a politikai tájékozódás forrásai magyarországon...2016/11/25 · 2 tartalom: a...

1

Mérték Médiaelemző Műhely

2016 november

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon

A médiastruktúra átalakulása előtti és az utána következő állapot

1

Mérték Médiaelemző Műhely

2016 november



A kutatás a Friedrich Ebert Stiftunggal együttműködve készült

Szakmai partner: Medián Közvélemény és Piackutató Intézet

Ildiko

Typewritten Text

Ildiko

Typewritten Text

2

Tartalom:

A médiastruktúra átalakulása – 3. oldal

Politikai érdeklődés, közéleti tájékozódás – 4. oldal

A közéleti tájékozódás forrásai – 4. oldal

Az internetes tájékozódás alternatív csatornái: facebook, blogok – 5. oldal

Bizalom, hitelesség – 6. oldal

Nyitottság a tájékozódás során – 7. oldal

A teljes kutatási anyag – 9. oldal

3

A politikai, közéleti tájékozódás feltárását célzó kutatást a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából

végezte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. Az adatok felvétele személyes megkérdezéssel

történt. A kutatás mintája 1200 fő, amely nem, életkor és iskolai végzettség szerint reprezentálja a

felnőtt magyarországi népességet.

A kutatás kérdései jórészt a 2014 őszén és 2015 tavaszán végzett hasonló kutatás kérdéseit ismétlik

meg, ezért az eredmények bemutatásának fókuszában a változások állnak.

A kutatás a Népszabadság kiadásának felfüggesztése előtt zajlott, a legnagyobb példányszámú politikai

napilap megszűnésének hatása még nem regisztrálható az eredményeken.

A médiastruktúra átalakulása

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tájékozódási, médiafogyasztási szokások

meglehetősen állandóak, még a médiastruktúrában, a tulajdoni viszonyokban és ezáltal a

tartalomban bekövetkezett változások is alig gyakorolnak hatást a fogyasztásra ilyen rövid

távon. A televízióból való tájékozódásra alig voltak hatással az elmúlt időszak változásai, a TV2

nézőinek száma lényegében változatlan; a „közszolgálati” csatornák ugyan veszítettek 5%

korábbi nézőt, de nyertek is közel ennyit.

A Magyar Nemzet elveszítette a változások miatt az olvasótáborának negyedét, de a politikai

napilap igen alacsony olvasottsága miatt ez összességében alig látható változás a teljes

népességet tekintve (1 százalék).

A HírTV veszített még kimutatható mértékben közönséget: a válaszadók 3 százaléka válaszolta,

hogy korábban nézte, és 5 százalékponttal alacsonyabb a jelenlegi nézők aránya a 2014-15-

ben mértnél.

A tulajdonviszonyok változásának hatásánál a jelek szerint lényegesebb (és gyorsabb) folyamat

a nyomtatott sajtótermékek, különösen a politikai napilapok jelentőségének visszaszorulása a

közéleti tájékozódásban. A megyei napilapok olvasóinak aránya az elmúlt évben 34-ről 24

százalékra csökkent. Összességében a politikai napilapokból és megyei napilapokból (ide értve

a korábbi Metropolt és a jelenlegi Lokált) az elmúlt években még a lakosság 47 százaléka

tájékozódott valamilyen gyakorisággal, jelenleg pedig már csak 33 százalékuk. A megyei

napilapok olvasóinak megfogyatkozása mellett ebben a folyamatban a Metropol megszűnése

is nagy szerepet játszik, de része a többi napilap ilyen távon nehezen kimutatható, de

folyamatos példányszámcsökkenése is.

A Magyar Idők rendkívül alacsony olvasottsággal lépett be a politikai napilapok piacára, így

nem tudta lényegesen befolyásolni ezeket a folyamatokat.

A megyei lapok közönsége legalább heti rendszerességgel tájékozódik valamely országos

médiumból is. A válaszok alapján a megyei lapok olvasói az egyéb médiumok fogyasztásában

nem mutatnak érdemi eltérést az átlagos hírfogyasztási szokásoktól. Nem állítható tehát, hogy

pusztán a megyei lapok közönsége a megyei lapok esetlegesen egyoldalú tájékoztatásával

szemben védtelenek lennének.

4

Politikai érdeklődés, közéleti tájékozódás

Ahogy összességében a médiafogyasztási szokások, úgy a politikai iránti érdeklődés is

meglehetősen állandó képet mutat az elmúlt években: egy 10 százalék alatti szűk kisebbség

érdeklődik nagyon a közéleti kérdések iránt, a lakosság közel kétharmada közepesen vagy kicsit

és közel egyharmad teljesen távol tartja magától a témát.

A felnőtt népesség kimagasló többsége kevésnek ítéli meg az általa tájékozódásra fordított időt

(82 százalék) és 40 százalékuk szerint ez az elmúlt években még csökkent is.

Ahhoz képest, hogy a felnőtt népesség harmadát egyáltalán nem érdekli a politika saját

bevallása szerint, viszonylag alacsonynak tekinthető azok aránya, akik a kutatás során adott

válaszaik alapján egyáltalán nem tájékozódnak: 8 százalék. További 14 százalékra jellemző,

hogy nem tájékozódik rendszeresen semmilyen forrásból. Figyelemreméltó az egyáltalán nem

vagy nem rendszeresen tájékozódók magas aránya a 30 alatti korosztályban (összesen 32

százalék). A fiatalok közélettől való elfordulása, távolmaradása évek óta kimutatható jelenség.

Nem meglepő módon a pártpreferenciával nem rendelkezők és a saját bevallásuk szerint a

politika iránt csak kicsit vagy egyáltalán nem érdeklődők körében az átlagosnál jóval magasabb

arányban találjuk azokat, akik nem fordítanak időt arra, hogy politikai, közéleti eseményekről

tájékozódjanak.

A közéleti tájékozódás forrásai

A televízió dominanciája a közéleti tájékozódás terén töretlen, de a nyomtatott

sajtótermékeket és a rádiót már egy ideje megelőzi az internet is ezen a területen. Az internet

a 18-29 évesek csoportjában megközelíti, de nem éri el a televízió jelentőségét: az internetet

az átlagosnál magasabb (44%), a televíziót pedig alacsonyabb arányban (53%) használják

tájékozódásra.

Még az internethasználók körében is megfigyelhető a televízió kiemelkedő szerepe: ebben a

csoportban a televíziót 88 százalék, az internetet pedig 75 százalék használja valamilyen

gyakorisággal tájékozódásra.

A televízió kizárólagossága a közéleti, politikai tájékozódásban az időseknél (60 éven felüliek)

és a legfeljebb 8 általános iskolai osztály végzettséggel rendelkezőknél gyakori jelenség (18,

illetve 24 százalék az egyes csoportokban).

Kizárólag internetről nagyon kevesen tájékozódnak, ők elsősorban a legfiatalabb, 30 év alatti

korcsoportból kerülnek ki (6 százalék).

A televízió tájékozódásban betöltött szerepe alapján nem meglepő, hogy a legtöbben ettől a

médiumtípustól válnának meg legnehezebben, de igen magas azok aránya, akik szerint, ha csak

egy típusból lehet tájékozódni, akkor az internet bizonyul a legfontosabbnak.

A televíziókon belül jóval nagyobb a ragaszkodás a kereskedelmi csatornákhoz, mint a

közszolgálatikhoz (48 vs. 8 százalék).

A televízióból történő tájékozódás új területe a sportcsatornákon megjelenő egyperces

híradók, amelyeknek azért szenteltünk figyelmet a kutatásban, mert a nagy sportesemények

(foci EB, olimpia) idején rendkívül széles tömegeket tudtak elérni. A kutatás tanulságai szerint

a felnőtt lakosság 59 százaléka szokott látni egyperces híradókat sportcsatornákon. Körükben

egyharmad azok aránya, akiket zavar és kétharmad azoké, akiket inkább nem zavar a jelenség.

5

A kormánypárti szavazókat zavarja legkevésbé, de viszonylag alacsony az érzékenység az

ellenzéki szavazók körében is.

A kutatásban megismert fogyasztási szokásokból kiindulva tájékozódási csoportokat,

klasztereket azonosítottunk a politikai, közéleti témában tájékozódók körében. Ennek

tanulsága, hogy van egy igen széles, rendkívül szűk körűen tájékozódó, a tájékozódók

csoportjának 46 százalékát kitevő réteg, amelynek médiafogyasztásában a televíziónak van a

legnagyobb szerepe. Szintén viszonylag széles réteget jellemez az internetközpontú

tájékozódás (36 százalék). Csaknem 10 százalék rendkívül széles körűen, hangsúlyosan mégis

rádióból tájékozódik – feltehetően autóban, illetve más tevékenységek

háttértevékenységeként –, és egy ugyanekkora csoport információszerzésében játszanak

kiemelkedő szerepet a politikai napilapok.

