2004/5

„Szivárványívemet helyezem a felhõkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök.” 1Móz 9,13

Virágvasárnap konfirmált felnõttekHátulsó sorban balról: Hámos András, Szilágyi László, Vígh Ferenc, Csizmadia István, Bíró István,

Nagy Péter, Tömpe Kálmán; Középsõ sorban balról: Timár Henriett, Dr. Bódor Sarolta, Tóth Márta,

Dr. Bálint Ágnes, Vörösmarti László; Elsõ sorban balról: Bányai Henrietta, Zsombikné Puy Katalin,

Somlai Anita, Dr. Bisteyné dr. Daragó Andrea, Kis Beáta és Püski Lajos lelkész.

„Állandóan éneklek nevedrõl, naponként teljesítem, amitmegfogadtam.”

(Zsolt 61,9)

2

Felnõttek konfirmációja

Tisztelt gyülekezet, kedves barátaink,ismerõseink, családtagjaink!

Nekem jutott osztályrészül az a meg-tisztelõ feladat, hogy röviden szavakbaöntsem a bennünk tavaly október óta fel-gyülemlett gondolatokat, érzéseket.

Különbözõ környezetbõl, korosztályilagis differenciáltan, eltérõ indíttatással érkez-tünk a Bibliaiskolába. Egy fárasztó hét u-tán volt aki egyenesen a munkahelyérõl,volt aki a gyötrelmes munkahelykeresés-bõl, volt aki az iskolapadból, más pedig éppa katedráról érkezett meg közénk. Közénk,akik kezdetben igencsak riadtan néztünkkörbe a megtelt, de csendes teremben. Demúltak a hetek, s ahogyan nõtt a zaj körü-löttünk érkezéskor, úgy kovácsolódtunkigazi kis csapattá. A Biblia segítségévelnemcsak hitéleti tanításokat, de szinte ész-revétlenül egyetemes történetet, vallás-történetet, filozófiát, politológiát, sõt mégnyelvészetet, zeneelméletet és zenetörté-netet is tanulhattunk. Útmutatást kaptunka Biblia helyes használatához és megfelelõértelmezéséhez. A közös éneklések pedigmindannyiszor mélyen megérintették lel-künket, mondanivalójuk tovább erõsítettebennünk egyre fejlõdõ hitünket, elkötele-zettségünket. A Biblia által értékrendünkletisztult. Kikristályosodott elõttünk egyolyan erkölcsi irány, amely plussz tartást,erõt adott a mindennapok megpróbáltatá-saihoz, a rossz vagy éppen kellemes élet-

helyzetek helyes egyéni, valamint közös-ségi megéléséhez. Megnyugtatóvá váltszámunkra az a tudat, hogy van egy gond-viselõ Atyánk, aki a Biblia segítségével mu-tatja a helyes utat hétköznapjaink, vagyéppen nagy döntéseink során. A bennünkdolgozó Ige segít most már minket, hogyészrevehetõen nagyobb türelemmel, szere-tettel, odaadással forduljunk családtagja-ink, embertársaink, környezetünk felé.

Reméljük, hogy Püski Lajos tiszteletesúr áldozatos, nevelõ munkája még számos„diák” részére lesz legalább annyira hasz-nos és impresszionáló, mint számunkravolt. Engedje meg, engedjék meg, hogyReményik Sándor: Istenarc címû versébõlvett részlettel mondjunk érte köszönetet!

„Egy istenarc van eltemetve bennem,S most ásót, kapát, csákányt ragadok.Testvéreim, jertek, segítsetek,Egy kapavágást ti is tegyetek,Mert az az arc igazán én vagyok.

Egy istenarc van eltemetve bennem:Antik szobor, tiszta, nyugodt erõ.Nem nyugszom, amíg nem hívom elõ.S bár világ-szennye rakódott reája,Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.”

Dr. Bisteyné Dr. Daragó Andrea

Tavaly szeptember vége óta péntek esténként a

Bibliaiskola elõadásain kb. 25 fõ vett részt. Most

Virágvasárnap nyolc felnõtt keresztelkedett meg

és összesen 17-en konfirmáltak. Az ünnepi isten-

tiszteleten elhangzott közös bemutatkozást, imádsá-

gukat, és a tavaly konfirmált felnõttek nevében

elhangzott köszöntést együtt közöljük.

„Az igazi hit arratörekszik, hogymások szívében

tovább terjedjen.”

