A Strukturális Alapok és egyéb

források működésének rendszere

2000-2020

Topa Zoltán

SZIE GTK RGVI

Az előadás főbb pontjai

- A kohéziós politika céljai

- A kohéziós politika eszközei

- A strukturális alapok

- Közösségi kezdeményezések

- Pólus program

Modern piaci viszonyok között a regionális fejlesztés hosszú távú céljai (FARAGÓ 1987):

1) Munkaalkalmak teremtése, a munkanélküliségi ráták mérséklése

2) A túlnépesedett városközpontokra nehezedő demográfiai nyomás csökkentése

3) A nemzeti erőforrások hatékony hasznosítása

4) A régiók közti indokolatlan fejlettségi különbségek mérséklése

5) A regionális kultúrák és identitás megőrzése, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek lakta területekre

6) A népesség és a környezet egyensúlyának a megőrzése, illetve helyreállítása.

A regionális politika eszközei

Pénzügyi ösztönzők (költségvetési

támogatások*, kedvezményes

hitelkonstrukciók, adókedvezmények)

Központi szabályozás (területi tervezés,

koncepciók)

Infrastrukturális beruházások

Szabad vállalkozási zónák

Miről szól? plusz támogatásokat kapnak a vállalkozások, azaz minden munkavállaló után 400 ezer forintos támogatást jelent új munkahely létesítése esetén.

A szociális hozzájárulási adó alóli kedvezmény

Ha a szabad vállalkozási zónákban egy vállalkozás új munkahelyet teremt, akkor munkahelyenként három évig részesülnek kedvezményben: az első két évben a teljes, a harmadik évben fele összegű szociális hozzájárulási adókedvezményt jelent.

47 járás (komplex programmal segítendők)

Pólus program A 2005. évben kiadott OTK-ban szerepel

Az 5 legnagyobb várost érinti Budapest után

A pólussá válás kritériumai:

• Régióját formáló, határon is átnyúló térszervező erővel rendelkezik

• Magas szintű K+F és innovációs funkciók jelenléte, ezen belül magas tudás-tartalmú gazdasági tevékenységek, széles kínálati palettájú egyetemi képzés jelenléte

• A város fejlődése, fejlesztése tágabb régiójában megfogalmazott fejlődési szükségletekre is választ jelent

• Erős együttműködés tágabb régiójának településeivel, térségeivel

• Méretéből adódó társadalmi, gazdasági (helyi piac) és politikai súly

• Magasabb igényeket is kielégítő kulturális, szolgáltatási kínálat jelenléte, a legmagasabban képzett munkaerőt foglalkoztatni képes munkahelyek nagyszámú jelenléte

Pólus program – milyen a jó

pólusváros? A pólus a régiót

- ellátja olyan speciális szolgáltatásokkal, kulturális kínálattal, stb., amit jelenleg még sok esetben csak a fő városban érhetnek el a vidéki állampolgárok, cégek, intézmények;

- szervezi gazdasági súlya, döntéshozatali és közigazgatási szerepe, valamint akár lobbiereje révén, tágabb régiójához fűződő sokszínű kapcsolatrendszerén keresztül;

- dinamizálja gazdaságilag, főképp a pólusba települt nagyvállalatok térségben kiépülő beszállítói hálózatain, pozitív „árnyékhatásán” keresztül;

- megtart erőforrásokat, mindenekelőtt a legmagasabban képzett munkaerőt, innovatív vállalkozásokat, amelyek eddig jelentős részben a fővárosba vándoroltak.

Pólus program - részcélok A fejlesztési pólusok megerősítése érdekében: A felsőoktatási intézmények és a régiók gazdasági

szereplői közötti sokrétű kapcsolatok erősítése a kölcsönös előnyök alapján, a munkaerőpiac képzési igényeinek szélesebb körű kielégítése;

Meghatározó és lehetőleg jelentős fejlődési perspektívával rendelkező ágazatokhoz, szakterületekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési kapacitásbővítése, tudásközpont szerepük megerősítése, melyen keresztül törekedni kell a K+F területi diverzifikációjának elősegítésére;

A pénzügyi, üzleti, menedzsment – tanácsadói, továbbá a közszolgáltatások színvonalának fejlesztése;

Az innovációs transzferintézmények, szervezetek hálózatának megerősítése;

Befektetési környezet javítása, proaktív, a magánszféra forrásait is bevonó településfejlesztési tevékenység ösztönzése.

A Strukturális Alapok célkitűzései 1994-1999 közötti időszakban

1. célkitűzés: Elmaradott régiók fejlődésének és szerkezeti alkalmazkodásának elősegítése (1 főre jutó GDP<75%)

2. célkitűzés: Az ipari hanyatlás által súlyosan érintett régiók helyzetének javítása (munkanélküliség, ipari foglalkoztatás>közösségi átlag)

3. célkitűzés: Küzdelem a tartós munkanélküliség ellen, a fiatalok és a munkaerőpiacról kiszoruló személyek társadalmi Beilleszkedése (25 évesnél idősebb aktív népességen belül a tartós munkanélküliek aránya>EU átlag)

4. célkitűzés: a munkavállalók alkalmazkodása az iparban és a termelési rendszerekben végbemenő változásokhoz a munkanélküliség megelőzését célzó intézkedések segítségével (tartós munkanélküliek között a 25 évesnél fiatalabbak aránya>átlag)

