A takarékos törvény jó alkalmazása

dr. Berencsi Tamás

A takarékos törvény jó alkalmazása

• a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. tv. (nem összetévesztendő a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvénnyel (a költségvetési alkotmányos szabályok egyik legfontosabb pillére)).

• Európában is napirendre került a kérdés (nem kifejezetten a közszférában): Az Európai Bizottság 2013. tavaszán készülő javaslata szerint a jövőben a részvényesek közreműködésével korlátoznák a túlzott mértékű menedzserfizetéseket (max. a fix fizetés 100% -a lehet bónusz).

2

A) Fogalma

A takarékos törvény jó alkalmazása

• Az állami tulajdonú társaságok pazarló, követhetetlen és inkoherens bérpolitikája: a közvéleményt joggal irritálták az olyan napvilágra került esetek, amikor néhány hetes, néhány hónapos munkaviszonyt követően több havi végkielégítéssel távoztak egyes cégek vezető tisztségviselői (törvény indokolása: „A törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vonatkozásában kíván eleget tenni a választópolgárok azon igényének, hogy a vezetői javadalmazás takarékos, átlátható, a valódi teljesítményt díjazó legyen. Ennek érdekében egyrészt törvényi szintre emeli a javadalmazás nyilvánosságára vonatozó szabályokat, korlátozza a különböző testületek létszámát, továbbá ésszerű korlátok közé szorítja a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak, valamint munkavállalóinak juttatásait)

3

B) A törvény háttere

A takarékos törvény jó alkalmazása • Cél: a nemzetgazdaság teherviselő képességéhez igazodó, a

nemzetgazdasági átlagkeresethez jobban közelítő vállalati bérpolitika kialakítása

• Költségvetési tervezhetőség: számos esetben a tervezetthez képest utólagos pótlólagos forrásigény jelentkezett a túlzó végkielégítések/jutalmak kifizetésére

• Joggal való visszaélés lehetőségeinek bezárása: az Mt. jogintézményeivel való visszaélés, pl. indokolatlan versenytilalmi záradékok, pár hónapos munkaviszonyt követő felmondásra több éves felmondási idő, a törvényit jóval meghaladó végkielégítés kikötése

• Az „állam rossz tulajdonos” szemlélet megerősödött a közvéleményben a kipattant botrányok miatt.

4

A takarékos törvény jó alkalmazása

• BKV Zrt: „Kocsis István szerint csak 2009-ben a BKV túlzó végkielégítés címén 822 millió forintot dobott ki az ablakon. A belső vizsgálat első körben csupán azokkal az esetekkel foglalkozott, amelyekben 10 milliósnál nagyobb összeggel távoztak a vezetők, s mintegy 100 ilyen szerződést talált. 48 esetben egyértelmű volt, hogy azok súlyosan hátrányosak a közlekedési cég számára. Ezt követően a vállalat még 2009-ben munkaügyi bíróságon támadta meg 31, többségében vezető beosztásban foglalkoztatott, közös megegyezéssel távozott egykori dolgozójának végkielégítését, sikertelenül.”

(figyelo.hu, 2012.07.17.)

5

C) A közvéleményben kialakult kép - botrányok

A takarékos törvény jó alkalmazása • DRV Zrt.: „R. Zoltán elnök-vezérigazgató 2006. év május

és november hónapban három-hárommillió forint végkielégítésben részesült, ugyanis R. Zoltánnal március 13-tól május 31-ig és június 1-től augusztus 31-ig is határozott idejű munkaszerződést kötöttek. A korábbi vezérigazgató-helyettest úgy nyugdíjazták 2008-ban, hogy ezzel egyidőben negyvenmillió forint jutalmat utaltak ki számára. A rendőrség lefoglalta azt a könyvszakértői jelentést is, miszerint 2008-ban a menedzsment 12 tagja összesen 265 millió forint bruttó jövedelemhez jutott.”

(Somogy Online, 2010.08.23.)

