A tanév itt kezdődik! A közoktatási rendszer átalakulása

és az idegen nyelvek

Szálkáné Gyapay Márta

Vezetőtanár Toldy Gimnázium

szalkamarta@yahoo.co.uk

Miért volt szükség a NAT megújítására?

A nevelési oktatási folyamatban az értékelvűség

megerősítése

A kompetenciák és az közműveltségi elemek összhangjának

megteremtése

Köznevelés tartalmi egységének biztosítása

A kulturális javak, amelyekhez minden tanuló hozzáférhet

Közös műveltséganyag, közös nyelv

Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése

Az IKT szerepének újrafogalmazása

A köznevelés feladata és értékei - az élő idegen nyelvek tükrében

Élő idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen:

A nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz

A világ dolgaiban való megbízható, sokoldalú

tájékozódáshoz

A felelős, szabadon meghozott döntésekhez

A munkaerő piacon való boldoguláshoz

Saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez és

megbecsüléséhez

A kompetenciák és a tudás viszonya a

nyelvtanulásban

Alapvető a nyelvi készségek kialakítása

– Learning by doing

– Készségek transzferálhatóságának kérdése

– Meglévő sémákba illesztés

Ismeretek fontossága

– A kulturális értelmezés

– A kommunikáció közös nyelve, témakincse

Mi változott az élő idegen nyelvek esetében, és mi nem?

Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv

Világos célrendszert fogalmaz meg

Meghatározza a minimum követelményrendszert

Utakat nyit az emelt szintű érettségihez

Megerősíti a második nyelv tanulásának lehetőségét

Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel

A Közös Európai Referenciakeret (KER), mint a készségfejlesztés és tudásépítés modellje

Cselekvés központú megközelítés Közös Európai Referenciakeret. Nyelvtanulás, Nyelvtanítás,

Értékelés. Kulturális Együttműködési Tanács Közoktatási Bizottság Élő

Nyelvek Osztálya, Strasbourg. Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ

Kht., 2002.

Nyelvi Akkreditációs Központ honlapja.

http://www.coe.int/t/dg4/Linguistic/Source/Framework_EN.pdf

http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp

Az idegen nyelv tanulásának körülményei

Kötelezően a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell tanulni, de hamarabb is elkezdhető.

Az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül.

A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak ehhez, a tanulónak két idegen nyelvből kell használható nyelvtudásra szert tennie.

Igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás.

Esélyegyenlőség és nyelvtanulás

a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása

személyiségének képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése

illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása

a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek feltárása

motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása

egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása;

a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek megteremtése.

Műveltségi területek százalékos

arányai

1-4 (27.ó) 5-6 (28 ó.) 7-8 (31.ó) 9-10 (35 ó.) 11-12

Magyar 30-40 15-22 10-15 10-15 10

Id.nyelv 2-6 (1,6) 10-18 (3-5 ó) 10-15 (3-4,7 ) 12-20 (3,5-

5.25)

13

Matek 15-20 14-18 10-15 10-15 10

Em-társ 4-8 4-8 10-15 10-15 9

Em-term 4-8 6-10 15-20 15-20 10

Fö-körny - 4-8 4-8 4-8 -

Művész. 10-18 10-16 8-15 9-15 5

Info. 2-5 4-8 6-10 6-10 5

Életv-gy. 4-8 4-9 5-10 5-10 -

Tesi 20-25 20-25 15-20 15-20 10

Alapvető célok: Kommunikatív kompetencia

A tanulók tudják megoldani nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában.

A kommunikációképes nyelvtudás képessé teszi a nyelvtanulót valóságos helyzetekben, valóságos üzenetek cseréjére.

A kommunikatív kompetencia összetevői

Nyelvi kompetencia (szókincs, fogalomkörök, kiejtés stb. ismerete)

Szociolingvisztikai kompetencia (társadalmi érintkezés formái: stílus, hangnem ismerete)

Pragmatikai kompetencia (kommunikációs szándékok, szövegalkotás szabályai, kommunikációs forgatókönyvek)

Alapvető célok: Interkulturális kompetencia

Kultúrák különbségeinek és hasonlóságainak értelmezése, és nyitottság más kultúrák iránt.

Interkulturális készségek és ismeretek, melyek lehetővé teszik a különböző anyanyelvű emberek közötti hatékony kommunikációt.

Pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt.

Alapvető célok: Tantárgyi integráció

Az idegennyelv-tanulás olyan nyelvi, kulturális, szociokulturális, történelmi és interkulturális ismeretekkel gazdagíthatja a tanulót, amelyek más műveltségi területekkel érintkeznek.

Bizonyos tantárgyakat, vagy témákat idegen nyelven is lehet tanítani.

A tantárgyközi integráció a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi.

Az élethosszig tartó tanulás fontosságának a felismerésére.

Alapvető célok: Információs és kommunikációs technikák (IKT)

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítik a célnyelvi közösséggel való közvetlen kapcsolatot.

Élő és közvetlen hozzáférést biztosítanak a célnyelvi kultúrához.

Autentikus célnyelvi modelleket tesznek hozzáférhetővé.

Növeli a tanulók és a tanárok motiváltságát.

Elősegíti a pedagógiai innovációt és fejleszti a kreativitást.

Az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszközei.

A tanár és a nyelvtanuló szabadon válogathat és választhat a számára leghasznosabb források (nyelvi és civilizációs anyagok, szövegek, képek, audiovizuális anyagok) közül.

Alapvető célok: Nyelvtanulási stratégiák kialakítása

A tanulás belső motivációinak kialakítása, fejlesztése.

A tanulók cselekvő részvétele a tanulásban (learning by doing).

A tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek mozgósítása.

Az együttműködő (kooperatív) tanulás elősegítése.

Önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség támogatása.

Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

Tanulás, tanítás szervezése

A tanuló a nyelvtanulási folyamat során:

kapjon számára érthető információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről,

ismerje meg azoknak a forrásoknak a használatát (szótárak, kézikönyvek, nyelvtankönyvek, gyakorlóanyagok, elektronikus források stb.), amelyek az önálló munkában segítségére lehetnek,

fokozatosan sajátítsa el azokat a stratégiákat, amelyek segítik a kommunikációban és a szövegek értelmezésében,

munkájának rendszeres tanári értékelése mellet sajátítsa el az önértékelés módszereit.

Fejlesztési feladatok – nyelvi minimum szintek

Első élő idegen nyelv

• 4. évfolyam

KER szintben nem megadható

• 5-8. évfolyam

A2

• 9-12. évfolyam

B1

Második élő idegen nyelv

9-12 évfolyam

A2

Emelt szintű vagy két tanítási nyelvű képzés esetén megcélozható szintek

Első élő idegen nyelv

8. évfolyam

A2-B1

10. évfolyam

B1-B2

12 évfolyam

B2-C1

A NAT kettős üzenete

Második élő idegen nyelv

8.évfolyam

A1

10.évfolyam

A2

12. évfolyam

B1-B2

Háromszintű tantervi szabályozás 1

1. Nemzeti alaptanterv

–Általános feladatok és értékek

–Fejlesztési területek, nevelési célok

–Kulcskompetenciák

–Műveltségi területek

Három szintű tantervi szabályozás 2.

. Kerettantervek iskolatípusonként és oktatási szakaszonként

a nevelés és oktatás céljait,

a tantárgyi rendszert,

az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát,

a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit,

továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait,

és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.

Háromszintű tantervi szabályozás 3.

Helyi tanterv (Kerettantervi rendelet szabályozza)

Tanéves tagolás

Iskola helyi sajátosságai alapján

Értékelési rendszert kell mellé tenni

Kerettantervi szerkezet

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit

nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően

– lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl.

Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A

tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek

fejlesztési célként jelennek meg.

Órakeret

A javasolt óraszám

Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek,

szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően.

Tantárgyi fejlesztési célok

Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok

megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok

alapján.

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési

követelmények Kapcs. pontok

A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak

megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella

két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység

sajátosságai ezt indokolják).

Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges

fogalmi műveltség összetevőinek jelzése.

