Akut szédüléses kórképek

Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged

MI A SZÉDÜLÉS?

prevalencia: -minden életkorban: 17% -80 éves kor felett: 39%

Szédüléses kórképek gyakorisága (Prof.Dr. Komoly Sámuel)

FPV

SBO: a felvételek 3-6 %-a akut szédüléses panaszok miatt USA felmérés (Newman-Taker és mtsai, 2008) a szédülés benignus okai: -vasovagalis syncope (6,6%) -neuronitis vestibularis (5,6%) -migraine (1,1%) -BPPV (0,7%) -orthostaticus hypotonia (0,6%) -Meniere betegség (0,3%) a szédülés hátterében súlyos betegség: -folyadék-elektrolit háztartás zavara (5,6%) -cardialis arrythmia (3,2%) -TIA (1,7%) -anaemia (1,6%) -hypoglycaemia (1,4%) -angina (0,9%) -myocardialis infarctus (0,8%) -stroke, intracerebellaris vérzés (0,5%)

Anamnézis felvétel: Szédülés jellege: forgó, dőlő, bizonytalan Szédülés időtatama: -folyamatos vagy rohamokban jelentkező Szédülés gyakorisága Provokáló tényező Kísérőtünetek: -halláspanasz, fülzúgás -neurológiai eltérés: beszédzavar, nyelészavar, paresthesia -fejfájás -hányinger, hányás -egyéb betegség, gyógyszerszedés -esetleg kábítószer fogyasztás (akár alkalmi is)

Tájékozódó vizsgálatok: -spontán nystagmus vizsgálata (fixatio mellett és a fixatio kikapcsoláskor): lassú komponens (vestibularis fázis) gyors komponens (korrekció)-irány -Provokációs nystagmus: fejrázás helyzetváltoztatás hatása (Dix-Hallpike manőver) -HIT teszt (fej-impulzus teszt, Halmágyi teszt) -szemmozgások vizsgálata Koordinációs próbák: -célkísérlet -Bárány félre félremutatás vizsgálata -dysdiadochokinesis vizsgálata -Romberg, nehezített Romberg -vakjárás vizsgálata

Di x-Hallpike manőver

Head impulse test (Halmágyi teszt)

Legfontosabb: FELISMERNI AZ ESETLEGESEN ÉLETET VESZÉLYEZTETŐ KÓRKÉPEKET OKOK: Nem vestibuláris: pl. belgyógyászati, mozgásszervi, pszichiátriai, szemészeti Vestibuláris kórképekre jellemző: -spontán nystagmus, latens nystagmus, Dix-Hallpike manőver során nystagmus -eltérés a koordinációs próbákban, pozitív lehet a HIT teszt

Periférás vagy centralis? Periférás vestibuláris eltérés labyrith és/vagy n. vestibularis kórfolyamatai Harmónikus vestibularis tünetegyüttes Pozitív HIT teszt Nincs neurológiai góctünet nystagmus iránya állandó

Centralis vestibuláris eltérés nucl. vestibularis, vestibulo-cerebellum ill. a vestib. és oculomotoros magok, a cerebell., thalamus és vestib. cortex közötti neuronalis összeköttetések laesiói Dysharmónikus vestibularis tünetegyüttes Általában negatív HIT teszt Neurológiai góctünet: diplopia, dysphagia, arczsibbadás, gyengeség, ataxia, elkent beszéd Irányváltó nystagmus.

Benignus paroxyzmalis pozícionalis vertigo -Vertigo leggyakoribb oka -Tünetei: pár mp.-es (∼20 mp) heves szédüléssel és h-r. nystagmussal járó rohamok, melyeket fejmozgás vált ki -Több hétig tartó rohamok, majd spontán remisszio, hetek-hónapok-évek múlva visszatérhetnek -Nincs halláscsökkenés -Nincs spontán nystagmus, nincs más tünet -kalorikus ingerelhetıség megtartott -Patomechanismus: canalolithiasis -Vizsgálata: Dix-Hallpike manőver

BPPV típusai

Benignus paroxysmalis pozicionális vertigo (BPPV) Etiologia: fej (labyrinth) trauma (17%), neuritis vestibularis (15%), vertebrobasilaris ischaemia, műtét után (fül, ált.), hosszútávú ágyhozkötöttség után, idiopathiás (50%) expoziciós/liberációs manőverek: célja az otolith darabkák visszaterelése az utriculusba Epley manőver, Sèmont manıver Pozicionális torna: célja az otolith részecskék fellazítása és dispersiója a pSCC cupulájáról; centralis kompenzáció

Epley manőver

Fóbiás posturalis vertigo -szédülés 2. leggyakoribb oka -Kezdete gyakran emocionális stresszhelyzet, súlyos betegség után, gyakran organikus. perif. vestib. betegség után -Állás, járás alatt enyhe szubjektív egyensúlyzavar, szédülékenység, vagy pár mp.-es kibillenésérzés -gyakran rohamszerűen jelentkezik - fizikális vizsgálat eltérés nélküli - szorongás -szédüléses roham jelentkezhet spontán, de specifikus rákérdezésnél gyakran speciális helyzetben, szituációban fordul elő – kerülő magatartás, agorafóbia alakul ki -pszichés támogatás, relaxatios technika elsajátítása, egyensúlyszervi tréning

Neuritis vestibularis Feltehetően virális etiológia (HSV-1) -Felnőtt korban: 30-60 é. -Akut, szubakut kezdető roham -Folyamatos heves forgó szédülés, hányinger, hányás, járási és testtartási egyensúlyzavar elesési hajlammal -Nincs halláscsökkenés, nincs más deficittünet -Nincs trigger -Fizikális vizsg.: „harmonikus vestibularis tünetegyüttes” (nystagmus lassú komponense a ledált oldalra mutat, a beteg a ledált oldal felé dől, ledált oldali végtagokkal mutat félre) -Kalorikus ingerlés: ledált oldalon csökkent vagy hiányzó Ingerelhetőség -HIT teszt: a károsodott oldalon pozitív

Néhány napig vagy hétig tart, 3-5 hét múlva tünetmentesség -Restitúció: komplett (40%), inkomplett (20-30%), perzisztáló defektus (30-40%) – dinamikus diszfunkció -Komplikációk: -BPPV – 10-15% -Fóbiás posturalis vertigo - Differenciál dg.: cerebellaris stroke!

Neuritis vestibularis

-Beteg megnyugtatása, hányás esetén parenteralis folyadékpótlás -keringésjavítás, esetenként steroid lökésth -Az akut vestib. panaszok (akár perif., akár centr.) enyhítése: antiemeticumok, vestibularis szupresszánsok -Arlevert (dimenhydrat+cinnarizin) -Dimenhydrinat (Daedalon), promethazin (Pipolphen), -cinnarizin (Stugeron), flunarizin (Sibelium)Cinnarizin, flunarizin – benzodiazepinek -Betahistin (Betaserc): hisztaminerg hatás, belsőfül microcirculatio javítása, vestibularis kompenzációt facilitálja -Vestibularis rehabilitáció

Neuritis vestibularis-therápia

Morbus Meniére •Spontán jelentkező, ismétlődő, néhány órán át tartó rohamok: szédülés, hányás, halláscsökkenés, fülzúgás, füldugulás-érzés •Rohamgyakoriság változó (napok-hónapokévek) •Több roham után maradandó audiovestibularis tünetek •Patofiziológia: epizódikus endolymphaticus hydrops