(C.H. Spurgeon)

3

Mindenható Istenünk! Konfirmáltak köszöntése

Hálát adunk Neked azért, hogy megszólí-tottál és Elõtted való vallástételre indítottál.Köszönjük, hogy erre most a gyülekezetközössége elõtt lehetõséget is kaphattunk.Kérjük, hogy ez a Feléd fordulásunk necsak a mai alkalomra szóljon, hanem egészéletünkben Te légy Vezérünk és Útmutatónk!Kérjük, hogy ne hagyj magunkra bennün-ket, add, hogy a gyülekezetben is megtalál-hassuk helyünket.Hálát adunk Neked, hogy Szentlelked ve-zetése mellett Lelkipásztorunk tanítása ishozzájárult utunkon való elindulásunkhoz.Áldásoddal légy a gyülekezettel, család-tagokkal, konfirmáltakkal. Ámen.

Dr. Bálint Ágnes

Részvétnyilvánítás

Dr. Máthé Györgyné Cili néni halálára

Oklahomai testvérgyülekezetünkbõl is érkeztek

együttérzõ sorok. Levelükbõl részleteket közlünk:

„…1991 óta az Oklahoma City-beli Örök-ség Presbiteriánus Egyház gazdag áldásbanrészesült azzal a különleges kapcsolattal,amelyet az Úr épített gyülekezeteinkközött…Az elmúlt évek alatt… jelentõs szerepet vál-lalt a gyülekezeteink közötti kapcsolat élet-ben tartásában Máthéné Cili. Mint a gyüleke-zetünk lelkésze Cilivel és családjával elõször1992 májusában találkoztam. Úgy emlék-szem a barátaim és felém megnyílvánulóvendégszeretetére, mintha tegnap történtvolna. E kapcsolat a gyermekekért végzettszolgálat folyamatos fejlõdésében mutat-kozott meg. Személyesen voltam tanúja agyermekekért és a családokért végzett szol-gálat hatékonyságának a Nagyerdei gyüleke-zetben. Azért imádkozunk, hogy az Úrvigasztalása és békéje bõséges legyen….”

Köszöntelek benneteket frissen konfir-máltak az egy évvel ezelõtt konfirmáltaknevében. Átérzem meghatódottságotokatés izgalmatokat, ami e magasztos naponátjár benneteket.

Elérkezett az elsõ pihenõ, ahol megerõ-södhettek és az utat folytatni tudjátok, demár nem egyedül. E gyülekezetben testvé-rekre találtok, akik az Úr gyermekei és Jézusa Krisztus által elnyerték az Atyához vezetõút reménységét.

Az Úr jobb megismerése és a felmerülõkérdések vezettek titeket is a Bibliaiskolába.Mára, sok kérdésre választ kaptatok, demindig lesznek újabbak. A hitetek azzalerõsödik, hogy megkeresitek rá a választ, agondviselés segít ebben. Márai Sándor ígyvall a gondviselésrõl:

„Ez a szándék törõdik velem személyesen,

büntet, vezet, elrendezi dolgaimat, a mélybe

taszít, minden pillanatban ellenõriz, építi

körülöttem a világot, felhasznál.”

Kívánom, hogy titeket is jól tudjon használni.„A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott

titeket Krisztusban az õ örök dicsõségére, miután

rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészí-

teni, megszilárdítani, megerõsíteni és megalapozni.”

(1 Péter 5,10)

Bartikné Kovács Emõke

Tanítónõk

Távolról számok vagytok,közelrõl szépek vagytok,minden gond rátok gördülhúgaim tanítónõk

Kovács Tibor

Pedagógusnapra

4

Vallomások 3. – „Hinni taníts”

Örülök annak,és hálás szívvel kö-szönöm Isten út-mutatását azért,hogy elhatároztam,részt veszek a Bib-liaiskola foglalko-zásain. Megértet-tem végre, hogy az

én személyes döntésem és felelõsségemkell az utam megválasztásához, amelyrenem küldhetek, állíthatok magam helyettmásokat még a legjobb akarattal sem.

A hétköznapok fárasztó rutinja, a mun-ka után nagyszerû lezárása a hétnek, és alegjobb lelki felkészítés a családdal valónyugodt és csendes, szeretetbeli hétvégiegyüttlétre, a vasárnapi istentiszteletre, abibliaiskolai foglalkozásokon való részvétel.Nagyon jó látni, milyen sokféle ember van,hányféleképpen keressük mindennapi ke-nyerünket, létünk értelmét és mindez asokszínûség találkozhat egyféle törek-vésben: Jézus követésében.

