Tervezet-1 2014.A MÁRIAREMETE-HIDEGKÚTI

ÖKUMENIKUSÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013.

- 1 -

TARTALOM

1. PEDAGÓGIAI ALAPVETÉSEK..........................................................................................41.1. Az iskolai nevelés célrendszere..........................................................................................7

2. HELYI PEDAGÓGIAI SAJÁTOSSÁGOK..........................................................................92.1. Prioritások...........................................................................................................................92.2. Elvárások rendszere..........................................................................................................11

3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK.............................................................................................................................13

3.1.Nevelési területek és feladatok..........................................................................................133.2. Nevelési célok és jellemző eljárások, kulcskompetenciák...............................................153. 2. 1. Kulcskompetenciák.....................................................................................................183.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.........................................233.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................................................263.5. Pedagógusok iskolai feladatai..........................................................................................273.6. Osztályfőnöki munka tartalma, feladatai..........................................................................293.7. Az iskolai nevelési hatásrendszer szereplőinek együttműködési rendje..........................303.8. Pedagógiai szakaszok, az oktatási folyamat szervezése...................................................32

Alsó tagozat 1 – 4. évfolyam...............................................................................................32Felső tagozat 5 -8 . évfolyam...............................................................................................33

3.9. Az iskola pedagógiai tevékenység-együttesének eszközrendszere..................................353.9.1. Az iskola alapszolgáltatásai.......................................................................................353.9.2. Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések......................................353.9.3. A tanórán kívüli- és szabadidő szervezése, irányítása...............................................36

3.10. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos iskolai tevékenységek helyi rendje 363.10.1. Sajátos nevelést igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység..............373.10.2. Tanulók beilleszkedési és magatartási zavaraival összefüggő pedagógiai tevékenység.........................................................................................................................383.10.3. A tanulási kurdarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok................393.10.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek................................40

4. SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI..........485. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM.............................................................................506. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM.................................................................................54

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

.................................................................................................................................................60

- 2 -

"Önmagadban akkor jutsz előbbre, ha képességeidet mennél teltebbé s

összecsengőbbé teszed, mindegy, hogy képességeid mekkorák: fő, hogy a

tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk.

Képességeid a paripák, melyek a végső házig visznek, de a házba csak

úgy tudsz belépni, ha fogatod kívül marad. Minden képességednek mérete

van, s a végső kapun csak az fér be, ami mérhetetlen: a lélek maga."

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

- 3 -

1. PEDAGÓGIAI ALAPVETÉSEK

Korunk világában kiemelten fontos szerepe van az ifjúság nevelésének, s óriási a

felelőssége az oktatás intézményeinek. E felelősségtudattól áthatva alakítottuk ki iskolánk

nevelési célkitűzéseit, fogalmaztuk meg pedagógiai programját.

Nevelési eszményeinket nem szabtuk napjaink divatos irányzataihoz. A kereszténység

kétezer éves értékeit tekintjük irányadónak. Fontosnak tartjuk plurális világunkban a

keresztény ökumenikus gondolkodás jelenlétét. Az értékközpontú pedagógiai

hatásrendszerünket az ifjúság nevelése iránt viselt iskolaközösségi felelősség hatja át.

Sokunk nehéz tapasztalata, hogy az elmúlt évtizedekben az általános testi-lelki egészség

sérült, az erkölcsi világ megrendült, a szélsőséges individualizmus teret nyert, az értékrend

ingataggá lett sokak számára. Ez az értékvesztés drámai módon mutatkozik meg ifjúságunk

neveltségi szintjének változásában. A hagyományos értékek sok vonatkozásban

elvesztették vonzásukat. Zavarok mutatkoznak az önértékelésben, önbecsülésben, nemzeti

öntudatban. Napjaink jellemzője lett a békétlenség, a széthúzás, a bizalmatlanság.

Elfogadottá, sőt divattá vált a durva, faragatlan viselkedés.

Ebből a helyzetből kiindulva - a konkrét pedagógiai elképzelések vázolása előtt - általános

nevelési céljainkat az alábbiakban foglaljuk össze.

Az iskolai nevelés a tanulóban a személyiség kiteljesedését, a tanulók alkotta közösségben

pedig az emberség teljes értékűvé alakulását, illetve az arra való folyamatos késztetés

kialakulását célozza. A nevelés általános eljárásrendje pedig a tanulói önfejlesztő és a

szociálisan értékes közösségfejlesztő magatartás- és tevékenységformák ösztönzése,

megerősítése, illetve az azt akadályozó hatások gyengítése, megszűntetése. Így a nevelés

nem vállalkozás jellegű, hanem folyamat-biztosítás lényegű. Míg a vállalkozásban a

„végtermék” szabványosságára szóló garancia van, addig a mi garanciánk arra terjed ki,

- 4 -

hogy a pedagógiai hatásrendszer – a rendelkezésre álló eszközökkel – folyamatos fejlődést

eredményező tevékenységrendszert és állandó fejlesztő környezetet biztosít.

Az iskolai nevelést nem szolgáltatás jellegűnek, hanem szolgálatnak tekintjük. Míg a

szolgáltatás igénybevételekor az aktuális megrendelő olykor kizárólagos elvárásai

határozzák meg az eljárásokat, a szolgálat viszonyrendszerében az egyén fejlődése,

előrehaladása mellett a tágabb környezet, a család, a helyi közösségek és magának a

nemzetnek a boldogulása, előrehaladása is meghatározó erővel bír.

Az értékrelativista társadalmi környezetben erősíteni kell a tudás rangját, a szorgalmas és

tisztességes munka értékét. Erény maradjon a becsületesség, a megbízhatóság, a türelem, a

közjó, az önfelelősség és az egymás iránti felelősség, a szülőföld, a haza szeretete, valamint

a természetes és az épített környezet védelme. Mivel nem bújhatunk el a bennünket

körülvevő világ kihívásai elől, célunk, hogy ezekre minél tökéletesebben felkészítsük

diákjainkat. Arra kell nevelnünk őket, hogy modern világunk manipulációival szemben

kritikus magatartást sajátítsanak el. Legyenek meggyőződésükben erősek, legyenek képesek

a kritika elfogadására, a megbocsátásra, az áldozatkészségre, a kitartásra, s legyen

képességük az örömre.

Iskolánk nem pusztán elsajátítandó ismereteket kíván nyújtani, hanem belülről is alakítja a

tanulókat. Intézményünk hangsúlyozottan nevelésközpontú iskola. A mai

teljesítményorientált világban úgy látjuk, a nevelés olyan terület, amelynek

eredményességét nehéz közvetlenül mérni, hiszen minden lélek a maga ritmusa szerint

érleli meg gyümölcseit. Azt valljuk, hogy az ember értéke nem azonos teljesítményével.

Pedagógiai munkánk során célunk az is, hogy a nem mérhető dolgok elismerésének minél

több formáját alkalmazzuk.

Iskolánk tudatosan a kultúra átadásának fontos helye. A kultúra tartalmát nem szűkítjük le

a műveltség kialakítására, hanem magába foglalja a sokirányú szellemi és testi

képességeket, melyek kiművelik és kibontakoztatják az embert. A kultúra átfogója az egész

életnek, annak rendezőelve, amely szétválaszthatóvá teszi a jót a rossztól, a szépet a

- 5 -

silánytól, az értékeset az értéktelentől, a hasznost a haszontalantól. Az erkölcs és a kultúra

együttesen alapozza meg a gondolkodásmódot, a döntéseket és a cselekedeteket. Iskolánk a

kultúra kialakításában nem a hatalom, az uralkodás vagy az önérvényesítés eszközét látja,

hanem inkább olyasvalamit, mint amiből kötelezettség fakad a szolgálatra, az eszmék, az

emberek, a dolgok megértésére valamint közösségteremtésre.

Nevelési rendszerünkben kiemelt szerepet kap a hagyománytisztelet, a kulturális örökség.

Valljuk, hogy minél szerteágazóbb őseink kulturális hagyatéka, annál több lehetőség nyílik

az önálló gondolkodásra. A hagyomány hozzásegíti az embert, hogy egy közösség tagjának

érezhesse magát. A kulturális örökség, a hagyomány révén „olyanok leszünk, mint akik,

óriások vállán ülnek. Többet láthatunk náluk és távolabbra is, de nem azért, mert tisztább a

tekintetünk vagy nagyobbak vagyunk, hanem mert ők tartanak magasra.” (Chartes-i

Bernát)

Céljaink megvalósítása nemcsak a kiválasztott tananyagtól vagy programtól függ, hanem

az iskolában munkálkodó személyek alkalmasságától, hiszen egy tanár egész

személyiségével nevel. Tanárainkat továbbra is igényesen kívánjuk kiválasztani, hogy

egyfajta rangot jelentsen intézményünkben dolgozni.

Tanulóink szüleinek és az iskola kapcsolatának alapja a bizalom. Feladatainkat, a

gyermekek nevelését, továbbtanulásra történő felkészítésüket, látókörük kiszélesítését és a

környező világba való begyökereztetésüket csak a bizalom légkörében tudjuk

megvalósítani. Iskolai tevékenységünk ezért feltételezi a családok velünk azonos

értékorientációját, és mi ennek kiteljesítését illetve folytatását helyezzük tevékenységünk

középpontjába.

- 6 -

1.1. Az iskolai nevelés célrendszere

1. Célunk, hogy tanulóink az iskolánkban töltött esztendők alatt képesek legyenek

használható, korszerű, versenyképes tudás és műveltség alapjainak megszerzésére.

Nemcsak magát a megszerzett tudást becsüljük, hanem a szorgalmat, becsületes

készülést, tehát az odavezető utat is.

2. El kívánjuk érni, hogy az értelmi képességek fejlesztése mellett tanulóink

viselkedéskultúrája, neveltségi szintje folyamatosan fejlődjön az évek során. Alakuljon

ki bennük stabil szokásrend, tiszteljék a felnőtteket, legyenek udvariasak.

