A zsidó anyakönyvezés Magyarországon

Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár

Pre-modern zsidó közösségek

Communitas Judaeorum

Autonóm közösségek, egy összegben fizetnek

adót az államnak;

Önálló belső adózással, igazgatással és

bírósággal

Nyilvántartás szükséges: körülmetélések és

halálozási évfordulók (jahrzeit) feljegyzése;

Ezek mellett a közösségi adózók listája és az

egyesületek tagnyilvántartása is létezik.

Móhelkönyvek

A körülmetélések

rituáléja mellett

általában

tartalmazza a

körülmetéltek neveit

is, ekképpen az

anyakönyvezés

egyik előzménye.

Hiányossága: csak

a fiúkat jegyzik fel.

Adónyilvántartás

Közösségi adót

fizetők jegyzéke,

közösségenként;

Helyenként a

közösségi segélyből

élők nevét is

tartalmazza.

Közösségi nyilvántartások

Különféle

adminisztratív

feljegyzések a

közösség

tagságának

nyilvántartására.

Türelmi adó bevezetése, 1749

A zsidó közösség egészének kellett

meghatározott összeget befizetnie;

Adófelosztás mértéke közösségi belügy, de a

gyakorlat: mindenkinek ki kell fizetnie a rá eső

adó 1/3-ad részét, a többit vagyoni helyzet

alapján;

Adóösszeírás, adófelosztás hatalmas

adminisztrációt alakított ki.

Igazságos adókivetéshez szükséges: összeírás, vagyoni helyzet ismerete,

stb.

Türelmi adó nyilvántartása, Óbuda

Közösségi összeírások

A közösség

tagjainak,

családtagjainak stb.

nyilvántartására.

Tartalmazza a

vagyoni helyzetet,

jogviszonyt, egy

helyben élés adatait,

stb.

Zsidó közösségi nyilvántartások

Héberül

íródtak, a

hatóságok

számára

ismeretlen

nyelven és

betűkkel,

ezért

„hivatalos”

célra nem

alkalmasak.

1840:XXIX törvény:

„ a zsidók köteleztetnek, hogy állandó vezeték

és tulajdonnevekkel éljenek, a születendők

pedig vallásuk papjai által vezetendő

anyakönyvekbe bejegyeztessenek”

DE: nem sikerül átvinni a gyakorlatba, nem

indul meg az anyakönyvezés

1851. Július 4. rendelet:

A zsidó közösség hatásköre egyházi,

jótékonysági és tanügyi kérdésekre

korlátozódik

Zsidó községből (communitas judaeorum)

hitközségekké alakultak.

Szabályozta az izraelita anyakönyvek

vezetését:

Hitközségek feladata az anyakönyvvezetés

Német nyelven kell anyakönyvezni

Módosítás ehhez (1863): ország bármely nyelvén

1852. november 29. rendelet:

Magyarországon is bevezeti az osztrák polgári

törvénykönyvet:

Zsidók házasságkötési engedéllyel

házasodhatnak;

1867: XVII: zsidók

emancipációja

Egységes szervezet hiánya

Az emancipáció egyénekre, és nem

közösségre vonatkozott;

Valamennyi hitközség autonóm, nincs egysége

szervezet:

A modern államnak szüksége van egy

hierarchikusan felépített, egységes

szervezetre:

Eötvös javaslatára összehívták az Egyetemes

Gyűlést (Kongresszus).

A modernizációs lehetőségeket, az állam szerepét a zsidó közösségi

ügyekben, az egységes szervezet létrehozását stb.

A különféle zsidó irányzatok eltérően ítélték

meg:

Létrehozta a „neológ” Országos irodát, de a magyar zsidóság irányzatokra

szakadt. 1871-ben létrejött az ortodox országos szervezet is.

Az 1868/69-ben megtartott Kongresszus

Kongresszusi határozatok:

A kongresszus határozatait elfogadó

közösségekre (kb 50%) vonatkozik csak;

Létrehozza a hitközségek országos

szervezetét:

26 községkerület, fiók – és anyahitközségek,

Minden zsidónak tartoznia kell egy hitközséghez,

Rabbik vezetik az anyakönyveket:

születési, házassági, halotti.

