a miniszterelnÖki hivatal, valamint az … · 155/2006. (vi i. 26.) korm . r. ma gy ar or szág fo...

XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM ÁRA: 546 Ft 2006. au gusz tus 18.

TARTALOM

II. rész

2006: LIX. tv. Az ál lam ház tar tás egyen sú lyát ja ví tó kü lön adó ról és járadékról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 530

2006: LXIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2006. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2005. évi CLIII. tör vény mó do sí tá sá ról (ki vo na tos köz lés) . . . . . . . . . . . . . 533

2006: LXV. tv. Az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVIII. tör vény és egyes kap cso ló dó tör vé nyek mó do sí tá sá ról (ki vo na tos köz lés). . . . . . . . . 534

2006: LXVII. tv. A pol gár mes te ri tiszt ség el lá tá sá nak egyes kér dé se i rõl és az ön kor mány za ti kép vi se lõk tisz te let díj ár ól szó ló 1994. évi LXIV. tör vénymó do sí tá sá ról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 539

2006: LXXI. tv. A köz ok ta tás ról szó ló 1993. évi LXXIX. tör vény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 539

2006: LXXII. tv. A köz szfé rá ban fog lal koz ta tot tak jog vi szo nyá ról szó ló tör vé nyek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 547

155/2006. (VII. 26.) Korm. r. Ma gyar or szág fo lyó in 2006 ta va szán ki ala kult rend kí vü li ár víz, va la mint az or szág egyes te rü le te in ezen év el sõ hó nap ja -i ban be kö vet ke zett je len tõs bel víz mi att ke let ke zett ká rok enyhítésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550

168/2006. (VII. 28.) Korm. r. Az ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter fel adat- és hatáskörérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 556

3/2006. (VII. 24.) OKM r. A 2006/2007. tan év rend jé rõl szó ló 4/2006. (II. 24.) OM ren de let módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 563

3/2006. (VII. 21.) ÖTM r. A he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõk és pol gár mes te rek 2006. ok tó ber 1. nap já ra ki tû zött vá lasz tá sa, va la mint a te le pü lé si ki -sebb sé gi ön kor mány za ti kép vi se lõk vá lasz tá sa el já rá si ha tár idõ i nek és ha tár nap ja i nak megállapításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 566

4/2006. (VIII. 1.) ÖTM r. A he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõk és pol gár mes te rek, va la mint a ki sebb sé gi ön kor mány za ti kép vi se lõk vá lasz tá sa költ sé ge i -nek nor ma tí vá i ról, té te le i rõl, el szá mo lá si és bel sõ el len õr zé si rendjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 568

III. rész

35/2006. (VII. 13.) AB h. Az Al kot mány bí ró ság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 572

132/2006. (VII. 11.) KE h. A he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõk és a pol gár mes te rek ál ta lá nos vá lasz tá sa idõ pont já nak kitûzésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . 576

IV. rész

A pénz ügy mi nisz ter köz le mé nye az ön hi bá ju kon kí vül hát rá nyos hely zet ben lé võ he lyi ön kor mány za tok 2006. évi I. üte mû támogatásáról. . . . . . . . 577

Tá jé koz ta tó a ha tó sá gi köz ve tí tõi vizs ga követelményrendszerérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 590

A Ti sza új vá rosi Me cé nás Köz ala pít vány ala pí tó okirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 594

Ar nót Köz ség Ön kor mány za tá nak 2005. évi egy sze rû sí tett pénz ügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 597

Hel vé cia Köz ség Ön kor mány za tá nak 2005. évi egy sze rû sí tett pénz ügyi beszámolója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 600

A Ka ro lai Kör nye zet-, Ter mé szet védõ és Is me ret ter jesz tõ Köz ala pít vány 2005. évi egy sze rû sí tett pénz ügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 603

Mo csa Köz ség Ön kor mány za tá nak 2005. évi egy sze rû sí tett pénz ügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 607

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATIÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

II. rész

2006. évi LIX.tör vény

az államháztartás egyensúlyát javítókülönadóról és járadékról*

A költ ség ve tés egyen sú lyá nak ja ví tá sa ér de ké ben az ál -ta lá nos adó fi ze té si kö te le zett sé get meg ha la dó köz te her vi -se lés re ké pes adó fi ze tõk szo li da ri tá sá ra ala poz va, a kü lön -adó- és já ra dék fi ze té si kö te le zett ség rõl az Or szág gyû lés akö vet ke zõ tör vényt al kot ja.

Általános rendelkezések

1. § (1) A 2–3. § ren del ke zé sei sze rint meg ha tá ro zottsze mély az e tör vény ben elõ írt adó alap után kü lön adó, a4. §-ban meg ha tá ro zott sze mély já ra dék fi ze té sé re kö te le -zett.

(2) A kü lön adó ból és a já ra dék ból szár ma zó be vé tel aköz pon ti költ ség ve tést il le ti meg.

(3) Az (1) be kez dés ben em lí tett já ra dék adó nak mi nõ -sül. Az e tör vény ben nem sza bá lyo zott kér dé sek ben azadó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vény (Art.) ren -del ke zé sei az irány adók.

A magánszemély adókötelezettsége

2. § (1) Az egyé ni vál lal ko zói te vé keny sé get nem foly -ta tó ma gán sze mély nek a kü lön adót a sze mé lyi jö ve de lem -adó be val lá sá ban be val lott vagy az adó ha tó ság adat szol -gál ta tás alap ján tör té nõ adó meg ál la pí tá sa alap ján meg ál la -pí tott össze vont adó alap nak a já ru lék fi ze tés fel sõ ha tá rátmeg ha la dó ré sze (kü lön adó-alap) után kell meg fi zet nie.Ezt a ren del ke zést kell al kal maz nia az egy sze rû sí tett vál -lal ko zói adó (eva)-alany egyé ni vál lal ko zó nak is az eva a -lap ba nem tar to zó, a sze mé lyi jö ve de lem adó be val lá sá banbe val lott össze vont adó alap nak a já ru lék fi ze tés fel sõ ha tá -rát meg ha la dó ré sze (kü lön adó-alap) után.

(2) Az egyé ni vál lal ko zói te vé keny sé get vagy azt isfoly ta tó – az (1) be kez dés ben nem em lí tett – ma gán sze -mély a kü lön adót

a) a sze mé lyi jö ve de lem adó adó be val lá sá ban be val lottössze vont adó alap nak a já ru lék fi ze tés fel sõ ha tá rát meg ha -la dó ré sze, és

* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2006. jú li us 10-i ülés nap ján fo gad ta el.

b) vál lal ko zói jö ve de lem adó zás ese tén a ka pott tá mo -ga tás (ide ért ve kü lö nö sen az egy sé ges te rü let ala pú tá mo -ga tást is) nél kül szá mí tott vál lal ko zói be vé te lek össze gé -bõl a vál lal ko zói költ sé ge ket meg ha la dó rész, áta lány adó -zás ese tén az áta lány adó-alapegyüt tes össze ge (kü lön adó-alap) után fi ze ti.

(3) Ha az egyé ni vál lal ko zó kül föl dön is ren del ke zik te -lep hellyel (ál lan dó bá zis sal), ak kor a kü lön adó-alap(2) be kez dés b) pont sze rin ti ré szét a sze mé lyi jö ve de lem -adó ról szóló 1995. évi CXVII. tör vény (a to váb bi ak ban:Szja tv.) 49/B. § (15) be kez dé sé nek vagy 55. §-ának ér te -lem sze rû al kal ma zá sá val úgy mó do sít ja, hogy az ne tar tal -maz za a kül föl di te lep hely nek be tud ha tó adó ala pot, hanem zet kö zi szer zõ dés így ren del ke zik.

(4) Az e § sze rint fi ze ten dõ kü lön adó mér té ke 4 szá za -lék.

(5) Az (1)–(4) be kez dés sze rin ti kü lön adó ra adó elõ le get (kü lön adó-elõ leg) kell fi zet ni a kö vet ke zõk sze rint:

a) A ki fi ze tõ a ma gán sze mély nek fi ze tett (jut ta tott) be -vé tel kü lön adó-elõ le gét a sze mé lyi jö ve de lem adó elõ leg -gel együtt ál la pít ja meg, de el kü lö nít ve iga zol ja az Szja tv.46–48. §-ának ren del ke zé sei sze rint, ha

aa) olyan rend sze res be vé telt jut tat, amely alap ján vár -ha tó a (2) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott összeg ha -tár túl lé pé se, vagy

ab) ugyan azon ma gán sze mély nek az adó év ele jé tõlszá mít va a (2) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zottösszeg ha tárt meg ha la dó be vé telt jut tat, vagy

ac) a ma gán sze mély leg ké sõbb a ki fi ze tés (a jut ta tás)idõ pont já ban, nyi lat ko zat ban kéri a kü lön adó-elõ leg le vo -ná sát.

b) A ma gán sze mély – a (2) be kez dés a) pont já ban meg -ha tá ro zott összeg ha tár túl lé pé sét kö ve tõ en, és/vagy a(2) be kez dés b) pont ja sze rin ti kü lön adó-fi ze té si kö te le -zett sé ge ese tén az adó év ele jé tõl szá mí tott kü lön adó-alapazon ré sze után, amely után nem tör tént kü lön adó-elõ leg fi -ze tés, az Szja tv. 49. §-a ren del ke zé se i nek ér te lem sze rû al -kal ma zá sá val fi zet kü lön adó-elõ le get.

(6) Az e § sze rin ti kü lön adó val kap cso la tos egyéb kö te -le zett sé ge ket, el já rá si ren det (be val lás, adó ha tó sá gi adó -meg ál la pí tás, be fi ze tés, vissza té rí tés) a ki fi ze tõ, a ma gán -sze mély, il le tõ leg az adó ha tó ság az Szja tv. és az Art. ren -del ke zé se i nek ér te lem sze rû al kal ma zá sá val tel je sí ti az zal,hogy az adó be val lá si kö te le zett ség nek a sze mé lyi jö ve de -lem adó be val lás ban, a sze mé lyi jö ve de lem adó tól el kü lö -nít ve kell ele get ten ni.

(7) Az egyé ni vál lal ko zó a kü lön adót a jö ve de lem meg -ál la pí tá sa kor költ ség ként nem ve he ti fi gye lem be.

A társas vállalkozás adókötelezettsége

3. § (1) A tár sas vál lal ko zás – az elõ tár sa ság ki vé te lé -vel – 4 szá za lék mér ték kel kü lön adót ál la pít meg és fi zet

530 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 8. szám

az adó évi be szá mo ló ban ki mu ta tott adó zás elõt ti ered mé -nyé nek a (2) be kez dés ben fel so rolt té te lek kel nö velt, a(3) be kez dés ben fel so rolt té te lek kel csök ken tett – ha nem -zet kö zi szer zõ dés így ren del ke zik – a kül föl di fi ók te lep,te lep hely út ján vég zett te vé keny ség ré vén ke let ke zett, a te -lep hely nek, fi ók te lep nek be tud ha tó, kül föl dön adóz tat ha -tó, e tör vény sze rin ti kü lön adó-alap nak meg fe le lõ tar tal mú jö ve del met nem tar tal ma zó po zi tív össze ge (kü lön adó- alap) után.

(2) Nö ve lõ té te lek:a) a jö ve de lem re te kin tet tel kül föl dön meg fi ze tett (fi -

ze ten dõ), rá for dí tás ként el szá molt adó,b) az adó évi adó zás elõt ti ered mény ter hé re el szá molt

vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kül adott tá mo ga tás, jut ta -tás, vég le ge sen át adott pénz esz köz és té rí tés nél kül át adottesz köz könyv sze rin ti ér té ke, és az ez zel össze füg gés benel szá molt, az át ve võ ál tal meg nem té rí tett ál ta lá nos for gal -mi adó,

c) az el len ér ték nél kül át vál lalt kö te le zett ség nek azadó évi adó zás elõt ti ered mény ter hé re el szá molt össze ge,

d) az adó év ben té rí tés nél kül nyúj tott szol gál ta tás be -ke rü lé si ér té ke.

(3) Csök ken tõ té te lek:a) az adó zás elõt ti ered mény ja vá ra el szá molt ka pott

(járó) osz ta lék, az el len õr zött kül föl di tár sa ság tól ka pottosz ta lék ki vé te lé vel,

b) az adó zás elõt ti ered mény ja vá ra el szá molt vissza fi -ze té si kö te le zett ség nél kül ka pott tá mo ga tás, jut ta tás, vég -le ge sen át vett pénz esz köz és té rí tés nél kül át vett esz közkönyv sze rin ti ér té ke,

c) az el len ér ték nél kül át vál lalt tar to zás nak az adó éviadó zás elõt ti ered mény ja vá ra el szá molt össze ge,

d) az adó év ben té rí tés nél kül ka pott szol gál ta tás adó évi adó zás elõt ti ered mény ja vá ra el szá molt össze ge.

(4) Az (1) be kez dés sze rint meg ál la pí tott kü lön adó be -val lá sá val egy ide jû leg az adó fi ze tés re kö te le zett az adó be -val lás ese dé kes sé gét kö ve tõ má so dik nap tá ri hó nap elsõnap já val kez dõ dõ 12 hó na pos idõ szak ra adó elõ le get vallbe az ese dé kes sé gi idõ re esõ összeg fel tün te té sé vel. Nemle het adó elõ le get be val la ni arra a nap tá ri hó nap ra, ne gyed -év re, a ne gyed év azon nap tá ri hó nap já ra, amely re az adó zó már val lott be adó elõ le get.

(5) Az adó elõ lega) az adó évet meg elõ zõ adó év fi ze ten dõ kü lön adó já -

nak össze ge, ha az adó évet meg elõ zõ adó év idõ tar ta ma12 hó nap volt,

b) az adó évet meg elõ zõ adó év fi ze ten dõ kü lön adó já -nak a mû kö dés nap tá ri nap jai alap ján 12 hó nap ra szá mí tott össze ge min den más eset ben.

(6) Át ala ku lás ese tén az át ala ku lás nap já tól szá mí tott30 na pon be lül a jog utód kö te les a jog elõd ál tal be val lottadó elõ leg bõl szá mí tott (az át ala ku lás for má já tól füg gõ en

az zal egye zõ, össze sí tett, meg osz tott) adó elõ le get be val la -ni, és en nek alap ján kö te les a be val lás ese dé kes sé gé neknap já tól az adó évet kö ve tõ ha to dik hó nap utol só nap já igadó elõ le get fi zet ni. Ki vá lás ese tén a fenn ma ra dó gaz da sá -gi tár sa ság és a rész le ge sen át ala ku ló szö vet ke zet e ren del -ke zés al kal ma zá sá ban jog utód nak is mi nõ sül. Az át ala ku -lás nap ját kö ve tõ elsõ adó be val lá sá ban nem vall be adó -elõ le get ki vá lás ese tén a fenn ma ra dó, be ol va dás ese tén azát ve võ tár sas vál lal ko zás (ide ért ve a rész le ge sen át ala ku lószö vet ke ze tet is), ha az át ala ku lás nap ja az elõ zõ adó éviadó be val lás be nyúj tá sát meg elõ zi.

(7) Az adó kö te le zett sé ge ke let ke zé sé nek nap ját kö ve tõmá so dik nap tá ri hó nap elsõ nap já tól kez dõ dõ 12 hó na posidõ szak ra 30 na pon be lül kö te les adó elõ le get be val la ni akül föl di vál lal ko zó ál tal be val lott adó elõ leg gel egye zõ en a te vé keny sé gét foly ta tó eu ró pai rész vény tár sa ság, il let ve az eu ró pai rész vény tár sa ság ál tal be val lott adó elõ leg gelegye zõ en a te vé keny sé gét foly ta tó kül föl di vál lal ko zó.

(8) A könyv ve ze tés pénz ne mé nek év köz ben tör té nõvál toz ta tá sa a be val lott adó elõ le get nem érin ti.

(9) Az adó elõ leg há rom ha von ta (ne gyed éven te), a me -zõ gaz da sá gi és er dõ gaz dál ko dá si ága zat ba, a ha lá sza tiágba so rolt adó zó nál a har ma dik és ne gye dik ne gyed év -ben, egyen lõ rész le tek ben, ezen idõ sza kot kö ve tõ hó nap20. nap já ig, az utol só ne gyed évi adó elõ leg az adó év utol só hó nap já nak 20. nap já ig ese dé kes.

A hitelintézet adókötelezettsége

4. § (1) A hi tel in té zet az adó év ben a kü lön jog sza bálysze rin ti ál la mi ka mat tá mo ga tás sal, ka mat ki egyen lí tés selköz vet le nül vagy köz ve tet ten érin tett hi tel ál lo má nya alap -ján ka mat és ka mat jel le gû be vé tel cí mén be folyt összegután 5 szá za lé kos mér ték kel já ra dé kot ál la pít meg és fi zet.

(2) A hi tel in té zet az (1) be kez dés sze rin ti kö te le zett ségmeg ál la pí tá sá hoz el kü lö ní tett nyil ván tar tást ve zet.

(3) A hi tel in té zet a já ra dék elõ le get ne gyed éven te, a ne -gye dé vet kö ve tõ hó nap 12-éig, az utol só ne gyed évi adó -elõ le get az adó év utol só hó nap já nak 20. nap já ig fi ze ti megaz adott ne gyed év ben ka mat és ka mat jel le gû be vé tel cí -mén be folyt összeg után.

Vegyes rendelkezések

5. § (1) A 3. § sze rin ti kö te le zett sé get a kül föl di vál lal -ko zó ki zá ró lag a bel föl di te lep he lye út ján vég zett te vé -keny sé ge alap ján ál la pít ja meg.

(2) A 4. § alap ján meg ál la pí tott já ra dé kot az adó zás elõtti ered mény ter hé re, a 3. § sze rin ti kü lön adót a tár sa sá -gi adó val azo no san kell el szá mol ni.

8. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 531

(3) A nap tá ri év tõl el té rõ üz le ti (adó) évet al kal ma zó tár -sas vál lal ko zás, il let ve hi tel in té zet a kü lön adó kö te le zett -sé get az adó éve elsõ nap ján ha tá lyos sza bá lyok sze rint tel -je sí ti.

6. § (1) Ha nem zet kö zi szer zõ dés a kül föl dön fi ze tett (fi -ze ten dõ) adó be szá mí tá sá ról ren del ke zik, a 3. § alap jánmeg ál la pí tott kü lön adó ból adó vissza tar tás for má já ban le -von ha tó a kül föl dön fi ze tett (fi ze ten dõ) adó, de a be szá mí -tott összeg az adó év re fi ze ten dõ más jö ve de lem- vagy va -gyon adó csök ken té se ként nem ér vé nye sít he tõ.

(2) A fi ze ten dõ kü lön adó a 3. § sze rint meg ál la pí tott kü -lön adó csök kent ve az (1) be kez dés sze rint be szá mí tottösszeg gel.

(3) A 3. § sze rint fi ze ten dõ kü lön adó vár ha tó össze gé -nek a már meg fi ze tett elõ leg gel csök ken tett kü lön bö ze tét,va la mint a 4. § sze rin ti já ra dék vár ha tó össze gé nek a mármeg fi ze tett já ra dék elõ leg gel csök ken tett kü lön bö ze tét azadó év utol só hó nap já nak 20. nap já ig kell meg fi zet ni.

(4) A fi ze ten dõ kü lön adót és a 4. § sze rin ti já ra dé kot azadó év re vo nat ko zó be szá mo ló el ké szí té sé re elõ írt ha tár -idõ ig – be szá mo ló ké szí té si kö te le zett ség hi á nyá ban azadó év utol só nap ját kö ve tõ 150. na pig, il let ve az adó év bena hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügyi vál lal ko zá sok ról szólótör vény ha tá lya alól ki ke rü lõ hi tel in té zet a 4. § sze rin ti já -ra dé kot a ki ke rü lést kö ve tõ 90. na pig – kell meg ál la pí ta ni,be val la ni és meg fi zet ni, il let ve et tõl az idõ pont tól le hetvissza igé nyel ni.

Fogalmak

7. § E tör vény al kal ma zá sá ban

1. össze vont adó alap: az Szja tv. VI. fe je ze te sze rintmeg ál la pí tott adó alap;

2. já ru lék fi ze tés fel sõ ha tá ra: a Ma gyar Köz tár sa ságkölt ség ve té sé rõl szóló tör vény ben az egy nap tá ri nap rameg ha tá ro zott összeg tel jes nap tá ri évre szá mí tott össze -ge;

3. tár sas vál lal ko zás: a tár sa sá gi adó ról és az osz ta lék -adó ról szóló 1996. évi LXXXI. tör vény (a to váb bi ak ban:Tao. tv.) ha tá lya alá tar to zó adó zó, ki vé ve a Mun ka vál la lói Rész tu laj do no si Prog ram szer ve ze tét, a köz hasz nú tár sa -sá got, a köz hasz nú, ki e mel ke dõ en köz hasz nú jog ál lás salren del ke zõ non pro fit gaz da sá gi tár sa sá got, a ví zi tár su la -tot, az ala pít ványt, a köz ala pít ványt, a tár sa dal mi szer ve -ze tet, a köz tes tü le tet, az egy há zat (ide ért ve e szer ve ze tekalap sza bá lyá ban, il let ve ala pí tó ok ira tá ban jogi sze mé lyi -ség gel fel ru há zott szer ve ze ti egy sé ge ket is), a la kás szö vet -ke ze tet, az is ko lai szö vet ke ze tet, a szo ci á lis szö vet ke ze tet,az ön kén tes köl csö nös biz to sí tó pénz tá rat és a fel sõ ok ta tá si in téz ményt (ide ért ve az ál ta la lét re ho zott in téz ményt is),to váb bá a di ák ott hont;

4. hi tel in té zet: a hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügyi vál lal -ko zá sok ról szóló tör vény ha tá lya alá tar to zó hi tel in té zet;

5. be szá mo ló: a szám vi tel rõl szóló tör vény sza bá lyaisze rint ké szí tett be szá mo ló, ide nem ért ve a kon szo li dáltbe szá mo lót; az adó év rõl be szá mo ló ké szí té sé re nem kö te -le zett ese té ben a szám vi tel rõl szóló tör vény ket tõs könyv -vi telt ve ze tõk re vo nat ko zó elõ írá sai sze rint ké szí tett nyil -ván tar tást;

6. te lep hely: az adó alany te vé keny sé ge gya kor lá sá naka szék hely tõl kü lön bö zõ he lyen lévõ, a cég jegy zék ben fel -tün te tett he lye, a kül föl dön lévõ te lep hely, il let ve kül föl diszék he lyû adó alany ese té ben a nem zet kö zi szer zõ dés benmeg ha tá ro zott bel föl dön lévõ te lep hely;

7. el len õr zött kül föl di tár sa ság: a Tao. tv. 4. § 11. pont -já ban meg ha tá ro zott fo ga lom;

8. köz vet le nül érin tett hi tel ál lo mány: azon köl csön ügy -le tek összes sé ge, ame lyek te kin te té ben a hi tel in té zet a köl -csön ügy let adó sa ré szé re a kü lön jog sza bály ban meg ha tá -ro zott ked vez mé nyes ügy le ti ka mat- és díj mér té ket ér vé -nye sí ti és ezen ügy le tek te kin te té ben az ál la mi ka mat tá mo -ga tást a hi tel in té zet köz vet len mó don – az erre vo nat ko zókü lön sza bá lyok sze rint – a Ma gyar Ál lam mal el szá mol ja;

9. köz ve tet ten érin tett hi tel ál lo mány: azon köl csön ügy -le tek összes sé ge, ame lyek te kin te té ben a hi tel in té zet a fi -nan szí ro zó for rást jel zá log-hi tel in té zet tõl ön ál ló jel zá log -jog el adá sa és egy ide jû vissza vá sár lá sa út ján biz to sít ja, éserre te kin tet tel a köl csön ügy let adó sa ré szé re a kü lön jog -sza bály ban meg ha tá ro zott ked vez mé nyes ügy le ti ka mat-és díj mér té ket ér vé nye sí ti.

Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések

8. § (1) E tör vény – a (2)–(8) be kez dés fi gye lem be vé te -lé vel – 2006. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba.

(2) E tör vény 2. §-a (1) be kez dé se és (2) be kez dé sé neka) pont ja, to váb bá (5) be kez dé se, 4. §-a, 7. §-ának 1–2., 4.és 7–8. pont ja, va la mint az 5. §-a (2)–(3) be kez dé sé nek, a6. §-a (3)–(4) be kez dé sé nek a 4. §-a sze rin ti já ra dé kot érin -tõ ren del ke zé sei 2007. ja nu ár 1-jén lép nek ha tály ba.

(3) Az egyé ni vál lal ko zó a 2006. évi adó kö te le zett sé gemeg ál la pí tá sá hoz a kü lön adó-ala pot, vá lasz tá sa sze rint

a) a 2006. év egé szé re a 2. § b) pont ja sze rint meg ál la -pí tott összeg har mad ré sze, a te vé keny sé gét 2006-ban meg -kez dõ vagy meg szün te tõ egyé ni vál lal ko zó az így meg ha -tá ro zott kü lön adó-alap nak a te vé keny ség 2006. au gusz tus31-ét kö ve tõ nap tá ri nap ja i nak a 2006. év ben foly ta tott te -vé keny ség nap tá ri nap ja i hoz vi szo nyí tott ará nyá val szá -mít va, vagy

b) 2006. szep tem ber 1-je és de cem ber 31-e kö zött meg -szer zett vál lal ko zói be vé tel, vál lal ko zói költ ség gel csök -ken tett össze ge ként, áta lány adó zás ese tén, az ugyan ezen


idõ szak ban meg szer zett be vé tel bõl szá mí tott áta lány adóalap kéntha tá roz za meg.

(4) Ha az egyé ni vál lal ko zó 2006. évi adó kö te le zett ségmeg ál la pí tá sá hoz a (3) be kez dés b) pont ja sze rin ti mód -szert vá laszt ja, ak kor nyil ván tar tá si kö te le zett sé gét úgykö te les tel je sí te ni, hogy az adó kö te le zett sé ge tel je sí té sé -hez és az el len õr zés hez szük sé ges ada tok ren del ke zés reáll ja nak.

(5) A tár sas vál lal ko zás a 2006. évi adó kö te le zett sé gemeg ál la pí tá sá hoz a kü lön adó-ala pot, vá lasz tá sa sze rint

a) a 2006. adó év egé szé re meg ál la pí tott kü lön -adó-alap nak a szep tem ber 1-jé tõl az adó éve utol só nap já igszá mí tott na pok nak a mû kö dé se nap tá ri nap jai ará nyá valszá mít va, vagy

b) a 2006. adó évé rõl ké szí tett be szá mo ló ban ki mu ta tott adó zás elõt ti ered mény (és az azt alá tá masz tó nyil ván tar -tás) ada ta i ból a 2006. au gusz tus 31-ére ké szí tett köz ben sõmér leg (és az azt alá tá masz tó nyil ván tar tás) meg fe le lõada ta i nak le vo ná sá val ha tá roz za meg.

(6) Az (5) be kez dés b) pont ja sze rin ti kü lön adó-alap vá -lasz tá sa ese tén a tár sas vál lal ko zás 2006. au gusz tus 31-érekö te les köz ben sõ mér le get ké szí te ni, és azt a kü lön adómeg ál la pí tá sá hoz való jog el évü lé sé ig meg õriz ni. E köz -ben sõ mér leg re nem vo nat ko zik a tár sas vál lal ko zás ra kü -lön jog sza bály ban elõ írt könyv vizs gá la ti kö te le zett ség.

(7) A tár sas vál lal ko zás a 2006. adó évé ben vár ha tó kü -lön adó össze gét az adó éve utol só hó nap já nak 20. nap já igkö te les meg fi zet ni.

(8) A tár sas vál lal ko zás a 2006. adó évi adó be val lá sá bana kü lön adó-elõ le get – a 3. §-ban fog lal tak tól el té rõ en – a

2006. adó évi kö te le zett sé ge éve sí tett össze ge alap ján vallja be.

Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,köz tár sa sá gi el nök az Or szág gyû lés el nö ke

2006. évi LXIV.tör vény

a Ma gyar Köz tár sa ság 2006. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2005. évi CLIII. tör vény mó do sí tá sá ról*

(kivonatos közlés)

13. § A Költ ség ve té si tör vény 14. szá mú mel lék le te he -lyé be e tör vény 1. szá mú mel lék le te, to váb bá a 8. szá múmel lék le te V. szá mú fe je ze te 1. pont ja he lyé be e tör vény2. szá mú mel lék le te lép.

14. § (1) Ez a tör vény – a (2) be kez dés ben fog lal tak ki -vé te lé vel – a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba.

(2) E tör vény 13. §-ával meg ál la pí tott Költ ség ve té si tör -vény 8. szá mú mel lék le te V. szá mú fe je ze te 1. pont ja2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba.




2. számú melléklet a 2006. évi LXIV. tör vényhez

„V. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK TÁMOGATÁSA

ELÕIRÁNYZAT: 15 400,0 mil lió fo rint

1. E fe je zet sze rin ti tá mo ga tá so kat azok a 2005. ok tó ber 15-éig meg ala kult több cé lú kis tér sé gi tár su lá sok igé nyel he tik,ame lyek:

1.1. ese té ben az 1.2. pont sze rin ti fel ada tok el lá tá sá ban:a) a kis tér ség hez tar to zó te le pü lé sek több mint a fele részt vesz, fel té ve, ha ezen te le pü lé sek együt tes lakosságszáma meg ha lad ja a kis tér ség la kos ság szá má nak 60%-át, vagyb) a kis tér ség hez tar to zó te le pü lé sek több mint 60%-a részt vesz, fel té ve, ha ezen te le pü lé sek együt tes lakosságszáma meg ha lad ja a kis tér ség la kos ság szá má nak fe lét,

1.2. leg alább há rom köz szol gál ta tá si fel adat el lá tá sát vál lal ják, me lyek kö zül:a) egy fel adat a köz ok ta tá si in téz mé nyi és szak szol gá la ti,b) má so dik fel adat ként a szo ci á lis in téz mé nyi, szo ci á lis alap szol gál ta tá si, gyer mek vé del mi szak el lá tá si,gyer mek jó lé ti alap el lá tá si, il let ve egész ség ügyi fel ada tok kö zül leg alább egy fel adat el lá tan dó,c) to váb bi egy fel adat – amennyi ben a több cé lú kis tér sé gi tár su lás a b) pont sze rin ti fel ada tok kö zül csakegyet vál lalt – a Tkt. tv. 2. §-ának (1) be kez dé se sze rin ti fel ada tok kö zül vá laszt ha tó,

1.3. az 1.1. pont sze rin ti fel té te le ket ugyan azon te le pü lé si kör re tel je sí tik az 1.2. pont sze rin ti – leg alább – há romköz szol gál ta tá si fel adat te kin te té ben,

1.4. a köz szol gál ta tá si fel ada to kat e fe je zet ben fog lal tak nak meg fe le lõ en lát ják el,1.5. ese té ben a te rü let fej lesz té si fel ada to kat a kis tér ség hez tar to zó te le pü lé sek kép vi se lõ-tes tü le te i nek mind egyi -ke vál lal ja.1.6. Amennyi ben a több cé lú kis tér sé gi tár su lás nak tag ja me gyei jogú vá ros, vagy olyan vá ros, amely nek me gyeijo gú vá vá lá sá ról 2006. ja nu ár 31-éig az Or szág gyû lés dön tött (a to váb bi ak ban: me gyei jogú vá ros) és a me gyeijogú vá ros az 1.2. pont sze rin ti fel ada tok el lá tá sá ban nem vesz részt, a több cé lú kis tér sé gi tár su lás ab ban az eset -ben igé nyel he ti az e fe je zet sze rin ti tá mo ga tá so kat a to váb bi te le pü lé sek te kin te té ben, ha

a) tel je sí ti az 1.2–1.5. pon tok sze rin ti fel té te le ket, továbbáb) az ál ta la vál lalt 1.2. pont sze rin ti fel ada tok el lá tá sá ban a kis tér ség hez tar to zó, e fel ada tok el lá tá sá banrészt nem vevõ me gyei jogú vá ro son kí vü li te le pü lé sek leg alább fele részt vesz, fel té ve, ha ezen te le pü lé sek együt tes la kos ság szá ma meg ha lad ja a kis tér ség me gyei jogú vá ros la kos sá gá val csök ken tett la kos ság szá -má nak 40%-át.

1.7. A több cé lú kis tér sé gi tár su lá sok a tá mo ga tást a tár su lás ban 2006. ja nu ár 31-én részt vevõ te le pü lé sek szá maés az ezen idõ pon tig ál ta luk vál lalt fel ada tok után igé nyel he tik, amennyi ben va la mennyi vál lalt fel ada tot 2006. ja -nu ár 31-tõl el lát ják. A 2006. ja nu ár 31-ét kö ve tõ en kez dõ dõ fel adat el lát ás ra idõ ará nyos, a köz ok ta tá si célú tá mo -ga tás ese té ben 4 havi tá mo ga tás csak ab ban az eset ben igé nyel he tõ, ha

a) ezen idõ pon tot kö ve tõ en a több cé lú kis tér sé gi tár su lás ál tal fenn tar tott in téz mény kez di meg mû kö dé -sét, vagyb) leg ké sõbb 2006. szep tem ber 1-jé tõl a meg lé võ köz ok ta tá si célú in téz mé nyi tár su lás át szer ve zé sé re kerül sor, vagy új köz ok ta tá si célú in téz mé nyi tár su lás kez di meg mû kö dé sét, vagyc) a több cé lú kis tér sé gi tár su lás 2006. év ben be szer zett is ko la busszal leg ké sõbb 2006. szep tem ber 1-jé tõlutaz tat gyer me ke ket, ta nu ló kat.”


2006. évi LXV.tör vény

az államháztartásról szóló1992. évi XXXVIII. tör vény és egyes kapcsolódó

tör vények módosításáról*

(kivonatos közlés)

Az Or szág gyû lés az ál lam ház tar tá si rend szer meg újí tá -sa ke re té ben a köz pén zek fel hasz ná lá sá nak ha té ko nyab báté te le, a ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok kal össze füg gõsza bá lyok egy sze rû sí té se, a kis- és kö zép vál lal ko zás-fej -lesz té si in téz mény rend szer ha té ko nyab bá té te le, to váb bá a vál lal ko zá sok hi tel hez ju tá sá nak, va la mint a ha zai és eu ró -pai kö zös sé gi for rá sok fel hasz ná lá sá nak elõ se gí té se cél já -ból a kö vet ke zõ tör vényt al kot ja:

1. § (1) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá -lyát vesz ti a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. éviIV. tör vény (a to váb bi ak ban: Ptk.) 74/G. §-a, az zal hogyazok a szer ve ze tek, ame lyek köz ala pít vány lét re ho zá sá rae tör vény ha tály ba lé pé se elõtt a Ptk. 74/G. §-a alap ján jogosultak vol tak, ala pít ványt e tör vény ha tály ba lé pé sétkö ve tõ en sem ala pít hat nak, ah hoz nem csat la koz hat nak ésan nak ala pí tói joga gya kor lá sá ra nem je löl he tõk ki.


(2) Az e tör vény ha tály ba lé pé se elõtt nyil ván tar tás bavett köz ala pít vány (a to váb bi ak ban: köz ala pít vány) mû kö -dé sé re a Ptk. ala pít vány ra vo nat ko zó ren del ke zé se it azaláb bi el té rés sel kell al kal maz ni:

a) A köz ala pít vány csak olyan gaz dál ko dó szer ve zet -ben ve het részt, amely ben leg alább több sé gi be fo lyás sal(Ptk. 685/B. §) ren del ke zik, és amely ben fe le lõs sé ge nemha lad ja meg va gyo ni hoz zá já ru lá sa mér té két. Köz ala pít -vány ál tal lét re ho zott gaz dál ko dó szer ve zet to váb bi gaz -dál ko dó szer ve ze tet nem ala pít hat, és gaz dál ko dó szer ve -zet ben ré sze se dést nem sze rez het.

b) A köz ala pít vány ala pít ványt nem hoz hat lét re, ah hoz nem csat la koz hat, az zal nem egye sít he tõ, a köz ala pít ványala pít vány ala pí tó jo ga i nak gya kor lá sá ra nem je löl he tõ ki.

c) A köz ala pít vány pá lyá zat ki írá sa nél kül éven te a va -gyo na 5%-ának mér té ké ig, de leg fel jebb össze sen egy mil -lió fo rint (köz vet len vagy köz ve tett) tá mo ga tást nyújt hataz ala pí tó ok irat ban fog lalt cé lok ra.

d) A köz ala pít vány te vé keny sé ge újabb köz fel adat ellátásával nem bõ vít he tõ, a köz ala pít vány ala pí tó jo ga i -nak gya kor lá sá ra más sze mély nem je löl he tõ ki.

e) A köz ala pít vány ala pí tó ok irat ban meg je lölt ke ze lõszer ve (szer ve ze te) a köz ala pít vány mû kö dé sé rõl az ala pí -tó nak éven te be szá mol ni és gaz dál ko dá sá nak leg fon to -sabb ada ta it nyil vá nos ság ra hoz ni kö te les. A köz ala pít -vány gaz dál ko dá sá nak tör vé nyes sé gét és cél sze rû sé gét– a he lyi ön kor mány zat és a ki sebb sé gi ön kor mány zat kép -vi se lõ-tes tü le te ál tal ala pí tott köz ala pít vány ki vé te lé vel –az Ál la mi Szám ve võ szék el len õr zi.

f) A köz ala pít vány ala pí tó ok ira tá nak mó do sí tá sát (mó -do sí tás sal egy be szer kesz tett szö ve gét) a Ma gyar Köz löny -ben, il let ve az ön kor mány zat hi va ta los lap já ban – en nekhi á nyá ban a hely ben szo ká sos mó don – köz zé kell ten ni.

(3) A köz ala pít ványt – az ala pít vány ra vo nat ko zó ren -del ke zé se ken túl me nõ en – a bí ró ság nem pe res el já rás banak kor is meg szün te ti, ha az ala pí tó ezt arra hi vat ko zás salkéri, hogy a köz fel adat el lá tá sá nak biz to sí tá sa más mó donvagy más szer ve ze ti ke ret ben ha té ko nyab ban meg va ló sít -ha tó.

(4) A köz ala pít vány meg szû né se ese tén az ala pí tó kö te -les a meg szûnt köz ala pít vány va gyo nát – a hi te le zõk ki elé -gí té se után – a meg szûnt köz ala pít vány cél já hoz ha son lócél ra for dí ta ni, és er rõl a nyil vá nos sá got meg fe le lõ en tá jé -koz tat ni. E kö te le zett sé ge tel je sí té se so rán az ala pí tóa meg szûnt köz ala pít vány jogi sze mé lyi ség gel ren del ke zõszer ve ze ti egy sé gét sa ját ala pí tá sú költ ség ve té si szerv véala kít hat ja át a költ ség ve té si szerv ala pí tá sá ra vo nat ko zósza bá lyok meg fe le lõ al kal ma zá sá val. En nek so rán azon -ban gon dos kod nia kell an nak a jog sza bály nak a ki adá sá -ról, amely tar tal maz za a jog utód lás sal kap cso la tos ésmind azon ren del ke zé se ket, ame lyek a köz ala pít vány bí ró -sá gi nyil ván tar tás ból való tör lé sé nek nap já val azo nos for -du ló na pon az érin tett jogi sze mély to váb bi mû kö dé sé nekfo lya ma tos sá gát meg fe le lõ en biz to sít ják.

(5) A (3) és (4) be kez dés ben fog lal ta kat az olyan ala pít -vány ese té ben is al kal maz ni kell, ame lyet az Or szág gyû -lés, a Kor mány, a mi nisz té ri um (mi nisz ter), az or szá gosha tás kö rû szerv (ve ze tõ je) vagy a he lyi ön kor mány zat(kép vi se lõ-tes tü le te) ön ál ló an vagy a fel so rol tak bár me lyi -ké vel kö zö sen 1994. ja nu ár 1-je elõtt ala pí tott, és e tör vény ha tály ba lé pé se kor még eb ben a for má ban mû kö dik.

(6) A (3) be kez dés ben fog lalt ren del ke zést az (5) be kez -dés ben fel so rolt ala pí tók nak ál lam ház tar tá son kí vü li ala pí -tó val kö zö sen lét re ho zott ala pít vá nya i ra is al kal maz nikell, ha az ilyen ala pít vá nyok ala pí tói az ala pít vány meg -szün te té sét – az érin tett ala pít vány hoz zá já ru lá sá val – közösen ké rik. Ilyen ké re lem hi á nyá ban az (5) be kez dés -ben fel so rolt ala pí tó az ala pí tói jo ga i nak gya kor lá sá ra államháztartáson kí vü li szer ve ze tet is ki je löl het.

A koncesszióról szóló1991. évi XVI. tör vény módosítása

2. § A kon cesszi ó ról szóló – mó do sí tott – 1991. éviXVI. tör vény a kö vet ke zõ al cím mel és 10/A. §-sal egé -szül ki:

„Koncesszióköteles tevékenységet végzõ államivagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó

szervezet magántulajdonos részére történõ értékesítése(privatizációja) esetén irányadó szabályok

10/A. § (1) Ha a kon cesszió kö te les te vé keny sé get vég -zõ, a 2. § (1) be kez dé sé nek a) pont já ban meg ha tá ro zott

gaz dál ko dó szer ve ze tet ér té ke sí tik ma gán tu laj do nos részére – amely nek kö vet kez té ben már nem fe lel meg atöbb sé gi ál la mi vagy ön kor mány za ti tu laj don ra, il let vesza va za ti jog ra vo nat ko zó elõ írá sok nak – leg ké sõbb a pri -va ti zá ci ós el já rás meg in dí tá sá val egy ide jû leg kon cesszi óspá lyá za tot kell le foly tat ni a kon cesszió kö te les te vé keny -ség át en ge dé sé re. A kon cesszi ós el já rás ra, az e §-ban fog -lalt el té ré sek kel, e tör vény ben fog lalt ren del ke zé se ket kellal kal maz ni.

(2) Az (1) be kez dés sze rin ti eset ben a pá lyá za ti ki írás -nak a 8. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot ta kon túl tar tal -maz nia kell, hogy a pá lyá zó nak az (1) be kez dés sze rin tigaz dál ko dó szer ve zet ér té ke sí té sé re ki írt pri va ti zá ci ós eljárásban aján la tot kell be nyúj ta nia.

(3) A pá lyá za tok el bí rá lá sá ra a 9. §-ban elõ írt ha tár idõaz (1) be kez dés sze rin ti gaz dál ko dó szer ve zet ér té ke sí té sé -re ki írt pri va ti zá ci ós el já rás le foly ta tá sá hoz szük sé ges idõ -tar tam mal meg hosszab bo dik.

(4) A kon cesszi ós pá lyá za tok el bí rá lá sa so rán a pá lyá zat el bí rá lá sá ra jo go sult csak azt vizs gál hat ja, hogy a be nyúj -tott pá lyá za tok meg fe lel nek-e a tör vény ben és a ki írás banmeg ha tá ro zott fel té te lek nek, ugyan ak kor nyer test nem hir -det het.

(5) A kon cesszi ós pá lyá zat, va la mint az (1) be kez déssze rin ti gaz dál ko dó szer ve zet ér té ke sí té sé re ki írt pri va ti -zá ci ós el já rás ered mé nye te kin te té ben a kon cesszi ós pályázat ki író ja – a pri va ti zá ci ós pá lyá zat ki író já val egyet -ér tés ben – ki zá ró lag egyet len nyer test hir det het. A kon -cesszi ós pá lyá zat és a pri va ti zá ci ós el já rás nyer te se az,aki a kon cesszi ós és a pri va ti zá ci ós pá lyá zat fel té te le i nekmeg fe lel, és egy ben az ál lam vagy az ön kor mány zat szá -má ra összes sé gé ben a leg ked ve zõbb aján la tot tet te.

(6) A nyer tes sze mély az ága za ti tör vény ben meg ha tá ro -zott kon cesszi ós idõ szak vé gé ig gya ko rol hat ja a jog sza bá -lyok ban biz to sí tott jo ga it oly mó don, hogy a pri va ti zá cióso rán meg szer zett tár sa ság mi nõ sül kon cesszi ós tár sa ság -nak. A tár sa ság ra a 26. § ren del ke zé se it nem kell alkal -mazni.”

Az államháztartásról szóló1992. évi XXXVIII. tör vény módosítása

3. § (1) Az ál lam ház tar tás ról szóló – mó do sí tott –1992. évi XXXVIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Áht.) 15. §(2) be kez dé se a kö vet ke zõ d) pont tal egé szül ki:

[Az (1) be kez dés ben fog lalt fel té tel tel je sü lé sét nem kellvizs gál ni]

„d) ak kor, ha a ma gyar or szá gi fog lal koz ta tá si jog sza bá -lyok ha tá lya a fog lal koz ta tó ra – Ma gyar or szá gon tör té nõfog lal koz ta tás hi á nyá ban – nem ter jed ki.”

(2) Az Áht. 15. §-ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép:

„(7) A (4) be kez dés al kal ma zá sá ban a mun kál ta tó mun -ka ügyi kap cso lat rend sze re ak kor mi nõ sül ren de zett nek, ha


a) a mun ka ügyi el len õr zés rõl szóló 1996. évi LXXV.tör vény (a to váb bi ak ban: Met.) 3. §-a (1) be kez dé sé neka) pont ja alap ján, a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szonylé te sí té sé hez szük sé ges jog nyi lat ko za tok alak sze rû sé gé revo nat ko zó ren del ke zé sek meg sér té se,

b) a Met. 3. §-a (1) be kez dé sé nek l)–n) pont jai alap ján,a nála mû kö dõ szak szer ve zet, üze mi/köz al kal ma zot ti tanács (üze mi meg bí zott/köz al kal ma zot ti kép vi se lõ), illetve ezek tiszt ség vi se lõ jé nek az Mt. Má so dik Ré szé benmeg ha tá ro zott jo gai meg sér té se,

c) a Met. 3. §-a (1) be kez dé sé nek p) pont ja alap ján, azeu ró pai üze mi ta nács lét re ho zá sá ról, il let ve a mun ka vál la -lók tá jé koz ta tá sát és a ve lük való kon zul tá ci ót szol gá ló eljárás ki ala kí tá sá ról szóló tör vény 21. §-ában fog lalt ren -del ke zé sek mun kál ta tó ál ta li meg sér té sea tá mo ga tás igény lé sé nek idõ pont ját meg elõ zõ két évenbe lül meg ho zott jog erõs és vég re hajt ha tó ha tá ro zat tal nemke rült meg ál la pí tás ra.”

(3) Az Áht. 15. §-a a kö vet ke zõ (11) be kez dés sel egé -szül ki:

„(11) E § al kal ma zá sá ban mun kál ta tón mun ka vég zéscél já ból ter mé sze tes sze mélyt fog lal koz ta tó ter mé sze tesvagy jogi sze mélyt, il let ve jogi sze mé lyi ség gel nem ren -del ke zõ más szer ve ze tet kell ér te ni. Amennyi ben a tá mo -ga tás igény lõ je he lyi ön kor mány zat, ön kor mány za ti költ -ség ve té si szerv, il let ve több cé lú kis tér sé gi tár su lás vagyan nak költ ség ve té si szer ve, úgy a ren de zett mun ka ügyikap cso la tok kö ve tel mé nyé nek – a tá mo ga tás cél já tól füg -gõ en –, amennyi ben

a) a tá mo ga tást költ ség ve té si szerv hasz nál ja fel, vagya tá mo ga tás fel hasz ná lá sa egy ér tel mû en költ ség ve té siszer vet érint, a költ ség ve té si szerv,

b) a tá mo ga tás fel hasz ná lá sa költ ség ve té si szer vet nemérint, az ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le té nek hi va ta la, illetve a több cé lú kis tér sé gi tár su lás mun ka szer ve ze tete kin te té ben kell tel je sül nie.”

(4) Az Áht. 18/C. §-a (6) be kez dé se a kö vet ke zõd) pont tal egé szül ki:

[A Kincs tár ban pénz for gal mi szám lát ve zet]„d) az Ál la mi Pri va ti zá ci ós és Va gyon ke ze lõ Rt. (a to -

váb bi ak ban: ÁPV Rt.) a hoz zá ren delt va gyon és a pri va ti -zá ci ós tar ta lék pénz esz kö ze i nek ke ze lé sé re,”

(5) Az Áht. 18/F. §-a ki egé szül a kö vet ke zõ (6) be kez -dés sel:

„(6) Az ÁKK Rt. fel ügye lõ bi zott sá gá nak ha tás kö re nem ter jed ki az ál lam adós ság-ke ze lé si stra té gia, az ez zel kap -cso la tos tel je sít mény mu ta tók és a fi nan szí ro zá si ter vek véleményezésére.”

(6) Az Áht. a kö vet ke zõ új 24/A. §-sal egé szül ki, és azere de ti 24/A. § szá mo zá sa 24/B. §-ra vál to zik:

„24/A. § (1) A fe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ jea költ ség ve té si tör vény ben meg ha tá ro zott (kü lö nö sen oktatási, tu do má nyos, egész ség ügyi, szo ci á lis, kul tu rá lis,sport cé lú) köz fel adat el lá tá sá ra ren del ke zé sé re álló tá mo -

ga tá si célú fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat ból a tá mo ga tá sidön té sek elõ ké szí té sé hez szük sé ges szak ér tõi mun ká ratár sa dal mi jel le gû, je len tõs köz éle ti sze mé lyek bõl, il let veszak ér tõk bõl álló tes tü le tet is fel ál lít hat.

(2) A fe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ je ál tal fel -kért tes tü le ti ta gok te vé keny sé gü ket dí ja zás nél kül vég zik,ré szük re a (3) be kez dés sze rin ti vég re haj tá si ren de let -ben (sza bály zat ban) meg ál la pí tott mó don költ ség té rí tésad ha tó.

(3) Az elõ irány zat (1) be kez dés sze rin ti elõ irány zat ré -sze fel hasz ná lá sá nak rész le tes sza bá lya it – így kü lö nö sen:a tá mo ga tá si dön té si jog kö rö ket és az elõ irány zat tal kap -cso la tos egyéb ren del ke zé si jo go kat, a tes tü le ti ta gok ra vo -nat ko zó össze fér he tet len sé gi (ki zá rá si) sza bá lyo kat, továbbá a sze mé lyes fe le lõs ség vi se lés rész le tes sza bá lya it, va la mint a tes tü le ti ta gok ki vá lasz tá sá nak rend jét – kor -mány ren de let ben fog lal tak fi gye lem be vé te lé vel a fe je zetfel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ je a pénz ügy mi nisz ter relegyüt tes ren de let ben (jog al ko tá si jog hi á nyá ban kö zö senki adott nyil vá nos sza bály zat ban) ha tá roz za meg.”

(7) Az Áht. 36. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõf) pont tal egé szül ki:

[A Kor mány a költ ség ve té si tör vény ja vas lat be nyúj tá sa -kor]

„f) ja vas la tot tesz a mi nisz té ri u mi fe je ze tek ben azok raaz elõ irány za tok ra, ame lyek fel hasz ná lá sát a Kor mánycsak ak kor en ge dé lye zi, ha az adott mi nisz té ri u mi fe je zetne gyed éves je len té se alap ján költ ség ve té sé nek vár ha tóala ku lá sa ezt le he tõ vé te szi.”

(8) Az Áht. 49. §-a a kö vet ke zõ q) pont tal egé szül ki:[A fe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ je – ha tör vény

más ként nem ren del ke zik –]„q) ne gyed éven ként je len tést nyújt be a Kor mány nak

a ha tás kö ré be tar to zó fe je ze ti be vé te lek és ki adá sok tel je -sü lé sé rõl és vár ha tó éves ala ku lá sá ról.”

(9) Az Áht. 95. §-ának (2)–(4) be kez dé se he lyé bea következõ ren del ke zés lép:

„(2) A gaz dál ko dó szer ve zet ala pí tá sá hoz, ab ban tag -sági (rész vény esi) jog vi szony lé te sí té sé hez, il let ve ré sze -se dés szer zé sé hez

a) köz pon ti költ ség ve té si szerv és tár sa da lom biz to sí tá -si költ ség ve té si szerv ese tén kü lön tör vény egye di ren del -ke zé se,

b) he lyi ön kor mány za ti költ ség ve té si szerv ese tén a helyi ön kor mány zat, il let ve a több cé lú kis tér sé gi tár su láskölt ség ve té si szer ve ese tén a több cé lú kis tér sé gi tár su lásegye di elõ ze tes en ge dé lye,

c) he lyi ki sebb sé gi ön kor mány za ti költ ség ve té si szervese tén a he lyi ki sebb sé gi ön kor mány zat egye di elõ ze tesen ge dé lye,

d) az or szá gos ki sebb sé gi ön kor mány za ti költ ség ve té siszerv ese tén az or szá gos ki sebb sé gi ön kor mány zat egye dielõ ze tes en ge dé lyeszük sé ges.


(3) A (2) be kez dés a) pont ja sze rin ti ala pí tás, il let ve befolyásszerzés ese tén a tör vény ben meg kell ha tá roz ni agaz dál ko dó szer ve zet szék he lyét, tag ját (tag ja it), szer ve -ze ti for má ját, fel ada tát, te vé keny sé gi kö rét, va la mint aszer ve zet mû kö dé sé nek idõ tar ta mát, ha a tár sa sá got ha tá -ro zott idõ re ala pít ják.