3. Alapvető célunk nemzeti kultúránk és anyanyelvünk ápolása, hagyományaink őrzése

és továbbvitele, szülőföldünk alaposabb megismertetésével pedig a nemzeti öntudat és

a hazaszeretet erősítése gyermekeinkben.

4. A tradicionális, kétezer éves európai kereszténység értékei és erkölcsi normáit

ismerjék meg tanulóink, s az váljék bensőjükből vezérlő iránytűvé. A világban terjedő

durvaság és erőszak ellenében intézményünk hangsúlyos szerepet szán az érzelmi

intelligencia és az érzelmi kultúra fejlesztésére, gyakorlására és kiművelésére.

5. A teljes személyiség harmonikus fejlődésének kulcsa a testi-lelki egészség megőrzése

és ápolása. Hangsúlyt kívánunk helyezni diákjaink fizikai állóképességének javítására,

a mozgásra való elemi igény folyamatos ébrentartására, a sport szeretetére.

Intézményünkben kiemelt célnak tekintjük a szabadidő kulturált és igényes eltöltését

valamint a környezettudatos viselkedésre, környezetünk védelmére, megóvására,

fenntarthatóságára való folyamatos nevelést.

6. Legyenek önművelésre is képesek tanulóink, hogy alkalmassá váljanak majd az

élethosszig való tanulásra, amit a változó, felgyorsult világunk követel. Napjaink

információáradatából tanuljanak meg válogatni, alakítsanak ki kritikus magatartást a

tömegkommunikáció manipulációs technikáival szemben. Legyen alapvető igényük az

olvasás, s rendelkezzenek megfelelő jártasággal a könyvtárhasználat,

információgyűjtés területén. Célunk, hogy a tanulók sajátítsák el az alapvető gazdasági

és pénzügyi ismereteket.

- 7 -

7. Célunk az is, hogy tanulóink mindenkor élhessenek jogaikkal, fejlődjön vitakultúrájuk,

valamint aktívan tevékenykedjenek az iskolánkban kiépült érdekképviseleti és egyéb

szervezeti formákban, ezzel is erősítve az aktív állampolgárrá, demokratikusan

gondolkodó felnőtté válásukat.

8. Pedagógiai munkánk során arra törekszünk, hogy a jól mérhető ismeretek

elsajátíttatása mellett a nem mérhető, az osztályzatokkal nem kifejezhető dolgok

elismerésének minél változatosabb formáit alkalmazzuk mindennapi gyakorlatunkban.

- 8 -

2. HELYI PEDAGÓGIAI SAJÁTOSSÁGOK

Az iskola elsődleges feladata a kiegyensúlyozott személyiség kialakulásának sokoldalú

intenciózus segítése. Ezért az oktatás nem teljesítmény-centrikus, ami nem azt jelenti,

hogy az elsajátítandó tananyag tekintetében engedményeket tenne, vagy az elért

tudásszintet nem értékelné, hiszen az iskola oktatási célja a továbbtanulásra történő

felkészítés, hanem azt, hogy a gyermek teljes személyiségének fejlődése a fő értékmérő.

Az erőfeszítést minden képességi szinten érvényes értéknek kell tekinteni, de el kell

fogadni a képességek közötti különbségeket is, az önbecsülés csökkenése nélkül.

A tananyag megtanítása sokszor nem csak cél, hanem eszköz is az összpontosítás, az

akaraterő, a kitartás fejlesztéséhez.

A pedagógiai értékelés nem szorítkozhat kizárólag a viszonylag könnyen mérhető

tudásszintre, mert az a teljesítménykényszer eluralkodásához vezethet. A pedagógiai

folyamat hétköznapjaiban is az iskolának úgy kell működnie, hogy minél több és

szerteágazóbb sikerélmény lehetőségét biztosítsa a tanulók számára.

2.1. Prioritások

Az intézmény képzési rendszerében a súlypontokat az iskolahasználók igényei és az

iskola pedagógiai lehetőségei közösen határozzák meg, természetesen a kor és a

társadalmi elvárások figyelembevételével. Így az iskola pedagógiai rendszerében

prioritást élvező területek a következők:

bibliaismeret – hittan

idegen nyelv

szabadidős tevékenység – kultúra

az érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztése

- 9 -

A bibliaismeret – hittan, mint az iskola szorosan vett tantárgystruktúrájának része

döntően ismeretközpontú, a három magyar történelmi keresztény-keresztyén egyház által

elfogadott tartalmú, és az iskola tanrendjének szervesen részét képező tanegység a

legmarkánsabb sajátossága az intézményünknek. Ez nem a hagyományos értelembe vett

felekezeti hittan, hanem olyan kulturális és hitbéli ismeretegyüttes, amelynek célja a

katolikus, a református, és az evangélikus egyházak által vallott közös fundamentumra, a

Bibliára épülő ismeret- és értékrendszer megismertetése, elsajátítatása. A tanegység

részét képezik a hétkezdő áhitatok, a közös keresztény ünnepek és a témanapok részét

képező templomlátogatások.

Az idegen nyelv jó színvonalú oktatásának igénye az iskola szűkebb társadalmi

környezetében igen erős. Ezt csak erősíti Pesthidegkút német nemzetiségi történelme.

Ezért természetes, hogy az iskola tananyagszerkezetében kiemelt helyet kap a német és

gazdasági élet által jelenleg jobban preferált angol nyelv. A nyelvoktatás angol-német

osztályonkénti csoportbontásban történik. A nyelvoktatás eredményességét hivatott

erősíteni az idegennyelvi versenyeken illetve kulturális rendezvényeken való részvétel

kiemelt támogatása, az iskola nemzetközi kapcsolatrendszere, valamint a nyári nyelvi

táborok szervezése.

Tanulóink szabadidős foglalkozásainak irányítása, amely igen szoros összefüggésben

áll a tanítási-tanulási tevékenységgel, kiemelt pedagógiai feladat. A személyiség

fejlődését segíti a pihenés, a szórakozás, a játék és a művelődés helyes arányainak

biztosítása, az érzelmi élet fejlesztése, a társas kapcsolatok alakítása. Az elfoglaltságok

szabad és célirányos megválasztása által nyújtott élmények jelentik a napi kötelező

tevékenységek okozta feszültségek oldását is. Ide tartoznak a szakkörök, a

sportfoglalkozások illetve a kirándulások. Ugyancsak személyiségformáló erő a napi

foglalkozásokat övező tárgyi és szellemi környezet. Így a képzőművészeti kiállítások és a

zenei rendezvények, hangversenyek elválaszthatatlan részei iskolánk pedagógiai

tevékenységének.

Az érzelemi kultúra fejlesztését nem külön tantárgy keretében, hanem tanáraink egyik

pedagógiai rész attitűdjének hatékonyabb megjelenítésével érjük el. Tanárainkat

megerősítjük abban a felfogásban, hogy a gyermek nem csak „tanulóként” van jelen az

- 10 -

iskolában, hanem érzelmekkel rendelkező személyiségként is, ezért nem intellektuális

teljesítménye az egyedüli értékmérő. A közoktatásban jól ismertek az érzelmek figyelmen

kívül hagyásának káros következményei (pl. teljesítménykudarcok, iskolafóbia, félelem

tanároktól, egyes óráktól). Pedagógiai gyakorlatunkban ezért kulcsfontosságú, hogy

diákjaink megtanuljanak uralkodni érzéseiken, és világosan felismerjék a másik ember

szándékait, vélekedését. A fejlett érzelmi kultúra, az empátiával való kommunikáció

alkalmazása segíti őket abban, hogy konfliktusaikat lehetőség szerint asszertíven, de

mindenképpen erőszakmentesen oldják meg gyermekeink.

2.2. Elvárások rendszere

Pedagógusokkal szembeni elvárások

A diákok nevelése és oktatása hosszú távú, a jövőnek szóló feladat. S hogy tanulóink

harmonikus személyiségű, képzett és művelt, de ugyanakkor kellő önismerettel és

önfegyelemmel bíró, a szépre és a jóra fogékony emberekké váljanak, a

pedagógusoknak is hasonlóknak kell lenniük.

A tanár legyen nyitott minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató

munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben,

amelyek lelki és szellemi töltést adnak a napi munkához.

Napjaink pedagógiai gyakorlata és tapasztalata azt kívánja meg a pedagógustól, hogy a

nevelés folyamatában a különböző módszereket kombináltan használja, így a

motiválást, meggyőzést, a példaadást és a példakövetést, a értékelést és az

önértékelést, a beszélgetést, vitát, előadást stb.

A gyerekek nevelése elképzelhetetlen szeretet, az adás vágya és empátia nélkül. A

pedagógus minden pillanatban értéket közvetít, ezért kerülnie kell azt, ami értéktelen,

csak a pillanatnyi divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres

tudást ad, de személyiséget nem fejleszt.

A tanár életének összhangban kell állnia az általa és az iskola által képviselt

értékekkel. Fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett és alapos munkát

- 11 -

végezzen. Szakterületén, a műveltségi terület tartalmában és a tudásanyag átadásának

metodikájában legyen magasan képzett. Konfliktusait emberi módon kezelje és családi

háttere legyen rendezett.

A pedagógus közösséget a közösen megalkotott és vallott egységes követelmények

vezéreljék, ami nem azt jelenti, hogy az egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok

akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják

képviselni. A tanároknak vállalniuk kell a diákok előtt teljes személyiségüket, annak

korlátaival együtt.

Tanulókkal szembeni elvárások

A mai magyar társadalom sokszínűsége miatt a gyerekek is sokféle hatásnak vannak

kitéve. Ezért alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola nevelésre és felelős

tudásra irányuló tevékenységét, ezt tudatosan ne akadályozzák, valamint tartsák be az

emberi kapcsolatok szabályait.

A tanuló elsődleges kötelessége a tanulás, amelyben - életkorával összhangban -

törekedjen az igényességre és az önállóságra. A diákoktól elvárt a tiszteletteljes, szép

beszéd tanárral, diákkal egyaránt, valamint saját és mások testi és lelki egészségének

megőrzése, óvása. A tanulók a rájuk bízott feladatokat alapos, rendszeres és pontos

munkával, lelkiismeretesen végezzék és az iskola házirendjét felelősen tartsák be,

valamint az iskola közös rendezvényein aktívan vegyenek részt.

