a táj fogalma az európai földrajzban
DESCRIPTION
Dr. Probáld Ferenc professzor emeritusz ELTE. A táj fogalma az európai földrajzban. (történeti vázlat). Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos konferencia ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Budapest, 2008. 11. 08. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A táj fogalma az európai földrajzban(történeti vázlat)
Dr. Probáld Ferencprofesszor emeritusz
ELTE
Magyar Tudomány Ünnepe 2008„Európa változó terei”Tudományos konferenciaELTE TTK Regionális Tudományi TanszékBudapest, 2008. 11. 08.
• Babits: „Tudomány és művészet … nagy dolgok: ők a világról való tudatunk legkincsesebb gyűjtőkamrái; a művészet az érzetek és érzések, a tudomány a belőle leülepedett fogalmak drága gyűjteménye.”
» (Nyugat, 1912)
A tájfestészet először Kínában alakult ki a kora középkorban. De a földrajzi tájfogalom az európai
reneszánsz művészetből ered (újfajta természet- és térszemlélet).
•Yi-Fu Tuan (1990): Az európai festőművészet hagyományos, tartós érdeklődése a realista ábrázolás iránt teljesen egyedülálló. Emiatt találták alkotásait különösen értékesnek a geográfusok, elsajátítván belőlük a természet, a tájak és emberek helyes, életteli szemléletmódját.”
Ma Yuan (13. század): táj. Tusrajz, selyemtekercsen, szigorú elrendezési kánon
Giotto (1267-1337): Szent Ferenc vizet fakaszt a kősziklából
A reneszánsz hajnala:a táj csupán háttérként jelenik meg; a térbeliség nem érzékelhető.
Giotto: Szent Ferenc kiűzi az ördögöket Arezzóból
A háttér ezúttalvároskép, térbeliségealig érzékelhető.
Leon Battista Alberti (1435): A festészetről
A lineáris perspektíva geometriai alapjainak lerakása; a térbeli tárgy síkba vetítése tájképfestészet, térképészet (különböző vetületek és perspektívák)
A perspektíva és képi elemek a térképi domborzat-ábrázolásban (Leonardo da Vinci, Christoforo Sorte)
-térképrészlet, 1600 körül-
Az ábrázolásmód hasonló formái ma is „divatosak” (pl. tengerfenék domborzata)
Tiziano (1485-1576): Európa elrablása
Annibale Caracci (1560-1605): A Szent Család menekülése Egyiptomba
A táj a főtéma,önálló műfaj
Jacob van Ruisdael (1628-1682): Holland táj szélmalommal
Jacob van Ruisdael (1628-1682):
Táj vízeséssel
Nicolas Poussin (1594-1665): Photiosz halála („árkádiai” táj)
Claude Lorrain (1600-1682): táj hajósokkal
Stourhead – angol kert: megtervezett ideális táj – 18. század
William Hodges (1744-1797): Cook kapitány hajói Tahitinél
Alexander von Humboldt (1769-1859)
A tájfogalom megjelenése a tudományban
• Humboldt: A képzőművészet, a költészet és a természettudomány között „ősi szövetség” áll fenn.
Az előbbiek t.i. a teljességre törekvő megismerés legfőbb ösztönzői.
• „A természet mindenütt, a Föld minden kis részletében a teljességet tükrözi vissza.”
• „A táj egy meghatározott vidék valamennyi tulajdonságát magában foglaló jellegét („Totalcharakter”) képviseli.”
• Következésképpen: a táj esztétikai kategóriából a tudományos megismerés tárgyává lesz.
A földrajz tájtudományi koncepciója
• A földrajz útkeresése a XIX. sz. alkonyán:– Elterjedéstani irányzat– Kapcsolattudományi irányzat– Tájirányzat
• Teleki Pál (1917): „A földrajznak a táj… individualitásában, egyszeriségének értékében sajátos tárgya van.” – „A földrajz legfőbb feladata, vezérelve a táj leírása.”
• Mendöl Tibor (1947): „A földrajz végső feladata mai felfogásunk szerint a tájak és a belőlük összetevődő egész földfelszín életének és arculatának magyarázó leírása.” (Az emberföldrajzé a műtáj leírása)
A földrajzi tájfogalom
• Teleki Pál (1936): „A táj a földfelszíni élet természettől való synthesise a Föld bizonyos pontján, területén… Nincs két egyforma táj a Földön… Ha a tájak egyéniségek, individuumok is, a Föld nincs belőlük sakktábla vagy puzzle-játék szerűen összetéve. A tájak csak ritka esetben határoltak egészen élesen, rendesen átmenetek vannak köztük, legtöbbször észrevétlenebbül olvadnak egymásba.”
• Marosi Sándor (1980): A táj a térnek a szomszédságtól elhatárolódó, egyéni sajátosságokkal rendelkező egysége. „Bár arculata a társadalom hatását is tükrözi, de térbeli alapja, határainak meghatározója a természeti tényezők összessége; ezért tudatunktól függetlenül létező objektív valóság.”
A jogalkotás tájfogalma
• Természetvédelmi törvény (1996) 6.§ (1): „ A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.”
• Európai Tájegyezmény (2000, Mo. 2005): „A táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki.”
A tájfogalom ellentmondásai
• Jelentéstani problémák a különböző nyelvekben (pl. Landschaft vs. landscape)
• Filozófiai kérdések: A táj objektíve létező és lehatárolható térkategória – avagy „az ember által egységes egészként érzékelt és értelmezett látvány, a szemlélő által definiált gondolati képződmény”, „intellektuális koncepció”?
• Létezik-e természetes (ill. az ember megjelenése előtt is létezett-e) táj – avagy a táj mindig „humanizált természet”?
• Alkalmas-e az egyedi jellegű táj arra, hogy tudományos kutatás tárgya legyen?
Itt az út köménnyel van burkolva, borsó terem a brokkoli-fákon, és a
kenyér-hegyek fölött karfiol-felhők gomolyognak.
Lehetséges, hogy a táj – és a tájfogalom – csupán „zöldség”? (Itt igen: nincs térbeli kölcsönhatás a „tájtényezők” között.)
Tájföldrajz, regionális földrajz: új lehetőségek a térinformatika
eszközeivel
• Enyedi György (2007): „A tájban egyszerre zajlanak le a természeti folyamatok és a benne működő társadalom élete. A geográfiának mindig megmarad a feladata, hogy ezt szintézisbe hozza. Ez a szintézis, ez a térlátásmód nagy erény, és a földrajztudományt modern szereppel is felruházza.”
• A földrajz művészet is! (Teleki, Hart stb.)
Vermeer van Delft (1632-1675): a geográfus
Köszönöm a figyelmet!