a prezentáció felépítése elmélet és gyakorlat 1. rész kutatási koncepció (vázlat) 2....

Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben

Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam

A prezentáció felépítése Elmélet és gyakorlat 1. rész Kutatási koncepció (Vázlat) 2. rész - Kutatás (általános séma) - Értékelés, elemzés (általános séma) - Egészséghatás vizsgálat (EHV) 3. rész Gyakorlati példa / A pozitív mentális

egészség támogatása csecsemő-, kisgyermek- és iskolás korban

Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam

1. rész: Kutatási koncepció /Vázlat/

A szociológia módszertana

Az adatgyűjtésnél és az elemzésnél is figyelemmel kell lenni a vizsgált téma, probléma

történetileg kialakult sajátosságaira.Különböző eszközök felhasználásával információk, adatok összegyűjtése

/ezek révén minél jobban megismerni az emberek viselkedésének törvényszerűségeit./

Legkézenfekvőbb módszer: a tapasztalat, a megfigyelés. /Számos előnye és hátránya lehet./

Fontos eleme az összehasonlítás, melyből felvetődik a következő kérdés: melyek e

különbségek okai? Felderítő kutatások,leíró kutatások, magyarázó

kutatások.


A kutatás menete

A kutatási probléma meghatározása. /Pontosan definiálni kell, hogy a vizsgálni kívánt

társadalmi jelenség mely aspektusával foglalkozunk./

Elemzési egységek és az időfaktor kiválasztása. /Egyes ember, csoportok, szervezetek/ Korábbi eredmények áttekintése A hipotézis megfogalmazása /Ez a mi előzetes elképzelésünk, a kutatás ezt

megerősítheti, vagy akár meg is cáfolhatja./ Konceptualizálás és operacionalizálás /Pontosítani a fogalmakat és az ezek mérésére

szolgáló technikákat./


A kutatási módszerek kiválasztása

/Kérdőíves adatfelvétel (survey), ill. interjú/

Mintavétel /A teljes populációból egyenlő esélyt kell biztosítani, hogy a mintába bekerüljön./ A valószínűségen alapuló mintavétel típusai: egyszerű véletlen mintavétel, rétegzett mintavétel, többlépcsős csoportos mintavétel.

Adatgyűjtés. A kutatás egyik legfontosabb szakasza.

Fontos, hogy az adatgyűjtés megfelelő legyen, a kapott információk mennyiségileg és minőségileg is megfeleljenek a kutatás céljaira.

Elemzés és értékelés. /Az adatokat elemezhető formába kell hozni kódolással, majd számítógépes felhasználásra alkalmas formában történő rögzítéssel. Érvényesség !/

Az eredmények közlése.


Az információkereső és –gyűjtő módszerek

Megfigyelés, kísérlet, tartalomelemzés, interjúk, /célzott, mély, személyes, csoportos/ kérdőívek /survey/

A kérdőívek összeállítása és a kérdések megfogalmazása, a szerkezete, típusa: önkitöltős - kérdezőbiztos.

Az információt feldolgozó módszerek közül az egyváltozós és a többváltozós elemzési eljárások segítenek az eredmények feldolgozásakor.

Felhasznált irodalom: Bőhm A.- Kulcsár L.: Társadalmi alapismeretek /EKTF Líceum Kiadó, Eger, 1997

PTE-ETK előadás jegyzetek (Kutatás módszertan alapjai – Dr.Jeges Sára)


2. rész: Kutatás (általános séma)

Kutatási módszerek:

A vizsgálatok főbb típusai- Probléma megfogalmazó vagy felderítő célú- Leíró jellegű- Magyarázó jellegű

A módszerválasztás kritériumai - megbízhatóság - érvényesség - kutatás célja - viselkedés (probléma) aspektusai

Adatgyűjtési módszerek I. - kvalitatív - kvantitatív


Adatgyűjtési módszerek II. - Dokumentum-elemzés kvantitatív tartalomelemzés - Megfigyelés stukturálatlan (résztvevő(k) megfigyelése stukturált

Adatgyűjtési módszerek III. - Kísérlet - Kérdezés kérdőíves lekérdezés interjú-készítés fókuszcsoportos beszélgetés

Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1.