Szülőkkel szembeni elvárások

Egy iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők

joga és kötelessége, hogy nevelési-oktatási elvárásaiknak megfelelő iskolába járassák

gyermeküket. Ez szükségszerűen szoros együttműködést feltételez és követel az iskola

és a szülői ház között, így természetes elvárás az iskola részéről, hogy a szülők

rendszeresen éljenek a kapcsolattartás intézményes lehetőségeivel, a szülői

értekezletek, a fogadóórák, a szülői fórumok, illetve eseti személyes beszélgetések

lehetőségeivel. Alapvető iskolai elvárás, hogy a szülők elfogadják az intézmény

nevelési-oktatási rendjét, jellegét. Ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem

erkölcsileg, és ha szükséges - a törvényes mértékben - anyagilag is támogassák azt. Az

- 12 -

iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata,

hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára

megnyugtató megoldását.

3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK

3.1.Nevelési területek és feladatok

A pedagógiai alapvetésekben megfogalmazott nevelési cél, eszmény elérése érdekében

az iskola az alábbi részfeladatok harmonikus egységét kívánja megvalósítani:

Alapkészségek elsajátításának biztosítása

Kiemelten fontos az olvasás, írás, számolás eszköz szintű használatának kialakítása,

információszerzés szűkebb és tágabb környezetről, elemi összefüggések megismerése,

a lényeges megkülönböztetni tudása a lényegtelentől.

Esélyegyenlőség biztosítása, indulási hátrányok mérséklése

Az indulási hátrányok csökkentése érdekében elsősorban a tudás megszerzését és

alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási, számolási

problémák (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) gyors felismerése és preventív kezelése.

Értékközvetítés

Az iskola a nevelési eszmény, nevelési cél felé a tanítás gyakorlatában preferált

értékek harmóniájára törekedve juthat el.

Az értékek csoportjai:

stabil, kialakult, a változó környezet hatásaira a biztos eligazodás képességét

biztosító világkép, erkölcsi rend, a tekintély tisztelete;

nemzeti identitás, hazafiság, a magyarság történetének, kultúrájának és

hagyományrendszerének ismerete, abba való belegyökereződése;

az egyetemes kultúra, az emberiség kollektív memóriájával való kapcsolat, az

európai örökség, a jelenkori politikai demokrácia;

a biológiai lét, az egészség értéke, az élet tisztelete;

- 13 -

a személy belső harmóniájára vonatkozó értékek: az önismeret, az önművelődés,

önképzés ;

a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: a szeretet, a tisztelet, a szolidaritás, a

megbocsátás, a tolerancia;

a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: a kreativitás, a szellemi

igényesség, problémaérzékenység, viselkedéskultúra.

Az iskolai élet - mint a társadalom leképeződése - a közvetített értékek dinamikus

egyensúlyával megtanítja a tanulók számára a tekintélytisztelettel párhuzamosan a

demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző

konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók így képessé válnak a

felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, a demokratikus

érdekérvényesítésre. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit

ismerő és érvényesítő állampolgárok nevelése.

Információk értelmezése, feldolgozása, és a kreatív gondolkodás kialakítása

A tanulókhoz érkező nagy mennyiségű információ minőségi szűrése valamint

értelmezése és feldolgozása a kialakított készségek, képességek, jártasságok

gondozását, fejlesztését kívánja meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó része,

ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőkövei a tanítás - tanulás

szakaszának.

Egészséges életmódra, családi életre nevelés

Az egészséges életmódra való nevelés nem egy-egy tantárgy kizárólagos feladata,

hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi és fejlesztési

rendszerébe.

A mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzése, a

tanulói tevékenység fejlesztésének általános eleme.

Környezeti - környezetvédelmi nevelés

Az iskola egész képzési rendszerét átfogó környezeti nevelés során a globális látásmód

kialakítása a cél, amely a lokális cselekedetekben mutatkozik meg, azaz a szűkebb

környezet megóvásának készségszintjén ölt testet.

- 14 -

Szociális ellátások biztosítása

Az iskola egyik alapfeladata a szülők igényeivel összhangban levő, az iskola

társadalmi környezetéhez alkalmazkodó az iskola Szervezeti és Működési

Szabályzatában meghatározott egész napos ellátások (ügyelet, napközi, tanulószoba)

és a diákétkeztetés biztosítása.

3.2. Nevelési célok és jellemző eljárások, kulcskompetenciák

Célok Tevékenységek1. Korszerű tudás, nyelvtudás - Tanulmányi versenyek;

- Tanórán kívüli tevékenységek;- Fejlesztő pedagógiai tevékenység.

2. Viselkedéskultúra, neveltségi szint - Ebédlői viselkedés;- Ünnepélyeken való részvétel;- Együtt közlekedés;- Iskolagyűlések;- Karácsonyi vásár;- Osztálykirándulások;- Tanórán kívüli tevékenységek;- Rendezvények.

3. Anyanyelv, hagyomány, hazaszeretet - Anyanyelvi hét, versenyek;- Népszokások felelevenítése;- Osztálykirándulások; - Természetjáró és helyismereti

szakkörök; - Honismeret és helyismeret;- Ünnepségek, megemlékezések,

témanapok.4. Tradicionális értékek, erkölcsi normák, érzelmi intelligencia

- Közös ünneplés- Templomlátogatások- Hétkezdő iskolagyűlés- Bibliaismeret-etika tantárgy - Of. órák témái: a konfliktuskezelés

gyakorlata- Meghívott külső előadók,

szakemberek- Témanapok

- 15 -

5. Testi-lelki egészség, szabadidő, környezettudatos viselkedés

- mindennapos testnevelés;

- ISK, szakkörök, sportkörök, úszás,

gyógytorna;

- életvitel c. tantárgy;

- elsősegély nyújtás alapismeretei;

- házi és kerületi bajnokságok;

- napközi;

- tanulószoba;

- véradás.6. Infokommunikációs technikák,

könyvtár- önálló kutatómunka, gyűjtési feladatok,

kiselőadások, pályázat;

- könyvtárhasználati órák;

- iskolaújság szerkesztése;

- informatika szakkör.

7. Tanulói jogok, viselkedéskultúra - DÖK-gyűlések;

- Diákközgyűlés;

- Iskolagyűlések;

- Iskolai diáknap.

8. Változatos elismerési formák - A napi gyakorlatban használt szóbeli és

írásbeli elismerési formák: dicséretek,

iskolai gyűlések, oklevelek, igazgatói

kézfogás, „jutalomnap” az osztálynak,

szereplés faliújságon, iskolai újságban,

fellépés a gálaműsorban, iskolai

műsorokban, külföldi utazás,

jutalomtárgy, stb.

- Közös reggeli az igazgatóval

Nevelési célok megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

- 16 -

A nevelési módszerek lehetnek:

„Közvetlen” (direkt) módszerek, melyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes

kapcsolat révén hat a tanulóra.

„Közvetett” (indirekt) módszerek, melyekben a nevelő hatás áttételes, a tanulói közösségen

keresztül érvényesül.

1. Szokások kialakítását célzó módszerek

Direkt eljárások Indirekt eljárások

- követelés;

- gyakoroltatás;

- segítségadás;

- ellenőrzés;

- ösztönzés.

- tanulói közösség munkájának szervezése;

- közös célok kitűzése;

- hagyományok kialakítása;

- követelés;

- ellenőrzé;s

- ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Direkt eljárások Indirekt eljárások

- elbeszélés;

- tények, jelenségek bemutatása;

- műalkotások bemutatása;

- nevelő személyes példája;

- nevelő részvétele a közösség munkájában;

- követendő egyéni és csoportos minták

kiemelése a közösség életéből.

- tanulói közösség munkájának szervezése;

- közös célok kitűzése;

- hagyományok kialakítása;

- követelés;

- ellenőrzés;

- ösztönzés.

- 17 -

3. Tudatosítás, meggyőződés kialakítása

Direkt eljárások Indirekt eljárások

- magyarázat, beszélgetés;

- önálló elemző munka.

- felvilágosítás a magatartási normákról;

- vita.

3. 2. 1. Kulcskompetenciák

3. 2. 1. 1. Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média,

stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata

3. 2. 1. 2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.

Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

- 18 -

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

3. 2. 1. 3. Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is.

E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek

igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára

való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség

3. 2. 1. 4. Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának.

- 19 -

E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz.

Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának

vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-

vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki

műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során

bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések

megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében

legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

3. 2. 1. 5. Digitális kompetencia

Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.

- 20 -

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás

3. 2. 1. 6. Hatékony, önálló tanulás

Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.

A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata

3. 2. 1. 7. Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.

Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség

- 21 -

európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a

vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja

stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az

etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen

kompromisszumra való törekvés

3. 2. 1. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető

lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

3. 2. 1. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik.

- 22 -

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

3. 2. 1. 10. További releváns kompetenciaterületek

A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:

1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is

2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása4. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek

szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás 7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés,

megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája

8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok diszkriminációjára.

3.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét

a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Fontos

szempont a személyiség egyes részterületeinek és a teljes személyiségfejlődésnek a

harmóniája. Az eredményesség feltétele a színes és sokoldalú iskolai élet, ahol a

tanulásnak, játéknak, munkának egyformán tere van. Ezzel a sokféle tevékenységgel

- 23 -

járul hozzá az iskola a gyermekek életmódjának, szokásainak, motiváltságainak

alakításához, meggyökeresedéséhez.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A tanulók erkölcsi nevelése.

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé

alakítása.

A tanulók értelmi nevelése.

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges

képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés

igényének kialakítása.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok

fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált

magatartás és kommunikáció elsajátítása.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és

önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek

kialakítása.

A tanulók akarati nevelése.

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó

igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség

kialakítása.

A tanulók nemzeti nevelése.

