a slutsky-egyenletkgt.bme.hu/files/bmegt30a003/bmegt30a003_-_2019-10-07_5...2019/10/07 · az 1....

KÖZGAZDASÁGTAN I.BMEGT30A003

HÉTFŐ: 8:15–10:00 (Q-II)HÉTFŐ: 10:15–12:00 (QAF14)

FOGYASZTÓI MAGATARTÁS 2.A SLUTSKY-EGYENLET

6., 8., 9.5.–9.9. ÉS 14.8. FEJEZETEK

Dr. Ligeti Zsombor

[email protected]

Fogadóóra: Hétfő 12–14, QA215

2019. 10. 07. BMEGT30A003 - Ligeti Zsombor 1

TARTALOM

1. FOGYASZTÓI VÁLASZ A VÁLTOZÓ LEHETŐSÉGEKRE1.1. (PÉNZ)JÖVEDELMI HATÁS (JH):

(ICC és ENGEL-GÖRBE)

1.2. TELJES ÁRHATÁS (TH):(PCC és EGYÉNI KERESLET)

1.3. ÁRVÁLTOZÁS HELYETTESÍTÉSI HATÁSA (HH)

2. A TELJES ÁRHATÁS FELBONTÁSAI2.1. HICK-FÉLE FELBONTÁS2.2. SLUTSKY-FÉLE FELBONTÁS2.3. KÉSZLETJÖVEDELMI HATÁS (KJH)

3. PÉLDÁK/ALKALMAZÁSOK


1. FOGYASZTÓI VÁLASZ A VÁLTOZÓ LEHETŐSÉGEKRE


1.1. (PÉNZ)JÖVEDELEMI HATÁS (JH)Ha a keresleti függvények: 𝑥1 = 𝑥1 𝑝1, 𝑝2, 𝑚 ; 𝑥2 = 𝑥2 𝑝1, 𝑝2, 𝑚 , akkor a jövedelemváltozás (m’–m = ∆m) keresletre (∆ x1) gyakorolt hatása:

• az (x1, x2) terében:– Jövedelem-fogyasztás görbe (income consumption curve, ICC) = jövedelem-ajánlati

görbe (income offer curve) = jövedelemnövekedési ösvény (income expansion path, IEP) mutatja

• Változatlan átváltási arány esetén: 𝑀𝑅𝑆𝑥1𝑥2 =𝑑𝑥2

𝑑𝑥1=

𝑝1

𝑝2= áll. 𝒙𝟐 𝒙𝟏

• az (m, x1) terében:– az ENGEL-görbe (𝒙𝟏 𝒎 ) mutatja (𝑥2 𝑥1 esetén)

• Normál jószág esetén a meredeksége : ∆𝒙𝟏

∆𝒎> 0 (létszükségleti, luxus)

• Alsóbbrendű (Inferior) jószág esetén : ∆𝒙𝟏

∆𝒎< 0

• Inferior: krumpli, párizsi (gyenge minőségű termék)– Nem a teljes jövedelem tartományon inferior– Csak másik termékhez viszonyítva lehet inferior


Alsóbbrendű (inferior) javak– ha m jövedelem nőtt –


JH

Karácsonyi ajándék?

BMEGT30A003 - Ligeti Zsombor 62019. 10. 07.

• Ajándék „adók” 438,2$-t fizettek• A „kapók” 313,4$-ra értékelték

Konvex preferenciák esetén• Ha Y a PÉNZ és X az AJÁNDÉK• Csak ajándék utalvány T pont• Csak pénz V pont, de a pénz (Y) egy

része átváltható, hogy magasabb legyen a hasznosság R pont

• De az ajándék = figyelmesség, rászánt idő

Joel Waldfogel (1989): The Deadweight Loss of Christmas. AER Vol. 83. 1328-1336

1.2. TELJES ÁRHATÁS (TH)

Ha a keresleti függvények: 𝑥1 = 𝑥1 𝑝1, 𝑝2, 𝑚 ; 𝑥2 = 𝑥2 𝑝1, 𝑝2, 𝑚 , akkor az árváltozás (p1’–p1 = ∆p1) keresletre (∆ x1) gyakorolt hatása:

• az (x1, x2) terében:– Ár-fogyasztás görbe (price consumption curve, PCC) = ár-ajánlati görbe

(price offer curve) = árnövekedési ösvény (price expansion path, PEP) mutatja

• Változatlan jövedelem esetén: m = áll. 𝒙𝟐 𝒙𝟏• az (p1, x1) terében:

– Az egyéni keresleti görbéje (x1(p1)) mutatja (𝑥2 𝑥1 esetén)

• Közönséges jószág esetén: ∆𝒙𝟏

∆𝒑𝟏< 0

• Giffen-jószág esetén: ∆𝒙𝟏

∆𝒑𝟏> 0

• Giffen-jószág: megsérti a „kereslet törvényét”. – Csak korlátozott tartományon


Giffen-jószágok– ha x1 (relatív)ára, px1 csökken –

• patkányok/galambok

• Mérő László példája


TH

1.3. AZ ÁRVÁLTOZÁS HELYETTESÍTÉSI HATÁSA (HH)

• Helyettesítési hatás (HH): cserearány változásának, ∆𝑝, keresletre gyakorolt hatása