évfolyam

Az egészségfelmérésekbe tartozó információk A népesség jellemzésének fő szempontjai:

• nagyság; • kor és nem szerinti összetétel; • alapvető statisztikai adatok; • egészségi állapot; • egyenlőtlenségek (sérülékeny vagy hátrányos helyzetű

csoportok azonosítása); • életvitel; • életkörülmények; • társadalmi-gazdasági körülmények; • fizikai környezet; • fizikai és társas infrastruktúra; • népegészségügyi szolgáltatások és stratégiák (beleértve a szolgáltatások hozzáférhetőségét és minőségét).

Részletek: City Health Profiles: how to report on health in your city. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe, 1994.


A kutatási folyamat lépései

1. A probléma meghatározása 2. A szakirodalom áttekintése (kritikus értékelés) 3. A hipotézis megfogalmazása 4. A kutatási terv kidolgozása 5. A kutatás elvégzése 6. Az eredmények értékelése 7. A kutatási eredmények közlése


Beavatkozások (program) tervezése

MEGVALÓSÍTÁS


évfolyam

Az egészségvédelmi kezdeményezések értékelésének kerete

1. lépés: A program leírása 2. lépés: A problémák és a kérdések megfogalmazása 3. lépés: Az adatgyűjtési folyamat megtervezése 4. lépés: Adatgyűjtés 5. lépés: Az adatok elemzése és értékelése 6. lépés: Az ajánlások megfogalmazása 7. lépés: Az értékelés eredményeinek elterjesztése 8. lépés: Cselekvés


- Értékelés, elemzés (általános séma)

Elemzés: - mi alapján született a döntés? vezetők belső tartalékok

Területei, feladatai:- Egyes tevékenységek elemzése- Erőforrások kapacitás kihasználásának elemzése- Hibák okainak feltárása


Módszerei:

- Deduktív levezető módszerAz egészet részekre bontja és ok-okozati összefüggéseket

keres és vizsgál( Megjegyzés:Az ábrát „Barba papa” rugalmasságúnak kell

képzelni)


- Induktív

Egy részjelenségből következtet az egészre


Fajtái: (1., időtartam szerint)

- előkalkulációs elemzés (vezetői döntés előkészítés) - operatív elemzés (a végrehajtás szakaszában történő

elemzés, monitoring) - utókalkulációs elemzés (a végrehajtás után, hibák

feltárása, okok keresése

(2., terjedelme szerint) - átfogó (egy programot teljes egészében elemez, meta-

analízis) - részleges (részegységek, tevékenységek elemzése)

(3., dinamikáját tekintve) - statikus (álló: adott időpontban ilyen az állapota, „ez

van” - dinamikus (mozgó: változást fejez ki)


Folyamata: - adatok gyűjtése, rendszerezése, csoportosítása - mutatószámrendszer - elemzés, értékelés - javaslatok

Információ az értékeléshez, elemzéshez: Beszámolók, szakmai és laikus vélemények* Statisztikák, jogszabályok, kutatási eredmények,

szakirodalom, szakcikkek, tapasztalat

* információt nyújt: a résztvevőknek, a támogatóknak, színtér és szektor

szereplőknek, intézményeknek aktív passzív (legközelebb aktív lehet!)


- Egészséghatás vizsgálat (EHV)Mire hat?- Egyén – társadalom- Színterek – szektorok- (országok)

• Döntéshozás befolyásolása• Szakpolitikák befolyásolása

• Egészséghatékonyság• Költséghatékonyság• gazdasághatékonyság


évfolyam

Értékrendszer:Demokrácia, egyenlőség, fenntartható fejlődés, információk

etikus felhasználása, tudományos eredmények megalapozottságára a legnagyobb következetességgel

Kulcsfontosságú, hogy magára nézve mindenki felvállalja!