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti

hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete,

ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

A tanulók állampolgári nevelése.

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés

felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a

közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

- 24 -

A tanulók munkára nevelése.

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók

önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek

gyakoroltatása.

A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.

Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az

egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti

igény kialakítása.

Iskolánkban a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok részét képezi:

- a tanulók különböző szintű adottságaik figyelembe vétele;

- életkori sajátosságaikon belül az egyéni fejlődésük eltérő voltának

figyelembe vétele;

- az iskolai és iskolán kívül tanultak szintetizálása;

- a tanulók személyes érdeklődési körének orientálása, támogatása;

- a tanulók szervezett ismeretközvetítés kereteiben és a spontán

tapasztalataikkal összefüggésben szerzett ismereteik integrálása.

A személyiségfejlesztés terén kiemelt feladatnak tekintjük az egyénre szabott

követelmények meghatározását, amelyek ösztönzik a tanulók testi-lelki fejlődésének

minél gazdagabb és sokrétűbb kibontakoztatását. A. Kolping szavaival: „Mindent

olyan fokban kell eligazítani, hogy legyen, ami után az erősek vágyakozzanak, de a

gyengék se ijedjenek vissza."

3.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösségfejlesztés egy folyamat, mely révén a tanuló, az egyén és a tágabb

környezet, a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Cél a közösségben

kialakítani a törekvést a lelki és tárgyi gyarapodásra, ismeret- és készségszerzésre, a

különbözőség elfogadására, a jog- és normakövető magatartásra, a közösség növekvő

érdekeinek elfogadására, az egyéni méltóság megőrzésével párhuzamosan.

- 25 -

Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:

Tanórák: ahol a véletlenszerűen kialakult tanulók

csoportjából igazi osztályközösség formálása a

feladat.

Tanórán kívüli foglalkozások: ahol a különböző jellegű tevékenységek

végzése erősíti a közösséghez való tartozás

érzését, valamint biztosítja a társas együttlét

alapvető szabályainak megismerését.

Diákönkormányzat munkája: ahol az önszerveződő közösség önállóan intézi

ügyeit, s a demokratikus úton választott

tisztségviselőikkel együtt, és ahol kialakul

illetve növekszik felelősségtudatuk.

Szabadidős tevékenységek: ahol az élményre épülő, ugyanakkor

problémamegoldást fejlesztő módszerekkel

hathatunk a gyermek személyiségére, kiemelt

helyet és szerepet biztosítva a kortárs

közösségeknek.

A közösségfejlesztés során a tágabb közösség (haza, világ) és közvetlen környezet

(nemzeti kultúra, környezetvédelem) számos lehetőséget nyújt a közösségi tudat

megélésére, fejlesztésre. Ebben az iskola feladatai:

- Ismerjék meg tanulóink nemzeti kultúránk értékeit!

- Legyenek nyitottak és megértők más népek, szokások, kultúrák iránt!

- Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt!

- Tudjanak felnőttekkel és társaikkal szabatosan kommunikálni!

- Tanuljanak meg tanulni!

- Erősödjön bennük az egymásért való felelősség és szolidaritás érzése!

- A tanuló mindig érezze végzett tevékenységének szükségességét!

- 26 -

3.5. Pedagógusok iskolai feladatai

Az iskolánkban dolgozó pedagógusok a nevelő közösség tagjaként, de önállóan és

felelősséggel a tanulók személyiségének, tudásának és képességeinek fejlesztése

érdekében végzik munkájukat a munkaköri leírásukban foglaltak keretin belül, az iskola

tantárgyfelosztásában meghatározott munkarend alapján.

1. Pedagógusok alapvető feladatai

- A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési

szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában

előírt pedagógiai, szervezési és adminisztratív feladatok ellátása.

- Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető

által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

- Heti teljes munkaidejének ötvenöt-hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött

munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

- Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a

nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói

felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

- A tanítási órák és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások eredményes megtartása.

- Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek

munkájában.

- Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

- A tudomására jutott hivatali titkok megőrzése.

- Az iskola céljainak képviselete a tanulók és szülők előtt.

- A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai

szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2. Pedagógusok sajátos feladatai

- Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások magas szakmai igényességű, sikeres és hatékony

megtartása.

- A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a pedagógus által tanított tanulók körében.

- A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások éves tervének elkészítése.

- 27 -

- A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás fenntartásának változatos formáinak

alkalmazása a tanítási órákon.

- Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.

- A tanulók életkorához és didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek,

szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

- A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a

különféle iskolai foglalkozásokon.

- Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a

tanítási órákon.

- Közreműködés iskolai rendezvények, ünnepségek megrendezésében.

- Szabadidős programok szervezése iskolán belül és külső helyszínen.

- A tehetséges tanulók fejlesztő környezetének illetve hatásrendszerének támogatása,

kialakítása.

- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

tanulók gondozása, eredményes fejlesztése.

- Az iskolai diákönkormányzat működtetésben való aktív részvétel.

- Folyamatos aktív részvétel a szakmai munkaközösség tevékenységében

- Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésben és végrehajtásában.

- Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeinken.

- Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés.

- Az iskolai munka feltételeinek javítása, működtetése és fejlesztése.

- Az iskola képviselete, érték- és érdekképviselete.

- Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és pedagógus kollégákkal.

3.6. Osztályfőnöki munka tartalma, feladatai

az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit;

törekszik alaposan megismerni tanítványait, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe

véve fejleszti a tanulók személyiségét, segíti egészséges lelki és testi fejlődését;

koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és lehetőség szerint

látogatja óráikat;

- 28 -

kiemelt hangsúlyt helyez az osztályközösség kialakulására;

aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványaival

foglalkozó és őket nevelő tanárokkal, és a tanulók életét, tanulmányait segítő

személyekkel (gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, iskolapszichológus,

fejlesztőpedagógus, logopédus) ;

gondoskodik a gyermekek, tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről,

harmonikus személyiségének fejlődésének lehetőségeiről;

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,

különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére;

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítése figyelembe veszi az osztályban

tanító szaktanárok észrevételeit, javaslatait a nevelőtestület elé terjeszti;

szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv (tájékoztató

füzet) útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi

előmeneteléről, hiányzásánál ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli adminisztrációs

feladatokat;

a tanulmányaiban tartósan romló tendenciát mutató, különösen az elégtelenre teljesítő

tanuló szüleit külön értesíti erről;

gondoskodik az osztály kötelező orvosi vizsgálaton való megjelenéséről;

tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít;

közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében;

részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival, észrevételeivel a

kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét;

oktató-nevelő munkájához munkatervet készít, munkájáról igény szerint beszámolót

aktívan részt vesz az iskola hagyományainak ápolásában, iskolán kívül is igyekszik

öregbíteni az iskola jó hírnevét;

részt vesz az intézmény értekezletein, ahol javaslataival legjobb tudása és belátása szerint

igyekszik előmozdítani az egyre hatékonyabb nevelő - oktató munkát;

tanítványaival részt vesz az iskola közös rendezvényein, ünnepségein;

osztálya részére a tanév során az éves munkatervben meghatározott időben tanulmányi

kirándulást szervez;

- 29 -

tanítványai bevonásával színvonalasan dekorálja osztálytermét, rendben tartja és tartatja

azt, valamint az osztályához kapcsolódó folyosórészt;

8 évfolyamon gondoskodik tanítványai beiskolázásáról.

3.7. Az iskolai nevelési hatásrendszer szereplőinek együttműködési rendje

Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése

A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató által megbízott

pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valamint közvetlen formában valósul

meg.

Az együttműködés fórumai:

- az iskolatanács ülései;

- az iskolavezetőség ülései

- tanárfórum, tantestületi értekezlet;

- a különböző értekezletek;

- eseti megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

Az iskolatanács tagjai kötelesek az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá

tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, valamint az irányításuk alá tartozó

pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval, az iskola

vezetőségével és az iskolaszékkel.

A szakmai munkaközösségek együttműködése

Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és

kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

- 30 -

A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása

előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös

tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

- a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések;

- iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések;

- iskolán kívüli továbbképzések;

- a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolatanács ülésein rendszeresen tájékoztatják

egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken

belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése

Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon

keresztül tartja egymással a kapcsolatot.

Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 3 alkalommal – kötelesek

tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az

általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani.

Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:

- az iskola igazgatója;

- az érintett téma képviselője.

Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója

rendszeresen – évente legalább 2 alkalommal – köteles tájékoztatni az iskolaszéket.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

- az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen;

- a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének

ülésén;

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

- 31 -

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak

az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,

tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez,

a diákönkormányzathoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola iskolavezetéssel, a

pedagógusokkal, a nevelőtestülettel illetve az iskolaszékkel.

3.8. Pedagógiai szakaszok, az oktatási folyamat szervezése

Iskolánkban a tanítási-tanulási tevékenységrendszer céljait, feladatait, a gyermek és a

serdülőkor sajátosságainak figyelembevételével az alsó és a felső tagozat két nagy

pedagógiai egységén belül kívánjuk megvalósítani.

Alsó tagozat 1 – 4. évfolyam

A tanítási-tanulási folyamat során a diákok olyan ismeretekkel, eljárásokkal,

fogalmakkal ismerkednek meg, amely biztosítja számukra a folyamatosan bővülő

ismeretszerzést. A feladatok megoldásánál az egyszerűbbtől haladunk az egyre

összetettebb felé. Fontos a tapasztalatok gyűjtése, a megfigyelések rendszerezése, az

ok-okozati összefüggések felismerése. Az alsó tagozat feladata a biztos számfogalom

kialakítása és az alapműveletek elsajátítása, a logikus gondolkodás fejlesztése.

A gondolkodási képességek fejlesztésekor a rendszerezési, kombinatív, szabályalkotó

képesség fejlesztése tapasztalati szinten, tárgyakkal, játékokkal, elsősorban

manipulációs úton. Alapvető jártasságok és készségek kialakítása a szöveges feladatok

megoldása terén.