(4) A köz pon ti költ ség ve té si szerv a Kor mány elõ ze tesen ge dé lyét kö te les kér ni a rész vé te lé vel mû kö dõ gaz dál -ko dó szer ve zet ben való, a jegy zett tõke hu szon öt szá za lé -kát meg ha la dó – de leg alább száz mil lió fo rin tot el érõ – tõ -ke eme lés hez, to váb bá az olyan tõ ke szer ke zet-vál to zás -hoz, amely nek kö vet kez té ben a több sé gi be fo lyá sa meg -szû nik. A Kor mány meg ha tá roz za azt is, hogy az így lét re -jö võ ki sebb sé gi ré sze se dés mely idõ pon tig, il let ve mi lyenfel té tel be kö vet kez té ig tar tan dó vagy tart ha tó fenn. Kü löntör vény ren del ke zé se (an nak mó do sí tá sa) szük sé ges a gaz -dál ko dó szer ve zet vég el szá mo lás sal tör té nõ meg szün te té -sé hez vagy át ala ku lá sá hoz.”

(10) Az Áht. 109/G. §-ának (8) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(8) Az ÁPV Rt. hoz zá ren delt va gyo ná ban lévõ kincs tá -ri va gyon nak mi nõ sü lõ erdõ hasz ná la tá ból, ha szon bér beadá sá ból szár ma zó be vé telt az ÁPV Rt. azok ese dé kes sé -gé vel és meg fi ze té sé vel egy ide jû leg át utal ja a KVI-nek.A KVI ezen be vé te lé re a 109/C. § (5) be kez dé sé ben fog lal -tak az irány adó ak.”

(11) Az Áht. 124. §-ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõzsa)–zsc) pon tok kal egé szül ki:

[A Kor mány fel ha tal ma zást kap arra, hogy ren de let benál la pít sa meg:]

„zsa) a tá mo ga tá si célú fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zatfel hasz ná lá sá nak rész le tes sza bá lya it, így kü lö nö sen:a támogatási dön té si jog kö rö ket és az elõ irány zat tal kap -cso la tos egyéb ren del ke zé si jo go kat, a tes tü le ti ta gok ra vonatkozó össze fér he tet len sé gi (ki zá rá si) sza bá lyo kat, továbbá a sze mé lyes fe le lõs ség vi se lés rész le tes sza bá lya it, va la mint a tes tü le ti ta gok ki vá lasz tá sá nak rend jét;

zsb) azon szerv vagy sze mély szak mai te vé keny sé gé re,an nak jel lem zõ i re, ered mé nyes sé gé re és ha té kony sá gá ra,ezek ér té ke lé sé re vo nat ko zó, köz zé-, il let ve hoz zá fér he tõ -vé te en dõ ada tok kö rét, amely vagy aki ál la mi vagy he lyiön kor mány za ti fel ada tot, va la mint jog sza bály ban meg ha -tá ro zott, egyéb köz fel ada tot lát el;

zsc) a költ ség ve té si szer vek szám vi te le egy sé ges ke ze -lé sé nek elõ se gí té se cél já ból a meg fe le lõ stan dar di záltrend sze rek ki dol go zá sá ra, be ve ze té sé re, al kal ma zá sá ravo nat ko zó sza bá lyo kat.”

(12) Az Áht. 124. §-ának (8) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(8) Fel ha tal ma zást kap a szo ci á lis és mun ka ügyi miniszter, hogy ren de let ben meg ál la pít sa a ren de zett mun -ka ügyi kap cso la tok e tör vény ben meg ha tá ro zott fel té te leiiga zo lá sá nak mód ját és ál ta lá nos el já rá si sza bá lya it.”

A közbeszerzésekrõl szóló2003. évi CXXIX. tör vény módosítása

8. § (1) A köz be szer zé sek rõl szóló 2003. évi CXXIX.tör vény (a to váb bi ak ban: Kbt.) 63. §-a (2) be kez dé sé neka) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[(2) Az aján lat ké rõ a kö vet ke zõ iga zo lá so kat és írás be linyi lat ko za to kat kö te les el fo gad ni:]

„a) a 60. § (1) be kez dé sé nek a)–d), f) és h) pont ja és a61. § (1) be kez dé sé nek a)–c) pont ja ese té ben az il le té kesbí ró ság vagy ha tó sá gok nyil ván tar tá sá nak ki vo na tát (ha tó -sá gi er köl csi bi zo nyít ványt) vagy en nek hi á nyá ban bíró -sági vagy ha tó sá gi iga zo lást;”

(2) A Kbt. 63. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a követ -kezõ ren del ke zés lép:

„(5) A 60. § (1) be kez dé sé nek g) pont já ban fog lalt fel té -tel meg va ló su lá sát – a mun ka ügyi el len õr zés rõl szóló1996. évi LXXV. tör vény ha tá lya alá tar to zó ese tek ben –az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ -ség nyil ván tar tá sá ból nyil vá nos ság ra ho zott ada tok alap -ján az aján lat ké rõ el len õr zi. A mun ka ügyi el len õr zésszem pont já ból a bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör -vény ha tá lya alá tar to zó ese tek ben a Ma gyar Bá nyá sza tiHi va tal adja ki a ha tó sá gi iga zo lást. A ha tó sá gi iga zo lása ki ál lí tá sá tól szá mí tott há rom hó na pig ér vé nyes.”

(3) A Kbt. 135. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép:

„(1) A 125. § (2) be kez dé sé nek c) pont ja sze rin ti hir det -mény nél kü li tár gya lá sos el já rás ban az zal az aján lat te võ -vel kell tár gyal ni és – a 99. § (2) be kez dé sé ben fog lal tak tól el té rõ en – a tár gya lás be fe je zé se kor írás ban szer zõ déstköt ni, aki a szer zõ dést a rend kí vü li hely zet ál tal meg kí vánt idõ alatt ké pes tel je sí te ni. Eb ben az eset ben az aján lat te võ -nek nyi lat koz nia kell ar ról, hogy nem tar to zik a ki zá róokok ha tá lya alá, és a 60. § (1) be kez dé sé nek e) pont ja, illetõleg a 61. § (2) be kez dé se sze rin ti köz tar to zá sok hi á -nyá val, va la mint a 60. § (1) be kez dé sé nek h) pont já valkap cso la tos ha tó sá gi iga zo lá so kat leg ké sõbb a szer zõ dés -kö tést kö ve tõ har minc na pon be lül kell csa tol nia. A 60. §(1) be kez dés nek g) pont já ban fog lalt fel té tel meg va ló su lá -sát – a mun ka ügyi el len õr zés rõl szóló 1996. évi LXXV.tör vény ha tá lya alá tar to zó ese tek ben – az Or szá gos Mun -ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség nyil ván tar tá -sá ból nyil vá nos ság ra ho zott ada tok alap ján az aján lat ké rõel len õr zi.”


„(3) A gyor sí tott el já rás ban a rész vé tel re je lent ke zõ neknyi lat koz nia kell ar ról, hogy nem tar to zik a ki zá ró okokha tá lya alá, és a 60. § (1) be kez dé sé nek e) pont ja, il le tõ lega 61. § (2) be kez dé se sze rin ti köz tar to zá sok hi á nyá val, valamint a 60. § (1) be kez dé sé nek h) pont já val kap cso la tos ha tó sá gi iga zo lá so kat leg ké sõbb a 117. § (1) be kez dé se


sze rin ti ered mény hir de tés tõl szá mí tott ti zen öt na pon be lülkell csa tol nia. A 60. § (1) be kez dés nek g) pont já ban fog lalt fel té tel meg va ló su lá sát – a mun ka ügyi el len õr zés rõl szóló1996. évi LXXV. tör vény ha tá lya alá tar to zó ese tek ben –az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ -ség nyil ván tar tá sá ból nyil vá nos ság ra ho zott ada tok alap -ján az aján lat ké rõ el len õr zi.”


„(2) A 147. § (5) be kez dé se ese té ben az aján lat te võ neknyi lat koz nia kell ar ról, hogy nem tar to zik a ki zá ró okokha tá lya alá, és a 60. § (1) be kez dé sé nek e) pont ja, il le tõ lega 61. § (2) be kez dé se sze rin ti köz tar to zá sok hi á nyá val kap -cso la tos ha tó sá gi iga zo lá so kat leg ké sõbb a szer zõ dés kö -tést kö ve tõ har minc na pon be lül kell csa tol nia. A 60. §(1) be kez dés nek g) pont já ban fog lalt fel té tel meg va ló su lá -sát – a mun ka ügyi el len õr zés rõl szóló 1996. évi LXXV.tör vény ha tá lya alá tar to zó ese tek ben – az Or szá gos Mun -ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség nyil ván tar tá -sá ból nyil vá nos ság ra ho zott ada tok alap ján az aján lat ké rõel len õr zi.”


„(1) A 225. § (1) be kez dé sé nek e) pont ja sze rin ti tár gya -lá sos el já rás ban az zal az aján lat te võ vel kell tár gyal ni és– a 99. § (2) be kez dé sé ben fog lal tak tól el té rõ en – a tár gya -lás be fe je zé se kor írás ban szer zõ dést köt ni, aki a szer zõ dést a rend kí vü li hely zet ál tal meg kí vánt idõ alatt ké pes tel je sí -te ni. Eb ben az eset ben az aján lat te võ nek nyi lat koz nia kellar ról, hogy nem tar to zik a ki zá ró okok ha tá lya alá, ésa 60. § (1) be kez dé sé nek e) pont ja, il le tõ leg a 61. § (2) be -kez dé se sze rin ti köz tar to zá sok hi á nyá val kap cso la tos hatósági iga zo lá so kat leg ké sõbb a szer zõ dés kö tést kö ve tõhar minc na pon be lül kell csa tol nia. A 60. § (1) be kez dés -nek g) pont já ban fog lalt fel té tel meg va ló su lá sát – a mun -ka ügyi el len õr zés rõl szóló 1996. évi LXXV. tör vény hatálya alá tar to zó ese tek ben – az Or szá gos Mun ka biz ton -sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség nyil ván tar tá sá ból nyilvánosságra ho zott ada tok alap ján az aján lat ké rõ ellenõrzi.”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. tör vény módosítása

11. § A szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló – mó do sí tott – 1993. évi III. tör vény 58/A. §-aa következõ (3) be kez dés sel egé szül ki:

„(3) Szo ci á lis szö vet ke zet nem nyújt hat az 57. § sze rin tisze mé lyes gon dos ko dást.”

A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló1997. évi XXXI. tör vény módosítása

12. § A gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga -tás ról szóló 1997. évi XXXI. tör vény 30. §-a a kö vet ke zõ(2) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi ren del -ke zés szá mo zá sa (1) be kez dés re vál to zik:

„(2) Szo ci á lis szö vet ke zet nem nyújt hat sze mé lyes gon -dos ko dást.”

Záró rendelkezések

13. § (1) E tör vény – a (2)–(8) be kez dés ben fog lal tak fi -gye lem be vé te lé vel – a ki hir de té sét kö ve tõ 30. na pon lépha tály ba.

(2) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Áht.15. §-a (6) be kez dé sé nek utol só mon da ta, 95. §-ának(7) be kez dé se, 104/A. §-ának (1) be kez dé sé ben a „Köz ala -pít vány és” szö veg rész, 104/A. §-ának (2)–(3) be kez dé se,va la mint a köz pén zek fel hasz ná lá sá val, a köz tu laj donhasz ná la tá nak nyil vá nos sá gá val, át lát ha tób bá té te lé vel ésel len õr zé sé nek bõ ví té sé vel össze füg gõ egyes tör vé nyekmó do sí tá sá ról szóló 2003. évi XXIV. tör vény 38. § (4) be -kez dé se ha tá lyát vesz ti.

(3) Az Áht. – e tör vény 3. §-ának (9) be kez dé sé vel meg -ál la pí tott – 95. § (2) be kez dé sé nek a) pont ját és (3) be kez -dé sét a ha tály ba lé pést kö ve tõ en tör té nõ gaz dál ko dó szer -ve zet ala pí tás kor, il let ve ab ban való ré sze se dés szer zés korkell al kal maz ni. Az e tör vény ha tály ba lé pé se kor már bejegyzett azon gaz dál ko dó szer ve ze tek ese té ben, ame -lyek ben köz pon ti vagy tár sa da lom biz to sí tá si költ ség ve té si szerv ré sze se dés sel ren del ke zik, és ame lyek 2007. ok tó -ber 31-ig nem fe lel nek meg az Áht. 95. § új (2) be kez désa) pont ja sze rin ti tör vé nyi fel té te lek nek, 2007. de cem -ber 31-ig kez de mé nyez ni kell a jog utód nél kü li meg szün -te tést, vagy azok ban a köz pon ti költ ség ve té si szerv, il let ve a tár sa da lom biz to sí tá si költ ség ve té si szerv tag sá gi (rész -vény esi) jog vi szo nyá nak meg szün te té sét.

(5) Az e tör vény 2. §-ával meg ál la pí tott, a kon cesszi ó ról szó ló 1991. évi XVI. tör vény ren del ke zé sei e tör vény ki -hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép nek ha tály ba.

(8) A gyer mek gon do zá si tá mo ga tás vissza fi ze té sé re2005. au gusz tus 31-ét kö ve tõ en – a szo ci á lis igaz ga tás rólés szo ci á lis el lá tá sok ról szóló 1993. évi III. tör vény43/A. §-a sze rin ti ápo lá si díj ra te kin tet tel – kö te le zett sze -mély ese té ben a vissza fi ze tést el ren de lõ ha tá ro za tot visszakell von ni és ez zel egy ide jû leg in téz ked ni kell a márvissza fi ze tett el lá tás egy összeg ben tör té nõ ki fi ze té sé rõl.



2006. évi LXVII.tör vény

a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõlés az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló

1994. évi LXIV. tör vény módosításáról*

1. § A pol gár mes te ri tiszt ség el lá tá sá nak egyes kér dé se -i rõl és az ön kor mány za ti kép vi se lõk tisz te let díj ár ól szóló1994. évi LXIV. tör vény (a to váb bi ak ban: Pttv.) 15. §-ahe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„15. § (1) A kép vi se lõ havi tisz te let dí ja (alap díj) nemha lad hat ja meg a Ktv. 43. § (1) be kez dé se sze rint meg ál la -pí tott il let mény alap, és az alább meg ha tá ro zott szor zó -szám szor za tát:

– 1000-nél ke ve sebb la ko sú te le pü lésese tén 1,0

– 1000–2999 la ko sú te le pü lés ese tén 1,3– 3000–10 000 la ko sú te le pü lés ese tén 1,8– 10 000-nél több la ko sú te le pü lés, va la -

mint kör zet köz pon ti fel ada tot el lá tó ön -kor mány zat ese tén 2,2

– fõ vá ro si ke rü le ti ön kor mány zat ese tén 2,5– me gyei jogú vá ro si és me gyei ön kor -

mány zat ese tén 2,6– fõ vá ro si ön kor mány zat ese tén 2,8(2) Ha a kép vi se lõ bi zott ság nak tag ja, a tisz te let dí ja az

alap dí jon fe lül – több bi zott sá gi tag ság ese tén is – leg fel -jebb az alap díj 45%-ával nö vel he tõ.

(3) A bi zott ság nem kép vi se lõ tag ja az alap díj 45%-átmeg nem ha la dó tisz te let díj ban ré sze sít he tõ.

(4) A bi zott ság el nö ké nek, a ta nács nok nak tisz te let dí jaaz alap dí jon fe lül – több tiszt ség, bi zott sá gi tag ság ese ténis – leg fel jebb az alap díj 90%-ával nö vel he tõ.”

2. § A Pttv. 17. § (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(2) A kép vi se lõ-tes tü let a kö te le zett sé ge it meg sze gõkép vi se lõ meg ál la pí tott tisz te let dí ját leg fel jebb 25%-kal,ma xi mum 12 havi idõ tar tam ra csök kent he ti, il le tõ leg ter -mé szet be ni jut ta tá sát ugyan ilyen idõ tar tam ra meg von hat -ja. Is mé telt kö te le zett ség sze gés ese tén a csök ken tés, illetve a meg vo nás újra meg ál la pít ha tó.”

3. § E tör vény a he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõk és pol -gár mes te rek 2006. évi ál ta lá nos vá lasz tá sá nak nap ján lépha tály ba és ez zel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Pttv. 16. §(1) be kez dé se a) pont já nak „amely a kép vi se lõ vá lasz tá sasze rint pénz ben is ki fi zet he tõ,” szö veg ré sze.



2006. évi LXXI.tör vény

a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. tör vény módosításáról*

1. § A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény(a to váb bi ak ban: Kt.) 8. §-a (3) be kez dé sé nek har ma dikmon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„A be ve ze tõ és a kez dõ sza kasz ban, to váb bá a he lyi tan -terv ben meg ha tá ro zot tak sze rint az ala po zó sza kasz kö te -le zõ és nem kö te le zõ tan órai fog lal ko zá sa idõ ke re té nekhu szon öt-öt ven szá za lé ká ban nem szak rend sze rû ok ta tás,az ala po zó sza kasz fenn ma ra dó idõ ke re té ben és a fej lesz tõsza kasz ban szak rend sze rû ok ta tás fo lyik.”

2. § (1) A Kt. 9. §-ának (1)–(4) be kez dé sei he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(1) Az érett sé gi vizs ga ál la mi vizs ga. Az érett sé gi vizs -gát or szá go san egy sé ges vizs ga kö ve tel mé nyek (a to váb bi -ak ban: köz pon ti vizs ga kö ve tel mé nyek) sze rint kell meg -tar ta ni. Az érett sé gi vizs ga köz pon ti vizs ga kö ve tel mé nye it a vizs ga sza bály zat és az érett sé gi vizs ga vizs ga kö ve tel mé -nyei alap ján kell meg ha tá roz ni. Az érett sé gi vizs ga köz -pon ti vizs ga kö ve tel mé nye it az is ko la – a vizs ga sza bály -zat ban fog lal tak sze rint – a he lyi tan ter vé ben meg ha tá ro -zot tak alap ján he lyi vizs ga kö ve tel mé nyek kel egé szít he tiki. A köz pon ti vizs ga kö ve tel mé nyek meg ál la pí tá sa és ki -hir de té se, az ér té ke lés sza bá lyo zá sa az ál lam fel ada ta. Haaz érett sé gi vizs ga vizs ga sza bály za ta más képp nem ren -del ke zik, a vizs gát az is ko la szer ve zi meg. A szó be li vizs -gák nyil vá no sak. A nyil vá nos sá got a vizs ga bi zott ság el nö -ke kor lá toz hat ja, il let ve ki zár hat ja, ha azt a vizs ga rend jé -nek fenn tar tá sa in do kol ja. A vizs ga az ok ta tás nyel vén– ma gya rul, a nem ze ti, et ni kai ki sebb ség nyel vén, il let vemás ide gen nyel ven – fo lyik. A vizs gá zó az írás be li dol go -za tát – a vizs ga sza bály zat ban meg ha tá ro zot tak sze rint –meg te kint he ti, és csa tol hat ja az ér té ke lés sel kap cso la tosvé le mé nyét.

(2) Az érett sé gi vizs ga vizs ga sza bály za ta ha tá roz za meg az érett sé gi vizs ga meg szer ve zé sé re, le bo nyo lí tá sá ra, azérett sé gi vizs ga vizs ga tan tár gya i ra, az érett sé gi vizs gavizs ga tan tár gya i nak kö ve tel mé nye i re, a vizs gá zók tel je sít -mé nyé nek ér té ke lé sé re, a je lent ke zés re és az ügy vi tel revo nat ko zó ren del ke zé se ket. Az érett sé gi vizs ga vizs ga sza -bály za tát a Kor mány ren de let ben adja ki. Az érett sé givizs ga vizs ga sza bály za tá nak a Kor mány ré szé re tör té nõbe nyúj tá sa elõtt be kell sze rez ni az Or szá gos Köz ne ve lé siTa nács és a Köz ok ta tás po li ti kai Ta nács vé le mé nyét, anem ze ti, et ni kai ki sebb sé gi is ko lai ne ve lést és ok ta tástérin tõ kér dé sek ben az Or szá gos Ki sebb sé gi Bi zott ságegyet ér té sét.



(3) A ta nu ló – ta nu lói jog vi szo nyá nak fenn ál lá sa alattab ban az is ko lá ban, amely ben a vizs gá ra tör té nõ je lent ke -zés hez szük sé ges ta nul má nya it be fe jez te, ha az érett sé givizs ga vizs ga sza bály za ta más képp nem ren del ke zik – a ti -zen ket te dik, e tör vény ben meg ha tá ro zott eset ben a ti zen -har ma dik év fo lyam kö ve tel mé nye i nek tel je sí té se utánérett sé gi vizs gát te het.

(4) A ta nu lói jog vi szony meg szû né se után bár me lyik, abi zo nyít vány ki ál lí tá sá ra jo go sult is ko lá ban te he tõ – azérett sé gi vizs ga vizs ga sza bály za ta sze rint – érett sé gi vizs -ga. Érett sé gi vizs ga te he tõ a ta nu lói jog vi szony fenn ál lá saalatt és a ta nu lói jog vi szony meg szû né sét kö ve tõ en azérett sé gi vizs ga vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zott vizs -ga köz pont ban is. Az érett sé gi vizs gát min den eset ben avizs ga idõ pont já ban ér vé nyes vizs ga kö ve tel mé nyek sze -rint kell le ten ni.”

(2) A Kt. 9. §-ának (7)–(10) be kez dé sei he lyé be a kö vet -ke zõ (7)–(10) be kez dés lép:

„(7) Az alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény ben mû -vé sze ti alap vizs gát kell szer vez ni, il let ve mû vé sze ti zá ró -vizs ga szer vez he tõ. Az e be kez dés ben sza bá lyo zott vizs -gá kon köz pon ti lag meg ha tá ro zott vizs ga tan tár gyak ból, azis ko la he lyi tan ter vé ben meg ha tá ro zot tak sze rint, az is ko la ál tal ki dol go zott kö ve tel mé nyek alap ján kell vizs gát ten ni.

(8) Az érett sé gi bi zo nyít vány kö zép is ko lai vég zett sé getta nú sít, és fel sõ ok ta tá si in téz mény be való fel vé tel re, to -váb bá jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint szak kép zés -be való be kap cso ló dás ra, va la mint mun ka kör be töl té sé re,te vé keny ség foly ta tá sá ra jo go sít. A fel sõ ok ta tá si in téz -mény ha tá roz za meg, hogy a fel vé tel hez az érett sé gi vizs ga egyes vizs ga tan tár gya i ból mi lyen szin tû kö ve tel mé nyek reépü lõ vizs gát és vizs ga ered mé nye ket kell tel je sí te ni. Azérett sé gi vizs ga egyes vizs ga tan tár gya i ból le tett vizs ga– az érett sé gi vizs ga vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot -tak sze rint – meg is mé tel he tõ. A fel sõ ok ta tá si in téz mény afel vé te li ké re lem el bí rá lá sa kor a kö zép is ko lai ta nul má -nyok so rán ka pott osz tály za to kat és a kö zép is ko lai ta nul -má nyi ver se nye ken el ért ered mé nye ket – jog sza bály banmeg ha tá ro zot tak sze rint – fi gye lem be ve he ti, il let ve fi gye -lem be ve szi.

(9) Az Or szá gos Kép zé si Jegy zék ben meg ha tá ro zottszak ké pe sí té sek meg szer zé sé re szer ve zett szak mai vizs gaál la mi vizs ga. A ta nu ló a szak kép zés utol só év fo lya ma kö -ve tel mé nye i nek tel je sí té se után – a (3)–(4) és a (6) be kez -dés ben meg ha tá ro zot tak sze rint – szak mai vizs gát te het. Aszak ké pe sí tés szak mai és vizs ga kö ve tel mé nyei meg ha tá -ro zá sá ról és ki adá sá ról, a ta nu lói jog vi szony meg szû né seután az is ko la rend sze ren kí vü li szak mai vizs ga le té te lé nekle he tõ sé gé rõl, a szak mai vizs ga meg szer ve zé sé rõl, a szak -ké pe sí tést ta nú sí tó bi zo nyít vá nyok ki adá sá ról a szak kép -zés re vo nat ko zó jog sza bá lyok ren del kez nek.

(10) Az érett sé gi vizs ga és a szak mai vizs ga vizs ga bi -zott sá ga a Ma gyar Köz tár sa ság cí me rét tar tal ma zó kör bé -lyeg zõt hasz nál.”

3. § A Kt. 11. §-a (1) be kez dés b) pont ja he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

[(1) A ta nu ló joga kü lö nö sen, hogy]„b) vá lasszon a vá laszt ha tó tan tár gyak, fog lal ko zá sok

kö zül; a kö zép is ko lá ban – jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint – az an gol nyelv el sa já tí tá sá hoz fel ké szü lé si le he tõ -sé get kap jon;”

4. § A Kt. 23. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Az ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter a 20–22. §-banmeg ha tá ro zot ta kon kí vül más köz ok ta tá si in téz ményt ala -pít hat, il let ve ala pí tá sát en ge dé lyez he ti, ha az meg fe lel etör vény, va la mint a szak kép zé si tör vény elõ írá sa i nak, to -váb bá en ge dé lyez he ti olyan sa já tos pe da gó gi ai prog ramalap ján ne ve lõ és ok ta tó ál ta lá nos is ko la, kö zép is ko la ala -pí tá sát, amely nek nem cél ja, hogy a ta nu lót fel ké szít se azérett sé gi vizs gá ra. A ké re lem hez mel lé kel ni kell a köz ok -ta tá si in téz mény ala pí tá sá hoz jog sza bály ban meg ha tá ro -zott do ku men tu mo kat, te vé keny sé gé vel, óvo da és is ko laese tén az át ad ni kí vánt is me re tek kel kap cso la tos prog ra -mot. Az en ge déllyel kap cso la tos több let költ sé ge ket afenn tar tó nak kell vi sel nie.”

5. § (1) Kt. 26. § (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép:

„(1) Az ál ta lá nos is ko lá nak nyolc év fo lya ma van.”

(2) A Kt. 26. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(3) Az ala pí tó ok ira ta sze rint nyolc év fo lyam nál ke ve -sebb év fo lyam mal mû kö dõ ál ta lá nos is ko la, má sik nyolcév fo lyam mal mû kö dõ ál ta lá nos is ko la vagy leg alább hatév fo lyam mal mû kö dõ gim ná zi um tag is ko lá ja ként lát ja elfel ada ta it. E ren del ke zé sek al kal ma zá sá ban nyolc év fo -lyam nál ke ve sebb év fo lyam mal mû kö dõ ál ta lá nos is ko lá -nak kell te kin te ni azt az is ko lát is, ame lyik ben – az ala pí tóok irat ban meg ha tá ro zot tak el le né re – egy mást kö ve tõ kétta ní tá si év ben nem in dult osz tály a he te dik és a nyol ca dikév fo lya mon.”

6. § A Kt. 28. §-a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé szül ki és egy ide jû leg a je len le gi (7) be kez dés szá mo zá sa (8) be -kez dés re vál to zik:

„(7) Az adott év fo lyam ban in dít ha tó osz tály, osz tá lyokszá má nak fi gye lem be vé te lé vel meg kell szer vez ni a gim -ná zi um ban – a (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott – nyel vielõ ké szí tõ év fo lya mot, il let ve a nyel vi elõ ké szí tõ év fo -lyam to váb bi osz tá lyát, ha a je lent ke zõk lét szá ma alap jánez in do kolt. A nyel vi elõ ké szí tõ év fo lyam, il let ve a nyel vielõ ké szí tõ év fo lyam osz tá lya több kö zép is ko la ta nu ló i bólis meg szer vez he tõ egy gim ná zi um ke re tei kö zött.”

7. § A Kt. 29. §-a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szülki:

„(3) Az adott év fo lyam ban in dít ha tó osz tály, osz tá lyokszá má nak fi gye lem be vé te lé vel meg kell szer vez ni a szak -


kö zép is ko lá ban – a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott – nyel -vi elõ ké szí tõ év fo lya mot, il let ve a nyel vi elõ ké szí tõ év fo -lyam to váb bi osz tá lyát, ha a je lent ke zõk lét szá ma alap jánez in do kolt. A nyel vi elõ ké szí tõ év fo lyam, il let ve a nyel vielõ ké szí tõ év fo lyam osz tá lya több kö zép is ko la ta nu ló i bólis meg szer vez he tõ egy szak kö zép is ko la ke re tei kö zött.”

8. § (1) A Kt. 33. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A több cé lú in téz mény le heta) egy sé ges is ko la vagy össze tett is ko la,b) kö zös igaz ga tá sú köz ok ta tá si in téz mény,c) ál ta lá nos mû ve lõ dé si köz pont (a to váb bi ak ban:

ÁMK),d) egy sé ges gyógy pe da gó gi ai, kon duk tív-pe da gó gi ai

mód szer ta ni in téz mény,e) egy sé ges pe da gó gi ai szak szol gá la tot el lá tó in téz -

mény.”

(2) A Kt. 33. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(3) Az egy sé ges is ko la és az össze tett is ko la pe da gó gi -ai fel adat el lát ás te kin te té ben szer ve ze ti leg egy sé ges in téz -mény. Az egy sé ges is ko la a kü lön bö zõ tí pu sú is ko lák fel -ada ta it egy sé ges kö zös és eh hez kap cso ló dó, is ko la tí pussze rint el kü lö nü lõ tan anyag és kö ve tel mény rend szer al -kal ma zá sá val lát ja el. Az össze tett is ko la a kü lön bö zõ tí pu -sú is ko lák fel ada ta it az egyes fel ada tok nak meg fe le lõ kü -lön tan anyag és kö ve tel mény rend szer al kal ma zá sá val va -ló sít ja meg. Ti zen ket tõ – e tör vény ben meg ha tá ro zott fel -té te lek tel je sü lé se ese tén – ti zen há rom év fo lyam mal mû -köd het az ál ta lá nos is ko la és a gim ná zi um, az ál ta lá nos is -ko la és a szak kö zép is ko la, il let ve az ál ta lá nos is ko la ésgim ná zi um, va la mint szak kö zép is ko la fel ada ta it is el lá tóegy sé ges kö zép is ko la. Az egy sé ges kö zép is ko la az ala po -zó sza ka szon fo lyó ok ta tást nem szak rend sze rû ok ta tás -ként is meg szer vez he ti. A nyolc év fo lyam nál ke ve sebb év -fo lyam mal mû kö dõ ál ta lá nos is ko la az egy sé ges kö zép is -ko la tag in téz mé nye ként is mû köd het.”

(3) A Kt. 33. §-ának (11) be kez dé se he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép:

„(11) Az egy sé ges pe da gó gi ai szak szol gá la tot el lá tó in -téz mény több kü lön bö zõ pe da gó gi ai szak szol gá la tot szer -ve ze ti leg egy sé ges in téz mény ként lát el. Az egy sé ges pe -da gó gi ai szak szol gá la tot el lá tó in téz mény – a szak ér tõi ésre ha bi li tá ci ós bi zott sá gi fel ada tok ki vé te lé vel – részt ve het a pe da gó gi ai szak szol gá la tok el lá tá sá ban, az uta zó szak -em ber-há ló zat mû köd te té sé ben, a töb bi gyer mek kel, ta nu -ló val együtt azo nos óvo dai cso port ban, is ko lai osz tály banne ve lés ben-ok ta tás ban részt vevõ gyer me kek, ta nu lók el -lá tá sá ban. Az egy sé ges pe da gó gi ai szak szol gá la tot el lá tóin téz mény el lát hat ja a gyógy test ne ve lés fel ada ta it is.”

9. § A Kt. 40. §-ának (11) be kez dé se he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép:

„(11) Az in téz mé nyi mi nõ ség irá nyí tá si prog ram ha tá -roz za meg az in téz mény mû kö dé sé nek hosszú táv ra szóló

el ve it és a meg va ló sí tá sát szol gá ló el kép ze lé se ket. Az in -téz mé nyi mi nõ ség irá nyí tá si prog ram ban meg kell ha tá roz -ni az in téz mény mû kö dé sé nek fo lya ma tát, en nek ke re teikö zött a ve ze té si, ter ve zé si, el len õr zé si, mé ré si, ér té ke lé sifel ada tok vég re haj tá sát. Az in téz mé nyi mi nõ ség irá nyí tá siprog ram nak tar tal maz nia kell az in téz mény ben ve ze tõi fel -ada to kat el lá tók, to váb bá a pe da gó gus mun ka kör ben fog -lal koz ta tot tak tel je sít mény ér té ke lé sé nek szem pont ja it ésaz ér té ke lés rend jét. A mi nõ ség irá nyí tá si prog ram ban rög -zí te ni kell a tel jes körû in téz mé nyi ön ér té ke lés pe ri ó du sát,mód sze re it és a fenn tar tói mi nõ ség irá nyí tá si rend szer relvaló kap cso la tát. A mi nõ ség irá nyí tá si prog ram vég re haj tá -sa so rán fi gye lem be kell ven ni az or szá gos mé rés és ér té -ke lés ered mé nye it. A ne ve lõ tes tü let a szü lõi szer ve zet (kö -zös ség) vé le mé nyé nek ki ké ré sé vel éven te ér té ke li az in -téz mé nyi mi nõ ség irá nyí tá si prog ram vég re haj tá sát, az or -szá gos mé rés, ér té ke lés ered mé nye it, fi gye lem be véve ata nu lók egyé ni fej lõ dé sét és az egyes osz tá lyok tel je sít mé -nyét. Az ér té ke lés alap ján meg kell ha tá roz ni azo kat az in -téz ke dé se ket, ame lyek biz to sít ják, hogy a köz ok ta tá si in -téz mény szak mai cél ki tû zé sei és az in téz mény mû kö dé sefo lya ma to san kö ze led je nek egy más hoz. A ne ve lõ tes tü letés a szü lõi szer ve zet (kö zös ség) ér té ke lé sét és a ja va soltin téz ke dé se ket meg kell kül de ni a fenn tar tó nak. A ja va solt in téz ke dé sek a fenn tar tó jó vá ha gyá sá val vál nak ér vé nyes -sé. A fenn tar tó nak az ér té ke lést és a ja va solt in téz ke dé se -ket a hon lap ján, hon lap hi á nyá ban a hely ben szo ká sos mó -don nyil vá nos ság ra kell hoz nia.”

10. § A Kt. 48. §-ának (10) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(10) Ha az egy sé ges is ko la az ál ta lá nos is ko la fel ada taimel lett a gim ná zi um, a szak kö zép is ko la és a szak is ko lafel ada tai kö zül leg alább egyet el lát, biz to sí ta nia kell a ta -nu ló ré szé re a fo lya ma tos to vább ha la dás fel té te le it, en nektar tal mi és szer ve ze ti kö ve tel mé nye it pe da gó gi ai prog ram -já ban rög zí te nie kell. Ezt a ren del ke zést al kal maz ni kellak kor is, ha a nyolc év fo lyam nál ke ve sebb év fo lyam malmû kö dõ ál ta lá nos is ko la az – ál ta lá nos is ko la és a kö zép is -ko la fel ada ta it el lá tó – egy sé ges is ko la tag in téz mé nye kéntmû kö dik.”

11. § A Kt. 66. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép, a § (4) be kez dés sel egé szül ki, és egy -ide jû leg a je len le gi (4)–(7) be kez dés je lö lé se (5)–(8) be -kez dés re mó do sul:

„(3) A kö te le zõ fel vé telt biz to sí tó is ko la a je lent ke zõfel vé te lét, át vé te lét – fel té ve, hogy la kó he lye, an nak hi á -nyá ban tar tóz ko dá si he lye a kör ze té ben ta lál ha tó – nemköt he ti fel vé te li kö ve tel mény tel je sí té sé hez. Az e be kez -dés ben fog lal ta kat al kal maz ni kell ak kor is, ha a több cé lúköz ok ta tá si in téz mény az ál ta lá nos is ko la fel ada ta it is el -lát ja.

(4) Ha a több cé lú köz ok ta tá si in téz mény az ál ta lá nos is -ko lai fel ada tok mel lett gim ná zi u mi, szak is ko lai, szak kö -zép is ko lai fel ada tok kö zül bár me lyi ket el lát ja, nem tart hat


fel vé te li vizs gát azok nak a ta nu lók nak, akik a több cé lú in -téz mény ke re té ben fe jez ték be az ál ta lá nos is ko lai ta nul -má nya i kat. A ta nu lók a pe da gó gi ai prog ram ban meg ha tá -ro zot tak alap ján foly tat ják ta nul má nya i kat a meg fe le lõ is -ko la tí pus sze rin ti ok ta tás ban. Ha az egy sé ges is ko la az ál -ta lá nos is ko lai fel ada tok mel lett gim ná zi um, szak kö zép is -ko la és a szak is ko la fel ada tai kö zül leg alább ket tõt el lát, ape da gó gi ai prog ram já ban kell meg ha tá roz ni, hogy a kö zös kö ve tel mé nyek tel je sí té se után mi lyen fel té te lek tel je sí té -sé vel mi lyen ki egé szí tõ ta nul má nyo kat kell foly tat ni. Afel vé te li ké rel mek el bí rá lá sá nál a hal mo zot tan hát rá nyoshely ze tû ta nu ló kat elõny ben kell ré sze sí te ni. Az elõny benré sze sí tés fel té te le it a pe da gó gi ai prog ram ban kell meg ha -tá roz ni.”


„(1) A szak kép zés re vo nat ko zó jog sza bály ha tá roz zameg a szak kép zés ben való rész vé tel is ko lai, szak mai elõ -kép zett ség sze rin ti fel té te le it. A mun ká ba ál lás hoz, az ön -ál ló élet kez dés hez szük sé ges is me re tek el sa já tí tá sá banrészt ve het az is, aki nem ren del ke zik alap fo kú is ko lai vég -zett ség gel, at tól a tan év tõl kezd ve, amely ben a ti zen ha to -dik élet évét be töl ti.”


„(6) Ha a több cé lú köz ok ta tá si in téz mény több is ko la tí -pus fel ada ta it is el lát ja, a tan kö te le zett ség ide je alatt a ta -nu lói jog vi szony nem szün tet he tõ meg, amíg a ta nul má -nyok foly ta tá sá ra bár me lyik is ko lai fel ada tot el lá tó in téz -mény egy ség ben le he tõ ség van. A tan kö te le zett ség meg -szû né se után a ta nu lói jog vi szony meg szün te té sé re az egy -sé ges is ko lá ban a kö zép is ko lá ra, az össze tett is ko lá ban, to -váb bá a kö zös igaz ga tá sú köz ok ta tá si in téz mény és az ál ta -lá nos mû ve lõ dé si köz pont is ko lai fel ada tot el lá tó in téz -mény egy sé ge i ben az el lá tott fel ada tok nak meg fe le lõ is ko -la tí pus ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket kell al kal maz ni.”

14. § A Kt. 81. §-a (1) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Ha a ne ve lé si-ok ta tá si in téz ményt nem he lyi ön kor -mány zat, il let ve nem ál la mi szerv tart ja fenn]

„c) nem kell al kal maz ni az an gol nyelv fel ké szü lé sé nekbiz to sí tá sá ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket [11. § (1) be kez -dés b) pont], az is ko la ala pí tás nál és -fenn tar tás nál a kö zép -tá vú be is ko lá zá si terv re [26. § (3) be kez dés, 28. § (2) be -kez dés] vo nat ko zó ren del ke zé se ket, a nyel vi elõ ké szí tõév fo lyam in dí tá sá ra vo nat ko zó ren del ke zé sek kö zül a28. § (7) be kez dé sét és 29. § (3) be kez dé sét, a gyer me kek,ta nu lók fel vé te lé vel kap cso la tos ren del ke zé sek kö zül a46. §-t, a 65. § (2) be kez dé sé nek elsõ, va la mint har ma dik–ha to dik mon da tát, a 66. § (2) be kez dé sét, va la mint a 68. §(3) be kez dé sét, to váb bá a (4) be kez dé sé nek elsõ mon da tát; a gyer me kek nap köz be ni fel ügye le té nek el lá tá sá ra vo nat -ko zó ren del ke zé se ket [24. § (4) be kez dés és 53. §

(3)–(4) be kez dés]; a ve ze tõi ki vá lasz tás ra vo nat ko zó ren -del ke zé sek kö zül a 18. § (8) be kez dé sét; az osz tály-, cso -port lét szá mo kat meg ha tá ro zó 3. szá mú mel lék le tet, a ma -xi má lis lét szám ra vo nat ko zó ren del ke zé sek ki vé te lé vel.”


„(4) A he lyi ön kor mány zat ön ál ló an vagy más he lyi ön -kor mány zat tal kö zö sen kö te les a köz ok ta tá si fel ada taimeg szer ve zé sé hez szük sé ges ön kor mány za ti dön tés-elõ -ké szí tést szol gá ló fel adat-el lá tá si, in téz mény há ló zat-mû -köd te té si és -fej lesz té si ter vet (a to váb bi ak ban: ön kor -mány za ti in téz ke dé si terv) ké szí te ni. Az ön kor mány za tiin téz ke dé si terv nek fi gye lem be kell ven nie a fõ vá ro si, me -gyei fej lesz té si ter vet. Az ön kor mány za ti in téz ke dé si terv -nek tar tal maz nia kell, hogy az ön kor mány zat a kö te le zõfel ada ta it mi lyen mó don lát ja el, il le tõ leg mi lyen nem kö -te le zõ fel ada to kat kí ván a he lyi ön kor mány zat el lát ni. Tar -tal maz nia kell to váb bá az in téz mény rend szer mû köd te té -sé vel, fenn tar tá sá val, fej lesz té sé vel, át szer ve zé sé velössze füg gõ el kép ze lé se ket. Az ön kor mány za ti in téz ke dé si terv nek tar tal maz nia kell a gyer me kek, ta nu lók esély -egyen lõ sé gét szol gá ló in téz ke dé se ket. Az in téz ke dé si tervel ké szí té se kor be kell sze rez ni – a nem ze ti, et ni kai ki sebb -sé get érin tõ kér dé sek ben – a te le pü lé si ki sebb sé gi ön kor -mány zat egyet ér té sét. Az in téz ke dé si terv el ké szí té sé hezki kell kér ni a te le pü lé sen mû kö dõ köz ok ta tá si in téz mé -nyek ve ze tõ i nek, to váb bá a szü lõi és di ák szer ve ze tek, anem ál la mi, nem ön kor mány za ti in téz mény fenn tar tók, ate le pü lé si szin tû szak szer ve ze tek, – ha nem mû kö dik te le -pü lé si ki sebb sé gi ön kor mány zat – az ér de kelt or szá gos ki -sebb sé gi ön kor mány zat vé le mé nyét. A he lyi ön kor mány -zat a he lyi in téz ke dé si terv vég re haj tá sát leg alább két éven -ként ér té ke li és szük ség sze rint fe lül vizs gál ja. A he lyi ön -kor mány zat az e tör vény 103. §-a (2) be kez dé sé neka) pont ja alap ján vizs gál ja, hogy a ne ve lé si, il let ve pe da -gó gi ai prog ram meg fe lel-e az ön kor mány za ti in téz ke dé siterv ben fog lal tak nak. Nem kell a he lyi ön kor mány zat nakin téz ke dé si ter vet ké szí te nie, ha tag ja a több cé lú kis tér sé gitár su lás nak, fel té ve, hogy a több cé lú kis tér sé gi tár su lás ön -ál ló in téz ke dé si ter ve – te le pü lé sek sze rin ti bon tás ban –tar tal maz za mind azt, amit az ön kor mány za ti in téz ke dé siterv nek tar tal maz nia kell.”

16. § (1) A Kt. 99. §-a a kö vet ke zõ (5)–(6) be kez dé seihe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(5) A (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott mé rés nek min -den tan év ben ki kell ter jed nie a köz ok ta tás ne gye dik, ha to -dik, nyol ca dik és ti ze dik év fo lya mán min den ta nu ló ese té -ben az anya nyel vi és a ma te ma ti kai alap kész sé gek fej lõ dé -sé nek vizs gá la tá ra. A szak is ko la ti ze dik év fo lya mán foly -ta tott mé rés nek az ol va sás és szö veg ér tés alap kész ségvizs gá la tá ra is ki kell ter jed nie.

(6) Az or szá gos mé rés, ér té ke lés össze sí tett és in téz mé -nyek re vo nat ko zó ered mé nyét az Ok ta tá si és Kul tu rá lisMi nisz té ri um hon lap ján köz zé kell ten ni, és a mé rés, ér té -


ke lés so rán szer zett in téz mé nyi szin tû ada to kat – a to váb bifel dol goz ha tó ság cél já ból – hoz zá fér he tõ vé kell ten ni.”

(2) A Kt. 99. §-a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé szül ki:

„(7) Az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga köz -pont min den fenn tar tó nak meg kül di az or szá gos mé rés, ér -té ke lés ered mé nye it és kö te les fel hív ni a fenn tar tó fi gyel -mét, amennyi ben az ered mé nyek alap ján in do kolt va la me -lyik is ko lá ban az in téz ke dé se. Ha az adott is ko lá ban fo lyópe da gó gi ai te vé keny ség az or szá gos mé rés, ér té ke lés ered -mé nyei sze rint nem éri el a jog sza bály ban meg ha tá ro zottmi ni mu mot, a fenn tar tó kö te les fel hív ni az is ko la igaz ga -tó ját, hogy ké szít sen in téz ke dé si ter vet. Az is ko la a fel hí -vás tól szá mí tott há rom hó na pon be lül meg kül di az in téz -ke dé si ter vét a fenn tar tó nak. Az in téz ke dé si terv a fenn tar -tó jó vá ha gyá sá val vá lik ér vé nyes sé. Az in téz ke dé si tervel ké szí té se so rán fel kell tár ni azo kat az oko kat, ame lyek ape da gó gi ai te vé keny ség szín vo na lá nak el ma ra dá sá hoz ve -zet tek. Az in téz ke dé si terv ben kell meg ha tá roz ni a fel tártokok meg szün te té sé hez szük sé ges in téz ke dé se ket, il let veaz en nek vég re haj tá sá hoz szük sé ges is ko la fej lesz té siprog ra mot. Az in téz ke dé si terv nek tar tal maz nia kell azo -kat az in téz ke dé se ket, ame lyek kel biz to sí ta ni le het az in -téz ke dé si terv vég re haj tá sá ig a meg fe le lõ szín vo na lú ok ta -tást. Ha a kö vet ke zõ évi or szá gos mé rés, ér té ke lés ered mé -nye sze rint az is ko la is mét nem éri el a jog sza bály ban meg -ha tá ro zott mi ni mu mot, az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé -si és Vizs ga köz pont fel hív ja a fenn tar tót, hogy há rom hó -na pon be lül ké szít sen in téz ke dé si ter vet. A fenn tar tó az in -téz ke dé si terv el ké szí té sé hez az in téz ke dé si terv ben fog -lal tak vég re haj tá sá hoz – jog sza bály ban meg ha tá ro zot taksze rint – pe da gó gi ai szak mai szol gál ta tó in téz mény, szak -ér tõ vagy más szak mai szer ve zet köz re mû kö dé sét kö te lesigény be ven ni. Az in téz ke dé si terv az Or szá gos Köz ok ta -tá si Ér té ke lé si és Vizs ga köz pont jó vá ha gyá sá val vá lik ér -vé nyes sé. Az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga -köz pont ha tó sá gi el len õr zés ke re té ben vizs gál ja az in téz -ke dé si terv ben fog lal tak vég re haj tá sát.”

17. § (1) A Kt. 114. § (1) be kez dés b) pont he te dik gon -do lat je lé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[b) az ál ta lá nos is ko lá ban, il let ve az ál ta lá nos mû velt -sé get meg ala po zó év fo lya mo kon min den eset ben, to váb bá– a 115–116. §-ban meg ha tá ro zott ki vé tel lel – a szak is ko -lá ban és a kö zép is ko lá ban]

„– a ta nu lói jog vi szony fenn ál lá sa alatt meg kez dettvizs ga ese tén a pót ló vizs ga és elsõ al ka lom mal a ja ví tó -vizs ga; a ta nu lói jog vi szony fenn ál lá sa alatt – az érett sé givizs ga sza bály zat ban meg ha tá ro zot tak sze rint – az érett sé -gi vizs ga, az elsõ szak mai vizs ga;”

(2) A Kt. 114. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép:

„(2) Min den eset ben in gye nes a hal mo zot tan hát rá nyoshely ze tû ta nu ló, a tes ti, ér zék szer vi, kö zép sú lyos ér tel mifo gya té kos és az au tis ta ta nu ló ré szé re az ok ta tás ban valórész vé tel és a kol lé gi u mi el lá tás, be le ért ve az elsõ alap fo kú

mû vé szet ok ta tás ban való rész vé telt is. Az eny he ér tel mifo gya té kos ta nu ló ré szé re in gye nes egy alap fo kú mû vé -szet ok ta tás ban való rész vé tel és a má so dik szak ké pe sí tésmeg szer zé se.”

18. § A Kt. a kö vet ke zõ 133. §-sal egé szül ki:„133. § (1) A 2006. évi LXXI. tör vény 1. §-ával meg ál -

la pí tott Kt. 8. § (3) be kez dé sé nek har ma dik mon da ta alap -ján az ötö dik év fo lya mon elsõ íz ben a 2008/2009. tan év -ben kell meg szer vez ni az ok ta tást. Eh hez az ál ta lá nos is ko -lák nak a he lyi tan ter vü ket 2007. szep tem ber 30-ig szük ség sze rint át kell dol goz ni és meg kül de ni jó vá ha gyás cél já bóla fenn tar tó nak. A he lyi tan terv jó vá ha gyá sá hoz szak ér tõigény be vé te lé re nincs szük ség.

(2) A 2006. évi LXXI. tör vény 3. §-ával meg ál la pí tottKt. 11. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont ja alap ján az is ko lá nak elõ ször a 2010/2011-es tan év tõl kell le he tõ vé ten ni a fel -ké szü lést az an gol nyelv el sa já tí tá sa cél já ból.

(3) A 2006. évi LXXI. tör vény 5. §-ával meg ál la pí tottKt. 26. §-ának (3) be kez dé se alap ján a fenn tar tó nak 2008. augusztus 31-ig gon dos kod nia kell a nyolc év fo lyam nálke ve sebb év fo lyam mal mû kö dõ ál ta lá nos is ko lá já nak tag -in téz ménnyé tör té nõ át ala kí tá sá ról vagy az ál ta lá nos is ko -lai fel ada tok – e tör vény ben meg ha tá ro zot tak sze rin ti – is -ko la fenn tar tás nél kül tör té nõ meg ol dá sá ról. A 2006/2007.tan év tõl kez dõ dõ en kell vizs gál ni azt a kér dést, hogy in -dult-e he te dik és nyol ca dik év fo lyam az ál ta lá nos is ko lá -ban. A he te dik és a nyol ca dik év fo lya mon in dí tott osz tá -lyo kat ak kor le het fi gye lem be ven ni, ha az egyes osz tá lyok ta nu lói lét szá ma el éri a ma xi má lis osz tály lét szám öt venszá za lé kát. En nél a szá mí tás nál a tény le ges ta nu lói lét szá -mot kell fi gye lem be ven ni. A tag in téz ménnyé tör té nõ át -ala kí tás a költ ség ve té si év hez iga zod va is vég re hajt ha tó. A nyolc év fo lyam nál ke ve sebb év fo lyam mal mû kö dõ ál ta lá -nos is ko la meg szün te té se ese tén nincs szük ség az arány ta -lan te her vizs gá la tá ra, ab ban az eset ben, ha a he lyi ön kor -mány zat az ál ta lá nos is ko lai fel adat el lát ás ról kis tér sé gitár su lás ál tal fenn tar tott is ko la igény be vé te lé vel gon dos -ko dik és a ta nu lók szál lí tá sa is ko la busszal meg ol dott.Amennyi ben a he lyi ön kor mány zat az e be kez dés ben meg -ha tá ro zot tak sze rint nem tud gon dos kod ni a nyolc év fo -lyam nál ke ve sebb év fo lyam mal mû kö dõ ál ta lá nos is ko latag in téz ménnyé tör té nõ át ala kí tá sá ról, vagy az ál ta lá nosis ko lai fel ada tok el lá tá sá ról, az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér -té ke lé si és Vizs ga köz pont en ge dé lyé vel to vább mû köd tet -he ti az is ko lát. Az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si ésVizs ga köz pont az ál ta lá nos is ko la szék he lye sze rint il le té -kes több cé lú kis tér sé gi tár su lás és a me gyei köz igaz ga tá sihi va tal be vo ná sá val dönt. A to vább mû kö dé si en ge délyirán ti ké rel met 2007. ja nu ár 31-ig le het be nyúj ta ni.

(4) A 2006. évi LXXI. tör vény 6. §-ával meg ál la pí tottKt. 28. §-a (7) be kez dé se alap ján az is ko lá nak elõ ször a2010/2011-es tan év tõl kö te le zõ a nyel vi elõ ké szí tõ év fo -lyam meg szer ve zé se.

(5) A 2006. évi LXXI. tör vény 9. §-ával meg ál la pí tottKt. 40. §-ának (11) be kez dé se alap ján elsõ íz ben a


2008/2009. évet kell ér té kel nie a köz ok ta tá si in téz mé -nyek nek, az is ko lák 2007. már ci us 31-ig kül dik meg afenn tar tó nak a mi nõ ség irá nyí tá si prog ram ju kat, jó vá ha -gyás cél já ból. Az Ok ta tá si és Kul tu rá lis Mi nisz té ri um a2008/2009. tan év ér té ke lé sé nek hoz zá fér he tõ vé té te lé rõlkö te les elsõ íz ben gon dos kod ni. Et tõl az idõ pont tól kez dõ -dõ en kö te le zõ a 2006. évi LXXI. tör vény 16. §-ával meg ál -la pí tott Kt. 99. §-ának (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot taksze rint vé gez ni a ti ze dik év fo lya mon a mé rést. A 2006. éviLXXI. tör vény 16. §-ával meg ál la pí tott Kt. 99. §-ának(7) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint a 2006/2007. tan év benvég zett or szá gos mé rés, ér té ke lés alap ján le het elsõ íz benfel hív ni a fenn tar tó fi gyel mét arra, hogy in téz ke dés meg té -te lé re van szük ség.