Az első, a szűk körű tájékozódással jellemezhető csoportba az idősek és alacsony

végzettségűek rendkívül magas hányada tartozik (66, illetve 74 százalék), tehát éppen az a

csoport, amelyre eleve a tájékozódás is az átlagosnál kevésbé jellemző.

Az internetközpontú tájékozódás leginkább a fiatalokat jellemzi, de a középkorúak és a fiatalok

közötti különbségnél jóval hangsúlyosabb a legidősebb (60 év feletti) korosztály lemaradása. A

magas iskolai végzettség is az internetre fókuszáló tájékozódásnak kedvez, a diplomások

körében többségben vannak (52 százalék) az ebbe a tájékozódási csoportba tartozók.

A széles körűen, de hangsúlyosan rádióból tájékozódók és a politikai napilapokhoz kötődők

csoportja ugyancsak a diplomások körében jelentősebb az átlagosnál.

A válaszadók pártpreferenciája a tájékozódási csoportokkal annyiban van összefüggésben,

hogy a különböző pártok szavazóinak átlagos életkora igen eltérő, így az életkor hatása

megmutatkozik a különbségekben: a Jobbik szavazói például az átlagosnál magasabb arányban

találhatók meg az internetközpontú fogyasztással jellemezhető csoportban. Fontos még

kiemelni, hogy a pártnélküliek 60 százaléka a szűk körű, leginkább televíziós fogyasztással

jellemezhető csoportba tartozik.

Az internetes tájékozódás alternatív csatornái: facebook, blogok

A facebook-használók aránya nem változott lényegesen az elmúlt évben: a két százalékpontos

növekedés nem tekinthető szignifikánsnak. Továbbra is nagyon karakteresen határozza meg a

jelenlétet a közösségi oldalon az életkor, és ennél valamivel kevésbé erősen, de szintén

határozottan az iskolai végzettség.

Enyhén nőtt az elmúlt évben a facebook-ot tájékozódásra, közéleti információszerzésre

használók aránya. Ennek eredményeképpen ma a felnőtt népesség 36%-a, a facebook-ozók 74

százaléka használja valamilyen gyakorisággal közéleti információk szerzésére a közösségi

oldalt.

A szavazói csoportok közül a Jobbik-szavazók körében volt kimagasló az elmúlt években a

facebook-jelenlét. Ez a különbség mára lényegében eltűnt. A különböző életkori csoportokon

belül sem kimagasló a jobbikosok facebook-aktivitása, tehát nem a szavazói csoport esetleges

átrendeződése magyarázza a változást. Inkább arról lehet szó, hogy a Jobbik egyre kevésbé van

kiszorítva a fontosabb médiumokból, egyre kevésbé szorul ki a facebook-ra.

Akárcsak magánál a facebook-használatnál, a facebook-on történő tájékozódásnál is

megfigyelhető, hogy a korábbi évekkel szemben már nem emelkedik ki a Jobbik-szavazók

6

aktivitása a többi szavazói csoporthoz képest. Jelenleg az ellenzéki szavazókra általában igaz,

hogy magasabb arányban tájékozódnak a facebook-on, mint a kormánypárti szavazók és a

pártnélküliek.

Nem változott az elmúlt évben a politikai, közéleti témájú blogokat olvasók aránya. A

blogolvasás az internethasználat elterjedtségével összefüggésben az átlagosnál jóval kevésbé

jellemző az idősekre és alacsony iskolai végzettségűekre. Amennyiben az internethasználók

körében vizsgáljuk ennek a két csoportnak a hátránya jóval kevésbé szembetűnő, de

fennmarad, tehát a műfaj önmagában jobban vonzza a fiatalokat és magas végzettségűeket.

Bizalom, hitelesség

A felnőtt népesség többsége (57 százalék) elégedetlen a tájékozódási lehetőségekkel, úgy

gondolja, hogy az egyik politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap. Ez pedig

jelenleg a válaszadók kétharmada szerint a Fidesz álláspontjának a túlzottan hangsúlyos

megjelenéséhez vezet. Figyelemreméltó, hogy még a kormánypárt szavazói körében is

többségben vannak azok, akik szerint a Fidesznek van jelenleg nagyobb befolyása a médiában.

A közbeszédben ma is fel-felbukkanó „baloldali liberális médiatúlsúly” helyett a közönség

egyértelműen kormánypárti médiatúlsúlyt érzékel.

Csak a kormánypárti szavazók között vannak többségben azok, akik elégedettek a tájékozódási

lehetőségekkel, de még körükben is csak 56 százalék vélekedik így. Az ellenzéki szavazók igen

kritikusak: a Jobbik nélküli ellenzék táborának 77 százaléka, a Jobbik-szavazók 70 százaléka

szerint elfogult a média.

A nagyarányú elégedetlenség ellenére elmondható, hogy a „közszolgálati” televíziók

hitelessége még ma is igen magas a válaszadók szemében. Spontán említette az összes

megkérdezett 33, a széles körben tájékozódók 44 százaléka, mint leginkább megbízható,

hiteles forrást. Még az ellenzéki szavazók között is viszonylag magas a közmédia

megbecsültsége információforrásként. Úgy tűnik, a „közszolgálati” jelleg a tájékoztatási

tevékenységgel kapcsolatos erőteljes kritikák ellenére is nagyon komoly hitelességnövelő

tényező, illetve a televízió mint médium jelentős hitelesítő erővel rendelkezik.

A hitelességi listát a teljes népesség körében az RTL Klub vezeti. Ez annyiban nem meglepő,

hogy a hitelesség kérdése szorosan összefügg a tájékozódásban betöltött szereppel: a

válaszadók jelentős hányada azokat a forrásokat jelölte meg hitelesként, amelyeket ő maga

használ, az RTL Klub pedig a legszélesebb körben használt információforrás. Az RTL Klub az

elmúlt időszakban maga is tudatosan erősített a közéleti tájékoztatásban betöltött szerepét.

Érdekesség viszont, hogy a TV2 jelentősen elmarad mögötte és meg is előzik a „közszolgálati”

csatornák.

7

Nyitottság a tájékozódás során

A lakosság negyedére jellemző, hogy saját bevallása szerint a saját politikai nézeteihez közel

álló hírforrásokat, véleményeket keresi a tájékozódása során. A válaszok alapján a többség

elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményeit is. A saját bevallásuk szerint

egyoldalúan tájékozódók aránya csökkent az elmúlt évben: 2014-15-ben 31 százalék volt.

A kormánypárti szavazók a válaszaik alapján kevésbé ragaszkodnak a saját oldaluk

álláspontjához. Leginkább a Jobbik-szavazókra jellemző, hogy azokat a tartalmakat keresik,

amelyek megerősítik a világnézetüket, véleményüket.

A rendelkezésünkre álló adatok lehetővé teszik, hogy utánajárjunk, valóban széles körben

szerez-e információkat a többség. A kutatás során vizsgált médiumokat statisztikai módszerrel

politikai oldalakhoz soroltuk. Ehhez azt vizsgáltuk, hogy szignifikánsan magasabb arányban

fogyasztója-e valamelyik szavazói csoport az adott médiumnak. Ezek után megvizsgáltuk, hogy

a válaszadók milyen oldalhoz közel álló tartalmakat fogyasztanak. Ennek tanulsága, hogy

összesen 31 százaléknál sikerült kimutatni, hogy különböző politikai oldalakhoz sorolható

médiumokból tájékozódik: 9 százalék mind kormánypárti, mind baloldali/liberális, mind

radikális jobboldali; 20 százalék kormánypárti és baloldali/liberális; 2 százalék pedig

kormánypárti és jobboldali radikális forrásokból is tájékozódik. Minden oldal véleményét a

konkrét médiumok vizsgálata alapján tehát csupán a lakosság 9 százaléka követi.

A felnőtt népesség több, mint ötödére jellemző, hogy csak kormánypárti forrásból tájékozódik,

a vizsgált forrásokból nem tájékozódókon kívül ez a legnagyobb csoport. A csak kormánypárti

médiumból tájékozódók csoportja valószínűleg köszönheti a számosságát annak, hogy a

közmédiát a fenti módszer alapján kormánypárti médiumként azonosítottuk, így azok a

rétegek, amelyeknek a tagjai elsősorban ehhez az információforráshoz férnek hozzá,

szükségképpen az egyoldalúan tájékozódók csoportját gyarapítják.

Azt láthattuk, hogy a Fidesz-szavazók saját bevallásuk szerint nyitottabbak, mint az ellenzéki

szavazók. A ténylegesen olvasott, hallgatott, nézett információforrások azonban cáfolják ezt

az összefüggést. A jelek szerint a kormánypárti szavazók igen nagy hányada (36 százalék) csak

kormánypárti forrásból tájékozódik, miközben a baloldali ellenzéki szavazók körében csak 14

százalék a saját oldal hírforrásaira korlátozódó tájékozódás, a Jobbik-szavazóknak pedig

mindössze 7 százaléka keresi egyoldalúan a jobboldali-radikális médiumokban az

információkat, véleményeket.

