a politikai hatalom
DESCRIPTION
A politikai hatalom. Hatalomfelfogások, a hatalom minőségei és a hatalomgyakorlás eszközei. 1. A hatalom fogalma. Igényeljük a jelenlétét tartunk tőle Potere: „képesnek lenni” Viszonyrendszer, alá-fölé rendelődést jelentő, akaratlagos jellegű. Forrása sokféle lehet. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A politikai hatalom
Hatalomfelfogások, a hatalom minőségei és a hatalomgyakorlás
eszközei
1. A hatalom fogalma• Igényeljük a jelenlétét tartunk tőle• Potere: „képesnek lenni”• Viszonyrendszer, alá-fölé rendelődést jelentő, akaratlagos jellegű.
Forrása sokféle lehet.• Politikai hatalom: ennek a politikai rendszerben jelentkező változata• Beágyazódik és kihat a gazdasági és társadalmi viszonyokba/ra. • Pénz, tudás
• Elitista• Pluralista• Behaviorista elméletek• Rendszerszemléletű• Realista
2. Elitista koncepció: a politikai hatalom, mint képesség
• Max Weber: Hatalomról akkor beszélünk, ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá esély, hogy valaki saját akaratát az ellenállással szemben is érvényesíteni tudja, függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély.
• Akaratérvényesítés a legitim erőszak által• Koncentrált• Formális hierarchiák• Ki nem számítható döntések• Nem mérhető pontosan• Forrása sokféle lehet
Uralom: A hatalom intézményesült, tartós formája
3. Pluralista hatalomfelfogások. A hatalom, mint befolyásolás
• Nem a kényszert állítják előtérbe, hanem a hatalomgyakorlás célját (Egyezkedés lehetősége)
• Az ellenőrzés, vezetés, irányítás társadalmi szükséglete
• Előre kiszámítható következmények és mérhető mennyiségű
• Szétszórtság
4. Behaviorista felfogások
• A politikai hatalom a személyközi magatartás-irányítás egyik sajátos esete. Előír egy mintát, szankcionálja az ettől való eltérést.
• Robert Dahl: Befolyásolás: A-nak olyan fokú hatalma van B felett, amilyen fokban kiválthatja, hogy B azt tegye, amit más esetben nem tenne.
• Harold Lasswell „konfliktusos” definíciója: A hatalom a döntések meghozatalában való részvétel. A döntések konfliktusos helyzetekben születnek, az értékek elosztására vonatkoznak.
• Zérus összegű játszma, vagy kölcsönös érdekegyeztetésen alapuló hatalmi döntés?
5. Rendszerszemléletű definíciók
• A politikai hatalom „fizető eszköz” a kölcsönös cserén alapuló társadalmi viszonyokban.
• N. Luhmann: „aszimmetrikus kommunikáció:” Közlöm veled, hogy ezt megteheted, amazt nem teheted meg, különben…..” (Racionális számítás)
• K. Deutsch: Önszabályozó információs rendszer a politikai rendszer információkat központosít, dolgoz fel, továbbít és okul a visszacsatolásból. A hatalom begyűjti és újraelosztja az információkat, ha hatékonyan, akkor elegendő a befolyás.
6. Realista hatalom koncepciók
• Elsősorban a nemzetközi kapcsolatokban használatos• De facto mik az állam hatalmának forrásai? Mekkora
erővel bír érdekei érvényesítéséhez?• H. Morgenthau: - Földrajzi elhelyezkedés - Ipari potenciál - Katonai potenciál - Természeti erőforrások - Népességszám - Mentalitás - Diplomáciai képesség - Kormányzás minősége
Hogyan keletkezik a hatalom „zárt terekben”? (Popitz)- Akcióhatalom- Szimbolikus hatalom- Instrumentális hatalom- Információs hatalom
7. A politikai hatalom minőségeiA politikai hatalom pozíciói I. Az államhatalmat egy II. Az államhatalmat saját hatalom eltulajdonítja egy saját hatalom birtokolja
1. A politikai hatalom Nincs Van alternativitása szerint2. A politikai hatalom Monolitikus Pluralisztikus jellege szerint3. Az államhatalom Osztatlan Osztott szerkezete szerint4. Az államhatalom és a Nem esnek teljesen Egybeesnek főhatalom viszonylatai egybe5. A politikai rendszer jellege szerint Diktatórikus Demokratikus
8. A hatalomgyakorlás eszközei
1. Erőszak - A legitim erőszak monopóliuma: az állam- Állami terror erőszakmentes hatalom- Aktuális és potenciális2. Redisztribúció- Önfejlesztő, illetve életképtelen rendszerek- Eredményességének fokmérője: életszínvonal3. Presztízs- A hatalom gyakorlásának legkívánatosabb módja- Követni- készség, együttműködés (Milgram-teszt)
Mindhárom Janus-arcú jelenség!