a vizuális média fejlődéstörténete - 1 kezdetek – az írás fejlődése
DESCRIPTION
A vizuális média fejlődéstörténete - 1 Kezdetek – az írás fejlődése. Schanda János Virtuális környezetek és fénytani laboratórium. A vizuális média célja. Információ megörökítése Információ továbbadása Esztétikai élmény keltése Kultikus élmény elősegítése Szórakoztatás. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A vizuális média fejlődéstörténete - 1
Kezdetek – az írás fejlődése Schanda János
Virtuális környezetek és fénytani laboratórium
A vizuális média célja
• Információ megörökítése
• Információ továbbadása
• Esztétikai élmény keltése
• Kultikus élmény elősegítése
• Szórakoztatás
Vizuális média szókapcsolat értelme
• A látószerv számára nyújtott információt közlő médiák– Médium, media, médiák …
• Látószerv– Szem – retina– Látóideg– Vizuális cortex
• Agyi feldolgozás: észlelet, emlék, vélemény
A média szó jelentése
• Hírközlésben– Anyag, melyre rögzítünk– Nyomtatott írások/képek– Elektronikus médiumok: multimédia, hypermedia,
digitális médium– Kiadott írásos anyagok
• Számítástechnika– Eszköz, melyre információt digitálisan rögzítettünk
• Képzőművészetek: technika és anyag, melyre a művész alkotását rögzíti
• Élettani fogalmak
Vizuális média fejlődéstörténete
• Képi médiák– Ősi barlangrajzok– Festészet– Fénykép– Film
• Írott médiák– Írás– Írott dokumentumok:
papirusz, pergamen– Fóliánsok– Könyvek: nyomtatás
• Térbeli médiák– Épületek – Szobrok– Mobilok– Közlekedési eszközök
stb.
Időpont esemény4000 Ma (millió évvel ezelőtt)
Az élet első nyomai
2500 Ma Első organizmusok, melyek oxigént hasznosítanak
900 Ma Az állati élet első előhírnökei600 Ma Első állati élőlények550 Ma kambrium Első állatok, melyeknek agya van,
és két szeme500 Ma Első gerincesek300 Ma hüllők220 Ma körül emlősök40 Ma főemlősök10 Ma Emberszabásúak megjelenése2,5 Ma, Paleolit-kor Homo, homo habilis, homo erectus
1,5 Ma Tűz használatának első nyomai
355 ka Homo neanderthalensis
120 - 160 ka Homo sapiens Afrikában
70 – 75 ka Tobo vulkán kitörése: Földi légkör átlaghőmérsékelte 5°C-al csökkent, hominidák nagyrésze kipusztult
50 ka Migráció Dél-Ázsába
40 ka Migráció Ausztáliába és Európába
32 ka Mesolith – kőkorszak kezdete
Európai megtelepülés AurignaciaI kultúra (finom kovakő szerszámok) kezdete Európában
25 ka Neandervölgyi ág kihal
12 ka Mesolith – kőkorszak, csak a homo sapiens éli túl
10ka Neolit-kor kezdete
mezőgazdaság kezdete Chauvet-Pont-d’Arc barlang
Legkorábbi leletek
• Afrika: Blombos barlang szimbolikus tárgy lelete, 70 000 éves
Barlang festészet• Barlang festészet
– Őskőkor (paleolitikum): Kr.e. 2 500 000 – 10 000 (Pleistocene vége)
– Homo habilis, Homo sapiens neandertalensis, majd Homo sapines sapiens Európában (Cro-Magnon-i ember)
– Őskőkori Altamira-barlang festmények: 18 500 - 14 000 évvel ezelőtti
– Altamira: A spanyol Pireneusokban fekszik
– Festmények anyaga: szén, okker, hematit (vas-oxidok)
– Vézèrevölgyi barlang rajzok
okker
hematit
Rováspálca
• Jégkorszak óta vannak emlékek.
• A világ számos területén elterjedt.
• Még 19. sz.-ban is találunk.