A kutatás kitért arra a kérdésre is, hogy a hírek, tudósítások és a vélemény jellegű tartalmak

közül melyek a népszerűbbek. Ennek tanulsága szerint kimondottan a véleményeket a lakosság

nagyon kis hányada preferálja (5 százalék); a többség inkább a híreket, tudósításokat (48

százalék), illetve mindkét típusú tartalmat (42 százalék) keresi. Sem a szocio-demográfiai

különbségek, sem a pártpreferencia mentén nem különböznek lényegesen a válaszadók ezen

a téren. A különböző korcsoportba tartozók között figyelhetünk meg szignifikáns különbséget,

a fiatalok és az idősek a középkorúakhoz képest jobban ragaszkodnak a hírekhez a

véleményekkel szemben.

A kutatás összességében azt mutatja, hogy a hírfogyasztási szokások viszonylag rugalmatlanok a

médiakörnyezetet, a médiatulajdonosi hátteret, sőt a hírszolgáltatás minőségét érintő változásokkal

szemben. A televízió a közönség információkkal való elérésének még mindig a kimagaslóan

legfontosabb eszköze, amit a közönség, legyen szó kereskedelmi vagy közszolgálati televízióról,

8

egyúttal a leghitelesebb médiumnak is tart. A nyomtatott sajtó tájékozódási forrásként folyamatosan

veszít a jelentőségéből, az online média a második legfontosabb hírforrásként stabilizálódott. A

Mediaworks felvásárlása kapcsán a figyelem középpontjába került megyei lapok továbbra is a

legnagyobb elérésű hírforrások a nyomtatott sajtón belül, de fogyasztóik az átlagosnál nem kevésbé

széles egyéb tájékozódási forrásokat vesznek igénybe. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye a

közszolgálati média jelentős szerepe és viszonylag magas hitelessége a hírforrások között, amit a

közmédia tájékoztatási tevékenységéről készült tartalomelemzések nem igazolnak.



2016. november 25.

Módszertan

• A kutatást a Mérték Médiaelemző Műhelymegbízásából a Medián Közvélemény- és PiackutatóIntézet végezte személyes megkérdezéssel, 1200 fősmintán. A minta a súlyozás után tükrözi a 18 éves ésidősebb magyarországi népesség összetételét.

• Az adatfelvétel ideje: 2016. szeptember 9-13.

• A kutatás részben megismételte a 2014-ben és 2015-ben elvégzett felmérés kérdéseit.

• Statisztikai hibahatár: a teljes mintát tekintve +/-3százalékpont, a kisebb részcsoportok esetében ennélnagyobb.

Mennyire érdekli Önt a politika?

6

30

34

30

nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem

6

31

32

32

2014-2015 2016

Nem történt érdemi változás az elmúlt évben a lakosság politikai érdeklődésében. Továbbra is egy szűk kisebbség érdeklődik nagyon a politika iránt, a közepesen és kicsit érdeklődők, valamint az egyáltalán nem érdeklődők aránya pedig 30% körül alakul.

Mit mondana, mennyi időt fordít politikai-közéleti tájékozódásra?a teljes népesség százalékában

Ha a néhány évvel ezelőttihez* viszonyítja, most mennyi időt fordít politikai-közéleti tájékozódásra?

a teljes népesség százalékában

17

18

82

82

1

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2016

2014-2015 inkább sok időt

inkább keveset

nt/nv

16

15

44

47

40

37

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2016

2014-2015 többet

ugyanannyit

kevesebbet

*2014-15-ben: „Ha az öt évvel ezelőttihez viszonyítja...”

Ugyancsak nem történt átrendeződés a tájékozódásra fordított, szubjektíven értékelt időben, és abban, hogy hogyan értékelik a válaszadók a tájékozódásra fordított idő változását az elmúlt években.

Ha a néhány évvel ezelőttihez viszonyítja, most mennyi időt fordít politikai-közéleti tájékozódásra?

életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában

16

17

17

20

9

17

16

19

15

13

44

41

42

43

50

38

41

45

42

58

40

42

41

37

40

45

43

36

43

30

teljes népesség

diploma

érettségi

szakmunkásképző

legfeljebb 8 osztály

60 +

50 - 59

40 - 49

30 - 39

18 - 29

többet ugyanannyit kevesebbet

Ha a néhány évvel ezelőttihez viszonyítja, most mennyi időt fordít politikai-közéleti tájékozódásra?

politikai hovatartozás szerint, a teljes népesség százalékban

16

9

28

16

18

44

51

38

39

43

40

40

34

44

39

teljes népesség

nincs pártja

Jobbik

ellenzéki (Jobbik nélkül)

kormánypárti

többet ugyanannyit kevesebbet

A Jobbik-szavazók az átlagot jelentősen meghaladó arányban érzik úgy, hogy jelenleg többet tájékozódnak, mint néhány évvel ezelőtt. Ezt csak részben magyarázza a párt szavazóinak átlagosnál alacsonyabb életkora; inkább arról lehet szó, hogy a jelenlegi nagyon aktívnak értékelt tájékozódást írják le a kérdésre adott ilyen válaszok.

Amikor Ön politikai, közéleti ügyekben tájékozódik, milyen hírforrásokat használ rendszeresen?


5

21

32

34

71

16

24

25

19

18

79

55

44

46

11

hetilap(ok)

napilap(ok)

rádió

internet

televízió

rendszeresen alkalmanként soha

A televízió dominanciája továbbra is töretlen, de a nyomtatott médiát és a rádiót maga mögé utasítja azinternet a tájékozódás terén. Az internet szerepe nem lett nagyobb az elmúlt évben, viszont feltűnő anapilapok jelentőségének további visszaszorulása.Az internet a 18-29 évesek csoportjában megközelíti a televízió jelentőségét: az internetet az átlagosnálmagasabb (44%), a televíziót pedig alacsonyabb arányban (53%) használják tájékozódásra.

2014-2015

3

13

30

35

70

16

24

27

18

17

81

64

43

47

13

2016

Amikor Ön politikai, közéleti ügyekben tájékozódik, milyen hírforrásokat használ rendszeresen?

az internetezők százalékában

3

12

26

50

67

17

26

31

25

18

80

62

44

25

15

hetilap(ok)

napilap(ok)

rádió

internet

televízió

rendszeresen alkalmanként soha

A televízió az internethasználók körében is megelőzi az internetet a tájékozódásban betöltött szerepéttekintve, bár a különbség jóval csekélyebb, mint a teljes népesség körében.

A nem tájékozódók összetétele 1.életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában

14

816

1415

912

1018

22

178

2212

810

8

710

86

79

510

10

88

125

96

teljes népesség

diplomaérettségi

szakmunkásképzőlegfeljebb 8 osztály

60 +50 - 5940 - 4930 - 3918 - 29

inkább nem érdekliinkább érdekli a politika

nincs pártjaJobbik

ellenzéki (Jobbik nélkül)Fidesz-KDNP

nem tájékozódik rendszeresen egyáltalán nem tájékozódik

Továbbra is feltűnő a nem tájékozódókmagas aránya a fiatalok között.A pártpreferenciával rendelkezők aválasztott párttól függetlenültájékozódnak, a pártnélküliek közöttviszont igen magas a rendszeresen nemtájékozódók aránya.

Csak televízióból, illetve csak internetről tájékozódók életkor és iskolai végzettség szerint


12

1

9

11

24

18

9

9

9

9

teljes népesség

diploma

érettségi

szakmunkásképző


60 +

50 - 59

40 - 49

30 - 39

18 - 29

3

4

4

2

1

0

1

3

3

6

csak televízió csak internet

Csak televízióból továbbra is jellemzően az idősek és az alacsony végzettségűek tájékozódnak. Összességében nem jellemző a csak internetről történő tájékozódás (3%), még leginkább a fiatalok és a magas végzettségűek körében fordul elő, de ezekben a csoportokban sem ér el magas arányt.

12

16

4

18

8

7

10

teljes népesség

inább nem érdekli

inkább érdekli a politika

nincs pártja

Jobbik


kormánypárti

3

3

2

5

1

1

2

Csak televízióból, illetve csak internetről tájékozódók tájékozódók pártpreferencia és politikai érdeklődés szerint


csak televízió csak internet

A politikailag inaktívak, nem érdeklődők és a pártnélküliek – az iskolai végzettséggel összefüggésben –jellemzőbben tájékozódnak csak televízióból. A pártpreferenciával nem rendelkezők körében az átlagosnál magasabb a csak internetről tájékozódók aránya is: összességében tehát körükben jellemzőbben fordul elő az egyfajta forrásból történő tájékozódás.

Ha valami miatt a jövőben csak egy típusú médiumból tájékozódhatna, a kártyán felsoroltak közül melyiket

választaná?

