A nevelés A nevelés filozófiai alapjaifilozófiai alapjai

Pukánszky BélaPukánszky BélaSelye János Egyetem, TKKSelye János Egyetem, TKK

Tankönyv:Tankönyv:

Mihály Ottó:Mihály Ottó:Bevezetés a Bevezetés a

nevelésfilozófiába. nevelésfilozófiába. Okker Kiadó, Budapest, Okker Kiadó, Budapest,

1998.1998.

I. A problémaI. A probléma Gyakorlati kérdésfelvetés: mire és hogyan Gyakorlati kérdésfelvetés: mire és hogyan

neveljük a gyermeket?neveljük a gyermeket? Mi a nevelés?Mi a nevelés? Egymással versengő nézetek széles Egymással versengő nézetek széles

skálája. skálája. Pl. szocializáció, emberi erőforrás Pl. szocializáció, emberi erőforrás

újratermelése, munkaerő-termelés, újratermelése, munkaerő-termelés, növekedés, fejlődés segítése, általános növekedés, fejlődés segítése, általános képzés, szakmai képzés, egyéni potenciál képzés, szakmai képzés, egyéni potenciál realizálódása, a társadalmi igényeknek való realizálódása, a társadalmi igényeknek való megfelelés stb. megfelelés stb.

Sokféle megközelítés attól függően, hogy Sokféle megközelítés attól függően, hogy melyik tudomány felől közelítünk a kérdéshez:melyik tudomány felől közelítünk a kérdéshez:

Szociológiai, pszichológiai, filozófiai, történeti Szociológiai, pszichológiai, filozófiai, történeti stb. interpretáció.stb. interpretáció.

De az egyes tudományokon belüli „iskolák”, De az egyes tudományokon belüli „iskolák”, irányzatok alapján is eltéri nevelés-irányzatok alapján is eltéri nevelés-értelmezések keletkeznek:értelmezések keletkeznek:

Pl. Pszichológián belül: behaviorista, Pl. Pszichológián belül: behaviorista, interakcionista, analitikus, kognitív interakcionista, analitikus, kognitív pszichológiai, pszichológiai,

A filozófián belül: pragmatista, marxista, A filozófián belül: pragmatista, marxista, egzisztencialista, strukturalista, psztmodern egzisztencialista, strukturalista, psztmodern értelmezés.értelmezés.

Az egyes irányzatok képviselői által Az egyes irányzatok képviselői által megfogalmazott válaszok csak a saját megfogalmazott válaszok csak a saját iskolájuk híveinek szólnak! Nincs csoportok iskolájuk híveinek szólnak! Nincs csoportok közti kommunikáció.közti kommunikáció.

Pl. amíg a pszichológusok egy része a Pl. amíg a pszichológusok egy része a behaviorista nevelés behaviorista nevelés „viselkedésmodifikációs technikáit” elemzi, „viselkedésmodifikációs technikáit” elemzi, addig a filozófusok keményen bizonyítják a addig a filozófusok keményen bizonyítják a behaviorista elmélet alkalmatlanságát a behaviorista elmélet alkalmatlanságát a nevelés kérdéseinek megválaszolására. nevelés kérdéseinek megválaszolására.

Szociológusok kritikája: „pszichologizálás”, Szociológusok kritikája: „pszichologizálás”, „filozofálgatás”„filozofálgatás”

A véleményeknek, megközelítési módoknak A véleményeknek, megközelítési módoknak szélsőséges polarizálódása a 20. század eleje szélsőséges polarizálódása a 20. század eleje óta figyelhető meg.óta figyelhető meg.

A századforduló még élt a „modernitás” A századforduló még élt a „modernitás” eszméje. Alapvető feltételezések, hitek: eszméje. Alapvető feltételezések, hitek:

1. Társadalmi fejlődés, haladás1. Társadalmi fejlődés, haladás 2. A világ akkor lesz „jobb”, ha az ember 2. A világ akkor lesz „jobb”, ha az ember

tudományok által felhalmozott objektív tudományok által felhalmozott objektív tudásratudásra alapozza a tevékenységét. alapozza a tevékenységét.

Embereszmény: a felvilágosult, racionális, a Embereszmény: a felvilágosult, racionális, a haladás iránt elkötelezett ember.haladás iránt elkötelezett ember.

3. A felvilágosodás filozófiájában gyökerező 3. A felvilágosodás filozófiájában gyökerező parttalan parttalan „pedagógiai optimizmus”.„pedagógiai optimizmus”.

A 20. század elejétől kezdve a A 20. század elejétől kezdve a „modernitás” eszmerendszere „modernitás” eszmerendszere fokozatosan elbizonytalanodott.fokozatosan elbizonytalanodott.

A század közepén a nagy változásokat A század közepén a nagy változásokat „elbeszélni” kívánó „posztmodern” „elbeszélni” kívánó „posztmodern” gondolkodás lépett a magabiztos gondolkodás lépett a magabiztos modernitás helyébe.modernitás helyébe.

A posztmodern filozófia elveti a A posztmodern filozófia elveti a felvilágosodásnak, a modernitásnak felvilágosodásnak, a modernitásnak az abszolút, univerzális racionalitásról az abszolút, univerzális racionalitásról alkotott felfogását.alkotott felfogását.

Az ész univerzalitása helyett: a gondolkodás Az ész univerzalitása helyett: a gondolkodás „helyi értéke” (adott kultúrában létezik).„helyi értéke” (adott kultúrában létezik).

Az abszolút racionalitás helyett a Az abszolút racionalitás helyett a gondolkodás véletlenszerűsége, gondolkodás véletlenszerűsége, esetlegessége. „Ésszerűségek”.esetlegessége. „Ésszerűségek”.

A megismerő szubjektum és a megismerendő A megismerő szubjektum és a megismerendő elválasztása a megismerésben lehetetlen.elválasztása a megismerésben lehetetlen.

Nincs objektív igazság. A világ kívül van Nincs objektív igazság. A világ kívül van rajtunk, de az igazság bennünk van. rajtunk, de az igazság bennünk van.

„„Személyes tudás” (Polányi) Lásd: pedagógiai Személyes tudás” (Polányi) Lásd: pedagógiai konstruktivizmus!konstruktivizmus!

A tudás az adott nyelv, kultúra, tradíció A tudás az adott nyelv, kultúra, tradíció foglya. foglya.

Értelmetlen a felvilágosodás hite az Értelmetlen a felvilágosodás hite az „emberi természetben”. „Emberi minőség” „emberi természetben”. „Emberi minőség” = csak helyi értékkel bír. Esetleges = csak helyi értékkel bír. Esetleges véletlenszerű.véletlenszerű.

Az „ésszel bíró állat” (animal rationale) Az „ésszel bíró állat” (animal rationale) valójában egy – adott kultúrában valójában egy – adott kultúrában elmondott - elbeszélés arról, hogy az elmondott - elbeszélés arról, hogy az ember miként viszonyuljon a világhoz. ember miként viszonyuljon a világhoz. Lásd: a „Tudás hatalom.” – „Lásd: a „Tudás hatalom.” – „Scientia est Scientia est potestaspotestas.”.” (Francis Bacon)(Francis Bacon)

E (mára már túlhaladott) felvilágosult E (mára már túlhaladott) felvilágosult gondolat szerint ami nem tudomány az gondolat szerint ami nem tudomány az nem emberi, az nem is értékes. A „gonosz” nem emberi, az nem is értékes. A „gonosz” irracionális.irracionális.

Posztmodern filozófia: felszámolja a modern Posztmodern filozófia: felszámolja a modern pedagógia alapjait. Ha a nevelésnek nincs pedagógia alapjait. Ha a nevelésnek nincs örök eszménye, akkor minden kérdés arról, örök eszménye, akkor minden kérdés arról, hogy „mire?” és „hogyan?” véletlenszerű, hogy „mire?” és „hogyan?” véletlenszerű, helyi értékű esetleges elbeszélés.helyi értékű esetleges elbeszélés.

Ha az ember mint emberség nem valamilyen Ha az ember mint emberség nem valamilyen „létezés”, hanem csak egyszerűen csinálódik, „létezés”, hanem csak egyszerűen csinálódik, akkor a nevelésnek nem lehet „igazi” célja.akkor a nevelésnek nem lehet „igazi” célja.

A posztmodern filozófia nevelésfelfogása A posztmodern filozófia nevelésfelfogása szerint nem a fejletlenből, tökéletlenből szerint nem a fejletlenből, tökéletlenből kiinduló haladás a fejlett, a tökéletes felé, kiinduló haladás a fejlett, a tökéletes felé, hanem hanem egy eszköz, amely segíti az ember egy eszköz, amely segíti az ember adaptációját, személyes tudásának adaptációját, személyes tudásának kialakulását.kialakulását.