(6) A 2006. évi LXXI. tör vény 10. §-ával meg ál la pí tottKt. 48. §-ának (10) be kez dé se alap ján az egy sé ges is ko laát dol goz za pe da gó gi ai prog ram ját oly mó don, hogy a to -vább ha la dás fel té te le it a 2007/2008-as tan év tõl kezd vebiz to sí ta ni tud ja.

(7) A 2006. évi LXXI. tör vény 17. §-ával meg ál la pí tottKt. 114. § (2) be kez dé sét a 2007/2008-as tan év tõl kezd vekell al kal maz ni azok nál a ta nu lók nál, akik ab ban a tan év -ben kez dik meg a ta nul má nya i kat az adott is ko la tí pus leg -ala cso nyabb év fo lya mán, ezt kö ve tõ en fel me nõ rend -szerben.

(8) A 2006/2007-es tan év ben a mun kál ta tó el ren del he ti, hogy a pe da gó gus – a ren des mun ka idõn be lül, mun ka kö rifel adat ként, kü lön dí ja zás nél kül a mun ka kö ré re, be osz tá -sá ra meg ál la pí tott kö te le zõ órá já nál töb bet ta nít son, haerre egyé ni fog lal ko zás, sza bad idõs fog lal ko zás, tan óránkí vü li fog lal ko zás meg tar tá sa ér de ké ben szük ség van. Azígy el ren delt órák szá ma egy hé ten a két órát nem ha lad hat -ja meg. Egyé ni fog lal ko zás, sza bad idõs fog lal ko zás, tan -órán kí vü li fog lal ko zás meg tar tá sa óra díj fi ze té se mel lettak kor ren del he tõ el a pe da gó gus szá má ra, ha elõt te az érin -tett hét re a dí ja zás nél kü li két óra meg tar tá sát el ren del ték.”

19. § A Kt. 1. szá mú mel lék let Má so dik rész „AKÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLA PÍ -TÁ SÁNAK ELVEI” cím, „A nor ma tív hoz zá já ru lás meg -ha tá ro zá sa kor fi gye lem be ve he tõ gyer mek-, ta nu lói lét -szám meg ál la pí tá sa” al cím 1. b) pont ja he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép:

[1. A nor ma tív hoz zá já ru lás meg ha tá ro zá sa kor]

„b) a nap pa li rend sze rû is ko lai ok ta tás ban azt a ta nu lótle het egy ta nu ló ként fi gye lem be ven ni, aki az is ko lá val ta -nu lói jog vi szony ban áll; azok nak a ta nu lók nak a lét szá -mát, akik sa ját dön té sük alap ján ma gán ta nu lók, vagy sa játdön té sük alap ján ven dég ta nu lók – ki vé ve, ha e tör vényalap ján kö zö sen szer ve zik meg több is ko la ré szé re a nyel vi elõ ké szí tõ osz tályt – a nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lás meg -ha tá ro zá sa kor nem le het fi gye lem be ven ni;”

20. § (1) A Kt. 1. szá mú mel lék let Har ma dik rész„A VEZETÕK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOKKÖTELEZÕ ÓRASZÁMA” fõ cím „B) PEDAGÓGUS ÉS

SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS-MUNKA KÖRÖK” al cí met kö ve tõ fel so ro lás – a II. je lö lé sig – he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

[B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTTPEDAGÓGUS-MUNKAKÖRÖK]

„– óvo da pe da gó gus 32– óvo da pe da gó gus gya kor ló óvo dá ban 24– óvo da pe da gó gus, fo gya té kos gyer me kek óvo dá -

já ban 21– óvo da pe da gó gus, fo gya té kos gyer me kek gya kor -

ló óvo dá já ban 15– nem szak ta ní tást vég zõ ta ní tó ál ta lá nos is ko lá ban 22– nem szak ta ní tást vég zõ ta ní tó gya kor ló ál ta lá nos

is ko lá ban 14– szak ta ní tást vég zõ ta ní tó, ta nár ál ta lá nos is ko lá -

ban 22– szak ta ní tást vég zõ ta ní tó, ta nár gya kor ló ál ta lá -

nos is ko lá ban 14– nem szak ta ní tást vég zõ osz tály ta ní tó ál ta lá nos is -

ko la egész na pos (is ko la ott ho nos) osz tá lyá ban 22– nem szak ta ní tást vég zõ osz tály ta ní tó gya kor ló ál -

ta lá nos is ko la egész na pos (is ko la ott ho nos) osz tá -lyá ban 14

– nem szak ta ní tást vég zõ osz tály ta ní tó fo gya té kosta nu lók ál ta lá nos is ko lá ja egész na pos (is ko la ott -ho nos) osz tá lyá ban 20

– ta nár, gyógy pe da gó gus (te ra pe u ta) fo gya té kosta nu lók ál ta lá nos is ko lá já ban 21

– ta nár, gyógy pe da gó gus (te ra pe u ta) fo gya té kosta nu lók gya kor ló ál ta lá nos is ko lá já ban 15

– ta nár kö zép is ko lá ban, szak is ko lá ban 22– ta nár alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény ben 22– ta nár gya kor ló kö zép is ko lá ban, szak is ko lá ban,

alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény ben 12– ta nár, gyógy pe da gó gus (te ra pe u ta) fo gya té kos

ta nu lók kö zép is ko lá já ban, szak is ko lá já ban 21– nap kö zis fog lal ko zást, ta nu ló szo bai fog lal ko zást

tar tó ta ní tó, ta nár ál ta lá nos is ko lá ban, kö zép is ko -lá ban, szak is ko lá ban 23

– nap kö zis fog lal ko zást, ta nu ló szo bai fog lal ko zásttar tó ta ní tó, ta nár gya kor ló ál ta lá nos is ko lá ban,kö zép is ko lá ban, szak is ko lá ban 20

– nap kö zis fog lal ko zást, ta nu ló szo bai fog lal ko zásttar tó ta ní tó, ta nár, gyógy pe da gó gus (te ra pe u ta)fo gya té kos ta nu lók ál ta lá nos is ko lá já ban, kö zép -is ko lá já ban, szak is ko lá já ban 22

– szak kö zép is ko lai és szak is ko lai gya kor la ti ok ta -tó, szak ok ta tó, fo gya té kos ta nu lók is ko lá já banmû hely ok ta tó 25

– kol lé gi u mi ne ve lõ 24– kol lé gi u mi ne ve lõ gya kor ló kol lé gi um ban 22– kol lé gi u mi ne ve lõ fo gya té kos ta nu lók kol lé gi u -

má ban 22– fej lesz tõ pe da gó gus is ko lá ban 24


– fej lesz tõ pe da gó gus gya kor ló és fo gya té kos ta nu -lók is ko lá já ban 22

– pszi cho ló gus, szo ci ál pe da gó gus ne ve lé si-ok ta tá -si in téz mény ben 26

– pszi cho ló gus, szo ci ál pe da gó gus gya kor ló ne ve -lé si-ok ta tá si in téz mény ben 20

– kon duk tor, lo go pé dus ne ve lé si-ok ta tá si in téz -mény ben 21

– kon duk tor, lo go pé dus gya kor ló ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény ben 12

– könyv tá ros ta nár (ta ní tó) ne ve lé si-ok ta tá si in téz -mény ben 22

– könyv tá ros ta nár (ta ní tó) a gya kor ló ne ve lé si-ok -ta tá si in téz mény ben 14

– könyv tá ros ta nár (ta ní tó) fo gya té kos ta nu lók gya -kor ló ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyé ben 21

– pszi cho ló gus, szo ci ál pe da gó gus, kon duk tor, lo -go pé dus, pe da gó gus, gyógy pe da gó gus, gyógy -test ne ve lõ a pe da gó gi ai szak szol gá la tot el lá tó in -téz mény ben. 21”

(2) A Kt. 1. szá mú mel lék let Har ma dik rész II/6. ponthe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„6. A pe da gó gus kö te le zõ órá ját az óvo dá ban a gyer me -kek kel való köz vet len, a tel jes óvo dai éle tet ma gá ban fog -la ló fog lal ko zás ra (óvo dai fog lal ko zá sok), az is ko lá ban ésa kol lé gi um ban a ta nu lók kal való köz vet len fog lal ko zás ra(kö te le zõ és nem kö te le zõ tan órai fog lal ko zás, egyé ni fog -lal ko zás), kol lé gi u mi fog lal ko zás ra, nap kö zis és ta nu ló -szo bai fog lal ko zás ra kell for dí ta ni. A gya kor la ti ok ta tás -ve ze tõ és a gya kor la ti ok ta tás ve ze tõ-he lyet tes a kö te le zõórá ja ke re té ben el lát ja a ta nu lók gya kor la ti és el mé le ti kép -zé sét. A ta nu lók kal való köz vet len fog lal ko zás kö ré be tar -to zik az osz tály kö zös sé gi prog ram ja i nak és a ta nu lók kalvaló egyé ni tö rõ dés fel ada ta i nak [52. § (7) be kez dés] meg -tar tá sa, azok nak a szak kö rök nek, ér dek lõ dé si kö rök nek,ön kép zõ kö rök nek, ta nul má nyi, szak mai és kul tu rá lis ver -se nyek nek, házi baj nok sá gok nak, is ko lák kö zöt ti ver se -nyek nek, to váb bá más tan órán kí vü li fog lal ko zá sok nak[53. § (2) be kez dés b)–d) pont ja] meg tar tá sa, ame lye ket azis ko lai nem kö te le zõ tan órai fog lal ko zás idõ ke re té nek ter -hé re szer vez nek, kol lé gi um ban a sza bad idõ el töl té sét szol -gá ló és az egyé ni tö rõ dést biz to sí tó fog lal ko zá sok [53. §(7) be kez dés] meg tar tá sa. A pe da gó gus-mun ka kör benfog lal koz ta tot tak mun ká ját – a mun ka idõ ke ret re vo nat ko -zó ren del ke zé sek [Mt. 118/A. §] ala pul vé te lé vel – oly mó -don kell meg szer vez ni, hogy a pe da gó gus a heti kö te le zõóra szá ma egy ta ní tá si évre jutó idõ ke re tét tel je sí te ni tud ja.Eh hez a mun kál ta tó a pe da gó gus-mun ka kör ben fog lal koz -ta tot tak mun ká ját két ha vi ta ní tá si idõ ke ret ki ala kí tá sá valszer ve zi meg. A ta ní tá si idõ ke re tet a kö vet ke zõk sze rintkell meg ál la pí ta ni: a két hó nap ra jutó ta ní tá si na pok szá -mát meg kell szo roz ni a pe da gó gus-mun ka kör re meg ál la -pí tott heti kö te le zõ óra szám egy ötö dé vel. A ta ní tá si idõ ke -re tet a mun ka kör re meg ál la pí tott heti kö te le zõ óra számegy ötö dé vel csök ken te ni kell min den olyan ki e sõ ta ní tá sinap után, amely az Mt. 151. §-nak (2) be kez dé sé ben meg -

je lölt tá vol lét nap ja i ra vagy a ke re sõ kép te len ség idõ tar ta -má ra esik. A ta ní tá si idõ ke ret tel je sí té sé nél a tény le ge senmeg tar tott, to váb bá a pe da gó gus heti kö te le zõ órá já naktel je sí té sé be be szá mít ha tó órák ve he tõk fi gye lem be. A ta -ní tá si idõ ke ret tel je sí té sé be a II/18. pont alap ján egyé nifog lal ko zás, sza bad idõs fog lal ko zás, tan órán kí vü li fog lal -ko zás meg tar tá sá ra el ren delt több let ta ní tás ból be kell szá -mí ta ni az egy ta ní tá si hé ten a két órát meg ha la dó több let ta -ní tá si órát. A ren des mun ka idõn be lül vég zett ta ní tá sértóra díj a ta ní tá si idõ ke re ten fe lül tel je sí tett több let ta ní tá -sért ál la pít ha tó meg.”

(3) A Kt. 1. szá mú mel lék let Har ma dik rész II/9. ponthe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„9. A pe da gó gus az óra kö zi szü net ben a ta nu lók fel -ügye le té vel, a kö vet ke zõ tan óra elõ ké szí té sé vel össze füg -gõ fel ada to kat lát ja el. A tel jes ren des mun ka idõ ta ní tá siórák kal le nem kö tött ré szé ben mun ka kö ri fel adat ként – amun ka kö ri le írá sá ban fog lal tak sze rint vagy a mun kál ta tóuta sí tá sa alap ján – el lát ja a ne ve lõ és ok ta tó mun ká valössze füg gõ egyéb fel ada to kat, így kü lö nö sen: fel ké szül afog lal ko zá sok ra, ta ní tá si órák ra, elõ ké szí ti azo kat, ér té ke li a gyer me kek, ta nu lók tel je sít mé nyét, el vég zi a pe da gó gi aite vé keny sé gé hez kap cso ló dó ügy vi te li te vé keny sé get,részt vesz a ne ve lõ tes tü let mun ká já ban, a hát rá nyos hely -ze tû ta nu lók és a te het sé ges ta nu lók fel ké szü lé sé nek se gí -té sé ben, az is ko la kul tu rá lis és sport éle té nek, a sza bad idõhasz nos el töl té sé nek meg szer ve zé sé ben, az is ko la pe da gó -gi ai prog ram já ban rög zí tett, a ta ní tá si órák ke re té ben megnem va ló sít ha tó osz tály- vagy cso port fog lal ko zá sok [53. § (2) be kez dés e) pont ja] meg tar tá sá ban, a gyer me kek, ta nu -lók fel ügye le té nek el lá tá sá ban, a di ák moz ga lom se gí té sé -vel, a ta nu ló- és gyer mek bal ese tek meg elõ zé sé vel, a gyer -mek- és if jú ság vé de lem mel össze füg gõ fel ada tok vég re -haj tá sá ban, az in téz mé nyi do ku men tu mok ké szí té sé ben.A gya kor la ti ok ta tás ve ze tõ és a gya kor la ti ok ta tás ve ze tõ- he lyet tes el lát ja a gya kor la ti kép zést szer ve zõk el len õr zé -sét. A pe da gó gus e be kez dés alap ján vég zett mun ká ja ki -emelt mun ka vég zé sért járó ke re set ki egé szí tés sel is el is -mer he tõ.”

(4) A Kt. 1. szá mú mel lék let Har ma dik rész II/18. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„18. A mun kál ta tó el ren de li, hogy a pe da gó gus – a ren -des mun ka idõn be lül, a mun ka kö ré re, be osz tá sá ra meg ál -la pí tott kö te le zõ órá já nál, mun ka kö ri fel adat ként, kü löndí ja zás nél kül – töb bet ta nít son, ha erre egyé ni fog lal ko -zás, sza bad idõs fog lal ko zás, tan órán kí vü li fog lal ko zásmeg tar tá sa ér de ké ben szük ség van. Az így el ren delt órákszá ma egy hé ten a két órát nem ha lad hat ja meg. A mun kál -ta tó, ha szük sé ges, óra díj fi ze té se mel lett is el ren del het to -váb bi ta ní tást. Egyé ni fog lal ko zás, sza bad idõs fog lal ko -zás, tan órán kí vü li fog lal ko zás meg tar tá sa óra díj fi ze té semel lett ak kor ren del he tõ el, ha elõt te a dí ja zás nél kü li fog -lal ko zást el ren del ték. Az óra díj össze ge nem le het ke ve -sebb a Mun ka Tör vény köny ve rend kí vü li mun ka idõ benvég zett mun ká ért járó dí ja zás meg ál la pí tá sá ra vo nat ko zó


ren del ke zé sei alap ján szá mít ha tó óra díj össze gé nél. AKor mány ren de let ben ál la pít ja meg a to váb bi ta ní tás el ren -de lé sé nek fel té te le it, va la mint az óra díj meg ál la pí tá sá naksza bá lya it. Az el ren de lés adott tan év re szól hat.”

(5) A Kt. 1. szá mú mel lék let Har ma dik rész II. pont ja akö vet ke zõ 21. pont tal egé szül ki:

„21. A ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény ve ze tõ je – a fenn tar -tó ál tal meg ha tá ro zott idõ pon tig – el ké szí ti a pe da gó -gus-mun ka kör ben fog lal koz ta tot tak kö te le zõ óra-be osz tá -sát és meg kül di a fenn tar tó nak. A fenn tar tó és az in téz -mény ve ze tõk kö zö sen át te kin tik az óra be osz tást, és a ki -ren de lés ke re té ben tör té nõ fog lal koz ta tás [Mt. 106. §] sza -bá lya i nak al kal ma zá sá val biz to sít ják az el lá tat la nul ma -radt fel ada tok vég re haj tá sát. A ki ren de lés ide je egy ta ní tá -si év ben nem ha lad hat ja meg a száz ki lenc ven ta ní tá siórát.”

21. § A Kt. 3. szá mú mel lék let „Osz tály, cso port lét -szám ha tá rok, a tan órai és tan órán kí vü li fog lal ko zá sokszer ve zé sé nek rend je” II. rész 7. pont ja he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép:

„7. Az óvo dai cso por tok ra, is ko lai osz tá lyok ra meg ál la -pí tott ma xi má lis lét szá mot leg fel jebb húsz szá za lék kal átle het lép ni a ne ve lé si év, il le tõ leg a ta ní tá si év in dí tá sá nál,ha az óvo dá ban leg fel jebb két óvo dai cso port, il le tõ leg azis ko lá ban az adott év fo lya mon leg fel jebb két is ko lai osz -tály in dul; to váb bá füg get le nül az in dí tott osz tá lyok, cso -por tok szá má tól, ak kor is, ha a ne ve lé si év, ta ní tá si év so -rán az új gyer mek, ta nu ló át vé te le, fel vé te le miatt in do -kolt.”

22. § (1) E tör vény – a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zottki vé tel lel – 2006. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba.

(2) Az e tör vény 11. §-a 2007. ja nu ár 5-én lép ha tály ba,az e tör vény 20. §-ával meg ál la pí tott Kt. 1. szá mú mel lék -let Har ma dik rész „A VEZETÕK ÉS A BEOSZTOTTPEDAGÓGUSOK KÖTELEZÕ ÓRASZÁMA” fõ cím„B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDA GÓ -GUS-MUNKAKÖRÖK” al cí me és az al cí met kö ve tõ fel -so ro lás, to váb bá az 1. szá mú mel lék let Har ma dik részII/18. pont ja 2007. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba.

(3) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyátvesz ti

a) a Kt. 25. §-a (1) be kez dé sé ben az „alap mû velt sé givizs gá ra,”, (2) be kez dé sé ben az „alap mû velt sé gi vizs gá ra,il let ve” szö veg rész, (4) be kez dé sé nek har ma dik mon da ta;a Kt. 27. §-ának (4) be kez dé se, (12) be kez dé sé nek „azalap mû velt sé gi vizs ga le té te lé re, to váb bá” szö veg ré sze; aKt. 29. §-a (5) be kez dé sé nek „be fe je zi az alap mû velt sé givizs gá ra való fel ké szü lést, to váb bá” szö veg ré sze; a Kt.30. §-a (9) be kez dés ne gye dik mon da tá nak „alap mû velt sé -gi vizs gán és az”, ötö dik mon da tá nak „alap mû velt sé givizs gán, il let ve az” szö veg ré sze; a Kt. 31. §-a (1) be kez dé -sé nek „ , il let ve a ta nu ló nem ké szül het fel az alap mû velt -sé gi vizs ga le té te lé re” szö veg ré sze; a Kt. 48. §-a (1) be kez -

dés b) pont ja ha to dik gon do lat je les be kez dé sé nek „azalap mû velt sé gi vizs ga kö ve tel mé nye it és té ma kö re it, haen nek meg szer ve zé sét a kö zép is ko lai és szak is ko lai pe da -gó gi ai prog ram elõ ír ja, to váb bá” szö veg ré sze; a Kt. 51. §-a (2) be kez dé sé nek „alap mû velt sé gi vizs gá ra, il let ve” szö -veg ré sze; a Kt. 52. §-a (1)–(2) be kez dé sé nek „az alap mû -velt sé gi vizs ga,” szö veg ré sze; a Kt. 71. §-a (1) be kez dé sé -nek „az alap mû velt sé gi vizs ga vagy” és „az alap mû velt sé -gi vizs ga bi zo nyít ványt, il let ve” szö veg ré sze; a Kt. 72. §-a(1) be kez dé sé nek „az alap mû velt sé gi vizs ga,” szö veg ré -sze; a Kt. 84. §-a (5) be kez dé sé nek „az alap mû velt sé givizs ga,” szö veg ré sze; a Kt. 91. §-a (4) be kez dé sé nekc) pont ja; a Kt. 93. §-a (1) be kez dés c) pont já nak „az alap -mû velt sé gi vizs ga és” szö veg ré sze; a Kt. 95. §-a (7) be kez -dé se a) pont já nak „az alap mû velt sé gi vizs ga, il let ve” szö -veg ré sze; a Kt. 95. §-a (9) be kez dé sé nek „az alapmûvelt -ségi vizs ga,” szö veg ré sze, a Kt. 95/A. §-a (2) be kez désc) pont já nak „az alap mû velt sé gi vizs ga és” szö veg ré sze; aKt. 99. §-a (1) be kez dé sé nek „az alap mû velt sé gi vizs gaés” szö veg ré sze; a Kt. 101. §-a (2) be kez dé sé nek az „alap -mû velt sé gi vizs ga vagy” szö veg ré sze; a Kt. 104. §-a(4) be kez dés a) pont já nak „az alap mû velt sé gi vizs ga és”szö veg ré sze; a Kt. 116. §-a (1) be kez dés e) pont já nak„alap mû velt sé gi vizs ga,” szö veg ré sze; a Kt. 121. §-a(1) be kez dés 32. pont b) al pont já nak „az alap mû velt sé givizs ga,” szö veg ré sze; a Kt. 124. §-ának (1) be kez dé se; aKt. 33. §-ának (4) be kez dé sé nek az „– e tör vény34. §-ának a), e), g) pont já ban meg ha tá ro zott fel ada tok el -lá tá sá ra –” szö veg rész;

b) a Kt. 30. §-a (11) be kez dé sé nek a) pont já ból a „vagya 17. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott vég zett ség, szak -kép zett ség és egye te mi, fõ is ko lai szak irá nyú to vább kép -zés ke re té ben szer zett – a te vé keny ség foly ta tá sá ra jo go sí -tó –” szö veg;

c) a Kt. 9. §-ának (11) be kez dé se.

(4) E tör vény ha tály ba lé pé sé nek nap ján a Kt. 10. §(3) be kez dé sé nek g) pont já ban, a Kt. 14. §-a (1) be kez dé -sé nek i) pont já ban és a Kt. 19. § (1) be kez dé sé nek k) pont -já ban a „jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint az ok ta tá -si jo gok mi nisz te ri biz to sá hoz for dul jon” szö veg he lyé be„az ok ta tá si jo gok biz to sá hoz for dul jon” szö veg, a Kt.93. §-a (1) be kez dé sé nek i) pont já ban az „ok ta tá si jo gokmi nisz te ri biz to sá nak hi va ta lát” szö veg he lyé be az „ok ta -tá si jo gok biz to sá nak hi va ta lát” szö veg, a Kt. 94. §-a(1) be kez dé sé nek g) pont já ban „az ok ta tá si jo gok mi nisz -te ri biz to sa hi va ta lá nak” szö veg he lyé be „az ok ta tá si jo -gok biz to sa hi va ta lá nak” szö veg, a Kt. 94. §-ának (6) be -kez dé sé ben az „ok ta tá si jo gok mi nisz te ri biz to sát, to váb bá az Or szá gos Köz ne ve lé si Ta nács ja vas la tá ra jó vá hagy ja az ok ta tá si jo gok mi nisz te ri biz to sa hi va ta lá nak költ ség ve té -sét” szö veg he lyé be az „ok ta tá si jo gok biz to sát” szö veglép; a Kt. 57. §-ának (4) be kez dé sé ben a „fog lal ko zás”szö veg he lyé be a „ne ve lé si prog ram” szö veg, a Kt.72. §-ának (2) be kez dé sé ben az „Ok ta tá si Mi nisz té ri um”szö veg he lyé be az „Ok ta tá si és Kul tu rá lis Mi nisz té ri um,szak ké pe sí tést ta nú sí tó bi zo nyít vány ese tén a Szo ci á lis és


Mun ka ügyi Mi nisz té ri um” szö veg, a Kt. 78. §-a (7) be kez -dé sé nek d) pont já ban „az il le té kes szak or vos” szö veg he -lyé be „a jog sza bály ban meg ha tá ro zott szak ér tõ” szö veg, aKt. 108. §-ának (5) be kez dé sé ben az „Ok ta tá si Mi nisz té ri -um” szö veg he lyé be az „Ok ta tá si és Kul tu rá lis Mi nisz té ri -um, szak is ko lát a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um”,to váb bá ahol a Kt. ok ta tá si mi nisz ter rõl ren del ke zik, an nakhe lyé be ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter szö veg lép.


2006. évi LXXII.tör vény

a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló tör vények módosításáról*

1. § (1) A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. éviXXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Ktv.) 17. § (1) be kez désfel ve ze tõ szö ve ge, va la mint a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„A köz szol gá la ti jog vi szony fel men tés sel ak kor szün -tet he tõ meg, ha

a) az Or szág gyû lés, a Kor mány, a költ ség ve té si fe je zetfel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ je, a köz igaz ga tá si szervve ze tõ je, il let ve a he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõ-tes tü letdön té se alap ján a köz igaz ga tá si szerv hi va ta li szer ve ze té -ben lét szám csök ken tést kell vég re haj ta ni, és e mi att a köz -tiszt vi se lõ to váb bi fog lal koz ta tá sá ra nincs le he tõ ség;”

(2) A Ktv. 17. § (2) be kez dés c) pont ja he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

(A köz szol gá la ti jog vi szonyt fel men tés sel meg kell szün -tet ni, ha)

„c) a ve ze tõi meg bí zás vissza vo ná sát kö ve tõ en a köz -tiszt vi se lõ más köz tiszt vi se lõi mun ka kör ben való to vább -fog lal koz ta tá sá ra nincs le he tõ ség vagy a mun kál ta tó ál talfel aján lott má sik köz tiszt vi se lõi mun ka kört a köz tiszt vi se -lõ vissza uta sít ja [31. § (9) be kez dés];”

(3) A Ktv. 18. § (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép:

„(4) A köz tiszt vi se lõ a mun ka vég zé si kö te le zett ség aló li men te sí tés ide jé re járó át lag ke re set re ha von ta egyen lõrész le tek ben jo go sult.”

(4) A Ktv. 19. § (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép:

„(7) A vég ki elé gí tést a fel men té si idõ utol só nap ján kellki fi zet ni.”


(5) A Ktv. 19. §-a a kö vet ke zõ új (9) be kez dés sel egé -szül ki:

„(9) Ha a köz tiszt vi se lõ a mun ka vég zé si kö te le zett ségaló li men te sí tés ide je alatt bár mely költ ség ve té si szerv velvagy költ ség ve té si szerv leg alább több sé gi be fo lyá sa alattálló bár mely gaz dál ko dó szer ve zet tel tel jes vagy rész mun -ka idõs jog vi szonyt lé te sít,

a) ezt a tényt ko ráb bi mun kál ta tó já nak ha la dék ta la nulkö te les írás ban be je len te ni,

b) a fel men té si idõ bõl hát ra le võ idõ te kin te té ben át lag -ke re set re nem jo go sult,

c) vég ki elé gí tés re nem jo go sult, azon ban új jog vi szo -nyá ban a vég ki elé gí tés alap já ul szol gá ló idõ szak szá mí tá -sa so rán a fel men tés sel meg szün te tett jog vi szony alap jánvég ki elé gí tés re jo go sí tó ide jét is szá mí tás ba kell ven ni.”

(6) A Ktv. a kö vet ke zõ új 34/B. §-sal egé szül ki:„34/B. § A köz tiszt vi se lõt so ron kí vül mi nõ sí te ni kell,

ha a 34. § (4) be kez dé se sze rin ti tel je sít mény ér té ke lésalap ján meg ál la pít ha tó, hogy a köz tiszt vi se lõ a tel je sít -mény kö ve tel mé nye ket nem vagy na gyon cse kély mér ték -ben, il let ve na gyon ala csony szín vo na lon tel je sí tet te.”

(7) A Ktv . 44. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép:

„44. § (1) Az Or szá gos Rá dió és Te le ví zió Tes tü let Iro -dá já nál, a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal nál, a Ma gyar Tu do -má nyos Aka dé mia Tit kár sá gá nál, a Mi nisz ter el nö ki Hi va -tal ban, a Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal nál, a Köz be -szer zé sek Ta ná csá nál, a mi nisz té ri u mok ban, a költ ség ve -té si fe je zet fel ügye le tét el lá tó szer ve ze tek nél – a Köz pon tiSta tisz ti kai Hi va tal te rü le ti szer ve ze ti egy sé gei ki vé te lé -vel –, a Te rü let po li ti kai Kor mány za ti Hi va tal nál, az Adó-és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal nál – a te rü le ti szer vei ki -vé te lé vel –, a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le té -nél, a Ma gyar Ál lam kincs tár nál – a te rü le ti szer ve ze ti egy -sé gei ki vé te lé vel –, a Sze ren cse já ték Fel ügye let nél, aNem ze ti Föld alap ke ze lõ Szer ve zet nél, a Me zõ gaz da sá giés Vi dék fej lesz té si Hi va tal nál – a te rü le ti szer ve ze ti egy sé -gei ki vé te lé vel –, az Ál lam biz ton sá gi Szol gá la tok Tör té -ne ti Le vél tá rá nál, a Nem ze ti Nyo mo zó Iro dá nál, to váb bájog sza bály ál tal or szá gos ha tás kö rû szerv nek nyil vá ní tott,a Kor mány köz vet len fel ügye le te alatt álló, il let ve a Kor -mány ál tal irá nyí tott köz pon ti költ ség ve té si szer vek nél,va la mint – a bel sõ igaz ga tá si szer vei ki vé te lé vel – az Or -szá gos Nyug díj biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság nál és az Or szá -gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár nál, va la mint a Nem ze tiFej lesz té si Ügy nök ség nél az il let mény ki egé szí tés mér té ke a fel sõ fo kú is ko lai vég zett sé gû köz tiszt vi se lõ ese té ben azalap il let mé nyé nek 50%-a, kö zép is ko lai vég zett sé gû köz -tiszt vi se lõ ese té ben az alap il let mé nyé nek 15%-a.”


„(11) A köz pon ti hi va tal ve ze tõ jé nek és he lyet te sé nek,tes tü let ál tal ve ze tett szerv ese té ben a tes tü let el nö ké nek és tag ja i nak, va la mint a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ jé nek éshe lyet te sé nek il let mé nyét a mun kál ta tói jog kör gya kor ló ja


ál la pít ja meg az zal, hogy az il let mény az il let mény alap hu -szon nyolc szo ro sát nem ha lad hat ja meg.”


„(12) Az Ál lam biz ton sá gi Szol gá la tok Tör té ne ti Le vél -tá ra fõ igaz ga tó ja és fõ igaz ga tó-he lyet te se fõ osz tály ve ze -tõi il let mény re jo go sult az zal, hogy a fõ igaz ga tó alap il let -mé nye az il let mény alap 11-sze re se, a fõ igaz ga tó-he lyet te -sé 9,5-sze re se, s egyéb jut ta tá sa i kat az Or szág gyû lés el nö -ke ál la pít ja a meg.”

2. § (1) A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. éviXXXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Kjt.) 30. § (1) be kez désfel ve ze tõ szö ve ge, va la mint b)–c) pont jai he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„A mun kál ta tó a köz al kal ma zot ti jog vi szonyt – a (4) be -kez dés ben fog lalt kor lá to zás sal – fel men tés sel ak kor szün -tet he ti meg, ha”

„b) az Or szág gyû lés, a Kor mány, a költ ség ve té si fe je zetfel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ je, a köz pon ti költ ség ve té siszerv ve ze tõ je vagy az ön kor mány za ti kép vi se lõ-tes tü letmun kál ta tót érin tõ dön té se – kü lö nö sen a fel ada tok vál to -zá sá ból adó dó át szer ve zés vagy a költ ség ve té si tá mo ga táscsök ken té se – kö vet kez té ben a köz al kal ma zott to váb bifog lal koz ta tá sá ra nincs le he tõ ség;

c) a ma ga sabb ve ze tõ, il let ve ve ze tõ be osz tás el lá tá sá -val tör té nõ meg bí zás vissza vo ná sát, ha tá ro zott idõ re szólómeg bí zás ese tén a ha tá ro zott idõ le tel tét kö ve tõ en a köz al -kal ma zott ere de ti vagy más mun ka kör ben való to vább fog -lal koz ta tá sá ra nincs le he tõ ség;”

(2) A Kjt. 37. §-a a kö vet ke zõ új (12) be kez dés sel egé -szül ki:

„(12) Ha a köz al kal ma zott a mun ka vég zé si kö te le zett -ség aló li men te sí tés ide je alatt bár mely költ ség ve té siszerv vel vagy költ ség ve té si szerv leg alább több sé gi be fo -lyá sa alatt álló bár mely gaz dál ko dó szer ve zet tel tel jesvagy rész mun ka idõs jog vi szonyt lé te sít,




(3) A Kjt. 37/A. §-a a kö vet ke zõ új (2) be kez dés sel egé -szül ki, egy ide jû leg a § je len le gi szö ve ge az (1) be kez désje lö lést kap ja:

„(2) A köz al kal ma zott a mun ka vég zé si kö te le zett ségaló li men te sí tés ide jé re járó át lag ke re set re ha von ta egyen -lõ rész le tek ben jo go sult.”

3. § (1) A fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i -nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör vény(a to váb bi ak ban: Hszt.) 56. § (1) be kez dés fel ve ze tõ szö -

ve ge, va la mint a) és c) pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del -ke zé sek lép nek:

„A hi va tá sos ál lo mány tag já nak a szol gá la ti vi szo nya– az (5) be kez dés ben fog lalt kor lá to zás fi gye lem be vé te lé -vel – fel men tés sel ak kor szün tet he tõ meg, ha

a) az Or szág gyû lés, a Kor mány, a költ ség ve té si fe je zetfel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ je, az or szá gos pa rancs nokvagy – a Kor mány ál tal meg ha tá ro zott lét szám ha tá rig – azön kor mány za ti kép vi se lõ-tes tü let dön té se alap ján a fegy -ve res szerv nél lét szám csök ken tést kell vég re haj ta ni, és emiatt to váb bi szol gá la tá ra nincs le he tõ ség;”

„c) szol gá la ti nyug el lá tás ra szer zett jo go sult sá got;”

(2) A Hszt. 56. § (2) be kez dés c) pont ja he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

(A hi va tá sos ál lo mány tag já nak a szol gá la ti vi szo nyátfel men tés sel meg kell szün tet ni, ha)

„c) a ve ze tõi ki ne ve zés vissza vo ná sát kö ve tõ en a 245/D. § (2) be kez dé se sze rin ti be osz tás nem biz to sít ha tó.”

(3) A Hszt. 56. § (5) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(5) Ha a (2) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott al -kal mat lan ság egész sé gi, pszi chi kai vagy fi zi kai ok kö vet -kez mé nye, a hi va tá sos ál lo mány tag ját ak kor le het fel men -te ni, ha

a) ál la po tá nak meg fe le lõ be töl tet len be osz tás a fegy ve -res szerv nél nincs,

b) a fel aján lott má sik, ál la po tá nak meg fe le lõ be osz tásta hi va tá sos ál lo mány tag ja vissza uta sít ja, vagy

c) rok kant sá gi, bal ese ti rok kant sá gi nyug el lá tás ra jo -go sult sá got szer zett.”

(4) A Hszt. 63. § (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép:

„(5) A hi va tá sos ál lo mány tag ja a mun ka vég zé si kö te le -zett ség aló li men te sí tés ide jé re járó át lag ke re set re ha von taegyen lõ rész le tek ben jo go sult, ré szé re a vég ki elé gí tést afel men té si idõ utol só nap ján kell ki fi zet ni.”

(5) A Hszt. 63. §-a a kö vet ke zõ új (7) be kez dés sel egé -szül ki:

„(7) Ha a hi va tá sos ál lo mány tag ja a mun ka vég zé si kö -te le zett ség aló li men te sí tés ide je alatt bár mely költ ség ve -té si szerv vel vagy költ ség ve té si szerv leg alább több sé gibe fo lyá sa alatt álló bár mely gaz dál ko dó szer ve zet tel tel jesvagy rész mun ka idõs jog vi szonyt lé te sít,

a) ezt a tényt a ko ráb ban mun kál ta tói jog kört gya kor lóelöl já ró nak ha la dék ta la nul kö te les írás ban be je len te ni,



(6) A Hszt. 245/H. § (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép, egy ide jû leg a § a kö vet ke zõ új (3) be kez -dés sel egé szül ki:


„(2) E szer vek or szá gos pa rancs no kai és he lyet te sei il -let mé nyét a mun kál ta tói jog kört gya kor ló elöl já ró ha tá roz -za meg az zal, hogy az il let mény a köz tiszt vi se lõi il let -mény alap hu szon öt szö rö sét nem ha lad hat ja meg.

(3) E szer vek te rü le ti szer ve i nek ve ze tõ je – ha tör vényvagy kor mány ren de let el té rõ en nem ren del ke zik – fõ osz -tály ve ze tõi, a szer ve ze ti egy sé gek ve ze tõ je fõ osz tály ve ze -tõ- he lyet te si vagy osz tály ve ze tõi, a he lyi szer vek ve ze tõ jefõ osz tály ve ze tõi, fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si vagy osz tály -ve ze tõi, a szer ve ze ti egy sé gek ve ze tõ je osz tály ve ze tõi be -osz tá si il let mény re jo go sult.”

4. § (1) A Ma gyar Hon véd ség hi va tá sos és szer zõ dé sesál lo má nyú ka to ná i nak jog ál lá sá ról szóló 2001. évi XCV.tör vény (a to váb bi ak ban: Hjt.) 59. § (1) be kez dés fel ve ze tõ szö ve ge, va la mint c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke -zés lép:

„Az ál lo mány tag já nak szol gá la ti vi szo nya – az (5) be -kez dés ben fog lalt kor lá to zás fi gye lem be vé te lé vel – fel -men tés sel ak kor szün tet he tõ meg, ha”

„c) szol gá la ti nyug el lá tás ra szer zett jo go sult sá got;”

(2) A Hjt. 59. § (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép:

„(5) Ha a (2) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott al -kal mat lan ság egész sé gi, pszi chi kai ok kö vet kez mé nye, azál lo mány tag ja ak kor ment he tõ fel, ha

a) ál la po tá nak meg fe le lõ más be tölt he tõ be osz tás aHon véd ség nél szá má ra nem biz to sít ha tó,

b) a fel aján lott má sik, ál la po tá nak meg fe le lõ be osz tásta hi va tá sos ál lo mány tag ja vissza uta sít ja, vagy

c) rok kant sá gi, bal ese ti rok kant sá gi nyug el lá tás ra jo -go sult sá got szer zett.”

(3) A Hjt. 60. § (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép:

„(2) A hi va tá sos ál lo mány tag ja a mun ka vég zé si kö te le -zett ség aló li men te sí tés ide jé re járó tá vol lé ti díj ra ha von taegyen lõ rész le tek ben jo go sult.”

(4) A Hjt. 67. §-a a kö vet ke zõ új (8) be kez dés sel egé szül ki:

„(8) Ha a hi va tá sos ál lo mány tag ja a mun ka vég zé si kö -te le zett ség aló li men te sí tés ide je alatt bár mely költ ség ve -té si szerv vel vagy költ ség ve té si szerv leg alább több sé gibe fo lyá sa alatt álló bár mely gaz dál ko dó szer ve zet tel tel jesvagy rész mun ka idõs jog vi szonyt lé te sít,

a) ezt a tényt a ko ráb ban mun kál ta tói jog kört gya kor lóelöl já ró nak ha la dék ta la nul kö te les írás ban be je len te ni,

b) a fel men té si idõ bõl hát ra le võ idõ te kin te té ben tá vol -lé ti díj ra nem jo go sult,


(5) A Hjt. a kö vet ke zõ új 109/A. §-sal egé szül ki:„109/A. § A Hon véd Ve zér kar fõ nö ke és a ka to nai nem -

zet biz ton sá gi szol gá la tok fõ igaz ga tói, va la mint he lyet te -

se ik il let mé nyét a mun kál ta tói jog kört gya kor ló elöl já róha tá roz za meg az zal, hogy az il let mény a köz tiszt vi se lõi il -let mény alap hu szon öt szö rö sét nem ha lad hat ja meg.”

5. § A Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII.tör vény 193/T. § (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép, egy ide jû leg a § a kö vet ke zõ új (4)–(5) be kez -dé sek kel egé szül ki:

„(3) Az e fe je zet alap ján fog lal koz ta tott mun ka vál la lókese té ben al kal maz ni kell a Ktv. 14/A. §-ában fog lal ta kat.

(4) A mun kál ta tó mû kö dé sé vel össze füg gõ ok ból tör té -nõ fel mon dás ese tén a mun ka vál la ló a 97. § (2) be kez dé sé -ben fog lal tak tól el té rõ en:

a) a mun ka vég zé si kö te le zett ség aló li men te sí tés ide jé -re járó át lag ke re set re ha von ta egyen lõ rész let ben jo go sult,

b) a vég ki elé gí tést a fel men té si idõ utol só nap ján kellki fi zet ni.

(5) Ha a mun ka vál la ló a mun ka vég zé si kö te le zett ségaló li men te sí tés ide je alatt bár mely költ ség ve té si szerv velvagy költ ség ve té si szerv leg alább több sé gi be fo lyá sa alattálló bár mely gaz dál ko dó szer ve zet tel tel jes vagy rész mun -ka idõs jog vi szonyt lé te sít,


b) a fel mon dá si idõ bõl hát ra le võ idõ te kin te té ben át lag -ke re set re nem jo go sult,

c) vég ki elé gí tés re nem jo go sult, azon ban új jog vi szo -nyá ban a vég ki elé gí tés alap já ul szol gá ló idõ szak szá mí tá -sa so rán a fel mon dás sal meg szün te tett jog vi szony alap jánvég ki elé gí tés re jo go sí tó ide jét is szá mí tás ba kell ven ni.”

6. § A Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mi á ról szóló 1994.évi XL. tör vény 18. §-a a kö vet ke zõ új (3) be kez dés selegé szül ki:

„(3) A fõ tit kár il let mé nye nyelv pót lék nél kül a köz tiszt -vi se lõi il let mény alap 25,8-szo ro sa, a fõ tit kár he lyet tes il -let mé nye nyelv pót lék nél kül a köz tiszt vi se lõi il let mény -alap 19,35-szö rö se. A fõ tit kár és a fõ tit kár he lyet tes il let -mé nyét az Aka dé mia el nö ke leg fel jebb 30%-kal meg emel -he ti. A fõ tit kár és a fõ tit kár he lyet tes egyéb jut ta tá sa it azAka dé mia el nö ke ál la pít ja meg.”

7. § (1) E tör vény – a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki -vé te lek kel – a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba.

(2) E tör vény 1. § (1)–(6) be kez dé se, 2. §-a, 3. §(1)–(5) be kez dé se, 4. § (1)–(4) be kez dé se és 5. §-a 2007.ja nu ár 1-jén lép ha tály ba.

(3) A Ktv. e tör vény 1. § (3) be kez dé sé vel meg ál la pí tott18. § (4) be kez dé sé nek, 1. § (4) be kez dé sé vel meg ál la pí -tott 19. § (7) be kez dé sé nek, 1. § (5) be kez dé sé vel meg ál la -pí tott 19. § (9) be kez dé sé nek, a Kjt. e tör vény 2. § (2) be -kez dé sé vel meg ál la pí tott 37. § (12) be kez dé sé nek, 2. §(3) be kez dé sé vel meg ál la pí tott 37/A. § (2) be kez dé sé nek,a Hszt. e tör vény 3. § (4) be kez dé sé vel meg ál la pí tott 63. §(5) be kez dé sé nek, 3. § (5) be kez dé sé vel meg ál la pí tott63. § (7) be kez dé sé nek, a Hjt. e tör vény 4. § (3) be kez dé sé -


vel meg ál la pí tott 60. § (2) be kez dé sé nek, 4. § (4) be kez dé -sé vel meg ál la pí tott 67. § (8) be kez dé sé nek, va la mint azMt. e tör vény 5. §-ával meg ál la pí tott 193/T. § (4)–(5) be -kez dé sé nek ren del ke zé se it a 2007. ja nu ár 1-jét kö ve tõ enkö zölt fel men té sek re, il let ve fel mon dá sok ra kell al kal -maz ni.

(4) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyátvesz ti a Ktv. 34. § (8)–(9) be kez dé se, 61. § (2) be kez dé seés 64. § (4) be kez dé se.

(5) 2007. ja nu ár 1-jén ha tá lyát vesz ti a Ktv. 17. § (4) be -kez dé se, 20/A. § (1) be kez dé sé ben a „– fel té ve, hogy a17. § (4) be kez dé se sze rin ti mun ka kör-fel aján lás nem ve -zet ered mény re –” szö veg rész, 20/A. § (5) be kez désb) pont ja, 31. § (6) és (8) be kez dé sé ben a „vég zett sé gé nek,kép zett sé gé nek meg fe le lõ má sik ve ze tõi vagy en nek hi á -nyá ban” szö veg ré szek, a Kjt. 30. § (3) be kez dé se, 37. §(10) be kez dé sé ben az „– el té rõ meg ál la po dás hi á nyá ban –”szö veg rész, a Hszt. 56. § (3) be kez dé se, 245/D. § (2) be -kez dé sé ben a „vég zett sé gé nek, kép zett sé gé nek és” szö -veg rész, va la mint a Hjt. 59. § (3) be kez dé se.

(6) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Ktv.11/A. § (4) be kez dé sé ben az „öt” szö veg rész he lyé be a„nyolc” szö veg, 11/A. § (5) be kez dés a) pont já ban az„a mi nisz ter el nök ka bi net fõ nö ke” szö veg rész he lyé be az„a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter” szö veg,30/A. § (1) be kez dé sé ben a „15%-át” szö veg rész he lyé be a „20%-át” szö veg, 30/A. § (2) be kez dé sé ben a „leg alábbhá rom éves köz igaz ga tá si” szö veg rész he lyé be a „szak -mai” szö veg, va la mint a „leg alább 10 éves köz igaz ga tá si”szö veg rész he lyé be a „szak mai” szö veg, 43. § (4) be kez dé -sé ben az „a 34. § (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott tel je sít -mény ér té ke lés tõl füg gõ en” szö veg rész he lyé be a „szak -mai mun ká ja ér té ke lé se alap ján” szö veg lép.

(7) 2007. ja nu ár 1-jén a Ktv. 19. § (6) be kez dé sé ben a„17. § (4)–(5) be kez dé se” szö veg rész he lyé be a „17. §(5) be kez dé se” szö veg, a Kjt. 23. § (5) és (7) be kez dé se i -ben, va la mint 30. § (6) be kez dé sé ben az „a vég zett sé gé -nek, il let ve ké pe sí té sé nek meg fe le lõ” szö veg ré szek he lyé -be a „más” szö ve gek, a Hszt. 63. § (4) be kez dé sé ben a „(3)vagy (5) be kez dé se” szö veg rész he lyé be az „(5) be kez désb) pont ja” szö veg lép.

(8) E tör vény ha tály ba lé pé sé tõl szá mí tott egy évig aKtv. 30/A. § (2) be kez dé sét az zal az el té rés sel kell al kal -maz ni, hogy szak mai ta nács adói és szak mai fõ ta nács adóicím köz igaz ga tá si vagy jogi szak vizs gá val nem ren del ke -zõ köz tiszt vi se lõ nek is ado má nyoz ha tó, az zal a fel té tel lel,hogy a szak vizs gát az ado má nyo zás tól szá mí tott egy évenbe lül le kell ten nie. E kö te le zett ség tel je sí té sé nek el mu -lasz tá sa miatt a szak mai ta nács adói vagy fõ ta nács adói címa tör vény ere jé nél fog va meg szû nik. A ha tár idõ be nemszá mít ha tók be a Ktv. 25. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro -zott idõ tar ta mok.


A Kormány155/2006. (VII. 26.) Korm.

rendeleteMagyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult

rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területeinezen év elsõ hónapjaiban bekövetkezett

jelentõs belvíz miatt keletkezett károk enyhítésérõl

A Kor mány Ma gyar or szág fo lyó in 2006 ta va szán ki ala -kult rend kí vü li ár víz, va la mint az or szág egyes te rü le te inezen év elsõ hó nap ja i ban be kö vet ke zett je len tõs bel víz miatt ke let ke zett ká rok eny hí té se ér de ké ben a kö vet ke zõ -ket ren de li el:

Magántulajdonban lévõ lakóingatlanokhelyreállításának elõsegítése

1. §

(1) A köz pon ti költ ség ve tés tá mo ga tást nyújt a 2006 ta -va szán ki ala kult rend kí vü li ár víz, va la mint az or szágegyes te rü le te in ezen év elsõ hó nap ja i ban be kö vet ke zettje len tõs bel víz kö vet kez té ben ká ro so dott ma gán tu laj don -ban lévõ la kó in gat la nok hely re ál lí tá sá nak, vagy a 2. §(2) be kez dé se ese té ben hasz nált la kó in gat lan vá sár lá sá -nak, vagy új la kó in gat lan épí té sé nek elõ se gí té se ér de ké -ben. A tá mo ga tás cél ja az ár-, il let ve bel víz miatt ká ro so -dott (2006. jú ni us 14-ig fel mért) la kó in gat la nok ban a kár -ese mény idõ pont já ban élet vi tel sze rû en lakó, arra rá szo ru -ló ká ro sult tu laj do nos vagy ha szon él ve zõ lak ha tá si fel té te -le i nek biz to sí tá sa.

(2) A tá mo ga tás fel té te le, hogya) a ká ro so dott in gat lan la kás cél já ra lé te sí tett és az

ingatlan-nyilvántartásban la kó ház vagy la kás meg ne ve -zés sel nyil ván tar tott, vagy ilyen ként fel tün te tés re váró ingatlan [ki vé ve a (4) be kez dés ben fog lal ta kat];

b) a ká ro so dott in gat lan épí té si en ge déllyel épült vagyfenn ma ra dá si en ge déllyel ren del ke zik, il let ve vé lel mez he -tõ, hogy épí té se és hasz ná lat ba vé te le meg fe lelt az ak korha tá lyos jog sza bá lyok nak;

c) az in gat lan a kár ese mény ide jén a tu laj do nos vagyha szon él ve zõ ál tal – a te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ jeál tal iga zol tan – élet vi tel sze rû en la kott volt, fel té ve, hogya tu laj do nos vagy a ha szon él ve zõ lak cí me a ká ro so dott ingatlan cí mé re van be je lent ve;

d) a kár a Ma gyar or szág fo lyó in 2006 ta va szán ki ala -kult rend kí vü li ár víz zel, vagy az or szág egyes te rü le te inezen év elsõ hó nap ja i ban be kö vet ke zett je len tõs bel víz zelössze füg gés ben ke let ke zett és a te le pü lé si ön kor mány zat2006. jú ni us 14-ig fel mér te;

e) a tu laj do nos nyi lat ko zik ar ról, hogy az in gat lan ra akár ke let ke zé sé nek idõ pont já ban volt-e ér vé nyes biz to sí tá -sa, il let ve a Wes se lé nyi Mik lós Ár- és Bel víz vé del mi Kár -


ta la ní tá si Alap pal (a to váb bi ak ban: WMA) kö tött ér vé nyes szer zõ dé se, to váb bá ar ról, hogy ezek ré vén mi lyen össze -gû kár té rí tés ben ré sze sül, és mek ko ra a biz to sí tá si ön részössze ge. A ká ro sult kö te les az ön kor mány zat felé a biz to -sí tó tól szár ma zó iga zo lást be nyúj ta ni.

(3) A (2) be kez dés c) pont já ban fog lalt fel té tel alól men -te sül het az a tu laj do nos, il let ve ha szon él ve zõ, aki va la -mely át me ne ti ok miatt nem lak ta élet vi tel sze rû en a ká ro -so dott in gat lant a kár ese mény idõ pont já ban (pl. át me ne ti -leg szol gá la ti la kás ban la kik, tar tós kór há zi ke ze lés vagyutó gon do zás alatt áll).

(4) A tá mo ga tás ki ter jed het azok ra a nem la kás cél já raszol gá ló la kó in gat la nok ra (üdü lõ re, nya ra ló épü le tek re),ame lyek épí té si en ge déllyel épül tek, vagy fenn ma ra dá sien ge déllyel ren del kez nek, il let ve vé lel mez he tõ, hogy épí -té sük és hasz ná lat ba vé te lük meg fe lelt az ak kor ha tá lyosjog sza bá lyok nak, to váb bá az in gat lan tu laj do no sa (ha -szon él ve zõ je) az in gat lant a kár ese ményt meg elõ zõ en iski zá ró la gos jel leg gel – iga zol tan – élet vi tel sze rû en lak ta,lak ha tá sa más mó don nem meg old ha tó, be je len tett lak cí -me a nem la kás cél já ra szol gá ló in gat lan, és a kár más mó -don (biz to sí tás, WMA) nem té rül meg.

