a nemzetközi jog a poszt-vesztfáliai rendszerben

of 30 /30
A nemzetközi A nemzetközi kapcsolatok kapcsolatok intézményesülése és intézményesülése és „poszt-állami” „poszt-állami” átalakulása átalakulása Róna Zsuzsa: Róna Zsuzsa: [email protected] [email protected]

Author: mbukovics

Post on 13-Jun-2015

382 views

Category:

Documents


2 download

Embed Size (px)

TRANSCRIPT

A nemzetkzi kapcsolatok intzmnyeslse s poszt-llami talakulsaRna Zsuzsa: [email protected]

A nemzetkzi jog fogalmaA nemzetkzi jogalanyok akarat megegyezsbl szrmaz olyan magatartsi szablyok sszessge, amely a jogalanyok kztti kapcsolatokat elssorban a bks egyttmkds cljbl rendezik, amelyeket megalkotik nknt kvetnek, de szksg esetn egyni vagy kollektv knyszer, vagy egyb szankcik tjn is rvnyestenek.

Bels jog vs. Nemzetkzi jog Bels jog- Hierarchikus viszony - Az llam diszkrecionlis jogkre, hogy milyen szablyokat hoz

Nemzetkzi jog - Horizontlis -

szerkezet Kiknyszerthet?

Kik a nemzetkzi jog aktorai? llamok Nemzetkzi szervezetek Egynek (Felkel csoportok, Szentszk, MltaiLovagrend, emberisg, npek)

Nemzetkzi szervezetek, mint jogalanyok A nemzetkzi szervezetek az llamkziegyttmkds azon formi, amelyek nemzetkzi szerzds rvn jttek ltre legalbb kt llam kztt, lland struktrval, azaz legalbb egy, de ltalban tbb lland szervvel rendelkeznek, s alapt okiratukbl kvetkezen nemzetkzi jogalanyisggal vannak felruhzva.

Nemzetkzi szervezetek osztlyozsa

Tagsg szerint- Univerzlis vagy partikulris (regionlis) Hatskr szerint - ltalnos vagy specilis

Univerzlis jelleg, ltalnos hatskr nemzetkzi szervezet Ensz - Kzgyls - Biztonsgi Tancs - Gazdasgi s Szocilis Tancs - Gymsgi Tancs - Nemzetkzi Brsg - Titkrsg

Nemzetkzi jog alapelvei Az llamok szuverenitsnak elve Nemzetek nrendelkezsi joga Az llamok egyenlsge Erszak tilalma Beavatkozs tilalma

Szuverenits vs. nrendelkezs lland konfliktusban ll egymssal akt alapelv Megolds: ha az nrendelkezsi jog bels oldala biztostott, nem lhet a szecesszis jogval

Mennyire szuvern a szuvern? Szuverenits s llamok egyenlsge- Ius ad bello helyett ius in bellum - Terleti felsgjog korltozsaa) Szomszdjog b) Nemzetkzi szolgalom c) Bks thalads joga d) Diplomciai kpviselet ltestse - Eurpai integrci - ENSZ BT

Beavatkozs tilalma Legszlssgesebb esete az erszak A szuverenits bels oldalt rinti Leglnyegesebb kivtel ez all az elvall a humanitrius intervenci.

Humanitrius intervenciEgy vagy tbb llam, vagy nemzetkzi szervezet ltal vgrehajtott fegyveres erszak egy msik llammal szemben, azrt, hogy meglltsk az ezen llam ltal vghezvitt tmeges emberi jogi jogsrtseket. A beavatkozst a clllam nem kri, annak vgsdleges jellege van. A beavatkozst rdektelenl s a nemzetkzi jog relevns szablyainak a betartsval kell vghezvinni. Jogszeren csak a Biztonsgi Tancs felhatalmazsa alapjn kerlhet sor ilyen jelleg beavatkozsra.

Nemzetkzi jog fejldse a XIX. sz-tl

Vertiklis mlyls Horizontlis tguls- XIX. szzad: j jogalanyknt megjelennek a nemzetkzi szervezetek - XX. szzad msodik felben dekolonizci

Mennyire univerzlis a nemzetkzi jog? XIX sz.: univerzlis, de nem egyenl XX. sz.: univerzlis s egyenl?

A nemzetkzi jog eurpai eredet, vajon alkalmazhat-e ms kultrj npekre? (Kurz s Verzijl: kulturlis klnbsgek Jenks s Friedmann: ez nem lekzdhetetlen problma)

Az j aktorok alkalmazkodjanak a fennll nemzetkzi rendszerhez, vagy fordtva?

Eltr rvels Harmadik vilg rvei- Anand: az zsiai hinduk alkalmaztk a joguralom elvt - A nemzetkzi jog a gyarmatosts idejn kialakult ktttsgeket konzervlja Nyugati rv olyan kiforrott a nyugati rendszer, hogy hasznra vlhat a civilizlatlan npeknek ha tlk vesznek t ltalnos jogelveket

Megkettzdhet a nemzetkzi jog?