A pedagógia mára kilépett a modernitás A pedagógia mára kilépett a modernitás paradigmájából, azaz posztmodernül paradigmájából, azaz posztmodernül kezd beszélni. Nyelvében azonban még a kezd beszélni. Nyelvében azonban még a modernitás szótárát használja. Még nem modernitás szótárát használja. Még nem építi az új paradigmát, csak rombolja a építi az új paradigmát, csak rombolja a régit.régit.

Benne vannak még a századforduló nagy Benne vannak még a századforduló nagy „hitei”, de már telve kételyekkel. „hitei”, de már telve kételyekkel.

Optimista „nagyregény” már nincs, csak Optimista „nagyregény” már nincs, csak „kis elbeszélések” vannak.„kis elbeszélések” vannak.

A nagy kérdésekre nincsenek A nagy kérdésekre nincsenek kizárólagos, örökérvényű válaszok, azaz kizárólagos, örökérvényű válaszok, azaz sokféle jó válasz van!sokféle jó válasz van!

II. A nevelésfilozófiárólII. A nevelésfilozófiárólA „lexikon” szerint:A „lexikon” szerint: A nevelésfilozófia valamilyen A nevelésfilozófia valamilyen

szisztematikus, tudományos igényű szisztematikus, tudományos igényű törekvés arra, hogy a nevelést a maga törekvés arra, hogy a nevelést a maga teljességében, a társadalomról, teljességében, a társadalomról, kultúráról, civilizációról, emberről kultúráról, civilizációról, emberről alkotott felfogás kontextusában alkotott felfogás kontextusában értelmezzük. A nevelés tudományos értelmezzük. A nevelés tudományos önreflexiójának egyik formája.önreflexiójának egyik formája.

A nevelésfilozófia a nevelés legátfogóbb A nevelésfilozófia a nevelés legátfogóbb kérdéseivel foglalkozik. kérdéseivel foglalkozik.

Átfedések más neveléstudományi Átfedések más neveléstudományi diszciplínákkal: neveléselmélet, általános diszciplínákkal: neveléselmélet, általános pedagógia, pedagógiai antropológia, pedagógia, pedagógiai antropológia, pedagógiai axiológia (értéktudomány).pedagógiai axiológia (értéktudomány).

A nevelésfilozófia legfőbb témái: a nevelés A nevelésfilozófia legfőbb témái: a nevelés fogalma, lényege, társadalmi, történeti, fogalma, lényege, társadalmi, történeti, kulturális, világnézeti meghatározottsága, a kulturális, világnézeti meghatározottsága, a nevelés lehetősége és szükségessége, szerepe nevelés lehetősége és szükségessége, szerepe a társadalmi reprodukcióban és az egyén a társadalmi reprodukcióban és az egyén fejlődésében (szocializáció – perszonalizáció), fejlődésében (szocializáció – perszonalizáció), a nevelés eszményei, céljai.a nevelés eszményei, céljai.

A nevelésfilozófia elhatárolósa a A nevelésfilozófia elhatárolósa a neveléselmélettől nem könnyű. Egyes neveléselmélettől nem könnyű. Egyes irányzatokban a „philosophy of education” és a irányzatokban a „philosophy of education” és a „theory of education” szinonim fogalmak. „theory of education” szinonim fogalmak.

A nevelésfilozófia a nevelés legáltalánosabb A nevelésfilozófia a nevelés legáltalánosabb kérdéseivel foglalkozik. kérdéseivel foglalkozik.

A neveléselmélet (funkcióját tekintve) kétféle A neveléselmélet (funkcióját tekintve) kétféle lehet:lehet:

1. „Theory of education” – 1. „Theory of education” – deszkriptív deszkriptív jellegű, jellegű, feltáró, elemző, leíró jellegű elméletek a feltáró, elemző, leíró jellegű elméletek a nevelésről,nevelésről,

2. „Educational theory” – 2. „Educational theory” – preszkriptívpreszkriptív jellegű a jellegű a gyakorlati pedagógiát orientálni kívánó gyakorlati pedagógiát orientálni kívánó neveléselméleti diszciplína.neveléselméleti diszciplína.

Magyarországon – német mintára – az Magyarországon – német mintára – az előíró jellegű (preszkriptív), előíró jellegű (preszkriptív), szabályalkotó neveléselmélet vált szabályalkotó neveléselmélet vált meghatározóvá. meghatározóvá.

Régi neve: „neveléstan”, Régi neve: „neveléstan”, operacionalizált elmélet – a operacionalizált elmélet – a pedagógusképzés szükségleteit pedagógusképzés szükségleteit kielégíti. kielégíti.

Szintén a pedagógusképzés motiválta: Szintén a pedagógusképzés motiválta: „„A pedagógia alapjai”, „Bevezetés a A pedagógia alapjai”, „Bevezetés a pedagógiába”, „Általános pedagógia”.pedagógiába”, „Általános pedagógia”.

A nevelésfilozófia változásai a 20. A nevelésfilozófia változásai a 20. században:században:

A nevelésfilozófiai tematika megjelenik a A nevelésfilozófiai tematika megjelenik a klasszikus filozófiákba is. Pl. Platón, klasszikus filozófiákba is. Pl. Platón, Arisztotelész, Ágoston, Aquinói Tamás, Arisztotelész, Ágoston, Aquinói Tamás, Locke, Rousseau, Mill, Dewey.Locke, Rousseau, Mill, Dewey.

Filozófiától elkülönülő nevelésfilozófiáról Filozófiától elkülönülő nevelésfilozófiáról csak a 20. század elejétől kezdve csak a 20. század elejétől kezdve beszélhetünk.beszélhetünk.

Két tradíció:Két tradíció: angolszász,angolszász, német és német orientációjú.német és német orientációjú.

1. Angolszász és skandináv nevelésfilozófia:1. Angolszász és skandináv nevelésfilozófia: Befolyásolja az „analitikus nevelésfilozófia”.Befolyásolja az „analitikus nevelésfilozófia”. Az ötvenes években született, virágkorát a Az ötvenes években született, virágkorát a

hetvenes évek eéső felében élte.hetvenes évek eéső felében élte. 2. Német és német orientációjú 2. Német és német orientációjú

nevelésfilozófia:nevelésfilozófia: Integrálódott az „Erziehungswissenschaft”-Integrálódott az „Erziehungswissenschaft”-

ba, a neveléstudományba.ba, a neveléstudományba. A német nevelésfilozófiai gondolkodást a A német nevelésfilozófiai gondolkodást a

hermenutikai és szellemtudományos hermenutikai és szellemtudományos tudományos paradigma jellemezte a hatvanas tudományos paradigma jellemezte a hatvanas évekig. Ekkor erős támadások érték az évekig. Ekkor erős támadások érték az empirikus-pozitivista nevelésfilozófiai empirikus-pozitivista nevelésfilozófiai gondolkodás irányából.gondolkodás irányából.

A hetvenes években az empirikus-A hetvenes években az empirikus-pozitivista és a hermeneutikai irányzat pozitivista és a hermeneutikai irányzat „konstruktív-kritikai” nevelésfilozófiába „konstruktív-kritikai” nevelésfilozófiába integrálódott. (Frankfurti Iskola)integrálódott. (Frankfurti Iskola)

Mindkét paradigmától eltérő Mindkét paradigmától eltérő nevelésfilozófia alakult ki az Egyesült nevelésfilozófia alakult ki az Egyesült Államokban: Államokban:

Pragmatista filozófia uralma: C. S. Pragmatista filozófia uralma: C. S. Pierce, W. James, J. Dewey.Pierce, W. James, J. Dewey.

Radikális szembefordulás az európai Radikális szembefordulás az európai metafizikus filozófiával.metafizikus filozófiával.

W. James radikális empirizmusa elveti a W. James radikális empirizmusa elveti a külső világ és a megismerő tudat külső világ és a megismerő tudat dualizmusát, a tapasztalatot fogja fel dualizmusát, a tapasztalatot fogja fel egyetlen realitásként.egyetlen realitásként.

A pragmatisták számára a tapasztalat a A pragmatisták számára a tapasztalat a világgal kölcsönhatásban lezajló tanulás.világgal kölcsönhatásban lezajló tanulás.

A tapasztalaton kívül nincs más „külső A tapasztalaton kívül nincs más „külső igazság”.igazság”.

„„Áramló tapasztalás” – benne átalakulnak a Áramló tapasztalás” – benne átalakulnak a világ dolgai. Az „igazság” állandóan változik.világ dolgai. Az „igazság” állandóan változik.

Dewey: az ember tapasztaló, tapasztalatai Dewey: az ember tapasztaló, tapasztalatai által kreált létező.által kreált létező.

