a közösség költségvetése
Post on 03-Jan-2016
19 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
1
A Közösség költségvetése
2
Az EU költségvetésének sajátosságai Más nemzetközi szervezetek:
Személyzeti és működési költségek EK: közös/közösségi politikák
A gazdagabb tagállamoknak kedvez: Belső piac, verseny, adózás
A szegényebb tagállamoknak kedvez: Mezőgazdasági, regionális, szociális
Végleges transzferek! De az előnyök megoszlanak! Hogyan?
3
Követelmények a közös költségvetéssel szembena) A közös politikák támogatása
b) Az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyenlítése
c) A gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése
d) Megfelelő egyensúly a hozzájárulások és a kapott támogatások között minden tagállam esetében
4
A költségvetés(ek) fejlődése
1951, ESZAK: adminisztratív és működési költségvetés
1957, EGK: egyetlen költségvetés 1957, EURATOM: adminisztratív + kutatási és
beruházási költségvetés 1965, fúziós szerződés: az ESZAK és az EURATOM
adminisztratív költségvetését egyesítik az EGK-éval 1970, költségvetési szerződés: az EURATOM
kutatási és beruházási költségvetését szintén beolvasztják
2002-ig: az EK általános költségvetése + az ESZAK működési költségvetése
Azóta: általános költségvetés
5
Érdemes tudni…
Több éves pénzügyi kerettervek Éves költségvetések Kötelező és nem kötelező kiadások „Költségvetési hatóság” – Tanács +
Parlament „Trialógus” – a Bizottság szerepe Intézményközi megállapodás A költségvetés összeállításának elvei
Kötelező egyensúly, éves jelleg, egységesség, átfogó jelleg…
6
Az 1988. évi költségvetési reformAz I. Delors-csomag: Felső korlát a költségvetésre: az összevont
GNP 1,20%-a (a VAT helyett) Az első többéves pénzügyi keretterv A VAT-alap korrekciója (a fogyasztás súlya
eltérő az egyes tagállamokban) Megjelenik a „negyedik forrás” (GNP-
elem) A brit költségvetési probléma megoldása A mezőgazdasági költségvetés növekedésének
korlátozása (a GNP növekedésének 74%-a) Felső korlát a nem kötelező kiadások
növekedésére
7
Az 1992. évi költségvetési reformA II. Delors-csomag (Edinburgh) Az 1993–1999-es időszakra A plafon a GNP 1,2%-áról 1,27%-ára nő
fokozatosan A növekmény felhasználása: kohéziós
politika Kohéziós Alap: 1993–1999: 15,1 Mrd € 1994–1999: VAT-ráta 1,4% 1% Az I. és a II. Delors-csomag a
szegényebb tagállamoknak kedvezett
8
Az Agenda 2000 költségvetési rendelkezései 1997. július 16. (elfogadva: 1999. március) A mezőgazdasági és a strukturális politika
részleges reformja A mezőgazdasági csak minimális volt
A keleti bővítés költségeinek számbavétele! Tervezett megoldás: a régi tagállamok
esetében a kiadások befagyasztása A bővítést a gazdasági növekedés
hozadékából fedezték volna 6 új taggal számoltak, végül 10 lett
9
Az Agenda 2000 költségvetési rendelkezései Maradtak a korábbi források, de arányuk
változott Csökkent a VAT-forrás kulcsa Növekedett a GNI-forrás aránya Emelkedett a hagyományos saját források
„beszedési költsége” (25%) A kiadási plafon megmaradt: GNP 1,27%-a
(GNI 1,24%-a) Két új kategória: tagjelöltek + új tagállamok
támogatása (nincs átjárás a régiekkel) A régieknél alacsonyabb mezőgazdasági és
kohéziós támogatások az újaknak (6 10!)
10
A költségvetés bevételei Kezdetben: a tagállamok befizetései,
bizonyos kritériumok alapján (pl. GNP) „Saját források”:
1. Vámok 2. Mezőgazdasági lefölözések/vámok
+ Cukorilletékek3. 1970: VAT-alapú befizetések (1% 1,4%
1%, 0,75% 0,50% 0,33%!), A VAT-alap: a GNP legfeljebb 50%-a
4. GNI-elem („negyedik forrás”) egységesen 0,73%
5. Néhány kisebb további tétel Maximum: a tagállamok GNI-jének
1,24%-a (293 €/fő)
11
A költségvetés bevételeinek szerkezete113 milliárd €
12
Ki kezeli a közös költségvetést?
