a viszonyszÓk · 2020. 5. 4. · a viszonyszók fajtái: névelő a koalák ausztráliában...

A VISZONYSZÓK

A névelők és a névutók

Helyes vagy sem?

A Zoli már megint

puskázott.

A Hamupipőkét

feleségül vette a

herceg.

Az asztalatt bújt el

Morzsi.

Télóta betegeskedem.

Definíció helyett

A viszonyszók fajtái:

Névelő

A koalák Ausztráliában

élnek.

Névutó

Sikerült egy óra alatt

megírnom a leckét.

Kötőszó

Megtudtam, hogy holnap

lesz az ellenőrző.

Igekötők

Anya bejön a szobába.

Segédigék

Versenyezni fogunk.

Módosítószók

Persze, elkészítem az ebédet.

Esetleg elmennél a boltba?

A névelő fogalma és jellemzői

nem önálló szófaj

leggyakrabban egy főnév

előtt, vagy főnevet

tartalmazó szószerkezet

előtt áll

általában hangsúlytalan

toldalék nem járul hozzá

A névelő fajtái:

1.) Határozott névelő

- a, az

használata:

a beszélőnek pontos

elképzelése, terve van

tárgyakkal,

élőlényekkel, dolgokkal

kapcsolatban

Kérem azt a könyvet!

Válaszd a piros ruhát!

2.) Határozatlan névelő

- egy

használata:

a beszélő bizonytalan,

tanácstalan

Kérek egy könyvet.

Válassz egy ruhát!

1.) NEM HASZNÁLUNK NÉVELŐT

A) személynevek előtt

Hiányzik a Kovács Péter. = Hiányzik Kovács Péter.

A Laci a barátom. = Laci a barátom.

B) földrésznevek, országnevek, államnevek,

városnevek előtt

Szülőfalum a Csantavér.= Szülőfalum Csantavér.

2.) HASZNÁLUNK NÉVELŐT

A) jelzős személynevek előtt:

A szorgalmas Kovács Péter hiányzik.

A mosolygós Laci a barátom.

B) csillagok, tájegységek, utcák, terek, természetes

földrajzi alakulatok és az intézmények neve előtt:

Központi csillagunk a Nap. A Vadász utcában

található az iskola. A Széchenyi iskolába járok.

Rajsli Ilona-Kávai Bózsó Ildikó: Magyar nyelv

gyakorló nyelvtan/ 119.oldal/ 1. feladat

A lány az ablak alatt állott, titkon, hogy senki meg ne

lássa. Hát abból a kis fadarabból kijő egyszer csak

egy tündérlány, kezd sepregetni a házban. (Illyés

Gyula: A háromágú tölgyfa tündére)

A lány az ablak alatt állott, titkon, hogy senki meg ne

lássa. Hát abból a kis fadarabból kijő egyszer csak

egy tündérlány, kezd sepregetni a házban. (Illyés

Gyula: A háromágú tölgyfa tündére)


gyakorló nyelvtan/ 120.oldal/ 2. és 3. feladat

2. Mikor határozott és

mikor határozatlan?

_A__ zentai kőkecske

_A__ nyúl meg _a__ teknős

__Egy_ búzaszem története

_A__ repülő osztály

__Az_ állatok nyelvén tudó

juhász

3. Húzd át a feleslegesen

használt határozott

névelőt!

A Bélát is meghívjuk a

találkozóra.

A szorgalmas Csillát

megdicsérték.

A Bodrit is etesd meg!

A Columbo különös

detektívfigura.

A Belgrádot is elérte a

hóvihar.



5. Húzd át a helytelen

megfogalmazású

mondatot!

Arany János egy nagy költő

volt.

Arany János nagy költő volt.

Egy keveset vártam rád.

Keveset vártam rád.

Ez egy jó trükk volt.

Ez jó trükk volt.

Kérek egy kis zsebpénzt.

Kérek kis zsebpénzt.