Működési elv:- Partnerség- Közösségi részvétel- Elszámoltathatóság- Független elemzés és értékelés- A munka etikai felügyelete- Átláthatóság


Környezeti-hatásvizsgálat (KHV) Stratégiai-hatásvizsgálat (SHV) Egészséghatás-vizsgálat (EHV) - előrenéző - jelenbeli - visszatekintő

EHV – szintje I.:1. Felmérés- EH további vizsgálata szükséges- EH további vizsgálata nem szükséges, mivel a H-ok jól

ismertek- EH további vizsgálata nem szükséges, mivel a H.

elhanyagolható 2. Egyeztetés- Feladatközök kiosztása- Jól tervezett, értékhű legyen- Módszertan, szerepei és felelősei világosan láthatók legyenek


3. Kiértékelés- Lehetőségek értékelése: pozitív? – negatív?- Eredmények szignifikanciája?- Olyan járható utak, melyek a pozitív eredményeket

növeli, a negatívakat csökkenti.- Bizonyítékgyűjtés – értékelés

4. Beszámoló- Rögzítés- EHV eredményeinek és bizonyítékainak közvetítése- Terjesztése- (egyeztetések, részbeszámolók)


5. Döntéshozatal- Szükséges változások (pos. növelés, neg. csökk.)- Mindenki bevonása- Elfogadás? Elutasítás? Megváltoztatás?

6. Monitorozás és értékelés- A folyamat értékelésére javaslatok- Ellenőrzés (foly.)- Bizonyítékalap kiépítése- EHV előrejelzés tesztelése- Káros hatások kiszűrése- Korrigálás- Eredmények megosztása


1-6. Kiértékelése- Gyors / részvételen alapuló – részvétel nélküli /- Közbenső- Átfogó

• Csinálva tanulni!• Tanulj másoktól!• Ültesd át az EHV-t a gyakorlatba!• Azonosítsd az EHV építőköveit városodban

(településeden, térségedben)!


évfolyam II. szint Egyeztetés- EHV-hoz szükséges ismeretek: szakértői, kutatói, menedzseri Az EHV potenciális érintettjei Az érintett népesség közösségeinek képviselői; • szomszédos közösségek képviselői; • a szakpolitika, program, projekt támogatói; • szakértők, akiknek a szakterülete fontos a politika, program,

projekt szempontjából; • a közszféra idetartozó dolgozói, ideértve a szolgáltató

személyzetet, például: beteglátogatók, orvosok, szociális munkások,

közösségfejlesztési szakértők, rendőrök, tanárok stb.; • az idetartozó magánszervezetek képviselői; • az üzleti, kereskedelmi szféra képviselői; • a politika, program vagy projekt végrehajtásában részt vevő

döntéshozók; • helyi választott politikusok (ha döntéshozóként nem

szerepelnek). Forrás: Ison, Erica. Resource for Health Impact Assessment: The Main Resource, Volumes I-II. (http://www.londonshealth.gov.uk/allpubs.htm#hia). London: NHS

Executive, 2000 (accessed 16 Feb. 04).


- KOMMUNIKÁCIÓ- A legszélesebb körben, minden elérhető

eszközt megragadva!

III. szint: hogyan lássunk munkához?- KIÉRTÉKELÉS

IV. szint: Előterjesztés (elemzés)- Helyzetelemzés (A népesség jellemző fő

szempontjai)- Egészségi hatások azonosítása- Egészségi hatások jellemzése- Bizonyítékok gyűjtése- - kvantitatív - kvalitatív


Az előterjesztések elemzésének fő szempontjai:

• tartalom; • értékek; • célok, célkitűzések; • politikai kontextus; • más szakpolitikákkal való kapcsolat; • prioritások, súlypontok; • célcsoportok, közösségek, népesség; • eredmények; • tervezett eredmények; • adott tényezők; • a hatékony végrehajtást akadályozó tényezők; • a politika és az EHV értékei közt feszülő lehetséges

ellentétek.

Forrás: ISON, E. Resource for Health Impact Assessment: The Main Resource, Volumes I-II. (http://www.londonshealth.gov.uk/allpubs.htm#hia). London: NHS Executive, 2000 (accessed 16 Feb. 04).


évfolyam

V. szint: Döntéshozatal

VI. szint: Monitorozás és értékelés - a folyamat értékelése - EHV hatékonyságának értékelése - Az egészséget érintő végeredmények értékelése

*****1. Tervezze meg az értékelést!2. Azonosítsa az értékelés kérdéseit, és a kutatási eszközöket!3. Állítsa fel a vezetést!4. Tervezze meg a terjesztést!5. Vegye számba a forrásokat, a költségeket és az

eredményeket!Felhasznált irodalom: - Az egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei: OEFI, Budapest,

2007/ 6. Kutatás-monitorozás, értékelés az egészségfejlesztésben / 7. Az egészséghatás vizsgálat / Dr. Kishegyi Júlia, Dr. Makara Péter, Dr. Vokó Zoltán

- PTE-ETK előadás jegyzet- Dr. Tigyiné Dr. Pusztafalvi Henriette

Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi

MSc. 1. évfolyam

3. rész: Gyakorlati példa A pozitív mentális egészség

fejlesztése csecsemő-, kisgyermek- és iskolás korúaknál

- Kik az egészségfejlesztés alanyai?