A kommunikációs képességek, az olvasási készség, beszédkészség folyamatos

fejlesztése a cél a szövegértéssel és szövegképzéssel együtt. A megismerési képesség

- 32 -

fejlesztésében, a szemléletes megfigyelések biztosítása, a megfigyelések szóbeli

alkalmazása, ezáltal a fogalmi készlet és szókincs növelése.

A nyelvtani ismeretek alapjainak a lerakása fontos. Cél az is, hogy szerezzen

jártasságot a szótárak és a lexikonok használatában.

A kirándulások, séták során ébredjen fel benne a vágy a természet szeretetére,

megismerésére és megóvására.

Az alsó tagozatos osztályok "nagyfelmenő" rendszerben tanulnak, azaz a 4. osztály

végéig alapvetően egy tanítóhoz kötődnek. Természetesen egyes - általában

készségtárgyakat - más pedagógus is taníthat.

A tanítás állandó osztályteremben folyik, ez alól kivétel a bontott csoportos idegen

nyelvi, az informatika-, a technika-, valamint a testnevelésórák.

Az osztálytanítók munkáját fejlesztőpedagógus segíti. A pedagógusok - élve az

olvasás-írás tanítási módszer megválasztásának szabadságával - olyan kombinált

nyelvhasználati módokat gyakoroltatnak, melyek a magyar nyelv sajátosságait

legjobban figyelembe veszik.

Felső tagozat 5 -8 . évfolyam

Fő feladatunk a tanulási tevékenység céltudatos tevékenységgé alakítása, valamint a

tantárgyi kötődések erősítése a pályaorientáció szolgálatában. Célunk

a tanulás értékének tudatosítása, a megismerési folyamatban a megfigyelések írásbeli

lejegyzés képességének fejlesztése.

Értelmezési képességek fejlesztése a törvények, szabályszerűségek megismerésével.

Fontos az indoklási, bizonyítási képességek fejlesztése.

A kommunikációban a szövegértési és szövegalkotási képesség szóban és írásban való

fejlesztése a legfontosabb.

A gondolkodás fejlesztésében előtérbe kerülnek az elvont gondolkodásmód és

problémamegoldó képességek fejlesztését erősítő feladatok.

Az informatikában célunk a könyvtár mint forrásközpont használatának, valamint a

személyi számítógép működtetésének, az oktatott programok használatának

készségszintűvé fejlesztése.

- 33 -

A felső tagozaton klasszikus módon, állandó osztályteremben zajlik a tanítás

kiegészülve a tantárgy jellegének és eszközigényének megfelelően kialakított

szaktanteremben folyó foglalkozással. Szaktanteremben zajlanak:

technika;

informatika;

egyes természettudományi;

rajz-vizuális kultúra;

testnevelési tanórák.

Csoportbontásban történik az oktatás:

idegen nyelv ;

technika (a felső tagozaton) ;

informatika ;

testnevelés a 7. osztálytól évfolyamszinten és nemenként.

Egy osztályból általában két tanulócsoport alakítható ki. A tanulócsoport maximális

létszáma nem haladhatja meg az adott osztályra megengedett legmagasabb létszám

felét.

A nyolcadik évfolyamon idegen nyelv oktatása során lehetőség van nyelvenkénti

évfolyamszintű nívócsoportok kialakítására nyelvenként két szinten.

Az iskola helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítása az általában jellemző

hagyományos feldolgozás mellett egyes témaegységek esetén projektoktatással is

történhet. A projekt módszer alkalmazása esetén a témaegység fókuszában a

mindennapi élet valamely, a tanuló által is megtervezhető és megvalósítható feladata

áll.

3.9. Az iskola pedagógiai tevékenység-együttesének eszközrendszere

- 34 -

Alapelvünk, hogy a megválasztott eszközök álljanak összhangban a nevelői

szabadsággal és a deklarált célrendszerrel, valamint kellő hatékonysággal bírjanak. A

tantestület törekvése az, hogy a rendelkezésre álló eszközök és feltételek meglétével a

pedagógiai kultúra és hatékonyság optimális viszonyát teremtse meg az iskolában.

3.9.1. Az iskola alapszolgáltatásai

A tanulók részére térítésmentesen biztosított szolgáltatások:

kötelező tanórákon való részvétel;

nem kötelező tanórákon való részvétel;

tanórákon kívüli foglalkozásokon való részvétel (szakkörök, napközi,

differenciált foglalkozások);

ingyenes tankönyv (2013-tól felmenő rendszerben) ;

mindennapos testedzés lehetősége;

rendszeres iskolai egészségügyi vizsgálatokon való részvétel;

tanítás előtti és étkezések alatti felügyelet biztosítása;

iskolai könyvtárhasználat;

fejlesztő pedagógiai foglalkozások ;

az iskola által szervezett kulturális és egyéb rendezvényeken, versenyeken

való részvétel lehetősége.

3.9.2. Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések

Az iskola pedagógiai tevékenységrendszerének kifejtése, a jelen pedagógiai

programban meghatározott és vállalt feladatok végrehajtásához érdemben rendelkezik

az 20/2012. EMMI rendelet 2. számú mellékletében meghatározott eszközökkel és

felszerelésekkel.

3.9.3. A tanórán kívüli- és szabadidő szervezése, irányítása

Az osztálykirándulások, és az iskolai táborok fontos elemei az iskola pedagógiai

eszközrendszerének. Ezek a tevékenységegyüttesek önköltséges formában

szervezhetők az osztály szülői közösségének önkéntes hozzájárulásával.

- 35 -

Osztálykirándulások, illetve iskolai táborok szervezésének kiemelt céljai:

ismeretszerzés, a hon megismerése - hazaszeretet erősítése;

közösség formálása;

természeti környezetünk megismerése, annak szeretete, védelme;

turisztika, testedzés, sport, aktív pihenés.

3.10. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos iskolai tevékenységek helyi rendje

Iskolánkban kiemelt figyelmet illetve különleges bánásmódot igényel az a tanuló aki:- sajátos nevelési igényű gyermek;- tanulási, magatartási ill. beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermek,- kiemelkedően tehetséges gyermek.

- 36 -

3.10.1. Sajátos nevelést igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók sikeres felnőtté válását, társadalmi integrálódását

segíti elő az ilyen tüneteket nem mutató társaikkal együtt megvalósuló iskolai nevelésük,

oktatásuk.

A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és

szociális tulajdonságegyüttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának,

képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki, így a tanuló életkori

sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, az iskolai

tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű

és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.

Az Ökumenikus Iskola – az Alapító okiratában meghatározottak szerint – biztosítja a

látássérült, a beszédfogyatékos és a pszichés fejlődési zavaros sajátos nevelési igényű tanulók

általános iskolai integrált oktatását. Az iskolánk ezzel tevőleges részese annak a kívánt

társadalmi folyamatnak, amelyben a többségi társadalom elfogadását, toleranciáját és

segítőkészségét fejleszti s ugyanakkor a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi

befogadását is hathatósan segíti.

Az iskola minden tanulójára, így az SNI tanulókra is a Nemzeti alaptantervben meghatározott

fejlesztési feladatok vonatkoznak. Ugyanakkor az iskola SNI tanulók lehetőségeihez,

meglévő korlátaihoz és különleges igényeihez igazodva szervezi meg a fejlesztőmunkát.

Ennek keretében:

- a tanuló sajátosságainak, fogyatékosságának megfelelő tartalmakat szervez, speciális

követelményeket ír elő;

- a feladatok megvalósításához hosszabb időkereteket alkalmaz, ha az egyéni fejlődés

ezt kívánja;

- segítő megkülönböztetéssel – pozitív diszkriminációval – támogatja a rászoruló tanuló

fejlődését;

- a tanuló értékelésekor elsősorban az önmagához viszonyított fejlődés a kiemelt

szempont.

- 37 -

Az együttnevelés során az SNI tanulók pedagógiai többletszolgáltatásaikat nem a

kortárscsoportjaiktól elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg. Ez a környezet így

biztosítja a többi tanuló számára az eltérőség megismerését, elfogadásának és a megfelelő

segítségnyújtás módjainak megtapasztalását, ami a távlatos cél, a befogadó társadalom

kialakításának is alapjául szolgálhat.

Az SNI tanulók oktatása keretében alapfeladatának tekinti az Iskola:

- A pedagógusainak és más segítő munkatársainak valamint az érintett tanulócsoportok

szüleinek felkészítését az SNI tanulók fogadására;

- Az együttnevelés megvalósításában a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs

és rehabilitációs szemlélet kialakítását, érvényesítését;

- Az SNI tanuló különleges igényéhez, a fejlődési elmaradás súlyosságához és az egyéni

fejlődési sajátosságához igazodó sérüléspecifikus pedagógiai módszerek és eljárás

kombinációk alkalmazását;

- Nyitott tanítási-tanulási folyamatok alkalmazását, amelyek biztosítják az igényfüggő

eljárások, eszközök és más segítő speciális eszközök alkalmazását.

A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról az SNI tanulók oktatásának tantervi

szabályozása ad eligazítást.

3.10.2. Tanulók beilleszkedési és magatartási zavaraival összefüggő pedagógiai tevékenység

A fejlesztő munka eltér a sajátos pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkóztatás,

hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják.

Fejlesztendő részterületek:

- mozgás (nagy- és finommozgás) ;

- testséma;

- téri orientáció;

- vizuális, auditív, taktilis, percepció.

- 38 -

A fejlesztésbe bekerülők köre- Azon tanulók, akik az elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt

mutatnak.

- A tanulási képességeket vizsgáló szakértő és rehabilitációs bizottságok tanulási

képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve

másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek.

Szervezeti formáiA szakvéleményben illetve szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint:

egyéni fejlesztés (1-3 fő)

kiscsoportos fejlesztés (4-6 fő)

3.10.3. A tanulási kurdarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és

áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység, amely kitüntetett szerepet kap a tanulók

közötti esélyegyenlőtlenség megszüntetése, mérséklése terén. A felzárkóztatás magában

foglalja a lemaradás fokának és okainak feltárását, valamint a tanuló helyes önismeretre

és küzdőképességre való nevelését is.