A nevelés lényege Dewey szerint: a A nevelés lényege Dewey szerint: a tanul szerezzen tapasztalatokat a tanul szerezzen tapasztalatokat a „szituációhoz” történő gyakorlatias „szituációhoz” történő gyakorlatias viszony kialakítása érdekében. viszony kialakítása érdekében.

Az instrumentalista, progresszív, Az instrumentalista, progresszív, pragmatikus kísérletező pragmatikus kísérletező nevelésfilozófiában a tapasztalat nevelésfilozófiában a tapasztalat kritériuma a hasznosság, a beválás, az kritériuma a hasznosság, a beválás, az alkalmazhatóság. alkalmazhatóság.

Középpontban a „tapasztaló gyermek”. Középpontban a „tapasztaló gyermek”. Oktatásszervezési következtetések: a Oktatásszervezési következtetések: a

tanulás segítése a tanulási környezet tanulás segítése a tanulási környezet újszerű alakítása útján.újszerű alakítása útján.

John Dewey (1859-1952)

Dewey iskolamodelljének kölcsönhatásai:

A „jövő iskolájának” „földszintjén” az otthon és az A „jövő iskolájának” „földszintjén” az otthon és az üzleti élet (termelés) kapcsolatai valósulnak meg. Az üzleti élet (termelés) kapcsolatai valósulnak meg. Az ehhez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek színtere ehhez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek színtere a konyha, az ebédlő, a műhelyek (fa-, a konyha, az ebédlő, a műhelyek (fa-, fémmegmunkálás, textilkészítés: szövöde-fonoda).fémmegmunkálás, textilkészítés: szövöde-fonoda).

Ezekhez kapcsolódik a könyvtárEzekhez kapcsolódik a könyvtár Az iskola „emeletén” a „földszinten” folyó gyakorlati Az iskola „emeletén” a „földszinten” folyó gyakorlati

munkához kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok munkához kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok (fizikai, kémiai, biológiai), művészeti tevékenységek (fizikai, kémiai, biológiai), művészeti tevékenységek (zene, rajz) folynának, a -középpontban pedig a (zene, rajz) folynának, a -középpontban pedig a múzeum kapna helyet.múzeum kapna helyet.

A Dewey-féle A Dewey-féle megszünteti a hagyományos megszünteti a hagyományos osztálytermet a katedrával, az iskolapadokkal és a osztálytermet a katedrával, az iskolapadokkal és a szokásos fali szemléltető eszközökkel.szokásos fali szemléltető eszközökkel. Ezek helyébe Ezek helyébe jól felszerelt laboratóriumokat, műhelyeket, jól felszerelt laboratóriumokat, műhelyeket, műtermeket (festészet, szobrászat) zenetermeket műtermeket (festészet, szobrászat) zenetermeket kíván berendezni.kíván berendezni.

A nevelésfilozófia történetében A nevelésfilozófia történetében Dewey az utolsó nagy teoretikus, Dewey az utolsó nagy teoretikus, akinél a filozófia és a nevelésfilozófia akinél a filozófia és a nevelésfilozófia koherens egységben jelentkezik. koherens egységben jelentkezik.

Napjainkban a nagy átfogó Napjainkban a nagy átfogó nevelésfilozófiai rendszerek helyét a nevelésfilozófiai rendszerek helyét a korlátozott érvényesség igényével korlátozott érvényesség igényével fellépő nevelésfilozófiai paradigmák fellépő nevelésfilozófiai paradigmák (megközelítések) foglalták el. (megközelítések) foglalták el.

Tudatos elméleti eklekticizmus.Tudatos elméleti eklekticizmus.

III. Lehet-e, kell-e nevelni?III. Lehet-e, kell-e nevelni?A nevelhetőségA nevelhetőség

A pedagógia hagyományos válaszai:A pedagógia hagyományos válaszai: Nevelhetőség: Minden ember esetében Nevelhetőség: Minden ember esetében

minden tulajdonság fejleszthető. Az ember minden tulajdonság fejleszthető. Az ember saját tevékenységében képes újratermelni saját tevékenységében képes újratermelni saját társadalmiságát, így hordozza az saját társadalmiságát, így hordozza az emberi nem jellemzőit. Az embernek meg emberi nem jellemzőit. Az embernek meg kell tanulnia emberré válni.kell tanulnia emberré válni.

Kant: „Az ember csakis a nevelés által Kant: „Az ember csakis a nevelés által válhat emberré. Semmi más, mint amivé a válhat emberré. Semmi más, mint amivé a nevelés teszi.” (Kant über Pädagogik, 1901)nevelés teszi.” (Kant über Pädagogik, 1901)

Leontyev: „Az ember születésekor nem Leontyev: „Az ember születésekor nem kapja ajándékba az emberiség történelmi kapja ajándékba az emberiség történelmi eredményeit. Azb előző nemzedékek eredményeit. Azb előző nemzedékek fejlődésének eredményei nem benne, nem fejlődésének eredményei nem benne, nem természeti adottságaiban testesülnek természeti adottságaiban testesülnek meg, hanem a környező világban.” meg, hanem a környező világban.” (Leontyev: Ember és kultúra. Bp., 1964.)(Leontyev: Ember és kultúra. Bp., 1964.)

Az ember önálló, szubjektív tevékenysége Az ember önálló, szubjektív tevékenysége nélkül nincs nevelés.nélkül nincs nevelés.

Rubinstein: Az organizmus fejlődik, Rubinstein: Az organizmus fejlődik, amennyiben funkcionál, a gyermek amennyiben funkcionál, a gyermek fejlődik, amennyiben nevelik. (Rubinstein: fejlődik, amennyiben nevelik. (Rubinstein: Az általános pszichológia alapjai. Bp. Az általános pszichológia alapjai. Bp. 1964.)1964.)

Arnold Gehlen: Az embernél a nevelés Arnold Gehlen: Az embernél a nevelés „úgyszólván be van tervezve a pusztán „úgyszólván be van tervezve a pusztán biológiai fejlődésbe”. (Gehlen: biológiai fejlődésbe”. (Gehlen: Anthropologische Forschungen. 1961.)Anthropologische Forschungen. 1961.)

Az embernél nevelés nélkül nemcsak a Az embernél nevelés nélkül nemcsak a specifikusan emberi képességek specifikusan emberi képességek (beszéd, gondolkodás) nem fejlődnek ki, (beszéd, gondolkodás) nem fejlődnek ki, hanem a nem specifikusan emberi hanem a nem specifikusan emberi képességek (pl. tájékozódás, képességek (pl. tájékozódás, mozgásképesség) sem.mozgásképesség) sem.

A nevelhetőség (filogenetikus és A nevelhetőség (filogenetikus és ontogenetikus szempontból egyaránt) ontogenetikus szempontból egyaránt) feltétele és eredménye is a nevelésnek.feltétele és eredménye is a nevelésnek.

Szélsősége: szociologizmus, biologizmus. Szélsősége: szociologizmus, biologizmus. Az idegrendszer és a külső környezet Az idegrendszer és a külső környezet

kölcsönhatása.kölcsönhatása. Lehetőségek és korlátok együtt a Lehetőségek és korlátok együtt a

nevelésben.nevelésben. Az emberi nem tekintetében korlátlan, az Az emberi nem tekintetében korlátlan, az

egyes ember tekintetében korlátozott a egyes ember tekintetében korlátozott a nevelhetőség.nevelhetőség.

Korlátozó tényezők: Korlátozó tényezők: a kor, amiben él, a társadalmi környezet, az a kor, amiben él, a társadalmi környezet, az

életviszonyok, a nevelés minősége, tartalma, életviszonyok, a nevelés minősége, tartalma, az egyén biológiai adottságai. az egyén biológiai adottságai.

Szükségszerűség-lehetőség-szférák Szükségszerűség-lehetőség-szférák és a nevelésés a nevelés

A nevelés társadalmi szükségszerűsége-lehetősége: szocializáció

A nevelés egyéni szükségszerűsége-lehetősége: perszonalizáció

NE-VE-LÉS

A nevelt és a nevelhetőség:A nevelt és a nevelhetőség: A hagyományos értelmezés gyengesége, A hagyományos értelmezés gyengesége,

hogy magát az egyént legfeljebb hogy magát az egyént legfeljebb „prizmaként” (Sz. L. Rubinstein) veszi „prizmaként” (Sz. L. Rubinstein) veszi figyelembe a külső és belső tényezők figyelembe a külső és belső tényezők kölcsönhatásában. (Ebből hiányzik az kölcsönhatásában. (Ebből hiányzik az egyéni önalkotó, „önmegcsináló” jelleg.)egyéni önalkotó, „önmegcsináló” jelleg.)

Hagyományos tanulásértelmezés: Hagyományos tanulásértelmezés: tapasztalat tapasztalat indukció indukció elméletalkotás. elméletalkotás.