(5) A tá mo ga tás for rá sá ul a Ma gyar Köz tár sa ság2006. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2005. évi CLIII. tör vény1. szá mú mel lék le té nek IX. He lyi ön kor mány za tok tá mo -ga tá si fe je ze tén be lül a 12. „Tá mo ga tás rend kí vü li idõ já rás miatt ke let ke zett la kos sá gi ká rok eny hí té sé re” cí men biz -to sí tott ke ret összeg szol gál.

2. §

(1) A te le pü lés tá mo ga tá si ke ret össze gé nek meg ál la pí -tá sa az e ren de let ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en el vég zettkár fel mé rés so rán jel zett be csült költ sé gek alap ján tör té nik az aláb bi ak sze rint:

a) biz to sí tás sal vagy WMA szer zõ dés sel nem ren del -ke zõ, hely re ál lít ha tó la kó in gat la nok ese tén a fel mért hely -re ál lí tá si költ ség 40%-a;

b) biz to sí tás sal vagy WMA szer zõ dés sel nem ren del -ke zõ, nem hely re ál lít ha tó la kó in gat la nok ese tén a fel mértúj já épí té si, vá sár lá si összeg 50%-a;

c) biz to sí tás sal vagy WMA szer zõ dés sel ren del ke zõ lakóingatlanok ese tén a fel mért hely re ál lí tá si, új já épí té si,vá sár lá si összeg 70%-a.

(2) A tá mo ga tás a ká ro so dott la kó in gat la nok ár- és bel -vi zet meg elõ zõ mû sza ki tar ta lom és kom fort fo ko zat sze -rin ti hely re ál lí tá sát szol gál ja. Hasz nált la kó in gat lan vá sár -lá sá ra, vagy új la kó in gat lan épí té sé re ki zá ró lag ab ban azeset ben nyújt ha tó tá mo ga tás, ha a ká ro so dott in gat lant iga -zol tan – sta ti kai ok ból vagy ár víz vé del mi ér dek miatt –nem le het hely re ál lí ta ni, il let ve az in gat lan hely re ál lí tá sakölt sé ge sebb, mint egy ha son ló tu laj don sá gú la kó in gat lanhe lyi for gal mi ér té ke.

3. §

(1) Az egyes ká ro sul tak tá mo ga tá sá val, a te le pü lé si ke -ret összeg el osz tá sá val kap cso la tos fel ada to kat a jegy zõlát ja el, mely nek so rán fi gye lem be kell ven ni:

a) a ká ro sul tak egye di szo ci á lis hely ze tét és rá szo rult -sá gát, il let ve ön ere jét, va la mint a he lyi szo ci á lis el lá tá so -kat sza bá lyo zó ren de let vo nat ko zó ren del ke zé se it;

b) az 1. § (2) be kez dé sé ben fel so rolt szem pon to kat;

c) azt, hogy a tá mo ga tás el sõ sor ban a ká ro so dott in gat -lan ár-, il let ve bel vi zet meg elõ zõ mû sza ki tar ta lom éskom fort fo ko zat sze rin ti hely re ál lí tá sá hoz hasz nál ha tó fel.Amennyi ben a ká ro so dott in gat lant a 2. § (2) be kez dé sé -ben meg je lölt ok miatt nem le het hely re ál lí ta ni, úgy a támogatás új la kás épí té sé re, hasz nált la kás vá sár lá sá ra isfel hasz nál ha tó;

d) azt, hogy a tá mo ga tás ki zá ró lag a hely re ál lí tá si, új já -épí té si, vá sár lá si költ ség biz to sí tás sal, WMA kár ta la ní tás -sal nem fe de zett (az ön rész fi gye lem be vé te le után fenn ma -ra dó) ré szé re nyújt ha tó.

(2) Amennyi ben a tu laj do nos nem ren del ke zett biz to sí -tás sal, il let ve WMA-val kö tött szer zõ dés sel, és a 2. §(2) be kez dé sé ben meg je lölt ok miatt nem hely re ál lít ha tóla kó in gat lan ese té ben 2 000 000 fo rin tot meg nem ha la dóér ték ben vá sá rol hasz nált la kást, úgy 100%-os tá mo ga tásis biz to sít ha tó.

(3) Az egyes ká ro sul tak nak járó tá mo ga tá si összeg meg -ál la pí tá sá nál a 2. § (1) be kez dé sé ben fog lalt tá mo ga tá siszá za lé ko kat kell irány adó nak te kin te ni, mely tõl e §(1)–(2) be kez dé sé ben fog lal tak alap ján le het el tér ni.

(4) Ha a tu laj do nos hasz nált la kást vá sá rol, vagy a ká ro -so dott in gat lan tól el té rõ he lyen új la kást épít, és a neki járótá mo ga tás és a vissza ma ra dó in gat lan ér té ke együt te senmeg ha lad ná a ká ro so dott in gat lan nak a kár ese mény elõt tiér té két, ak kor a tu laj do nos vá lasz tá sa sze rint

a) a vissza ma ra dó in gat lant vagy in gat la no kat (te lek ésfel épít mény) az il le té kes te le pü lé si ön kor mány zat ré szé rein gye nes tu laj don szer zés cél já ból kö te les fel aján la ni, vagy

b) a tá mo ga tá si össze get a vissza ma ra dó in gat lan for -gal mi ér té ké re te kin tet tel ará nyo san csök ken te ni kell.

(5) Amennyi ben az ön kor mány zat az in gat lant a (4) be -kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott eset ben nem fo gad jael, az in gye ne sen ál la mi tu laj don ba ke rül.

(6) Az ér ték kö ve tõ biz to sí tás sal nem ren del ke zõ, il let vea WMA-hoz nem csat la ko zott ká ro sult ma gán sze mély akkor ré sze sül het tá mo ga tás ban, ha vál lal ja, hogy a hely -re ál lí tott, új já épí tett vagy vá sá rolt in gat la ná ra olyan ha tá -ro zat lan tar ta mú la kás biz to sí tá si szer zõ dést köt, amely tar -tal maz za az ár- és bel ví zi ká rok fe de ze tét, és a ma gán sze -mély vál lal ja a la kás biz to sí tás leg alább 10 éven ke resz tü lifenn tar tá sát, vagy csat la ko zik a WMA-hoz. Amennyi benkü lön jog sza bály sze rint a WMA-val nem köt he tõ szer zõ -


dés, a biz to sí tá si kö te le zett ség alól a ká ro sult ak kor men te -sül het, ha az adott te rü let re nem köt he tõ biz to sí tás egyikbiz to sí tó tár sa ság nál sem.

(7) A ká ro sult nak a biz to sí tá si, il let ve WMA szer zõ dés -kö tést leg ké sõbb 2006. ok tó ber 15-ig iga zol nia kell az ön -kor mány zat felé. Ezt kö ve tõ en a ká ro sult kö te les va la -mennyi, a szer zõ dés sel kap cso la tos vál to zás ról tá jé koz tat -ni az ön kor mány za tot. Az ön kor mány zat jo go sult a szer zõ -dés meg lé tét el len õriz ni.

(8) Amennyi ben nem tör té nik biz to sí tá si szer zõ dés kö -tés, il le tõ leg a WMA-hoz való csat la ko zás, vagy 10 évenbe lül az a ma gán sze mély fel mon dá sá ból, vagy a díj nem fizetésébõl ere dõ en meg szû nik, ak kor a tá mo ga tást az önkormányzat út ján idõ ará nyo san vissza kell fi zet ni a köz -pon ti költ ség ve tés ja vá ra.

(9) A hely re ál lí tott, új já épí tett, vá sá rolt in gat lan ra az állam ja vá ra 10 évre a tá mo ga tá si összeg ere jé ig jel zá log -jo got, il let ve el ide ge ní té si és ter he lé si ti lal mat kell be je -gyez tet ni, il let ve gon dos kod ni kell an nak in gat lan-nyil -ván tar tás ból tör té nõ tör lé sé rõl. A jel zá log jog, az el ide ge -ní té si és ter he lé si ti la lom be jegy zé sé vel, tör lé sé vel és érvényesítésével kap cso la tos jog nyi lat ko za tok meg té te lé -re az ál lam ne vé ben az ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té simi nisz ter jo go sult.

(10) Nem nyújt ha tó tá mo ga tása) a la kó in gat la non lévõ nem la kás cél já ra szol gá ló

épít mé nyek re (pl. gaz da sá gi épü le tek re, ga rázs ra, mû hely -re, ke rí tés re);

b) a nem la kás cél já ra szol gá ló egyéb épít mény re[pl. üdü lõ re – ide nem ért ve az 1. § (4) be kez dé sé ben fog -lal ta kat], il let ve a tu laj do nos vagy ha szon él ve zõ ál tal nemélet vi tel sze rû en la kott in gat lan ra (pl. bér la kás cél já rahasz no sí tott la kó in gat lan ra);

c) an nak a tu laj do nos nak, aki nek a lak cí me nem a ká ro -so dott in gat lan cí mé re van be je lent ve;

d) a lak ha tás té nyét nem be fo lyá so ló tisz ta sá gi, esz té ti -kai jel le gû ká rok ra;

e) a ká ro sult szán dé kos ma ga tar tá sa vagy bi zo nyít ha tófe le lõt len sé ge miatt ke let ke zett ká rok ra.

(11) Tá mo ga tás ra a ká ro so dott la kó in gat lan tu laj do no sa jo go sult, amennyi ben – a he lyi ön kor mány zat ré szé re adott nyi lat ko za ta alap ján – neki, az in gat lant élet vi tel sze rû enlakó ha szon él ve zõ nek vagy vele kö zös ház tar tás ban élõkö ze li hoz zá tar to zó já nak nincs egyéb la kó in gat lan a tu laj -do ná ban.

(12) A tá mo ga tá si meg ál la po dás meg kö té sé re a ká ro -sult tal – a he lyi ön kor mány za tok és szer ve ik, a köz tár sa sá -gi meg bí zot tak, va la mint egyes cent rá lis alá ren delt sé gûszer vek fel adat- és ha tás kö re i rõl szóló 1991. évi XX. tör -vény 139. §-a (1) be kez dé sé nek d) pont já ban meg ál la pí tott jog kö ré ben el jár va – a pol gár mes ter jo go sult.

(13) A tá mo ga tás fo lyó sí tá sá nak rész le te it, fel té te le it, arész el szá mo lá sok tel je sí té sét a tá mo ga tá si meg ál la po dás -ban kell rög zí te ni.

4. §

(1) A la ko sok tá mo ga tá sá hoz szük sé ges te le pü lé si keretösszeget a te le pü lé si jegy zõ 2006. au gusz tus 15-igigé nyel he ti az il le té kes me gyei új já épí té si bi zott ság út ján.A me gyei új já épí té si bi zott ság fe lül vizs gál ja az ön kor -mány za tok igé nyét, és a te le pü lé si ke ret össze gek re vo nat -ko zó ja vas la tát 2006. au gusz tus 31-ig to váb bít ja az ön kor -mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter nek.

(2) A te le pü lé si ke ret összeg rõl az ön kor mány za ti és területfejlesztési mi nisz ter 2006. szep tem ber 15-ig dönt,majd gon dos ko dik a tá mo ga tás utal vá nyo zá sá ról.

(3) Ki vé te les eset ben, ha a me gye va la mely te le pü lé sénma rad vány kép zõ dik, a me gyei új já épí té si bi zott ság ja vas -la tá ra az ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter engedélyével a ma rad vány más te le pü lés re is át cso por to -sít ha tó.

5. §

(1) Az 1. § (1) be kez dés sze rin ti tá mo ga tás vissza nemté rí ten dõ ál la mi tá mo ga tás, amely nek fo lyó sí tá sa az ön -kor mány zat út ján tör té nik.

(2) Az ön kor mány zat a te le pü lés ré szé re meg ítélt ke ret -összeg ter hé re az e ren de let ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ enel vég zett kár fel mé rés so rán az ál ta la meg bí zott, az ön kor -mány zat tal fog lal koz ta tá si jog vi szony ban nem álló mû sza -ki szak em ber meg bí zá sá nak – a szak em ber ál tal szám lá valiga zolt – költ sé ge i re ká ro so dott in gat la non ként leg fel jebbbrut tó 5000 fo rin tot for dít hat.

(3) Amennyi ben a me gyei új já épí té si bi zott ság a 4. §(1) be kez dé se sze rin ti fe lül vizs gá lat so rán úgy íté li meg,hogy az e § (2) be kez dé se sze rin ti kár fel mé rést fe lül vizs -gál ja, úgy e fel adat el vég zé sé re az ön kor mány zat tal, il let -ve a me gyei te rü let fej lesz té si ta náccsal fog lal koz ta tá sijog vi szony ban nem álló mû sza ki szak em bert bíz hat meg.A szak em ber meg bí zá sá nak – a szak em ber ál tal szám lá valiga zolt – költ sé ge i re az ön kor mány zat a me gyei új já épí té si bi zott ság iga zo lá sa alap ján a te le pü lé si ke ret össze gen fe lül ká ro sult in gat la non ként leg fel jebb 5000 fo rin tot igé nyel -het.

6. §

(1) A jegy zõ a tá mo ga tott ká ro sul tak ról kö te les nyil ván -tar tást ve zet ni, amely nek tar tal maz nia kell:

a) a tá mo ga tott tu laj do nos ada ta it;

b) a lak cím re és az élet vi tel sze rû ott la kás ra vo nat ko zóiga zo lá so kat;

c) a ká ro so dott in gat lan cí mét;


d) azt, hogy a tá mo ga tás hely re ál lí tást, új já épí tést vagyhasz nált la kás vá sár lá sát szol gál ja;

e) a tá mo ga tást meg ál la pí tó ha tá ro zat szá mát;f) a tá mo ga tás össze gét;g) a ki fi ze té sek idõ pont ját, és az azok ról szóló bi zony -

la to kat;h) a 3. § (6) be kez dé se sze rin ti ese tek ben a meg kö tött

biz to sí tás ra vagy WMA szer zõ dés re vo nat ko zó ada to kat.

(2) Hely re ál lí tás vagy új já épí tés ese tén a jegy zõ a tá mo -ga tá si összeg rész le te i nek ki fi ze té sét meg elõ zõ en, vagyazt kö ve tõ en jegy zõ könyv ben iga zol ja a ki vi te le zé si mun -ká la tok el vég zé sét.

(3) A vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás ban ré sze sült ma -gán sze mély a tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ról a hely re ál lí tá si,új já épí té si mun ká la tok be fe je zé sét, il le tõ leg hasz nált la kás vá sár lá sa ese tén a vé tel ár ki egyen lí té sét kö ve tõ 30 na ponbe lül, de leg ké sõbb 2007. ok tó ber 31-ig hi te les szám lák,vagy hasz nált la kás vá sár lá sa ese tén a hi te les adás vé te liszer zõ dés alap ján szá mol el a jegy zõ nek.

(4) A pol gár mes te ri hi va tal ügy in té zõ je a hely szí nen ellenõrzi a ki vi te le zést, és ar ról jegy zõ köny vet vesz fel.

(5) Amennyi ben a ká ro sult a (3) be kez dés ben meg ha tá -ro zott ha tár idõ ig nem szá mol el az ön kor mány zat felé,vagy a pol gár mes te ri hi va tal ügy in té zõ je a hely szí ni el len -õr zés so rán jog ta lan igény be vé telt ál la pít meg, úgy a ká ro -sult nak a tá mo ga tást vagy an nak jog ta la nul igény be vett részét vissza kell fi zet nie az ön kor mány za ti költ ség ve tésja vá ra.

(6) A jegy zõ – a (2) be kez dés ben fog lal ta kon túl – a tá -mo ga tás fel hasz ná lá sá ról 2006. de cem ber 15-ig, il let ve– a 2007. évre át hú zó dó hely re ál lí tá si mun ká la tok stb. ese -tén – 2007. no vem ber 30-ig tá mo ga tot tan kén ti té te les elszámolást nyújt be a me gyei új já épí té si bi zott ság nak.

(7) A te le pü lé si ke ret összeg fel hasz ná lá sá nak jog sze rû -sé gét az il le té kes me gyei új já épí té si bi zott ság vizs gál ja.

(8) A tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ra egye bek ben az ál lam -ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény ren del ke -zé se it kell al kal maz ni.

Az önkormányzatok tulajdonában lévõ ingatlanokhelyreállításának elõsegítése

7. §

Az ön kor mány za ti tu laj don ban lévõ in gat la no kat súj tó– az ön kor mány za ti kö te le zõ fel adat el lá tá sát, il let ve a helyi tö meg köz le ke dés biz ton sá gát ve szé lyez te tõ – ká rokeny hí té se a de cent ra li zált he lyi ön kor mány za ti fej lesz té sitá mo ga tá si prog ra mok elõ irány za tai, va la mint a vis ma i ortar ta lék fel hasz ná lá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szóló295/2005. (XII. 23.) Korm. ren de let alap ján tör té nik.

Az önkormányzatok, magánszemélyekés gazdálkodó szervezetek által a hitelintézetektõl

igénybe vehetõ kedvezményes hitel

8. §

(1) A 2006 ta va szán ki ala kult rend kí vü li ár víz miatt elemi kárt szen ve dett tér sé gek ben az ön kor mány za tok,ma gán sze mé lyek és gaz dál ko dó szer ve ze tek ré szé re a kárkö vet kez mé nye i nek fel szá mo lá sát szol gá ló be ru há zá sok -hoz a Ma gyar Fej lesz té si Bank Rt. (a to váb bi ak ban:MFB Rt.) ked vez mé nyes hi telt biz to sít.

(2) A ked vez mé nyes hi tel igény lé sé nek fel té te lei:a) a ká ro so dott in gat lan (a köz utak ki vé te lé vel) épí té si

en ge déllyel épült, vagy fenn ma ra dá si en ge déllyel ren del -ke zik, és/vagy az in gat lan-nyil ván tar tás ban sze re pel;

b) a kár a Ma gyar or szág fo lyó in 2006 ta va szán ki ala -kult rend kí vü li ár víz zel össze füg gés ben ke let ke zett, mely -rõl az in gat lan he lye sze rin ti jegy zõ, il let ve – nem hely re -ál lít ha tó in gat la nok ese té ben – az el sõ fo kú épí tés ügyi ha -tó ság iga zo lást ad ki;

c) a hi tel ké rel met az in gat lan tu laj do no sa/tu laj do no sainyújt hat ja/ják be, aki/amely nyi lat ko zik ar ról, hogy az ingatlanra a kár ke let ke zé sé nek idõ pont já ban volt-e ér vé -nyes biz to sí tá sa, a WMA-val kö tött ér vé nyes szer zõ dé se,il let ve a ká ro so dott in gat lan hely re ál lí tá sá hoz ré sze sült-eköz pon ti költ ség ve té si tá mo ga tás ban;

d) gaz dál ko dó szer ve ze tek és ön kor mány za tok ese tén,amennyi ben a ked vez mé nyes hi tel bõl a meg sem mi sült tár -gyi esz köz pót lá sá ra, hely re ál lí tá sá ra ke rül sor, ak kor a hitelfelvételre az esz köz tu laj do no sa jo go sult, aki ezt aszám vi tel rõl szóló 2000. évi C. tör vény (a to váb bi ak ban:Szám vi te li tör vény) sze rin ti nyil ván tar tás sal iga zol ja;

e) amennyi ben a tu laj do nos ren del ke zik a c) pont sze -rin ti biz to sí tás sal, szer zõ dés sel, il let ve a köz pon ti költ ség -ve tés bõl a ká ro so dott in gat lan hely re ál lí tá sá hoz, új já épí té -sé hez vagy új la kás vá sár lá sá hoz köz pon ti költ ség ve té sitá mo ga tás ban ré sze sült, úgy vál lal ja, hogy a ked vez mé -nyes hi telt nyúj tó pénz in té ze tet a hi tel ké re lem be nyúj tá sá -val egy ide jû leg – amennyi ben a kár más for rás ból valómeg té rü lé sé rõl ké sõbb sze rez tu do mást, úgy an nak kéz -hez vé te lé tõl szá mí tott öt na pon be lül – tá jé koz tat ja a biz to -sí tá si/kár ta la ní tá si szer zõ dés, il let ve a köz pon ti költ ség ve -té si tá mo ga tás ke re té ben meg té rü lõ kár össze gé rõl.

(3) A (2) be kez dés ben fog lal ta kon túl az MFB Rt. a hi tel igény lé sé hez to váb bi fel té te le ket ha tá roz hat meg.

(4) Hi tel fel vé tel re nem jo go sult az a ma gán sze mély, akia) az ár víz miatt ele mi kár súj tot ta in gat lan ra vonat -

kozó tu laj do no si jog gal nem ren del ke zik;b) le járt ese dé kes sé gû adó vagy adók mód já ra be hajt -

ha tó köz tar to zás sal ren del ke zik, ki vé ve, ha az adó ha tó ságszá má ra fi ze té si ha lasz tást vagy rész let fi ze tést en ge dé lye -zett;

c) hi tel szer zõ dés bõl vagy bank ga ran cia-szer zõ dés bõlere dõ, le járt tar to zás sal ren del ke zik;


d) olyan in gat lant kí ván a ked vez mé nyes hi tel bõl hely -re ál lí ta ni, új já épí te ni, vagy vá sá rol ni, amely nek a tu laj do -ni lap ján vég re haj tás vagy bí ró sá gi íté le ten ala pu ló tu laj -do ni kor lá to zás, ár ve rés ki tû zé se, bár mi lyen zár lat, ki sa já -tí tá si el já rás meg in dí tá sa, tu laj do ni jog fenn tar tás sal tör té -nõ el adá sá nak té nye, per fel jegy zés sze re pel, vissza vá sár -lá si vagy vé te li jog gal ter helt;

e) olyan in gat lant kí ván a ked vez mé nyes hi tel bõl hely -re ál lí ta ni, új já épí te ni, vagy vá sá rol ni, amely in gat lan te -kin te té ben a 11. § (2) be kez dé sé ben rög zí tett fel té tel tel je -sí té se nem biz to sít ha tó.

(5) Hi tel fel vé tel re nem jo go sult az a gaz dál ko dó szer ve -zet, amely

a) az ár víz miatt kárt szen ve dett in gat lan ra vo nat ko zótu laj don jog gal nem ren del ke zik;

b) cég nyil ván tar tás ban, il let ve az zal azo nos ren del te té -sû ha tó sá gi nyil ván tar tás ban nem sze re pel;

c) le járt ese dé kes sé gû adó vagy adók mód já ra be hajt -ha tó köz tar to zás sal ren del ke zik, ki vé ve, ha az adó ha tó ságszá má ra fi ze té si ha lasz tást vagy rész let fi ze tést en ge dé lye -zett;

d) hi tel szer zõ dés bõl vagy bank ga ran cia-szer zõ dés bõlere dõ, le járt tar to zá sa áll fenn;

e) csõd-, fel szá mo lá si, vég el szá mo lá si el já rás alatt áll,il le tõ leg el le ne vég re haj tá si el já rás van fo lya mat ban;

f) olyan in gat lant kí ván a ked vez mé nyes hi tel bõl hely -re ál lí ta ni, új já épí te ni, vagy vá sá rol ni, amely nek a tu laj do -ni lap ján vég re haj tás, bí ró sá gi íté le ten ala pu ló tu laj do nikor lá to zás, ár ve rés ki tû zé se, bár mi lyen zár lat, ki sa já tí tá siel já rás meg in dí tá sa, tu laj do ni jog fenn tar tás sal tör té nõ eladásának té nye, per fel jegy zés sze re pel, vissza vá sár lá sivagy vé te li jog gal ter helt;

g) olyan in gat lant kí ván a ked vez mé nyes hi tel bõl hely -re ál lí ta ni, új já épí te ni, vagy vá sá rol ni, amely in gat lan tekintetében a 11. § (2) be kez dé sé ben rög zí tett fel té tel tel -je sí té se nem biz to sít ha tó.

(6) Hi tel fel vé tel re nem jo go sult az az ön kor mány zat,amely

a) az ár víz miatt kárt szen ve dett in gat lan ra vo nat ko zótu laj don jog gal nem ren del ke zik;

b) le járt ese dé kes sé gû adó vagy adók mód já ra be hajt -ha tó köz tar to zás sal ren del ke zik, ki vé ve, ha az adó ha tó ságszá má ra fi ze té si ha lasz tást vagy rész let fi ze tést en ge dé lye -zett;

c) hi tel szer zõ dés bõl vagy bank ga ran cia-szer zõ dés bõlere dõ, le járt tar to zá sa áll fenn;

d) olyan in gat lant kí ván a ked vez mé nyes hi tel bõl hely -re ál lí ta ni, új já épí te ni, vagy vá sá rol ni, amely nek a tu laj do -ni lap ján vég re haj tás, bí ró sá gi íté le ten ala pu ló tu laj do nikor lá to zás, ár ve rés ki tû zé se, bár mi lyen zár lat, ki sa já tí tá siel já rás meg in dí tá sa, tu laj do ni jog fenn tar tás sal tör té nõ eladásának té nye, per fel jegy zés sze re pel, vissza vá sár lá sivagy vé te li jog gal ter helt;

e) olyan in gat lant kí ván a hi tel bõl hely re ál lí ta ni, új já -épí te ni, vagy vá sá rol ni, amely in gat lan te kin te té ben a 11. §

(2) be kez dé sé ben rög zí tett fel té tel tel je sí té se – köz utak kivételével – nem biz to sít ha tó.

(7) A ked vez mé nyes hi telt ki zá ró lag a (2) be kez dése) pont ja sze rin ti biz to sí tás ból, kár ta la ní tás ból, az e ren de -let 1–6. §-ai alap ján igény be ve he tõ tá mo ga tá sok ból – ön -kor mány za ti tu laj don ban be kö vet ke zett ká rok ese tén a 7. § sze rin ti vis ma i or tá mo ga tá sok ból –, il let ve más for rá sok -ból meg nem té rü lõ mér ték ben, a 9. §-ban rész le te zett hitelcélokra le het igény be ven ni.

9. §

(1) A ked vez mé nyes hi tel – a meg je lölt ma xi má lisössze gek mel lett – az aláb bi fel té te lek kel ve he tõ igény be:

a) ma gán sze mé lyek ese té ben az igé nyel he tõ ked vez -mé nyes hi tel össze ge a kár fel mé ré si jegy zõ könyv sze rin tihely re ál lí tá si ér ték köz pon ti költ ség ve té si tá mo ga tás sal ésa biz to sí tás ból/kár ta la ní tás ból ka pott té rí tés sel csök ken tett össze ge, amely la kás vagy la kás nak mi nõ sü lõ la kó épü lethely re ál lí tá sa, új já épí té se vagy vá sár lá sa ese tén eset le ge -sen nö vel he tõ a kom fort fo ko zat ja ví tá sá hoz szük sé gesösszeg gel. A ked vez mé nyes hi tel össze ge nem le het nagyobb:

aa) a meg ron gá ló dott la kás és la kás nak mi nõ sü lõ lakóépület hely re ál lí tá sa ese tén 6 mil lió fo rint nál,

ab) meg sem mi sült la kás és la kás nak mi nõ sü lõ la kó -épü let új já épí té se, vagy he lyet te má sik la kás, la kó épü letvá sár lá sa ese tén 15 mil lió fo rint nál,

ac) üdü lõ hely re ál lí tá sa, új já épí té se vagy he lyet te másüdü lõ vá sár lá sa ese tén 6 mil lió fo rint nál,

ad) a nem la kás célú in gat lan hely re ál lí tá sa, új já épí té seese tén 3 mil lió fo rint nál;

b) gaz dál ko dó szer ve zet ese té ben:ba) az ár víz miatt ele mi kár kö vet kez té ben meg ron gá -

ló dott vagy meg sem mi sült, a gaz dál ko dó szer ve zet tu laj -do ná ban lévõ in gat lan hely re ál lí tá sá hoz, új já épí té sé hezvagy he lyet te má sik in gat lan vá sár lá sá hoz,

bb) a Szám vi te li tör vény sze rin ti, a gaz dál ko dó szer ve -zet nyil ván tar tá sai alap ján be azo no sít ha tó, meg sem mi sültgé pek, be ren de zé sek, fel sze re lé sek pót lá sá hoz;

c) ön kor mány za tok ese té ben:ca) az ár víz miatt ele mi kár kö vet kez té ben meg ron gá -

ló dott vagy meg sem mi sült, az ön kor mány zat tu laj do ná ban lévõ in gat lan hely re ál lí tá sá hoz, új já épí té sé hez vagy helyette má sik in gat lan vá sár lá sá hoz, és az ön kor mány zattu laj do ná ban lévõ meg ron gá ló dott köz mû vek, utak hely re -ál lí tá sá hoz, új já épí té sé hez,

cb) a Szám vi te li tör vény sze rin ti, az ön kor mány zatnyil ván tar tá sai alap ján be azo no sít ha tó, meg sem mi sült gépek, be ren de zé sek, fel sze re lé sek pót lá sá hoz.

(2) Ön kor mány za tok ese tén az igé nyel he tõ ked vez mé -nyes hi tel össze ge a kár fel mé ré si jegy zõ könyv sze rin tihely re ál lí tá si ér ték köz pon ti költ ség ve té si tá mo ga tás sal ésa biz to sí tás ból/kár ta la ní tás ból ka pott té rí tés sel csök ken tett


össze ge. Gaz dál ko dó szer ve ze tek ese tén az igé nyel he tõked vez mé nyes hi tel össze ge a kár összeg biz to sí tás ból kapott té rí tés sel csök ken tett össze ge.

(3) A ked vez mé nyes hi tel nem hasz nál ha tó fel kü lö nö -sen:

a) a kár meg elõ zés re, ár ví zi vé de ke zés re for dí tott ki -adá sok ra;

b) ÁFA fi nan szí ro zá sá ra, ki vé ve, ha a hi tel fel ve võÁFA vissza igény lé sé re nem jo go sult;

c) ál la mi tá mo ga tás elõ fi nan szí ro zá sá ra;d) más hi tel ki vál tá sá ra, üz let rész, rész vény vásárlá -

sára;e) el ma radt ha szon fi nan szí ro zá sá ra.

10. §

(1) A ked vez mé nyes hi tel igény be vé te lé re vo nat ko zóhi tel ké rel me ket fo lya ma to san, de leg ké sõbb 2006. de cem -ber 31-ig le het be nyúj ta ni.

(2) A ked vez mé nyes hi tel igény lé sé hez be kell nyúj ta niaz aláb bi do ku men tu mo kat:

a) iga zo lást, amely nek tar tal maz nia kell az aláb bi a kat:aa) az in gat lan mely fo lyón és mely idõ szak ban be kö -

vet ke zett rend kí vü li ár víz miatt ká ro so dott,ab) a ká ro so dott in gat lan hely re ál lí tá sá ra van-e le he tõ -

ség,ac) amennyi ben a ká ro so dott in gat lan hely re ál lí tá sá ra a

2. § (2) be kez dé sé ben meg je lölt ok miatt nincs le he tõ ség,an nak rö vid in dok lá sát,

ad) az ár víz kö vet kez té ben ke let ke zett kár össze gét,ae) ön kor mány za tok és gaz dál ko dó szer ve ze tek ese tén

a ká ro so dott tár gyi esz kö zök jegy zé két,af) az új já épí tés re vo nat ko zó ter ve ket, költ ség becs lést,ag) épí té si ha tó sá gi en ge dély szá mát;b) a biz to sí tá si köt vény vagy a WMA szer zõ dés szá mát

és nyi lat ko za tot vagy iga zo lást az azok ból ka pott kár té rí -tés össze gé rõl;

c) a hely re ál lí tás, új já épí tés ter ve zett költ ség ve té sét,vá sár lás ese tén az adás vé te li szer zõ dést vagy szán dék nyi -lat ko za tot;

d) a hi tel ké pes ség vizs gá la tá hoz szük sé ges, azMFB Rt. ál tal meg ha tá ro zott do ku men tu mo kat.

(3) A (2) be kez dés a) pont ja sze rin ti iga zo lás ki adá sá rama gán sze mé lyek hi tel ké rel me ese té ben az in gat lan he lyesze rin ti jegy zõ, gaz dál ko dó szer ve ze tek és ön kor mány za -tok hi tel ké rel me ese té ben az in gat lan he lye sze rin ti elsõfokú épí tés ügyi ha tó ság jo go sult.

11. §

(1) A ked vez mé nyes hi tel nyúj tá sá ra az MFB Rt. jo go -sult, de a hi te le zé si fo lya mat le bo nyo lí tá sá ra pénz ügyi

szol gál ta tás köz ve tí té sé re jo go sít vánnyal ren del ke zõ gaz -dál ko dó szer ve ze tet, il le tõ leg szer ve ze te ket is igény be vehet.

(2) A ked vez mé nyes hi tel bõl vég re haj tott be ru há zás tár -gyá ra a ked vez mé nyes hi tel fu tam ide jé re ár víz okoz ta ká -rok ra is ér vé nyes biz to sí tá si szer zõ dést kell köt ni, vagy aWMA-val kö tött ér vé nyes szer zõ dés sel kell ren del kez ni,és a biz to sí tás kár té rí té si össze gét a min den kor fenn ál ló hitel ere jé ig az MFB Rt.-re kell en ged mé nyez ni.

12. §

E ren de let al kal ma zá sá ban:a) gaz dál ko dó szer ve zet: a Pol gá ri Tör vény könyv sze -

rin ti gaz dál ko dó szer ve zet, va la mint a Ma gyar or szá gon fiókteleppel vagy ke res ke del mi kép vi se let tel ren del ke zõkül föl di vál lal ko zás;

b) ter mé sze tes sze mély/ma gán sze mély: a ma gyar ál -lam pol gá rok, il le tõ leg EGT tag ál lam ál lam pol gá rai, kül -föl di ek ese té ben leg alább egy éve élet vi tel sze rû en Magyarországon tar tóz ko dó kül föl di ek;

c) épü let: az olyan épít mény, amely a kör nye zõ kül sõtér tõl épü let szer ke ze tek kel rész ben vagy egész ben el vá -lasz tott te ret al kot, és ez zel az ál lan dó vagy idõ sza kos tar -tóz ko dás, il le tõ leg hasz ná lat fel té te le it biz to sít ja, ide ért veaz olyan ön ál ló lé te sít ményt is, amely rész ben vagy tel jesbel ma gas sá gá val a kör nye zõ csat la ko zó te rep szint alattvan. Épü let rész az épü let mû sza ki lag el kü lö ní tett, kü lönbe já rat tal el lá tott ré sze, amely az zal fe lel meg la kás nakvagy üdü lõ nek, hogy az in gat lan-nyil ván tar tás ban ön ál lóin gat lan ként nem sze re pel;

d) la kó épü let: túl nyo mó részt (a hasz nos alap te rü let50%-át meg ha la dó mér ték ben) la kást tar tal ma zó épü let;

e) la kás: a la ká sok és he lyi sé gek bér le té re, va la mint elidegenítésükre vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló1993. évi LXXVIII. tör vény ben fog lal tak alap ján ilyen nek mi nõ sü lõ és az in gat lan-nyil ván tar tás ban la kó ház, la kó -épü let, la kás, kas tély, vil la, ud var ház meg ne ve zés sel nyil -ván tar tott vagy ilyen ként fel tün te tés re váró in gat lan, továbbá min den, az in gat lan-nyil ván tar tás ban más meg ne -ve zés sel nyil ván tar tott, de hasz ná lat ba vé te li, fenn ma ra dá -si en ge dé lye sze rint la kás nak mi nõ sü lõ in gat lan;

f) üdü lõ: az in gat lan-nyil ván tar tás ban üdü lõ ként (üdü -lõ épü let, hét vé gi ház, apart man, nya ra ló, va dász ház stb.)fel tün te tett vagy ilyen ként fel tün te tés re váró, en nek hi á -nyá ban ha tó sá gi en ge dély alap ján üdü lõ nek épült épü let;

g) la kó épü let rész: a la kó épü let nek a la kás tól vég le gesfal sí kok kal el kü lö ní tett, ön ál ló be já rat tal el lá tott, la kás -nak, üdü lõ nek nem mi nõ sü lõ he lyi sé ge vagy he lyi ség cso -port ja;

h) nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi ség: amely ki zá ró -lag ipa ri, épí tõ ipa ri, me zõ gaz da sá gi, víz gaz dál ko dá si, kereskedelmi, tá ro lá si, szol gál ta tá si, igaz ga tá si, hon vé del -


mi, ren dé sze ti, mû ve lõ dé si, ok ta tá si, ku ta tá si, egész ség -ügyi, szo ci á lis, jó lé ti és más gaz da sá gi cél ra szol gál.

13. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 3. na pon lép ha tály ba.

Gyur csány Fe renc s. k.,mi nisz ter el nök

A Kormány168/2006. (VII. 28.) Korm.

rendeleteaz önkormányzati és területfejlesztési miniszter

feladat- és hatáskörérõl

A Kor mány az Al kot mány 35. § (2) be kez dé sé ben meg -ál la pí tott ere de ti jog al ko tói ha tás kö ré ben, az Al kot mány35. § (1) be kez dés c) pont já ban meg ál la pí tott fel adat kör -ében el jár va a kö vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

Az ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter (a to -váb bi ak ban: mi nisz ter) a Kor mány

a) he lyi ön kor mány za to kért,b) sport po li ti ká ért,c) ka taszt ró fák el le ni vé de ke zé sért,d) köz ira tok ke ze lé sé nek szak mai irá nyí tá sá ért,e) te rü let fej lesz té sért és te rü let ren de zé sért,f) a te le pü lés fej lesz té sért és te le pü lés ren de zé sért,g) épí tés ügyért,h) tu riz mu sért,i) a la kás gaz dál ko dá sért és la kás po li ti ká ért (a to váb bi -

ak ban együtt: la kás ügy),j) vá lasz tó jo gi és nép sza va zá si sza bá lyo zá sért,k) vá lasz tá sok és nép sza va zá sok le bo nyo lí tá sá ért,l) köz igaz ga tás-szer ve zé sért

fe le lõs tag ja.

2. §

A mi nisz ter az e ren de let ben és más jog sza bá lyok ban,va la mint a Kor mány ha tá ro za ta i ban meg ha tá ro zott fel -adat kör ében

a) ja vas la tot ké szít a Kor mány köz po li ti ká já ra;b) elõ ké szí ti a tör vé nyek és a kor mány ren de le tek ter ve -

ze te it, köz re mû kö dik az e ren de let ben meg ha tá ro zott hatásköröket érin tõ, más tár ca fõ fe le lõs sé gé be tar to zó kor -mány za ti kon cep ci ók, dön té sek ki dol go zá sá ban;

c) elõ ké szí ti a Kor mány és a köz tár sa sá gi el nök ha tá ro -za ta it;

d) fel ha tal ma zás alap ján mi nisz te ri ren de le te ket ad ki;e) kez de mé nye zi és elõ ké szí ti a nem zet kö zi szer zõ dé -

se ket, meg kö ti a nem zet kö zi szer zõ dés nek nem mi nõ sü lõtár ca-meg ál la po dá so kat;

f) fel ha tal ma zás alap ján kép vi se li a Kor mányt a kül -kap cso la tok ban és a nem zet kö zi szer ve ze tek ben;

g) a Kor mány ha tá ro za tá ban meg ál la pí tott rend sze rintgon dos ko dik az Eu ró pai Unió in téz mé nye i nek tag ál la mikor mány za ti rész vé tel lel mû kö dõ dön tés ho zó és dön -tés-elõ ké szí tõ te vé keny sé ge ke re té ben kép vi se len dõ kor -mány za ti ál lás pont elõ ké szí té sé rõl és an nak az Eu ró paiUnió in téz mé nye i nek tag ál la mi kor mány za ti rész vé tel lelmû kö dõ dön tés-elõ ké szí tõ fó ru mo kon való kép vi se le té rõl;

h) a Kor mány ha tá ro za tá ban meg ál la pí tott rend sze rintkép vi se li a Kor mányt az Eu ró pai Unió Ta ná csá ban;

i) gon dos ko dik – a sta tisz ti ká ról szóló tör vény ben meg -ha tá ro zot tak sze rint – a fel adat- és ha tás kö ré vel kap cso la -tos sta tisz ti kai in for má ció rend szer ki ala kí tá sá ról, mû köd -te té sé rõl és fej lesz té sé rõl;

j) köz re mû kö dik a nem ze ti fej lesz té si terv el ké szí té sé -ben és meg va ló su lá sá nak nyo mon kö ve té sé ben;

k) gon dos ko dik a tu laj do no si (va gyon ke ze lõi, ala pí tói)jog gya kor lás kö ré ben je lent ke zõ te en dõk el lá tá sá ról, aSzer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály zat ban rész le te zet tek szerint.

3. §

A mi nisz ter a he lyi ön kor mány za to kért, a sport po li ti ká -ért, a ka taszt ró fák el le ni vé de ke zé sért, az épí tés ügyért, ala kás ügyért, a tu riz mu sért, a te rü let fej lesz té sért és te rü let -ren de zé sért, a te le pü lés fej lesz té sért és te le pü lés ren de zé -sért, to váb bá a köz igaz ga tás-szer ve zé sért való fe le lõs sé gekö ré ben gon dos ko dik az ok ta tá si és to vább kép zé si fel ada -tok, to váb bá a kü lön jog sza bály ban meg ál la pí tott szak ké -pe sí té sek, szak ma gya kor lá si te vé keny sé gek te kin te té ben a ha tás kö ré be utalt fel ada tok el lá tá sá ról, biz to sít ja a kép zé -sek össz hang ját a kor mány za ti ter vek kel, prog ra mok kal,to váb bá részt vesz a fel adat- és ha tás kö ré be tar to zó szak te -rü le te ket érin tõ kép zé si, szak kép zé si cé lok meg ha tá ro zá -sá ban.

4. §

A mi nisz tera) a he lyi ön kor mány za to kért való fe le lõs sé ge kö ré ben

elõ ké szí ti kü lö nö senaa) a he lyi ön kor mány za tok ról;ab) a pol gár mes ter, a fõ pol gár mes ter, a me gyei köz -

gyû lés el nö ke (a to váb bi ak ban együtt: pol gár mes ter), továbbá – a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter relegyütt mû köd ve – a jegy zõ, a fõ jegy zõ (a to váb bi ak banegyütt: jegy zõ) jog ál lá sá ról;


ac) a he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõk jog ál lá sá ról;

ad) a he lyi ön kor mány za tok tár su lá sa i ról;

ae) a he lyi ön kor mány za tok köz pon ti és de cent ra li záltfej lesz té si, va la mint vis ma i or tá mo ga tá sá ról;

af) a he lyi ön kor mány za ti tu laj don ról, il let ve va gyon -gaz dál ko dás ról;

ag) a köz igaz ga tá si hi va ta lok mû kö dé sé rõl;

b) a sport po li ti ká ért való fe le lõs sé ge kö ré ben elõ ké szí ti kü lö nö sen a sport ról és az egyes sport célú in gat la nok tulajdoni hely ze té nek ren de zé sé rõl;

c) a ka taszt ró fák el le ni vé de ke zé sért való fe le lõs sé geke re té ben fe lel a pol gá ri vé de le mért és a tûz el le ni vé de ke -zé sért, e kör ben elõ ké szí ti kü lö nö sen

ca) a ka taszt ró fák el le ni vé de ke zés egy sé ges irá nyí tá sirend sze ré nek ki ala kí tá sá ról és mû köd te té sé rõl;

cb) a pol gá ri vé de lem fel ada ta i ról, szer ve ze té rõl, mû -kö dé sé rõl, az ál lam pol gá rok és szer ve ze tek pol gá ri vé del -mi kö te le zett sé gé rõl;

cc) a tûz el le ni vé de ke zés sel kap cso la tos fel ada tok ról;

cd) az ipa ri bal ese tek meg elõ zé sé rõl és el há rí tá sá ról,va la mint az or szág ha tá ron túli ha tás sal járó ipa ri bal ese teknem zet kö zi ér te sí té si és köl csö nös se gít ség nyúj tá si rend -sze ré rõl;

ce) az inf ra struk tú ra kri ti kus ele me i vel kap cso la tos fel -ada tok ról;

d) a köz ira tok ke ze lé sé nek szak mai irá nyí tá sá ért valófe le lõs sé ge kö ré ben elõ ké szí ti a köz ira tok ke ze lé sé rõl;

e) a te rü let fej lesz té sért és te rü let ren de zé sért való fe le -lõs sé ge kö ré ben elõ ké szí ti kü lö nö sen

ea) a te rü let fej lesz tés rõl és a te rü let ren de zés rõl;

eb) az Or szá gos Te rü let ren de zé si Terv rõl, a Ba la tonKi emelt Üdü lõ kör zet Te rü let ren de zé si Ter vé rõl, va la minta Bu da pes ti Agg lo me rá ció Te rü let ren de zé si Ter vé rõl;

ec) a köz pon ti ál lam igaz ga tá si szer vek te rü let fej lesz -tés sel és te rü let ren de zés sel kap cso la tos fel ada ta i ról;

ed) a ked vez mé nye zett tér sé gek be so ro lá sá ról;

ee) a te rü let fej lesz té si kon cep ci ók ról, prog ra mok ról ésa te rü let ren de zé si ter vek rõl;

ef) a vál lal ko zá si öve ze tek rõl;

eg) a te rü let fej lesz té si ön kor mány za ti tár su lá sok mû -kö dé sé rõl;

eh) a te rü let fej lesz tés in téz mé nyei tör vé nyes sé gi fel -ügye le té rõl;

ei) a te rü let fej lesz tés sel és te rü let ren de zés sel kap cso la -tos in for má ci ós rend szer rõl, adat szol gál ta tás rend jé rõl;

ej) a te rü let fej lesz tést szol gá ló for rá sok ról;

ek) a te rü let ren de zés szak mai kö ve tel mé nye i rõl;

el) a cím zett és cél tá mo ga tá sok ról;

em) a kis tér sé gi meg bí zot tak ról;

f) a te le pü lés fej lesz té sért és te le pü lés ren de zé sért valófe le lõs sé ge kö ré ben elõ ké szí ti kü lö nö sen

fa) a te le pü lés fej lesz tés rõl és te le pü lés ren de zés rõl;

fb) a te le pü lés fej lesz té si kon cep ci ók ról, prog ra mok rólés a te le pü lés ren de zé si ter vek rõl;

fc) a te le pü lés fej lesz tés sel és te le pü lés ren de zés sel kap -cso la tos in for má ci ós rend szer rõl, adat szol gál ta tás rend jé -rõl;

fd) a te le pü lés fej lesz tést szol gá ló for rá sok ról;fe) a te le pü lés ren de zés szak mai kö ve tel mé nye i rõl;ff) a te le pü lés ter ve zés rõl;fg) a te le pü lés üze mel te tés rõl;fh) egyes he lyi köz szol gál ta tá sok el lá tá sá ról (te met ke -

zés, ké mény sep rõ-ipa ri köz szol gál ta tás);fi) a hát rá nyos hely ze tû te le pü lé sek rõl;g) az épí tés ügyért való fe le lõs sé ge kö ré ben elõ ké szí ti

kü lö nö senga) az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl;gb) épí tés ügyi és épí tés fel ügye le ti ha tó sá gi fel ada tok -

ról;gc) az épít mé nyek rõl és épí té si te vé keny ség rõl;gd) a te rü le ti és fõ épí té szi te vé keny ség rõl;ge) az épí té sze ti-mû sza ki ter ve zés rõl, terv pá lyá zat ról;gf) az épí té si mû sza ki el len õri te vé keny ség rõl;gg) az élet vé del mi és ket tõs ren del te té sû lé te sít mé -

nyek rõl;h) a tu riz mu sért való fe le lõs sé ge kö ré ben elõ ké szí ti

különösenha) a tu riz mus ról;hb) az uta zás szer ve zõ és -köz ve tí tõ te vé keny ség rõl;hc) az uta zá si és uta zást köz ve tí tõ szer zõ dés rõl;hd) a fa lu si és ag ro tu riz mus ról;i) a la kás ügyért való fe le lõs sé ge kö ré ben elõ ké szí ti

különösenia) a la kás ügy rõl;ib) a tár sas ház ról, la kás szö vet ke zet rõl, la ká sok ról;ic) az ál la mi la kás célú tá mo ga tá sok ról;j) a vá lasz tó jo gi és nép sza va zá si sza bá lyo zá sért való

fe le lõs sé ge kö ré ben elõ ké szí ti kü lö nö senja) az or szág gyû lé si és a he lyi ön kor mány za ti kép vi se -

lõk és pol gár mes te rek, a ki sebb sé gi ön kor mány za ti kép vi -se lõk, va la mint az eu ró pai par la men ti kép vi se lõk vá lasz tá -sá ról;

jb) az or szá gos és he lyi nép sza va zás ról;jc) a vá lasz tá si el já rás ról;k) a köz igaz ga tás-szer ve zé sért való fe le lõs ség kö ré ben

elõ ké szí ti a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás ál ta lá nos sza bá -lya i rólszó ló jog sza bá lyo kat, to váb bá e tárgy kö rök ben fel ha tal -ma zás alap ján mi nisz te ri ren de le te ket ad ki.

5. §

(1) A mi nisz ter a he lyi ön kor mány za to kért való fe le lõs -sé ge kö ré ben

a) mû köd te ti a Duna Pa lo ta és Ki adót,b) köz re mû kö dik a köz igaz ga tá si hi va ta lok – mint a

Kor mány te rü le ti szer vei – irá nyí tá sá ban.


(2) A mi nisz ter a sport po li ti ká ért való fe le lõs sé ge kö ré bena) irá nyít jaaa) a Test ne ve lé si és Sport mú ze u mot,ab) a Nem ze ti Után pót lás-ne ve lé si In té ze tet,ac) a Nem ze ti Sport köz pon to kat;b) biz to sít ja a Nem ze ti Sport ta nács mû kö dé sét.

(3) A mi nisz ter a ka taszt ró fák el le ni vé de ke zé sért valófe le lõs sé ge kö ré ben

a) irá nyít ja az Or szá gos Ka taszt ró fa vé del mi Fõ igaz ga -tó sá got;

b) mû köd te tiba) az Or szá gos Nuk le á ris bal eset-el há rí tá si Rend szert,bb) a Nem ze ti Hely zet ér té ke lõ Köz pon tot;c) fel ügye li a Nem zet kö zi Ra di o ló gi ai Adat cse re Köz -

pon tot.

(4) A mi nisz ter a te rü let fej lesz té sért és te rü let ren de zé -sért való fe le lõs sé ge kö ré ben

a) irá nyít ja a Te rü let po li ti kai Kor mány za ti Hi va talt;b) mû köd te tiba) a Ma gyar or szá gi Ré gi ók Brüssze li Iro dá ját,bb) az Or szá gos Te rü let fej lesz té si Ta ná csot.

(5) A mi nisz ter a tu riz mu sért való fe le lõs sé ge kö ré benmû köd te ti a Re gi o ná lis Ide gen for gal mi Bi zott sá go kat ésaz Or szá gos Ide gen for gal mi Bi zott sá got.

(6) A mi nisz ter az épí tés ügyért való fe le lõs sé ge kö ré ben tör vé nyes sé gi fel ügye le tet gya ko rol a Ma gyar Mér nö kiKa ma ra és a Ma gyar Épí tész Ka ma ra fe lett.

6. §

(1) A mi nisz ter a he lyi ön kor mány za to kért való fe le lõs -sé ge kö ré ben

a) kez de mé nye zi a Kor mány nál az Al kot mánnyal ellentétesen mû kö dõ he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõ-tes -tü let fel osz la tá sát;

b) kez de mé nye zi a Kor mány nál az Al kot mánnyal ellentétesen mû kö dõ ki sebb sé gi ön kor mány za ti tes tü letfel osz la tá sát a szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter rel együtt -mû köd ve;

c) elõ ké szí ti az or szág te rü le té nek köz igaz ga tá si ta go -zó dá sá val, il le tõ leg a te rü let szer ve zés sel kap cso la tos, azOr szág gyû lés és a köz tár sa sá gi el nök ha tás kö ré be tar to zódön té se ket;

d) ki ala kít ja az ön kor mány za ti ér dek szö vet sé gek kelvaló kap cso lat tar tás és egyez te tés rend jét, biz to sít ja a fe le -lõs sé gi kö ré be tar to zó ön kor mány za ti fel ada tok egyez te té -sét, össze han go lá sát;

e) az ön kor mány za ti ér dek szö vet sé gek ja vas la tá nak kikérését kö ve tõ en ki je lö li az Eu ró pa Ta nács He lyi és Regionális Ön kor mány za tok Kong resszu sa ma gyar de le -gá ci ó já nak tag ja it;

f) össze han gol ja a pol gár mes ter, a jegy zõ, a kép vi se -lõ-tes tü let hi va ta lá nak ügy in té zõ je ál tal el lá tott, az

államigazgatási fel ada tok el len õr zé sé re irá nyu ló te vé -keny sé get;

g) el lát ja a he lyi ön kor mány za tok tör vé nyes sé gi el len -õr zé sé nek szak mai irá nyí tá sát;

h) el lát ja a ki sebb sé gi ön kor mány za tok tör vé nyes sé giel len õr zé se szak mai irá nyí tá sát a szo ci á lis és mun ka ügyimi nisz ter rel együtt mû köd ve;

i) köz re mû kö dik – a he lyi ön kor mány za tok ról szóló1990. évi LXV. tör vény 96. § c) pont já ban meg ha tá ro -zott – fe le lõs sé gi kö ré ben az igaz ság ügyi és ren dé sze ti miniszter a köz te rü let-fel ügye let tel kap cso la tos sza bá lyo -zá si fel ada tai el lá tá sá ban, va la mint gon dos ko dik a köz te -rü let-fel ügye let tel kap cso la tos kor mány za ti fel ada tok el lá -tá sá ról.