6

A takarékos törvény jó alkalmazása D) Szabályozási mechanizmusok:•Felelős állami vagyongazdálkodás, költségvetési tervezhetőség, hosszútávon is fenntartható működés iránti igény, a korlátoknak köszönhetően előre tervezhető legyen - az éves költségvetési törvény részeként – a cégek humán erőforrás, illetve bérköltsége: az állami és önkormányzati tulajdonú cégek vezetőinek és egyéb, bizonytalanul körülhatárolt munkavállalóinak fizetésével, illetve más járandóságaival kapcsolatos személyes adatok proaktív közzétételét elrendelő 175/2009. (VIII.29.) Korm. rendelet szabályainak törvényerőre emelése történt meg - a kormányrendeleti szabályokhoz képest új elem, hogy a törvény maximalizálta az állami tulajdonú cégekben az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság létszámát, továbbá fizetési plafont is bevezet.

•Az állami cégek teljes körére kiterjedő szabályozás (E.1.pont)

7

A takarékos törvény jó alkalmazása E) A TRV. FONTOSABB ELEMEI:

•Átfogó, egységes szabályozás:

kiterjed a többségi befolyás alá tartozó állami cégekre is, a többségi befolyás számítására „képletet” határoz meg a törvény (az MNB az egyetlen kivétel a törvény hatálya alól a bérmaximum, testületi tagok létszáma tekintetében, értelmező rendelkezések, 1. §): „a) köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam (...) többségi befolyással rendelkezik”•Testületi szervek létszámának maximalizálása:

IG 3-5 fő, kivételesen 7 fő, FB 3 fő, 200 MFt jegyzett tőke felett 3-6 fő (3-4. §§)

8

• Bérmaximum: IG elnöknél a minimálbér hétszerese, IG tagnál és FB elnöknél ötszöröse, FB tagok esetén háromszorosa, nem lehet különjuttatást kikötni, csak egy FB –tagság után jár javadalmazás (6. § (1) –(4) bekezdései), prémium csak valós többletteljesítmény esetén adható, a prémium nincs eleve „száműzve” a juttatási rendszerből; a megbízás megszűnésekor nincs különjuttatás; 1 fő max. egy VT –i /FB tagság után részesülhet javadalmazásban.

• Közzétételi kötelezettségek

1. Juttatások: 175/2009 (VIII.29.) Korm. r.-hez képest pontosítást jelentett a tak. tv., amely a vez. tisztségviselők, FB tagok, Mt. szerinti vez. állású m.vállalók, továbbá önállóan vagy másokkal cégjegyzésre/bszla feletti rendelkezésre jogosult m.vállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb m.vállalók körét határozza meg.

A takarékos törvény jó alkalmazása

9

A takarékos törvény jó alkalmazása 2. Egyes személyes adatok (2. § (1) –(2) bek: (1) „A köztulajdonban álló gazd.t. a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, az FB tagok, az Mt. 208. §-a szerint vez. állású mv.-k, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult mv.-k

a) nevét,b) tisztségét vagy munkakörét,c) munkaviszonyban álló személy esetében ca) a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve alapbérét, teljesítménybérét, valamint az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó teljesítménykövetelményeket,cb) az Mt.,KSZ, illetve a mszerz. alapján járó mértéket megjelölve a mv-ra irányadó végkielégítés, illetve felmondási idő időtartamát, cc) az Mt. 228. § alapján kikötött időtartamot és a kötelezettség vállalásának ellenértékét(versenytilalmi megállapodás – MNV által kezelt cégekben csak igen kivételes esetekben érvényesül), d) a Gt. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogviszony, valamint FB tagok esetén, da) a megbízási díjat, db) a megbízási díjon felüli egyéb járandóságokat, dc) a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatásokat.(2) A köztulajdonban álló gazd. t. a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján a másokkal együttesen cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult mv-k, valamint a mtató működése szempontjából meghatározó jelentőségű egyéb mv-k esetében az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott adatokat teszi közzé.Határidő: az azt megalapozó jogviszony létesítését követő 15 napon belül, ezt követően pedig a társaságiadó-bevallásra nyitva álló határidő utolsó napjáig.