Csomójelek
• Kínában emlékeztető jelként használták.
• Inka emlékek is vannak.
• Gazdasági kimutatások
Altamira-barlang festmények
• Néhány kép az altamirai barlang fest-ményei közül
Vézèrevölgyi barlangok
• Vézèrevölgyi barlangok Francia-országban: Lascaux barlang a leghíresebb, 16 000 éves emlékek
Térbeli médiák - szobrok
• A Vogelherdi barlangok, Németország, 34 000 éves, ló: mamut agyarból faragták
Térbeli médiák - szobrok
• Willendorfi Vénusz: 22000 – 24 000 éves, valószínűleg kultikus célú szobrocska (11 cm-es)
Irott médiák• Az első írások
– Piktogramok (képírásjelek), tárgyak agyagba vésett rajzai, Kr.e. 3300, Mezopotámia, Sumér vidékén ékírás
– Ideogrammák Pl. a „ló” piktogramja a „lóbál” leírásában
– Szótagírások: hieroglifák (Kr.e. 3150 körül):hieroglifák és demotikus (népies) írás
• Ideogrammatius-(fogalomjelölő), fonogrammatikus- és determinatív írás
Hieroglifikus irás fejlődése
• hieroglif írás – Az ókori egyiptomiak közel 700 hieroglifából (görögül »szent jel«), azaz képi szimbólumból álló írásrendszere. A jelhasználat alapján a jelek három fajtáját különböztetjük meg: a fonogramokat, az ideogramokat és a determinatívumokat. A fonogram lehet két- és háromhangzós, szótagot jelölő szimbólum, de lehet egyhangzós alfabetikus írásjel is. Az ideogram hagyományos értelemben vett piktogram, mivel a jel a képet jelentő fogalmat reprezentálja (pl. a Nap rajza a Napot). A determinatívum a szó végén álló, fonetikai értékkel, ill. önálló olvasattal nem rendelkező értelmező jel, amely a pontos jelentést adja meg, megkönnyítendő az adott jelcsoport (azaz a hieroglifákkal leírt szó) megértését.
• http://www.greatscott.com/hiero/
Hieroglifikus irás fejlődése
• Szinte a hieroglif írás megjelenésével egy időben bukkan fel annak absztrakt-kurzív változata, az ún. hieratikus írás is. Míg a tényleges hieroglifák – azaz a figurális jelek – főként a sírok és a templomok falain találhatóak meg, addig az ügyintézés iratai és az irodalmi alkotások hieratikus jelekkel íródtak.
• A démotikus írás egy ókori egyiptomi írás, amely a hieratikus íráson keresztül fejlődött ki a hieroglifákból az i. e. 8.–7. százaban. Körülbelül ezer éven át (a XXV. dinasztiától egészen a római uralomig) használták, amíg a kereszténység terjedésével az egyiptomiak át nem vették a görög ábécét.
• Ó-egyiptomi írás 3 változatának néhány jele
Rosetta kő• Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy
visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében. 1799. augusztus 2-án azonban egy homokot lapátoló katona, bizonyos Pierre-Francois Bouchard a Rosette (Raschid) melletti St. Julien erőd falainál, a Nílus nyugati deltájában egy asztallapnyi (114cm x 72cm x 28cm) fekete bazalttömbre bukkant, melyet korábban egy 15. századi mameluk erődbe is beépítettek. 1802-től a British Museumban látható ma.A feliratos bazalttömb, mely a múzeum legnépszerűbb kiállítási tárgya, egy memphisi pap i.e. 196 március 27-én kiadott rendeletét tartalmazza, miszerint a fáraót, V. Ptolemaioszt istenként kell tisztelni, mert létrehozta és megvalósítja a tökéletes Egyiptomot. Hieroglif írással a templomokat arra utasítják, hogy állítsák ki a rendeletet kemény kőből készült törvényoszlopra "isten szavaival", vagyis a hivatalos nyelven (hieroglif írással), az "iratok szavával" azaz köznyelven (démotikus) és "Égei betűkkel", vagyis a ptolemaioszi fáraók által használt görög nyelven.