46

26

50

50

54

42

44

47

53

48

21

22

17

21

26

31

26

19

14

8

4

5

2

3

6

5

4

4

4

2

1

1

0

1

0

2

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

19

33

23

15

9

9

14

24

21

36

7

8

6

9

4

9

9

4

3

5

2

6

1

2

1

1

3

1

4

1

teljes népesség

diploma

érettségi

szakmunkásképző


60 +

50 - 59

40 - 49

30 - 39

18 - 29

kereskedelmi televíziók közszolgálati televíziók rádiók

politikai napilapok bulvár napilapok hetilapok

internetes hírportálok hírtelevíziók nt/nv

A televízió tájékozódásban betöltött szerepét ismerve nem meglepő, hogy a legtöbben ettől amédiumtípustól válnának meg legnehezebben, de igen magas azok aránya, akik szerint, ha csak egytípusból lehet tájékozódni, akkor az internet bizonyul a legfontosabbnak. Természetesen a fiatalokrajellemző leginkább az internethez való ragaszkodás, az idősebbek pedig a hagyományos forrásokat,elsősorban a televíziót preferálják. A diplomások körében az internet megelőzi a kereskedelmitelevíziókat; a diplomás fiatalok körében pedig teljes mértékben az előbbi dominál (65% a 16%-kalszemben).

Ha valami miatt a jövőben csak egy típusú médiumból tájékozódhatna, a kártyán felsoroltak közül melyiket

választaná

46

54

43

49

43

44

36

54

46

21

32

16

21

21

13

23

15

31

4

4

3

4

3

8

2

2

2

1

1

0

0

1

0

1

1

0

0

1

0

0

1

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

19

1

28

20

19

25

27

17

14

7

6

7

4

11

4

10

10

6

2

1

2

2

2

4

0

0

1

teljes népesség

nem használ internetet

használ internetet

inkább nem érdekli


nincs pártja

Jobbik


Fidesz-KDNP

kereskedelmi televíziók közszolgálati televíziók rádiók

politikai napilapok bulvár napilapok hetilapok

internetes hírportálok hírtelevíziók nt/nv

A televízió a kormánypárt szavazói számára kiemelkedően fontos, a közszolgálati televíziókat azátlagnál magasabb arányban választanák egyedüli információforrásként, miközben az internetet azátlagosnál valamivel alacsonyabb arányban tartják fontosnak. Kiemelkedően fontos az internet aJobbik-szavazók számára a csoport életkorával is összefüggésben.

A kereskedelmi televíziók választását meghatározó tényezők*

*A két legnagyobb típus (a kereskedelmi televíziók és az internet) választását lineáris regresszió módszerével vizsgáltuk, annak érdekében, hogy megértsük, a különböző társadalmi, demográfiai tényező, pártválasztás és politikai érdeklődés egymástól függetlenül milyen hatással vannak a médiumtípusok kiválasztására.

önálló hatással rendelkező tényezők:

önálló hatással nem rendelkező tényezők:

Megmagyarázott hányad: 25%

Életkor (β=-0,193) (! negatívan függ össze)

Internethasználat (β=-0,152) (! negatívan függ össze)

Iskolai végzettség (β=-0,132) (! negatívan függ össze)

Jobbikon kívüli ellenzék szavazója (β=0,095)

Jobbik-szavazó (β=-0,063) (! negatívan függ össze)

Kormánypárti szavazó

Politikai érdeklődés

A kereskedelmi televíziók egyetlen médiumtípusként történő választásávalönállóan (a többi tényezőtől függetlenül) elsősorban az életkor, azinternethasználat és az iskolai végzettség függ össze: minél idősebb valaki,és minél magasabb az iskolai végzettsége annál kevésbé ragaszkodik akereskedelmi televízióhoz; az internetet nem használók jobban kötődnekhozzá. Ezen kívül még valószínűsíti ennek a médiumtípusnak a választásátaz, ha valaki a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok szavazója, miközben a Jobbik-szavazók a többi csoportnál kisebb valószínűséggel preferálják akereskedelmi televíziókat.

Az internet választását meghatározó tényezők*

*A két legnagyobb típus (a kereskedelmi televíziók és az internet) választását lineáris regresszió módszerével vizsgáltuk, annak érdekében, hogy megértsük, a különböző társadalmi, demográfiai tényező, pártválasztás és politikai érdeklődés egymástól függetlenül milyen hatással vannak a médiumtípusok kiválasztására.

önálló hatással rendelkező tényezők:

önálló hatással nem rendelkező tényezők:

Megmagyarázott hányad: 36%

Internethasználat (β=0,241)

Kormánypárti szavazó (β=-0,126) (! negatívan függ össze)

Iskolai végzettség (β=0,096)

Életkor (β=-0,077) (! negatívan függ össze)

Jobbikon kívüli ellenzék szavazója (β=-0,075) (! negatívan függ össze)

Jobbik-szavazó

Politikai érdeklődés

Az internet egyetlen médiumtípusként választását értelemszerűenlegerősebben az internethasználat határozza meg önállóan (a többitényező hatását kiszűrve). Emellett jellemző, hogy a kormánypártiszavazók és a Jobbikon kívüli ellenzék támogatói a többi szavazóicsoportnál kevésbé választják jellemzően, ahogy az idősekre és azalacsony végzettségűekre sem jellemző az internet preferálása azinformációforrások között.

Politikai-közéleti tájékozódás napilapokbóla teljes népesség százalékában

1

1

2

2

4

6

12

25

3

2

4

3

9

12

16

9

97

97

95

94

87

82

72

66

Magyar Hírlap

Népszava

Magyar Nemzet

Népszabadság

Bors

Metropol

Blikk

megyei lap

legalább hetente legalább havonta korábban rendszeresen olvasta soha

A napilapok szerepének visszaszorulása leginkább a megyeinapilapoknál mutatható ki, tehát a nyomtatott sajtó jelentőségénekcsökkenése legalább annyira meghatározó a változásokban, mint amédiapiac átrendeződése. Megyei lapokat elsősorban az idősebbkorosztály olvas (a 18-29 éveseknek csak 14%-a veszi a kezébelegalább havonta), így a jövőben további visszaszorulása várható.

2014-2015 2016

2

0

2

1

0

2

1

4

10

18

1

1

2

2

2

1

3

11

14

6

0

0

0

1

1

1

2

2

3

5

97

99

96

96

97

96

94

83

72

70

más lap

Magyar Idők

Lokál

Magyar Hírlap

Népszava

Magyar Nemzet

Népszabadság

Bors

Blikk

megyei lap

A Metropol megszűnése ugyancsak hatással lehet összességében a napilapokból tájékozódók arányának csökkenésére. A Magyar Nemzettől a teljes népességnek csak 1 százaléka fordult el, ez viszont az olvasók arányában igen nagy veszteséget jelent. Egyelőre nagyon alacsony olvasottsággal lépett be a piacra a Lokál és a Magyar Idők.

kormánypártiellenzéki (Jobbik

nélkül)Jobbik nincs pártja

Blikk 28% 28% 25% 18%

megyei napilapok 29% 18% 29% 20%

Bors 17% 15% 18% 11%

Lokál 3% 10% 4% 1%

Népszabadság 2% 13% 1% 2%

Magyar Nemzet 3% 5% 3% 1%

Magyar Hírlap 4% 2% 3% 1%

Népszava 1% 7% 1% 0%

Magyar Idők 2% 1% 2% 0%

Politikai-közéleti tájékozódás napilapokbólpártpreferencia szerint, %

A bulvárlapokat pártpreferenciától függetlenül olvassák a napilapokból tájékozódók, a politikai napilapok esetébenviszont (a legkisebbek kivételével) jól kimutatható összefüggéseket láthatunk: a Népszabadságot elsősorban aJobbikon kívüli ellenzék szavazói olvasták és ők olvassák kimagasló arányban a Népszavát is. A Magyar Nemzetláthatóan elveszítette a karakterét ebben az értelemben, az átalakulás valószínűleg még folyamatban van, jelenlegegyik szavazói csoport sem kötődik hozzá.

A megyei lapok olvasótáborának tájékozódásaaz érintett népesség százalékában

12

42

54

62

64

78

a megyei napilapon kívül más politikai napilapotrendszeresen olvasók

interneten rendszeresen tájékozódók

"közszolgálati" televízióból rendszeresentájékozódók

rádiót rendszeresen hallgatók

TV2-ről rendszeresen tájékozódók

RTL Klubról rendszeresen* tájékozódók

*legalább hetente

A megyei lapok olvasóinak kimagasló többsége (összesen 98%) tájékozódik rendszeresen, legalább hetigyakorisággal valamilyen országos témájú médiumból is, így a megyei lapok tulajdonosváltásának, várhatóátalakulásának híre feltehetően eljutott az érintettekhez. A legfontosabb tájékozódási forrás az RTL Klub és aTV2, valamint a nem helyi rádiók és a „közszolgálati” televíziók.