A fejlesztés várt eredményei a

két évfolyamos ciklus végén

Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

Az élő idegen nyelvi kerettanterv szerkezete

Tantárgyi bevezető

Az idegen nyelv oktatás célja

Szerepe a fejlesztési területekben és a kulcskompetenciákban

Nyelvi szintek meghatározása kétévenként első és második nyelvre

Táblázatok tartalmának magyarázata

Fejlesztési célok és feladatok két éves szakaszokra

Táblázatok készségenként (Nat, érettségi követelmények szerint)

Ajánlott témakörök

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

Táblázatok / dobozok felépítése

A kerettantervek rendszere egységes, de az élő idegen nyelveknél módosítani kellet egy kicsit a rendszeren, hogy bele tudjuk illeszteni a mi fogalmi rendszerünket

Nem témák, hanem készségek szerint töltöttük meg a dobozokat, mert az idegen nyelvnél ez a legfontosabb rendezőelv (de integráljuk a készségeket!)

Nem szerepelnek óraszámok, mert minden készség fejlesztése egész éven át folyik

Kulcsfogalmak helyett szövegfajták, szövegforrások szerepelnek

Készség táblázatok felépítése 1.

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció

Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál.

Tantárgyi fejlesztési célok

A tanuló egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál;

kérdéseket tesz fel kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre, illetve folytasson rövid párbeszédet;

megteszi az első lépéseket a célnyelv spontán módon történő használata útján;

képes tudatosan alkalmazni egyre több kompenzációs stratégiát, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét;

megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

Készség táblázatok felépítése 2.

A fejlesztés tartalma

Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel.

Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása.

Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, ill. ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel.

A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal).

Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel.

Beszélgetés során megértés hiányában ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, ill. szükség esetén saját a mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében.

Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása).

Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.

Ajánlott témakörök: egy példa

Ember és társadalom

Emberek külső és belső jellemzése

Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság

Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése

Ünnepek, családi ünnepek

Öltözködés, divat

Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők

Konfliktusok és kezelésük

Társadalmi szokások nálunk és a célországokban

Kapcsolódási pontok: a példa folytatása

Erkölcstan, etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok

Történelem/Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz

Életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás

Földrajz: biotermékek

Iskolatípusok – Kerettantervi mappák

10 db, egységes struktúrájú kerettantervi csomag kialakítása történt meg:

Alsó tagozat

Felső tagozat

Négy évfolyamos gimnázium

Hat évfolyamos gimnázium

Nyolc évfolyamos gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola (külön projekt keretében készült)

Két tanítási nyelvű iskolák

– Alsó-, felső tagozat

– négy évfolyamos gimnázium

További fejlesztések

Nemzetiségi iskolák

– alsó tagozat

– felső tagozat

– négy évfolyamos gimnázium

SNI kerettantervek

– alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

– felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

Óraszámok

4. évfolyam 2 óra

5-12 évfolyamok első és második nyelv 3-3 óra

Emelt szintű idegen nyelvi képzés 5-8. évfolyamon

Tantárgyak 5.

évf. 6.

évf. 7.

évf. 8.

évf.

Magyar nyelv és irodalom

4 4 3 4

Idegen nyelv 5 5 6 6 Matematika 3 3 3 3 Erkölcstan 1 1 1 1 Tört., társ. és államp. ismeretek

2 2 2 2

Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia – egészségtan

2 1

Tantárgyak 5.

évf. 6.

évf. 7.

évf. 8.

évf.

Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc / Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat

1 1 1

Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Felhasznált órakeret

27 27 31 31

Tantárgyak 9.

évf.

10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4

I. Idegen nyelv 5 5 5 5

II. Idegen nyelv 5 5 5 5

Matematika 3 3 3 3

Etika 1

Tört., társ. és

államp. ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia –

egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Tantárgyak 9.

évf.

10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Dráma és tánc /

Mozgóképk. és m. 1

Művészetek 2 2

Informatika 1 1

Életvitel és

gyakorlat 1

Testnevelés 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Felhasznált

órakeret 35 36 33 31

Emelt szintű idegen nyelvi képzés 4 osztályos gimnázium

Iskolák implementációs feladatai 2012 decemberig

A kerettantervek összevetése a helyi tantervvel:

Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő

- a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása;

- döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése;

- az értékelési rendszer kialakítása;

- a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele

Praktikus ötletek

Készség dobozok vannak minden szintre a különböző iskolatípusokban A1-től C1-ig.

Ha nagyobb óraszámot sikerül kialkudni, és magasabb szintre képeznek, össze lehet szedni a dobozokat új kombinációkban.

Lehet, hogy fognak készülni újabb mappák emeltebb szintekre, de addig…

Köszönöm a figyelmet!

Mindehhez jó munkát

Kívánunk!