(2) A mi nisz ter a he lyi ön kor mány za to kért való fe le lõs -sé ge ke re té ben, a he lyi ön kor mány za tok gaz dál ko dá sá valkap cso la tos fel adat kör ében

a) el lát ja – a pénz ügy mi nisz ter rel együt te sen – a köz -pon ti költ ség ve tés elõ ké szí té sé bõl és vég re haj tá sá ból, valamint a zár szám adás ból adó dó, he lyi ön kor mány za to -kat és a he lyi ki sebb sé gi ön kor mány za to kat érin tõ kor -mány za ti te en dõ ket, és szer ve zi az azok meg ala po zá sá hozszük sé ges in for má ció szol gál ta tást;

b) össze han gol ja a he lyi ön kor mány za tok és a he lyi kisebbségi ön kor mány za tok mû kö dé sé vel össze füg gõ fej -lesz tés, ter ve zés és gaz dál ko dás kor mány za ti fel ada ta it;

c) részt vesz a he lyi ön kor mány za tok és a he lyi ki sebb -sé gi ön kor mány za tok gaz dál ko dá sa pénz ügyi sza bá lyo zá -sá nak ki dol go zá sá ban, a fel ada tok vég re haj tá sá nak szer -ve zé sé ben;

d) köz re mû kö dik a he lyi ön kor mány za to kat meg il le tõnor ma tív költ ség ve té si hoz zá já ru lá sok ra és tá mo ga tá sok -ra, va la mint a köz pon ti adók ból ré sze se dés mér té ké re és az el osz tás mód já ra vo nat ko zó ja vas la tok elõ ké szí té sé ben;

e) elõ se gí ti az ön kor mány za ti fi nan szí ro zá si rend szerto vább fej lesz té sét, kü lö nös te kin tet tel a tár sult fel adat el -lát ás, így a több cé lú kis tér sé gi tár su lá sok ösz tön zé sé re;

f) össze han gol ja – a he lyi ön kor mány za tok ról szóló1990. évi LXV. tör vény 96. § c) pont já ban meg ha tá ro -zott – fe le lõs sé gi kö ré ben az ön kor mány za ti kö te le zõ fel -ada tok dif fe ren ci ált te le pí té sé vel össze füg gõ ága za ti dön -té se ket, va la mint köz re mû kö dik a pénz ügy mi nisz ter ez zelössze füg gõ fi nan szí ro zá si fel ada tai el lá tá sá ban;

g) elõ se gí ti, hogy a he lyi ön kor mány za tok si ke re senve hes sék igény be az eu ró pai uni ós tá mo ga tá so kat;

h) mû köd te ti a he lyi ön kor mány za ti va gyon ka tasz tert;

i) köz re mû kö dik a he lyi ön kor mány za tok tu laj do nát,va gyo ni hely ze tét érin tõ ál la mi dön té sek elõ ké szí té sé ben;

j) köz re mû kö dik a he lyi ön kor mány za tok és in téz mé -nye ik szám vi te li, to váb bá az ál lam ház tar tá si mér leg rend -szer be il lesz ke dõ pénz ügyi in for má ci ós rend sze ré nek ki -dol go zá sá ban, mû köd te té sé ben;


k) részt vesz a he lyi ön kor mány za tok kö te le zõ fel adat-és ha tás kö ré nek el lá tá sá hoz szük sé ges anya gi fel té te lekvizs gá la tá ban;

l) köz re mû kö dik az ága za ti és tér sé gi fej lesz té si prog -ra mok he lyi ön kor mány za to kat érin tõ ré szé nek ki dol go zá -sá ban;

m) gon dos ko dik a köz pon ti költ ség ve tés nek a tár ca fejezetében meg ha tá ro zott ön kor mány za ti fej lesz té si ésvis ma i or tá mo ga tá sok fi nan szí ro zá sá ról, el szá mo lá sirend jé rõl, va la mint az ezt elõ se gí tõ in for má ci ós rend szermû köd te té sé rõl.

(3) A mi nisz ter a köz igaz ga tás-szer ve zé sért való fe le -lõs sé ge kö ré ben, a Kor mány te rü le ti szer ve i vel kap cso la -tos fel adat kör ében

a) szak mai irá nyí tást gya ko rol a köz igaz ga tá si hi va talve ze tõ jé nek a de kon cent rált szer vek te kin te té ben gya ko -rolt el len õr zé si te vé keny sé ge fe lett;

b) el len õr zi a köz igaz ga tá si hi va ta lok mû kö dé sét;c) a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter rel

együtt mû köd ve, a köz igaz ga tá si hi va ta lok út ján össze han -gol ja a több ága za tot érin tõ, köz igaz ga tás sal kap cso la toskor mány za ti fel ada tok te rü le ti vég re haj tá sát;

d) gon dos ko dik a több me gyét érin tõ, il let ve a fõ vá rosköz igaz ga tá si ha tá rán túl ter je dõ te rü le ti ko or di ná ci ós fel -ada tok el lá tá sá ról;

e) elõ ké szí ti a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás ál ta lá nossza bá lya it, gon dos ko dik az ál ta lá nos el já rás jo gi sza bá lyo -zás ha tá lyo su lá sá nak vizs gá la tá ról;

f) ja vas la tot ké szít – a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõmi nisz ter rel együtt mû köd ve – a kis tér sé gi és re gi o ná lisköz igaz ga tá si in téz mény rend szer át ala kí tá sá ra;

g) az érin tett mi nisz te rek kel együtt mû köd ve ki ala kít jaés mû köd te ti az egy sé ges köz igaz ga tá si ha tó sá gi sta tisz ti -kai rend szert.

7. §

(1) A mi nisz ter a sport po li ti ká ért való fe le lõs sé ge kö ré -ben

a) ja vas la tot tesz a Kor mány ré szé re a sport tal kap cso -la tos kor mány za ti kon cep ci ók ra, prog ra mok ra, össze han -gol ja az érin tett mi nisz te rek sport tal kap cso la tos te vé keny -sé gét;

b) köz re mû kö dik az ak tív, moz gás gaz dag sza bad idõ -töl tés sel, az egész ség meg õr zés sel és -fej lesz tés sel, va la -mint az egész ség ügy te rü le tén a meg elõ zés sel össze füg gõál la mi fel ada tok vég re haj tá sá ban;

c) se gí ti az ön kor mány za tok sport tal kap cso la tos,sport igaz ga tá si és sport szer ve zé si fel ada ta i nak meg va ló -su lá sát, vég re haj tá sát;

d) ál la mi, ön kor mány za ti és vál lal ko zói for rá sok be vo -ná sá val gon dos ko dik a sport lé te sít mé nyek kel (sport in gat -la nok kal) kap cso la tos fej lesz té si és re konst ruk ci ós prog ra -mok ról;

e) az or szá gos sport ági szak szö vet sé gek kel, or szá gossport ági szö vet sé gek kel, va la mint az e cél ra lét re ho zott intézményeivel együtt mû köd ve gon dos ko dik sport ág fej -lesz té si és mû hely tá mo ga tá si prog ra mok ki dol go zá sá ról és meg va ló sí tá sá ról, az után pót lás-ne ve lés tá mo ga tá sá ról, anem ze ti vá lo ga tot tak fel ké szü lé sé nek tá mo ga tá sá ról, a fogyatékosok sport já val össze füg gõ ál la mi fel ada tok el lá -tá sá ról, va la mint az il le té kes mi nisz te rek kel együtt mû kö -dés ben – az esély egyen lõ ség biz to sí tá sá ra is fi gye lem -mel – kon cep ci ó kat al kot a sza bad idõ-, a gyer mek- és if jú -sá gi sport nak, a nõk és csa lá dok sport já nak, a fo gya té ko -sok sport já nak, az idõ sek (se ni o rok) sport já nak a hát rá -nyos hely ze tû tár sa dal mi cso por tok sport já nak, a köz- ésfel sõ ok ta tás sport já nak fej lesz té sé re, tá mo ga tá sá ra;

f) kap cso la tot tart és együtt mû kö dik a ci vil sport igaz -ga tás szer ve ze te i vel, va la mint a sport te rü le tén mû kö dõegyéb ér dek kép vi se le ti szer vek kel;

g) a ne ve lé si, ok ta tá si in téz mé nyek ben a köz ok ta tá sitör vény ál tal sza bá lyo zott fi zi kai ál la pot fel mé rés ki vé te lé -vel össze han gol ja, il le tõ leg fel adat- és ha tás kö ré ben mû -köd te ti a la kos ság – el sõ sor ban a gyer me kek és a fi a ta lok – fi zi kai ál la po tá nak sport célú fel mé ré sét és ér té ke lé sétszol gá ló mérõ, ér té ke lõ, sta tisz ti kai és in for má ci ós rend -szert.

(2) A mi nisz ter a sport tal kap cso la tos fel ada ta i nak el lá -tá sa so rán az érin tett mi nisz te rek kel együtt mû kö dik:

a) a la kos ság egész sé gi ál la po tá nak meg õr zé sé vel, asport egész ség ügyi rend szer és a sport or vo si há ló zat mû -köd te té sé vel és fej lesz té sé vel, va la mint a nép egész ség ügyi prog ram meg va ló sí tá sá val;

b) a til tott tel je sít mény fo ko zó sze rek el le ni küz de lem -mel;

c) a sport ne ve lõ és in teg rá ló funk ci ó it ki hasz nál va, értékeit kép vi sel ve a ká ros szen ve dé lyek el le ni fel lé pés sel, ká ros szen ve dé lyek tõl men tes élet re ne ve lés sel;

d) a fel nõtt kép zés spor tot érin tõ sza bá lyo zá sá val, továbbá a fo gya té kos sze mé lyek tár sa dal mi élet ben valórész vé te lét elõ se gí tõ tá mo ga tá sok és szol gál ta tá sok meg -te rem té sé vel, a sza bad idõ hasz nos el töl té sét szol gá lóprog ra mok meg va ló sí tá sá val, a tel je sít mé nyen ala pu lósport te vé keny ség tár sa dal mi el is me ré sé nek tá mo ga tá sá -val;

e) a sport hu li ga niz mus el le ni küz de lem mel, va la minta sport ren dez vé nyek biz ton sá gos le bo nyo lí tá sá val;

f) az ok ta tá si rend szer ben fo lyó test ne ve lés fel ada ta i -nak meg ha tá ro zá sá val, a szak kép zés spor tot érin tõ sza bá -lyo zá sá val, a test kul tu rá lis fel sõ fo kú kép zé sek ké pe sí té sikö ve tel mé nye i nek ki dol go zá sá val, va la mint a köz- és afel sõ ok ta tás ban részt ve võk egész sé ges élet mód ja és sza -bad idõ spor to lá sa fel té te le i nek ki ala kí tá sá val;

g) a sport esz köz rend sze rén ke resz tül a tár sa da lommeg újí tá sá nak se gít sé gé vel, a kö zös sé gi ko hé zió fej lesz té -sé vel

össze füg gõ kor mány za ti te en dõk el lá tá sá ban.


8. §

A mi nisz ter a ka taszt ró fák el le ni vé de ke zés sel kap cso -la tos fe le lõs sé ge kö ré ben

a) irá nyít ja a pol gá ri vé de lem mel össze füg gõ ha tó sá gite vé keny sé get, el lát ja a pol gá ri vé de lem szer ve zet- és te -vé keny ség irá nyí tá sá val kap cso la tos fel ada to kat;

b) elõ ké szí ti a tûz el le ni vé de ke zés ál la mi és ön kor -mány za ti fel ada tá val, szer ve ze té vel, mû kö dé sé vel össze -füg gõ jogi sza bá lyo zást, ki ala kít ja a tûz el le ni vé de ke zésszak mai sza bá lya it, és gon dos ko dik azok ér vé nye sí té sé rõl, el lát ja a tûz el le ni vé de ke zés szer ve zet- és te vé keny ség irá -nyí tá sá val kap cso la tos jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel -ada to kat;

c) szak irá nyí tást és szak mai fel ügye le tet gya ko rol azön kor mány za tok és a gaz dál ko dó szer ve ze tek tûz vé del mite vé keny sé ge fe lett;

d) elõ ké szí ti – az Or szá gos Atom ener gia Hi va tal fõ -igaz ga tó já val együtt mû köd ve – a nuk le á ris bal eset-el há rí -tá si nem ze ti po li ti kát érin tõ kor mány za ti dön té se ket, ésko or di nál ja a kor mány za ti szer vek nuk le á ris bal eset-el há -rí tás sal kap cso la tos fel ké szü lé sé nek fel ada ta it;

e) biz to sít ja a RODOS va lós ide jû nuk le á ris bal eset- el -há rí tá si dön tés tá mo ga tó rend szer, va la mint a Nem zet kö ziRa di o ló gi ai Adat cse re Köz pont mû kö dé si fel té te le it, kap -cso la tot tart az eu ró pai adat cse re köz pon tok kal;

f) el lát ja a NATO Fel sõ szin tû Pol gá ri Ve szély hely zetTer ve zé si Bi zott sá gá nak (SCEPC) szer ve i vel való kap cso -lat tar tást;

g) el lát ja a pol gá ri ve szély hely ze ti ter ve zés sel össze -füg gõ fel ada to kat;

h) el lát ja a Kor mány za ti Ko or di ná ci ós Bi zott ság el nö ki te en dõ it;

i) köz re mû kö dik a rend vé del mi szer vek hi va tá sos ál lo -má nyá nak szol gá la ti jog vi szo nyá val és tár sa da lom biz to sí -tá si el lá tá sá val kap cso la tos jogi sza bá lyo zás elõ ké szí té sé -ben;

j) köz re mû kö dik a pol gár mes te rek, jegy zõk ka taszt ró fa -vé del mi fel ké szí té sé nek szer ve zé sé ben,

k) ko or di nál ja a kri ti kus inf ra struk tú rá val kap cso la tosfel ada tok el lá tá sát;

l) irá nyít ja és fel ügye li a ka taszt ró fa vé del mi és tûz vé -del mi szak mai kép zés és to vább kép zés rend sze rét és szer -ve it;

m) köz re mû kö dik a pol gá ri vál ság-, ka taszt ró fa- és veszélyhelyzeti irá nyí tá si rend szer to vább fej lesz té sé ben;

n) irá nyít ja a vé del mi igaz ga tás – fel adat- és ha tás kö ré -be tar to zó – egyes fel ada ta i nak el lá tá sá ban részt ve võ szer -vek ér te sí té sé vel össze füg gõ te vé keny sé ge ket.

9. §

(1) A mi nisz ter a mi nõ sí tett ira tok ki vé te lé vel a köz ira -tok ke ze lé sé nek szak mai irá nyí tá sá ért való fe le lõs sé ge körében

a) el len õr zi az irat ke ze lé si sza bály zat ban fog lal takvég re haj tá sát a köz pon ti ál lam igaz ga tá si szer vek nél;

b) jó vá hagy ja a Ma gyar Or szá gos Le vél tár ral egyet ér -tés ben a köz pon ti ál lam igaz ga tá si szer vek egye di irat ke ze -lé si sza bály za ta it, va la mint az ál ta luk ké szí tett egy sé gesirat ke ze lé si sza bály za tok, to váb bá irat tá ri min ta ter vek ki -adá sa kor – az ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter rel kö zö sen –egyet ér té si jo got gya ko rol;

c) éven te ér té ke li, a köz le vél tá rak el len õr zé si ta pasz ta -la ta it is fel hasz nál va, a köz fel ada to kat el lá tó szer vek irat -ke ze lé sé nek hely ze tét, az elekt ro ni kus irat ke ze lés re tör té -nõ át té rés ta pasz ta la ta it;

d) részt vesz az irat ke ze lé sért fe le lõs és az irat ke ze léstvég zõ sze mé lyek szak mai kép zé sé vel, to vább kép zé sé velkap cso la tos kon cep ci ók ki dol go zá sá ban;

e) éven te rész le tes szak mai tá jé koz ta tót ké szít a köz fel -ada tot el lá tó szer vek ré szé re, az in ter ne ten a nyil vá nos ságré szé re fo lya ma tos tá jé koz ta tást nyújt az egy sé ges irat ke -ze lés gya kor la ti vég re haj tá sá nak ta pasz ta la ta i ról;

f) az elekt ro ni kus irat ke ze lés fo ko za tos be ve ze té sé hezszük sé ges in for ma ti kai fel té tel rend szer meg te rem té se érdekében

fa) fo lya ma to san gyûj ti, rend sze re zi és elem zi a köz fel -ada tot el lá tó szer vek irat ke ze lé sé nek in for ma ti kai fel té tel -rend sze ré re, inf ra struk tú rá já ra vo nat ko zó ada to kat;

fb) ko or di nál ja a Kor mány ál tal meg je lölt stra té gi ai célok és a ren del ke zés re álló anya gi erõ for rá sok fi gye lem -be vé te lé vel, a köz pon ti ál lam igaz ga tá si szer vek kel, va la -mint – a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter relegyütt mû köd ve – a te rü le ti és he lyi ál lam igaz ga tá si szer -vek, a pol gár mes te ri hi va ta lok és a köz le vél tá rak irat ke ze -lé se, in for ma ti kai fel té tel rend sze ré nek, inf ra struk tú rá já -nak meg te rem té sé re irá nyu ló fej lesz té si ter vek el ké szí té -sét,

fc) ja vas la to kat dol goz ki a Mi nisz ter el nö ki Hi va taltve ze tõ mi nisz ter rel együtt mû köd ve az fb) pont ban nemsze rep lõ köz fel ada tot el lá tó szer vek irat ke ze lé se in for ma -ti kai fel té tel rend sze ré nek fej lesz té sé re.

(2) A mi nisz ter a mi nõ sí tett ira tok ki vé te lé vel a jó vá ha -gyott fej lesz té si ter vek, va la mint az irat ke ze lés hez fû zõ dõszak mai, ügy vi te li és le vél tá ri ér de kek együt tes fi gye lem -be vé te lé vel

a) kez de mé nye zi az irat ke ze lés hez al kal ma zan dó be -me ne ti/ki me ne ti és kom mu ni ká ci ós adat for má tu mo katmeg ha tá ro zó nem ze ti, il let ve nem zet kö zi leg el fo ga dottszab vá nyok és aján lá sok ki vá lasz tá sát, adap tá lá sát;

b) meg ha tá roz za, rend szer be fog lal ja és köz zé te szimind azo kat az irat ke ze lés hez szük sé ges kí sé rõ ada to kat(me ta ada to kat), ame lyek az irat ke ze lés so rán ke let kez nek,meg ha tá roz za ezek egy sé ges el ne ve zé sét, le het sé ges adat -tar tal mát, meg en ge dett for rá sa it, le írá suk mód ját és azt folyamatosan kar ban tart ja;

c) fi gye lem mel kí sé ri az irat ke ze lé si in for ma ti kai rend -sze rek és esz kö zök al kal maz ha tó sá gát, azok ta nú sí tá sá valkap cso la tos kö ve tel mé nye ket, elem zé se ket vé gez tet, asza bá lyo zás ban fo lya ma to san kö ve ti a tech no ló gi ai fej lõ -


dés adta le he tõ sé ge ket, és gon dos ko dik a ta nú sí tás kö ve -tel mé nye i nek fo lya ma tos kor sze rû sí té sé rõl;

d) rész le tes aján lá so kat fo gal maz meg az irat ke ze lé sirend sze rek re vo nat ko zó an a köz igaz ga tás ban hasz nál ha tókom mu ni ká ci ós kö ve tel mé nyek re, a ha gyo má nyos éselekt ro ni kus irat ke ze lés ben hasz nál ha tó for má tu mok ra,anya gok ra és ezek mi nõ sé gi elõ írá sa i ra vo nat ko zó an;

e) rész le tes aján lá so kat fo gal maz meg a mi nisz té ri u -mok irat tá ri ter ve i nek egy sé ge sí té se ér de ké ben.

10. §

A mi nisz ter a te rü let fej lesz té sért és te rü let ren de zé sértvaló fe le lõs sé ge kö ré ben

a) irá nyít ja a te rü let fej lesz té si kon cep ci ók és prog ra -mok, to váb bá te rü let ren de zé si ter vek rend sze ré nek ki ala -kí tá sát, mû kö dé sét;

b) elõ ké szí ti az or szág te rü le ti fo lya ma ta i nak ala ku lá -sá ról és a te rü let fej lesz té si po li ti ka ér vé nye sü lé sé rõl szólóor szág gyû lé si be szá mo lót;

c) ki dol goz za a te rü let fej lesz té si tá mo ga tá sok és a decentralizáció irány el ve it, a ked vez mé nye zett tér sé gekbe so ro lá sá nak fel té tel rend sze rét, a te rü let fej lesz tést szol -gá ló pénz ügyi esz kö zök fel hasz ná lá sá nak sza bá lya it, javaslatot tesz a te rü let fej lesz tést szol gá ló köz pon ti és tér -sé gi pénz esz kö zök ará nyá ra;

d) ki dol goz za a vál lal ko zá si öve ze tek lét re ho zá sá nakés mû kö dé sé nek sza bá lya it, ja vas la tot tesz vál lal ko zá siöve ze tek ki je lö lé sé re;

e) köz re mû kö dik a re gi o ná lis és me gyei te rü let fej lesz -té si ta ná csok mun ká já ban, el lát ja az Or szá gos Te rü let fej -lesz té si Ta nács ban való rész vé tel lel és a Ta nács mû kö dé -sé vel kap cso la tos fel ada to kat, össze han gol ja a köz pon tiköz igaz ga tá si szer vek te rü let fej lesz tés sel össze füg gõ tevékenységét, biz to sít ja a te rü let fej lesz tés ága za ti és te rü -le ti sze rep lõi kö zöt ti ko or di ná ci ót;

f) az or szá gos, a ki emelt tér sé gi és a me gyei te rü let ren -de zé si ter vek össz hang já nak meg te rem té se ér de ké benszak mai szem pont ból ál lást fog lal a me gyei te rü let ren de -zé si ter vek rõl;

g) se gí ti a te rü let- és re gi o ná lis fej lesz tést érin tõ ku ta tá -si elem zõ te vé keny sé get, e kör ben együtt mû kö dé si meg ál -la po dá so kat köt, tá mo gat ja a ku ta tá si-fej lesz té si fel ada tokel lá tá sát;

h) ki ala kít ja és mû köd te ti a te rü let- és re gi o ná lis fej -lesz tés sel és te rü let ren de zés sel kap cso la tos in for má ci ós és adat szol gál ta tá si rend szert;

i) szak mai irá nyí tást gya ko rol a te rü le ti fõ épí té szek területfejlesztéssel, va la mint te rü let ren de zés sel össze füg -gõ fel ada ta i nak el lá tá sa fe lett, kü lö nös te kin tet tel államigazgatási szerv ként vég zett ha tó sá gi fel ada ta ik ra,to váb bá el lát ja a má sod fo kú te rü let ren de zé si ha tó sá gi fel -ada to kat, ko or di nál ja a Te rü le ti Fõ épí té szi Hi va ta lok te vé -keny sé gét;

j) el lát ja a te rü let fej lesz té si ta ná csok tör vé nyes sé gi fel -ügye le té nek szak mai irá nyí tá sát;

k) ja vas la tot tesz a Kor mány kép vi se lõ jé re a Ba la tonFej lesz té si Ta nács ban, a Bu da pes ti Agg lo me rá ci ós Fej -lesz té si Ta nács ban és a re gi o ná lis fej lesz té si ta ná csok ban;

l) össze han gol ja a Ba la ton nal kap cso la tos össz kor -mány za ti fel ada to kat, részt vesz a Ba la to ni Tár ca kö zi Bizottság te vé keny sé gé ben;

m) köz re mû kö dik a te rü le ti mar ke ting te vé keny ségkor mány za ti fel ada ta i nak el lá tá sá ban;

n) össze han gol ja a te rü let fej lesz té si cé lo kat és ön kor -mány za ti fej lesz té se ket köz vet le nül szol gá ló ha zai pénz -ügyi for rá sok pá lyá za ti rend szer ben tör té nõ fel hasz ná lá -sát, gon dos ko dik a pá lyá za ti rend szer ki ala kí tá sá ról, elõ -ké szí té sé rõl, és nyil ván tar tást ve zet a pá lyá za tok ról;

o) mû köd te ti a köz vet len te rü let- és a te rü le ti ön kor -mány za ti fej lesz té si cé lo kat szol gá ló de cent ra li zált pá lyá -za ti rend szert;

p) elem zi a tér sé gi fej lesz té si fo lya ma to kat, egy be ve tiazo kat a gaz da ság po li ti kai és kör nye zet gaz da sá gi cé lok -kal, gon dos ko dik az azok kal össze füg gõ kor mány za ti intézkedések ha tás vizs gá la ta i nak el ké szí té sé rõl;

q) elõ ké szí ti, ki dol goz za és mû köd te ti a te rü let fej lesz -tés in téz mény-rend sze ré nek (re gi o ná lis, me gyei, kis tér sé -gi) kor sze rû sí té sé vel és szak mai fel ügye le té vel kap cso la -tos fel ada to kat;

r) ki dol goz za és meg va ló sít ja a te rü let fej lesz tés in téz -mény-rend sze ré nek köz pon ti fi nan szí ro zá sát, to váb bá

s) fel ügye li és szak ma i lag irá nyít ja a kis tér sé gi há ló zatmun ká ját;

t) ko or di nál ja a re gi o ná lis fej lesz té si és ha tár men tiope ra tív prog ra mok ter ve zé sét.

11. §

A mi nisz ter a te le pü lés fej lesz té sért és te le pü lés ren de zé -sért való fe le lõs sé ge kö ré ben

a) kü lön jog sza bály ban fog lal tak sze rint vég sõ szak mai vé le ményt ad a te le pü lé sek te le pü lés ren de zé si esz kö ze i rõlazok meg ál la pí tá sa elõtt;

b) se gí ti a te le pü lés ren de zést érin tõ ku ta tá si elem zõ tevékenységet, tá mo gat ja a ku ta tás-fej lesz té si fel ada tokel lá tá sát;

c) szak irá nyí tást és szak mai fel ügye le tet gya ko rol a területi fõ épí té szek te le pü lés ren de zés sel össze füg gõ fel -ada ta i nak el lá tá sa fe lett;

d) szak ma i lag irá nyít ja a köz igaz ga tá si hi va ta lok ve ze -tõ i nek a te le pü lé si ön kor mány za tok te le pü lés ren de zé si tevékenysége fe let ti tör vé nyes sé gi el len õr zé sét;

e) ki ala kít ja és mû köd te ti a te le pü lés fej lesz tés sel és településrendezéssel kap cso la tos in for má ci ós és adat szol -gál ta tá si rend szert;

f) köz re mû kö dik a te le pü lé si mar ke ting te vé keny ségkor mány za ti fel ada ta i nak el lá tá sá ban;


g) gon dos ko dik a föld ta ni ve szély hely zet meg elõ zé sé -vel és el há rí tá sá val kap cso la tos pá lyá za ti rend szer mû köd -te té sé rõl;

h) elem zi a te le pü lés fej lesz té si fo lya ma to kat, egy be ve -ti azo kat a te rü let fej lesz té si, gaz da ság po li ti kai és kör nye -zet gaz da sá gi cé lok kal, gon dos ko dik az azok kal össze füg -gõ kor mány za ti in téz ke dé sek ha tás vizs gá la ta i nak el ké szí -té sé rõl;

i) gon dos ko dik a te le pü lés üze mel te tés, il let ve kom mu -ná lis el lá tás kö ré bõl egyes he lyi köz szol gál ta tá sok (te met -ke zés, ké mény sep rõ-ipa ri köz szol gál ta tás) el lá tá sá nakszak mai irá nyí tá sá ról és az el lá tás szak mai kö ve tel mé nyeimeg ha tá ro zá sá ról.

12. §

A mi nisz ter az épí tés ügyért való fe le lõs sé ge kö ré bena) ja vas la tot tesz az épí tés ügyi stra té gi ai kon cep ci ók és

prog ra mok meg ala po zá sá ra, ér vé nye sí ti a Kor mány épí -tés ügyi po li ti ká ját és kép vi se li azo kat a ci vil tár sa da lom -mal, a szak mai és tár sa dal mi szer ve ze tek kel való kap cso -lat tar tás so rán;

b) köz re mû kö dik az épí tés üggyel kap cso la tos or szá gos ku ta tá si-fej lesz té si, ne ve lé si, ok ta tá si, kép zé si kon cep ci ók ki dol go zá sá ban;

c) elõ se gí ti – az ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter, va la -mint a ter mé szet vé de le mért fe le lõs mi nisz ter be vo ná sá -val – az épí té sze ti kul tú ra meg õr zé sét, fenn tart ha tó fej lesz -té sét és vé del mét, en nek ke re té ben or szá gos ku ta tá si, mû -sza ki fej lesz té si, va la mint ok ta tá si-ne ve lé si prog ra mo katdol goz tat ki és mû köd tet;

d) egyet ér té si jo got gya ko rol az ok ta tá si és kul tu rá lismi nisz ter rel a ré gé sze ti le lõ he lyek vé det té nyil vá ní tá sa ésa vé dett ség meg szün te té se ügyé ben, to váb bá a Vi lág örök -ség Ma gyar Nem ze ti Bi zott ság mun ká já ban és a vi lág kul -tu rá lis és ter mé sze ti örök sé gé nek vé del mé rõl szóló, azEgye sült Nem ze tek Ok ta tá si, Tu do má nyos és Kul tu rá lisSzer ve ze te Ál ta lá nos Kon fe ren ci á já nak ülés sza kán Párizsban, 1972. no vem ber 16-án el fo ga dott Egyez ményvég re haj tá sá ban;

e) részt vesz az aka dály men tes épí tett kör nye zet ala kí -tá sá val össze füg gõ fel ada tok meg va ló sí tá sá ban;

f) köz re mû kö dik a köz igaz ga tá si hi va ta lok épí tés fel -ügye le ti és jog al kal ma zá si te vé keny sé gé nek el len õr zé sé -ben;

g) el lát ja a ha tás kö ré be utalt mi nõ ség ügyi, ter mék biz -ton sá gi, ta nú sí tá si, mi nõ ség biz to sí tá si, ha tó sá gi fel ügye le -ti fel ada to kat, az áruk és szol gál ta tá sok biz ton sá gá ra vonatkozó sza bá lyo zá si fel ada to kat, köz re mû kö dik a nem -ze ti szab vá nyok ki dol go zá sá ban;

h) köz re mû kö dik a ki emel ke dõ épí té sze ti és ré gé sze tiem lé kek or szá gos vé dett sé gû vé nyil vá ní tá sá ban, il let ve avé dett ség meg szün te té sé ben;

i) gon dos ko dik az épí tés ügy kö ré be tar to zó ha tó sá ginyil ván tar tá si rend szer ki ala kí tá sá ról és mû köd te té sé rõl;

j) ja vas la tot tesz az ener gia- és anyag ta ka ré kos épí té sihul la dé kot új ra hasz no sí tó kör nye zet ba rát épí tés fel ada ta i -

val össze füg gõ, az épü le tek ener gia el lá tá sá val, az épü let -gé pé szet tel, épü let vil la mos ság gal kap cso la tos pá lyá za toktar tal má ra, to váb bá az épí tõ ipart, épí tõ anyag-ipart érin tõál la mi tá mo ga tá sok, pá lyá za tok ki írá sá val, le bo nyo lí tá sá -val kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá ra;

k) össze han gol ja és szak ma i lag irá nyít ja az épí tés ügyiés az épí tés fel ügye le ti ha tó sá gok te vé keny sé gét;

l) egyet ér té si jo got gya ko rol a más mi nisz ter ha tás kö ré -be tar to zó sa já tos épít mény faj ták, va la mint a mû em lék vé -de lem alatt álló épít mé nyek re vo nat ko zó sza bá lyo zás ki -ala kí tá sa te kin te té ben;

m) el lát ja az épí té si ter mé kek és fel vo nók meg fe le lõ sé -gé vel, a fel vo nók és moz gó lép csõk lé te sí té sé vel és mû -köd te té sé vel kap cso la tos fel ada to kat;

n) el lát ja az épí té sze ti kul tú ra fej lesz té sé vel és a he lyiépí té sze ti örök ség meg óvá sá val, va la mint a terv ta ná csok -kal kap cso la tos fel ada to kat.

13. §

A mi nisz ter a tu riz mu sért való fe le lõs sé gi kö ré ben

a) ki dol goz za a tu riz mu si rá nyí tás cél-, esz köz- és intézményrendszerét, fej lesz té si stra té gi á ját, eh hez kap -cso ló dó an a mar ke ting kon cep ci ót, tu risz ti kai tá mo ga tá sirend szert, to váb bá az ezek kel kap cso la tos dön té si ja vas la -to kat;

b) köz re mû kö dik az eu ró pai uni ós tá mo ga tá sok kalmeg va ló su ló tu risz ti kai prog ra mok ki dol go zá sá ban, va la -mint szak mai vé le mé nye zé sé ben;

c) ki ala kít ja és mû köd te ti a tu riz mus kor mány za ti irá -nyí tá si és in téz mény rend sze rét;

d) össze han gol ja az eu ró pai uni ós tag ság ból adó dó kor -mány za ti tu risz ti kai fel ada tok, a tu riz mus fej lesz té sét szol -gá ló nem zet kö zi prog ra mok vég re haj tá sát, va la mint köz -re mû kö dik az eu ró pai uni ós tag ság gal össze füg gõ kor -mány za ti kap cso la tok szer ve zé sé ben, elõ se gí ti a két- éstöbb ol da lú nem zet kö zi tu risz ti kai kap cso la tok fej lesz té -sét, to váb bá részt vesz a mul ti la te rá lis és re gi o ná lis nem -zet kö zi tu risz ti kai szer ve ze tek mun ká já ban;

e) irá nyít ja a bel föl di és nem zet kö zi tu risz ti kai mar ke -ting te vé keny sé get;

f) együtt mû kö dik az érin tett mi nisz te rek kel a gyer me -kek és a fi a ta lok is ko lán kí vü li sza bad idõ töl té sé hez kap -cso ló dó tu risz ti kai szol gál ta tá sok fel té te le i nek fej lesz té sé -re vo nat ko zó prog ra mok ki dol go zá sá ban és vég re haj tá sá -ban;

g) együtt mû kö dik a szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter -rel az if jú sá gi tu riz mus sal kap cso la tos fel ada tok vég re haj -tá sá ban;

h) együtt mû kö dik a föld mû ve lés ügyi és vidékfejlesz -tési mi nisz ter rel az Or szá gos Te rü let fej lesz té si Koncep -cióval össz hang ban a vi dék fej lesz tés át fo gó kö zép- éshosszú távú stra té gi á já nak ter ve zé sé ben, kü lö nös te kin tet -tel a fa lu si és ag ro tu riz mus sal kap cso la tos fel ada tok el lá tá -sá ra;


i) együtt mû kö dik a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter -rel a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va talt érin tõszak mai fel ada tok el lá tá sá ban.

14. §

A mi nisz ter a la kás ügyért való fe le lõs sé ge kö ré bena) gon dos ko dik a Kor mány prog ram la kás ügyi fel ada -

ta i nak meg va ló sí tá sá val kap cso la tos in téz ke dé sek elõ ké -szí té sé rõl, vég re haj tá sá ról;

b) mû köd te ti az ál la mi tá mo ga tá sú la kás pá lyá za ti rend -szert.

15. §

A mi nisz ter a vá lasz tá sok és nép sza va zá sok le bo nyo lí -tá sá ért való fe le lõs sé ge kö ré ben

a) irá nyít ja és szer ve zi a vá lasz tá sok, va la mint az országos nép sza va zás le bo nyo lí tá sát;

b) el ké szí ti a vá lasz tá sok és az or szá gos nép sza va zá sok költ ség ve té sét és a fe de zet biz to sí tá sá ra vo nat ko zó ja vas -la to kat;

c) gon dos ko dik a kor sze rû vá lasz tás tech ni kai esz kö zök ki pró bá lá sá ról, kí sér le ti be ve ze té sé rõl.

16. §

(1) Ez a ren de let 2006. au gusz tus 1-jén lép ha tály ba.

(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a köz fel -ada tot el lá tó szer vek irat ke ze lé sé nek ál ta lá nos kö ve tel mé -nye i rõl szó ló 335/2005. (XII. 29.) Korm. ren de let 1. §-aaz aláb bi (3) be kez dés sel egé szül ki:

„(3) A köz ira tok ke ze lé sé nek szak mai irá nyí tá sá ért fe le -lõs mi nisz ter e fel adat kö rét a Kor mány za ti Irat ke ze lé siFel ügye let út ján lát ja el.”

Gyur csány Fe renc s. k.,mi nisz ter el nök

Az oktatási és kulturális miniszter3/2006. (VII. 24.) OKM

rendeletea 2006/2007. tanév rendjérõl szóló

4/2006. (II. 24.) OM rendelet módosításáról

A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény (a to -váb bi ak ban: köz ok ta tás ról szóló tör vény) 94. §-a (1) be -kez dé sé nek b) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján –szak kép zés te kin te té ben a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz -te rek kel egyet ér tés ben – a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. §

A 2006/2007. tan év rend jé rõl szóló 4/2006. (II. 24.) OM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 8. §-ának (2) be kez dé se a kö -vet ke zõ má so dik és har ma dik mon dat tal egé szül ki:

„A mé rés nap ja ta ní tá si nap nak mi nõ sül, me lyet az érin -tett ta nu lók a mé rés ben való rész vé tel lel tel je sí te nek. To -váb bi kö te le zõ tan órai fog lal ko zás szá muk ra nem szer vez -he tõ.”

2. §

Az R. 1. szá mú mel lék le té nek I. Érett sé gi vizs ga idõ sza -kok, vizs ga na pok” fõ cí men be lül a „2. A 2007. évi má -jus–jú ni u si érett sé gi vizs gák” címû ré sze he lyé be az e ren -de let 1. szá mú mel lék le te lép.

3. §

(1) Az R. 1. szá mú mel lék le té nek „II. Szak mai vizs ga -idõ sza kok, vizs ga na pok” címû rész 1. pont já nak be ve ze tõren del ke zé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„1. A szak kö zép is ko lák ban, a szak is ko lák ban, a spe ci á -lis szak is ko lák ban a szak mai vizs gák írás be li és szó be li(gya kor la ti) vizs ga ré szét – a 2–5. és a 7. pont ban meg ha tá -ro zot tak ki vé te lé vel – az aláb bi idõ ben kell megszer -vezni:”

(2) Az R. 1. szá mú mel lék le té nek „II. Szak mai vizs ga -idõ sza kok, vizs ga na pok” címû ré sze a kö vet ke zõ 7. pont -tal egé szül ki:

„7. A szak kö zép is ko lák ban a szak mai vizs gák írás be livizs ga ré sze má jus 28-án is meg szer vez he tõ (írás be li pót -nap) ab ban az eset ben, ha a vizs gá zó szak mai vizs gát, va -la mint érett sé gi vizs gát is tesz és az írás be li vizs gák azo -nos nap ra esõ idõ pont jai nem te szik le he tõ vé a mind kétvizs gán való rész vé telt. A vizs ga idõ pon tok egy be esé sé rõl, az írás be li pót nap igény be vé te lé nek szük sé ges sé gé rõl aszak kö zép is ko la a vizs ga be je len tés és té tel igény lés meg -kül dé sé vel egy ide jû leg ér te sí ti a szak ké pe sí té sért fe le lõsmi nisz tert és a szak mai vizs ga írás be li té te lét biz to sí tó intézményt.”

4. §

Az R. 2. szá mú mel lék le té nek III. és IV. ré sze he lyé beaz e ren de let 2. szá mú mel lék le té vel ki adott III. és IV. részlép.

5. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 3. na pon lép ha tály ba.

Dr. Hil ler Ist ván s. k.,ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter


1. szá mú mel lék let a 3/2006. (VII. 24.) OKM ren de let hez

[1. szá mú mel lék let a 4/2006. (II. 24.) OM ren de let hez]

[I. Érettségi vizsgaidõszakok, vizsganapok]

„2. A 2007. évi má jus–jú ni u si érett sé gi vizs gák

Emelt szin tû érett sé gi vizs ga Kö zép szin tû érett sé gi vizs ga Idõ pont

Írás be li érett sé givizs gák

nem ze ti sé gi nyelv és iro da lom, nem -ze ti sé gi nyelv

nem ze ti sé gi nyelv és iro da lom, nem -ze ti sé gi nyelv

má jus 4., 8.00

ma gyar nyelv és iro da lom,ma gyar mint ide gen nyelv

ma gyar nyelv és iro da lom,ma gyar mint ide gen nyelv

má jus 7., 8.00

ma te ma ti ka ma te ma ti ka má jus 8., 8.00

tör té ne lem tör té ne lem má jus 9., 8.00

an gol nyelv an gol nyelv má jus 10., 8.00

né met nyelv né met nyelv má jus 11., 8.00

fi zi ka fi zi ka má jus 14., 8.00

rajz és vi zu á lis kul tú ra rajz és vi zu á lis kul tú ra má jus 14., 14.00

ké mia ké mia má jus 15., 8.00

föld rajz, ének-ze ne föld rajz, ének-ze ne má jus 15., 14.00

in for ma ti ka má jus 16., 8.00

la tin nyelv, hé ber nyelv la tin nyelv, hé ber nyelv má jus 16., 14.00

bi o ló gia bi o ló gia má jus 17., 8.00

em ber is me ret és eti ka,em ber és tár sa da lom is me ret-eti ka,

társadalom ismeret

má jus 17., 14.00

in for ma ti ka má jus 18., 8.00

mû vé sze ti tár gyak mû vé sze ti tár gyak má jus 18., 14.00

fran cia nyelv fran cia nyelv má jus 21., 8.00

fi lo zó fia, nem ze ti sé gi nép is me ret,cél nyel vi ci vi li zá ció

nem ze ti sé gi nép is me ret má jus 21., 14.00

olasz nyelv olasz nyelv má jus 22., 8.00

moz gó kép kul tú ra és mé dia is me ret,drá ma

moz gó kép kul tú ra és mé dia is me ret má jus 22., 14.00

spa nyol nyelv spa nyol nyelv má jus 23., 8.00

hit tan má jus 23., 14.00

orosz nyelv,egyéb nyel vek

orosz nyelv,egyéb nyel vek

má jus 24., 8.00

egyéb köz pon ti kö ve tel mé nyek reépü lõ vagy egye di leg akk re di tált

vizs ga tár gyak

egyéb köz pon ti kö ve tel mé nyek reépü lõ vagy egye di leg akk re di tált

vizs ga tár gyak

má jus 24., 14.00

szak mai elõ ké szí tõ tan tár gyak szak mai elõ ké szí tõ tan tár gyak má jus 25., 8.00

szó be li vizs gák jú ni us 7–13.

szó be li vizs gák jú ni us 18–29.

”


2. számú mellékleta 3/2006. (VII. 24.) OKM rendelethez

[2. szá mú mel lék leta 4/2006. (II. 24.) OM ren de lethez]

„III. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium általanyagilag támogatott tanulmányi versenyek

A 7–8. évfolyam versenyei

„Nyel vünk ben élünk” ma gyar nyel vi kom mu ni ká ci ósver seny

„Szép Ma gyar Be széd” ver seny 5–8. év fo lya mos tanulók szá má ra

Si mo nyi Zsig mond Kár pát-me den cei he lyes írá si verseny

Or szá gos tör té ne lem ta nul má nyi ver senyOr szá gos an gol nyel vi ver senyOr szá gos né met nyel vi ver senyOr szá gos orosz nyel vi ver senyVar ga Ta más ma te ma ti ka ver senyABACUS ma te ma ti kai pont ver senyZrí nyi Ilo na ma te ma ti ka ver senyBo lyai ma te ma ti ka csa pat ver senyKoz ma Lász ló V. or szá gos in for ma ti ka al kal ma zói

tanulmányi ver senyHer man Ottó or szá gos bi o ló gia ver senyHe ve sy György or szá gos ké mia ver senyÖve ges Jó zsef fi zi ka ver senyLe hocz ky Já nos VIII. or szá gos komp lex kör nye ze ti

emlékversenyTe le ki Pál or szá gos föld rajz-föld tan ver senyBa logh Já nos or szá gos kör nye zet- és egész ség vé del mi

csa pat ver senyVIII. Or szá gos tech ni ka ver senyA moz gó kép tit kaiOr szá gos tu do má nyos di ák kö ri kon fe ren cia (OTDK)

10–14 éves ta nu lók nak„Együtt egy má sért” ma gyar nyel vû, ci gány tár gyú vers-

és pró za mon dó ver senyHal lás sé rült ta nu lók XXI. or szá gos Hany vá ri Pál kom -

mu ni ká ci ós em lék ver se nyeSi ket ta nu lók XXV. Bor bély Sán dor or szá gos ta nul má -

nyi ver se nyeA ta nu lás ban aka dá lyo zott ta nu lók ne ve lé sét, ok ta tá sát

el lá tó ál ta lá nos is ko lák ta nu ló i nak XXXII. or szá gos komplex ta nul má nyi ver se nye

XXIII. Koncz De zsõ or szá gos ta nul má nyi ver seny azér tel mi leg aka dá lyo zott ta nu lók ne ve lé sét, ok ta tá sát el lá tóál ta lá nos is ko lák di ák jai szá má ra


Ábel Jenõ or szá gos la tin ta nul má nyi ver senyBod Pé ter or szá gos könyv tár hasz ná la ti ver senyKö MaL ma te ma ti ka-fi zi ka-szá mí tás tech ni ka pont ver seny

Nem zet kö zi „Ken gu ru” ma te ma ti ka ver senyNe mes Ti ha mér szá mí tás tech ni kai ver senyLogo or szá gos szá mí tás tech ni kai ta nul má nyi ver senyLess Nán dor or szá gos föld rajz ver senyDr. Árok szál lá sy Zol tán bi o ló gia-kör nye zet vé del mi

ver senyCu rie kör nye zet vé del mi em lék ver seny„Ti szán in nen – Du nán túl” or szá gos nép dal ének lé si

mi nõ sí tõ ver seny


„Szép Ma gyar Be széd” ver seny„Édes anya nyel vünk” or szá gos nyelv hasz ná la ti ver senyImp lom Jó zsef kö zép is ko lai he lyes írá si ver senySa va ria or szá gos tör té ne lem ta nul má nyi ver senyGlo ria Vic tis kö zép is ko lás tör té nel mi ve tél ke dõPol gár az eu ró pai de mok rá ci á ban or szá gos ta nul má nyi

ver senyMa gyar or szág az én ha zámÖrök sé günk ’48Eu ró pa – ál lam pol gá ri ve tél ke dõ„Mit ránk hagy tak a szá za dok...” – a ma gyar mû ve lõ -

dés tör té net kor sza kaiArany Dá ni el ma te ma ti kai ta nu ló ver senyMa te ma ti ka ha tá rok nél külGor di usz ma te ma ti kai teszt ver senyIri nyi Já nos kö zép is ko lai ké mia ver senyKi ta i bel Pál kö zép is ko lai bi o ló gi ai és kör nye zet vé del mi

ta nul má nyi ver senyBu gát Pál XXIV. or szá gos kö zép is ko lai ter mé szet is me -

re ti mû velt sé gi ve tél ke dõLó czy La jos or szá gos kö zép is ko lai föld raj zi ta nul má nyi

ver senyMi ko la Sán dor or szá gos te het ség ku ta tó fi zi ka ver senyOr szá gos Szi lárd Leó fi zi ka ver senyVer mes Mik lós nem zet kö zi fi zi ka ver senyTu do má nyos di ák kö rök VII. or szá gos kon fe ren ci á ja

IV. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium általszakmailag támogatott tanulmányi versenyek

Ol vass ve lünk! – A Nagy Könyv 100 leg nép sze rûbb regényébõl

„A ki egye zés és kora” or szá gos komp lex mû velt sé gi vetélkedõ

„Je les na pok a mû vé sze tek tük ré ben”„Em ber-Föld-Vi lág egye tem” Kár pát-me den cei komp -

lex ter mé szet tu do má nyi csa pat ver seny„Élet vi tel és gya kor la ti is me re tek 2007.” or szá gos

tanulmányi ver senyOr szá gos lo gi ka ver senyAz in for má ció ha ta lom..., ha tal mas aka rok len ni!Or szá gos spa nyol nyel vû vers- és pró za mon dó ver seny


Szak is ko lá sok di ák szín ját szó fesz ti vál jaSzak is ko lá sok vers- és pró za mon dó ver se nye„Ref lek tor fény ben” moz gó kép kul tú ra és mé dia is me ret

ver senyCu rie ké mia em lék ver senyBé ké si György fi zi ka em lék ver senyOr szá gos kö zép is ko lai il lem ta ni csa pat ver senyKaán Ká roly or szá gos ter mé szet és kör nye zet is me re ti

ver senyOr szá gos köz le ke dé si is me re tek ver seny”

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter3/2006. (VII. 21.) ÖTM

rendeletea helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek

2006. október 1. napjára kitûzött választása,valamint a települési kisebbségi önkormányzati

képviselõk választása eljárási határidõinekés határnapjainak megállapításáról

A vá lasz tá si el já rás ról szóló 1997. évi C. tör vény (a to -váb bi ak ban: Ve.) 153. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont já banka pott fel ha tal ma zás alap ján a he lyi ön kor mány za ti kép vi -se lõk és pol gár mes te rek 2006. ok tó ber 1. nap já ra ki tû zöttvá lasz tá sa, va la mint a te le pü lé si ki sebb sé gi önkormány -zati kép vi se lõk vá lasz tá sa el já rá si ha tár idõ i nek és ha tár -nap ja i nak nap tár sze rin ti meg ál la pí tá sá ról a kö vet ke zõ ketren de lem el:

I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÕK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA

A választójogosultság nyilvántartása

1. §

(1) A név jegy zé ket 2006. au gusz tus 2-tõl au gusz tus 9-ig köz szem lé re kell ten ni [Ve. 14. § (1) be kez dés].

(2) A név jegy zék bõl való ki ha gyás, il le tõ leg tör lés vagy a név jegy zék be való fel vé tel miatt 2006. au gusz tus 2-tõlau gusz tus 9-én 16.00 órá ig le het ki fo gást be nyúj ta ni[Ve. 20/E. § (1) be kez dés].

(3) A név jegy zék be tör té nõ fel vé tel rõl szóló ér te sí tõt azaján ló szel vén nyel együtt 2006. jú li us 31. és au gusz -tus 4. kö zött kell meg kül de ni a vá lasz tó pol gá rok nak[Ve. 14. § (1) be kez dés és 46. § (1) be kez dés].

(4) Iga zo lást sze mé lye sen vagy meg ha tal ma zott út ján2006. szep tem ber 29-én 16.00 órá ig, aján lott le vél ben pe -dig úgy le het kér ni, hogy az 2006. szep tem ber 26-ig meg -

ér kez zen az il le té kes he lyi vá lasz tá si iro dá hoz. Iga zo lástleg ké sõbb 2006. szep tem ber 29-én le het ki ad ni [Ve. 104. § (4) be kez dés].

(5) A mó do sí tott név jegy zék 2006. szep tem ber 29-én16.00 órá ig te kint he tõ meg a pol gár mes te ri hi va tal ban[Ve. 15. § (3) be kez dés].

A választási szervek létrehozása

2. §

(1) A he lyi vá lasz tá si bi zott ság vá lasz tott tag ja it ésszük sé ges szám ban a pót ta go kat 2006. au gusz tus 11-igkell meg vá lasz ta ni [Ve. 23. § (2) be kez dés].

(2) A vá lasz tá si bi zott sá gok meg bí zott tag ja it a vá lasz -tó ke rü let ben je löl tet, il le tõ leg lis tát ál lí tó je lö lõ szer ve zet,il le tõ leg a füg get len je lölt leg ké sõbb 2006. szep tem ber22-én 16.00 órá ig je lent he ti be [Ve. 25. § (2) be kez dés].

A választási kampány

3. §

(1) A vá lasz tá si kam pány 2006. szep tem ber 29-én24.00 órá ig tart [Ve. 40. § (1) be kez dés].

(2) Kam pányt foly tat ni 2006. szep tem ber 30-án0.00 órá tól ok tó ber 1-jén 19.00 órá ig ti los [Ve. 40. §(2) be kez dés].

(3) A sze mé lyi adat- és lak cím nyil ván tar tás köz pon ti hi -va ta la a név jegy zék ben sze rep lõ vá lasz tó pol gá rok csa lá diés utó ne vét, va la mint lak cí mét a je löl tek nek, je lö lõ szer ve -ze tek nek ké ré sük re 2006. szep tem ber 12-tõl adja át[Ve. 45. § (1) be kez dés].

(4) A köz szem lé re tett név jegy zék má so la tát a he lyi vá -lasz tá si iro da ve ze tõ je a je lölt, je lö lõ szer ve zet ké ré sé re2006. szep tem ber 12-tõl adja át [Ve. 45. § (2) be kez dés].

(5) A he lyi köz szol gá la ti mû sor szol gál ta tók 2006. szep -tem ber 16-tól szep tem ber 28-ig a je lö lés, il let ve a lis ta ál lí -tás ará nyá ban leg alább egy szer in gye ne sen köz lik a je lö lõszer ve ze tek, to váb bá a pol gár mes ter je löl tek po li ti kai hir -de té sét [Ve. 106. § (1) be kez dés].

(6) A vá lasz tás sal kap cso la tos köz vé le mény-ku ta tásered mé nyét 2006. szep tem ber 23-tól ok tó ber 1-jén19.00 órá ig nem sza bad nyil vá nos ság ra hoz ni [Ve. 8. §(1) be kez dés].

(7) Az or szá gos köz szol gá la ti mû sor szol gál ta tók 2006.szep tem ber 29-én köz re ad ják an nak a nyolc je lö lõ szer ve -zet nek a vá lasz tá si össze fog la ló ját, ame lyek or szá gosössze sí tés ben a leg több kép vi se lõ- és pol gár mes ter je löl tetál lí tot ták [Ve. 106. § (2) be kez dés].