Új, pl. konstruktivista tanuláselmélet Új, pl. konstruktivista tanuláselmélet szerint az egyén nem „megszerzi”, szerint az egyén nem „megszerzi”, hanem „megteremti” a saját tusását.hanem „megteremti” a saját tusását.

Kételyek és szkepticizmus:Kételyek és szkepticizmus: Kutatások, amelyek a veleszületett faktort Kutatások, amelyek a veleszületett faktort

hangsúlyozzák túl: már-már nullára hangsúlyozzák túl: már-már nullára csökkentik a nevelési hatás lehetőségét. csökkentik a nevelési hatás lehetőségét. (Különösen az iskolai nevelésre gondolnak itt.)(Különösen az iskolai nevelésre gondolnak itt.)

Más pszichológiai irányzatok a környezeti Más pszichológiai irányzatok a környezeti hatások szerepét tekinti döntőnek. hatások szerepét tekinti döntőnek.

Ezen belül is döntőnek tartják az első három Ezen belül is döntőnek tartják az első három (esetleg hat) évet. (esetleg hat) évet.

B. S. Bloom kutatásai szerint a gyermek B. S. Bloom kutatásai szerint a gyermek intellektuális fejlődéséért 50%-ban a hatéves intellektuális fejlődéséért 50%-ban a hatéves korig tartó időszak a „felelős”, és további 30% korig tartó időszak a „felelős”, és további 30% a hat és kilenc éves kor között formálódik.a hat és kilenc éves kor között formálódik.

Más, szociológiai kutatások a családi Más, szociológiai kutatások a családi háttér a szociokulturális betagoltság háttér a szociokulturális betagoltság fontosságát hangsúlyozzák túl. fontosságát hangsúlyozzák túl. Szerintük az iskolai nevelés ezekhez Szerintük az iskolai nevelés ezekhez képes másodlagos vagy éppen képes másodlagos vagy éppen minimális.minimális.

Egyes kutatók – felelevenítve egy 19. Egyes kutatók – felelevenítve egy 19. századi narratívát – a nevelést századi narratívát – a nevelést „művészetnek” tekintik. A nevelés „művészetnek” tekintik. A nevelés inkább metafizikai, mint tudományos inkább metafizikai, mint tudományos elvekkel megalapozható tevékenység elvekkel megalapozható tevékenység (P.W. Jackson).(P.W. Jackson).

A radikális iskolakritika, az A radikális iskolakritika, az antipedagógia képviselői (pl. Alice Miller, antipedagógia képviselői (pl. Alice Miller, John Holt), a felnőtteknek a nevelésre John Holt), a felnőtteknek a nevelésre való jogosultságát kérdőjelezik meg. való jogosultságát kérdőjelezik meg.

Frontális támadások az iskola Frontális támadások az iskola intézménye ellen a 60-as, 70-es években. intézménye ellen a 60-as, 70-es években. Az iskolai nevelés elnyomó jellege.Az iskolai nevelés elnyomó jellege.

A 80-as évek antipedagógiai irányzata A 80-as évek antipedagógiai irányzata szerint nemcsak az iskolai nevelés szerint nemcsak az iskolai nevelés antihumánus, gyermekellenes, hanem antihumánus, gyermekellenes, hanem általában a nevelés nem más, mint a általában a nevelés nem más, mint a felnőttek hatalomgyakorlásának eszköze.felnőttek hatalomgyakorlásának eszköze.

A posztmodern gondolkodás és a nevelés:A posztmodern gondolkodás és a nevelés: E felfogás szerint az ember, a konkrét E felfogás szerint az ember, a konkrét

személyiség esetleges, véletlenszerű. személyiség esetleges, véletlenszerű. Nincs olyan, hogy „emberi természet”.Nincs olyan, hogy „emberi természet”.

Nincs egy kitüntetett eszmény az Nincs egy kitüntetett eszmény az emberről, illetve sokféle beszéd emberről, illetve sokféle beszéd (narratívum) létezik arról, hogy az (narratívum) létezik arról, hogy az „embernek milyennek kell/érdemes „embernek milyennek kell/érdemes lennie”.lennie”.

Adaptációs stratégiák vannak, nem Adaptációs stratégiák vannak, nem kizárólagos eszmények és célok. kizárólagos eszmények és célok.

Változás van, haladás nincs. Változás van, haladás nincs. A nevelésnek csak „itt és most” „neki való”, vagy A nevelésnek csak „itt és most” „neki való”, vagy

„nem neki való” legitimizációja lehetséges.„nem neki való” legitimizációja lehetséges. Egyes szélsőségesen poszt(-poszt)modern Egyes szélsőségesen poszt(-poszt)modern

felfogások szerint (pl. R. Rortry) az én felfogások szerint (pl. R. Rortry) az én állandósága sem lehetséges, az egyén nem több, állandósága sem lehetséges, az egyén nem több, mint „működése”.mint „működése”.

Az egyén önkísérletező magatartása során magát Az egyén önkísérletező magatartása során magát adaptálja, de valamilyen terv alapján, hanem a adaptálja, de valamilyen terv alapján, hanem a „csinálódás” értelmében.„csinálódás” értelmében.

A posztmodern szavaival jelölve ez a A posztmodern szavaival jelölve ez a „mediálódás”. Az egyén az önkísérlet „mediálódás”. Az egyén az önkísérlet médiumaként dolgokat médiumként alkalmaz, médiumaként dolgokat médiumként alkalmaz, együtt mozog velük. együtt mozog velük.

Az élet lényege – ebben a felfogásban – a Az élet lényege – ebben a felfogásban – a mediálódás.mediálódás.

Hogyan értelmezhető ebben a Hogyan értelmezhető ebben a posztmodern fogalmi rendszerben a posztmodern fogalmi rendszerben a nevelhetőség?nevelhetőség?

A kognitív pszichológia és hatására a A kognitív pszichológia és hatására a konstruktív/konstruktivista pedagógia új konstruktív/konstruktivista pedagógia új paradigmát kínál.paradigmát kínál.

Az egész emberi megismerést Az egész emberi megismerést konstrukciós folyamatként írja le. Az konstrukciós folyamatként írja le. Az ember nem megismeri, „felfedezi” a ember nem megismeri, „felfedezi” a tudást, hanem felépíti saját tudását. tudást, hanem felépíti saját tudását.

Nem az a kérdés, hogy a tudás igaz-e Nem az a kérdés, hogy a tudás igaz-e vagy hamis, hanem hogy alkalmazható-e vagy hamis, hanem hogy alkalmazható-e a világgal való bánni tudásban. a világgal való bánni tudásban.

A tanulás tehát eszerint a saját belső világunk A tanulás tehát eszerint a saját belső világunk építése, átépítése, konstruálása, átrendezése.építése, átépítése, konstruálása, átrendezése.

Nem befogadás, hanem a kognitív struktúrák Nem befogadás, hanem a kognitív struktúrák által meglévő értelmezési keretbe, által meglévő értelmezési keretbe, konstrukciókba szervezett folyamat. konstrukciókba szervezett folyamat.

Bizonyított, hogy vannak olyan kognitív Bizonyított, hogy vannak olyan kognitív struktúrák, amelyekkel már születésünkkor struktúrák, amelyekkel már születésünkkor rendelkezünk. rendelkezünk.

Az ember kész információ-feldolgozó Az ember kész információ-feldolgozó képességrendszerrel (kognitív struktúrákkal) képességrendszerrel (kognitív struktúrákkal) jön a világra. jön a világra.

Ezek a struktúrák jelentik a nevelhetőség Ezek a struktúrák jelentik a nevelhetőség lehetőségét és korlátait.lehetőségét és korlátait.

Nevelhetőség és kötelező oktatás:Nevelhetőség és kötelező oktatás: Minden adott társadalom egy Minden adott társadalom egy

meghatározott nevelési rendszerrel meghatározott nevelési rendszerrel rendelkezik.rendelkezik.

A kapitalista fejlődés megindulása A kapitalista fejlődés megindulása megkövetelte az általános műveltség egy megkövetelte az általános műveltség egy bizonyos szintjét az adott társadalom bizonyos szintjét az adott társadalom minden tagjától.minden tagjától.

Az általános és kötelező népoktatás Az általános és kötelező népoktatás hordozza azokat a társadalmi tartalmakat, hordozza azokat a társadalmi tartalmakat, készségeket, jártasságokat, készségeket, jártasságokat, magatartásmódokat, amelyeket – elvileg - magatartásmódokat, amelyeket – elvileg - mindenkinek el kell sajátítania. mindenkinek el kell sajátítania.