- Univerzális megközelítés: szélesebb csoport –előnyei, hátrányai

- Szelektív megközelítés: feltételezhető a mentális probléma

- Indukált megközelítés: akiknél szubklinikus jelei mutatkoznak

- Milyen színtéren történik az egészségfejlesztés?

- Család, óvoda, iskola, munkahely, egészségügy, közösségek

- Milyen problémakörrel foglalkozik?

Pl. alkohol-prevenció

Öngyilkosság-prevenció

Depresszió-prevenció


évfolyam

CÉL: A pozitív mentális egészség fejlesztése A társas érzelmi intelligencia fejlesztése csecsemő-,

kisgyermek- és iskolás korúaknál A pozitív mentális egészség hangsúlyozása azoknak a

pszichológiai és társas erőforrásoknak a fejlesztését emeli ki amelyek:

- hozzájárulnak a stresszel való megküzdéshez - a jobb alkalmazkodáshoz - a produktivitáshoz - a személyes és társadalmi jólléthez - a személyek optimális működéséhez- Szoros kapcsolatban áll a pozitív pszichológia

mozgalommal,amely a poz. érzelmeket, személyiségjellemzőket

(erősségek, és személyes értékek) és a poz. intézményeket (iskolák, óvodák, munkahely, közszolgáltatások) vizsgálják.


évfolyam

ami elvezet a személyek, csoportok és intézmények optimális működéséhez és fejlődéséhez.

A poz. mentális egészség összetevői: (Keyes, 2007) - pozitív érzelmek: - pozitív affektusok - az élettel való elégedettség - pozitív pszichés működés: (pl. pszichológiai jóllét) - önelfogadás - a személyes növekedés keresése - életcélok - környezeti hatóképesség - autonómia - pozitív kapcsolatok másokkal - pozitív társas funkcionálás - mások elfogadása - társas kapcsolatok kialakítása - hozzájárulás a közösség és mások jóllétéhez - érdeklődés a társadalmi és közösségi élet iránt - társas integrációÁrtó tényezők: felgyorsult élettempó, demokratizálódási folyamatok, információ robbanásTámogató tényezők: társas és érzelmi készségeket és képességeket,

kompetenciákat és társas és érzelmi intelligenciát növelő tevékenységek


évfolyam

fokozza a stresszel szembeni pszichés ellenálló képességet Hozzájárul a megelőzéshez (problémakör) erőszak, drog…

Több kontextusban: - Családi környezetben- Iskolában (egyéb intézményben)- Szabadidőben

Csecsemő és kisgyermekkorban:- biztonságos kötődés az alapja a társas és érzelmi

intelligenciának.- Meleg családi légkör- Anya – gyerek érzelmi egymásra hangolódása is alapfeltétel- Meleg, biztonságos légkör amely biztosítja a negatív érzelmek

kimutatását is- Befolyásolja a szülői nevelői stílus is

Fontos a későbbi érzelemszabályozó képesség szempontjából Kritikus pont! Figyelem a negatív érzelmi állapotra

megnyugtatás!


évfolyam

Kedvező:

- Azokat az érzelem megnyilvánulásokat korlátozni, amelyekkel másokat bántana

- Ne korlátozza a sérülékenységet sugalló érzelmek kimutatását (pl. félelem, szorongás)

- Szülő – gyerek közötti érzelmekkel kapcsolatos beszélgetések, az érzelmek tudatosságának fejlesztésében és az empátia fejlesztésében kulcsszerepet játszanak.

- Fontos az érzelmek megnevezése érzelmi válasz okának megnevezése, következménye

- A felnőttnek segíteni kell letisztázni és megérteni a gyermek érzelmi tapasztalatait.