A megyei lapok olvasótáborának tájékozódásaaz érintett népesség százalékában

*a 18. ábra forrástípusait véve figyelembe

2 8

22

28

41

csak megyei lapbóltájékozódik

egy további* forrásbóltájékozódik

két további forrásbóltájékozódik

három továbbiforrásból tájékozódik

több további forrásbóltájékozódik

Politikai-közéleti tájékozódás televíziókból a teljes népesség százalékában

7

6

21

25

22

43

62

73

12

11

18

21

22

21

14

11

82

83

61

54

56

35

24

16

Story

Echo

ATV

HírTV

Duna

M1, M2

TV2

RTL Klub

legalább hetente legalább havonta korábban nézte soha

5

1

8

21

23

47

61

75

6

3

10

18

18

20

16

10

1

1

2

1

3

5

3

3

88

94

80

60

56

29

20

13

más televízió

Euronews

Echo

ATV

HírTV

M1, M2, M4,M5 Duna

TV2

RTL Klub

A televíziókból való tájékozódásra nagyon enyhe hatássalvoltak az elmúlt évek változásai: a közszolgálati csatornákugyan veszítettek 5% korábbi nézőt, de nyertek is közelennyit. A HírTV veszített kimutatható mértékben közönséget:3% válaszolta, hogy korábban nézte, de 5 százalékponttalalacsonyabb a jelenlegi nézők aránya a 2014-15-ben mértnél.

2014-2015 2016



RTL Klub 86% 90% 86% 78%

TV2 80% 76% 77% 74%

M1, M2, M4, M5, Duna TV

78% 63% 75% 53%

HírTV 50% 44% 54% 26%

ATV 38% 56% 42% 29%

Echo TV 26% 15% 28% 9%

Euronews 7% 4% 2% 3%

Politikai-közéleti tájékozódás televízióbólpártpreferencia szerint, %

A kereskedelmi televíziókat pártpreferenciától függetlenül magas arányban használja tájékozódásra a lakosság. A„közszolgálati” csatornáknál annak ellenére kimutatható a kormánypárti és a Jobbik-szavazók fölénye a nézőkközött, hogy a sportcsatornák is a szerepelnek a felsorolásban, és hogy van olyan rétege a társadalomnak, amelyelsősorban ezt a hírforrást éri el (idős, alacsony végzettségű, községben élők). A hírcsatornák közül a HírTV nemrendelkezik a többihez hasonló markáns karakterrel jelenleg, talán a Jobbik-szavazók átlagosnál erősebb kötődésétlehetne kiemelni a csatornával kapcsolatban.

Átrendeződés

23

47

61

75

2

0 20 40 60 80

HírTV

M1, M2, M4, M5,Duna TV

TV2

RTL Klub

Magyar Nemzet

A jelenleg rendszeresen nézők/olvasók aránya (teljes népességben %)

A megváltozott hangvétel, a forrás politikai állásfoglalása miatt nem használja már (a korábban rendszeresen

használók arányában)*

5

3

2

1

26

0 50

HírTV

M1, M2, M4,M5, Duna TV

TV2

RTL Klub

Magyar Nemzet

*Az elmúlt években távolodott el a médiumtól

Az átrendeződés, hangvételváltás legerősebben a Magyar Nemzetre hatott, legalábbis a televíziókénál jóval kisebb fogyasztói réteg arányában jelentős veszteséget szenvedett a lap. A televíziók közül arányaiban a HírTVveszített legtöbbet, majd a közszolgálati csatornák. A kereskedelmi televíziók esetében még alacsonyabb, elenyésző azok aránya, akik elfordultak a csatornától a megváltozott hangvétel miatt.

Egyperces híradók

59

39

2

igen nem nt/nv

Szokott látni egyperces híradókat a sportcsatornákon, sportközvetítések között?

Önt inkább zavarják, vagy nem zavarják az egyperces híradók?

33

66

1

inkább zavarjákinkább nem zavarjáknt/nv

A felnőtt népesség nagyobb része találkozik a sportcsatornák egyperces híradóival. A műfajismerőinek kétharmadát nem zavarja a jelenség. Az, hogy zavarja-e, összefügg a pártpreferenciával(24. ábra), de még az ellenzéki pártok szavazó körében is szűk többségben vannak azok, akiket nemzavarnak az egyperces híradók.

Önt inkább zavarják vagy inkább nem zavarják az egyperces híradók?

százalék

33

39

35

46

23

66

61

65

51

77

1

0

0

3

1

teljes népesség

nincs pártja

Jobbik


kormánypárti

inkább zavarják inkább nem zavarják nt/nv

Politikai-közéleti tájékozódás rádiókbóla teljes népesség százalékában

2

4

16

25

28

3

3

4

8

7

95

93

80

66

65

Inforádió

Klub Rádió

helyi (városi)rádió

Class FM

Kossuth, Petőfi

legalább hetente ritkábban soha

5

1

1

2

11

30

27

2

2

2

3

3

9

9

93

98

97

95

86

61

64

más rádió

Lánchíd rádió

Inforádió

Klub Rádió

helyi (városi) rádió

Class FM

Kossuth, Petőfi

2014-2015 2016

A rádiók tájékozódásban betöltött szerepében nem történtnagy változás az elmúlt évben. A Class FM szerepe kicsit nőtt,a helyi rádióké pedig visszaesett.



Class FM 44% 41% 48% 28%

Kossuth, Petőfi 45% 40% 44% 23%

Klubrádió 3% 14% 2% 4%

Inforádió 4% 4% 4% 2%

Lánchíd Rádió 3% 2% 4% 1%

Politikai-közéleti tájékozódás rádiókbólpártpreferencia szerint, %

A Kossuth és a Petőfi rádiót az átlagosnál magasabb arányban hallgatják a kormánypárti szavazók, miközben aklubrádiónál a baloldali ellenzékiek túlsúlya jól megfigyelhető. A többi rádió közönsége nem tartozik karakteresenvalamelyik szavazói csoporthoz, még a Lánchíd Rádió esetében sem mutatható ki ilyen összefüggés, valószínűlegösszefüggésben a hallgatók igen alacsony arányával.

Hetilapok olvasottságaa teljes népesség százalékában

1

1

1

1

1

1

1

3

5

2

2

2

1

2

3

3

4

5

98

97

97

98

98

96

96

93

90

Magyar Narancs

Élet és Irodalom

Figyelő

Demokrata

Barikád

Heti Válasz

168 óra

Helyi Téma

HVG

legalább havonta ritkábban soha

8

1

1

2

1

1

2

2

5

3

2

3

3

2

1

3

5

7

89

97

96

95

97

98

95

93

88

helyi, önkormányzati lap

Magyar Narancs

Élet és Irodalom

Figyelő

Demokrata

Barikád

Heti Válasz

168 óra

HVG

2014-2015 2016

A hetilapok tájékozódásban betöltött szerepébennem történt érdemi változás az 2015 tavasza óta.



HVG 13% 20% 14% 5%

168 óra 8% 11% 4% 4%

Heti Válasz 7% 6% 7% 2%

Figyelő 8% 6% 3% 2%

Élet és Irodalom 4% 8% 3% 2%

Magyar Narancs 4% 6% 3% 1%

Demokrata 5% 3% 2% 1%

Barikád 3% 1% 3% 1%

Politikai-közéleti tájékozódás hetilapokbólpártpreferencia szerint, %

A hetilapok olvasóinak az alacsony olvasottsági arányoknak köszönhetően nincsen jellemzően mérhető politikai oldalhoztartozása. Kivételt képez a HVG, a lapot jelentősen magasabb arányban olvassák a Jobbikon kívüli ellenzéki pártokszavazói.

Internetes hírportálok olvasottságaa teljes népesség százalékában

1

1

1

2

3

3

5

6

10

17

20

28

2

1

2

2

3

3

5

5

7

9

11

14

98

98

96

95

94

94

90

89

83

74

69

59

vs.hu

mandiner.hu

alfahir.hu (barikad.hu)

mno.hu

átlátszó.hu

nol.hu

444.hu

kuruc.info

hvg.hu

hir24.hu

index.hu

origo.hu

legalább hetente ritkábban soha

2

2

6

1

4

2

2

3

5

3

9

6

12

17

23

26

4

3

7

2

4

3

3

3

6

4

6

5

8

12

10

12

94

96

87

97

92

95

95

94

89

93

84

90

81

71

67

62

ripost.hu

magyaridok.hu

hirado.hu

direkt36.hu

888.hu

mandiner.hu

alfahir.hu

mno.hu

átlátszó.hu

nol.hu

444.hu

kuruc.info

hvg.hu

hir24.hu

index.hu

origo.hu

2014-2015 2016

A korábban is mért internetes hírportálok közül a444 és az átlátszó tudta növelni a népszerűségétaz elmúlt évben. Korábban nem mért, de jelentőshírportál a hirado.hu. Az újak közül a 888 alegnépszerűbb, de a ripost is elér összességében6%-ot.



origo.hu 39% 46% 49% 25%

index.hu 36% 41% 41% 20%

hir24.hu 32% 37% 34% 17%

hvg.hu 20% 32% 22% 11%

444.hu 16% 23% 15% 9%

kuruc.info 11% 7% 34% 4%

hirado.hu 19% 14% 14% 5%

átlátszó.hu 11% 17% 8% 9%

888.hu 11% 10% 11% 3%

nol.hu 7% 12% 6% 5%

mno.hu 8% 8% 8% 3%

alfahir.hu 5% 2% 16% 2%

mandiner.hu 6% 8% 7% 3%

ripost.hu 8% 7% 4% 4%

magyaridok.hu 6% 3% 8% 1%

direkt36.hu 3% 6% 3% 1%

Politikai-közéleti tájékozódás internetes hírportálokrólpártpreferencia szerint, %

Az olvasók megoszlása alapján jól körülhatárolható politikai karaktere a hvg.hu-nak, a 444-nek, a kuruc.infonak, ahirado.hu-nak, az átlátszónak, a (már nem elérhető) nol.hu-nak és az alfahírnek van. Látható, hogy a 888, aripost.hu és a Magyar Idők internes változata még nem alakította ki ilyen értelemben az olvasói csoportját, amno.hu pedig a nyomtatott verzióhoz hasonlóan elveszítette karakterét.

