetközi, közösségi joggal egyeztetett állami közérdeket nem sértő –

önkorlátozás 3.az állami szuverenitás teljes kiiktatása : a nemzetek feletti tőke szabad áramlásának az érvényesítése

A termőföld funkciói (közfunkciói), ami miatt több mint ingatlan[Nem én kiáltok, a föld dübörög. Tanka Endre 2011.]

• Államterület – a szuverenitás alapja, • A társadalmi lét alapja (népesség, osztályszerkezet, élelmiszertermelés,

társadalom életminősége)

• Közgazdasági jószág (szűkös, termelési eszköz, hatalmi – politikai - uralmi

tényező)

A birtokpolitikának milyen két fajtáját különbözteti meg T.E?[Nem én kiáltok, a föld dübörög. Tanka 2011.]

Értékalapú (közérdek) birtokpolitika Haszonelvű (magánérdek) birtokpolitika

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

Milyen épületek helyezhetők el mezőgazdasági területen? [OTÉK 29. § (1) bek.]

Mezőgazdasági területen • növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá • az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei helyezhetők el

Hogyan szabályozza az OTÉK a mezőgazdasági területek beépíthetőségét? [OTÉK 29. § (3)-(4) bek.]

• a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad, • a 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, • az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el. • Mezőgazdasági területen lakóépület

� szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, � egyéb művelési ág esetén 6000 m2

telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

Az OTÉK az erdő milyen rendeltetéseit különbözteti meg? [OTÉK 28. § (1) bek.]

• védelmi (védett és védő), • gazdasági, • egészségügyi-szociális, turisztikai, • oktatási-kutatási

A hatályos OTÉK nem követi (még) a hatályos Erdőtörvény csoportosítását – gazdasági, védelmi, közjóléti)!!!

Hogyan szabályozza az OTÉK az erdő beépíthetőségét? [OTÉK 28. § (1)-(3) bek.]

• A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. • A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken

� a gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel, � egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os beépítettséggel

az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.