Felzárkóztatásra szorul a gyermek ha

- szórt figyelmű, nehezen tud koncentrálni;

- gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat;

- túlmozgásos vagy túlzottan lassú;

- lassan vált át egyik feladatról a másikra;

- olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak;

- a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel.

A felzárkóztatás célja

- készségek, képességek fejlesztése;

- a napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás

révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat

megszervezése;

- valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása;

- 39 -

Felzárkóztatás formái:

tanórai differenciált foglalkozás;

tanórán kívüli egyéni felzárkóztató foglalkozás;

korrepetálás;

fejlesztő foglalkozás.

logopédiai foglalkozás

pszichológiai tanácsadás

A megfelelő felzárkóztatási forma kiválasztása a szaktanár és az osztályfőnök közös

kompetenciája, míg annak alkalmazása a szülő és a pedagógus közös felelőssége.

3.10.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az Iskola vallja, hogy minden tanulónak meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget

annak érdekében, hogy képességének, érdeklődésének, adottságainak megfelelő

nevelésben és oktatásban részesüljön.

A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű tanulók is megfelelő

terhelést kapjanak.

Tehetséggondozás formái:

differenciált órai munka;

egyéni foglalkozás;

szakkörök, önképzőkörök

iskolai, területi illetve országos versenyeken, pályázatokon való részvétel

valamint az arra történő felkészítés;

pedagógussal való rendszeres beszélgetés illetve plusz feladatok kiadása

külföldi csere utak, tanulmányi utak.

A megfelelő tehetséggondozási forma kiválasztása a pedagógus kompetenciája, míg

annak alkalmazása a pedagógus és a szülő együttes felelőssége.

- 40 -

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők

gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben.

Hátrányos helyzetű lehet a tanuló:- családi mikrokörnyezetéből adódóan;

- családi házon kívüli környezet miatt;

- iskolai körülményeiket tekintve;

- a család harmonikus egységének hiánya miatt (csonka család) ;

- szülők munkanélkülisége miatt.

Átmenetileg hátrányos helyzetűek lehetnek:

- az áttelepült, új tanulók;

- a tartós betegségben szenvedő tanulók.

A hátrányos helyzet feltárása elsődlegesen az osztálytanító illetve az osztályfőnök

feladatkörébe tartozik. Az iskolában alkalmazott feltárási eljárások:

tanuló megfigyelése tanórán és tanórán kívül;

személyes beszélgetés a tanulóval;

személyes beszélgetés a szülőkkel;

családlátogatás;

kapcsolat iskolaorvossal, védőnővel;

kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal;

kapcsolat a Gyámhivatallal.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeket iskolánkban az alábbi

tevékenységi formák szolgálják:

- felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése;

- szakkörök, önképzőkörök;

- drogmegelőzési, életvezetési programok;

- táborozások, kirándulások;

- fesztiválok, bemutatók;

- 41 -

- szociális juttatások, támogatások (tankönyvtámogatás, ösztöndíj, étkezési

kedvezmény stb.) ;

- pályázatok figyelése;

- nem profitorientált (pl. használtruha) vásárok szervezése.

3.11. Tanulók részvételi jogosítványai az iskola döntéshozatali folyamataiban

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók

érdekében eljárjon.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi

területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

tanulmányi munkához kapcsolódó rendezvények (versenyek, vetélkedők, pályázatok);

tanulói ügyelet;

sportélet;

túrák, kirándulások szervezése;

kulturális, szabadidős programok szervezése;

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán is az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat

iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé,

ugyanakkor osztályszinten az osztályfőnökkel, míg iskolaszintű kérdésekben az igazgatóval

szükséges egyeztetni.

A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott

rendelkezéseinek elfogadása előtt;

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

a házirend elfogadása előtt.

- 42 -

A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső

szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a

diákönkormányzat választott képviselője vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú

személy képviseli.

Az iskola iskolaszékébe a diákönkormányzat - választás után - évente három főt delegálhat.

3.12. Tanulói jogviszony létesítése

Az intézmény nem működhet környezetétől elszigetelten, és mivel alapfokú oktatási

kötelezettséget lát el, ezért az iskola nyitott minden gyermek számára, ha szülei az

intézmény pedagógiai koncepcióját elfogadják és támogatják.

Az iskolának a beiskolázási körzete Budapest II. kerülete.

Az iskola felvételi - kopogtatási - rendje:

Első évfolyam

A felvételi eljárás az iskolatípus általános felvételi feltételrendszerével megegyező.

A felvételnél előnyben részesül, akinek testvére már jár az iskolába, vagy akinek

sajátos helyzete azt indokolja.

A felvételi folyamat részét képezi egy a szülő és gyermek együttes megjelenésekor

folytatott úgynevezett kopogtató beszélgetés, amelynek célja kettős. Egyrészt

információ szerzése, a leendő első osztályos tanuló megfelelő tanulócsoportba

osztásához (szociális összetétel, tanító habitusa), illetve kép kialakítása a szülői ház és

az iskola nevelési céljainak, alapvető eljárásainak kölcsönös támogatásáról. Másrészt

lehetőség biztosítása a szülők számára, hogy az iskoláról alkotott képüket

pontosíthassák, s a felmerülő kérdéseiket tisztázhassák.

- 43 -

Átvétel más intézményből

A 2-8. évfolyamra jelentkező tanulók átvétele a tanév kezdetekor lehetséges. Ettől

eltérő időben csak rendkívül indokolt esetben (pl. hasonló nevelésfilozófiájú iskolából

lakóhely változása miatt) van mód. A döntést megelőzően a tanuló és szülei részt

vesznek egy kopogtató beszélgetésen.

A tanuló felvételéről az igazgató az ez ügyben érdekelt osztályfőnök véleményének

ismeretében dönt.

Ha az átvett tanuló korábbi helyi tanrendje és az iskolánk tanrendje között érdemi

eltérés található, akkor az igazgató különbözeti vizsgá(ka)t írhat elő.

3.13. Tanulmányok alatti vizsgák helyi rendje

Iskolánkban a tanulmányok alatti az alábbi vizsgákat szervezzük:

- osztályozó vizsga,

- pótló vizsga,

- javítóvizsga.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha

- a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve;

- engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben

vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget;

- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a

kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet;

- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy

adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület

döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

- 44 -

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen

osztályzatot kapott.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

- osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

- javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)

közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében meghatározott

követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, a szaktanárok állapítják meg.

3.14. Az iskola minőségfejlesztési rendszerének alapvetései

Az iskola a társadalmi és a szűkebb környezeti elvárásoknak megfelelő, a törvényes

kereteken belüli és az elvárt színvonalú pedagógiai szolgáltatásainak biztosítása

érdekében folyamatosan ellenőrzi és értékeli saját tevékenységét, illetve javaslatokat

fogalmaz meg a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre vonatkozóan.

Az ellenőrzésAz ellenőrzés az intézmény működésének vizsgálata a jogszabályok és az iskola

pedagógiai programja alapján, az érvényes normáknak való megfelelés vizsgálata. Az

ellenőrzés célja a tevékenységi folyamatok vizsgálata tényállapot rögzítése közvetett

és közvetlen egyszeri megméretés eszközrendszerével.

Az értékelésAz értékelés az iskola pedagógiai-gazdasági eredményeinek összevetése az iskola

pedagógiai programjában és a fenntartói irányítás által meghatározott célkitűzésekkel.

Az értékelés az ellenőrzés tapasztalataira épül, vele szoros egységet alkot. Egy iskolai

tevékenységfolyamat adott állapotának felmérését célozza és így biztosítja egy aktuális

összkép kialakulását az értékelt folyamatról.

- 45 -

Intézményi minőségfejlesztési rendszerA minőségfejlesztés feladata az iskola azon tudatos tevékenységsorozatának

rendszerszemléletű megvalósítása, működtetése, amely az iskola pedagógiai céljainak

és a valóságos működésének permanens közelítését hivatott szolgálni.

A minőségfejlesztési rendszer működtetésének célja:

Általános cél: olyan iskolai környezet létrehozása, fenntartása és állandó fejlesztése, amelyet a

távlati tervezés, a résztvevők csapatmunkája, egzakt adatokra támaszkodó

döntéshozatal, valamint az iskola folyamatban érintettek elégedettsége jellemez. A

rendszer biztosítja az önértékelés eredményei nyomán feltárt minőségi és

hatékonysági problémák megvitatását és azok megoldásának minőségfejlesztési

kultúráját.

Részcélok: az iskola önértékelési rendszerének kiépítése, működtetése mérhető és

kiszámítható minőségi mutatók felhasználásával attitűdű

az intézmény pedagógiai programjának időszaki megvalósulásának ellenőrzése

a hatékony intézményi működtetés.

Az iskola minőségfogalma

A minőség nem elvont fogalomként, hanem a nevelésben és oktatásban érdekelt és

érintett szereplők által meghatározott helyi minőségfogalomként van jelen ebben a

rendszerben. Így a minőség értelmezése elsődlegesen az iskola küldetésétől és a

célnak történő megfeleléstől függ.

A helyileg legitim minőség tartalma az iskola specifikus jellege mellett, azzal

harmonikus egységben tartalmazza a pedagógia abszolút normái szerinti és a

gyakorlati alkalmasság szempontú minőségkomponenseket is.

A minőség tartalmához értékelhető és összehasonlítható teljesítménymutatókon, illetve

az önmagukhoz mért fejlődés értékelésén keresztül lehetséges eljutni.

- 46 -

Az iskola hatékonyságfogalma

A létrehozott új érték és a ráfordítás hányadosaként értelmezett fogalom.

A hatékonyság meghatározása csak számszerűsíthető mutatók esetén lehetséges, és

ezek nem képesek lefedni a pedagógia teljes spektrumát, ezért a minőség és a

hatékonyság - bár a versenyszféra működési alapelvei mint kor és térségi kívánalom,

elvárásként megjelenik az oktatási intézményben - mellérendelt, de a minőség

primátusát mindenképp megőrző kategóriák.