Tájékozódási mintázatok – médiumtípusokAz adott típusból legalább az egyik forrásból tájékozódók aránya

8

9

16

25

28

36

39

41

44

51

66

88

hírrádiók

politikai napilapok

hetilapok

megyei napilapok

nyomtatott bulvárlapok

"közszolgálati" rádiók

kereskedelmi rádió

kisebb internetes hírportálok

vezető internetes hírportálok

hírtelevíziók

"közszolgálati" televíziók

kereskedelmi televíziók RTL Klub, TV2

M1, M2, M4, M5, Duna TV

Magyar Hírlap, Magyar Idők, Magyar Nemzet, Metropol, Népszabadság, Népszava

ATV, HírTV, Echo TV, Euronews

Origo, Index

444, 888, alfahír, átlátszó, direkt36, hír24, hirado.hu, hvg.hu, kuruc.info, magyaridok.hu, mandiner, mno.hu, nol.hu, ripost

Blikk, Bors, Lokál

Class FM

168 óra, Barikád, Demokrata, Élet és Irodalom, Figyelő, Heti Válasz, HVG, Magyar Narancs

Kossuth Rádió, Petőfi Rádió

Inforádió, Klubrádió, Lánchíd Rádió

Az egyes médiumok használatából kiinduló tipológiánk (melynek célja a következő lépésben fogyasztóicsoportok létrehozása) erős összhangban van azzal, ahogy a válaszadók nyilatkoztak a tájékozódásiforrásaikról. A televíziók a legfontosabbak, ezt követik az internetes hírportálok, majd a rádiók és anyomtatott sajtótermékek.

A közéleti tájékozódás klaszterei

-0,2

-0,3

0,0

0,2 0,1

-0,1

-0,3

0,0

-0,3

-0,7-0,7

-0,4

-1,0

-0,8

-0,6

-0,4

-0,2

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

szűk körű, leginkább televíziós (46%) nyomtatott bulvárlapok

politikai napilapok

megyei napilapok

kereskedelmi televíziók

közszolgálati televíziók

hírtelevíziók

hírrádiók

közszolgálati rádiók




hetilapok

A klasztereket a rendszeresen tájékozódók csoportján belül hoztuk létre: N=946

A fenti csoportokból kiindulva négy tájékozódási csoportot (klasztert) hoztunk létre. Ezek közül a legnagyobb egynagyon kevéssé karakteres csoport, amelynek tagjai a legtöbb típusú médium esetében (de főleg az interneteshírportáloknál) negatív értéket értek el, kizárólag a televízió, és különösen a kereskedelmi televíziók tájékozódásratörténő használata köti össze őket. Ez a fogyasztási mintázat a (legalább valamennyire) tájékozódók 46%-ára jellemző.


0,2

-0,3

0,10,1 0,1

0,2

-0,3

0,1

0,4

0,9 1,0

0,2

-1,0

-0,5

0,0

0,5

1,0

1,5

internetközpontú (36%) nyomtatott bulvárlapok

politikai napilapok

megyei napilapok



hírtelevíziók

hírrádiók





hetilapok


A második legnagyobb csoport fogyasztása az internetes hírportálokhoz kötődik legerősebben, a klaszter atájékozódók körének 36%-át teszi ki. Jellemzője még a viszonylag széleskörű tájékozódás, csak a nyomtatott politikainapilapok és a hírrádiók használata áll távol tőlük a vizsgált típusok közül.


0,6

0,8

-0,1 -0,2

0,2

0,8

3,4

0,5

0,3

0,6 0,6

1,0

-1,0

-0,5

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

hírrádióközpontú, széles körben tájékozódó (9%) nyomtatott bulvárlapok

politikai napilapok

megyei napilapok



hírtelevíziók

hírrádiók





hetilapok


A tájékozódók 9%-a egy olyan csoportba tartozik, amelyben a hírrádiók különösen fontos szerepet töltenek be,de a médiumtípusok tekintetében rendkívül széles körű fogyasztási mintázattal rendelkezők alkotják.Figyelemreméltó, hogy a kereskedelmi és „közszolgálati” televíziók szerepe elhanyagolható a csoporttájékozódásában.


0,5

3,1

0,1 0,2 0,1

0,7

-0,3

0,5

0,20,3 0,3

1,0

-1,0

-0,5

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

politikai napilap (9%) nyomtatott bulvárlapok

politikai napilapok

megyei napilapok



hírtelevíziók

hírrádiók





hetilapok


Ugyancsak a tájékozódók 9%-át tömöríti és ugyancsak széles körű tájékozódással jellemezhető az acsoport, amelynek fő kötőeleme a politikai napilapok hangsúlyos szerepe a közéleti tájékozódásban.

A közéleti tájékozódás klasztereiéletkor és iskolai végzettség szerint

46

17

39

51

74

66

41

38

32

37

36

52

43

34

16

15

38

41

51

55

9

15

8

8

7

9

13

10

9

4

9

16

10

7

3

10

7

11

9

4

teljes népesség

diploma

érettségi

szakmunkásképző


60 +

50 - 59

40 - 49

30 - 39

18 - 29

szűk körű, leginkább televíziós internetközpontú rádióközpontú politikai napilap

Nem meglepő módon a szűk körű tájékozódással jellemezhető, leginkább a televízióhoz és azon belül is akereskedelmi csatornákhoz kötődő csoportban az átlagot jelentősen meghaladó arányban találunk időseket ésalacsony iskolai végzettségűeket. Az iskolai végzettség mentén felfelé haladva meredeken csökken a klaszterbetartozók aránya. Ezzel ellentétes a viszonylag széles körűen, de elsősorban az internetről tájékozódókcsoportjának összetétele: a fiatalok és különösen a diplomások alkotják legnagyobb részben. A szintén aktív,széles körű tájékozódással jellemezhető rádióközpontú és a politikai napilapokat olvasó csoportok tagjait iselsősorban a magas végzettségűek között találjuk. Utóbbi két klaszter tagjai viszont – szemben a hasonló, deinternetközpontú tájékozódókkal – jellemzően nem a legfiatalabb korcsoporthoz tartoznak.

A közéleti tájékozódás klasztereipolitikai hovatartozás és politikai érdeklődés szerint

46

54

35

60

39

38

42

36

35

38

30

50

30

40

9

8

11

5

6

17

9

9

4

16

5

6

15

9

teljes népesség

inkább nem érdekli a politika


nincs pártja

Jobbik


kormánypárti

szűk körű, leginkább televíziós internetközpontú rádióközpontú politikai napilap

Pártpreferencia szerint a legmarkánsabban a pártnélküliek csoportja különbözik az átlagtól, ők(összefüggésben az alacsony iskolai végzettséggel is) feltűnően magas arányban tartoznak a kereskedelmitelevíziók dominanciájával jellemezhető klaszterbe. Az életkorral van összefüggésben, hogy a Jobbikszavazói között az áltagosnál magasabb az internetközpontúan tájékozódók, a baloldaliak körében pedig arádióból, illetve politikai napilapokból tájékozódók aránya.

Jelenlét a facebook-on

46

54

0

fent van a facebookon nincs fent nem válaszol

48

51

1

2014-2015 2016

Facebook-jelenlét életkor és iskolai végzettség szerintszázalék

46

61

60

40

22

12

31

56

70

79

54

39

40

60

78

87

69

44

30

21

teljes népesség

diploma

érettségi

szakmunkásképző


60 +

50 - 59

40 - 49

30 - 39

18 - 29


48

62

59

42

30

18

40

56

68

75

51

37

41

57

70

81

60

43

31

25

1

2

0

1

0

0

0

2

1

0

2014-2015 2016

A facebook-használók aránya az elmúlt évben nagyjából változatlan maradt. Továbbra is nagyonkarakteresen határozza meg a jelenlétet a közösségi oldalon az életkor, és ennél valamivel kevésbé erősen,de szintén határozottan az iskolai végzettség.