5/a. célkitűzés: a mezőgazdasági területek fejlődésének segítése a mezőgazdasági szerkezet átalakításának felgyorsításával (mg-ból származó jövedelem támogatása, fiatal gazdálkodók, gazdasági diverzifikáció)

5/b. célkitűzés: a mezőgazdasági területek fejlődésének és szerkezeti átalakulásának elősegítése a kedvezőtlen adottságú vidéki térségben (magas mg-i foglakoztatás, alacsony népsűrűség)

6. célkitűzés: az északi országok rendkívül alacsony népsűrűségű területeinek támogatása (8 fő/km2 alatti)

A Strukturális Alapok célkitűzései

2000-2006 között

1. Célkitűzés: az elmaradott régiók strukturális átalakítása (korábbi 1, 6, részben 5. célkitűzés)

2. Célkitűzés: a gazdasági és társadalmi szerkezetátalakulás alatt álló régiók (egyesíti a 2 és az 5. célt)

3. Célkitűzés: a munkaerőpiacon nehézséggel küzdő személyek (3, 4. célcsoport, a célzott lakosság számától függően minden tagállam kap bizonyos részt a forrásból, nem földrajzi kategória, hanem TÉMA, 2007-től megszűnt)

A Strukturális Alapok célkitűzései

2007-2013 között

Konvergencia Célkitűzés

(1 főre jutó GDP<75%)

Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatottság

Célkitűzés

(fennmaradó területek)

Európai Területi Együttműködés Célkitűzés

(határokon átnyúló együttműködés)

A strukturális alapok, 2000–2006 (1)

ERFA ESZA EMOGA-G HOPE

Európai

Regionális

Fejlesztési

Alap

Európai

Szociális

Alap

Európai

Mezőgazdasági

Orientációs és

Garanciaalap –

Garancia részleg

Halászati

Orientációs

Pénzügyi

Eszköz

•Infrastruktúra

•Befektetések

•KTF

•KKV

...

•Szakképzés

•Foglalkoztatás

i támogatások

...

•Vidéki

területek

fejlesztése

•Idegenforgalmi

befektetés

...

•Halászterülete

k fejlesztése

•A halászati

ipar

modernizálása

...

Kohéziós Alap

A 90% alatti

GNP-jű

tagállamok

számára

•Környezet-

védelmi és

közlekedési

(TEH)

infrastruktúra

(projektek

kiválasztása)

Közösségi programok

Az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozata

Cél: a tagállamok közötti együttműködés erősítése

Általános költségvetésből finanszírozzák

Csak tagállami szervezetek vehetnek részt

Socrates, Leonardo, LIFE, Youth, EU7, Culture 2000

A strukturális alapok és pénzeszközeik, 2000–2006 (2)

Közösségi kezdeményezések

INTERREG III EQUAL Leader+

Határon átnyúló,

transznacionális

és régióközi

együttműködés

A munkaerőpiacon

kialakult hátrányos

helyzet és

egyenlőtlenségek

leküzdése

Fenntartható

vidékfejleszté

si stratégiák

URBAN II

A hátrányos

helyzetű városi

térségek

fejlesztése

Strukturális alapok 2007 után

ERFA

ESZA

Kohéziós alap

Regionális egyenlőtlenségek

– Az EU27-ek lakosságának 10%-a él a legfejlettebb régiókban (az EU27-ek össz GDP-jének 19%-a)

– A lakosság 10%-a él a legkevésbé fejlett régiókban, ahol a GDP 1,5%-át állítják elő

– Konvergencia régiók: az EU27-ek GDP-jéből 12.5%-kal részesednek, míg a lakosságból 35%-kal

– Számos román és bolgár régióban van az 1 főre jutó GDP az EU átlag 25%-a alatt

Célkitűzések, Strukturális Alapok és eszközök 2007-2013

ERFA ESZA Kohéziós Alap Konvergencia

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

Európai Területi Együttműködés

ERFA

ERFA

ESZA

Célkitűzések Strukturális Alapok és eszközök

infrastruktúra,

innováció,

beruházások stb.

szakképzési,

foglalkoztatási

támogatások stb.

Tagállamok, ahol

GNI/fő 90% alatt

környezeti és

közlekedési

infrastruktúra,

megújítható energia

minden tagállam és régió

Strukturális alapok 2014 után:

Strukturális és beruházási alapok

ERFA

ESZA

Kohéziós Alap (erre a három alapra 322

milliárd Euró jut)

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Alap

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

Gyakorlati feladat - problémaelemzés

Miben jelentenek problémát a következők? Őshonos állatfajok megvédése Vérhiány a kórházakban

Egy francia város (Muette) tervezése során (1970-es évek) a település egyes részeit szándékosan távolra helyezték a nagyobb utaktól (a nagy forgalom elkerülése végett)

A társadalmilag kirekesztett férfiak (pszichológiai betegségekből eredő) egészségügyi problémái

Elmaradott (és periférikus helyzetű) kistérségek vállalkozásokkal kapcsolatos problémái (nem elég vonzóak a vállalkozások számára)

A cigányság társadalmi integrációjának alacsony foka A helyi termékek visszaszorulása A közlekedési hálózat elégtelensége (tömeg- és egyéni

közlekedés) A kerékpáros közlekedés alacsony kihasználtsága

A környezeti nevelés elégtelenségeiből fakadó problémák Egy probléma elemzése – ez hf legközelebbre

(http://www.eukn.eu/e-library/)

Köszönöm a figyelmet!