Az általános műveltség elsajátítását célzó Az általános műveltség elsajátítását célzó kötelező népoktatás az „átlagot” veszi célba. kötelező népoktatás az „átlagot” veszi célba.

A nevelőhatások a „normál átlag” számára A nevelőhatások a „normál átlag” számára optimalizáltak. optimalizáltak.

Illyés Sándor szavait idézve: A „normális Illyés Sándor szavait idézve: A „normális gyermekek esetében a társadalmilag gyermekek esetében a társadalmilag szükséges és a biológiailag lehetséges szükséges és a biológiailag lehetséges egybeesik…” (Illyés, 1964.)egybeesik…” (Illyés, 1964.)

A nevelőhatásoknak találkozniuk kell a belső A nevelőhatásoknak találkozniuk kell a belső feltételekkel, pl. az életkori sajátosságokkal.feltételekkel, pl. az életkori sajátosságokkal.

Optimális időszakok a nevelésben! (Pl. írás Optimális időszakok a nevelésben! (Pl. írás tanítása)tanítása)

A nevelhetőség specifikus A nevelhetőség specifikus korlátozottsága esetén korlátozottsága esetén (veszélyeztetett, illetve biológiai (veszélyeztetett, illetve biológiai korlátozottsággal született gyermekek korlátozottsággal született gyermekek esetén) esetén) kétkét változatváltozat lehetséges: lehetséges:

1. A korlátozó tényezők ideiglenes 1. A korlátozó tényezők ideiglenes fennállása.fennállása. Betegségek, sérülések, Betegségek, sérülések, életviszonyok időleges megváltozása életviszonyok időleges megváltozása (szülők betegsége, költözködés, (szülők betegsége, költözködés, testvér születése stb.). A (tömeges) testvér születése stb.). A (tömeges) iskolai nevelés ezeket még tudja iskolai nevelés ezeket még tudja kompenzálni. kompenzálni.

2. Végleges vagy tartós korlátozó tényezők 2. Végleges vagy tartós korlátozó tényezők fennállásafennállása az „életviszonyok” illetve a az „életviszonyok” illetve a „biologikum” oldaláról. Két változat:„biologikum” oldaláról. Két változat:

a.) A specifikus nevelhetőségi feltételekhez a.) A specifikus nevelhetőségi feltételekhez alkalmazkodó – akár tömeges – nevelési alkalmazkodó – akár tömeges – nevelési rendszer keretei között az optimális rendszer keretei között az optimális fejlesztés itt még megvalósítható. fejlesztés itt még megvalósítható.

Korlátozó tényező lehet pl. a hátrányos Korlátozó tényező lehet pl. a hátrányos helyzet (pl. cigány gyerekek) vagy a testi helyzet (pl. cigány gyerekek) vagy a testi fogyatékosság bizonyos válfajai (pl. fogyatékosság bizonyos válfajai (pl. végtagok funkciócsökkenése vagy az végtagok funkciócsökkenése vagy az orvosilag jól kompenzálható szervi orvosilag jól kompenzálható szervi elváltozások). elváltozások).

b.) A belső nevelhetőségi feltételekben b.) A belső nevelhetőségi feltételekben létrejövő súlyos zavartok esetén ezek létrejövő súlyos zavartok esetén ezek már nem kompenzálhatók a tömeges már nem kompenzálhatók a tömeges (általános) iskolai nevelési rendszer (általános) iskolai nevelési rendszer keretei között. keretei között.

Ezekben az esetekben speciális Ezekben az esetekben speciális nevelési rendszerre van szükség, vagy nevelési rendszerre van szükség, vagy pedig olyan feltételeknek és szakmai pedig olyan feltételeknek és szakmai kompetenciáknak a rendszerbe való kompetenciáknak a rendszerbe való bevitelére, amelyek az együttnevelést bevitelére, amelyek az együttnevelést (integrációt) lehetővé teszik.(integrációt) lehetővé teszik.

Nevelhetőség és iskolarendszer:Nevelhetőség és iskolarendszer: Az általános és kötelező tömegiskolázás Az általános és kötelező tömegiskolázás

(népoktatás) kialakulása (1700-as évek).(népoktatás) kialakulása (1700-as évek). A társadalom által felállított standardok A társadalom által felállított standardok

érvényesülése.érvényesülése. Durkheim: „Az oktatás az embereket nem olyanná Durkheim: „Az oktatás az embereket nem olyanná

formálja, amilyenek természetüknél fogva formálja, amilyenek természetüknél fogva lehetnének, hanem olyanná, amilyenre a lehetnének, hanem olyanná, amilyenre a társadalomnak szüksége van.” (Lásd pl. I. Ratio társadalomnak szüksége van.” (Lásd pl. I. Ratio Educationis, 1777.)Educationis, 1777.)

Ez a standard a gyermekkel nem mint Ez a standard a gyermekkel nem mint egyéniséggel, hanem mint „átlaggal”, „normállal” egyéniséggel, hanem mint „átlaggal”, „normállal” számol. A gyerek már nem gyerek, hanem számol. A gyerek már nem gyerek, hanem „életkori sajátosság”. „életkori sajátosság”.

A tömegoktatás átlagos (tömeges) nevelhetőségi A tömegoktatás átlagos (tömeges) nevelhetőségi feltételekkel számol.feltételekkel számol.

Érdekes, hogy a „különleges gyermek” fogalma Érdekes, hogy a „különleges gyermek” fogalma is ennek a tömegoktatási rendszernek a is ennek a tömegoktatási rendszernek a terméke. Nem más, mint az a gyerek, akinél a terméke. Nem más, mint az a gyerek, akinél a nevelhetőség belső és külső tényezői nem nevelhetőség belső és külső tényezői nem optimalizálhatók az átlagnak, standardnak optimalizálhatók az átlagnak, standardnak megfelelően.megfelelően.

A kötelező, általános (nép)oktatás A kötelező, általános (nép)oktatás kialakulásának tényezői:kialakulásának tényezői:

- Klasszikus iparosítás.- Klasszikus iparosítás. - Urbanizációs folyamat.- Urbanizációs folyamat. - Nemzetállamok kialakulása, országos - Nemzetállamok kialakulása, országos

közigazgatási rendszerek létrejötte: közigazgatási rendszerek létrejötte: Homogenizáló dinamika.Homogenizáló dinamika.

- A 19. századi liberalizmus. Azonos - A 19. századi liberalizmus. Azonos szocializációs esélyek szocializációs esélyek azonos érvényesülési azonos érvényesülési esélyek. Meritokrácia!esélyek. Meritokrácia!

- A tudomány logikájának diadalmenete: az - A tudomány logikájának diadalmenete: az oktatás standardizálható, optimalizálható.oktatás standardizálható, optimalizálható.

Mindezek a tényezők termelték ki a 19. század Mindezek a tényezők termelték ki a 19. század utolsó harmadától kezdve a „különleges utolsó harmadától kezdve a „különleges gyermekek” sokaságát. Új pedagógiai, gyermekek” sokaságát. Új pedagógiai, iskolarendszeri, oktatáspolitikai problémát iskolarendszeri, oktatáspolitikai problémát jelentettek. jelentettek.

A standardt megjelenése magával hozta az A standardt megjelenése magával hozta az eltérések/eltérők megjelenését is. Pl. eltérések/eltérők megjelenését is. Pl. középsúlyos és enyhe debil mindaddig nem középsúlyos és enyhe debil mindaddig nem létezett, ameddig nem vált minimális létezett, ameddig nem vált minimális szocializációs feltétellé az írás-olvasás.szocializációs feltétellé az írás-olvasás.

A „hiperaktivitás”, „magatartási zavar”, A „hiperaktivitás”, „magatartási zavar”, „fejlődési lemaradás”, „nehezen nevelhetőség” „fejlődési lemaradás”, „nehezen nevelhetőség” is csak akkor keletkezik mint probléma, amikor is csak akkor keletkezik mint probléma, amikor a tömeges iskolai oktatás optimalizált ütemet a tömeges iskolai oktatás optimalizált ütemet diktál. (4-6 óra iskolai tevékenység „elviselése”.)diktál. (4-6 óra iskolai tevékenység „elviselése”.)

Maga a rendszer termeli ki a „másságot”, a Maga a rendszer termeli ki a „másságot”, a gyerekek egyre nagyobb százaléka tér el lefelé gyerekek egyre nagyobb százaléka tér el lefelé vagy felfelé (tehetség problémája).vagy felfelé (tehetség problémája).

IV. Ki nevelhet?IV. Ki nevelhet? A nevelésfilozófia fontos kérdése a nevelés A nevelésfilozófia fontos kérdése a nevelés

által gyakorolt (gyakorolható) hatalom.által gyakorolt (gyakorolható) hatalom. Kié a nevelés joga? Ki dönt a nevelésről? Kié a nevelés joga? Ki dönt a nevelésről?