- 47 -

4. SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

Az iskola kapcsolatrendszerében kitüntetett helyet foglalnak el a szülők, akiket az iskola

meg kíván nyerni a nevelési céljainak, ugyanakkor elvárásaikkal, az iskolával való alkotó

együttműködésükkel a szülők is hatással vannak az iskola konkrét nevelési céljainak

formálódására, megvalósításuk módjainak alakulására. Ezért az iskola segítséget nyújt a

szülőknek a nevelési problémák megoldásában, keresi azokat a formákat, amelyekben ez

a segítségnyújtás megvalósulhat. Ugyanakkor kéri és elfogadja a szülők tevőleges

segítségét a nevelési szempontból fontos programjainak megvalósításában. Az iskola a

személyes bizalomteljes kapcsolat kialakulását elősegítő találkozásokat, közös

rendezvényeket, előadásokat szervez a szülőkkel, amelyek megalapozzák az

együttmunkálkodását.

Az iskola objektíven és szeretettel a szülők elé tárja a gyermekükkel kapcsolatos

problémákat, szükség szerint tanácsot ad további irányítására, nevelésére vonatkozóan.

Tisztelettel és szeretettel fogadja ugyanakkor a szülők kritikai észrevételeit,

elfogulatlanul megvizsgálja igazságtartalmukat, és törekszik az esetleges hibák

kijavítására.

A tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése két alapvető közösség: a család és az

iskola együttműködésének függvénye. A tanulók nevelését a szülők kezdik meg. Itt

sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait, szokásait, formálódik viszonya a

felnőttekhez. A szülők nevelését folytatják illetve kiegészítik a pedagógusok. Fontos

tehát, hogy ez a közös nevelés érdemben azonos elveken alapuljon.

Az együttműködés szervezett formái:

a) szülők részéről (a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat

várjuk el)

- aktív részvételt az iskolai rendezvényeken;

- őszinte véleménynyilvánítást;

- együttműködő magatartást;

- nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását;

- érdeklődő-segítő hozzáállást;

- 48 -

- szponzori segítségnyújtást;

- Iskolaszék Egyesület illetve Szülői Közösség tevékenységének támogatása.

b) iskolánk (tanáraink) részéről a gyermek neveléséhez a következő segítségnyújtási

formákat kínálja:

- nyílt napokat, nyílt órák szervezését

- rendszeres és folyamatos tájékoztatást a tanuló előmeneteléről,

magatartásáról;

- változatos témájú szakkörök indítását;

- szülői értekezleteket;

- fogadóórákat (egyéni, össztanári);

- előadások szervezését szakemberek meghívásával;

- pályaválasztási tanácsadást;

- családlátogatást;

- közös kirándulásokat;

- kiállítások szervezését;

- hangversenyek szervezését;

- közös ünnepek (advent, farsang stb.), karácsonyi vásár, szüreti bál, véradás,

diáknap, évente tanári-szülői kirándulás (lelki napok).

c) tanulók részéről:- az együttműködési formák a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások;

- diákönkormányzati tevékenység;

- kirándulások, táborok.

- 49 -

5. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM

A környezeti nevelés céljai

A környezeti nevelés az iskola egész képzési rendszerében helyet kap.

Az itt tanuló gyerekek a természettel élő kapcsolatban vannak, miközben a civilizációs

ártalmak is teljes mértékben hatnak rájuk. E sajátos földrajzi környezet, illetve az

épített környezet folyamatos romlása is indokolttá teszi, hogy megtanítsuk

gyermekeinket a közvetlen környezetünkben lévő természeti- és nem természeti

értékek megismerésére és megbecsülésére.

A környezeti nevelés humán jellegénél fogva számtalan lehetőséget biztosít a tanulók

személyiségének sokoldalú fejlesztésére. A környezeti erkölcs értékei:

környezettudatosság, felelősség, bátorság, hit, fegyelem és az erőfeszítések

természetes vállalása a fenntartható jövő érdekében. Együttműködési és önfejlesztési

igény; a mértéktartás vállalása és a kötelességtudat fejlesztése belső indítékú

környezeti morált szolgáló alapértékeink.

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak

tanítványaink. Ki kell alakítanunk:

- a környezettudatos magatartást és életvitelt;

- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és

életvitelt;

- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást,

annak megőrzésének igényét és akaratát;

- a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét és a sokféleség őrzését;

- az egészséges életmód igényét, és technikáját.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, és fejlesztése

- alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

- problémaérzékenység ;

- kreativitás;

- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia;

- kritikus véleményalkotás;

- 50 -

- kommunikáció;

- konfliktuskezelés;

- állampolgári cselekvés;

- értékelés, mérlegelés készsége;

- szintetizálás, analizálás.

Folyamatos feladataink:

- a tantestület tagjainak folyamatos megnyerése a környezeti nevelési munkához

- témanapok kialakítása az egészséges életmóddal és a környezetvédelemmel

kapcsolatosan;

- mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása;

- osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában;

- prevenciós programok;

- a Magyar Máltai Mentőszolgálattal való kapcsolat;

- hagyományok ápolása:

- megemlékezés jeles napokról;

- emléknapokhoz kötődő programok;

- a szakórák témájához kapcsolni a környezeti nevelést, és egészségvédelmet;

- mindennapi környezeti problémák megbeszélése ;

- versenyekre való felkészítés.

- A személyes és környezeti higiénia iránti igény felkeltése és fenntartása

- A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való

fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival

összhangban.

- Alaptörvény környezet védelméről szóló cikkeinek értelmezése

- A komplex intézményi mozgásprogramban szereplő feladatok megvalósítása.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban

Tanórák:

- A tanórákon a témáknak megfelelően foglalkozunk a környezet- és

egészségvédelmi vonatkozásokkal. A hétköznapi életben felmerülő

problémákat megjelenítjük az oktatásban;

- 51 -

- A kísérletező tárgyakban egyszerű vizsgálati módszerekkel tanulmányozzuk a

környezetünk állapotát.

Tanórán kívüli programok:

- múzeumi órák, tereptani gyakorlatok, osztálykirándulások, túrák ;

- versenyek, vetélkedők a környezetvédelem témakörében ;

- gyűjtési akciók szervezése (papír, elem, használtruha) ;

- folyamatos működtetése a szelektív hulladékgyűjtési rendszernek

- cselekvési akciókat szervezése a víz világnapján, a Föld napján, a madarak és

fák napján;

- részvétel környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatokon;

- környezetvédelmi témák feldolgozása az iskolai újságban és az iskolarádióban;

- szakkörök;

- ISK.

- Egyéb foglalkozások, kiemelten a napközis foglalkozások

- Projektnapok iskolán kívüli helyszínei

Iskolán belüli együttműködés

Tanárok:

Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával példa

legyen a tanulók számára.

A pedagógus közösségek együttműködésének koordinálását a munkaközösség-

vezetők és a szabad-időszervező segítségével végzik.

Diákok:

Minden diák feladata, hogy vigyázzon a környezetére, és társait is figyelmeztesse

erre. A Diákönkormányzat vezetésével minden tanulót be kell vonni a munkába.

Tanárok és diákok:

A pedagógus irányító tevékenysége és együttműködése nélkülözhetetlen a

környezettudatos szemlélet kialakításában. Az igazgatóhelyettesek koordinálják az

iskolaszintű környezeti nevelést.

Tanárok és szülők:

- 52 -

Elsődlegesen az iskola és a szülői ház együtthatásának eredményeként alakítható

ki a tanulókban a környezettudatos attitűd, ezért az együttműködés minden formája

kiemelt támogatást igényel.

Adminisztratív és technikai dolgozók:

Az iskolai működést segítő munkatársak gyakorlati tevékenységükkel erősítik az

iskola környezeti nevelési hatásrendszerét:

a takarítószemélyzet környezetbarát tisztítószereket alkalmaz

takarékos adminisztrációs papírfelhasználás

szelektív hulladékgyűjtés aktív támogatása.

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó:

A fenntartó/működtető a kötelező támogatáson túl, lehetőségeihez képest

támogatja az iskola környezeti nevelési programját (szelektív hulladékgyűjtés).

Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények:

Iskolánk 2012-ben elnyerte az Örökös Ökoiskola címet. Ennek keretében az

Ökoiskola-Hálózattal szoros együttműködésben dolgozunk.

A tanórai és tanórán kívüli környezeti programjaival együttműködő

intézmények. (múzeumok, állatkert, nemzeti parkok).

Civil szervezetek:

Tanártovábbképzések, előadások, konferenciák, egyéni, illetve személyes

kapcsolattartások érintik a testület tagjait.

Kommunikáció

Iskolán belüli kommunikáció formái

- kiselőadások;

- házi dolgozatok;

- poszterek készítése;

- iskolarádió felhasználása;

- faliújság készítése;

- iskolaújság készítése;

- projekt prezentációk.

- Tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló egyéni, páros és csoportos

tevékenységformák

- 53 -

Iskolán kívüli kommunikáció formái:

- újságcikkek, tudósítások, beszámolók megjelentetése a sajtóban ;

- tájékoztatók, PR-tevékenység;

- kapcsolattartás az illetékes intézményekkel, önkormányzattal.

Az intézmény környezeti nevelési programjának megvalósítása érdekében - a kötelező

állami finanszírozáson túl - felkutatunk minden lehetséges anyagi erőforrást,

elsősorban a különböző pályázatok útján elnyerhető anyagi, tárgyi és szellemi

eszközöket.

6. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Az egészségnevelési program céljai

Az egészségnevelés átfogó célja a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének,

magatartásának, életvitelének kialakulása annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék

minden tagja legyen képes folyamatosan nyomon követi saját egészségi állapotát,

érzékelni a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi

állapotot érintő hatásokat, és ezáltal képessé váljon az egészség megőrzésére. A teljes

fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy

csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani

vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és

a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat. Az egészséget tehát alapvetően

mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség

pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi

képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen a nevelési rendszer

egészét érintő kötelezettség, ezért az iskola egészségnevelési programja megjelenik az

intézmény egész tevékenység- és hatásrendszerében, így különösen:

- a különböző tanórákon;

- tanórán kívüli foglalkozásokon ;

- 54 -

- célzott tevékenységekben (pl. elsősegélynyújtó tanfolyamokon, versenyeken

való részvétel) ;

- a mindennapos testnevelés foglalkozásain;

- az intézmény iskola-egészségügyi ellátásában.

Az egészségnevelés részfeladatai:

A tanulókkal meg kell ismertetni:

- az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés

környezet kölcsönhatásainak törvényszerűségeit;

- az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet

megteremtésére vonatkozó tudnivalókat;

- a személyes testi és lelki higiénés ismereteket;

- a testmozgás és a sport egészségmegőrző szerepét;

- a stresszhelyzetek megelőzésének, megoldásának és a konfliktusok

kezelésének módszereit;

- a szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi érintkezés útján terjedő

betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat;

- a szenvedélybetegségeket, ezek káros hatásait, és a rászokás elkerülésének

módját;

- a balesetmentes közlekedés elméletének és gyakorlatának alapjait;

- az elsősegélynyújtás elméletének és gyakorlatának alapjait;

- az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit;

- az egészséggel összefüggő etikai alapokat

- a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki

kiegyensúlyozottság elérésében;

- a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;

- az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség

megőrzése szempontjából való fontosságát;

- hogy az élethossziglani öntevékeny testedzés, az önálló sportolás és a

motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki

egészség megőrzésének.

- 55 -

- - hogy a saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az

egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része.

- -hogy a stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális

kapcsolatok kezelésében.

- hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki

egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és

tevékenységek kialakítása.

Az egészségnevelés feladata a komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált

feladattervének kialakítása és megvalósítása úgy, hogy az aktív, mozgásos

tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át

Az egészségnevelés várható eredményei

1. A család szerepének megértése

2. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete.

3. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása

4. A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív

gondolkodás kialakítása.

5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes

megoldására való, igény megteremtése

6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása

7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete.

8. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása.

9. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése.

10. A testi higiénia iránti igény kialakítása.

11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.

12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és

tágabb környezetéért.

13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete.

14. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és

környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása.

- 56 -

15. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros

tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket

kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása.

16. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása.

Az egészségnevelés kiterjed a betegségek, illetve a kórmegelőző állapotok megelőzésével

és korai felismerésével kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére is. ennek során

hangsúlyozni kell az egyén lehetőségeit és felelősségét egészsége megőrzésével

kapcsolatban.

Az egészségnevelés szinterei

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben:

- különböző tantárgyakba ágyazottan, helyi tanterv által kínált, a témával foglalkozó

tananyag részletes, változatos feldolgozása;

- testnevelési órákon, mindennapos testedzés során.

Tanórán kívüli szervezésben:

- részvétel az iskola-egészségügyi szolgálat rendszeres vizsgálatain, védőoltásain;

- részvétel az iskola-egészségügyi szolgálat által szervezett tájékoztató, illetve

ismeretterjesztő előadásokon;

- részvétel elsősegélynyújtó tanfolyamokon, versenyeken;

- egészségmegőrzéssel kapcsolatos témák feldolgozása az iskolaújságban és

iskolarádióban;

- a kívánatos higiéniai szokások kialakítása, begyakoroltatása a nevelés teljes

időkeretében;

- az egészséges táplálkozási szokások kialakítása az iskolai étkeztetésben;

- helyes táplálkozási szokások kialakítása kirándulások, táborozások alkalmával;

- a kiegyensúlyozott életritmus (munka és pihenés váltakozása) kialakítása;

- az időjáráshoz alkalmazkodó öltözködési szokások megismertetése;

- a baleset-megelőzéssel, szenvedélybetegségek prevenciójával kapcsolatos

szabadidős programokon való részvétel.

- 57 -

Iskolán belüli együttműködés

Egészségnevelési vonatkozásban az iskola minden tanárának kötelessége a megfelelő

információcsere és a példaértékű életvitel.

Az iskola pedagógusainak feladata, hogy minden kínálkozó alkalommal felhívják a

diákok figyelmét az egészséges életmód fontosságára.

Az iskola folyamatosan együttműködik egészségnevelési kérdésekben a szülőkkel.

Iskolán kívüli együttműködés

Az intézmény szoros kapcsolatot tartja fenn az iskola-egészségügyi szolgálattal,

melynek keretében:

Biztosítja az életkornak megfelelő szűrővizsgálatokat.

Biztosítja az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat, illetve azok

megtörténtének és eredményességének vizsgálatát, továbbá a

kampányoltásokat.

Lehetővé teszi a pályaválasztási tanácsadás egészségügyi feladatait, a

beiskolázás előtti vizsgálatokat.

Elősegíti a veleszületett rendellenességgel élők, krónikus megbetegedésben

vagy testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban szenvedők – a

háziorvossal történő együttműködésen alapuló – fokozott ellenőrzését, lelki

gondozását és az egészséges közösségekbe történő beilleszkedését.

A harmonikus testi és lelki fejlődést veszélyeztető körülmények, alkohol,

dohányzás vagy drogfogyasztás észlelése esetén a szülőkkel és a

pedagógusokkal történő konzultáció után tanácsadás biztosítása, szükség

esetén intézkedés kezdeményezése.

Ellenőrzi a közegészségügyi követelmények érvényesülését az elméleti és

gyakorlati képzésre szolgáló helyiségekben, továbbá szabadtéri

foglalkoztatási és rekreációs területeken, az intézményben folyó étkeztetést,

az alkohol, és a dohánytermékek fogyasztására vonatkozó szabályok

betartását, a tanulók pszichológiai állapotát, terhelhetőségét.

- 58 -

Megteszi a szükséges járványügyi intézkedéseket fertőző megbetegedés

esetén.

Biztosítja az intézményben az iskolaorvosi ellátás feltételeit.

Biztosítja az iskolai pszichológus működését.

A Vöröskereszttel, Máltai Szeretetszolgálattal kapcsolatot tart.

Az intézmény az iskola-egészségügyi szolgálattal együttműködve kiemelt figyelmet

fordít a gyermekek egészségét veszélyeztető tényezők megelőzésére, felismerésére és

megszüntetésére.

Ennek érdekében együttműködnek a közoktatási, a szociális és családsegítő, valamint

a gyermekvédelmet ellátó intézményekkel, személyekkel, és szükség esetén megfelelő

intézkedést kezdeményeznek.

Az iskola kapcsolatot tart a rendőrséggel beleset-és drogmegelőző programok,

közlekedésbiztonsági és ügyességi versenyek szervezésével kapcsolatban.

A mindennapos testnevelés iskolai rendszere

A sport, a testedzés, a rendszeres mozgás elengedhetetlen része az egészség

megőrzésének, fenntartásának és a lelki- szellemi jóllétnek. Alapvetőnek tekintjük,

hogy iskolánk életének szerves részét képezze a mindennapos testnevelés.

A mindennapos testnevelés célja

- a rendszeres testmozgás igényének felkeltése a tanulókban;

- a pontosságra, önfegyelemre, szabálytartásra való nevelés;

- a fizikai erőnlét, az ellenálló képesség növelése;

- a testi és lelki egészség fontosságának, összefüggésének felismertetése;

- a térbeli biztonságos tájékozódás és mozgáskoordináció fejlesztése;

- a saját valamint mások testi épségére való odafigyelés képességének elmélyítése;

- minél változatosabb mozgásformák megismertetése;

- a sporttevékenységekkel kapcsolatos szokások megismertetése;

- a testmozgással összefüggő higiéniai szokások megismertetése, gyakoroltatása;

- a fizikai állapotfelmérések kapcsán a reális önismeret elősegítése.

- 59 -

A mindennapos testnevelés színterei iskolánkban

- a tanrend szerinti 5 testnevelési óra;

- tanórán kívüli sportköri foglalkozások: sportszakkörök (ISK) ;

- gyógytestnevelés.

A testnevelési munkaközösség felméri a tanulók következő évi sportköri

foglalkozásigényét, majd a diákönkormányzat véleményével együtt, minden év május

31-ig javaslatot tesz az iskolai sportkör szakmai programjára.

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

- ismerjék fel a vészhelyzeteket;

- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegélynyújtási alapismeretek területén;

- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében

- az iskola kapcsolatot épít ki az Máltai Szeretetszolgálattal, a Magyar Vöröskereszttel;

- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

- 60 -

- támogatjuk a pedagógusok részvételét az elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

- a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

- rovarcsípések- légúti akadály- artériás és ütőeres vérzés- komplex újraélesztés

kémia

- mérgezések- vegyszer okozta sérülések- savmarás- égési sérülések- forrázás- szénmonoxid mérgezés

fizika - égési sérülések- forrázás

testnevelés - magasból esés

- az 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek:

- teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; - a mentőszolgálat felépítése és működése; - a mentők hívásának helyes módja; - valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének

igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épülnek be az iskolai programokba.

2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak

megfelelően épülnek be az óratervi órákba.

3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis foglalkozásokon a foglalkozási

programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben

- 61 -

azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái

dominálnak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan.

4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között –változatos programok

keretében képviselik magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör,

sportkör stb.).

5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden időszakához – az évszak

sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) –egy-egy kiemelt mozgásos

tevékenységet rendelünk, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben

szervezett tevékenységek kiemelt iránya lesz.

6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai

sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó

társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott

alapítvánnyal igyekszünk stratégiai együttműködést kialakítani az iskola tanulóinak

mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából.

7. A tanulmányi kirándulások egyik központi eleme a mozgás és az egészségtudatos

életmódra nevelés.

8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerül kidolgozásra a

testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is magába foglal.

9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi

alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerülnek megszervezésre.

10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a

szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára minden

tanévben javaslat. készülj

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves

munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.

- 62 -