Nem is gondoltam eddig arra, milyenjó énekelni! A legegyszerûbb zsoltár ének-lésének megtanulása is jó érzéssel tölt el,olykor egész nap a “fülemben cseng”.Mióta elhatároztam, hogy ezt az utatválasztom, választásomban minden péntekeste megerõsítést nyerek.

A Bibliaiskola foglalkozásainak menetesorán értettem meg, hogyan épül egymás-ra a Biblia olvasása, értelmezése és az i-mádságban történõ Isten felé fordulás. ABiblia üzeneteinek értelmezésekor, magya-rázatakor sokszor döbbenek meg azon,milyen egyértelmû és világos útmutatásttalálok életem aktuális problémáinak amegoldására.

Könnyebbnek tûnik az életem: minthajobban tudnék kommunikálni a családom-mal, jobban tudnám szeretni õket és minthaõk is jobban szeretnének. Úgy érzem amunkámban jelentkezõ konfliktushelyzete-ket is könnyebben kezelem. Nagyszerûembereket ismerhetek meg bibliaiskolástársaimban és a gyülekezetben egyaránt.

Összeszorul a torkom, ha arra gondo-lok, milyen csodálatos munkát végez azIsten bennem és velem: tavaly május ótajárok az istentiszteletekre, október óta aBibliaiskolába, január óta olvasom rend-szeresen a Bibliát, Virágvasárnapon konfir-máltam. Tudom, hogy még sok ilyen nagy-szerû dologban lesz részem.

Napról-napra jobban értem és érzem,hogy az én életem alapvetõ fontosságúigazságává válhat: “A szeretet nagyobb, mint

a halál, hiszen a szeretet maga az Isten. Aki ezt

hiszi, annak számára a halál nem pont, hanem

kettõspont” (Gyökössy Endre).

Örülök neki, és hálás szívvel köszönömIstennek, hogy ennek az élõ gyülekezetnektagja lehetek.

Dr. Bódor Sarolta

„A hit az értelemcselekménye, de a

szívnek is vanbenne része.”

(C.H. Spurgeon)

Egy-házban testvéreinkkel

5

Virágvasárnap. Kevesebbet beszélünkróla, mint a húsvétról (és nem is akkoranagy ünnep). Nekem mégis van egy emlé-kezetes virágvasárnapom, ami most húsvételõtt eszembe jutott.

Tavaly januártól áprilisig három hóna-pot Finnországban töltöttem. Úgy döntöt-tem, hogy bár reformátusok ott nincsenek,alkalmanként el fogok járni templomba. Afinnek 90%-a evangélikus, néhány szá-zaléka ortodox. Evangélikus istentisztele-tekre járogattam, legtöbbször a helsinki“Nagytemplomba”.

Az elsõ néhány alkalommal mindentmegkérdõjeleztem, és sok mindent elítél-tem, ami nem úgy történt az istentisztele-ten, ahogy nálunk. Leginkább azzal nemértettem egyet, hogy minden alkalommal– néha még hétköznap is – úrvacsorátvesznek. Számomra ez így elveszíti igazijelentõségét, mivel megvan a veszélye,hogy túl természetessé válik. Egyszermajdnem vitába is keveredtem ezzel kap-csolatban egy egyébként nagyon kedvesbarátommal. Templomból hazafelé menetpróbáltam neki megmagyarázni, hogy mi-ért nem úrvacsoráztam.

Talán ekkortájt lehetett, hogy “vastag-nyakú kálvinistának”, “egy házhoz” tarto-zónak kezdtem érezni magam, aki elítélimindazt, ami eltér az õ jól megszokott rend-jétõl. Ezután más szemmel kezdtem néznimindent. Észrevettem azokat a dolgokat,amelyek különösen tetszettek az istentisz-teleten (pl. gyertyagyújtás az elhunytakemlékére). És alkalmanként úrvacsorát isvettem és lassan elfogadtam a többi szo-kást is. Ez abban is segített, hogy a gyüle-kezet részeként és ne külsõ szemlélõkéntlegyek jelen a templomban.