Facebook-jelenlét politikai hovatartozás szerintszázalék

46

43

62

42

45

54

57

38

58

55

teljes népesség

nincs pártja

Jobbik

ellenzéki (Jobbiknélkül)

kormánypárti


48

49

51

46

48

51

51

48

54

51

1

0

1

0

1

2014-2015 2016

A szavazói csoportok közül a Jobbik-szavazók körében volt kimagasló az elmúlt években afacebook-jelenlét. Ez a különbség mára lényegében eltűnt. A különböző életkori csoportokon belülsem kimagasló a jobbikosok facebook-aktivitása, tehát nem a szavazói csoport esetlegesátrendeződése magyarázza a változást. Inkább arról lehet szó, hogy a Jobbik egyre kevésbé vankiszorítva a fontosabb médiumokból, egyre kevésbé szorul ki a facebook-ra.

Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a facebook-ról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei bejegyzéseiből értesül

ilyen hírekről? a teljes népesség százalékában

11

20

69

gyakran ritkán soha

12

24

64

2014-2015 2016

Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a facebook-ról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei bejegyzéseiből értesül

ilyen hírekről? a facebook-ozók százalékában

24

45

31


24

50

25

2014-2015 2016

Enyhén nőtt az elmúlt évben a facebook-ot tájékozódásra, közéleti információszerzésre használókaránya. Ennek eredményeképpen ma a felnőtt népesség 36%-a, a facebook-ozók 74 százaléka használjavalamilyen gyakorisággal közéleti információk szerzésére a közösségi oldalt.

Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a facebook-ról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei

bejegyzéseiből értesül ilyen hírekről? életkor és iskolai végzettség szerint, a facebook-ozók százalékában

24

21

29

22

20

35

22

33

21

18

50

52

49

50

55

51

49

51

51

51

25

27

23

28

25

14

29

16

28

31

24

31

23

21

19

35

33

27

23

17

45

46

46

45

42

40

45

43

48

45

31

24

31

34

39

25

22

30

29

39

teljes részcsoport

diploma

érettségi

szakmunkásképző


60 +

50 - 59

40 - 49

30 - 39

18 - 29


2014-2015 2016

2014-2015-ben határozottan kirajzolódott az, hogy – bár jóval alacsonyabb arányban vannakjelen a facebook-on – az idősebbekre jellemzőbb az, hogy politikai, közéleti hírekrőltájékozódnak ezen a csatornán. A jelenség most is kimutatható, de már nem figyelhető meg azéletkor mentén történő lineáris növekedés.

Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a facebook-ról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei

bejegyzéseiből értesül ilyen hírekről? politikai hovatartozás szerint, a facebook-ozók százalékban

24

19

32

22

27

29

23

50

47

58

42

57

54

53

25

34

10

36

15

17

24

24

20

33

14

35

26

24

45

46

44

41

44

53

44

31

35

23

45

19

21

31

teljes részcsoport



nincs pártja

Jobbik


kormánypárti


2014-2015 2016

Akárcsak magánál a facebook-használatnál, a facebook-on történő tájékozódásnál is megfigyelhető,hogy a korábbi évekkel szemben már nem emelkedik ki a Jobbik-szavazók aktivitása a többi szavazóicsoporthoz képest. Jelenleg az ellenzéki szavazókra általában igaz, hogy magasabb aránybantájékozódnak a facebook-on, mint a kormánypárti szavazók és a pártnélküliek.

Milyen gyakran szokott Ön az interneten politikai, közéleti témájú blogokat olvasni?


9

28

62


9

30

61

2014-2015 2016



9

18

10

9

1

6

12

15

8

7

30

39

35

29

15

13

31

36

38

40

61

43

55

62

84

81

57

49

53

53

teljes népesség

diploma

érettségi

szakmunkásképző


60 +

50 - 59

40 - 49

30 - 39

18 - 29


Nem változott az elmúlt évben a politikai, közéleti témájú blogokat olvasók aránya. A blogolvasás azinternethasználat elterjedtségével összefüggésben az átlagosnál jóval kevésbé jellemző az idősekre ésalacsony iskolai végzettségűekre. Amennyiben az internethasználók körében vizsgáljuk (46. ábra) enneka két csoportnak a hátránya jóval kevésbé szembetűnő, de fennmarad, tehát a műfaj önmagábanjobban vonzza a fiatalokat és magas végzettségűeket.



9

5

16

4

19

12

9

30

28

33

21

37

30

34

61

67

51

75

44

57

57

teljes népesség



nincs pártja

Jobbik


kormánypárti


A Jobbik-szavazókra az átlagosnál jellemzőbb a blogok olvasása, de ez részben az alacsonyabbátlagos életkoruknak köszönhető. Mivel az internetezők körében is kimutatható a szélsőjobboldalipárt szimpatizánsainak magasabb aránya a blogolvasók között, arra következtethetünk, hogy azéletkoron kívül is van sajátos kötődése a műfajhoz ennek a szavazói csoportnak.


életkor és iskolai végzettség szerint, az interneten tájékozódók százalékában

16

22

15

16

5

19

23

23

12

9

46

46

45

50

44

42

51

48

44

47

37

32

40

34

51

40

26

29

44

44

teljes részcsoport

diploma

érettségi

szakmunkásképző


60 +

50 - 59

40 - 49

30 - 39

18 - 29



politikai hovatartozás szerint, az interneten tájékozódók százalékában

16

10

26

8

26

22

16

46

47

46

38

51

43

51

37

43

28

54

23

36

33

teljes részcsoport



nincs pártja

Jobbik


kormánypárti


Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik, mi érdekli jobban?


41

8

47

4

hírek, tudósítások vélemények, kommentek

mindkettő egyformán nt/nv

48

5

42

5

2014-2015 2016



48

48

44

47

56

51

46

41

49

50

5

4

7

4

4

5

5

6

3

6

42

41

46

44

36

40

45

50

41

38

5

7

4

5

4

3

4

3

7

6

teljes népesség

diploma

érettségi

szakmunkásképző


60 +

50 - 59

40 - 49

30 - 39

18 - 29



Az elmúlt évben enyhe mértékben nőtt azok aránya, akik inkább a hírek, tudósítások iránt érdeklődnek, kevésbé keresik a véleményeket a közéleti tájékozódásuk során. Különösen az alacsony végzettségűekre jellemző ez a vélemény, de a legidősebb és a legfiatalabb korcsoportban is többségben vannak a csak a tények iránt érdeklődők.



48

51

44

50

47

46

49

5

4

6

6

5

6

3

42

38

50

33

47

47

46

5

7

0

11

0

1

2

teljes népesség



nincs pártja

Jobbik


kormánypárti



A különböző szavazói csoportok között lényegében nincs különbség abban a tekintetben, hogy híreket,véleményeket vagy mindkét műfajhoz tartozó tartalmakat keresnek a médiában. Észre lehet venniviszont, hogy a politika iránt kevésbé érdeklődők csoportjára jellemzőbb, hogy csak a hírek,tudósítások érdeklik a tagjait.

Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik... a teljes népesség százalékában

31

64

5

a saját politikai nézeteihez közel álló hírforrásokat, véleményeket keresi

ugyanúgy elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményeit is

nt/nv

26

69

6

2014-2015 2016

Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik...életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában

26

26

27

28

22

28

26

25

22

26

69

69

68

65

74

68

70

70

70

66

6

5

6

7

4

4

4

4

8

8

teljes népesség

diploma

érettségi

szakmunkásképző


60 +

50 - 59

40 - 49

30 - 39

18 - 29



nt/nv

Az elmúlt évben valamivel szűkebb lett a saját bevallásuk szerint egyoldalúan tájékozódók csoportja.Az életkor és az iskolai végzettség mentén nem különböznek jelentősen egymástól a válaszadók.

Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik...politikai hovatartozás szerint, a teljes népesség százalékban

26

20

35

18

36

33

26

69

72

64

67

63

66

72

6

8

1

14

1

1

2

teljes népesség



nincs pártja

Jobbik


kormánypárti



nt/nv

Leginkább a Jobbik-szavazók ragaszkodnak a saját nézeteikhez közel álló tartalmakhoz, legkevésbépedig a kormánypárti szavazók. A politika iránt nem, vagy kevéssé érdeklődők csoportjára jellemzőbb,hogy szélesebb körben, több oldal álláspontját megismerve tájékozódnak, mint a határozottanérdeklődőkre.

Módszertani leírás az 57. ábrához

A következő ábrán bemutatott csoportképzés sorána gyakran olvasó/néző/hallgatóból indultunk ki.

Politikai oldal szerint csak olyan médiumokatsoroltunk be, amelyeket jellegzetesen valamelyikpolitikai oldal szavazói használnak (adjustedresidualok alapján: 2-nél nagyobb érték úgy, hogymás szavazói csoportnál nincs 2-nél nagyobb pozitívérték).