Anyakönyv, Baja, 1850-es évek

Német-héber

kétnyelvű változat;

Dátumokat héberül

is megadja,

Szerepelnek benne

a héber (zsinagógai

használatra) nevek

is.

Baja, példa

Samuel

1853.

Septemb

er 15.

+ Shmuel, Elul 12, 5613 (= 1853, szeptember 15.)

Fontosabb dátumok

1827: anyakönyveket két példányban kell

vezetni;

1868: anyakönyvek vezetésének a nyelve

választható;

1873: haláleseteket a községi elöljáróságnak

jelenteni kell;

1877: örökösödési ügyekben a szül. akvi

kivonat illetékmentes;

1878: közokirat hamisításról.

1886/1924. VKM rendelet:

Izraelita anyakönyvi községkerületek

kialakítása:

465 anyakönyvi kerület, (ez 1895 és 1914

között 560-ra emelkedett);

Anyakönyvvezető csak rabbi v rabbihelyettes

lehet;

Be kell jegyezni a névmagyarosításokat;

Az anyakönyvezés kötelező.

Problémák

Hol kell anyakönyvezni? (születés vagy az

anya lakhelye szerint / haláleset vagy temetés

helye szerint);

Héber név bejegyezhető-e vagy sem;

Körülmetélést megtagadók anyakönyvezése;

Zsidó vallásjogilag törvénytelen (mamzer)

kategóriák feljegyzésének kérdése (ez

vallásjogilag jelenthet később házassági

akadályt, polgári jogilag nem);

Problémák

Egyes települések anyakönyvezése hova

tartozik;

Ki lehet anyakönyvvezető rabbi és ki nem;

Ortodox-neológ „vegyes” házasságok

anyakönyvezése;

Stb.

Anyakönyvek sorsa

Anyakönyvezést folytatták 1895, a polgári

anyakönyvezés bevezetése után is, általában

1944-ig;

1944-ben a gettókban az anyakönyvek első

példányainak jelentős része megsemmisült,

jelenleg csak a másodpéldányok kutathatóak;

1950-es évektől próbálták összegyűjteni a

megmaradt anyakönyveket.

Az iratok, anyakönyvek jelentős része elpusztult.

Feldúlt hitközségi iroda 1944-ben, Szeged.

Régi iratok egy nem használt zsinagógában

Anyakönyvek a Zsidó

Levéltárban

Eredeti anyakönyvek mindössze 70

hitközségből;

Valamennyi zsidó felekezeti anyakönyv 1895-

ig mikrofilmen (mormon gyűjtés másolata)

Néhány a szomszédos hitközségekből

(Dunaszerdahely, Szabadka).

Európa legteljesebb zsidó közösségi levéltára, mely a közösség

alapításától napjainkig a közösség kezelésében van.

Magyar Zsidó Levéltár, Budapest

www.milev.hu

Magyar Zsidó Levéltár

Eredeti anyakönyvek gyűjtése:

1990-es évek: néhány megszűnő hitközség

anyakönyveinek begyűjtése,

2008 néhány alföldi hitközség anyakönyveinek

begyűjtése,

2009: nagyváradi és segesvári anyakönyvek

bukkantak fel aukción: az esetben a KÖH

segítségét kérve végül hozzájutottunk a

dokumentumokhoz.

1885-1914, aukcióról visszavonva megvásároltuk.

Segesvári hitközségi születési anyakönyve,

http://milev.2kal.hu/web/index.php/informationobject/show/isad/299

Anyakönyvek listája a fondjegyzékben

Anyakönyvek kutatása ma:

Családtörténeti kutatások;

Héber nevek kutatása temetéshez,

leszármazottak esketéséhez;

Kárpótlási eljárásokhoz igazolások;

Állampolgársági ügyekhez igazolások.

Elsősorban genealógiai kutatáshoz ad segítséget

„Családkutató” terem a levéltárban

Egyetemistáknak, családkutatóknak – a levéltár iratainak feldolgozásához

Héber (Judendeutsch) paleográfiai oktatás

Módszertani segédlet

Levéltárunk

kiadványa a héber

nevek elolvasását;

A héber betűs

dokumentumok

feldolgozását segíti.

www.milev.hu tzs@milev.hu

Köszönöm a figyelmet!