Virágvasárnap volt az utolsó napomHelsinkiben. A templomból kijövõknekpálmalevelet osztogattak a lelkészek. Elõ-ször arra gondoltam, hogy néznek majdrám az emberek az utcán itt Finnország-ban, a tél végén egy pálmalevéllel akezemben. A buszmegállóban várakoztam,amikor megszólított egy hölgy, hogy õ isvolt istentiszteleten. A finneknél nagyonritka, hogy ismeretlenek megszólítjákegymást. Elbeszélgettünk mindenfélérõl,amíg le nem szállt a buszról. Kiderült, hogyjárt valamikor Debrecenben is, a NyáriEgyetemen. Nagyon jólesett ez a kis be-szélgetés, mert ekkorra már úgy éreztem,egy kicsit ide is tartozom. Ugyanezen avasárnapon egy magyar ismerõsöm iseljött templomba. Panaszkodott, hogy ittnincs református gyülekezet, és nem találjaa helyét. Jó érzés volt, hogy én már meg-találtam. Tudatosult bennem, hogy ha nemis egy felekezet vagyunk, “egy házhoz”tartozunk, evangélikusok és reformátusok,finnek és magyarok. Testvérek lehetünkaz Úrban.

Rácz Annamária

Helsinki Nagytemplom

6

Örökkévalóságra nyiló távlatok

Az elmúlt félévben Ruth könyvét tanul-mányoztuk a szerdai és csütörtöki bibliakö-rökön, a tiszteletes úr vezetésével. Mostpedig a keddi körben a tiszteletesasszonyvezetésével foglalkoztak Ruth könyvével.

A könyvben megismert példaszerû bib-liai személyek – Naomi, Ruth, Boáz – jel-lemábrázolásából leginkább Naomi szemé-lyisége ragadott meg.

Elgondolkodtatott, hogy idegen földön,jövevényként milyen életpéldával, viselke-déssel, beszéddel nyerhette meg megöz-vegyült moábita menyét, Ruthot. Aki végsõdöntésként követte õt, a hazájába visszaté-rõ anyósát, így hátrahagyva szülõföldjét,biztonságát, apja házát, õsei bálványait, az“élet” újrakezdésének lehetõségét.

Naomi visszatartó, figyelmeztetõ, bármár keserûségtõl átitatott szavai sem térí-tették el az emberileg kilátástalannak tûnõ,önként választotta útról.“Mert ahova te mégy, oda megyek...Néped az én népem, és Istened az énIstenem” (Ruth 1,16) – ígérte anyósának.Elhatározását még eskü formájában megis erõsítette: “Úgy bánjék velem az Úrmost és ezután is, hogy csak a halálválaszt el engem tõled” (Ruth 1,17).

Mi válthatta ki, ezt az életre szólóelhatározást egy fiatal pogány nõbõl?

Hogyan tudnék ebbõl én is, mi is misz-sziós útmutatást nyerni?

Ruth szavaiból biztosan tudhatjuk, hogyNaomi idegen földön sem veszítette elkapcsolatát Istennel. Feltételeztük, ez má-sokhoz való szeretetteljes viszonyulásaibantükrözõdhetett.

Földi kapcsolataiban az isteni vezetésa cselekvõ szereteten, a másokra való oda-adó figyelésen keresztül hathatott. Érez-hette, mikor kell hallgatni és meghallgatni.

amely „elhagyta fogunk kerítését”, több-féle formában, de ugyanannak a személy-nek szólt. „Ana.” „Mama.” „Anya.” Akárfiúnak, akár lánynak formált is Teremtõnk,az biztos, hogy életünk elsõ két évébenezt a szót használtuk a leggyakrabban –örömben és bánatban egyaránt. Manapságtalán nem hallják olyan kedvesnek vitatko-zó, kötözködõ hangszínünk, de mi is azt„sújtjuk, kit szeretünk”. Tisztelünk Benne-teket (5. parancsolat), kik fájdalommaléletre szültetek minket. Isten éltesse azÉdesanyánkat, az Édesanyákat, akik fel-tétlen szeretetükkel, megbocsátásra min-dig kész szívükkel, örökösen megértõ sza-vaikkal mutatnak Istenre!

Kisifi

Mikor és mennyit kell Isten áldásairól,gondviselésérõl, szeretetérõl beszélni. Tud-hatott õszintén szólni a hívõ élet felelõssé-gérõl. Hittel imádkozhatott, énekkel dicsõ-íthette Istent – nemcsak magában, másokellõtt is. Hazájából hozott istenhitét hitelesélettel igyekezhetett képviselni, megélni.Ezáltal környezetét feltöltve, tartalmasabbélet reménységét sugározta, a menyeineka szabad döntés lehetõségét megadva.

A moábita Ruth így kerülhetett be aszámunkra is örökkévalóságra távlatotnyitó Jézus nemzetségtáblázatába.

Turza Teréz

(4.) Az elsõ – szó,

Elsõ lett…az egyházmegyei focibajnokságon csapatunk,

megelõzve Vértes, Kossuth utca és a Homok-

kerti gyülekezetek fiataljait.