Ki határozza meg és ellenőrzi a nevelés Ki határozza meg és ellenőrzi a nevelés mikéntjét?mikéntjét?

A válaszok szorosan kötődnek a A válaszok szorosan kötődnek a társadalom- és politikaelmélet társadalom- és politikaelmélet paradigmáihoz.paradigmáihoz.

Előbb történeti elemzés majd mai körkép.Előbb történeti elemzés majd mai körkép.

A neveléshez való jog tagadása: az antipedagógia:A neveléshez való jog tagadása: az antipedagógia: Radikális iskolakritikai mozgalom: célpontja a Radikális iskolakritikai mozgalom: célpontja a

kötelező iskolázás. kötelező iskolázás. Kritika: az iskolai nevelés személytelen, az Kritika: az iskolai nevelés személytelen, az

egyéniséget elnyomja, nem fejleszti a egyéniséget elnyomja, nem fejleszti a személyiséget.személyiséget.

A tudás tartalma elidegenített, standardizált, a A tudás tartalma elidegenített, standardizált, a curriculum mindenki számára kötelező.curriculum mindenki számára kötelező.

Az iskola személyiségellenes, antihumánus, Az iskola személyiségellenes, antihumánus, antidemokratikus, belső irányítási stílusa antidemokratikus, belső irányítási stílusa antidemokratikus, sőt diktatórikus, autoriter. antidemokratikus, sőt diktatórikus, autoriter.

Az iskola a félele, a szorongás intézménye, ahol Az iskola a félele, a szorongás intézménye, ahol frusztráló légkör uralkodik. frusztráló légkör uralkodik.

Egyoldalú kvázi-intellektualizmusa Egyoldalú kvázi-intellektualizmusa lényegében lerombolja az intelligenciát. lényegében lerombolja az intelligenciát.

Az iskolai tanulás motivációja ellentétes Az iskolai tanulás motivációja ellentétes a személyiség igazi szükségleteivel. a személyiség igazi szükségleteivel.

Értékelési rendszere befogadást vizsgál, Értékelési rendszere befogadást vizsgál, standardizált. Ez legitimizálja az standardizált. Ez legitimizálja az érdeklődéstől, személyes részvételtől érdeklődéstől, személyes részvételtől független tudást.független tudást.

Nyílt elnyomás helyett finom Nyílt elnyomás helyett finom magatartás-szabályozás. magatartás-szabályozás.

Az iskola „yes-man” („igen-ember”) Az iskola „yes-man” („igen-ember”) termelő intézmény.termelő intézmény.

Két út:Két út: a.) A hivatalos iskolarendszer helyett, mellett, a.) A hivatalos iskolarendszer helyett, mellett,

illetve azon belül alternatív lehetőséget kell illetve azon belül alternatív lehetőséget kell biztosítani.biztosítani.

b.) Az iskolán, az iskolázáson belül a lehető b.) Az iskolán, az iskolázáson belül a lehető legnagyobb szabadságot kell biztosítani az legnagyobb szabadságot kell biztosítani az egyéni szabadság számára. egyéni szabadság számára.

Ivan Illich és E. Reimer elmélete az Ivan Illich és E. Reimer elmélete az iskolátlanított társadalomról. Illich: az iskola iskolátlanított társadalomról. Illich: az iskola felszámolása csak az első lépés az úton. A cél felszámolása csak az első lépés az úton. A cél a tudás árucikk jellegének a felszámolása.a tudás árucikk jellegének a felszámolása.

A tanuló maga dönthesse el, hogy mit és A tanuló maga dönthesse el, hogy mit és hogyan akar tanulni.hogyan akar tanulni.

Ivan Illich: Deschooling SocietyIvan Illich: Deschooling Society. (1971):. (1971): A társadalmat meg kell szabadítani az A társadalmat meg kell szabadítani az

iskoláktól. iskoláktól. Az USÁ-ban kivitelezett oktatásfejlesztési Az USÁ-ban kivitelezett oktatásfejlesztési

programok kudarcai. 1965-1968 között 3 programok kudarcai. 1965-1968 között 3 milliárd dollárt költöttek 6 millió hátrányos milliárd dollárt költöttek 6 millió hátrányos helyzetű gyerek felzárkóztatására kevés helyzetű gyerek felzárkóztatására kevés eredménnyel. eredménnyel.

Az iskola a szegény emberek képzetében Az iskola a szegény emberek képzetében nevelésellenes, oktatásra koncentrál. nevelésellenes, oktatásra koncentrál. Rendkívül drága, rendkívül komplex, rendkívül Rendkívül drága, rendkívül komplex, rendkívül elvont – tehár haszontalan intézmény. elvont – tehár haszontalan intézmény.

Nixon szerint hamarosan minden amerikai Nixon szerint hamarosan minden amerikai gyereknek joga lesz olvasni tudni, mielőtt gyereknek joga lesz olvasni tudni, mielőtt befejezné az iskolát. Az iskolák fölszaporodása befejezné az iskolát. Az iskolák fölszaporodása éppolyan destruktív, mint a fegyvereké, bár éppolyan destruktív, mint a fegyvereké, bár kevésbé látványos. kevésbé látványos.

1956-ban a New York-i érsekségen 1956-ban a New York-i érsekségen hatalmas igény támadt sapnyoltanárokra, hatalmas igény támadt sapnyoltanárokra, hogy tanárok, szociális munkások és hogy tanárok, szociális munkások és papok százait tanítsák meg a bevándorló papok százait tanítsák meg a bevándorló Puerto Rico-iakkal való eredményes Puerto Rico-iakkal való eredményes kommunikálás érdekében. kommunikálás érdekében.

Bejelentették ezt az igényt egy spanyol Bejelentették ezt az igényt egy spanyol nyelvű rádióadásban, s erre a Harlemből nyelvű rádióadásban, s erre a Harlemből mintegy 200 tizenéves fiatal jelentkezett. mintegy 200 tizenéves fiatal jelentkezett. 48-at kiválasztottak közülük, s egyhetes 48-at kiválasztottak közülük, s egyhetes felkészítés után már mindegyikük felkészítés után már mindegyikük egyenként 4 spanyolul tanulni akaró New egyenként 4 spanyolul tanulni akaró New York-i jelölttel foglalkoztak a program 6 York-i jelölttel foglalkoztak a program 6 hónap múlva sikeresen véget ért. hónap múlva sikeresen véget ért.

Illich szerint:Illich szerint: 1. Az iskola megöli a tanulás örömét, iskolán 1. Az iskola megöli a tanulás örömét, iskolán

kívül jobb dolog tanulni. kívül jobb dolog tanulni. 2. Az iskolának olyan kényszerítő klímája van, 2. Az iskolának olyan kényszerítő klímája van,

mint a börtönnek vagy az ideggyógyintézetnek. mint a börtönnek vagy az ideggyógyintézetnek. 3. Az iskola konzerválja az emberek közötti 3. Az iskola konzerválja az emberek közötti

társadalmi egyenlőtlenséget. A társadalmi társadalmi egyenlőtlenséget. A társadalmi esélyegyenlőtlenség, a hátrányos helyzet nem esélyegyenlőtlenség, a hátrányos helyzet nem számolható fel iskolai oktatás útján. számolható fel iskolai oktatás útján.

Ezért „az iskola legradikálisabb alternatívája Ezért „az iskola legradikálisabb alternatívája egy olyan hálózat vagy szolgáltatás lenne, egy olyan hálózat vagy szolgáltatás lenne, amely minden egyes embernek ugyanannyi amely minden egyes embernek ugyanannyi esélyt adna ahhoz, hogy pillanatnyi problémáit esélyt adna ahhoz, hogy pillanatnyi problémáit megossza azokkal, akiket ugyanaz a probléma megossza azokkal, akiket ugyanaz a probléma izgat, motivál.” Egyfajta intellektuális izgat, motivál.” Egyfajta intellektuális kapcsolatteremtést képzel el az emberek ezrei kapcsolatteremtést képzel el az emberek ezrei között.között.

Egyfajta számítógépes rendszer Egyfajta számítógépes rendszer segítségével mindenki megjelölhetné azt a segítségével mindenki megjelölhetné azt a könyvet, cikket, filmet, amelynek könyvet, cikket, filmet, amelynek megtárgyaláshoz beszélgetőpartnert keres. megtárgyaláshoz beszélgetőpartnert keres.

Napokon belül megkapná azoknak a Napokon belül megkapná azoknak a listáját, akik nemrégiben hasonló igénnyel listáját, akik nemrégiben hasonló igénnyel jelentkeztek be. Ezután találkozást lehetne jelentkeztek be. Ezután találkozást lehetne szervezni a rokon érdeklődésűek között. szervezni a rokon érdeklődésűek között.