(8) A (3)–(4) be kez dés sze rint tel je sí tett adat szol gál ta -tás ada ta it leg ké sõbb 2006. ok tó ber 1-jén kell meg sem mi -sí te ni. Az er rõl ké szült jegy zõ köny vet 2006. ok tó ber 4-igát kell adni az adat szol gál ta tó nak [Ve. 45. § (3) be kez dés].

(9) A pla ká tot az, aki el he lyez te, vagy aki nek ér de ké ben el he lyez ték 2006. ok tó ber 31-ig kö te les el tá vo lí ta ni[Ve. 42. § (6) be kez dés].

A jelölés

4. §

(1) A vá lasz tá si iro dák 2006. au gusz tus 4-tõl mû köd te -tik a je lölt aján lás szá mí tó gé pes el len õr zõ rend sze rét [Ve.38. § (1) be kez dé sé nek f) pont ja].

(2) Je löl tet, il le tõ leg me gyei lis tát aján la ni 2006. szep -tem ber 8-án 16.00 órá ig le het [Ve. 46. § (3) be kez dés és107. § (1) be kez dés].

(3) A je löl tet leg ké sõbb 2006. szep tem ber 8-án16.00 órá ig le het be je len te ni az il le té kes vá lasz tá si bi zott -ság nál [Ve. 52. § (1) be kez dés].

(4) A me gyei lis tát és az azon sze rep lõ je löl te ket leg ké -sõbb 2006. szep tem ber 8-án 16.00 órá ig le het be je len te ni a te rü le ti vá lasz tá si bi zott ság nál [Ve. 52. § (1) be kez dés,107. § (1) be kez dés].

(5) A kom pen zá ci ós lis tát és az azon sze rep lõ je löl te ketleg ké sõbb 2006. szep tem ber 11-én 16.00 órá ig, a fõ vá ro silis tát és az azon sze rep lõ je löl te ket leg ké sõbb 2006. szep -tem ber 12-én 16.00 órá ig le het be je len te ni [Ve. 107. §(2) be kez dés].

(6) Ha a vá lasz tó pol gárt egy je lö lé si faj tán be lül többhe lyen is je lölt nek aján lot ták, leg ké sõbb 2006. szep tem ber 12-én 16.00 órá ig kell nyi lat koz nia ar ról, hogy me lyik je -lö lést fo gad ja el [Ve. 57. §].

(7) A je lölt nek, il le tõ leg je lö lõ szer ve zet nek a be nemnyúj tott aján ló szel vé nye ket 2006. szep tem ber 11-én16.00 órá ig meg kell sem mi sí te ni. Az er rõl ké szült jegy zõ -köny vet 2006. szep tem ber 14-én 16.00 órá ig kell át ad ni avá lasz tá si bi zott ság nak [Ve. 60. §].

(8) Az aján ló szel vé nye ket, va la mint a tech ni kai nyil -ván tar tást az il le té kes vá lasz tá si iro da 2006. ok tó ber 1-jénmeg sem mi sí ti [59. § (3) be kez dés].

A szavazatok összesítése

5. §

(1) Az il le té kes vá lasz tá si bi zott ság a sza va zat szám lá lóbi zott sá gok jegy zõ köny vei alap ján 2006. ok tó ber 2-igössze sí ti a sza va za to kat, és meg ál la pít ja a vá lasz tá si ered -ményt [Ve. 73. § (3) be kez dés].

(2) A sza va zó kö ri jegy zõ köny vek egy pél dá nya az il le -té kes vá lasz tá si iro dá ban 2006. ok tó ber 4-én 16.00 órá igmeg te kint he tõ [Ve. 75. § (2) be kez dés].

(3) A sza va zó la po kat a pol gár mes te ri hi va tal ban 2006.de cem ber 30-ig kell meg õriz ni. 2006. de cem ber 30. után avá lasz tá si ira to kat – a jegy zõ köny vek ki vé te lé vel – megkell sem mi sí te ni [Ve. 75. § (3) be kez dés].

(4) A jegy zõ köny ve ket 2006. de cem ber 30. után kell át -ad ni az il le té kes le vél tár nak [Ve. 75. § (4) be kez dés].

II. A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATIKÉPVISELÕK VÁLASZTÁSA

A választás kitûzése

6. §

A te le pü lé si ki sebb sé gi ön kor mány za ti kép vi se lõk vá -lasz tá sát 2006. jú li us 28-ig kell ki tûz ni [Ve. 115/C. §].

A választási szervek létrehozása

7. §

A he lyi vá lasz tá si bi zott ság meg bí zott tag ja it a ki sebb -sé gi je lö lõ szer ve ze tek leg ké sõbb 2006. szep tem ber 22-én16.00 órá ig je lent he tik be [Ve. 25. § (2) be kez dés].

A vá lasz tá si kam pány

8. §

(1) A vá lasz tá si kam pány 2006. szep tem ber 29-én24.00 órá ig tart [Ve. 40. § (1) be kez dés].

(2) Kam pányt foly tat ni 2006. szep tem ber 30-án0.00 órá tól ok tó ber 1-jén 19.00 órá ig ti los [Ve. 40. §(2) be kez dés].

(3) A vá lasz tás sal kap cso la tos köz vé le mény-ku ta tásered mé nyét 2006. szep tem ber 23-tól ok tó ber 1-jén19.00 órá ig nem sza bad nyil vá nos ság ra hoz ni [Ve. 8. §(1) be kez dés].

(4) A pla ká tot az, aki el he lyez te, vagy aki nek ér de ké ben el he lyez ték, 2006. ok tó ber 31-ig kö te les el tá vo lí ta ni[Ve. 42. § (6) be kez dés].

A jelölés

9. §

A je löl tet leg ké sõbb 2006. szep tem ber 8-án 16.00 órá igle het be je len te ni az il le té kes vá lasz tá si bi zott ság nál[Ve. 52. § (1) be kez dés].


A szavazatok összesítése

10. §

(1) Az il le té kes vá lasz tá si bi zott ság a sza va zat szám lá lóbi zott sá gok jegy zõ köny vei alap ján leg ké sõbb 2006. ok tó -ber 2-ig össze sí ti a sza va za to kat, és meg ál la pít ja a vá lasz -tá si ered ményt [Ve. 73. § (3) be kez dés].

(2) A sza va zó kö ri jegy zõ köny vek egy pél dá nya az il le -té kes vá lasz tá si iro dá ban 2006. ok tó ber 4-én 16.00 órá igmeg te kint he tõ [Ve. 75. § (2) be kez dés].

(3) A sza va zó la po kat a pol gár mes te ri hi va tal ban 2006.de cem ber 30-ig kell meg õriz ni. 2006. de cem ber 30. után avá lasz tá si ira to kat – a jegy zõ köny vek ki vé te lé vel – megkell sem mi sí te ni [Ve. 75. § (3) be kez dés].

(4) A jegy zõ köny ve ket 2006. de cem ber 30. után kell átadni az il le té kes le vél tár nak [Ve. 75. § (4) be kez dés].

11. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba.

(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyátvesz ti a fõ vá ro si és az or szá gos ki sebb sé gi ön kor mány za -tok meg vá lasz tá sá nak el já rá si rend jé rõl szóló 46/1998.(X. 21.) BM ren de let.

Dr. Lam perth Mó ni ka s. k.,ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter4/2006. (VIII. 1.) ÖTM

rendeletea helyi önkormányzati képviselõk

és polgármesterek, valamint a kisebbségiönkormányzati képviselõk választásaköltségeinek normatíváiról, tételeirõl,

elszámolási és belsõ ellenõrzési rendjérõl*

A vá lasz tá si el já rás ról szóló 1997. évi C. tör vény (a to -váb bi ak ban: Ve.) 153. §-a (1) be kez dé sé nek g) pont já ban,ka pott fel ha tal ma zás alap ján – fi gye lem mel a köz igaz ga tá -si in for ma ti kai fel ada tok irá nyí tá sá ban szük sé ges azon na li vál toz ta tá sok ról szóló 144/2006. (VI. 29.) Korm. ren de let -re és a vá lasz tá si el já rás ról szóló 1997. évi C. tör vény nek ahe lyi ön kor mány za ti kép vi se lõk és pol gár mes te rek, va la -mint a ki sebb sé gi ön kor mány za ti kép vi se lõk vá lasz tá sán

tör té nõ vég re haj tá sá ról szóló 29/2006. (V. 30.) BM ren de -let re – a he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõk és pol gár mes te -rek, va la mint a ki sebb sé gi ön kor mány za ti kép vi se lõk vá -lasz tá sa (a to váb bi ak ban: vá lasz tás) költ sé ge i nek nor ma tí -vá i ról, té te le i rõl, el szá mo lá si és bel sõ el len õr zé si rend jé rõl a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az Or szá gos Vá lasz tá si Iro da (a to váb bi ak ban: OVI) ve ze tõ je fe le lõs a vá lasz tá sok elõ ké szí té sé vel, szer ve zé sé -vel, le bo nyo lí tá sá val, a vá lasz tó pol gá rok, je löl tek és je lö lõ szer ve ze tek párt sem le ges tá jé koz ta tá sá val, a vá lasz tá siadat ke ze lés sel, a tech ni kai fel té te lek meg te rem té sé velkap cso la tos, cél hoz kö tött pénz ügyi fel adat és költ ség tervel ké szí té sé ért a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz terirá nyí tá sa alatt mû kö dõ Köz pon ti Adat fel dol go zó, Nyil -ván tar tó és Vá lasz tá si Hi va tal (a to váb bi ak ban: Hi va tal)ve ze tõ jé nek egyet ér té sé vel, me lyek jó vá ha gyá sá ról az ön -kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter (a to váb bi ak -ban: mi nisz ter) dönt.

(2) A te rü le ti vá lasz tá si iro da (a to váb bi ak ban: TVI) és a he lyi vá lasz tá si iro da (a to váb bi ak ban: HVI) ve ze tõ je il le -té kes sé gi te rü le tén be lül

a) fe le lõs a vá lasz tás elõ ké szí tés, szer ve zés és le bo nyo -lí tás pénz ügyi fel té te le i nek fel ada tok hoz kö tött meg ha tá -ro zá sá ért, a pénz esz kö zök cél hoz kö tött fel hasz ná lá sá értés el len õr zé sé ért,

b) gya ko rol ja a vá lasz tás pénz esz kö zei fe let ti kö te le -zett ség vál la lá si és utal vá nyo zá si jo got, va la mint fel ha tal -ma zást ad az el len jegy zé si jog gya kor lá sá ra,

c) fe le lõs a vá lasz tás pénz ügyi ter ve zé sé ért, le bo nyo lí -tá sá ért, el szá mo lá sá ért,

d) gon dos ko dik a vá lasz tás cél já ra szol gá ló pénz esz kö -zök nek a szám vi te li nyil ván tar tá son be lü li el kü lö ní tett ke -ze lé sé rõl.

(3) A HVI-k ve ze tõ i nek, va la mint az or szág gyû lé siegyé ni vá lasz tó ke rü le ti vá lasz tá si iro dák (a to váb bi ak ban:OEVI) fel ada ta it is el lá tó or szág gyû lé si egyé ni vá lasz tó -ke rü let (a to váb bi ak ban: OEVK) szék he lyén mû kö dõ HVIve ze tõ jé nek, az OEVI több let fel ada tok kap csán járó sze -mé lyi jut ta tá sa i ra vo nat ko zó an meg ha tá ro zott fel ada to kata TVI ve ze tõ je lát ja el.

(4) A mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó és az egyéb köz re -mû kö dõ költ ség ve té si szerv(ek) ve ze tõ jé nek a vá lasz tás sal kap cso lat ban meg ha tá ro zott fel ada tai:

a) fe le lõs a fel ada tai pénz ügyi ter ve zé sé ért, le bo nyo lí -tá sá ért, el szá mo lá sá ért, a pénz esz kö zök cél hoz kö tött fel -hasz ná lá sá ért és el len õr zé sé ért,

b) gya ko rol ja a vá lasz tás pénz esz kö zei fe let ti kö te le -zett ség vál la lá si és utal vá nyo zá si jo got,


* A mel lék le tek meg ta lál ha tók a Ma gyar Köz löny 2006/96. szá má ban.

c) gon dos ko dik a vá lasz tás cél já ra szol gá ló pénz esz kö -zök nek a szám vi te li nyil ván tar tá sán be lü li el kü lö ní tett ke -ze lé sé rõl.

(5) A Hi va tal ve ze tõ je:a) fe le lõs a vá lasz tás pénz ügyi ter ve zé sé ért, le bo nyo lí -

tá sá ért, el szá mo lá sá ért, a be szá mo ló el ké szí té sé ért, el len -õr zé sé ért,

b) gon dos ko dik a vá lasz tás cél já ra szol gá ló pénz esz kö -zök nek a Hi va tal szám vi te lén be lü li el kü lö ní tett ke ze lé sé -rõl,

c) gya ko rol ja a vá lasz tás pénz esz kö zei fe let ti, a ha tás -kö ré be tar to zó kö te le zett ség vál la lá si és utal vá nyo zá si jo -got, va la mint fel ha tal ma zást ad az el len jegy zé si jog gya -kor lá sá ra,

d) meg te rem ti a Duna Pa lo tá ban az Or szá gos Válasz -tási Köz pont mû kö dé sé nek fel té te le it,

e) meg ál la po dást köt a mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zóés a vá lasz tás ban köz re mû kö dõ egyéb költ ség ve té si szer -vek kel a pénz ügyi tá mo ga tá sok át adá sá ról és el szá mo lá sá -nak rend jé rõl,

f) biz to sít ja a köz pon ti nyom tat vá nyok, vá lasz tás tech -ni kai szak anya gok elõ ál lí tá sát, a kap cso ló dó lo gisz ti kaiszol gál ta tá so kat,

g) mû köd te ti a vá lasz tás in for ma ti kai rend sze re it.

2. §

(1) A vá lasz tá sok he lyi és te rü le ti fel ada tai elõ ké szí té sé -nek és le bo nyo lí tá sá nak pénz ügyi fe de ze té ül az 1–3. mel -lék let ben fel so rolt té te lek, nor ma tí vák, va la mint a nemnor ma tív ki adá sok te kin te té ben a vo nat ko zó meg ál la po -dás(ok) alap ján meg ál la pí tott költ ség ve té si fe de zet szol -gál.

(2) A pénz ügyi fe de zet szá mí tá sá nál a né pes ség re, a vá -lasz tó pol gá rok ra vo nat ko zó ada to kat a Hi va tal ál tal meg -ál la pí tott, a köz pon ti sze mé lyi adat- és lak cím nyil ván tar -tás ból a név jegy zék össze ál lí tá sá hoz hasz nált, va la mint anév jegy zék hez össze ál lí tott adat ál lo mány alap ján kell fi -gye lem be ven ni. Az egyéb ada to kat a Hi va tal nak a vá lasz -tá sok pénz ügyi ter ve zé sé re vo nat ko zó bel sõ sza bály za taalap ján kell fi gye lem be ven ni.

A pénzügyi fedezet biztosítása

3. §

(1) A Hi va tal ve ze tõ je az 1–3. mel lék let ben meg ha tá ro -zott nor ma tí vák, va la mint elõ ze tes szá mí tá sok, meg ál la po -dá sok alap ján a vá lasz tá sok hoz elõ le get fo lyó sít a vá lasz -tá sok le bo nyo lí tá sá ra biz to sí tott elõ irány zat ból

a) a TVI ve ze tõ je ré szé re a te rü le ti vá lasz tá si bi zott ság(a to váb bi ak ban: TVB) és a TVI mû kö dé si ki adá sa i ra,amely nem tar tal maz za a TVI-k ve ze tõ i nek dí ja zá sát,

b) a TVI-k ve ze tõ in ke resz tül a HVI-k ré szé re a te le pü -lést meg il le tõ nor ma tív össze gek ere jé ig, to váb bá az OEVI-k költ sé ge i nek fe de ze té re,

c) a mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó és az egyéb köz re -mû kö dõ költ ség ve té si szerv(ek) mû kö dé si ki adá sa i ra,amely nem tar tal maz za a szerv(ek) ve ze tõ jé nek dí ja zá sát.

(2) Az 1. § (2)–(4) be kez dé se ha tá lya alá tar to zó vá lasz -tá si és egyéb szer vek tá mo ga tá sát az ál lam ház tar tás mû kö -dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let(a to váb bi ak ban: Ámr.) alap ján tá mo ga tás ér té kû mû kö dé si be vé tel ként, il let ve ki adás ként, vagy to vább adá si (le bo -nyo lí tá si) célú mû kö dé si be vé tel ként, il let ve ki adás ként,il let ve ál lam ház tar tá si kö rön kí vü li át adás ese tén mûkö -dési célú pénz esz köz át adás ként kell el szá mol ni a 10. mel -lék let sze rint.

(3) A Hi va tal ve ze tõ je a sza va zás nap ját meg elõ zõ20. mun ka na pig, il let ve az 1. § (5) be kez dés e) pont ja alap -ján kö tött meg ál la po dá sok sze rint át utal ja

a) az (1) be kez dés a) és b) pont já ban meg ha tá ro zott tá -mo ga tást a fõ vá ro si, me gyei köz gyû lés hi va ta lá nak bank -szám lá já ra,

b) az (1) be kez dés c) pont já ban meg ha tá ro zott tá mo ga -tást a költ ség ve té si szer vek Ma gyar Ál lam kincs tár nál ve -ze tett elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá já ra.

4. §

A TVI ve ze tõ je a sza va zás nap ját meg elõ zõ 15. mun ka -na pig át utal ja a 3. § (1) be kez dé sé nek b) pont ja alap jánmeg ál la pí tott tá mo ga tást az il le té kes te le pü lé si ön kor -mány za tok pol gár mes te ri hi va ta lai, va la mint kör jegy zõ -ség ese tén a kör jegy zõ ség bank szám lá já ra.

A pénzeszközök felhasználási módja

5. §

(1) A Hi va tal ve ze tõ je gon dos ko dik a köz pon ti fel ada -tok vég re haj tá sá ra biz to sí tott for rá sok fel hasz ná lá sá ról ajó vá ha gyott pénz ügyi fel adat- és költ ség terv elõ irány za tá -nak fõ össze gén be lül.

(2) Az 1–3. mel lék let ben meg ha tá ro zott nor ma tív pénz -esz kö zök fel hasz ná lá sa a kö vet ke zõk sze rint tör té nik:

a) a fel adat vég re haj tá sá hoz biz to sí tott pénz esz kö zö ket (sze mé lyi jut ta tá sok, a mun ka adó kat ter he lõ já ru lé kok és a do lo gi ki adá sok) az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. éviXXXVIII. tör vény ben (a to váb bi ak ban: Áht.) és azÁmr.-ben meg ha tá ro zot tak fi gye lem be vé te lé vel kell fel -hasz nál ni, azon ban sze mé lyi ki adás ra az 1–3. mel lék letsze rin ti fel ada tok te kin te té ben leg alább az ott meg ál la pí -tott nor ma tí vá kat kell biz to sí ta ni. A do lo gi ki adá sok ra biz -to sí tott pénz esz kö zö ket sze mé lyi ki adá sok ra az Áht. és azÁmr. ál ta lá nos ren del ke zé sei sze rint – kü lö nös te kin tet tel


az Ámr. 57. § (13) be kez dé sé ben fog lal tak ra – a fel adat el -lát ás sal össze füg gés ben le het át cso por to sí ta ni, az át cso -por to sí tás nál fi gye lem mel kell len ni arra, hogy a do lo gi ki -adá sok ra biz to sí tott pénz esz kö zök a fel me rült köz vet lenkölt sé gek mel lett fe de ze tet nyújt sa nak az in téz mény üze -mel te té si, fenn tar tá si költ sé gek ará nyos ré szé re is,

b) több let tá mo ga tást a sza va zó kö rök szá má nak vagy asza va zat szám lá ló bi zott ság ba be vont pót ta gok szá má naknö ve ke dé se, a szer vek szá má ra a Hi va tal ve ze tõ je ál tal el -ren delt több let fel ada tok, va la mint a Ve. 21. §-ának (4) be -kez dé se sze rin ti ki adá sok mér té ké ig le het igé nyel ni,

c) fel adat el ma ra dás (kü lö nö sen a sza va zó kö rök szá má -nak csök ke né se) ese tén az erre a fel adat ra biz to sí tott, anor ma tí vák sze rint szá molt tá mo ga tást, il let ve an nak ma -rad vá nyát vissza kell utal ni. Amennyi ben az el ma radt fel -adat tal össze füg gés ben, an nak is mert té vá lá sa elõtt in do -kolt ki fi ze tés vagy kö te le zett ség vál la lás tör tént, an nak azel szá mo lás ban való ér vé nye sí té sét a TVI ve ze tõ je a Hi va -tal ve ze tõ jé nek egyet ér té se mel lett en ge dé lyez he ti. A TVIve ze tõ je ké rel mét az OVI ve ze tõ jé hez nyújt ja be, aki annak szak mai meg ala po zott sá gát meg vizs gál ja, és a ké -rel met ja vas la tá val együtt 3 mun ka na pon be lül meg kül di aHi va tal ve ze tõ jé nek. A Hi va tal ve ze tõ je dönt a ké re lem el -fo ga dá sá ról. Amennyi ben a ké rel met nem fo gad ja el, dön -té sé rõl 3 mun ka na pon be lül ér te sí ti a TVI ve ze tõ jét, és ar -ról egy út tal tá jé koz tat ja az OVI ve ze tõ jét is. Ha a ké re lemel bí rá lá sá ra a fen ti ha tár idõn be lül nem ke rül sor, a ha tár -idõ le tel tét kö ve tõ na pon az egyet ér tést meg adott nak kellte kin te ni,

d) több let költ ség ként, il let ve fel adat el ma ra dás ként kell el szá mol ni a té ves adat szol gál ta tás ból szár ma zó tá mo ga tá -si kü lön bö ze te ket.

(3) A mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó és egyéb köz re mû -kö dõ szerv(ek)nek a (2) be kez dés ben ré szük re meg ha tá ro -zott pénz esz kö zö kön fe lül vagy kü lön – az áta lány összeg -ben nem meg ha tá roz ha tó – fel ada tok ra biz to sí tott tá mo ga -tás fel hasz ná lá sa, a pénz esz köz át adás ról szóló meg ál la po -dás ban rög zí tet tek sze rint tör té nik.

(4) A TVI ve ze tõ je a fel adat tí pu sú el szá mo lás el fo ga dá -sá val egy idõ ben dönt és in téz ke dik a HVI-k ve ze tõi ré szé -re a dí ja zá sok ki fi ze té sé rõl (be le ért ve az OEVK szék helyHVI ve ze tõ jé nek az OEVI több let fel ada tok kap csán járódí ját is). Nem fi zet he tõ ki dí ja zás, ha a HVI ve ze tõ je aze ren de let ben elõ írt el szá mo lá si és el len õr zé si kö te le zett -sé gé nek nem tett ele get.

(5) A mi nisz ter dönt a TVI ve ze tõk, a köz igaz ga tá si hi -va ta lok ve ze tõi dí já nak ki fi ze té sé rõl, az OVI ve ze tõ je éstag jai, a Hi va tal ve ze tõ je és a mi nisz té ri um irá nyí tá sa alátar to zó köz re mû kö dõ költ ség ve té si szerv(ek) ve ze tõ je dí -já nak mér té ké rõl és an nak ki fi ze té sé rõl. A ki fi ze tés rõl aHi va tal ve ze tõ je 8 mun ka na pon be lül in téz ke dik. Nem fi -zet he tõ ki dí ja zás a szerv ve ze tõ je ré szé re, ha e ren de let ben elõ írt el szá mo lá si és el len õr zé si kö te le zett sé gé nek nemtett ele get.

Az elszámolás módja

6. §

(1) A vá lasz tás cél já ra biz to sí tott pénz esz kö zö ket a ren -de let ha tá lya alá tar to zó szer ve ze tek nek szám vi te li leg el -kü lö ní tet ten kell ke zel ni ük. A költ ség ve té si szerv a szám -vi te lé ben a pénz esz kö zök fel hasz ná lá sá ról – ezen be lül atöbb let költ sé gek rõl és a fel adat el ma ra dás ról – fel ada ton -ként (vá lasz tá son ként) szá mol el, és a tény le ges pénz for -ga lom ról (be vé tel, ki adás) fõ köny vé ben a vá lasz tá si fel -ada tok kal kap cso la tos szak fel ada ton nyil ván tar tást vezet.

(2) A fel adat tí pu sú el szá mo lást 1–3. mel lék le té ben fel -tün te tett nor ma tí vák te kin te té ben a 4–9. mel lék let sze rintkell el ké szí te ni. A költ ség ve té si szer vet meg il le tõ pénzügyi fe de zet össze gét a vá lasz tás tény ada tai alap ján,az 5. § (2) be kez dé se fi gye lem be vé te lé vel kell meg ál la pí -ta ni.

(3) A mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó és az egyéb köz re -mû kö dõ költ ség ve té si szerv(ek) az 5. § (3) be kez dé se sze -rint szá muk ra biz to sí tott elõ leg rõl, a pénz esz köz át adás ról szóló meg ál la po dás sal össz hang ban té te les el szá mo lástké szí te nek. Az el szá mo lást alap bi zony la tok kal kell alá tá -masz ta ni.

(4) A Hi va tal az éves költ ség ve té sé ben biz to sí tott elõ -irány zat ról az ál lam ház tar tás szer ve ze tei be szá mo lá si éskönyv ve ze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szóló249/2000. (XII. 24.) Korm. ren de let sze rin ti ha tár idõ benés mó don szá mol el a vá lasz tá sok kal kap cso la tos szak fel -ada ton.

A feladattípusú elszámolás lebonyolítása

7. §

(1) A HVI ve ze tõ je fel adat tí pu sú el szá mo lást ké szít. Afel adat tí pu sú el szá mo lást, a pénz ügyi el szá mo lást se gí tõprog ram ál tal elõ ál lí tott és a 4. mel lék let sze rin ti adat tar -tal mú mun ka la pon tel je sí ti a TVI ve ze tõ je ré szé re. Az ok -mány iro da szék hely HVI ve ze tõ je az el szá mo lá si kö te le -zett sé gét a pénz ügyi el szá mo lást se gí tõ prog ram igény be -vé te lé vel tel je sí ti a TVI ve ze tõ je ré szé re.

(2) A köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je a pénz ügyi el szá -mo lást se gí tõ prog ram igény be vé te lé vel el szá mo lást ké szít – az 5. mel lék let sze rin ti adat tar ta lom mal – a ren del ke zés -re bo csá tott tá mo ga tás ról a Hi va tal ve ze tõ jé nek.

(3) A TVI ve ze tõ je

a) el szá mo lást ké szít – az 5. mel lék let sze rin ti adat tar -ta lom mal – a TVI ré szé re biz to sí tott pénz ügyi fe de zet rõl,


b) össze sí tõ el szá mo lást ké szít – a 6. mel lék let sze rin tiadat tar ta lom mal – a 3. § sze rint biz to sí tott pénz esz kö zök -rõl,

c) dönt az 5. § (2) be kez dé sé nek b) és c), to váb bád) pont já ban biz to sí tott több let költ ség, il let ve vissza té rí tés el fo ga dá sa kér dé sé ben és össze gé ben.

(4) A TVI ve ze tõ je a (3) be kez dés sze rin ti el szá mo lá sikö te le zett sé gét – a pénz ügyi el szá mo lást se gí tõ prog ramigény be vé te lé vel – tel je sí ti a Hi va tal ve ze tõ je ré szé re.

(5) A mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó és az egyéb köz re -mû kö dõ költ ség ve té si szerv(ek) ve ze tõ je el szá mo lást ké -szít a Hi va tal ve ze tõ je ré szé re a 7. mel lék let sze rin ti adat -tar ta lom mal.

(6) A Hi va tal ve ze tõ je az (1)–(5) be kez dés ben fog laltel szá mo lá sok alap ján a 8–9. mel lék let sze rin ti adat tar ta -lom mal tel je sí ti el szá mo lá si kö te le zett sé gét a mi nisz terfelé. A Hi va tal ve ze tõ je az el szá mo lást tá jé koz ta tá sul meg -kül di az OVI ve ze tõ jé nek is.

A feladattípusú elszámolás határidejeés a pénzügyi ellenõrzés rendje

8. §

(1) A 2006. évi he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõk és pol -gár mes te rek, a te le pü lé si ki sebb sé gi ön kor mány za ti kép vi -se lõk ál ta lá nos vá lasz tá sa után a HVI ve ze tõ je a 7. § (1) be -kez dé se sze rin ti, va la mint a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ jea 7. § (2) be kez dé se sze rin ti el szá mo lást a vá lasz tás nap játkö ve tõ 10 nap tá ri na pon be lül, a TVI ve ze tõ je a 7. § (3) be -kez dé se sze rin ti el szá mo lást a vá lasz tás nap ját kö ve tõ45 nap tá ri na pon be lül, a mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó,va la mint az egyéb köz re mû kö dõ költ ség ve té si szerv(ek)ve ze tõ je a 7. § (5) be kez dé se sze rin ti el szá mo lást a vá lasz -tás nap ját kö ve tõ 45 nap tá ri na pon be lül kö te les(ek) tel je -sí te ni. A Hi va tal ve ze tõ je az el szá mo lá sok el fo ga dá sá róldönt, va la mint a pénz ügyi fel adat- és költ ség terv vég re haj -tá sá ról el szá mol a vá lasz tás nap ját kö ve tõ 70 nap tá ri na -pon be lül.

(2) A 2007. évi te rü le ti és or szá gos ki sebb sé gi ön kor -mány za tok vá lasz tá sá nak te kin te té ben a Hi va tal nak a vá -lasz tást kö ve tõ 30 na pon be lül el kell ké szí te ni az el szá mo -lást, va la mint az (1) be kez dés ben fog lalt el szá mo lás salegyüt te sen be szá mo lót kell be nyúj ta ni.

(3) Az (1) be kez dés ben em lí tett, el szá mo lást ké szí tõszerv ve ze tõ je az el szá mo lá sa el fo ga dá sát kö ve tõ 8 ban kina pon be lül ele get tesz vissza fi ze té si kö te le zett sé gé nek.

(4) A Hi va tal ve ze tõ je az el szá mo lá sok el fo ga dá sát kö -ve tõ 8 ban ki na pon be lül a több let költ sé gek fe de ze tét át -utal ja a szer vek ré szé re a 3. § (4) be kez dé sé ben le ír tak sze -

rint. A TVI ve ze tõ je to vább uta lá si kö te le zett sé gét 8 ban kina pon be lül tel je sí ti.

9. §

(1) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri -um El len õr zé si Tit kár ság a Hi va tal, a köz igaz ga tá si hi va -tal, a mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó köz re mû kö dõ költ -ség ve té si szerv(ek) és az egyéb szer vek, va la mint a TVIpénz ügyi el len õr zé sét az el len õr zé si prog ram ban meg ha -tá ro zot tak sze rint lát ja el; a TVI ve ze tõ je a HVI pénz ügyiel len õr zé sét a ren de let 8. §-ában szá má ra meg ha tá ro zottel szá mo lá si ha tár idõ ig kö te les el vé gez ni.

(2) A Hi va tal a gaz dál ko dá si sza bály za tá ban fog lal taksze rint hajt ja vég re az e ren de let 1–3. szá mú mel lék le té ben nem sze rep lõ köz pon ti fel ada tok hoz kap cso ló dó meg ren -de lé se ket és pénz ügyi el szá mo lá so kat.

(3) A HVI és a TVI ve ze tõ je a vá lasz tá sok pénz ügyi ki -adá sa i nak el szá mo lá sá ra és utó el len õr zé sé re a vá lasz tá siiro da tag já nak ad meg bí zást.

(4) A Hi va tal a vá lasz tás ki adá sa i nak el szá mo lá sá hoz,va la mint a mi nisz té ri um az el len õr zé si fel ada tok vég re haj -tá sá hoz se gít sé get nyújt.

(5) Az el len õr zés so rán a költ ség ve té si szer vek bel sõ el -len õr zé sé rõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. ren de let elõ -írá sa it kell al kal maz ni.

Idõközi választás

10. §

Az idõ kö zi vá lasz tá son a ren de let ben fog lal ta kat azaláb bi el té ré sek kel kell al kal maz ni:

a) a költ ség ve té si szer vek ré szé re az idõ kö zi vá lasz tá -sok pénz ügyi fe de ze te az át adó nál tá mo ga tás ér té kû mû kö -dé si ki adás ként, az át ve võ szerv nél tá mo ga tás ér té kû mû -kö dé si be vé tel ként ke rül biz to sí tás ra,

b) elõ leg ki zá ró lag a do lo gi ki adá sok ra biz to sít ha tó,

c) az OE VI-t és a HVI-t meg il le tõ tá mo ga tást köz vet le -nül az il le té kes te le pü lé si ön kor mány zat pol gár mes te ri hi -va ta la, kör jegy zõ ség ese tén a kör jegy zõ ség bank szám lá já -ra kell át utal ni,

d) a sze mé lyi jut ta tá sok nor ma tí vá i nak fo lyó sí tá sá racsak utó lag, a pénz ügyi el szá mo lás jó vá ha gyá sát és fel ter -jesz té sét kö ve tõ en ke rül sor, az el szá mo lás ban a sze mé lyijut ta tá sok té te le it is sze re pel tet ni kell,

e) a TVI ve ze tõ je a ren de let 7. §-ának (3) be kez dé sesze rin ti el szá mo lást a vá lasz tás nap ját kö ve tõ 15 nap tá rina pon be lül kö te les tel je sí te ni.


Záró rendelkezések

11. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 3. na pon lép ha -tály ba.

(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyátvesz ti a 2002. ok tó ber 20-i, va la mint az idõ kö zi he lyi és ki -sebb sé gi ön kor mány za ti kép vi se lõk és pol gár mes te rek vá -lasz tá si költ sé ge i nek nor ma tí vá i ról, té te le i rõl, el szá mo lá siés bel sõ el len õr zé si rend jé rõl szóló 19/2002. (VII. 26.) BM ren de let.

Dr. Lam perth Mó ni ka s. k.,ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter

III. rész

Az Alkotmánybíróság35/2006. (VII. 13.) AB

határozata

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Al kot mány bí ró ság ön kor mány za ti ren de let al kot -mány el le nes sé gé nek vizs gá la tá ra irá nyu ló el já rás banmeghozta a következõ

határozatot:

Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy a Nagy ko vá -csi Zsí ros-he gyen az ön kor mány zat ál tal meg va ló sí tottszenny víz el ve ze tõ csa tor na-köz mû be ru há zás hoz kap cso -ló dó köz mû ve sí té si hoz zá já ru lás ról szóló, Nagy ko vá csiNagy köz ség Ön kor mány za ta Kép vi se lõ-tes tü le té nek28/2005. (XI. 10.) ren de le te 1., 2., 3. és 4. §-a al kot mány el -le nes, ezért azo kat – ha tály ba lé pé sük re vissza ha tó ha -tállyal – meg sem mi sí ti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Mag yarKözlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az in dít vá nyo zók elõ ad ták, hogy Nagy ko vá csi Nagy -köz ség Ön kor mány za ta Kép vi se lõ-tes tü le te úgy dön tött,

hogy a Zsí ros-he gyen szenny víz csa tor na há ló za tot épít tetki, és a be ru há zást egyéb költ sé ge i vel együtt 100%-ban ate lek tu laj do no sok ra há rít ja. E te kin tet ben a Kép vi se lõ-tes -tü let ön kor mány za ti ha tá ro za tot ho zott, amely alap ján azön kor mány zat jegy zõ je újabb köz igaz ga tá si ha tá ro za tok -ban kö te lez te az érin tett te lek tu laj do no so kat a hoz zá já ru -lás meg fi ze té sé re. A ha tá ro za to kat több tu laj do nos is meg -fel leb bez te, és azo kat a Pest Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va -tal Igaz ga tá si Fõ osz tá lyá nak ve ze tõ je meg sem mi sí tet te; ahi va tal ve ze tõ pe dig tör vé nyes sé gi el len õr zé si jog kö ré benel jár va meg ál la pí tot ta, hogy az ön kor mány za ti ha tá ro zattör vény sér tõ.

Az in dít vá nyo zók ki fej tik, hogy mind ezek el le né remeg al kot ták a Nagy ko vá csi Zsí ros-he gyen az ön kor mány -zat ál tal meg va ló sí tott szenny víz el ve ze tõ csa tor na-köz mûbe ru há zás hoz kap cso ló dó köz mû ve sí té si hoz zá já ru lás ról szóló Nagy ko vá csi Nagy köz ség Ön kor mány za ta Képvi -selõ- testületének 28/2005. (XI. 10.) ren de le tét (a továb -biak ban: Ör.), amely az ön kor mány zat köz mû ve sí té si be -ru há zá sá nak tel jes költ sé gét to vább ra is az érin tett in gat la -nok tu laj do no sa i ra há rít ja, in gat la non ként egy sé ge sen463 500 Ft-ban ál la pít ja meg a köz mû ve sí té si hoz zá já ru lás mér té két, amely hoz zá já ru lást egy összeg ben kell meg fi -zet ni, a ren de let ben fog lalt ha tár idõ alatt.

Az in dít vá nyo zók a ki fo gás olt Ör.-t több szem pont bólta lál ják al kot mány- és tör vény sér tõ nek. Hang sú lyoz zák,hogy az Ör. ví zi lé te sít mény rõl ren del ke zett, amely az épí -tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szóló 1997. éviLXXVIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Ét.) fo ga lom-meg ha -tá ro zá sa sze rint sa já tos épít mény faj tá nak mi nõ sül. Eb benaz eset ben te hát az Ét. 1. § (2) be kez dé se lett vol na azirány adó, amely ki mond ja, hogy az Ét.-t a sa já tos épít -mény faj ták te kin te té ben a rá juk vo nat ko zó kü lön tör vé -nyek kel, kor mány ren de le tek kel együtt, a ben nük fog laltki egé szí té sek kel és el té ré sek kel kell al kal maz ni. Az ön -kor mány zat azon ban fi gyel men kí vül hagy ta a víz gaz dál -ko dás ról szóló 1995. évi LVII. tör vényt (a to váb bi ak ban:Vt.), va la mint an nak vég re haj tá si ren de le tét és in kább azÉt. ren del ke zé se it al kal maz ta, ami az in dít vá nyo zó sze rintsér ti a jog ál la mi ság és a jog biz ton ság el vét [Al kot mány2. § (1) be kez dés].

Azt is ki fo gá sol ják, hogy az Ör. nem adott le he tõ sé get ate lek tu laj do no sok nak a jog or vos lat [Al kot mány 57. §(5) be kez dés] igény be vé te lé re és rész let fi ze tés re sem. Ál -lás pont juk sze rint az Ör. meg sér tet te az esély egyen lõ sé getis, mi vel Nagy ko vá csi Nagy köz ség ben, il let ve a Zsí ros- hegy észak-ke le ti ré szén a szenny víz csa tor na ál la mi, il let -ve ön kor mány za ti tá mo ga tás sal lett ki ala kít va.

A be ad vány tar tal ma sze rint hi vat koz tak a Vt. 8. §(3) be kez dé sé ben fog lal tak ra, amely nek ér tel mé ben ví zi -köz mû ese tén nem az ön kor mány zat, ha nem a jegy zõ vet -het ki költ sé ge ket az ér de kel tek re. Mind er re fi gye lem melaz in dít vá nyok sze rint az Ör. új ra sza bá lyoz már sza bá lyo -zott tár sa dal mi vi szo nyo kat. Ál lás pont juk sze rint az Ör.


alkotmányellensséget idé zett elõ az Al kot mány 44/A. §(2) be kez dé sé be üt kö zõ sza bá lyo zás sal.

II.

Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:

„44/A. § (...)

(2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintûjogszabállyal.”

A he lyi ön kor mány za tok ról szóló 1990. évi LXV. tör -vény sze rint:

„16. § (1) A kép vi se lõ-tes tü let a tör vény ál tal nem sza -bá lyo zott he lyi tár sa dal mi vi szo nyok ren de zé sé re, to váb bá tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján, an nak vég re haj tá sá ra ön -kor mány za ti ren de le tet al kot.”

Az Ör. a kö vet ke zõ sza bá lyo kat tar tal maz za:

„Nagy ko vá csi Nagy köz ség Ön kor mány za tá nak Kép vi -se lõ-tes tü le te az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. éviXXXVIII. tv. (a to váb bi ak ban: Áht.) 10. §-a, va la mint azépí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szóló 1997.évi LXXVIII. tv. (a to váb bi ak ban: Étv.) 28. § (2) be kez dé -sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján az ön kor mány zat ál talmeg va ló sí tott szenny víz el ve ze tõ csa tor na-köz mû be ru há -zás hoz kap cso ló dó köz mû ve sí té si hoz zá já ru lás ról a kö vet -ke zõ ren de le tet al kot ja:

A ren de let ha tá lya

1. § (1) E ren de let ha tá lya Nagy ko vá csi Nagy köz ségÖn kor mány za tá nak (a to váb bi ak ban: Ön kor mány zat) il le -té kes sé gi te rü le tén, a Zsí ros-he gyen, – a „Vi rá gos ut cák”mel let ti víz mo sás, Zsí ros-he gyi út a Tölgy ut cá ig, Sza mosut ca, Tölgy ut ca és az er dõ vel ha tá ros vo nal ál tal ha tá roltte rü le ten, va la mint a Ha lom ut ca te rü le tén – az ön kor -mány zat ál tal meg va ló sí tott szenny víz el ve ze tõ csa tor -na-köz mû be ru há zás (a to váb bi ak ban: ön kor mány za ti be -ru há zás) ál tal a csa tor na köz mû ve sí tés sel (a to váb bi ak ban: köz mû ve sí tés sel) érin tett in gat la nok ra, il le tõ leg azok tu -laj do no sa i ra ter jed ki. A köz mû ve sí tés sel érin tett in gat la -nok kö rét e ren de let 1. szá mú mel lék le te ké pe zi.

(2) Az (1) be kez dés sze rin ti köz mû ve sí tés sel érin tett azaz ön ál ló hely raj zi szám mal ren del ke zõ in gat lan, amely azön kor mány za ti be ru há zás ban lé te sí tett szenny víz csa tor naköz mû ve ze ték rõl köz vet le nül, te lek nyúl vánnyal, ma gán -út tal, il le tõ leg a köz vet le nül érin tett in gat la non adott szol -gal mi úton ke resz tül el lát ha tó, a szol gal mi jog in gat -lan-nyil ván tar tás ba tör té nõ be jegy zés tõl füg get le nül. csa -tor na-köz mû ve ze ték rõl gra vi tá ci ós, vagy más mû sza kimeg ol dás sal (a to váb bi ak ban: köz mû ve ze ték) el lát ha tó.

Köz mû ve sí tés hoz zá já ru lás fi ze té sé nek kö te le zett sé geés a fi ze tés re kö te le zet tek

2. § (1) Az Ön kor mány zat az ön kor mány za ti be ru há záskölt sé gét e ren de let tel az Étv. 28. § (2) be kez dé sé ben fog -

lal tak alap ján-egész ben – 100%-os mér ték ben – a köz mû -ve sí tés sel érin tett in gat lan tu laj do no sa i ra há rít ja.

(2) Az 1. § sze rin ti köz mû ve sí tés sel érin tett in gat lan tu -laj do no sa köz mû ve sí té si hoz zá já ru lást (a to váb bi ak ban:hoz zá já ru lást) kö te les fi zet ni.

(3) A hoz zá já ru lás fi ze té sé nek kö te le zett sé ge a köz mû -ve sí tés sel érin tett va la mennyi in gat lan tu laj do no sát ter he -li. Kö zös tu laj do nú in gat lan ese tén a tu laj do nos tár sak ál talfi ze ten dõ hoz zá já ru lás tu laj do ni ará nyuk sze rint ke rülmeg ál la pí tás ra. A hoz zá já ru lás fi ze té sé nek kö te le zett sé gea tu laj do nos tár sa kat egye tem le ge sen ter he li.

(4) Az in gat lan tu laj do nos sze mé lyé ben be kö vet ke zettvál to zás ese tén (jog elõd) az in gat lan új tu laj do no sát (jog -utód) ter he li a jog elõd je ál tal meg nem fi ze tett hoz zá já ru -lás meg fi ze té sé nek a kö te le zett sé ge.

(5) A hoz zá já ru lás meg fi ze té sé nek kö te le zett sé ge alólfel men tés nem ad ha tó.

(6) A hoz zá já ru lást az in gat lan köz há ló zat ra va ló rá kö -té se té nyé tõl füg get le nül meg kell fi zet ni.

A hoz zá já ru lás mér té ke és meg ál la pí tá sá nak mód ja

3. § (1) Az ön kor mány za ti be ru há zás össz költ sé gé nek(a to váb bi ak ban: be ru há zá si költ ség) össze te või: ter ve zé sikölt ség, köz be szer zé si költ ség, ki vi te le zé si költ ség, hi tel -fel vé tel lel kap cso la tos költ sé gek, a be ru há zás hoz kap cso -ló dó egyéb költ sé gek.

A be ru há zá si költ sé get e ren de let 2. szá mú mel lék le teké pe zi.

(2) A hoz zá já ru lás mér té két a be ru há zá si költ ség és aköz mû ve sí tés sel érin tett in gat la nok szá má nak há nya do saadja.

(3) A hoz zá já ru lás mér té ke: 463 500 Ft/in gat lan.

(4) A hoz zá já ru lás össze gét egy összeg ben, 2006. már -ci us 31-ig kell meg fi zet ni.

(5) A hoz zá já ru lás össze gét a Pol gár mes te ri Hi va tal11600006-00000000-12166248 szá mú „Észa ki te rü let2. üte mû csa tor na be ru há zás” szám lá já ra kell meg fi zet ni.

El já rá si sza bá lyok

4. § (1) A hoz zá já ru lás be sze dé sé rõl és a be fi ze tés el len -õr zé sé rõl a Pol gár mes te ri Hi va tal gon dos ko dik.

(2) A Pol gár mes te ri Hi va tal ér te sí ti az érin tett in gat lantu laj do no sát, kö zös tu laj don ese tén a tu laj do no so kat a fi -ze ten dõ hoz zá já ru lás ról, és a fi ze té si ha tár idõ rõl.

(3) Az zal a tu laj do nos sal szem ben, aki a hoz zá já ru lá sibe fi ze té si kö te le zett sé gét nem tel je sí ti, az ön kor mány zat akö ve te lé sét, és a ké se de lem bõl vagy a nem fi ze tés bõl ke -let ke zõ egyéb több let kö ve te lé sét pol gá ri pe res úton ér vé -nye sí ti.

Zá ró ren del ke zé sek

5. § (1) Je len ren de let ki hir de te té se nap ján, 2005. no -vem ber 10-én lép ha tály ba.

(2) A ren de let ki hir de té se a Pol gár mes te ri Hi va tal hir de -tõ táb lá ján va ló ki füg gesz tés sel tör té nik.”


III.

Az in dít vá nyok meg ala po zot tak.

1. Az Ét. Út épí té si és köz mû ve sí té si hoz zá já ru lás címalatt a kö vet ke zõ ket tartalmazza:

„28. § (1) A he lyi épí té si sza bály zat ban, il le tõ leg a sza -bá lyo zá si terv ben a te rü let re elõ írt ki szol gá ló uta kat és aköz mû ve ket az új on nan be épí tés re szánt, il let ve a re ha bi li -tá ci ó ra ki je lölt te rü le te ken leg ké sõbb az ál ta luk ki szol gáltépít mé nyek hasz ná lat ba vé te lé ig meg kell va ló sí ta ni. E kö -te le zett ség tel je sí té se, ha jog sza bály vagy meg ál la po dásarra mást nem kö te lez, a te le pü lé si – a fõ vá ros ban meg osz -tott fel adat kö rük nek meg fe le lõ en a fõ vá ro si, il let ve a fõ vá -ro si ke rü le ti – ön kor mány zat fel adata.

(2) Ha a ki szol gá ló utat, il le tõ leg köz mû vet a te le pü lé siön kor mány zat meg va ló sí tot ta, an nak költ sé gét rész ben, de leg fel jebb a költ sé gek 90%-áig az érin tett in gat la nok tu laj -do no sa i ra át há rít hat ja. A hoz zá já ru lás mér té két és a meg fi -ze tés mód ját a te le pü lé si ön kor mány zat ren de let tel sza bá -lyoz za. Az út épí té si és köz mû ve sí té si hoz zá já ru lás nem ró -ha tó ki, ha az út- és köz mû épí tés hez szük sé ges te rü let ki -ala kí tá sa ér de ké ben ko ráb ban le jegy zett te lek ré szért já rókár ta la ní tás össze gé nek meg ál la pí tá sa so rán az út és a közmû meg épí té sé bõl ere dõ ér ték nö ve ke dést fi gye lem bevet ték.”

Az Ét. 1. § (2) be kez dé se sze rint e tör vényt a sa já tosépít mény faj ták, va la mint a mû em lék vé de lem alatt ál lóépít mé nyek és te rü le tek te kin te té ben a rá juk vo nat ko zókü lön tör vé nyek kel, kor mány ren de le tek kel együtt, a ben -nük fog lalt ki egé szí té sek kel és el té ré sek kel kell alkal -mazni.

Az 1997-ben el fo ga dott Ét.-hez ké pest sa já tos épít -mény faj tá kat sza bá lyoz az 1995-ben el fo ga dott Vt.

A Vt. 1. § (1) be kez dés b) pont ja ér tel mé ben a Vt. ha tá -lya ter jed ki ar ra a lé te sít mény re, amely a vi zek le fo lyá si és áram lá si vi szo nya it, mennyi sé gét, mi nõ sé gét, med rét,part ját vagy a fel szín alat ti vi zek víz tar tó kép zõd mé nye itbe fo lyá sol ja vagy meg vál toz tat hat ja.

Az Ör. „csa tor na-köz mû be ru há zás hoz kap cso ló dó köz -mû ve sí té si hoz zá já ru lás ról” szól.

A Vt. 4. § (2) be kez dés b) pont ja sze rint a te le pü lé si ön -kor mány zat – a víz gaz dál ko dá si te vé keny sé gek, mint köz -fel ada tok (köz szol gál ta tá sok) kö ré ben – kö te les gon dos -kod ni a 2000 la kos egyen ér ték kel jel le mez he tõ szenny víz -ki bo csá tás fe let ti szenny víz-el ve ze té si agg lo me rá ci ót al -ko tó te le pü lé se ken a ke let ke zõ hasz nált vi zek (szenny vi -zek) szenny víz el ve ze tõ mû vel va ló össze gyûj té sé rõl, tisz -tí tá sá ról, a tisz tí tott szenny víz el ve ze té sé rõl, il le tõ leg amás mó don össze gyûj tött szenny víz, to váb bá a szenny víz -iszap ár ta lom men tes el he lye zé sé nek meg szer ve zé sé rõl.

A Vt. 7. § (3) be kez dé se ki mond ja, hogy a he lyi ön kor -mány zat tu laj do ná ban lé võ vi zek rõl és ví zi lé te sít mé nyek -rõl a 9–10. §-ok ban és a 13. §-ban fog lal tak ra is fi gye lem -mel a köz pon ti és az ön kor mány za ti költ ség ve tés ben meg -ha tá ro zott pénz esz kö zök fel hasz ná lá sá val, il let ve víz gaz -dál ko dá si tár su lat út ján kell gon dos kod ni.

A Vt. 7. § (4) be kez dé se meg ha tá roz za a (3) be kez dés -ben meg je lölt fel ada tot. Ezek kö zött sze re pel a 4. § (2) be -kez dé sé nek b) pont já ban sze rep lõ fel adat el lá tá sá hozszük sé ges szenny víz el ve ze tõ, -tisz tí tó és -el he lye zést biz -to sí tó lé te sít mé nyek meg va ló sí tá sa, bõ ví té se, mû köd te té se és fenn tar tá sa.

A Vt. 1. szá mú mel lék le te tar tal maz za a fo ga lom meg ha -tá ro zá so kat.

A 3. pont sze rint csa tor na: egy vagy egy ide jû leg többvíz gaz dál ko dá si fel adat (víz át ve ze tés, víz pót lás, bel víz el -ve ze tés, me zõ gaz da sá gi és egyéb víz szol gál ta tás) el lá tá sá -ra al kal mas ví zi lé te sít mény.

A 26. pont sze rint ví zi lé te sít mény: az a mû (ví zi köz mû), mû tárgy, be ren de zés, fel sze re lés vagy szer ke zet, amely -nek ren del te té se, hogy a vi zek le fo lyá si, áram lá si vi szo -nya it, mennyi sé gét vagy mi nõ sé gét, med ré nek vagy part -já nak ál la po tát, a vi zek kár té te le i nek el há rí tá sa, a vi zekhasz no sí tá sa – ide ért ve a ví zi köz mû vek kel vég zett köz -üze mi te vé keny ség gel nyúj tott szol gál ta tást –, mi nõ sé gé -nek és mennyi sé gé nek meg fi gye lé se, il let ve ás vá nyi ésföld ta ni ku ta tá sok vég zé se cél já ból vagy ás vá nyi nyers -anyag ki ter me lé se cél já ból be fo lyá sol ja. A ví zi lé te sít mény le het köz cé lú és sa ját célú.

Köz cé lú ví zi lé te sít mény az a 26. pont b) al pont ja sze -rint, amely az ál lam nak, il let ve a he lyi ön kor mány zat naktör vény ben meg ha tá ro zott víz gaz dál ko dá si fel ada ta it, kü -lö nö sen a ví zi köz mû vek kel nyúj tott szol gál ta tást, a vi zekkár té te lei el le ni vé del met, a víz kész le tek fel tá rá sát, meg -óvá sát, hasz no sí tá sát, pót lá sát és ál la po tá nak fi gye lem melkí sé ré sét, a víz kész let tel való gaz dál ko dá sát szol gál ja.