7

Gyermekeknek

Isten szeret

– Ki szeret téged legjobban az emberek közül? – kérdezem egy ismerõskislánytól.

– Anya – válaszolja.– Honnan tudod? – folytatom a kérdezõsködést.– Látszik rajta.– Mibõl?– Gondomat viseli.– Mit szokott csinálni?– Fõz, ad enni, kimossa a ruháimat…– Mibõl érzed még, hogy szeret?– Sokszor szoktuk egymást megpuszilni, ölelgetni.– Van-e valaki, aki még nála is jobban szeret?– Isten.– Honnan tudod, hogy Isten szeret?– Onnan, hogy megszülettem, jól élek, és ismerhetem Õt.– Igazad van, Isten még anyukádnál is jobban szeret. Azt olvassuk a Bibliában:

„Megfeledkezik-e csecsemõjérõl az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén?Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad! Íme,tenyerembe véstelek be, szüntelen elõttem vannak falaid.” (Ézs. 49, l5-l6)

Márta néni

Rejtvény:

A példabeszédek könyvének 6. részében találod meg azt az aranymondást, amelynek

itt csak a mássalhangzói szerepelnek. A pontok a magánhangzókat jelölik, a vízszintes

vonalak a szóközöket. Egészítsd ki a mondatot, és azután keresd ki a Bibliádból!

. r . z d – m . g – f . . m - . p . d - p . r . n c s . t, - . s – n . - h . g y d - . l -

. n y . d – t . n . t . s . t !

Szeretettel köszöntjük az édesanyákat és anagymamákat anyák napja alkalmából!

„Testetek, amit Istentõl kaptatok,

a bennetek levõ Szentlélek temploma.” (1Kor 6,19)

Szivárvány –

a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség hírlevele

4032 Debrecen, Bolyai u. 25. Telefon: (52) 410-811

Felelõs kiadó: Püski Lajos, lelkipásztor

Fejléc: Betûvetõ Bt. Tördelés: Bene Lászlóné

Nyomda: REXPO Kft. Készült 600 példányban

12. évfolyam 5. szám, megjelenik havonta

Egyházközségünk számlaszáma: 11738008-20012917

� Mennybemenetel ünnepén május 20-án, áldozócsütörtökön délelõtt fél 11-korlesz istentisztelet a templomban.

� Fiatalok konfirmációja lesz május 23-án vasárnap a fél 11-es istentiszteleten.

� Úrvacsorai elõkészítõ istentisztele-tek lesznek május 26-29, szerda-szom-bat esténként 6 órakor a templomban.

� Pünkösdvasárnap úrvacsorai isten-tisztelet lesz fél 9 és fél 11-kor, és isten-tisztelet lesz du. 5 órakor a templomban.

� Pünkösdhétfõn csak délelõtt fél 11-kor lesz istentisztelet a templomban.

� Vegyeskarunk évzáró áhítata (kivé-telesen nem Pünkösdhétfõn délután,hanem!) június 13-án, vasárnap délutánlesz 5 órakor.

� Hittan évzáró családi istentiszteletlesz június 6-án, vasárnap 3 órakor.

� Vakációs gyerekhét lesz június 21-25,hétfõ-péntek délelõttönként 9-12 óraközött a gyülekezeti termekben hittanosgyermekeknek.

� Többgenerációs nagytáborunk július26 – augusztus 1 (hétfõ-vasárnap)között lesz Tatán. Részletes tudnivalóka Szivárvány februári számában olvas-ható, vagy kérhetõ a lelkészi hivatalban.

Hírek

(vasárnaponként 5 órakor)

Máj. 9. Szabó Katalin orgonál.Máj. 16. Budapesti Zeneakadémiaszextettje játszik.Máj. 23. Szabó András orgonál.Máj. 30. Kerekes Sándor orgonál.Jún. 6. Virágh András Gábor orgonál.Jún. 13. Gyülekezeti vegyeskarunkénekel.

Zenés áhítat

� a missziói napon elhangzottakért,� egészségesebb házasságokért,� csonka családokért,� a hitoktatás áldásaiért,� nyári gyermekhetünkért,� gyülekezeti nagytáborunkért.

Imádkozzunk…

adományoddal azokon, akik anyagi nehéz-ségek miatt nem tudnának eljönni Tatáraa gyülekezeti csendeshetünkre.Missziói adományok a lelkészi hivatalbanfizethetõk be. Köszönjük!

Segíts!