Képírás
• Dakota-i indiánok a 19. században is használtak képírásos feljegyzéseket.
http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/4943/1/Az_iras_tortenete_kulonos_tekintettel_a_latin_iras_fejlodesere.pdf
Szótagjelek és ideogrammák
• Pl. Mycene-i lineáris B írás (16. – 11. század Kr.e.):– 87 szótagjel– Több mint 100
ideogramma (hangzóként nem használt írásjel)
• Kínai ősi írás (III.évezred Kr.e.): ideografikus, fonetikus jeleket is tartalmazott
Mycenae főbb települései Wikipedia
Görög és latin betűs írások
• Föníciaiak Kr.e. 13. sz.-ban 22 jeles, a mássalhangzókat jelelő írásrendszert használtak
• Amikor a görögök átveszik, kezdik jelölni a magánhangzókat is: archaikus (10. sz.)
• Nyugati ágából származik, etruszk közvetítéssel a latin abc.
• Keleti ágából a görög abc.– Cirill és Metód egészítette ki a szláv nyelvek számára: glagolita
abc, 855 körül.
• Arab abc: IV. sz.: 28 mássalhangzó, majd diakritikus (mellékjel, pl. ékezet) és magánhangzójelekkel bővül
• Kb.400 írásrendszer alakult ki.
Görög alfabétum
• Ógörög kapitális írás: Kr.e. 4. sz.: egymástól izolált betűk.
• Ógörög kurzív betűk: dőltek, nem izoláltak.
• Ógörög uniciális, kerek formájú, izolált.
• Ógörög kisbetű, minuszkula csak a 9. sz.-ban alakult ki.
Ciril és latin írás
• Latin írás a görög és etruszk írásból fejlődött.
• Ciril írás: Bulgáriában, 9. sz.-ban, egyszerűbb, mint a glagolita, görög unikálisból fejlődött, Kliment, Metód tanítványa fejlesztette.
A betűírások kialakulásának folyamata
Latin betűk fejlődése
• Római írás a görögből alakul, Kr.e. 7.század• Ebből és az etruszkból alakul a latin betű• Latin írás alakulásának főbb korszakai
– Római írások: Kr.e. VI. Sz. – Kr.u. VI. Sz.– Regionális írások: VI. Sz. – IX. Sz.– Karoling íráskorszak: IX.sz. – XII. Sz.– Gótikus íráskorszak: XII. Sz. – XV. Sz.– Humanista íráskorszak: XV. Sz. – XVI. Sz.– Újkori fejlődés: XVII, sz. -
Legrégebbi latin betűs emlék
• Praenestei fabula: Kr.e. VI. Sz.
Capitalis és uniciális betűformák
• Capitalis epigrafica: nagybetűs írás– Cap. Epigr. Monumentalis– Capitalis rustica
• Quadrata• Kurziva (Kr.e.I.Sz.)• Uniciális (IV.Sz.-tól)• Féluniciális (IV. Sz.)
Népvándorlás – Európában hanyatlás, ír és brit szerzetesek őrzik az írásbeliséget, féluniciális
Capitalis rustica, V. Sz-ból.
Capitalis quadrata
Uniciális irás
Félunciális
Karoling kor – gót betűk
• Karoling minuszkula, gyorsabb betűvetést tett lehetővé
• IX. sz.-tól megtörnek a betűk, s kialakult a gót kurziva, azaz folyóírás, annak altípusa a bastarda, könyvmásolásra használták
Karoling minuszkula
Bastar írás
13. – 15. század
• Írásbeliség terjed• Rövidítések, kis-,
nagy-betűk• Humanista írás:
– Könyvírás: 10-11. sz.-i antiqua
– Folyóírás: humanista kurziva, kancellária írás (karoling minuszkula és gótikus írásból ered). Humanista kancelláriai írás
Humanista antikva
16. század: Fraktur
• Oklevelek, címsorok, kiemelés