Az első kávéházi találkozás Az első kávéházi találkozás megteremthetné a kapcsolatot azzal, hogy megteremthetné a kapcsolatot azzal, hogy a közösen olvasott könyv az asztalra a közösen olvasott könyv az asztalra kerülhetne a kávéscsészék mellé. …kerülhetne a kávéscsészék mellé. …

Illich elmélete még elsősorban „antiiskolai” Illich elmélete még elsősorban „antiiskolai” nézetrendszer, de már magában rejti az nézetrendszer, de már magában rejti az „antipedagógia” néhány alapvető tételét.„antipedagógia” néhány alapvető tételét.

Kijelentését – miszerint minden kötelező és Kijelentését – miszerint minden kötelező és ellenőrzött tanulás elvetendő, mert ellenőrzött tanulás elvetendő, mert szabadságellenes – már csak egy kis lépés szabadságellenes – már csak egy kis lépés választja el a nevelést általában tagadó választja el a nevelést általában tagadó antipedagógiától.antipedagógiától.

C. Bereiter szerint az egyetlen, etikailag C. Bereiter szerint az egyetlen, etikailag egyedül igazolható alternatíva: nevelés egyedül igazolható alternatíva: nevelés nélküli képességfejlesztés gyermekkorban és nélküli képességfejlesztés gyermekkorban és önnevelés a felnőttkorban. A nevelés ugyanis önnevelés a felnőttkorban. A nevelés ugyanis nem más, mint az „intézményesült nem más, mint az „intézményesült értékrendszer közvetítése”. (Bereiter: Must értékrendszer közvetítése”. (Bereiter: Must we educate? 1973.) we educate? 1973.)

A felsőbbség, az állam befolyása a nevelésre:A felsőbbség, az állam befolyása a nevelésre: Hagyomány, hogy a nevelésfilozófiai gondolkodás - Hagyomány, hogy a nevelésfilozófiai gondolkodás -

Platóntól kezdve - az állam „filozófusai” kezébe Platóntól kezdve - az állam „filozófusai” kezébe adja a jogot, hogy meghatározzák a valamennyi adja a jogot, hogy meghatározzák a valamennyi gyermek számára „jó” nevelést.gyermek számára „jó” nevelést.

„„Jó nevelés” = az állam számára megfelelő Jó nevelés” = az állam számára megfelelő nevelés.nevelés.

Nem az egyes ember, hanem az állam – a politikai Nem az egyes ember, hanem az állam – a politikai centrum - dönti el, hogy mi a „jó” az egyes centrum - dönti el, hogy mi a „jó” az egyes embernek.embernek.

Milyen a jó, a „perfekt ember”, akit a „jó Milyen a jó, a „perfekt ember”, akit a „jó neveléssel” akarunk kimunkálni? Az adott korok és neveléssel” akarunk kimunkálni? Az adott korok és kultúrák embereszménye a válasz erre a kérdésre.kultúrák embereszménye a válasz erre a kérdésre.

Ismeretelméleti kételyek: kik és honnan tudják, Ismeretelméleti kételyek: kik és honnan tudják, hogy milyen a perfekt ember? hogy milyen a perfekt ember?

Az „igazi emberi minőség” ,a jó ember” Az „igazi emberi minőség” ,a jó ember” kritériuma nem olyan dolog,a mit a tudomány kritériuma nem olyan dolog,a mit a tudomány eszközeivel felfedezhetünk, leírhatunk, eszközeivel felfedezhetünk, leírhatunk, igazolhatunk. (Ilyen volt pl. a humanizmus igazolhatunk. (Ilyen volt pl. a humanizmus korában a „studia humanitatis”.)korában a „studia humanitatis”.)

Olyan általános állításokat tartalmaz az Olyan általános állításokat tartalmaz az embereszmény, amelyeket elfogadunk vagy embereszmény, amelyeket elfogadunk vagy elvetünk, követünk vagy megsértünk. elvetünk, követünk vagy megsértünk.

Feltételesen elfogadható az állítás, hogy a Feltételesen elfogadható az állítás, hogy a „szupertudás”, „szupermorál” létezik, de „szupertudás”, „szupermorál” létezik, de akkor az lenne a dolga, hogy meggyőzzön akkor az lenne a dolga, hogy meggyőzzön bennünket arról, hogy számunkra is jó az bennünket arról, hogy számunkra is jó az „igazi emberi minőség”. „igazi emberi minőség”.

Elképzelhető azonban, hogy az ilyen Elképzelhető azonban, hogy az ilyen emberi minőség egész embercsoportok emberi minőség egész embercsoportok számára elfogadhatatlan. számára elfogadhatatlan.

Az államilag legitimált emberi minőséget Az államilag legitimált emberi minőséget eszményként kitűző nevelés tehát olyan eszményként kitűző nevelés tehát olyan pedagógiát eredményez, amelyben az pedagógiát eredményez, amelyben az egyes egyének és csoportjaik ki vannak egyes egyének és csoportjaik ki vannak zárva gyermekeik nevelésének zárva gyermekeik nevelésének meghatározásából.meghatározásából.

Az eredmény az „alattvaló”, az Az eredmény az „alattvaló”, az „egydimenziós ember” (Herbert Marcuse) „egydimenziós ember” (Herbert Marcuse) kinevelése.kinevelése.

A szülők és a családA szülők és a család Tradicionális társadalmak: a gyereknevelésről Tradicionális társadalmak: a gyereknevelésről

való döntés joga a szülőt illeti meg. Az állam való döntés joga a szülőt illeti meg. Az állam ezt nem kérdőjelezheti meg.ezt nem kérdőjelezheti meg.

Történeti előzmények: Történeti előzmények: Róma: „patria potestas”, Aquinói Tamás: a Róma: „patria potestas”, Aquinói Tamás: a

szülő (apa) természetes joga a nevelés, John szülő (apa) természetes joga a nevelés, John Locke: egyéni szabadságjog.Locke: egyéni szabadságjog.

A szülői jog elismerése gátja a nevelés A szülői jog elismerése gátja a nevelés homogenizálására törő állami, egyközpontú homogenizálására törő állami, egyközpontú ideológiák terjedésének. Állam ideológiák terjedésének. Állam szülői ház. szülői ház.

Ugyanakkor a szülői jog túlhangsúlyozásának Ugyanakkor a szülői jog túlhangsúlyozásának jelentős veszélyei vannak. (A római apa jelentős veszélyei vannak. (A római apa élethosszig tartó hatalma gyerekei fölött, élethosszig tartó hatalma gyerekei fölött, ennek reminiszcenciája a 19. század elején ennek reminiszcenciája a 19. század elején Franciaországban stb.)Franciaországban stb.)

A pedagógusA pedagógus J. S Mill (1806-1873) szerint a gyermek joga J. S Mill (1806-1873) szerint a gyermek joga

azt eldönteni, hogy mi a neki megfelelő azt eldönteni, hogy mi a neki megfelelő nevelés.nevelés.

Ennek két feltétele van:Ennek két feltétele van: lehetőség a választásra,lehetőség a választásra, semlegesség a „jó”-ról alkotott koncepciók között.semlegesség a „jó”-ról alkotott koncepciók között.

De honnan tudja a gyerek, hogy neki mi De honnan tudja a gyerek, hogy neki mi megfelelő?megfelelő?

E dilemma megoldása érdekében semleges E dilemma megoldása érdekében semleges szakértőt, nevelőt kell hívni: „educator” szakértőt, nevelőt kell hívni: „educator” (nevelési szakember, nem szülő, nem az állam).(nevelési szakember, nem szülő, nem az állam).

A nevelőnek fel kell kínálnia a gyermek A nevelőnek fel kell kínálnia a gyermek számára a különböző életmintákat, értékeket, számára a különböző életmintákat, értékeket, magatartásformákat, szellemiséget úgy, hogy a magatartásformákat, szellemiséget úgy, hogy a gyerek érezze, hogy ő választhat közülük. gyerek érezze, hogy ő választhat közülük.

Ez a megoldás meg akarja védeni a Ez a megoldás meg akarja védeni a gyereket a szülői ház indoktrináló, gyereket a szülői ház indoktrináló, „háziasító” befolyásától. „háziasító” befolyásától.

A szülő, de az állam, illetve az egyház is A szülő, de az állam, illetve az egyház is be van zárva a saját világába, nem a be van zárva a saját világába, nem a szabad gyermek fejlődésében, hanem szabad gyermek fejlődésében, hanem bizonyos típusú gyermek kifejlesztésében bizonyos típusú gyermek kifejlesztésében érdekelt.érdekelt.