Kijul problmk A 3. vilg problmi nem olddtak meg A belpolitika nem stabil Az llam az etnikai konfliktusok keretelett, ahelyett, hogy a kzakaratot testesten meg Mi legyen az llami felelssggel? (Calvo-klauzula)

Ellenttes rdekek- PSNR Nyugati rv - az j llamok az 3. vilg orszgainak rvei a nemzeti forrsok a terleteken lket illetik meg A koncesszis szerzdsek elnytelenek

-

eurpai eredet nemzetkzi jognak ksznhetik fggetlensgket Az utdllam rkli elde ktelezettsgeit

Eltr rdekek-kisajtts s krtalants 1803: a nemzetkzi jog standard-jeSettlement of Investment Disputes) Stabilizcis klauzula az llami nkny korltozsra

alapjn 1966: ICSID (International Centre for

1974: az llamok bels joga alapjn

Milyen a j kormnyzs? XIX. szzad: a j kormnyzsbelgynek szmtott

MA: a liberlis llamok vlemnye:nem felttlenl belgy tlthatsg, demokrcia, szmon krhetsg, szleskr rszvteli arny (nyugati rtkek)- ezeket biztostani kell minden ron!

J kormnyzs, emberi jogok, IFIs Az emberi jogok biztostsaktelezettsgeket r az llamokra zsiai orszgok: msfajta rtkeket vallanak (Asian Values, saria) Nyugati rv: 1998 megmutatta, hogy csak a demokratikus s legitim kormnyzs lehet a tarts fejlds alapja Hogyan tudja befolysolni a vltozst az IMF s a Vilgbank? Feltteleket szab: SAP (Structural Adjustements Programmes)

Mi a klnbsg a hbor s a terrorizmus kztt? Hbor - 2 (jogilag) egyenl fl - Nem a felttlenldkls s flelemkelts a cl - Nemzetkzi jog ltal kodifiklt vagy szoksjogi szablyok mentn zajlik

Terrorizmus - Aszimmetrikus

hbor - Cl: az elrettents, megflemlts => eszkz a clok elrsre - Nincs tekintettel a nemzetkzi jog szablyaira

Terrorizmus A terrorizmus az eralkalmazsa s az ervel val fenyegets abbl a clbl, hogy riadalmat (pnikot) keltsen a trsadalomban, vagy politikai vltozst idzzen el. (Walter Laqueur)

A terrorizmus trtneti vltozsa XIX. szzad eleje-anarchistk, 1-1 clszemly ellen elkvetett akcik (II.Sndor cr, Erzsbet osztrk csszrn s magyar kirlyn)

XX. szzad msodik fele-Cl: llami vlaszreakci kicsikarsa, az llami appartus mkdskptelensgnek bemutatsa

XXI. szzad- Modern globalizcis eszkzk felhasznlsa, tmeges pusztts, nincs egy kzponti irnyts

Terrorista szervezetek egy lehetsges osztlyozsaBaloldali csoportok C.C.C /Belgium/ November 17. /Grgorszg/ RAF /Nmetorszg/ Brigate Rosse Szeparatista mozgalmak Front de La Liberation Nationale de Corsica /FranciaorszgKorzika/ ETA /SpanyolorszgBaszkfld/ Irish Republican

Terrorizmus elleni harc 9/11 utn Keresztes hbor /Bush/ WAT (War AgainstTerrorism) 3 eleme: -PESD (megelz nvdelem) - a Gonosz Tengelye s a lator llamok - demokrcia terjesztse

Az USA imperialista fellpse Hivatkozsi alap: ENSZ Alapokmny, 51. cikk. A jelen Alapokmny egyetlen rendelkezse sem rinti azEgyeslt Nemzetek valamelyik tagja ellen irnyul fegyveres tmads esetben az egyni vagy kollektv nvdelem termszetes jogt mindaddig, amg a Biztonsgi Tancs a nemzetkzi bke s a biztonsg fenntartsra szksges rendszablyokat meg nem tette. A tagok az nvdelem e jognak gyakorlsa sorn foganatostott rendszablyaikat azonnal a Biztonsgi Tancs tudomsra tartoznak hozni s ezek a rendszablyok semmikppen sem rintik a Biztonsgi Tancsnak a jelen Alapokmny rtelmben fennll hatskrt s ktelessgt abban a tekintetben, hogy a nemzetkzi bke s biztonsg fenntartsa vagy helyrelltsa vgett az ltala szksgesnek tartott intzkedseket brmikor megtegye.

Mik az alapelvek? Bush szerint az nvdelmet a modernrealitsokhoz kell igaztani Unilaterlis elemek (Detlev Vags: gy kell alaktani a nemzetkzi jogi krnyezetet, hogy az altmassza az amerikai politikt) Hagyomnyos civilizcis kldets, humanitrius jogok, demokrcia biztostsa

Mibl tpllkozik az amerikai trekvs?

Rabszolgasg trtnelme slakos amerikaiak eurpai

telepesek Amerikai fggetlensgi hbor 1898-as amerikai-spanyol hbork, s az azt kvet amerikai befolys az ceni trsgben

Mik a clok? Mi a megolds? thidalni a klnbsgeket a civilizlt scivilizlatlan npek kztt Edward Said: a klnbz kultrk folyamatosan hatst gyakorolnak egymsra, ezrt nincs rtelme az les cezrnak Weeramanty: olyan tvel keretre van szksg, amely magba foglalja a klnbz jogrendszereket, ezltal egy valban univerzlis nemzetkzi jogot alkotva Abban mindenki egyetrt, hogy a nemzetkzi jog nem kettzdhet meg, s a fejld orszgokat sem szabad magukra hagyni!

Ksznm a figyelmet!