6. Névelő vagy mutató névmás?

Az a véleményem, hogy már nem tudjuk behozni a

hátrányt. – MUTATÓ NÉVMÁS

Az első eredmények semmi jóval nem bíztatnak. -

NÉVELŐ

A kellemes meglepetésnek mindenki örül. - NÉVELŐ

Az lesz a legszebb ajándékod, ha jól tanulsz! –

MUTATÓ NÉVMÁS

A névutó fogalma és jellemzői

Nem önálló szófaj.

Névszók (rendszerint

főnevek) után állnak.

A névszókkal együtt a

cselekvés, történés,

létezés körülményeit

fejezik ki.

A névutók fajtái:Rajsli Ilona-Kávai Bózsó Ildikó: Magyar nyelv gyakorló nyelvtan/

121.oldal/ 1. feladat

1. Figyeld meg, milyen körülményt

fejeznek ki az alábbi szöveg

névutós névszói! Próbáld

kérdésekkel kiegészíteni!

Az expedíció még hajnal előtt

megindult. A sziklás hágón át az

Urál másik oldalára értek, ahol a

hanti kutatókkal együtt folytattát

az utat.

- hajnal előtt – a cselekvés ideje

(mikor?)

- a hágón át – cselekvés helye

(hol?)

- a kutatókkal együtt – a cselekvés

egyéb körülménye (kikkel?)



Csoportosítsd a leggyakoribb névutókat aszerint,

hogy milyen körülményt fejeznek ki!

alatt, gyanánt, hosszat, mögött, nélkül, kezdve, helyett, múlva,

között, fogva, óta, alá

HELY IDŐ MÁS KÖRÜLMÉNY

alatt hosszat gyanánt

mögött nélkül, kezdve helyett

között múlva, fogva, óta

alá



Gyakoroljuk a névutók helyesírását!

a) Pótold a hiányzó mássalhangzókat az alábbi

névutókban!

között, át, mellé, előtt, mellett, hosszat, mellől

b) Egészítsd ki magánhangzókkal a névutókat!

közül, alól, keresztül, mellől, fölül, mögül, elől



Miatt vagy végett?

Foglald mondatba a vévutót úgy, hogy a kérdésre

feleljen!

miatt – mi okból?

Nagyi rövidlátása miatt visel szemüveget.

végett – mi célból?

A török kiűzése végett sürgette a hadsereg felállítását.

Névutók a szólásokban és közmondásokban

Teher alatt nő a pálma.

Nem egy nap alatt épült

Buda vára.

Evés közben jön meg az

étvágy.

Eső után köpönyeg.

Két szék közül a pad alá esik.

Munka után édes a pihenés.

Helyesírásuk

1.) Az -ól, -ől végű névutókban mindig hosszú az -ó, -ő : alól, mellől, elől, felől

2.) Az -ul, -ül végű névutókban mindig rövid az -u, -ü: alul, hátul, belül, felül, mögül, keresztül, nélkül

3.) A legtöbb névutóban hosszú a szó végi –-tt (ha magánhangzó van előtte): alatt, fölött, között, mögött

KIVÉTEL: át, hosszat

4.) A névutókat mindig külön írjuk az előtte álló főnévtől!!!

Pl.: a ház előtt, a kert mögött, a suli elé, betegség miatt, hiba nélkül

Összefoglalás

Névelő: a, az, egy

Mindig a főnévvel együtt

szerepel. A mögötte lévő

főnév határozottságát vagy

határozatlanságát fejezi ki.

Névutó: alatt, gyanánt,

hosszat

A névszók után állnak, és velük

együtt a cselekvés helyét,

idejét és más körülményét

fejezik ki.

Házi feladat:

Rajsli Ilona-Kávai Bózsó Ildikó: Magyar nyelv gyakorló nyelvtan/

123.oldal/ 8. feladat

Köszönöm a figyelmet!

a viszonyszÓk · 2020. 5. 4. · a viszonyszók fajtái: névelő a koalák ausztráliában...

Documents