Az 1. jószág Slutsky-féle keresleti függvénye: 𝑥1𝑆 𝑝1, 𝑝2, 𝑥1, 𝑥2,

• A viszonyítási pont:Hicks-féle: az eredeti hasznossági szint (U)Slutsky-féle: az eredeti fogyasztói kosár

𝑚′ = 𝑝1′𝑥1 + 𝑝2𝑥2

𝑚 = 𝑝1𝑥1 + 𝑝2𝑥2∆𝒎 = 𝒙𝟏∆𝒑𝟏


∆𝑥𝑠

∆𝑝

Helyettesítési hatás (HH)– ha x1 (relatív)ára, px1 csökken –

HH mindig negatív, ∆𝑥𝑠

∆𝑝< 0


HHHH

2. A TELJES ÁRHATÁS FELBONTÁSAI JÖVEDELMI ÉS HELYETTESÍTÉSI HATÁSRA


2.1. HICKS-FÉLE FELBONTÁS– ha x1 (relatív)ára, px1 csökken –


HH

TH

JH

Támogatás vs utalvány

• Látszólag nincs különbség.


Mikor jobb az utalvány?

• Nem szándékolt hatás.


2.2. SLUTSKY-FÉLE FELBONTÁS– ha x1 (relatív)ára, px1 csökken –


𝑚′ = 𝑝1′𝑥1 + 𝑝2𝑥2

𝑚 = 𝑝1𝑥1 + 𝑝2𝑥2∆𝒎 = 𝒙𝟏∆𝒑𝟏

2.2. SLUTSKY-FÉLE FELBONTÁS– ha x1 (relatív)ára, px1 csökken –


Miért utazik Kenyába a nyugdíjas gázáremelésnél?

Miért éheznek jobban a gyerekek a havi rendszerességű családi étkeztetési támogatás esetén?


2.2. SLUTSKY-FÉLE FELBONTÁS• Legyen p2=1. kereslet: x(p,m), Tudjuk: ∆𝒎 = 𝒙𝟏∆𝒑

TH = HH + JH∆𝑥 = ∆𝑥𝑠 + ∆𝑥𝑛

• 𝑥 𝑝′, 𝑚 − 𝑥 𝑝,𝑚 = 𝑥 𝑝′, 𝑚′ − 𝑥 𝑝,𝑚 ++ 𝑥 𝑝′, 𝑚 − 𝑥 𝑝′, 𝑚′

• 𝑥 𝑝′, 𝑚 − 𝑥 𝑝,𝑚 = 𝑥 𝑝′, 𝑚′ − 𝑥 𝑝,𝑚 −− 𝑥 𝑝′, 𝑚′ − 𝑥 𝑝′, 𝑚

• ∆𝑥 = ∆𝑥𝑠 − ∆𝑥𝑚

∆𝑥

∆𝑝=∆𝑥𝑠

∆𝑝−∆𝑥𝑚

∆𝑝=∆𝑥𝑠

∆𝑝−∆𝑥𝑚

∆𝒎𝒙𝟏


𝟏

∆𝒑=𝒙𝟏∆𝒎

Következmény

Minden Giffen inferior, de nem minden inferior Giffen!


2.3. KÉSZLETJÖVEDELMI HATÁS (KJH)

• Az m = pénzjövedelem.

• Induló készlet: W(w1, w2)

• (Bruttó) kereslet: x1, x2

• Nettó kereslet (túlkereslet): x1–w1 , x2–w2

• Készletjövedelem:

p1w1+p2w2 ∆p1

10Ft/M∙10M + 20Ft/R∙10R =300

ahol M = MOL

R = Richter részvény


KÉSZLETJÖVEDELMI HATÁS– ha x1 (relatív)ára, px1 csökken –

•∆𝑥

∆𝑝==

∆𝑥𝑠

∆𝑝+

∆𝑥𝑚

∆𝒎𝒘𝟏 − 𝒙𝟏

• Eladó: 𝒘𝟏 − 𝒙𝟏 > 𝟎

• Vevő: 𝒘𝟏 − 𝒙𝟏 < 𝟎


3. PÉLDÁK/ALKALAMZÁSOK


3.1. Egyéni munkakínálati görbe


3.2. Túlóra vs béremelés


3.3. Inferior jószág-e a gyermek?


MIT TANULTUNK MA?


• Fogalmak:

– Normál, inferior, Giffen-jószág, Engel-görbe, ICC, PCC, stb.

• Teljes árhatás elméleti felbontásai

TH=HH+JH (+KJH)

– Hicks-féle

– Slutsky-féle

a slutsky-egyenletkgt.bme.hu/files/bmegt30a003/bmegt30a003_-_2019-10-07_5...2019/10/07 · az 1....

Documents