Ha az itt felsorolt médiumcsoportokon belüllegalább egyet használ valaki rendszeresen, akkorkap egy „kormánypárti”, „baloldali” vagy „radikálisjobboldali” értéket; a három értékből készülttipológiát mutatja az ábra.

A fogyasztási mintázatok alapján kormánypártimédiumok:

Magyar Hírlap

Magyar Idők

m1, m2, m4, m5, duna

HírTV

Kossuth, Petőfi rádió

888.hu

hirado.hu

magyaridok.hu

mno.hu

Demokrata

Heti Válasz

Baloldali/liberális:

Népszabadság

Népszava

RTL Klub

ATV

444.hu

atlatszo.hu

direkt36.hu

hvg.hu

nol.hu

168 óra

Élet és Irodalom

HVG

Magyar Narancs

Jobboldali radikális:

Echo TV

kuruc.info

alfahir.hu

A tájékozódás forrásai politikai oldal szerint csoportosítvapolitikai hovatartozás szerint

9

5

19

7

11

20

13

20

29

21

2

2

7

0

3

28

26

25

21

36

0

0

1

0

0

7

7

1

14

3

1

0

7

1

0

32

48

20

27

25

teljes népesség

nincs pártja

Jobbik

ellenzéki (Jobbiknélkül)

kormánypárti

mindhárom típusból (kormánypárti, baloldali/liberális, jobboldali radikális) tájékozódikkormánypárti és baloldali/liberális forrásokból tájékozódikkormánypárti és jobboldali radikális forrásból tájékozódikcsak kormánypárti forrásokból tájékozódikbaloldali/liberális és radikális jobboldali forrásokból tájékozódikcsak baloldali/liberális forrásokból tájékozódikcsak jobboldali radikális forrásokból tájékozódiknem tájékozódik a vizsgált forrásokból

A szubjektív értékelés mellett a használt médiumokból kiindulva is megvizsgáltuk, hogy mennyire széles körbentájékozódnak a válaszadók a politikai oldalakhoz köthető tartalmak tekintetében. Ennek egyik legfontosabbtanulsága, hogy a lakosság közel 30%-a csak kormánypárti forrásokból tájékozódik. Ebben természetesenszerepet játszik az, hogy a sokak számára kizárólagosan elérhető „közszolgálati” csatornák is ide tartoznak. A csakbaloldali/liberális forrást használók aránya 7%, a kizárólag radikális jobboldali tartalmakat fogyasztóké pedig(valószínűleg a médiumok alacsony számával is összefüggésben) csak 1%.A kormánypárti szavazókra jellemző leginkább, hogy csak a saját oldalhoz tartozó forrásokból tájékozódnak. AJobbik-szavazók összetettebben tájékozódnak, mint a korábbi években. Ennek valószínűleg az az oka, hogy aJobbik megjelent olyan médiumokban, ahol korábban nem kapott szerepet.

Vannak, akik azt mondják, hogy a magyar médiából jól lehet tájékozódni, meg lehet ismerni a tényleges valóságot, mások szerint a magyar sajtó elfogult, az egyik

politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap, mint a másiké. Ön melyik véleménnyel ért inkább egyet?


35

3736

3334

3834

3129

38

57

5756

5955

5159

6162

54

9

688

11

106

898

teljes népesség

diplomaérettségi

szakmunkásképzőlegfeljebb 8 osztály

60 +50 - 5940 - 4930 - 3918 - 29

az elsővel a másodikkal nt/nv

A magyarországi felnőtt népesség többsége szerint a magyar sajtó elfogult, az egyik politikai oldalálláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap mint a másiké. A legfiatalabb korcsoport viszonylagoselégedettségét a tájékozódás kiegyensúlyozottságával kapcsolatban talán magyarázhatja, hogy atartalmak szélesebb köréhez férnek hozzá az internet révén, mint az idősek.

35

30

44

24

26

20

56

57

59

53

57

70

77

40

9

12

3

19

4

3

5

teljes népesség



nincs pártja

Jobbik


kormánypárti

az elsővel a másodikkal nt/nv

Vannak, akik azt mondják, hogy a magyar médiából jól lehet tájékozódni, meg lehet ismerni a tényleges valóságot, mások szerint a magyar sajtó elfogult, az egyik

politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap, mint a másiké. Ön melyik véleménnyel ért inkább egyet?


A kormánypárti szavazók többsége elégedett a jelenlegi helyzettel, úgy érzi, jól lehet tájékozódni amagyar médiából, az ellenzéki szavazók viszont igen elégedetlenek, a baloldaliaknak mindössze ötöde,a Jobbik-szavazóknak pedig negyede tartja kielégítőnek a helyzetet. Érdekes módon a politika irántérdeklődők elégedettebbek a helyzettel. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ők a források szélesebbkörét használják.

Ön szerint Magyarországon a médiában melyik politikai oldalnak, pártnak van nagyobb befolyása?


7

12

6

6

5

7

6

4

8

8

64

66

63

67

61

62

67

69

66

58

21

15

22

19

28

21

19

21

19

26

8

6

9

8

6

9

7

6

7

8

teljes népesség

diploma

érettségi

szakmunkásképző


60 +

50 - 59

40 - 49

30 - 39

18 - 29

a baloldalnak a Fidesznek egyiknek sem, kiegyensúlyozott a média nt/nv

Azok szerint, akik úgy gondolják, nem kiegyensúlyozott a média, jelentős fölényben vannak, akikszerint a Fidesznek van nagyobb befolyása.

Ön szerint Magyarországon a médiában melyik politikai oldalnak, pártnak van nagyobb befolyása?


7

3

9

10

8

64

60

79

77

53

21

21

9

8

34

8

16

3

5

5

teljes népesség

nincs pártja

Jobbik


kormánypárti

a baloldalnak a Fidesznek egyiknek sem, kiegyensúlyozott a média nt/nv

Még a párt szavazói között is többségben van az a nézet, hogy a Fidesz befolyása jelenleg nagyobb amédiára, mint a baloldalé.

Információforrások hitelessége* (a fontosabb médiumok)

2

3

3

3

3

4

5

7

7

8

8

9

10

11

22

33

45

Echo TV

kuruc.info


hvg.hu

444.hu

Blikk

Class FM

hir24.hu

index.hu

ATV

megyei napilap

HírTV

origo.hu


TV2

M1, M2, M4, M5, DunaTV

RTL Klub

1

1

1

1

1

3

1

4

3

4

5

5

3

4

9

22

27

1

1

2

2

2

1

4

3

5

3

3

5

8

7

14

11

19

említi első helyen említi

második helyen említi

Az információforrások hitelességébe vetett hit szorosan követi a médiumok tájékozódásban betöltöttszerepét. Emellett a válaszadó pártpreferenciája gyakorol kimutatható hatást a kérdés megítélésére(61. ábra).

* Ha arról szeretne minél hitelesebb, megbízhatóbb információhoz jutni, hogy mik a legfontosabb politikai, közéletihírek Magyarországon, melyik az a forrás, amelyikhez elsősorban fordul?

Információforrások hitelességeA fontosabb médiumok említettsége a többféle forrásból tájékozódók* körében

6

6

6

7

8

9

11

12

14

15

29

44

hvg.hu

444.hu

hir24.hu

megyei napilap

origo.hu

index.hu

Kossuth, Petőfi

TV2

HírTV

ATV

RTL Klub


*Azon válaszadók körében, akik mind kormánypárti, mind ellenzéki (kormánypárti és baloldali, vagykormánypárti és radikális jobboldali és baloldali) forrásokból is tájékozódnak.

A leginkább hitelesnek tartott információforrások sorrendje másként alakul a széles körben* tájékozódók válaszaitvizsgálva, mint az összes megkérdezett esetében: a változatos forrásból tájékozódók (összehasonlítással rendelkezők)körében a „közszolgálati” televíziók fölényesen megelőzik az RTL Klubot, az ATV és a HírTV jelentősége jóval nagyobb azátlagosnál, miközben a TV2 háttérbe szorul.

Információforrások hitelessége A fontosabb médiumok említettsége pártpreferencia szerint

3

1

3

2

3

4

4

8

6

2

9

12

11

15

22

43

38

Echo TV

kuruc.info


hvg.hu

444.hu

Blikk

Class FM

hir24.hu

index.hu

ATV

megyei napilap

HírTV

origo.hu


TV2


RTL Klub

1

0

1

4

5

3

5

6

6

23

4

7

7

5

22

25

52

kormánypárti ellenzéki (jobbik nélkül)

jobbik nincs pártja

5

15

2

3

3

1

4

7

7

2

8

11

7

8

14

41

42

0

1

4

3

2

3

4

7

7

6

9

7

12

10

21

22

47

a politikai tájékozódás forrásai magyarországon...2016/11/25 · 2 tartalom: a...

Documents