A MINŐSÉG FOGALMA,A MINŐSÉG FOGALMA,

A MINŐSÉG A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

FEJLŐDÉSEFEJLŐDÉSE

Alapvetően három

minőség értelmezés különíthető el:

1.Szabvány alapú, döntően gyártói minőség értelmezés

2.Piaci, fogyasztói, kereskedelmi minőség értelmezés

3.Többféle fogalom egyidejű használata

SZABVÁNY ALAPÚ, DÖNTŐEN GYÁRTÓI MINŐSÉG ÉRTELMEZÉS:

– „... a minőséget a tényleges és az előírt érték vagy pedig a tényleges és a határérték (felső, ill. alsó tűréshatár) összehasonlításával lehet megítélni.” (Dutschke)

– „... jelzi azt, hogy valamely gyártmány mennyiben felel meg a rajzokban lefektetett műszaki előírásoknak.” (Juran)

– „A minőség statikus értelemben a termék megfelelősége, azaz az a tulajdonság, hogy a jellemzők mennyire felelnek meg a vonatkozó (országos, szakmai, üzemi) szabványok, szerződések, ellenőrzési utasítások, esetleg rajzok követelményeinek. Ha ezen okmányok nem állnak rendelkezésünkre, határozott minőségről nem beszélhetünk.” (Balogh-Dukáty-Sallay)

PIACI, FOGYASZTÓI,KERESKEDELMI MINŐSÉG ÉRTELMEZÉS:

– „Kifejezi azt, hogy valamely meghatározott termék milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztó (felhasználó) igényeit.” (Juran)

– „A minőségről olyan értelemben beszélünk, ahogy a fogyasztók értékelik a minőséget.” (Starr)

–”Olyan minőséget kell biztosítanunk a gyártás során, amit az átlagos fogyasztó elvár.” (Maynard)

– „A minőség a termék vagy szolgáltatás azon jellemzőinek összessége, amely lehetővé teszi, hogy megfeleljen a kimondott vagy kimondatlan igényeknek. A minőség: használhatóság, biztonság, megvalósíthatóság, hozzáférhetőség, fenntarthatóság stb.” (Freund)

– ”A minőség valamely termék vagy szolgáltatás jellemzői és tulajdonságai összességének alkalmazkodási foka a vevő szükségleti követelményeinek összességéhez, annak az árnak és szállítási feltételeinek a határai között, amelyet a vevő hajlandó elfogadni.” (Groocock)

TÖBBFÉLE FOGALOM EGYIDEJŰ HASZNÁLATA:

– „A termékminőségnek két oldala van. A termelői, amelyet a műszaki utasítások által előirányzott tulajdonságok összessége jellemez, és a fogyasztói, amelyet a termék felhasználása folyamatában előálló megfelelő eredmények jellemeznek.” (Sziszkov)

– „Objektív minőség, mely az anyag mérhető (kémiai, fizikai, mechanikai stb.) tulajdonságait veszi figyelembe; szubjektív minőség, amelynél az adott terméket az igények kielégítésére való alkalmasságának fokozatai szerint értékeljük; végül, ha a vásárlóerő hatását is vizsgáljuk, eljutunk az ökonomikus minőséghez.”(Hoffmann)

– „Funkcionális minőség: rendelkezés szerinti hasznosság, használati megbízhatóság, emberi tényezők; nem funkcionális minőség: típus, forma, választék, ár, presztizs, korszerűség.”(Starr)

– S. Shiba a Japánban kialakult négy minőségszintet fogalmazta meg:

I. szint: megfelelés a szabványoknak (az előírásoknak); 1960

II. szint: megfelelés a használatra, a felhasználásra való alkalmasságnak; 1970

III. szint: megfelelés a vevők jelenlegi igényeinek,megfelelés a költségeknek; 1980

IV. szint: megfelelés a vevők látens (rejtett) igényeinek; 1990

… a szabványok követelményeinek

… a használatra alkalmasságnak

… a vevő nyilvánvaló igényeinek

… a vevő látens igényeinek

A siker = megfelelés…

A minőség négy szintje

A piaci versenyben az első három megfelelőségnek mindenképpen teljesülnie kell, a negyedik versenyelőnyt jelent.

További, jövőbeli megfelelőségek (2000):

– megfelelés a vállalati kultúrának

– megfelelés a társadalmi és környezeti elvárásoknak

– megfelelés a társadalmi méretű, közös tanulás igényének.

MSZ EN ISO 9000:2001 szerint:

MINŐSÉG: annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket.