13
14
15
A 2007–2013-as keretköltségvetés vitájának sajátos körülményei
Az EU gazdaságának lassú növekedése Az EU-n belüli fejlettségi különbségek
növekedése Az EU globális versenyképességének romlása A protekcionizmus erősödése (‘délocalisation’)
Globális Kiegyenlítési Alap Az agrárpolitikáról 2002 októberében született
megállapodás Új szomszédsági politika igénye Az EU végső (földrajzi) határainak
tisztázatlansága (TR) Új bel- és igazságügyi kihívások
16
A költségvetés összege és aránya
1. Sustainable growth 379
1a Competitiveness for sustainable growth 72
1b Cohesion for sustainable growth 307
2. Preservation and management of natural resources 371
Market related + direct payments 293
3. Citizenship, freedom, security and justice 10,2
3a Freedom, security and justice 6,6
3b Citizenship 3,6
4. EU as a global player 50
5. Administration 50
6. Compensations 0,8
Total commitments 862,3
As a percentage of GNI 1,045%
A 2007–2013-as pénzügyi keretterv(milliárd €)
18
1. Fenntartható növekedés 382,139
1.a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért 74,098
TEN (közlekedés és energia) 7,203
Marco Polo II 0,400
Galileo 0,900
Atomerőmű-rekonstrukció 1,328
Oktatás 6,752
Kutatás 48,081
CIP (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram) 3,284
Szociálpolitika 0,658
Egyéb 5,493
A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen)
19
A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen)1.b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért 308,041
Strukturális alapok 246,523
Kohéziós Alap 61,518
2. Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás 371,344
Agrárpolitikai piaci támogatások és közvetlen kifizetések 293,105
Vidékfejlesztés 69,750
Európai Halászati Alap 3,849
Egyéb halászati programok 2,300
Life+ 1,861
Egyéb 0,479
20
A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen)3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jogszerűség 10,770
3.a. Szabadság, biztonság, jogszerűség 6,630
3.b. Uniós polgárság 4,140
4. Az EU mint globális partner 49,463
Előcsatlakozási Eszköz 10,213
Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz 10,587
Fejlesztési Együttműködési és Gazdasági Együttműködési Eszköz 15,103
Stabilitási Eszköz 2,531
Közös kül- és biztonságpolitika 1,244
Hitelgarancia-nyújtási Alap 1,244
Egyéb 8,046
21
A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen)
5. Adminisztráció 49,800
Kompenzáció 0,800
Összes kötelezettségvállalási előirányzat 864,316
Összes kifizetési előirányzat 820,780
Kötelezettségvállalási előirányzat a GNI %-ában 1,048
Kifizetési előirányzat a GNI %-ában 1,00
Mozgástér (%) 0,24
Saját források felső határa a GNI %-ában 1,24
22
Kiadási fejezetek a költségvetésben
Megnevezés 2007
Mrd €
1. Fenntartható fejlődés (versenyképesség és kohézió)
44,1
2. A természeti erőforrások megóvása és a velük való gazdálkodás
54,9
3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jogszerűség
1,0
4. Az EU mint globális partner 7,3
5. Adminisztráció 6,8
6. Kompenzációk (BG és RO) 0,4
Összes kiadás 114,6
23
Intézmények kiadásaimillió €, 2008
Parlament: 1 453 Tanács: 595 Bizottság: 2 842 Bíróság: 294 Számvevőszék: 132
5316
24
A költségvetési eljárás
A tagállamok befizetései (2007)Belgium 4 474,03 Luxemburg 256,30
Bulgária 320,74 Magyarország 922,36
Csehország 1 208,64 Málta 57,10
Dánia 2 327,87 Hollandia 6 338,73
Németország 22 288,73 Ausztria 2 371,17
Észtország 137,64 Lengyelország 2 727,49
Görögország 2 089,58 Portugália 1 540,83
Spanyolország 10 753,60 Románia 1 060,23
Franciaország 18 200,78 Szlovénia 318,74
Írország 1 664,33 Szlovákia 457,64
Olaszország 14 493,67 Finnország 1 647,13
Ciprus 177,52 Svédország 2 999,50
Lettország 187,19 Egyesült Királyság 14 124,32
Litvánia 268,87 Összesen 113 415
26
A tagállamok befizetései és részesedése, mió €, 2005
BE 4 024 5 451 LU 227 1 100
CZ 990 1 075 HU 833 1 356
DK 1 989 1 552 MT 50 134
DE 20 136 12 283 NL 5 947 2 092
EE 100 249 AT 2 144 1 785
EL 1 802 5 596 PL 2 327 4 029
ES 9 475 14 822 PT 1 527 3 880
FR 16 854 13 617 SI 275 366
IE 1 443 2 493 SL 359 609
IT 13 547 10 693 SF 1 465 1 350
CY 150 215 SE 2 654 1 562
LV 130 385 UK 12 157 8 667
LT 207 666 Össz. 100 811
96 030
27
Magyarország hosszú távú költségvetési érdekei
Aktív részvétel a költségvetés alakításában Megfelelő partnereket is kell találni hozzá!
A közös költségvetést a közös politikák igénye határozza meg Alulról fölfelé építkezés
A saját források új rendszerének – konszenzuson alapuló – megteremtése
Régi és új politikák viszonya vitatott A felzárkóztatás nekünk fontos A lisszaboni politikák viszont perspektivikusak
28
A jövő – egy „EU-adó” bevezetése?(Tervezetek – gondolatkísérletek) Valódi áfaforrás EU-szinten EU-szintű társasági nyereségadó EU-szintű energiaadó EU-szintű jövedéki adó A seigniorage-bevételek megadóztatása EU-szintű kommunikációs adó
közúti és légi közlekedés, távközlés EU-szintű személyi jövedelemadó A pénzügyi tranzakciók megadóztatása A légi közlekedés megadóztatása (klímaadó)
top related