Irányzatok, amelyek ezt a tradíciót Irányzatok, amelyek ezt a tradíciót képviselik: európai reformpedagógia, képviselik: európai reformpedagógia, humanisztikus pedagógiák, alternatív humanisztikus pedagógiák, alternatív pedagógiák. pedagógiák.

A „pedagógiai autonómia” tehát nem az egyes A „pedagógiai autonómia” tehát nem az egyes elszigetelt gyerek önállósága, hanem egy elszigetelt gyerek önállósága, hanem egy társadalmi professzionalizálódó alrendszernek az társadalmi professzionalizálódó alrendszernek az autonómiaigénye más társadalmi alrendszerekkel autonómiaigénye más társadalmi alrendszerekkel (pl. állam, család, munkahely) szemben.(pl. állam, család, munkahely) szemben.

Azt igényli, hogy a nevelést ne egyszerűen az Azt igényli, hogy a nevelést ne egyszerűen az állam vagy a család determinálja, hanem jöjjön állam vagy a család determinálja, hanem jöjjön létre egy „szerződés”, egy konszenzus a nevelés létre egy „szerződés”, egy konszenzus a nevelés szereplői (a tanuló, a szülők, az állam) között a szereplői (a tanuló, a szülők, az állam) között a gyermek „mindenek feletti érdekeinek” gyermek „mindenek feletti érdekeinek” érvényesítéséért.érvényesítéséért.

Ez egyszersmind feltételezi/megköveteli a Ez egyszersmind feltételezi/megköveteli a pedagógus szakma professzionalizálódását és pedagógus szakma professzionalizálódását és önállósulását. önállósulását.

A pedagógiai autonómia korlátozott, A pedagógiai autonómia korlátozott, nem kerülhet szembe a gyermeki nem kerülhet szembe a gyermeki jogokkal. jogokkal.

Példa erre a reformpedagógiai Példa erre a reformpedagógiai irányzatok ellentmondásos pedagógus-irányzatok ellentmondásos pedagógus-szerepe. A pedagógus itt nagyfokú szerepe. A pedagógus itt nagyfokú szakmai tudásával különleges jogokat szakmai tudásával különleges jogokat élvez (pl. a tanítás tartalmának, élvez (pl. a tanítás tartalmának, módszereinek kiválasztása), másfelől módszereinek kiválasztása), másfelől viszont „passzivitásra” kényszerül viszont „passzivitásra” kényszerül (háttérbe húzódó „játékmester”, a (háttérbe húzódó „játékmester”, a gyermeki kíváncsiság kielégítője).gyermeki kíváncsiság kielégítője).

Magyarországi helyzetkép:Magyarországi helyzetkép: Nálunk különleges jelentősséggel bírt a Nálunk különleges jelentősséggel bírt a

pedagógus autonómiájának pedagógus autonómiájának megfogalmazása – egy túlszabályozott megfogalmazása – egy túlszabályozott „szocialista” iskolarendszer keretei „szocialista” iskolarendszer keretei között.között.

Nyolcvanas években harc a Nyolcvanas években harc a túlbürokratizált rendszerrel szemben túlbürokratizált rendszerrel szemben a a szakfelügyeleti rendszer megszüntetése, szakfelügyeleti rendszer megszüntetése, ill. szaktanácsadói rendszerré alakítása.ill. szaktanácsadói rendszerré alakítása.

Erős tantestületi jogok, pl. egyetértési Erős tantestületi jogok, pl. egyetértési (vétó)jog az iskolaigazgatók (vétó)jog az iskolaigazgatók kinevezésekor.kinevezésekor.

A gyermek, a tanuló:A gyermek, a tanuló: A cél nem az „általában vett gyermek”, A cél nem az „általában vett gyermek”,

hanem az egyes gyermek konkrét hanem az egyes gyermek konkrét nevelhetőségi feltételeihez alkalmazkodó nevelhetőségi feltételeihez alkalmazkodó iskola megteremtése. iskola megteremtése.

A „gyermeknek való iskola” – a századforduló A „gyermeknek való iskola” – a századforduló óta téma a pedagógiában. (Lásd Ellen Key,: A óta téma a pedagógiában. (Lásd Ellen Key,: A gyermek évszázada, 1900.)gyermek évszázada, 1900.)

Erkölcsi-szakmai követelésből jogi Erkölcsi-szakmai követelésből jogi követeléssé csak 1989-ben vált az ENSZ követeléssé csak 1989-ben vált az ENSZ révén:révén: A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény

Magyarországon 1991. évi LXIV. t. c.Magyarországon 1991. évi LXIV. t. c.

Négy axióma a gyermekek jogairól:Négy axióma a gyermekek jogairól: 1. A gyermekek jogképessége teljes körű: 1. A gyermekek jogképessége teljes körű:

ugyanúgy és ugyanannyi joguk lehet, mint ugyanúgy és ugyanannyi joguk lehet, mint minden más állampolgárnak.minden más állampolgárnak.

Kivételes jogkorlátozás: életkoruk miatt (pl. Kivételes jogkorlátozás: életkoruk miatt (pl. házasság, haza védelme, büntethetőség).házasság, haza védelme, büntethetőség).

A gyermek jogainak teljes körűsége egyfelől A gyermek jogainak teljes körűsége egyfelől és cselekvőképességének korlátozottsága és cselekvőképességének korlátozottsága másfelől hasonló az ismeretlen helyen másfelől hasonló az ismeretlen helyen tartózkodó állampolgár, az elmebeteg ember, tartózkodó állampolgár, az elmebeteg ember, a mozgásszabadságában korlátozott jogalany a mozgásszabadságában korlátozott jogalany státusával. Megvannak a jogai, de ezeket státusával. Megvannak a jogai, de ezeket t9örvényes képviselője útján gyakorolja. t9örvényes képviselője útján gyakorolja.

2. A gyermekek jogai speciális 2. A gyermekek jogai speciális szerkezetűek: csak mások szerkezetűek: csak mások kötelezettségeinek meghatározása és kötelezettségeinek meghatározása és teljesítése útján érvényesülhetnek.teljesítése útján érvényesülhetnek.

3. A gyermekekkel kapcsolatos jogi 3. A gyermekekkel kapcsolatos jogi kérdések nem a mindennapi élet szintjén kérdések nem a mindennapi élet szintjén különösen jelentősek. (A társadalom különösen jelentősek. (A társadalom erkölcsi és érzelmi szabályozása ott hat.)erkölcsi és érzelmi szabályozása ott hat.)

A gyermekek védelmében mindenekelőtt A gyermekek védelmében mindenekelőtt a társadalmi szabályozás szintjén (pl. a társadalmi szabályozás szintjén (pl. költségvetések, rendeletalkotás stb.) kell költségvetések, rendeletalkotás stb.) kell „résen lenni”. Itt dől el a „résen lenni”. Itt dől el a „gyermekügyek” tartalma.„gyermekügyek” tartalma.

4. A Gyermekek Jogairól Szóló 4. A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény egyik legemberibb Egyezmény egyik legemberibb gondolata annak a megfogalmazása, gondolata annak a megfogalmazása, hogy a gyermekeket érintő hogy a gyermekeket érintő különböző szintű döntésekben a különböző szintű döntésekben a „gyermekek mindenek felett álló „gyermekek mindenek felett álló érdekeit kell figyelembe venni”.érdekeit kell figyelembe venni”.

A tanulói jogok nem lehetnek A tanulói jogok nem lehetnek szűkebbek a gyermeki jogoknál. szűkebbek a gyermeki jogoknál.

A legfontosabb tanulói jogok:A legfontosabb tanulói jogok:

A tanulónak elvitathatatlan joga, A tanulónak elvitathatatlan joga, hogy életkorának megfelelő tájékoztatást hogy életkorának megfelelő tájékoztatást

kapjon minden őt érintő lényeges kérdésről,kapjon minden őt érintő lényeges kérdésről, hogy véleményét minden őt érintő hogy véleményét minden őt érintő

kérdésben kifejezhesse.kérdésben kifejezhesse. hogy tanulókra vonatkozó szabályok hogy tanulókra vonatkozó szabályok

megalkotásában érdekeit érvényesíthesse,megalkotásában érdekeit érvényesíthesse, hogy az iskolai szolgáltatásokat korlátozás hogy az iskolai szolgáltatásokat korlátozás

nélkül igénybe vehesse,nélkül igénybe vehesse, hogy szabadon érvényesíthesse tanulóként hogy szabadon érvényesíthesse tanulóként

is az egyesüléshez való jogát és a is az egyesüléshez való jogát és a nyilvánossághoz fordulás jogát,nyilvánossághoz fordulás jogát,

hogy az iskolán belül és kívül legyen joga és hogy az iskolán belül és kívül legyen joga és lehetőségre a védelemre a jogsértésekkel lehetőségre a védelemre a jogsértésekkel szemben.szemben.

* * ** * *