A Vt. 8. § (2) be kez dé se sze rint a he lyi köz cé lú ví zi lé te -sít mé nyek, il let ve a köz cé lú ví zi mun kák költ sé ge it, ví zi -tár su lat ese tén a ta gok a tár su la ti ér de kelt sé gi sza bá lyoksze rint, ví zi tár su lat hi á nyá ban az ér de kel tek ér de kelt sé gük ará nyá ban kö te le sek vi sel ni (köz cé lú ér de kelt sé gi hoz zá -já ru lás). A (3) be kez dés sze rint ví zi tár su lat hi á nyá ban akölt sé ge ket az ál lam igaz ga tá si el já rás ál ta lá nos sza bá lya i -ról szóló tör vény ren del ke zé sei sze rint le foly ta tott el já rás -ban ho zott ha tá ro za tá val ér de kelt sé gük ará nyá ban az ér de -kel tek re a jegy zõ veti ki.

A víz gaz dál ko dá si tár su la tok ról szóló 160/1995.(XII. 26.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: R.) a Vt. 45. §(7) be kez dé sé nek d) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap -ján a víz gaz dál ko dá si tár su la tok meg ala ku lá sá val, mû kö -dé sé vel, meg szû né sé vel és a köz cé lú ér de kelt sé gi hoz zá já -ru lás sal kap cso lat ban tar tal maz sza bá lyo kat.


Az R. 24. § (1) be kez dé se sze rint ha a víz gaz dál ko dá siköz fel ada tok el lá tá sá val össze füg gõ – a tör vény és e jog -sza bály sze rint meg ál la pí tott – ér de kelt sé gi te rü le ten ví zi -tár su lat nem mû kö dik, az ál la mi vagy he lyi ön kor mány za ti tu laj don ban ál ló vi zek és köz cé lú ví zi lé te sít mé nyek ke ze -lõ je, il let ve tu laj do no sa – a Vt. 8. § (2) be kez dé se alap ján – köz cé lú ér de kelt sé gi hoz zá já ru lás meg ál la pí tá sát kez de -mé nye zi.

Az R. 24. § (2) be kez dé se ki mond ja, hogy az (1) be kez -dés ben meg je lölt vi ze ket érin tõ – a Vt. 35. § (1) be kez désb) pont ja sze rint köz fel ada tot ké pe zõ – köz cé lú ví zi lé te sít -mé nyek és ví zi mun kák ér de kelt sé gi te rü le té nek meg ha tá -ro zá sá ról, an nak ha tá ra it tar tal ma zó hely szín rajz el ké szí té -sé rõl, a vi zek vagy a köz cé lú ví zi lé te sít mé nyek tu laj do no -sa, il le tõ leg ke ze lõ je gon dos ko dik.

Az R. 24. § (3) be kez dé se úgy szól, hogy a meg ál la pí tott ér de kelt sé gi te rü le ten a (2) be kez dés ben meg je lölt köz cé lú ví zi lé te sít mé nyek és ví zi mun kák köz ér dek mér té ké ig ter -je dõ költ sé ge i re fi gye lem mel az ér de kel te ket ter he lõ költ -ség vi se lés ará nyát (ér de kelt sé gi arányt)

a) az egy ség nyi ér de kelt sé gi hoz zá já ru lás össze ge, va -la mint

b) a 13. § (1) be kez dés b) pont ja sze rin ti ér de kelt sé giegy ség ben mért in gat lan tu laj don, in gat lan hasz ná lat ha tá -roz za meg.

A (4) be kez dés sze rint a köz cé lú ér de kelt sé gi hoz zá já -ru lás egy ség nyi össze gét az ér de kelt sé gi te rü le ten le võ in -gat lan hasz ná la tá nak jel le gét, az ér de kelt sé gi te rü le ten le -võ föld te rü let mû ve lé si ágát, a ví zi mun kák nak és a ví zi lé -te sít mé nyek nek az in gat lan ra gya ko rolt ha tá sát és köl -csön ha tá sát ala pul véve kell meg ál la pí ta ni.

Az R. 13. § (1) be kez dé se ér tel mé ben az alap sza bálysze rin ti ér de kelt sé gi hoz zá já ru lás alap ját je len tõ ér de kelt -sé gi egy ség

a) ví zi köz mû-tár su lat ese tén

1. az ér de kelt sé gi te rü le ten lé võ in gat lan nak az ér de -kelt sé get meg ala po zó jog cí men tény le ge sen hasz nált ré -szé re esõ víz fo gyasz tás vagy szenny víz ki bo csá tás alap -sza bály ban meg ha tá ro zott mennyi sé ge, vagy

2. bel te rü le ti víz el ve ze tés ese té ben az ér de kelt sé gi te -rü let – m2-ben meg ha tá ro zott – egy ség nyi ré sze;

b) ví zi tár su lat ese tén az ér de kelt sé gi te rü let – hek tár -ban meg ha tá ro zott – egy ség nyi ré sze.

Az R. 25. § (1) be kez dé se sze rint a köz cé lú ér de kelt sé gihoz zá já ru lás ki ve té sét a 24. § (1) be kez dés ben meg je löltál la mi szerv, il le tõ leg he lyi ön kor mány zat az ér de kelt sé giin gat lan fek vé se sze rint il le té kes te le pü lé si ön kor mány zatjegy zõ je meg ke re sé sé vel a tárgy évet meg elõ zõ év ben no -vem ber 30-ig kez de mé nye zi.

A (2) be kez dés úgy ren del ke zik, hogy a meg ke re sés hez, il let ve a hoz zá já ru lás ki ve té sé nek kez de mé nye zé sé hezcsa tol ni kell

a) az ér de kelt sé gi te rü le tet meg ha tá ro zó hely szín raj zot, amely bõl a ter ve zett víz gaz dál ko dá si köz fel ada tok ra fi -gye lem mel, az ér de kelt ség té nye meg ál la pít ha tó, to váb bá

b) a költ ség vi se lés sel, an nak mér té ké vel kap cso la tos, a24. § (3) be kez dés a) pont ja sze rint meg ha tá ro zott ada -tokat.

A (3) be kez dés sze rint a jegy zõ a ren del ke zés re ál lóada tok alap ján, il let ve hi va tal ból gon dos ko dik a köz cé lúér de kelt sé gi hoz zá já ru lás meg ál la pí tá sá hoz, ki ve té sé hezszük sé ges, a te le pü lés köz igaz ga tá si te rü le tén le võ in gat la -nok in gat lan-nyil ván tar tá si ada ta i nak, a tény le ges in gat -lan tu laj don nal és hasz ná lat tal össze füg gõ té nyek meg ál la -pí tá sá ról.

A (4) be kez dés ki mond ja, hogy a köz cé lú ér de kelt sé gihoz zá já ru lást éven te kell meg ál la pí ta ni, il le tõ leg ki vet ni.A be fi ze tés ha tár ide jét – a köz fel adat el lá tá sá nak üte me zé -sé re – az ah hoz ren del ke zés re ál ló egyéb pénz esz kö zökfel hasz ná lá sá ra is fi gye lem mel – egy összeg ben vagyéven te több rész let ben úgy kell meg ha tá roz ni, hogy az fe -dez ze a köz cé lú ví zi mun kák meg va ló sí tá sá nak, a ví zi lé te -sít mé nyek meg épí té sé nek költ sé ge it.

Az Ét. 28. § (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás csak a fen ti ke re tek kö zött, a Vt. sza bá lya i ra te kin tet tel ér tel -mez he tõ a ví zi lé te sít mé nyek re, ezek kö zött a csa tor ná ra. A csa tor na mint ví zi lé te sít mény meg va ló sí tá sa, bõ ví té se,mû köd te té se és fenn tar tá sa kö ré ben az ér de kel tek a költ sé -ge ket a Vt. 8. § (2) és (3) be kez dé se alap ján kö te le sek vi -sel ni a Vt.-ben meg ha tá ro zot tak sze rint.

Az Al kot mány bí ró ság több ha tá ro za tá ban meg ál la pí tot -ta, hogy a he lyi köz ha ta lom gya kor lá sá ba be le tar to zik azis, hogy a he lyi ön kor mány zat olyan tár sa dal mi vi szo nyo -kat sza bá lyoz zon a la kos ság ér de kei vé del mé ben, ame lye -ket ma ga sabb szin tû jog sza bály még nem sza bá lyo zott.[Pél dá ul: 23/2000. (VI. 28.) AB ha tá ro zat, ABH 2000,134, 136.]

Az Ör. 1., 2., 3. és 4. §-a a csa tor na-köz mû re mint ví zi -köz mû re vo nat ko zó ré szé ben azon ban ma ga sabb szin tûjog sza bály ban, a Vt.-ben sza bá lyo zott tár sa dal mi vi szonytren dez.

Meg ál la pít ha tó ugyan is, hogy a víz gaz dál ko dás sza bá -lya it, a ví zi lé te sít mé nyek, ví zi mun kák lé te sí té se költ sé ge i -nek vi se lé sét, ki ve té sét stb. a Vt.; a köz cé lú ér de kelt sé gihoz zá já ru lás sal kap cso la tos sza bá lyo kat pe dig az R. tar tal -maz za.

Az Ör. 1., 2., 3. és 4. §-a el len té tes a Vt. 8. § (2)–(3) be -kez dé se i vel, va la mint az R. 24. § (1), (3)–(4) be kez dé sé -ben fog lal tak kal, to váb bá az R. 25. §-ával, ezért sér ti azAl kot mány 44/A. § (2) be kez dé sét. [Az Al kot mány bí ró ság ha son ló an dön tött a 12/2002. (III. 20.) AB ha tá ro zat tal le -zárt ügy ben, ABH 2002, 487.]


2. Az Ör. nem csak az Ét. 28. § (2) be kez dé sé re hi vat ko -zik, mint amely sza bály alap ján a ren de le tet ki ad ták, ha -nem az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör -vény (a to váb bi ak ban: Áht.) 10. §-ára is. Az Áht. 10. §(1) be kez dé se sze rint a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén mû -kö dõ, il let ve jö ve de lem mel, be vé tel lel, va gyon nal ren del -ke zõ jo gi sze mély, jo gi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõszer ve zet, to váb bá a jö ve de lem mel, be vé tel lel vagy va -gyon nal ren del ke zõ bel föl di vagy kül föl di ter mé sze tessze mély kö te lez he tõ ar ra, hogy be fi ze té se i vel hoz zá já rul -jon az ál lam ház tar tás al rend sze re i nek költ ség ve té se i bõlel lá tan dó fel ada tok hoz.

A (2) be kez dés ki mond ja, hogy a fi ze té si kö te le zett ségel sõ sor ban adó, il le ték, já ru lék, hoz zá já ru lás, bír ság vagydíj for má já ban ír ha tó elõ.

A (3) be kez dés úgy szól, hogy fi ze té si kö te le zett sé getelõ ír ni, a fi ze tés re kö te le zet tek kö rét, a fi ze té si kö te le zett -ség mér té két, a ked vez mé nyek, men tes sé gek kö rét és mér -té két, to váb bá elõ leg fi ze té si kö te le zett sé get meg ál la pí ta ni– a díj és a bír ság ki vé te lé vel – csak tör vény ben, il let ve tör -vény fel ha tal ma zá sa alap ján ön kor mány za ti ren de let benle het.

Az Áht. 10. §-a az Al kot mány 70/I. §-a alap ján a köz ter -hek hez va ló hoz zá já ru lás ról szól. Eb ben a kör ben az a tör -vény, amely ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján az ön kor -mány zat fi ze té si kö te le zett sé get ír hat elõ, a he lyi adók ról szóló 1990. évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Hatv.).A Hatv. nem te szi le he tõ vé, hogy az ön kor mány zat csa tor -na-köz mû be ru há zás hoz kap cso ló dó köz mû ve sí té si hoz -zá já ru lás ról ren del kez zen az Ör.-ben ír tak sze rint. Az Ör.-t az ön kor mány zat az Áht. 10. §-a alap ján sem ad hat ta volna ki.

3. Az Al kot mány bí ró ság kö vet ke ze tes gya kor la ta sze -rint, ha az in dít vánnyal tá ma dott jog sza bályt vagy an nakegy ré szét az Al kot mány va la mely ren del ke zé sé be üt kö zõ -nek mi nõ sí ti és ezért azt meg sem mi sí ti, ak kor a to váb bi al -kot má nyi ren del ke zé sek eset le ges sé rel mét – a már meg -sem mi sí tett jog sza bá lyi ren del ke zés sel össze füg gés ben –ér dem ben nem vizs gál ja. [44/1995. (VI. 30.) AB ha tá ro zat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB ha tá ro zat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB ha tá ro zat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB ha tá ro zat, ABH 2000,420, 423.; 16/2000. (V. 24.) AB ha tá ro zat, ABH 2000,425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB ha tá ro zat, ABH 2000,193, 200.].

Mi vel az Al kot mány bí ró ság az Ör.-t az Al kot mány44/A. § (2) be kez dé sé be üt kö zõ nek mi nõ sí tet te, ezért azÖr.-nek az Al kot mány jog ál lam ra vo nat ko zó ren del ke zé -sé vel, a jog biz ton ság kö ve tel mé nyé vel való el len té tét és ajog or vos lat hoz való jog sé rel mét nem vizs gál ta.

4. Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. éviXXXII. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 42. §-ában fog lalt ren del ke zés alap ján az Al kot mány bí ró ság ál tal meg sem -mi sí tett jog sza bá lyi ren del ke zés ál ta lá nos sza bály ként aha tá ro zat köz zé té te lé nek nap ján vesz ti ha tá lyát. Az Abtv.43. § (4) be kez dé se azon ban le he tõ sé get ad arra, hogy azAl kot mány bí ró ság et tõl el té rõ en ha tá roz za meg az al kot -mány el le nes jog sza bály ha tá lyon kí vül he lye zé sét, ha ezt a jog biz ton ság vagy az el já rást kez de mé nye zõ kü lö nö senfon tos ér de ke in do kol ja. A je len ügy kö rül mé nye it az Alkotmánybíróság úgy ítél te meg, hogy a jog biz ton ság kö -ve tel mé nye és az érin tett sze mé lyek jo ga i nak vé del me aren de let – ha tály ba lé pé sé nek idõ pont já ra – vissza ha tó ha -tá lyú meg sem mi sí té sét in do kol ja.

A ha tá ro zat Ma gyar Köz löny ben tör té nõ köz zé té te le azAbtv. 41. §-án ala pul.

Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Ko vács Pé ter s. k.,al kot mány bí ró al kot mány bí ró

Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,elõ adó al kot mány bí ró

Alkotmánybírósági ügyszám: 278/B/2006.

A Köztársasági Elnök132/2006. (VII. 11.) KE

határozataa helyi önkormányzati képviselõk és a polgármesterek

általános választása idõpontjának kitûzésérõl

Az Al kot mány 30/A. §-a (1) be kez dé sé nek d) pont já ban fog lalt jog kö röm ben a he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõk ésa pol gár mes te rek ál ta lá nos vá lasz tá sát 2006. ok tó ber 1-jé -re (va sár nap ra) tû zöm ki.

Bu da pest, 2006. jú li us 11.

Só lyom Lász ló s. k.,köz tár sa sá gi el nök

KEH ügy szám: VI-2/3113/2006.


IV. rész

A pénz ügy mi nisz terközleménye

az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ helyiönkormányzatok 2006. évi I. ütemû támogatásáról

A Ma gyar Köz tár sa ság 2006. évi költ ség ve té sé rõl szóló2005. évi CLIII. tör vény (a to váb bi ak ban: költ ség ve té sitör vény) 6. szá mú mel lék le té nek 1. pont ja alap ján az ön hi -bá ju kon kí vül hát rá nyos hely zet ben levõ he lyi ön kor -mány za tok 2006. évi I. ütem ben tá mo ga tás ban ré sze sül -nek. A tá mo ga tás meg ha tá ro zá sa kor a 2005. évi jö ve de -lemdif fe ren ci á ló dás mér sék lé se el szá mo lá sá nak egyen le -gé bõl az ön kor mány za tot meg il le tõ összeg – a költ ség ve -té si tör vény 6. szá mú mel lék let 1.4.3. pont ja alap ján –a Pénz ügy mi nisz té ri um fe lül vizs gá la ta so rán figye lembe -vételre ke rült.

1. Az 1. szá mú mel lék let sze rin ti ön kor mány za tokegyüt tes tá mo ga tá sa 27 586 240 ezer fo rint.

2. A 2. szá mú mel lék let sze rin ti ön kor mány za tok tá mo -ga tá si igé nyé nek el is me ré sé re a tör vény sze rint nincs le he -tõ ség.

A tá mo ga tá sok tör vény sze rin ti át uta lá sa – az elõ le gekel szá mo lá sát figye lembe véve – 2006. jú li us hó nap tól kez -dõ dõ en a net tó fi nan szí ro zás ke re té ben tör té nik.

Dr. Ve res Já nos s. k.,pénz ügy mi nisz ter

1. számú melléklet

Támogatásban részesülõ önkormányzatok

Sor szám Ön kor mány zat neveTá mo ga tás(ezer Ft)

Ba ra nya me gye

1. Aba li get 10 439 2. Áta 3 198 3. Bak sa 2 741 4. Ba ra nya je nõ 19 336 5. Be sen ce 2 470 6. Bo gád mind szent 18 526 7. Bog dá sa 6 779 8. Csá nyosz ró 9 431 9. Di ós visz ló 28 82910. Drá va cse pely 2 77911. Drá va fok 13 19712. Drá va i vá nyi 5 379


13. Drá va szer da hely 1 30014. Drá vasz tá ra 19 38715. Ege rág 13 57316. Gil ván fa 9 05817. Göd re 9 96218. Hegy szent már ton 16 02319. Het ve hely 18 93920. Ipacs fa 22421. Iván battyán 3 53622. Ká kics 5 51023. Kem se 2 37824. Kis asszony fa 1 83225. Kis dér 1 69226. Kis he rend 1 46227. Kis ta pol ca 7228. Kis tót fa lu 6 39729. Li get 12 54430. Lú zsok 3 37831. Ma gyar bóly 10 10232. Ma gyar lu ka fa 3 86633. Ma gyar mecs ke 31534. Ma gyar te lek 5 28935. Mar kóc 24336. Ma ró csa 4 71437. Matty 4 04738. Már fa 2 62839. Má rok 9 05540. Me zõd 4 63941. Nagy csány 4 44242. Nagy nyá rád 7 71443. Oko rág 7 05444. Okor völgy 1 93845. Old 29246. Ócsárd 12 06147. Ózd fa lu 5 65448. Palé 91549. Pal ko nya 4 31050. Pis kó 74951. Rád fal va 5 42952. Re ge nye 2 26753. Sásd 71 09654. Sellye 77 65455. Sik lós nagy fa lu 9 19056. So mogy hárs ágy 17 07157. Só sver ti ke 10 64358. Sza va 3 62059. Szent ka ta lin 1 28060. Szent lász ló 7 19461. Szent lõ rinc 67 70562. Szõ ke 59963. Szõ kéd 63964. Té seny 61465. Var ga 2 11366. Vá sá ros béc 3 56867. Vázs nok 2 38968. Ve lény 2 66969. Ver send 21 810



70. Vil lány kö vesd 3 652 71. Vo kány 33 631 72. Za lá ta 8 142

Ba ra nya me gye össze sen: 693 373

Bács-Kis kun me gye

73. Ágas egy há za 6 559 74. Baja 171 606 75. Ba lo ta szál lás 3 613 76. Bács bo kod 15 586 77. Bács bor sód 2 543 78. Bácsszõ lõs 4 476 79. Bát mo nos tor 15 351 80. Bo ro ta 19 995 81. Csá voly 28 457 82. Csi ké ria 9 794 83. Csó lyos pá los 2 716 84. Du na egy há za 20 733 85. Du na fal va 16 886 86. Du na szent be ne dek 854 87. Fok tõ 11 744 88. Fü löp há za 24 595 89. Gát ér 24 827 90. Gé der lak 13 965 91. Har ka kö töny 56 088 92. Im re hegy 28 244 93. Izsák 35 658 94. Ka lo csa 214 371 95. Kas kan tyú 19 749 96. Ké les ha lom 10 184 97. Kis kõ rös 74 241 98. Kis szál lás 28 910 99. Köm pöc 6 927100. Ku na dacs 19 335101. Kun ba ja 67 868102. Kun ba racs 10 386103. Kun pe szér 11 248104. Mát étel ke 4 114105. Or das 8 825106. Pir tó 6 413107. Rém 5 073108. Szak már 9 145109. Ta ta há za 38 883110. Ti sza al pár 10 994111. Ti sza ug 4 314112. Uszód 25 828113. Új te lek 4 014

Bács-Kis kun me gye össze sen: 1 095 112

Bé kés me gye

114. Al más ka ma rás 29 971115. Bat to nya 102 991116. Bé kés sám son 30 824117. Bé késszen tand rás 29 099


118. Bél me gyer 24 989119. Bi ha rug ra 41 225120. Bu csa 23 507121. Csa ba csûd 44 937122. Csa ná da pá ca 38 852123. Do boz 25 487124. Domb egy ház 26 939125. Domb ira tos 28 172126. Geszt 17 255127. Hu nya 9 395128. Kar dos 11 777129. Ke ver mes 15 177130. Két egy há za 21 482131. Két sop rony 17 221132. Kis domb egy ház 3 719133. Kö rös nagy har sány 19 234134. Kö rös új fa lu 15 651135. Köt egyán 14 876136. Kun ágo ta 9 200137. Lõ kös há za 19 563138. Ma gyar domb egy ház 6 143139. Med gyes bo dzás 31 598140. Me zõ gyán 27 590141. Me zõ he gyes 64 619142. Méh ke rék 7 907143. Okány 30 582144. Pusz ta ott la ka 27 107145. Sar kad ke reszt úr 49 266146. Sza bad kí gyós 15 871147. Tar hos 12 674148. Te lek ge ren dás 3 383149. Tót kom lós 60 692150. Új sza lon ta 630151. Zsa dány 16 400

Bé kés me gye össze sen: 976 005

Bor sod-Aba új-Zemp lén me gye

152. Bor sod me gyei ön kor mány zat 792 978153. Aba új lak 1 608154. Aba új szol nok 1 144155. Aba új vár 7 024156. Abod 4 282157. Agg te lek 16 221158. Alacs ka 13 049159. Al só be rec ki 35 524160. Al só gagy 2 470161. Al só szu ha 1 655162. Al só va dász 13 253163. Arló 30 928164. Ar nót 9 521165. Árok tõ 12 438166. Bak ta kék 15 548167. Be ret 4 629168. Ber zék 6 503169. Bod rog ha lom 21 154



170. Bod rog ke resz túr 34 383171. Bod rog kis fa lud 29 390172. Bod ro go la szi 11 734173. Bor sod geszt 9 005174. Bor sod ná dasd 62 065175. Bor sod szent györgy 20 514176. Bód va len ke 4 640177. Bózs va 552178. Bükk ara nyos 16 004179. Bükk mo gyo rósd 2 274180. Bükk szent ke reszt 16 156181. Bükk zsérc 14 576182. Ci gánd 27 388183. Cse nyé te 8 814184. Cse rép fa lu 8 585185. Cse rép vár al ja 7 232186. Cser nely 28 451187. Cso bád 16 407188. Cso baj 10 862189. Csok va o mány 15 913190. Da mak 4 932191. De tek 3 235192. Dé des ta pol csány 20 579193. Do ma há za 3 467194. Ede lény 91 505195. Eger lö võ 2 771196. Emõd 84 764197. Encs 44 777198. Er dõ bé nye 9 227199. Er dõ hor vá ti 33 331200. Éger szög 3 506201. Fan csal 2 074202. Far kas lyuk 8 525203. Fel sõ be rec ki 12 298204. Fel sõ dob sza 16 671205. Fel sõ gagy 3 528206. Fel sõ te le kes 15 637207. Fel sõ va dász 6 550208. Fil ke há za 3 477209. For ró 19 381210. Fü zér 30 746211. Fü zér kom lós 12 340212. Fü zér rad vány 4 458213. Gad na 355214. Gagy bá tor 4 145215. Gagy ven dé gi 1 827216. Ga rad na 3 716217. Ge lej 7 867218. Go lop 11 286219. Gö mör szõ lõs 2 789220. Gönc 52 450221. Gönc rusz ka 18 935222. György tar ló 15 015223. Hal maj 19 882224. Há rom hu ta 5 522225. Hegy meg 1 803226. Hej ce 9 728


227. He jõ bá ba 6 913228. He jõ pa pi 14 407229. Her ceg kút 12 750230. Her nád pet ri 1 447231. Her nád szur dok 3 711232. Her nád vé cse 6 170233. Hi das né me ti 23 263234. Híd vé gar dó 23 298235. Hol ló há za 21 498236. Iro ta 767237. Izsó fal va 25 871238. Jár dán há za 22 166239. Kar csa 26 303240. Ka ros 3 988241. Ka zinc bar ci ka 108 470242. Kesz nyé ten 5 498243. Kis gyõr 15 098244. Kis hu ta 8 761245. Kis ki nizs 3 171246. Kis si ká tor 179247. Kis to kaj 27 421248. Kom lós ka 10 717249. Kon dó 7 451250. Ko vács vá gás 3 351251. Kö röm 4 828252. Krasz nok vaj da 15 590253. Kupa 1 522254. Ku ri tyán 19 901255. Lak 18 712256. Lá ca csé ke 706257. Lád be se nyõ 3 234258. Le gyes bé nye 56 204259. Léh 2 757260. Mak kos hoty ka 40 684261. Mar to nyi 5 065262. Mád 46 948263. Má lyin ka 13 311264. Me zõ csát 41 088265. Me zõ kö vesd 169 551266. Me zõ nagy mi hály 11 331267. Me zõ nyá rád 7 394268. Me zõ zom bor 5 926269. Mi kó há za 13 221270. Mis kolc 471 464271. Mo nok 22 066272. Mú csony 8 017273. Nagy csécs 3 305274. Nagy hu ta 1 801275. Nagy roz vágy 35 938276. Ne ké zseny 16 545277. Né gyes 1 041278. Nyí ri 128279. Nyom ár 2 161280. Olasz lisz ka 27 467281. Or mos bá nya 19 377282. Ózd 281 267283. Pam lény 2 028



284. Pá cin 10 278285. Pál há za 40 460286. Pere 4 480287. Per ku pa 7 371288. Pusz ta fa lu 5 416289. Pusz ta rad vány 4 213290. Put nok 91 942291. Ra gály 4 842292. Ra ka ca 21 840293. Rá sony sáp be rencs 3 005294. Rát ka 20 020295. Ré pás hu ta 21 046296. Rév le ány vár 13 307297. Ri cse 38 360298. Ru da bá nya 25 431299. Ru dolf te lep 28 294300. Sa jó híd vég 9 525301. Sa jó pál fa la 633302. Sa jó pet ri 17 486303. Sa jó püs pö ki 748304. Sa jó se nye 2 308305. Sa jó szent pé ter 99 553306. Sa jó ve lezd 13 981307. Sá ra zsa dány 4 977308. Sá ros pa tak 168 097309. Sáta 31 305310. Sá to ral ja új hely 146 195311. Sem jén 1 683312. Sza ká csi 3 058313. Sza la szend 14 641314. Sza lon na 9 207315. Szász fa 4 641316. Sze gi 5 215317. Sze gi long 9 770318. Sze me re 11 508319. Szend rõ 36 533320. Szo mo lya 24 572321. Szög li get 8 747322. Szõ lõ sar dó 3 060323. Szu ha fõ 5 401324. Szu ha kál ló 12 353325. Szu hogy 28 167326. Tak ta ke néz 2 317327. Tard 13 010328. Tar do na 35 209329. Tállya 44 135330. Tel ki bá nya 7 668331. Ti bold da róc 25 505332. Ti sza bá bol na 7 638333. Ti sza ke szi 13 928334. Ti sza la dány 26 708335. Ti sza tar ján 11 734336. To kaj 165 534337. Tolcs va 29 030338. To mor 7 676339. Tor na ná das ka 3 336340. Tor na szent ja kab 7 171


341. Trizs 3 969342. Up pony 8 226343. Új csa ná los 14 107344. Vaj dács ka 15 364345. Vá mos új fa lu 21 441346. Vil mány 32 439347. Viss 10 533348. Visz ló 390349. Vi zsoly 27 528350. Zal kod 915351. Zá dor fal va 7 057352. Zu bogy 18 852353. Zsuj ta 1 568

Bor sod-Aba új-Zemp lén me gye össze sen: 5 257 877

Csong rád me gye

354. Amb róz fal va 12 685355. Apát fal va 30 993356. Ár pád ha lom 12 992357. Ásott ha lom 11 557358. Baks 7 396359. Csa ná dal ber ti 14 784360. Csa nád pa lo ta 38 738361. Csany te lek 27 455362. De re kegy ház 16 053363. Deszk 31 532364. Dóc 20 423365. Eper jes 22 112366. Fá bi án se bes tyén 65 355367. Fel gyõ 29 572368. Fe renc szál lás 4 348369. Föl de ák 57 042370. Ki rály he gyes 20 909371. Ki szom bor 3 381372. Klá ra fal va 12 645373. Kü bek há za 7 384374. Ma gyar csa nád 39 693375. Ma ros le le 23 107376. Mind szent 62 086377. Nagy ér 10 848378. Nagy tõ ke 9 901379. Ó föl de ák 2 968380. Ó pusz ta szer 18 425381. Öt tö mös 43 067382. Pit va ros 53 673383. Pusz ta mér ges 55 257384. Pusz ta szer 23 581385. Rösz ke 39 431386. Ru zsa 22 428387. Szeg vár 38 282388. Szék ku tas 29 277389. Ti sza szi get 32 282390. Tö mör kény 47 271391. Új szen ti ván 28 520



392. Ül lés 27 020393. Zá kány szék 22 609

Csong rád me gye össze sen: 1 077 082

Fej ér me gye

394. Al só szen ti ván 18 524395. Ba kony cser nye 17 275396. Csõsz 14 432397. Enying 66 465398. Han tos 19 271399. Igar 4 042400. Ká loz 32 775401. Kis láng 13 667402. Me zõ ko má rom 19 398403. Nagy ka rá csony 15 000404. Nagy lók 6 719405. Pá kozd 21 174406. Sza bad híd vég 5 015407. Tor das 19 133408. Ver eb 25 243409. Vér tes bog lár 15 238

Fej ér me gye össze sen: 313 371

Gyõr-Mo son-Sop ron me gye

410. Agya gosszer gény 21 020411. Ba kony szent lász ló 11 638412. Bar bacs 5 508413. Be ze nye 10 370414. Bo gyosz ló 9 281415. Bõ sár kány 19 482416. Dar nó zse li 22 636417. Du na re me te 4 546418. Du na szeg 11 321419. Du na szent pál 4 154420. Du na szi get 34 435421. Egyed 6 255422. Ene se 30 156423. Fa rád 2 731424. Fe hér tó 2 581425. Fer tõd 69 069426. Gö nyû 22 135427. Gyö mö re 19 703428. Gyõr ság 23 513429. Gyõr sö vény ház 25 776430. Hé der vár 21 854431. Hi mod 2 820432. Ka pu vár 104 188433. Kim le 3 608434. Kis ba bot 626435. Kis bajcs 13 129436. Kis bo dak 1 023437. Lé bény 16 084438. Mar ko ta bö dö ge 3 592439. Me csér 10 870


440. Me zõ örs 13 614441. Mó ri chi da 14 334442. Nagy bajcs 10 572443. Nagy lózs 7 000444. Osli 30 613445. Pan non hal ma 56 540446. Páli 2 553447. Páz mánd fa lu 8 573448. Pér 24 507449. Püs ki 10 822450. Rá ba csa nak 17 709451. Rá ba csé csény 2 606452. Rá ba ke cöl 31 726453. Rá ba por dány 9 060454. Rá ba szen tand rás 3 050455. Rá ba szent mi hály 5 168456. Rá ba ta má si 4 785457. Ra vazd 11 714458. Rép ce vis 7 051459. So ko ró pát ka 13 605460. Szár föld 13 159461. Sze re cseny 9 938462. Szil sár kány 13 235463. Táp 8 849464. Tár nok ré ti 2 700465. Té nyõ 13 447466. Und 10 877467. Új ró na fõ 6 000468. Vár ba log 6 000469. Vesz kény 1 388470. Vit nyéd 28 877

Gyõr-Mo son-Sop ron me gye össze sen: 934 176

Haj dú-Bi har me gye

471. Ál mosd 62 684472. Ba ga mér 16 282473. Ba kon szeg 42 009474. Bá ránd 51 512475. Bedõ 20 564476. Be rek bö ször mény 41 152477. Be rettyó új fa lu 160 187478. Bi har dancs há za 1 038479. Bi har ke resz tes 70 083480. Bi har nagy ba jom 46 382481. Bi har tor da 34 769482. Bojt 27 440483. Csök mõ 50 889484. Dar vas 4 367485. De recs ke 62 883486. Egyek 25 908487. Esz tár 30 363488. Föl des 25 854489. Fur ta 28 372490. Fü löp 26 164491. Gá bor ján 38 660



492. Gör be há za 37 820493. Haj dú ba gos 55 476494. Haj dú sám son 102 683495. Haj dú szo vát 60 351496. Hen ci da 13 637497. Hor to bágy 12 927498. Hosszú pá lyi 80 873499. Kis mar ja 34 237500. Ko kad 17 855501. Ko má di 35 971502. Ko nyár 8 191503. Kö rös sza kál 51 122504. Kör összeg apá ti 41 337505. Lé ta vér tes 69 725506. Ma gyar ho mo rog 28 609507. Me zõ pe terd 7 865508. Me zõ sas 35 579509. Mi ke pércs 19 368510. Mo nos tor pá lyi 27 718511. Nagy ke re ki 37 508512. Nagy rá bé 32 259513. Nád ud var 29 960514. Nyír adony 53 211515. Nyír már ton fal va 12 448516. Po csaj 55 106517. Püs pök la dány 115 305518. Sáp 22 273519. Sár rét ud va ri 53 757520. Szent pé ter szeg 46 389521. Sze rep 27 390522. Tég lás 28 431523. Tépe 35 261524. Ti sza cse ge 63 244525. Ti sza gyu la há za 18 157526. Told 9 693527. Úji ráz 11 505528. Új lé ta 38 430529. Új szent mar gi ta 19 747530. Új ti kos 19 596531. Vá mos pércs 68 659532. Ván csod 18 653533. Zsá ka 16 578

Haj dú-Bi har me gye össze sen: 2 442 466

He ves me gye

534. He ves me gyei ön kor mány zat 30 042535. Al deb rõ 19 467536. An dor nak tá lya 1 490537. At kár 27 278538. Ba la ton 13 247539. Be köl ce 13 275540. Be se nyõ te lek 19 691541. Bé la pát fal va 26 119542. Bo co nád 14 752543. Dor mánd 7 841544. Eger szó lát 19 174


545. Er dõ kö vesd 12 893546. Fel deb rõ 16 176547. Fü ze sa bony 17 923548. Gyön gyös ha lász 4 939549. Gyön gyös tar ján 2 721550. He ves 45 203551. He ves ve ze kény 3 834552. Is ten me ze je 15 447553. Ivád 8 532554. Kis fü zes 458555. Kis ná na 9 471556. Komp olt 19 246557. Ká pol na 7 577558. Me zõ tár kány 21 275559. Mi kó fal va 9 317560. Mát ra bal la 18 810561. Nagy kö ké nyes 10 454562. Nagy vis nyó 3 097563. Nagy út 15 255564. Po rosz ló 44 255565. Pé ter vá sá ra 18 961566. Recsk 5 673567. Sa rud 17 490568. Szent do mon kos 4 341569. Szü csi 14 152570. Tar na bod 1 723571. Visz nek 11 159572. Vá mos györk 11 763573. Vá ra szó 10 485574. Vécs 3 408575. Za ránk 1 832

He ves me gye össze sen: 580 246

Ko má rom-Esz ter gom me gye

576. Ko má rom-Esz ter gom me gyei ön kor mány zat

89 945

577. An na völgy 14 512578. Ba jót 15 324579. Csép 3 203580. Epöl 4 300581. Ete 650582. Nagy sáp 7 665583. Szo mor 9 877584. Tar dos 29 308585. Úny 2 989

Ko má rom-Esz ter gom me gye össze sen: 177 773

Nóg rád me gye

586. Nóg rád me gyei ön kor mány zat 155 306587. Al só told 882588. Ba las sa gyar mat 469 332589. Bá tony te re nye 111 499590. Ber ke nye 7 125



591. Bér 3 997592. Bo kor 7 962593. Bor sos be rény 15 658594. Bu ják 10 411595. Ce red 10 889596. Cser hát ha láp 16 872597. Cser hát su rány 10 934598. Cser hát szen ti ván 4 467599. Cseszt ve 2 824600. Csé cse 10 134601. Csi tár 6 732602. De ber csény 1 196603. Do rog há za 17 028604. Ecseg 10 089605. Egy há zas ger ge 10 746606. End re fal va 9 771607. Fel sõ pe tény 10 098608. Fel sõ told 6 564609. Gal ga gu ta 7 206610. Ga ráb 2 563611. He ren csény 15 224612. Hé ha lom 22 280613. Iliny 4 211614. Ipoly tar nóc 7 618615. Ka ran csal ja 9 568616. Ku ta só 4 622617. Lit ke 6 903618. Luc fal va 21 887619. Lu dány ha lá szi 14 954620. Ma gyar nán dor 20 397621. Márk há za 4 897622. Mát ra mind szent 24 162623. Mát ra szõ lõs 6 355624. Mi hály ger ge 11 424625. Mo ho ra 15 662626. Nagy ke reszt úr 456627. Nagy lóc 8 365628. Nagy oro szi 8 895629. Nem ti 5 336630. Nóg rád mar cal 8 770631. Nóg rád si pek 22 214632. Nõ tincs 3 923633. Õr ha lom 34 786634. Õs agárd 2 789635. Pász tó 13 519636. Pi liny 21 235637. Rom hány 29 331638. Szal ma tercs 1 845639. Szan da 2 633640. Szen te 3 703641. Szé csény 110 630642. Szé csény fel fa lu 5 821643. Szi las po gony 6 793644. Szu ha 4 115645. Szügy 11 515646. Te res ke 15 833647. Te rény 3 985


648. Tol mács 7 466649. Var sány 12 298650. Za bar 2 558

Nóg rád me gye össze sen: 1 459 263

Pest me gye

651. Acsa 22 666652. Aszód 69 792653. Ber ne ce ba rá ti 36 482654. Csö rög 3 781655. Csõ vár 3 302656. Gal ga györk 20 589657. Ipoly da másd 12 794658. Kar tal 45 118659. Ke men ce 46 474660. Kis ma ros 7 171661. Kis né me di 33 282662. Ko csér 16 093663. Kós pal lag 18 124664. Let kés 25 650665. Má ri a noszt ra 27 883666. Mi ke bu da 12 008667. Nagy bör zsöny 27 463668. Nagy ká ta 55 472669. Nagy ma ros 26 397670. Nyárs apát 24 960671. Penc 7 392672. Pe rõ csény 7 937673. Pi lisszent lász ló 7 991674. Püs pök hat van 28 211675. Püs pök szi lágy 16 047676. Rád 17 134677. Szi get szent már ton 14 164678. Szob 62 835679. Szo ko lya 14 263680. Szõd 8 739681. Vác du ka 18 381682. Vá ceg res 7 446683. Vá char tyán 3 575684. Vác rá tót 32 591685. Vá mos mi ko la 15 861

Pest me gye össze sen: 798 068

So mogy me gye

686. So mogy me gyei ön kor mány zat 230 911687. Al só bo gát 6 850688. An docs 455689. Ádánd 20 452690. Bá bony me gyer 21 080691. Bak há za 3 410692. Ba la ton szent györgy 52 160693. Barcs 30 720694. Baté 946695. Be deg kér 29 085



696. Ber zen ce 32 796697. Bod rog 14 037698. Bonnya 6 778699. Bõ szén fa 9 868700. Bu zsák 18 595701. Cser én fa 6 391702. Csom bárd 4 109703. Csur gó 135 015704. Ecseny 3 056705. Edde 1 169706. Fiad 3 337707. Fõ nyed 4 998708. Ga más 34 806709. Gá los fa 13 521710. Gyé ké nyes 14 470711. Gyugy 1 205712. Haj más 8 219713. Hács 2 148714. Há rom fa 26 577715. He resz nye 5 711716. He tes 5 797717. Hol lád 2 919718. Ho mok szent györgy 17 444719. Inke 12 130720. Ist ván di 4 278721. Jákó 13 893722. Ka dar kút 29 112723. Ka pos gyar mat 8 705724. Ka pos szer da hely 25 840725. Ka rád 50 329726. Kál mán csa 8 456727. Ká nya 1 094728. Ke re ki 2 896729. Kis bár apá ti 11 285730. Köt cse 4 666731. Lad 2 142732. Ma gyar atád 18 662733. Mar ca li 80 501734. Mer nye 11 086735. Me zõ cso ko nya 14 988736. Mik ló si 4 699737. Mos dós 9 613738. Nagy atád 30 004739. Nagy ba jom 61 080740. Nagy cse pely 7 417741. Ná gocs 19 519742. Nem es déd 6 437743. Ne mes vid 16 341744. Osz to pán 28 596745. Öreg lak 10 186746. Öt vös kó nyi 17 283747. Õr ti los 6 658748. Pa muk 9 512749. Pa ta lom 6 600750. Pat ca 417751. Po lány 3 196752. Ri nya be se nyõ 2 162


753. Sán tos 11 701754. Sá voly 7 339755. Si mon fa 5 919756. So mo dor 4 591757. So mo gya csa 2 084758. So mogy asza ló 4 987759. So mogy dö röcs ke 7 381760. So mogy eg res 2 459761. So mogy fajsz 6 371762. So mogy gesz ti 3 771763. So mogy jád 25 503764. So mogy meggyes 8 067765. So mogy sám son 17 684766. So mogy sárd 18 898767. So mogy szent pál 5 000768. So mogy ud var hely 17 798769. So mogy vá mos 13 633770. So mogy vár 40 821771. Sza ba di 3 631772. Szeg er dõ 5 274773. Szen na 15 984774. Szent ba lázs 15 015775. Szent gá los kér 10 889776. Szil vásszent már ton 3 816777. Szo ro sad 520778. Szó lád 10 464779. Szõ lõs gyö rök 28 062780. Szu lok 7 998781. Tab 49 783782. Ta rany 17 441783. Ta szár 4 438784. Te le ki 2 609785. Ten gõd 5 472786. Ti kos 1 687787. Tö rök kop pány 15 241788. Új vár fal va 3 438789. Var ász ló 5 619790. Vár da 11 451791. Vése 38 748792. Víz vár 9 488793. Vörs 11 974794. Zá kány 12 554795. Zá kány fa lu 3 577796. Zi mány 10 615797. Zse lic kis fa lud 4 750798. Zse lic kis lak 3 754799. Zse lic szent pál 5 956

So mogy me gye össze sen: 1 833 073

Sza bolcs-Szat már-Be reg me gye

800. Ajak 51 427801. Anarcs 13 693802. Apagy 20 040803. Ara nyos apá ti 11 964804. Bal kány 69 748805. Bal sa 20 625



806. Ba ra bás 38 519807. Bá tor li get 39 881808. Benk 1 701809. Be reg su rány 34 129810. Ber kesz 23 052811. Be se nyõd 10 991812. Besz te rec 40 997813. Biri 26 503814. Bot pa lád 6 421815. Bö köny 31 477816. Buj 32 781817. Cé gény dá nyád 31 713818. Csa holc 11 700819. Csa ro da 36 564820. Cse göld 20 327821. Csen ger 44 471822. Csen ger si ma 10 544823. Csen ge rúj fa lu 19 744824. Dar nó 646825. De me cser 53 928826. Domb rád 50 436827. Fá bi án há za 49 816828. Fe hér gyar mat 48 124829. Fü lesd 14 266830. Ga csály 19 664831. Gar bolc 50832. Gá va ven csel lõ 22 840833. Ge lé nes 13 801834. Gem zse 11 977835. Gesz te réd 20 921836. Géb er jén 26 129837. Gé gény 68 460838. Gu lács 26 122839. Gyõ röcs ke 2 923840. Gyõr te lek 24 607841. Gyü gye 1 339842. Gyü re 17 480843. Her mán szeg 9 525844. He te fe jér cse 2 555845. Ho dász 19 770846. Ib rány 63 047847. Ilk 5 478848. Jánd 36 328849. Jánk maj tis 35 309850. Jár mi 12 786851. Jéke 16 856852. Kál ló sem jén 20 192853. Kán tor já no si 6 926854. Ke me cse 93 599855. Kék 6 608856. Kék cse 19 935857. Ki sar 25 053858. Kis hó dos 891859. Kis lé ta 27 681860. Kis na mény 11 264861. Kis pa lád 13 118862. Kissze ke res 2 176


863. Kis vár da 149 214864. Kis var sány 15 152865. Ko csord 39 802866. Kom lód tót fa lu 4 284867. Ko mo ró 17 804868. Köl cse 38 251869. Kö mö rõ 14 879870. Las kod 16 959871. Le ve lek 18 438872. Ló nya 11 723873. Lö võ pet ri 13 875874. Ma gos li get 9 927875. Magy 23 449876. Mánd 7 768877. Má ria pócs 70 186878. Má rok pa pi 15 366879. Má té szal ka 188 098880. Má tyus 5 678881. Me zõ la dány 19 647882. Méh te lek 20 257883. Mérk 52 746884. Mi lo ta 45 101885. Na gyar 14 286886. Nagy cser kesz 15 885887. Nagy do bos 38 480888. Na gye csed 82 059889. Nagy ha lász 64 248890. Nagy hó dos 3 151891. Nagy sze ke res 8 002892. Nagy var sány 28 804893. Náb rád 39 007894. Ne mes bor zo va 1 806895. Nyír bá tor 170 021896. Nyír bo gát 19 730897. Nyír bog dány 58 725898. Nyír csa holy 22 035899. Nyír csá szá ri 16 288900. Nyír derzs 4 496901. Nyír gel se 19 672902. Nyír gyu laj 20 220903. Nyí rib rony 33 330904. Nyír já kó 22 981905. Nyír kar ász 52 021906. Nyír ká ta 10 170907. Nyír kércs 31 285908. Nyír lö võ 14 140909. Nyír lu gos 48 902910. Nyír ma da 7 812911. Nyír meggyes 22 693912. Nyír mi hály di 21 992913. Nyír pa rasz nya 20 205914. Nyír tass 19 609915. Nyír te lek 50 478916. Nyír tét 41 087917. Nyír tu ra 31 938918. Nyír vas vá ri 15 619919. Olcs va 2 481



920. Ó fe hér tó 27 604921. Ópá lyi 17 667922. Ökö ri tó fül pös 26 305923. Öm böly 160924. Õr 3 876925. Pa nyo la 17 072926. Pap 19 780927. Pa pos 5 214928. Pa szab 20 777929. Pát ro ha 22 460930. Pá tyod 5 007931. Pe nyi ge 34 076932. Pet ne há za 54 035933. Pi ri cse 14 638934. Por csal ma 57 573

946. Sza bolcs ve res mart 31 110947. Sza koly 15 111948. Sza mo san gya los 5 925949. Sza mos becs 871950. Sza mos kér 4 765951. Sza mos sá lyi 21 425952. Sza mosszeg 29 455953. Sza mos ta tár fal va 3 856954. Sza mo súj lak 4 719955. Szat már cse ke 16 317956. Szé kely 18 668957. Tar pa 33 203958. Tá kos 7 154959. Te rem 18 820960. Ti bor szál lás 42 504961. Ti sza a dony 10 958962. Ti sza becs 52 120963. Ti sza ber cel 21 661964. Ti sza csé cse 8 756965. Ti sza da da 22 719966. Ti sza dob 25 263967. Ti sza esz lár 34 347968. Ti sza ka nyár 18 828969. Ti sza ke re cseny 13 813970. Ti sza kó ród 47 408971. Ti sza lök 72 262972. Ti sza nagy fa lu 19 122973. Ti sza rád 8 359974. Ti sza szal ka 45 307975. Ti sza szent már ton 20 124976. Ti sza te lek 23 771977. Ti sza vas vá ri 116 479978. Ti sza vid 1 952979. Tisz ta be rek 7 463980. Ti va dar 1 720981. Tor nyos pál ca 17 038982. Tu nyog ma tolcs 17 829983. Tú rist ván di 23 907 984. Túr ri cse 29 394 985. Tyu kod 37 861 986. Ura 27 344 987. Usz ka 11 540

988. Új domb rád 9 715 989. Új fe hér tó 83 482 990. Új ke néz 18 308 991. Vaja 9 635 992. Vas me gyer 10 492 993. Vál laj 41 275 994. Vá mos atya 6 745 995. Vá mos oro szi 8 330 996. Vá sá ros na mény 16 516 997. Zaj ta 4 134 998. Zá hony 59 941 999. Zsa ro lyán 3 0971000. Zsurk 6 688

Sza bolcs-Szat már-Be reg me gye össze sen: 5 253 588

Jász-Nagy kun-Szol nok me gye

1001. Ci bak há za 8 1481002. Já nos hi da 36 1041003. Jász ágó 6 1711004. Jász bol dog há za 9 5401005. Jász dó zsa 4 5381006. Jász te lek 35 9191007. Két pó 16 3411008. Kis új szál lás 100 5411009. Kun csor ba 15 0711010. Kun he gyes 113 6361011. Kun szent már ton 25 3211012. Mes ter szál lás 37 3721013. Na gyi ván 25 8931014. Nagy rév 34 2881015. Öcsöd 37 3291016. Ör mé nyes 15 1051017. Pusz ta mo nos tor 27 8571018. Rá kó czi fal va 78 8451019. Sze le vény 38 4501020. Ti sza bõ 5 4631021. Ti sza bu ra 15 9551022. Ti sza derzs 19 8921023. Ti sza föld vár 27 1621024. Ti sza fü red 161 0711025. Ti sza gyen da 9 1381026. Ti sza i gar 22 0571027. Ti sza i no ka 6 9841028. Ti sza je nõ 28 7071029. Ti sza kürt 30 3911030. Ti sza örs 55 4791031. Ti sza roff 12 9711032. Ti sza sas 27 3721033. Ti sza süly 33 1041034. Ti sza szen tim re 50 9771035. Ti sza szõ lõs 18 8801036. Ti sza te nyõ 32 7721037. Ti sza vár kony 22 2251038. To maj mo nos to ra 34 142



1039. Tö rök szent mik lós 22 5701040. Új szász 164 7941041. Ve zseny 14 269

Jász-Nagy kun-Szol nok me gye össze sen: 1 482 844

Tol na me gye

1042. At ta la 4 5591043. Bá ta szék 55 7071044. Bo gyisz ló 22 7711045. Bony hád 47 4061046. Csi kós töt tös 4 9641047. Dom bó vár 211 9611048. Fá cán kert 6 1631049. Fel sõ ná na 7 6811050. Fel sõ nyék 3 9021051. Ger jen 28 1441052. Grá bóc 3 2941053. Györ köny 30 0851054. Kaj dacs 19 8401055. Kis szé kely 5 4761056. Ko cso la 15 9311057. Kö lesd 22 7661058. Kurd 27 2841059. Ma gyar ke szi 18 8131060. Me di na 26 0241061. Mór ágy 22 6501062. Mõ csény 2 7551063. Nagy szé kely 4 4731064. Nagy szo koly 12 0781065. Õcsény 6 2871066. Pin ce hely 23 5661067. Pusz ta hen cse 7 2981068. Sza kály 7 4761069. Szakcs 11 3721070. Szed res 4 5061071. Ten ge lic 56 0451072. Te vel 7 3221073. Tol na 9 5151074. Tol na né me di 26 6211075. Úji reg 1 7111076. Vá rong 2 019

Tol na me gye össze sen: 768 465

Vas me gye

1077. Acsád 2 8361078. Al só új lak 5 9431079. Ba ján se nye 16 2261080. Bejc gyer tyá nos 2 3521081. Bér bal ta vár 7 8511082. Cell dö mölk 7 9211083. Cse hi mind szent 8 7781084. Csep reg 95 8061085. Csé nye 6 218

1086. Egy há zas he tye 18 8291087. Egy há zas hol lós 1 8571088. Ger se ka rát 13 6841089. Hegy fa lu 31 0691090. Is pánk 2 7131091. Ják 83 5761092. Káld 20 1311093. Kám 2 7431094. Ke me nes ká pol na 1 2021095. Ke me nes ma ga si 2 7941096. Ke me nes mi hály fa 3 9741097. Ker kás ká pol na 1 1111098. Két völgy 1 2201099. Kon dor fa 7 5951100. Kör mend 9 0321101. Ma gyar szom bat fa 5 7971102. Mer se vát 501103. Nagy köl ked 3 0901104. Nagy rá kos 5 8601105. Nagy si mo nyi 5 3091106. Ne mes kol ta 2 8351107. Olasz fa 3 2331108. Or fa lu 2 0001109. Õri ma gya rósd 6 0181110. Õri szent pé ter 25 9431111. Pan kasz 2 5151112. Pe re nye 3 0881113. Por pác 9031114. Rá ba híd vég 4 5361115. Rá tót 4 1871116. Rum 7 8771117. Sza kony fa lu 1 6001118. Sza la fõ 7 3211119. Szat ta 1 4411120. Sze les te 6 7821121. Szent pé ter fa 18 9751122. Szer gény 1 7861123. Szõ ce 4 7461124. Te le kes 4 5151125. Vas vár 69 3171126. Ve le mér 2 8171127. Vi szák 6 521

Vas me gye össze sen: 564 523

Veszp rém me gye

1128. Ba la ton he nye 2 9061129. Ba zsi 3 1391130. Csab ren dek 10 4761131. Csaj ág 8 4941132. De ve cser 59 9241133. Du dar 6 0001134. Egy há zas ke szõ 8 3211135. Hárs kút 4 1121136. He rend 36 2311137. Hosz tót 4 277




1138. Ka polcs 16 7931139. Ke me nesszent pé ter 10 0901140. Le sen ce ist vánd 9 8621141. Me gyer 6561142. Me zõ lak 3 5561143. Mind szent kál la 2 5261144. Mo nos tor apá ti 9 6141145. Mon osz ló 5 0791146. Na gyesz ter gár 13 1201147. Nagy pi rit 4 0001148. Ne mes vi ta 5 3261149. Nyi rád 3 5851150. Olasz fa lu 8 2581151. Öskü 23 1131152. Som ló je nõ 6 6081153. Som ló vá sár hely 11 5651154. Sü meg 32 5091155. Szent bék kál la 2 2791156. Szen tim re fal va 3 6331157. Ta ká csi 19 3631158. Ta li án dö rögd 19 1101159. Ukk 8 1951160. Vá szoly 4 6871161. Veszp rém gal sa 3 5921162. Vi gánt pe tend 3 4771163. Za la er dõd 1 1861164. Za la gyö mö rõ 4 6581165. Za la meggyes 1 2241166. Za la szeg vár 5 831

Veszp rém me gye össze sen: 387 375

Zala me gye

1167. Zala me gyei ön kor mány zat 83 4061168. Al só ne mes apá ti 15 1791169. Al só szen ter zsé bet 1 1171170. Bá nok szent györgy 8 5811171. Bar la hi da 6 0441172. Bá za ke rettye 10 1621173. Becs völ gye 25 6091174. Be lez na 24 0861175. Bors fa 7 2361176. Cseszt reg 34 6811177. Cson ka hegy hát 24 1121178. Csö mö dér 24 2231179. Csör nye föld 8 5301180. Dob ron hegy 5 2671181. Ege ra ra csa 2 0811182. Esz te reg nye 26 7931183. Fel sõ rajk 24 4921184. Fi tye ház 24 1801185. Ga ra bonc 21 9881186. Gel se 16 1761187. Gel se szi get 7171188. Gé tye 2 6891189. Gu tor föl de 24 582

1190. Gyû rûs 2 3331191. Ha hót 41 9641192. Ho mok ko má rom 6 1161193. Hosszú völgy 4 8711194. Ik lód bör dõ ce 7 7561195. Kar macs 36 2931196. Ká lóc fa 4 7941197. Ke men dol lár 2 9471198. Ke mén fa 2 3311199. Ker ka ba ra bás 4 8891200. Ker ka fal va 1 6491201. Ker ka ku tas 2 6921202. Ker ka tes kánd 4 3881203. Ki li mán 5 0881204. Kis bu csa 2 3311205. Kis gör bõ 5 2161206. Kis ku tas 3 1051207. Kis szi get 4 0521208. Kis vá sár hely 1 8091209. Kus tán szeg 6 2691210. Len ti 62 4091211. Le te nye 74 0551212. Lo vá szi 8 0961213. Ma gyar szer da hely 7 1401214. Mi hály fa 11 9051215. Mi ke ka rá csony fa 9 7881216. Mi lej szeg 8 5671217. Mol ná ri 26 9091218. Mu ra ke resz túr 14 4901219. Mu ra sze me nye 4 7211220. Nagy ku tas 7 0291221. Ne mes apá ti 7 0051222. Ne mes nép 2 1301223. Ne mes pát ró 1 2841224. Né met fa lu 6 6201225. Nova 17 6771226. Ol tárc 6 2001227. Or bá nyos fa 1 9501228. Pad ár 2 6801229. Pa kod 5 9081230. Páka 18 6671231. Pál fi szeg 5 3141232. Pór szom bat 6 2021233. Pö lös ke 19 8911234. Pusz ta ma gya ród 20 8671235. Pusz ta szent lász ló 13 7721236. Ra mo csa 3351237. Ré dics 28 9401238. Resz nek 5 2851239. Rezi 25 9591240. Ri gyác 3121241. Sa lom vár 7 9001242. Sár mel lék 37 1631243. Sor más 8 3471244. Söj tör 9 5811245. Surd 32 1951246. Sü meg cse hi 21 996




1247. Sza la pa 3 5081248. Szent györgy vár 1 5661249. Szent györgy völgy 12 4671250. Szent pé ter föl de 3 6291251. Szent pé te rúr 15 1731252. Sze pet nek 28 7231253. Szé csi szi get 5 4631254. Szil vágy 3 0781255. Tor ma föl de 4 9241256. Tor nyi szent mik lós 17 8771257. Tót szent már ton 12 7971258. Tür je 15 9551259. Új ud var 14 2801260. Vas pör 7 8011261. Vár föl de 6961262. Vár völgy 19 9811263. Vin dor nya fok 3 5271264. Vin dor nya szõ lõs 3 7591265. Za la bak sa 22 4941266. Za la bér 18 4011267. Za la csány 6 3151268. Za la lö võ 33 3811269. Za la szán tó 9 0291270. Za la szentg rót 67 9011271. Za la szent már ton 2681272. Za la szent mi hály 20 1711273. Za la tár nok 6 6341274. Za la vár 9 3891275. Ze bec ke 260

Zala me gye össze sen: 1 491 560

ORSZÁG ÖSSZESEN: 27 586 240

2. számú melléklet

Támogatásban nem részesülõ önkormányzatok

Sor szám Ön kor mány zat neve

Ba ra nya me gye

1. Lip tód

2. Ma gyar szék

Bács-Kis kun me gye

3. Kis kun maj sa

Bé kés me gye

4. Csa ba sza ba di

5. Csár da szál lás

6. Ka mut

7. Ker tész szi get

Sor szám Ön kor mány zat neve

Csong rád me gye

8. Kö vegy

Fej ér me gye

9. Sár bo gárd

Gyõr-Mo son-Sop ron me gye

10. Csor na

11. Vé nek

12. Zsi ra

He ves me gye

13. Bo dony

14. Nosz vaj

15. Ti sza ná na

Nóg rád me gye

16. Ka rancs ke szi

17. Kis bár kány

18. Ma gyar géc

Pest me gye

19. Mo nor

So mogy me gye

20. Bol hó

21. Fonó

22. Gör ge teg

23. Pusz ta sze mes

24. So mogy szil

Sza bolcs-Szat már-Be reg me gye

25. Csász ló

Tol na me gye

26. Für ged

27. Kis tor más

Vas me gye

28. Kõ szeg

Zala me gye

29. Óhíd

30. Pa csa

31. Za la ko már



Tájékoztatóa hatósági közvetítõi vizsgakövetelményrendszerérõl

Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a további-akban: OKV) Elnöksége a hatósági közvetítõkrõl szóló179/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1 §(1) bekezdés d) pontja értelmében megállapított hatóságiközvetítõi vizsga követelményrendszerét, az R. 1. számúmellékletének 3. pontjában kapott felhatalmazás alapjánaz alábbiak szerint határozza meg:

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A HATÓSÁGIKÖZVETÍTÕI VIZSGA TELJESÍTÉSÉHEZ

A hatósági közvetítõi vizsgát szóban kell letenni, a vizs-gáztatásra jogosult 3 tagú bizottság elõtt, amelynek elnö-két és tagjait a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal ve-zetõje kéri fel.