- Fontos, hogy a szülők beszéljenek az érzelemszabályozás szükségességéről is. (Saarni, 2005)


évfolyam

Iskoláskorban

- A társas és érzelmi intelligencia fejlesztése elősegíti: - A jobb tanulmányi előmenetelt- Az állampolgári tudatosságot és részvételt- Csökkenti annak valószínüségét, hogy a diákok olyan

maladaptív és veszélyes viselkedésbe kezdjenek, mint az erőszak elkövetés, drog, a korai és nem biztonságos szexuális aktivitás (Graczik és mtsai, 2000)

- A társas és érzelmi intelligencia fejleszthető:- Az érzelmekkel kapcsolatos tudás növelésével- Érzelmi és társas készségek tanításával- Minden szociális tekintély taníthatja! - tanárok, nevelők - szülők - kortársak - média


évfolyam

Támogató környezet kialakítása: - a társas és érzelmi intelligencia fejlődését a támogató

iskolai és osztálylégkör alapozza meg Kedvező környezet: ahol a diákok kölcsönösen

támogatják egymást Segítőkészek Tekintettel vannak egymásra Szociális felelősséget mutatnak egymás iránt A tanárok minden egyes diákot az egyéni

teljesítőképessége birtokában támogatnak Az egyéni normaorientáció értelmében állítanak fel

velük szemben követelményeket Fontos a személyes kapcsolat kölcsönös bizalom! –

mely minden érzelmi és társas készség fejlesztésének alapkövetelménye (Jerusalem és Klein-HeBling,2002)


évfolyam

A társas és érzelmi intelligencia támogatásának módszerei:

Csecsemő- és kisgyermekkorban - szülői képességek tanítása - szocio-emocionális kommunikáció - pozitív érzelmek megosztásának gyakorlása

A szülői képességek fejlesztésének célja: - növelni az érzelmi melegséget - a gondozók, nevelők válaszkészségét és érzékenységét - az érzelmek fontosságának tudatosítását

Eszközök: - védőnői családlátogatások, tanácsadások - csecsemőgondozók, óvónők képzése - pozitív szülői viselkedéstréning kidolgozása a modern tudományos

eredmények és szemléletek tükrében Ismeretterjesztő anyagok anyáknak, nevelőknek és pedagógusoknak

az érzelmi fejlődésről, a társas és érzelmi készségek támogatását szolgáló családi környezetről


évfolyam

Iskoláskorban: - átfogó stratégiát igényel

Részei: - képzések - tréningek a tanárok számára a proaktív és interaktív

és a kooperációra épülő tanítási formák bevezetésére - szülők képzése a gyerek viselkedésének hatékonyabb

kezelésére - a tanulás elősegítésére, támogató otthoni környezet

kialakítására - A gyerekek személyközi problémamegoldó

képességének, az érzelmekről és azok szabályozásáról való életkornak megfelelő ismereteinek fejlesztése

- Barátságos iskolai és társas légkör kialakítása, ahol az iskolához való kötődés megerősödhet


évfolyam

A társas és érzelmi intelligencia fejlesztésének stratégiái:

- A társas és érzelmi kompetencia fejlesztésének módszerei önálló tárgyként való beépítése a védőnők, óvónők és pedagógusok képzésébe

- A szülők képzése a szülői készségek fejlesztését illetően, a képzés feltételeinek megteremtése, programok kidolgozása óvodáknak, iskoláknak

- Az iskola és a szülők közötti kapcsolat megerősítése - A pedagógusok által, a szülőknek tartott foglalkozások

kialakítása - Nemzetközileg ismert iskolai programok adaptálása és

hatásvizsgálata a társas és érzelmi intelligencia fejlesztésére


évfolyam

Várható hatás:

CSÖKKENŐ PROBLÉMAKÖR melyet egy újabb egészséghatás-vizsgálat

igazolhat, tehát, kezdjünk mindent az elejéről!


évfolyam

Köszönöm a figyelmet!

Felhasznált irodalom: Mentális egészségfejlesztési stratégia – pozitív egészségfejlesztés és primer prevenció / Módszertani

sorozatfüzetek /Budapest, OEFI, 2007) PTE ETK órai jegyzetek 2005, 2012 / Dr. Tigyiné Dr. Pusztafalvi

Henriette

a prezentáció felépítése elmélet és gyakorlat 1. rész kutatási koncepció (vázlat) 2....

Documents