Jellemző: megkülönböztető tulajdonság

Minőségjellemző: terméknek, folyamatnak vagy rendszernek egy követelménnyel kapcsolatos jellemzője

Követelmény: kinyilvánított igény vagy elvárás, amely általában magától értetődő vagy kötelező

Egyszerűen megfogalmazva:

a minőségminőség

amit akar,

amikor és ahol akarja,

folyamatosan és

megfelelő árért.

azt nyújtani a vevőnek,

A kielégítő minőség elérése kiterjed a minőséghuroknak, mint egésznek minden szakaszára.

Korszerű minőségügyi szemléletben nem egy termék, hanem a teljes termelési és fogyasztási folyamat minőségéről beszélünk.

Tervezési/specifikációs műszaki tevékenység és gyártmánytervezés

Anyagbeszerzés

Folyamattervezés és fejlesztés

Gyártás

Ellenőrzés, próba és vizsgálat

Csomagolás és tárolás

Marketing és piackutatás

Selejtezés használat után

Műszaki szolgáltatás és karbantartás

Felszerelés és üzemeltetés

Értékesítés és elosztás

Minőséghurok vagy minőségspirális:

FEJLŐDÉSI SZAKASZOK

– minőségellenőrzés

– minőségszabályozás

– minőségirányításintegrált irányítási rendszer

– teljes körű minőségirányítás (TQM)

TQM elveken alapuló integrált irányítási rendszer

A MINŐSÉGELLENŐRZÉS FEJLŐDÉSI SZAKASZAI:

kisiparos minőségellenőrzés:

– minimális munkamegosztás

– termelés és ellenőrzés nem válik szét

– cél: hibás termék, munkahely, dolgozó megtalálása

művezetői minőségellenőrzés (első ipari minőségellenőrzési forma):

– műhelyrendszerű gyártás – művezető a minőségszint meghatározója, a minőség elbírálója

– termelésirányítási és minőség ellenőrzési funkció az összes többi vezetői funkció mellett

önállósult (funkcionális ) minőségellenőrzés:

– funkcionális termelésszervezés

– funkcionális minőségellenőrzés

• önállósult, független ellenőrök

• speciális minőségellenőrzési módszerek kifejlesztése, kutatása

– cél (elsősorban): hibás termék kiszűrése

Mindkét szakasz jellemzője:

– hiba okának feltárása, ismétlődésének megakadályozása vagy megelőzése nem történik meg

– utolsó termelési fázis utáni minősítés

– ellenőrzés csak a hiba tényét állapítja meg

• hiba okának feltárása céljából adatok rendszeres elemzése, visszafelé áramló információrendszer kiépítése és működtetése

MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS:

– stratégiai jellegű változások:

• a készáru ellenőrzésen kívül uralkodóvá válik a nyersanyagok (idegenáruk, alkatrészek stb.) rendszeres, tervezett ellenőrzése is

• gyártás közbeni ellenőrzés

• gyártásközi szabályozó kártyák

– taktikai jellegű változások:

• sajátos, tudományosan megalapozott módszerek kialakulása (valószínűségszámítási, matematikai- statisztikai alapokon nyugvó mintavételi eljárások, átvételi jelleggörbék, sokaság-minta arányok stb. kidolgozása a késztermék /idegenáru/ minőség- ellenőrzésére)

Alapelv: a hiba elkerülése mindig olcsóbb, mint az elkövetett hiba utólagos megkeresése,

feltárása és kijavítása.

100, ha a hiba/probléma a vevőnél kerül feltárásra és kijavításra.

Az 1:10:100 szabály:

A ráfordítás 1, ha a hiba/probléma saját munkaterületen belül kerül feltárásra és kijavításra,

10, ha a hiba/probléma feltárása és kijavítása azután történne meg, hogy a saját keletkezési helyét el hagyta, de a cégen belül,

– havonta egy órán át szennyezett ivóvíz folyik a csapból;– hetente 500 rosszul végrehajtott műtét;– óránként 22.000 hibás banki átutalás;– óránként 1.600 levél elvesztése;– a frankfurti repülőtéren naponta 2 légibaleset.

Németországi adatok alapján

MIÉRT FONTOS A NULLHIBA?

99,9 %-os hibamentesség a gyakorlatban:

ELSŐRE JÓT!

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

Összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából.

A minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében.

MINŐSÉGTERVEZÉS

MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS

A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít.

A minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

MINŐSÉGFEJLESZTÉS

A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít.

TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (TQM)

A szervezet minőségközpontú irányítási eljárása, amely összes tagjának részvételén alapul és azt célozza meg, hogy hosszú távon sikerrel nyerje el a vevő megelégedettségét és hasznára váljon a szervezet összes tagjának, valamint a társadalomnak.