10

A takarékos törvény jó alkalmazása 3. Megkötött szerz.-ek egyes adatai (2. § (3) –(5) bek.): A köztulajdonban álló gazdasági társaság gondoskodik a pénzeszközei felhasználásával, a vagyonával történő gazdálkodással összefüggő - a közbeszerzési eljárás értékhatárát elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezésének (típusának), tárgyának, a szerződést kötő felek nevének, a szerződés értékének, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamára vonatkozó adatoknak, valamint az említett adatok változásainak közzétehetővé tételéről.Kivétel: nemzetbiztonsági, honvédelmi érdekkel összefüggő beszerzések, államtitok, szolgálati titok (a nemzeti minősített adatokról szóló törvény terminológiáját „minősített adat” fogalma – a jogalkotó még nem vezette át a takarékos törvényen) – ezeket nem kell közzétenniHatáridő: A közzétételi kötelezettséget a szerződés létrejöttét, illetve az adatokban történő változás bekövetkezését követő 60 napon belül kell teljesíteni.

11

A takarékos törvény jó alkalmazása • Kötelező javadalmazási szabályzat (5. § (3) bek.):

a cégiratok között letétbe kell helyezni, ennek keretében az MNV –nél egységes javadalmazási mintaszabályzat a vagyonkezelt társaságokra.

• Felelősség az átláthatóságért:

A trv. szerint az adatok közzétételéért, hozzáférhetőségéért és hitelességéért a gazdasági társaság vezetője felel, a közzététel elmulasztása esetén a felügyeleti jogkört gyakorló szerv eljárása kezdeményezhető – jogutódlás esetén a közzétételi kötelezettség a jogutód vezetőjét terheli (2. § (7) –(8) bek.) . Minden adatkezelő a saját adatainak közzétételéért felel: a TASZ ezzel szemben 2009 –ben megfogalmazott kritikája szerint „nyilvánvaló, hogy egy állami nagyvállalat működtet saját honlapot, azonban egy kisebb önkormányzat betéti társasága nem biztos, hogy rendelkezik saját maga által kezelt internetes oldallal (…) ezért a kevés közpénzből is gazdálkodó cégek kénytelenek lesznek honlapot üzemeltetni (…) lényegesebben egyszerűbb lenne a tulajdonos állami vagy önkormányzati szervet kötelezni arra, hogy a saját honlapjára tegye fel az adatokat (…) így egyszerűen hozzáférhetőek lesznek az információk, hiszen minden, az adott állami vagy önkormányzati érdekeltségbe tartozó céggel kapcsolatos információ egy helyen megtalálható lenne.”

12

A takarékos törvény jó alkalmazása Önkéntes jogkövetés:a kemény szabályozási korlátok sem zártak be minden kiskaput, pl. ha a felek a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést választják, ha a jogviszony megszűnését megelőző egy-két évet mentesítési időnek nyilvánítják, és arra átlagkeresetet fizetnek, az ilyen tartalmú megállapodások formailag jogszerűnek minősülnek, ám elviekben helytelenek (törvény szelleme).

F) Tapasztalatok •az „álláshalmozás” tilalmának fenntartása indokolt

•a bérplafon és a külön juttatások fizetésének tilalma megtartandó (kltsgvetés tervezhetősége), ám a bérplafon emelése megfontolandó

•a közzétételi kötelezettségeknek a cégek döntő többsége maradéktalanul eleget tesz: image - javító hatás

•ügydöntő FB: 2. és + FB- tagságért nem jár juttatás, de az FB –tagok felelőssége ekkor is egyetemleges – ez valószínűleg alaptrv. -ellenes

13

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

www.mnv.hu