A hatósági közvetítõi vizsgák lebonyolítását – figye-lemmel a vizsgáztatók körére – célszerû a közigazgatásiszakvizsgák idõpontjához igazítani azzal, hogy a hatóságiközvetítõi vizsga megkezdésére csak akkor kerülhet sor,ha a szakvizsga bizottság tagjai az írásbeli dolgozatokat,valamint a szóbeli feleleteket kiértékelték, s eredményhir-detésre is sor került, azaz a szakvizsgabizottság befejeztemunkáját.

A szóbeli vizsga keretében a jelölt bizonyítja szakmai,közigazgatási tájékozottságát, felkészültségét.

A vizsgán a jelölt egy szóbeli tételt húz, illetve a vizsga-bizottság által feltett kérdések alapján ad számot felké-szültségérõl. A szóbeli tétel – igazodva a hatósági közvetí-tõi vizsga témaköreihez – három részbõl áll. A szóbeli fe-leletre való felkészülésre legalább 20 percet kell biztosíta-ni a vizsgázó számára.

A vizsgázó a kihúzott tételre vonatkozóan számot ad ar-ról, hogy az egyes témakörökhöz kapcsolódó ismereteketelsajátította, azokról jó beszédkészséggel rendelkezik. Avizsgázó olyan idõtartamban felel, amely alapján felké-szültsége megítélhetõ. A vizsgabizottság a tételhez nemtartozó, de a vizsga témakörein belüli további kérdésekfeltevésével is tájékozódhat a jelölt felkészültségérõl.

A vizsgabizottság a szóbeli vizsgát a tétel kifejtése és afeltett kérdésekre adott válaszok alapján egy érdemjeggyel[jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)]minõsíti.

A vizsgabizottság elégtelen (1) érdemjeggyel minõsít ésjavítóvizsgára utasít, ha a tétel bármely részének kifejtéseés ugyanezen tételrészhez kapcsolódóan feltett kérdésekreadott válaszok során meggyõzõdött arról, hogy a vizsgázóa követelményrendszerben elõírt ismeretek elsajátításátnem végezte el.

A HATÓSÁGI KÖZVETÍTÕI VIZSGATÉMAKÖREINEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Az R. 5. függeléke szerint a hatósági közvetítõi vizsgaaz alábbi témakörökre terjed ki:

I. Általános közigazgatási ismeretek (a Magyar Köztár-saság alkotmányos berendezkedésének és mûködésénekátfogó, részletes ismerete, az államszervezet – ideértve azönkormányzati rendszert is – tagozódása, az egyes államiszervek funkciója és mûködésük jellemzõi, az államigaz-gatás szervezetrendszere és mûködése, az államigazgatásfeladatai);

II. Közigazgatási hatósági eljárási jogi ismeretek;III. Közvetítõi (mediációs) alapismeretek.

I. ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK CÍMÛTÉMAKÖR KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A témakör rendeltetése, hogy alapozó tárgyként átfogó,de ugyanakkor célra orientált alkotmányjogi, illetõlegközigazgatási ismeretekkel lássa el a hatósági közvetítõivizsgára jelentkezõket.

Rendeltetésének megfelelõen a tantárgy elméleti, avizsgázók által elsajátított fogalmaknak, csoportosítások-nak megvan a gyakorlati jelentõsége, amelyeket az elkö-vetkezõ témakörök ismereteinek elsajátítása során haszno-sítanak.

A témakör a Magyar Köztársaság Alkotmányában fog-laltak alapján bemutatja az állam mûködésének alapelveit,az alapvetõ emberi jogokat és kötelezettségeket, továbbáaz állami szervek rendszerét, feladatait, azok egymáshozvaló viszonyát.

1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése

A vizsgázó legyen képes értelmezni az Alkotmány fo-galmát, ismerje azok típusait, szabályozási tárgyköreit és amagyar alkotmányfejlõdés legfontosabb állomásait.

A vizsgázó ismerje meg a Magyar Köztársaság Alkot-mányában meghatározott alapvetõ jogokat és kötelezettsé-geket, tudja azokat csoportosítani, legyen képes azok tar-talmát a tanagyagban kifejtettek szerint értelmezni, és is-merje meg az alapjogok érvényre juttatására, korlátaira ésvédelmére vonatkozó, az Alkotmányban meghatározottfõbb rendelkezéseket, illetõleg az azokhoz kapcsolódó al-kotmánybírósági gyakorlat legfontosabb elemeit. A vizs-gázó ismerje az államszervezet felépítésének alkotmányoselveit.

2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymáshozvaló viszonyuk

A vizsgázó e tananyagrész elsajátításával ismerje megaz állami szervek típusait, azok fõ feladatait és kapcsolat-rendszerét; legyen képes felismerni az állami szervek irá-nyítási viszonyait. A vizsgázó e tárgykör keretében ismer-


je meg a helyi önkormányzatokra vonatkozó, az Alkot-mányban meghatározott szabályokat.

3. A közigazgatás szervezetrendszere, mûködése és aközigazgatási feladatok

A vizsgázó ismerje meg az államigazgatás központiszerveit (kormány, minisztériumok, nem minisztériumiformában mûködõ központi államigazgatási szervek, a te-rületi – dekoncentrált és decentralizált szervek – és helyiszervek rendszerét, és legyen képes e szervtípusok fõbbjellegzetességeit bemutatni. A vizsgára készülõk sajátítsákel a közigazgatási szervek mûködésére vonatkozó alapve-tõ ismérveket, és ismerjék a közigazgatási szervek által el-látandó legfontosabb feladatcsoportokat, legyenek képe-sek elhatárolni az államhatalmi, igazságszolgáltatási, ön-kormányzati és államigazgatási feladatokat. A vizsgázókismerjék a közigazgatási tevékenységfajtákat, legyenektisztában a hatósági ellenõrzés, engedélyezés, kötelezés ésszankcióalkalmazás lényegével, ezek egymáshoz való vi-szonyával.

Tananyag:Dr. Kökényesi József (szerk.): Általános közigazgatási

ismeretek címû szakvizsgajegyzet A központi állami szer-vek rendszere címû része (Magyar Közigazgatási Intézet,2002.)

A jegyzet elérhetõ és letölthetõ az Intézet interneteshonlapjának www.mki.gov.hu/hatosagikozvetito/tan-anyagok címû linkjérõl.

Ajánlott irodalom:Azoknak, akik a témakörhöz tartozóan a vizsgakövetel-

ményeken túlmenõ ismereteket akarnak szerezni, a követ-kezõ publikációkat ajánljuk a figyelmébe:

Dr. Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdeteiMagyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.

Dr. Ficzere Lajos (szerk.): Magyar közigazgatási jogÁltalános rész. Osiris Kiadó, Budapest, 1999.

Dr. Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. OsirisKiadó, Budapest, 1998.

Dr. Kilényi Géza: Az alkotmány egyes (alapelvi, alapjo-gi) rendelkezéseinek jogi jellege. Társadalmi Szemle1995. évi 11. szám.

Szóbeli kérdések:1. Ismertesse az Alkotmány fogalmát, szabályozási

tárgyköreit; és mutassa be a Magyar Köztársaság állam-szervezete felépítésének alkotmányos alapjait!

2. Határozza meg az alapvetõ jogok fogalmát és cso-portosítsa ezeket a jogokat! Ismertesse az alapvetõ jogokkorlátozására és védelmére vonatkozó fontosabb rendel-kezéseket a hatályos Alkotmány alapján!

3. Mutassa be a szabadságjogokat és részletezze há-rom, a vizsgabizottság által meghatározott szabadságjogtartalmát!

4. Mutassa be a politikai alapjogokat és ismertesse há-rom – a vizsgabizottság által meghatározott – politikai

alapjog tartalmát. Ismertesse az alapvetõ kötelességeket ahatályos Alkotmány alapján!

5. Jellemezze a gazdasági, szociális és kulturális jogo-kat, és fejtse ki a vizsgabizottság által meghatározott alap-jog tartalmát!

6. Ismertesse az Országgyûlés jellegét, fõbb feladat- éshatásköreit, a szervezetére és mûködésére vonatkozó alap-vetõ szabályokat!

7. Határozza meg a tananyag alapján a kormányzás fo-galmát, ismertesse a kormány fontosabb feladat- és hatás-köreit, szervezetét, megbízatását és mûködésének fõbbszabályait!

8. Határozza meg a köztársasági elnök helyét az állam-szervezetben, ismertesse fõbb feladat- és hatásköreit!

9. Mutassa be a bíróság és ügyészség jogállását, e szer-vezetek fõbb feladat- és hatásköreit, szervezeti rendszerét!

10. Mutassa be az országgyûlési biztosok jogállását,fontosabb feladat- és hatásköreit!

11. Ismertesse az Alkotmánybíróság jogállását, fõbbfeladat- és hatásköreit, mutassa be az AB mûködését!

12. Határozza meg a tananyag alapján a közigazgatásfogalmát, helyét a hatalmi ágak rendszerében. Ismertesse aközigazgatás fõbb feladatcsoportjait!

13. Határozza meg a közigazgatási szerv fogalmát, is-mertesse jogállását, és mutassa be az államigazgatás szer-vezetrendszerét!

14. Mutassa be a helyi önkormányzás alkotmányos ga-ranciáit, valamint az önkormányzat és az állami szervekkapcsolatát!

15. Ismertesse az önkormányzat feladat- és hatásköricsoportjait, az önkormányzat szervezetének és gazdálko-dásának alapvetõ szabályait!

II. KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSI JOGIISMERETEK CÍMÛ TÉMAKÖRKÖVETELMÉNYRENDSZERE

A tananyag megismerteti a hatósági vizsgára jelentke-zõt a jogalkalmazási tevékenység elemeivel, összefüggé-seivel. A vizsgázó rendszerezett áttekintést kap a közigaz-gatási hatósági eljárás alapelveirõl, alapvetõ rendelkezése-irõl és alapfogalmairól, továbbá az eljárás menetérõl éslegfontosabb szabályairól. A vizsgázó megismeri továbbáa közigazgatási hatósági eljárásban rendelkezésre álló jog-orvoslatok típusait és a közigazgatási végrehajtás feltétele-it és módjait.

1. Általános jogalkalmazási ismeretek

A vizsgázó e tananyagrész elsajátításával értelmeznitudja a jogalkalmazás fogalmát. Átfogóan ismerje meg ajogalkalmazás folyamatát, továbbá a jogalkalmazást vég-zõ szerveket, sajátosságaikat; részletesen ismerje meg ajogértelmezés fajtáit. A vizsgázó átfogóan ismerje a ható-sági jogalkalmazó tevékenység tartalmát, jellemzõit, tudjabemutatni az önkormányzati hatósági jogalkalmazás sajá-


tosságait, és ismerje a közigazgatási eljárásjog fõbb forrá-sait.

2. A közigazgatási eljárás és eljárásjog

A vizsgázó legyen képes értelmezni a közigazgatási el-járást (a közigazgatási aktusok kiadására irányuló tevé-kenység), az általános és különös eljárási szabályok egy-máshoz való viszonyát. A jelölt ismerje meg a jogi alapel-vek jelentõségét és a közigazgatási eljárás alapelveit, to-vábbá rendelkezzen beható ismeretekkel a hatáskör és ille-tékesség tartalmáról, az azokkal kapcsolatos szabályokról.Tudja értelmezni a jogerõ fogalmát és érvényesülését aközigazgatási hatósági eljárásban.

3. A közigazgatási hatósági eljárás tagozódása, szaka-szai

A vizsgázó ismerje meg a közigazgatási hatósági eljárásfolyamatát, illetve az alapismereteken túlmenõen ismerjemeg a jogorvoslati eljárás formáit, fórumait, szerezzen át-fogó ismereteket a különbözõ jogorvoslatok egymáshozvaló viszonyáról, a jogorvoslati eljárás menetérõl. Bõvítsetudását az egyes ügytípusokra jellemzõ végrehajtási for-mákkal a különös eljárási szabályok alapján.

Tananyag:Dr. Kökényesi József (szerk.): A közigazgatási eljárá-

sok (Magyar Közigazgatási Intézet, 2006.)A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általá-

nos szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatályosváltozata

Dr. Kökényesi József (szerk.): Általános közigazgatásiismeretek címû szakvizsgajegyzet – Jogalkotási és jogal-kalmazási ismeretek részének IV. fejezete (Magyar Köz-igazgatási Intézet, 2002.)

A jegyzetek és a jogszabály elérhetõ és letölthetõ az In-tézet internetes honlapjának www.mki.gov.hu/hatosagi-kozvetito/tananyagok c. linkjérõl.

Ajánlott irodalom:Azoknak, akik a témakörbõl a vizsgakövetelményeken

túlmenõ ismereteket akarnak szerezni, a következõ publi-kációkat ajánljuk a figyelmébe:

Dr. Kilényi Géza (szerk.): Közigazgatási eljárási tör-vény kommentárja – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti KiadóKft., Budapest, 2005.

Dr. Szabó Lajos (szerk.): A közigazgatási hatósági eljá-rás és szolgáltatás általános szabályai UNIÓ Lap- ésKönyvkiadó Kereskedelmi Kft., Budapest 2005.

Dr. Tilk Péter: A közigazgatási hatósági eljárás és szol-gáltatás általános szabályairól szóló törvény I–II. – Köz-igazgatás-Módszertani Oktatási és Szolgáltató Bt., Pécs2005.

Dr. Kilényi Géza: A Ket.-rõl a jogalkotás és jogalkalma-zás tükrében (Magyar Közigazgatás, 2006. 1. sz.1–16. old.)

Dr. Csiba Tibor: A szakértõ szerepe a közigazgatási ha-tósági eljárásban és a közigazgatási bíráskodásban (Ma-gyar Közigazgatás, 2005. 2. sz. 99–110. old.)

Dr. Tilk Péter: Néhány gondolat a közigazgatási hatósá-gi eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozásikoncepciójához (Magyar Közigazgatás, 2003. 7. sz.395–404. old.)

Dr. Verebélyi Imre: A közigazgatási hatósági eljárás ál-talános szabályainak reformja (Magyar Közigazgatás,2003. 12. sz. 710–722. old.)

Dr. Kilényi Géza: A közigazgatási hatósági eljárás álta-lános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepciója(Magyar Közigazgatás, 2002. 1. sz. 1–24. old.)

Szóbeli kérdések:1. Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát,

eseteit, mutassa be a hatósági cselekmények fontosabbtípusait!

2. Határozza meg a közigazgatási hatósági eljárás fo-galmát, és a közigazgatási eljárási jog célját és rendelteté-sét! Határozza meg a közigazgatási hatósági ügy fogalmát!

3. Ismertesse a közigazgatási eljárás alapelveinek cél-ját, az alapelvek fõbb csoportjait, röviden mutassa be a ha-tósággal szemben támasztott követelményeket meghatáro-zó alapelveket!

4. Ismertesse a közigazgatási eljárás alapelveinek cél-ját, az alapelvek fõbb csoportjait, röviden mutassa be azügyféli jogokat és ügyféli kötelezettségeket meghatározóalapelveket!

5. Határozza meg az ügyfél fogalmát és az eljáró ható-ságok körét a közigazgatási hatósági eljárásban, valamintmutassa be a joghatóság, hatáskör és illetékesség szabá-lyait a közigazgatási hatósági eljárásban!

6. Határozza meg a közigazgatási eljárás szakaszait, ésaz eljárás megindításának szabályait!

7. Ismertesse a közigazgatási eljárás lefolytatása sorána kérelem vizsgálatára, a tényállás tisztázására és a bizo-nyítási eljárásra vonatkozó szabályokat!

8. Ismertesse a közigazgatási eljárás lefolytatása sorána határidõkre, az igazolási kérelemre, a képviseletre és akizárásra vonatkozó szabályokat!

9. Mutassa be a hatósági közvetítõ és a szakhatóságközremûködésére vonatkozó szabályokat a közigazgatásihatósági eljárásban!

10. Ismertesse a közigazgatási eljárás lefolytatása so-rán az idézésre és értesítésre, a jegyzõkönyv-készítésre, ésaz eljárás megszüntetésére és felfüggesztésére vonatkozószabályokat!

11. Sorolja fel a közigazgatási eljárásban a hatóság ál-tal hozott döntések típusait, ismertesse azok legfõbb jel-lemzõit!

12. Ismertesse a közigazgatási eljárás során az ügyfélkérelme alapján induló jogorvoslatok típusait és legfonto-sabb jellemzõit!

13. Ismertesse a közigazgatási eljárás során hivatalbóllefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások típusait éslegfontosabb jellemzõit!


14. Ismertesse a közigazgatási végrehajtás feltételeit ésa végrehajtás módjait!

15. Mutassa be az eljárási költségekre és az elektroni-kus ügyintézésre vonatkozó szabályokat a közigazgatásihatósági eljárásban!

III. KÖZVETÍTÕI (MEDIÁCIÓS) ALAPISMERETEKCÍMÛ TÉMAKÖR KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A témakör célja, hogy a vizsgázó a közvetítõi (mediáci-ós) alapismeretek segítségével hatékonyabban és tudato-sabban lássa el hatósági közvetítõi feladatait. A vizsgázóismerje a mediáció fogalmát, képes legyen az egyes fogal-mi elemek értelmezésére. A vizsgázó rendelkezzen a té-makörben alapvetõ nemzetközi kitekintéssel. Ismerje azo-kat a területeket, ahol közvetítõ bevonására lehetõség nyí-lik, ezek közül egy terület részletes jogi szabályozását ké-pes legyen bemutatni. A vizsgázó – a korábbi témakörök-ben megszerzett ismeretekre építve – képes legyen a ható-sági közvetítõi feladatok értelmezésére a hatósági eljárá-sok során.

1. A mediáció története, fogalma

A vizsgázó ismerje meg a mediáció kialakulásának tör-ténelmi gyökereit, nemzetközi hagyományait. A vizsgázóismerje meg a mediáció fogalmát, fogalmi összetevõit.

2. A mediáció alkalmazási területei

A vizsgázó ismerje a hazai joggyakorlat alapján a medi-áció alkalmazási területeit, ezek közül az általa választottterület hatályos jogi szabályozásán keresztül értelmezze amediáció célját, eszközeit. A hazai jogi szabályozáson fe-lül a vizsgázó alapvetõ ismeretekkel rendelkezzen a medi-áció nemzetközi alkalmazásának gyakorlatáról.

3. A mediáció és a hatósági eljárás

A vizsgázó képes legyen a közigazgatási hatósági eljá-rás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. éviCXL. törvényben a hatósági közvetítõkre vonatkozó fel-adatok mediációs ismeretek tükrében történõ rendszertaniés módszertani értelmezésére.

Tananyag:A mediációs alapismeretek összefoglalására tananyag

nem készül, a vizsgázók a megadott kötelezõ szakiroda-lom alapján készülhetnek fel a vizsgára. (Figyelemmelarra, hogy a szakirodalmak szerzõi jogi védelem alatt áll-nak, ezért közzétételüket az Intézet honlapján mellõzzük,azok beszerzése a vizsgázóra hárul.)

Kötelezõ szakirodalom:Sáriné dr. Simkó Ágnes (szerk.): A mediáció, A közve-

títõi tevékenység (HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.,2006.)

Dr. Bándi Gyula: A közvetítés (mediáció) jogi szabá-lyozásának továbbfejlesztése (Jogtudományi Közlöny,2000. január, 11–19. old.)

Somogyi Árpád: Mi fán terem a mediáció? (Jogtudomá-nyi Közlöny, 2000. január, 20–26. old.)

Lovász Gabriella: Mediáció, avagy a konfliktuskezelésalternatív módjai (Napi Jogász, 2001. április, 22–24. old.)(Jogesetleírást is tartalmaz!)

Lovász Gabriella: A mediáció Magyarországon 1. és2. rész (Napi Jogász, 2001. július, 32–33. old., 2. rész NapiJogász, 2002. szeptember 28–31. old.)

Az Internetrõl letölthetõ kötelezõ szakirodalom:Mi a mediáció? És mi nem? (letölthetõ: http://www.tar-

gyalas.hu/mediacio.htm)A mediáció alkalmazási területei (letölthetõ:

http://www.egyezseg.hu/folyamat.htm)Mi a mediáció? (letölthetõ: http://www.media-

cio.net/03_02.php?szakterulet=)Mi az a mediáció? A mediáció feltételei (letölthetõ:

http://www.habeascorpus.hu)Dr. Pokol Béla: A jog elkerülésének útjai. Mediáció,

egyezségkötés (2002) (letölthetõ: http://jesz.ajk.elte.hu/po-kol9.html)

Dr. Dósa Ágnes: Konfliktusrendezés közvetítõi eljárás-sal (2001) (letölthetõ: http://www.lam.hu/folyoira-tok/lam/0105/13.htm)

Dr. Nemcsik Orsolya: Mediáció, avagy közjegyzõk újszerepben (2004) (csak az I. és II. pont) (letölthetõ:http://jesz.ajk.elte.hu/nemcsik20.html)

Ajánlott irodalom:Azoknak, akik a témakörbõl a vizsgakövetelményeken

túlmenõ ismereteket akarnak szerezni, a következõ publi-kációkat ajánljuk a figyelmébe:

Hajba Éva: Konfliktuskezelés – mediáció (Fõiskolaijegyzet, Zsigmond Király Fõiskola, 2004.)

Rúzs Molnár Krisztina: A mediáció rendszertani és el-méleti összefüggései, különös tekintettel munkajogi vo-natkozásaira (SZTE ÁJK Tud. Biz., Szeged 2004.)

Dr. Eörsi Mátyás (szerk.): Pereskedni rossz! Mediáció:a szelíd konfliktuskezelés (Minerva, Budapest, 2003.)

Barcy Magdolna–Szamos Erzsébet: „Mediare necesseest” a mediáció technikái és társadalmi alkalmazása (Ani-mula, 2002.)

Tamela J.S.: Mediacio ante portas (interjú) (Napi Jo-gász, 2002. augusztus, 5–6. old.)

Terry F.: Alternatív vitamegoldás Kelet-Közép-Európá-ban (Napi Jogász, 2001. július, 34–37. old.)

Lovas Zsuzsa: Mediáció, vagy a fájdalommentes konf-liktuskezelés (Múzsák, Budapest, 1999.)

Szóbeli kérdések:1. Mutassa be és értelmezze a mediáció fogalmát!2. Ismertesse a mediáció kialakulását, angolszász jog-

rendszerben rendelkezõ hagyományait!3. Ismertesse a mediáció kialakulását és kontinentális

jogrendszerben rendelkezõ hagyományait!


4. Mutassa be a mediáció Magyarországon való elterje-dését!

5. Értelmezze a mediáció feltételeit!6. Nevezze meg és mutassa be a mediáció szakaszait!7. Mutassa be a mediátor feladatait a mediációs szaka-

szokon keresztül!8. Hasonlítsa össze a tárgyalást, mediálást, arbitrálást

és ítélkezést, mint a négy fõ konfliktus-megoldási utat!9. Ön miben látja a mediáció elõnyeit?10. Sorolja fel azokat a területeket, melyek esetében a

közvetítés igénybevételre lehetõség van! Egy terület jogiszabályozását mutassa be részletesen!

11. Mutasson be és értékeljen egy jogesetet, melybenmediátor bevonására került sor!

12. Ismertesse a mediáció alkalmazásának a nemzetkö-zi gyakorlatát!

13. Mutassa be és értelmezze a hatósági közvetítõ fel-adatait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás álta-lános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatályosrendelkezéseire figyelemmel!

14. A mediáció mely módszertani elemeire építene, hahatósági közvetítõi feladatokra kapna felkérést?

15. Ismertesse a mediáció illeszkedését a hazai jog-rendszerbe!

Országos Közigazgatási VizsgabizottságElnöksége

A Tiszaújvárosi Mecénás Közalapítványalapító okirata

A Tiszaújváros Városi Önkormányzat Képviselõ-testü-lete mint alapító a Polgári Törvénykönyv 74/A–G. §-aibanfoglaltak alapján közalapítványt hoz létre.

1. Az alapító neve: Tiszaújváros Város Önkormányza-tának Képviselõ-testülete.

Az alapító székhelye: Tiszaújváros, Bethlen G. út 7.

2. A közalapítvány neve: Tiszaújvárosi Mecénás Köz-alapítvány.

3. A közalapítvány székhelye: Tiszaújváros, Bethlen G.út 7. Telefon: (49) 548-000.

4. A közalapítvány célja:– Tiszaújváros kulturális, közmûvelõdési életének fej-

lesztése,– kulturális tradíciók megalapozásának elindítása, mû-

vészeti tevékenység támogatása,– a város fokozatos beillesztése az országos és nemzet-

közi kulturális életbe,– a város környezete és a városkép alakítása, fejlesztése,

– tiszaújvárosi amatõr mûvészeti csoportok mûködésé-hez, kulturális tevékenységéhez szükséges feltételek biz-tosításához való hozzájárulás,

– Tiszaújváros sportéletének támogatása, tehetséggon-dozás, diáksport mûködési feltételeinek elõsegítése, a ver-seny- és élsport területén a kiemelkedõ eredmények el-érése érdekében a versenyzõk támogatása, ezzel kapcsola-tos sportszakmai programok kidolgozása,

– a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetõ, oktat-ható, testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fo-gyatékos tanulók ellátásának támogatása, ezen problémák-kal küzdõ gyermekek és fiatal felnõttek integrált nevelése,harmonikus személyiségfejlesztésük érdekében speciálissegítségnyújtás és az ezekhez szükséges szakmai feltéte-lek biztosítása,

– az oktatási, tudományos tevékenységek keretein belüla tehetséges, jó képességû tiszaújvárosi lakóhellyel ren-delkezõ fiatalok közép- és felsõfokú tanulmányainak tá-mogatása. Szaktanfolyamokon, speciális képzéseken valórészvételek elõsegítése,

– a hátrányos helyzetû emberek munkaerõ-piaci integ-rációja: oktatása, képzése, elhelyezkedésük, beilleszkedé-sük és a munkaerõpiacon történõ bennmaradásuk elõsegí-tése, részükre foglalkoztatási szolgáltatás biztosítása, ezál-tal a szegénység és a társadalmi kirekesztõdés csökken-tése.

A közalapítvány a közhasznú szervezetekrõl szóló1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában felsorolt tevé-kenységek közül a 2. pontban meghatározott szociális te-vékenységet, a 3., 4., 5., 6., 11., 14., 18. pontokban megha-tározott közhasznú tevékenységeket folytatja.

A Közalapítvány 1997. évi CLVI. törvény 26. § c)18. pontjában megjelölt közhasznú tevékenységéhez(munkaerõpiacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének,foglalkoztatásának elõsegítése és a kapcsolódó szolgálta-tások) kapcsolódó tevékenység – TEÁOR megjelöléssel:

74.50 munkaerõ-közvetítés

5.1. A közalapítvány jogi személy.5.2. A közalapítvány kezelõ szerve a 9 fõs kuratórium.5.3. A közalapítvány bankszámlájának kezelõje: OTP

Rt. Tiszaújvárosi Fiókja.

6. A közalapítvány induló vagyona 3 millió Ft, amely azOTP Rt-nél kerül elhelyezésre.

Az alapítvány célkitûzésének teljesítésére, a pénzügyikifizetésekre, kiadásokra a forrás a tõke kamata.

7. A közalapítvány jellege:A közalapítvány nyitott, ahhoz bármely természetes és

jogi személy csatlakozhat, aki a 2. pontban megfogalma-zott cél eléréséhez vagyonrendeléssel hozzá kíván járulniés a jelen alapító okirat rendelkezéseit elfogadja.

A közalapítvány a pártoktól független, azoktól támoga-tást – a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ választáso-kon – nem kapott, országgyûlési képviselõ jelöltet a vá-lasztástokon nem állított és nem támogatott, továbbá a je-


löltállítást és a képviselõjelöltek támogatását a továbbiak-ra nézve is kizárja.

A közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nemfolytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagitámogatást nem nyújt. A közalapítvány vállalkozási tevé-kenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érde-kében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodásasorán elért eredményét nem osztja fel, azt létesítõ okiratá-ban meghatározott tevékenységére fordítja.

8. A közalapítványt a 9 fõs kuratórium kezeli. A kurató-riumot a Tiszaújvárosi Önkormányzat Képviselõ-testületeválasztja, amennyiben valamely kuratóriumi tag feladatátnem tudja ellátni, úgy az elnök javaslatára az alapító új ku-ratóriumi tagot nevezhet ki. A kuratórium tagja nem lehetaz a személy, illetve annak hozzátartozója, aki a közalapít-vány felügyelõ szervének elnöke, tagja, illetve könyv-vizsgálója, továbbá a közhasznú szervezetekrõl szóló1997. évi CLVI. tv. 9. § (1) bekezdésében meghatározottszemély.

8.1. A kuratórium elnöke: Kulcsár Albert 3580 Tisza-újváros, Zita út 3.

8.2. A kuratórium elnökhelyettesei: Bogdán Magdol-na 3580 Tiszaújváros, Szt. István út 3.

Dr. Fülöp György 3580 Tiszaújváros, Deák tér 6. 2/2.8.3. A kuratórium titkára: Bozsó Gyuláné 3580 Ti-

szaújváros, Árpád út 10.8.4. A kuratórium tagjai:Budai Ferenc 3580 Tiszaújváros, Árkád sor 4.Farkas Zoltánné 3580 Tiszaújváros, Bolyai köz 3. 4/1.Dr. Kébel Zsolt 3580 Tiszaújváros, Szent István út 47.Rakusz Éva 3580 Tiszaújváros, Bolyai J. köz 9.Luczné Bodnár Edit 3580 Tiszaújváros, Hajdú tér 3. 2/2.8.5. A kuratórium tevékenységét társadalmi tevékeny-

ségként végzi, a kuratóriumi tagok esetleges költségeikmegtérítésére igényt tarthatnak.

8.6. A kuratóriumot az elnök képviseli. Az elnök akadá-lyoztatása esetén a képviseletet az elnök által kijelölt el-nökhelyettes látja el.

8.7. A kuratórium fõbb feladatai:– tevékenyen közremûködik a közalapítvány céljának

megvalósításában,– meghatározza feladattervét,– jóváhagyja a közalapítvány éves beszámolóját,– pályázatokat ír ki,– dönt az alapítványi vagyon felhasználásáról,– értékeli a feladattervében foglaltakat, a pályázatok

megvalósítását,– ellenõrzi a közalapítvány gazdálkodását, elfogadja

közhasznúsági jelentését,– jóváhagyja, regisztrálja és igazolja a közalapítvány-

hoz történõ csatlakozást,– írásbeli meghatalmazást adhat adománygyûjtés vég-

zésére.

9. A kuratórium ülései:9.1. A kuratórium szükség szerint, de évente legalább

négy alkalommal ülésezik, ülései nem nyilvánosak. A ku-

ratórium üléseit a kuratórium elnöke, akadályoztatása ese-tén a kuratórium valamelyik elnökhelyettese hívja össze ameghívóban szereplõ napirendi pontok közlésével, az üléselõtt legalább 7 nappal. Minden kuratóriumi tagot egy sza-vazat illet meg. Döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza,szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.

A kuratórium határozatképes, ha az ülésén a kuratóriu-mi tagok legalább 2/3-a jelen van.

9.2. A kuratórium határozathozatalában nem vehet résztaz a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élet-társa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelõsség alólmentesül, vagy bármilyen más elõnyben részesül, illetve amegkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél sze-rinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehetõ nempénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet általtagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ ok-iratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.

9.3. A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évignem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõjeaz a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be– annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egyévig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szólótörvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személyköteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzete-sen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûlegmás közhasznú szervezetnél is betölt.

10. A kuratórium beszámolása, ülésének jegyzõ-könyve:

10.1. A kuratórium szükség szerint, de évente legalábbegy alkalommal köteles az alapító részére mûködésérõlbeszámolni és gazdálkodásának eredményét a helyi médi-ákban történõ közlés útján nyilvánosságra hozni. A köz-alapítvány éves beszámolóját a kuratórium titkára terjesztia kuratórium ülése elé, melynek jóváhagyásáról a kuratóri-um egyszerû szótöbbséggel dönt. A beszámoló elfogadá-sáról a képviselõ-testület, mint alapító egyszerû szótöbb-séggel határoz.

A közalapítvány évente köteles a beszámoló jóváhagyá-sával egyidejûleg közhasznúsági jelentést készíteni, mely-nek elfogadása a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tar-tozik.

10.2. A kuratórium ülésérõl a titkár jegyzõkönyvet ké-szít, mely tartalmazza a kuratórium döntését, a döntésmeghozatalának idõpontját, hatályát, illetve a szavazat-arányt.

A jegyzõkönyvet a kuratórium elnöke és titkára írja aláés az üléstõl számított 3 napon belül készíti el, a hozottdöntésekrõl 5 napon belül írásban tájékoztatja azokat akik-re nézve a döntés rendelkezést tartalmaz. A közérdekû ku-ratóriumi döntéseket (pályázatok kiírása stb.) a helyi mé-diákban történõ megjelentetése útján közli a lakossággal.

A közalapítvány jegyzõkönyveibe betekinthetnek a ku-ratórium tagjai, továbbá az õket érintõ döntések vonatko-zásában azok, akikre nézve a jegyzõkönyvben foglalt dön-tés rendelkezést tartalmaz.


11. A közalapítvány felügyelõ szerve:11.1. A közalapítvány felügyelõ szerve 3 fõbõl áll.A felügyelõ szerv tagjai:Dr. Márkus Gábor 3580 Tiszaújváros, Szent I. u. 37. 1/1.Ifj. Takács László 3580 Tiszaújváros, Juhar köz 1.Odor Istvánné 3580 Tiszaújváros, Hajdú tér 1.A felügyelõ szervet a Tiszaújváros Önkormányzatának

Képviselõ-testülete választja, amennyiben valamely tagfeladatát nem tudja ellátni, úgy az elnök javaslatára az ala-pító új tagot nevezhet ki. A felügyelõ szerv tagjainak sorá-ból elnököt választ, ügyrendjét maga állapítja meg.

11.2. A felügyelõ szerv elnöke, tagja nem lehet az a sze-mély, aki:

a) kuratórium elnöke vagy tagja,b) a közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevé-

kenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy mun-kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogsza-bály másként nem rendelkezik,

c) a közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül – ki-véve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nempénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szerezet általtagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ ok-iratnak megfelelõ cél szerinti juttatást –, illetve

d) az a)–c) pontokban meghatározott személyek hozzá-tartozója.

11.3. A felügyelõ szerv hatásköre:– tanácskozási joggal részt vehet a kuratórium ülésein– ellenõrzi a közalapítvány mûködését, gazdálkodását– a kuratórium tagjaitól jelentést, a szervezet munkavál-

lalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet– betekinthet a közalapítvány könyveibe, irataiba, azo-

kat megvizsgálhatja– tájékoztatja a kuratóriumot, illetve annak összehívását

kezdeményezi a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény11. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben

– értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha akuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekébenszükséges intézkedéseket nem teszi meg.

11.4. A felügyelõ szerv szükség szerint, de évente leg-alább egy alkalommal ülésezik, határozatképes, ha ülésénvalamennyi tag jelen van. A felügyelõ szerv minden tagjátegy szavazat illet meg. Határozatait egyszerû szótöbbség-gel hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazatadönt.

12. A közalapítvány képviselete:A közalapítvány képviselõje a kuratórium. A kuratóri-

um nevében annak elnöke, illetve elnökhelyettesei egye-dül is jogosultak a közalapítvány képviseletében eljárni.

A közalapítvány bankszámlája felett való rendelkezés-hez a kuratórium elnökének és 1 tagjának együttes aláírásaszükséges.

13. A közalapítvány ellenõrzése:A közalapítvány mûködésének ellenõrzését a városi ön-

kormányzat képviselõ-testületének Pénzügyi, Ellenõrzõ ésÜgyrendi Bizottsága látja el. A Pénzügyi, Ellenõrzõ ésÜgyrendi Bizottság célvizsgálatot végezhet, ha a közala-

pítvány céljainak megvalósítását veszélyeztetve látja.A közalapítvány szolgáltatásai a kuratórium által kiírt pá-lyázat útján – írásbeli pályázat benyújtásával, a kuratóriumdöntése alapján – vehetõk igénybe, mely szolgáltatásokpénzbeli és természetbeni szolgáltatások lehetnek.

14. A közalapítványi vagyon felhasználása:A közalapítvány vagyonát, azaz a tõkét és a kamatokat

oly módon lehet felhasználni, hogy a közalapítványi va-gyon soha nem csökkenhet 1 500 000 Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint alá.

A közalapítvány a felelõs személyt, a támogatót, vala-mint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötésnélkül igénybe vehetõ szolgáltatások, illetve a társadalmiszervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyúj-tott, alapító okiratnak megfelelõ juttatások kivételével –cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

15. A közalapítvány megszûnése:A közalapítvány határozatlan idõre jön létre. Megszû-

nésére csak a Ptk.-ban meghatározott feltételek esetén ke-rülhet sor.

Megszûnése esetén a közalapítványi vagyon – a hitele-zõk kielégítése után – az alapítót illeti meg azzal, hogy azta megszûnt közalapítvány céljához hasonló célra kell for-dítani és errõl a nyilvánosságot megfelelõ módon tájékoz-tatni kell.

16. Záró rendelkezések:A közalapítvány alapító okiratát a kuratórium köteles az

Önkormányzatok Közlönyében közzétenni.A közalapítvány létrejöttéhez és a jogi személyiség el-

nyeréséhez a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vé-tele szükséges.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben aPtk.-nak az alapítványokra vonatkozó, valamint a minden-kor hatályos egyéb jogszabályok rendelkezéseit, illetve aközalapítvány mûködésére, szervezetére vonatkozó egyébkérdésekben a közalapítvány SZMSZ-ét kell alkalmazni.

Tiszaújváros, 2005. június 1.

Tiszaújváros képviselõ-testülete nevében:Farkas Zoltán s. k.,

polgármester

Végzés

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Tiszaújvá-rosi Mecénás Közalapítvány alapító okiratának módosítá-sára irányuló nemperes eljárásban megállapítja, hogy a2006. évi június hó 28. napján kelt 15. Pk. 182/1991/24.sorszámú végzés 2006. évi július hó 21. napján jogerõs.

Miskolc, 2006. évi július hó 21. napján

Dr. Novák József s. k.,bírósági titkár


Arnót Község Önkormányzatának2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója

Egyszerûsített mérleg2005. év

Ezer Ft

ESZKÖZÖK

Elõzõ éviköltségvetésibeszámolózáró adatai

Auditálásieltérések

(±)

Elõzõ évauditált

egyszerûsítettbeszámolózáró adatai

Tárgyéviköltségvetésibeszámolózáró adatai


(±)

Tárgyévauditált


1. A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 1 278 343 1 278 343 1 261 489 1 261 489

2. I. Immateriális javak 116 116 222 222

3. II. Tárgyi eszközök 1 175 987 1 175 987 1 163 226 1 163 226

4. III. Befektetett pénzügyi eszközök

5. IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott esz-közök

102 240 102 240 98 041 98 041

6. B) FORGÓESZKÖZÖK 28 898 28 898 28 391 28 391

7. I. Készletek 432 432 535 535

8. II. Követelések 2 376 2 376 1 742 1 742

9. III. Értékpapírok

10. IV. Pénzeszközök 15 443 15 443 13 587 13 587

11. V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások 10 647 10 647 12 527 12 527

12. ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1 307 241 1 307 241 1 289 880 1 289 880

FORRÁSOK



(±)





(±)

Tárgyévauditált


13. D) SAJÁT TÕKE ÖSSZESEN 1 266 389 1 266 389 1 242 048 1 242 048

14. 1. Induló tõke 77 495 77 495 77 495 77 495

15. 2. Tõkeváltozások 1 188 894 1 188 894 1 164 553 1 164 553

16. 3. Értékelési tartalék

17. E) TARTALÉKOK ÖSSZESEN 13 038 13 038 12 105 12 105

18. I. Költségvetési tartalékok 13 038 13 038 12 105 12 105

19. II. Vállalkozási tartalékok

20. F) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN 27 814 27 814 35 727 35 727

21. I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 3 312 3 312 3 600 3 600

22. II. Rövid lejáratú kötelezettségek 11 450 11 450 18 118 18 118

23. III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolá-sok

13 052 13 052 14 009 14 009

24. FORRÁSOK ÖSSZESEN 1 307 241 1 307 241 1 289 880 1 289 880


Egyszerûsített pénzforgalmi jelentés2005. év

Ezer Ft

Sorszám MegnevezésEredeti Módosított

Teljesítéselõirányzat

1 2 3 4 5

01. Személyi juttatások 161 151 175 513 169 274

02. Munkaadókat terhelõ járulék 53 754 58 519 56 510

03. Dologi és egyéb folyó kiadások 78 695 86 339 78 588

04. Végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás 54 495 73 168 70 532

05. Ellátottak pénzbeli juttatásai

06. Felújítás 850 5 250 5 493

07. Felhalmozási kiadások 4 991 9 133 8 542

08. Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (01.+…+07.) 353 936 407 922 388 939

09. Hitelek, kölcsönök kiadásai 3 313 3 313 3 313

10. Értékpapírok kiadásai

11. Finanszírozási kiadások összesen (09.+10.) 3 313 3 313 3 313

12. Pénzforgalmi kiadások (08.+11.) 357 249 411 235 392 252

13. Pénzforgalom nélküli kiadások 17 915 15 633

14. Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások 1 880

15. Kiadások összesen (12.+13.+14.) 375 164 426 868 394 132

16. Intézményi mûködési bevételek 13 374 13 374 12 908

17. Önkormányzatok sajátos mûködési bevétele 135 320 139 595 136 170

18. Felhalmozási és tõke jellegû bevételek 5 000 9 356 4 313

19. 18.-ból önkormányzatok sajátos felhalmozási és tõkebevételei

20. Támogatások, kiegészítések és véglegesen átvett pénzeszközök 175 526 226 209 227 328

21. 20.-ból önkormányzatok költségvetési támogatása 167 174 191 138 191 138

22. Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen (16.+17.+18.+20.) 329 220 388 534 380 719

23. Hitelek, kölcsönök bevételei 32 730 23 237 10 600

24. Értékpapírok bevételei

25. Finanszírozási bevételek összesen (23.+24.) 32 730 23 237 10 600

26. Pénzforgalmi bevételek (22.+25.) 361 950 411 771 391 139

27. Pénzforgalom nélküli bevételek 13 215 15 097 14 921

28. Kiegyenlítõ, függõ, átfutó bevételek 957

29. Bevételek összesen (26.+27.+28.) 375 164 426 868 407 197

30. Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (22.+27.–08.–13.)[költségvetési hiány (–), költségvetési többlet (+)]

–29 417 –19 924 6 701

31. Finanszírozási mûveletek eredménye (25.–11.) 358 637 408 458 388 006

32. Aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlege (28.–14.) –923


Egyszerûsített pénzmaradvány-kimutatás2005. év

Ezer Ft

Sor-szám

Megnevezés



(±)





(±)

Tárgyévauditált


01. Záró pénzkészlet 15 443 15 443 13 587 13 587

02. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszá-molások összevont záróegyenlege (±)

–2 405 –2 405 –1 482 –1 482

03. Elõzõ év(ek)ben képzett tartalékok ma-radványa (–)

04. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmieredménye (–)

05. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány(1±2–3–4)

13 038 13 038 12 105 12 105

06. Finanszírozásból származó korrekciók(±)

–1 903 –1 903 –10 –10

07. Pénzmaradványt terhelõ elvonások (±)

08. A vállalkozási tevékenység eredményé-bõl alaptevékenység ellátására felhasz-nált összeg

09. Költségvetési pénzmaradványt különjogszabály alapján módosító tétel (±)

10. Módosított pénzmaradvány(5±6±7+8±9)

11 135 11 135 12 095 12 095

11. A 10. sorból az egészségbiztosítási alap-ból folyósított pénzmaradványa

12. Kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány 11 135 11 135 12 095 12 095

13. Szabad pénzmaradvány

Könyvvizsgálói záradék

A könyvvizsgálat során Arnót Község Önkormányzat 2005. évi egyszerûsített éves költségvetési beszámolóját, annakrészeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban fog-laltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerû-sített éves költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyv-vezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak és az általános szám-viteli elvek szerint készítették el.

A 2005. évi egyszerûsített éves költségvetési beszámoló Arnót Község Önkormányzat vagyoni, pénzügyi és jövedel-mi helyzetérõl megbízható és valós képet ad.

Az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban sze-replõ értékadatok az egyszerûsített éves költségvetési beszámoló adataival összhangban vannak.

Véleményem korlátozás nélkül felhívom Arnót Község Önkormányzat vezetõinek figyelmét a következõkre:– tekintettel a belsõ ellenõrzésre vonatkozó új elõírásokra, kiemelt figyelmet kell fordítani a folyamatba épített belsõ

ellenõrzés végrehajtására,– az eszközök értékelése során be kell tartani a számvitelit törvény, valamint az államháztartás szervezetei beszámo-

lási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet elõírásait.

Gyõrffi Dezsõ s. k.,könyvvizsgáló


Helvécia Község Önkormányzatának2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója


Ezer Ft

Sorszám MegnevezésEredeti Módosított

TeljesítésTeljesítés %-amód. ei-hoz

elõirányzat

01. Személyi juttatások 242 204 251 575 234 551 93

02. Társadalombiztosítási járulék 76 139 79 336 77 171 97

03. Dologi kiadások 79 938 91 517 90 712 99

04. Egyéb folyó kiadások 2 910 8 918 7 792 87

05. Pénzeszközátadás, egyéb támogatás 28 002 61 184 59 475 97

06. Hitelek kiadásai 99 086

07. Tartalékok 12 448 5 318 0

08. Mûködési célú kiadások összesen 441 641 497 848 568 787 114

09. Felhalmozási kiadások 42 525 57 910 32 731 57

10. Felújítás 2 250 26 178 41 019 157

11. Felhalmozási célú pénzeszköz átadás 3 253 3 577 324 9

12. Felhalmozási célú kölcsönnyújtás és törlesztés 500 1 100 800 73

13. Tartalékok 3 236 1 146 0

14. Felhalmozási célú kiadások összesen 51 764 89 911 74 874 83

15. Intézményi mûködési bevételek 9 072 13 421 15 759 117

16. Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei 68 000 54 178 51 251 95

17. Önkormányzati költségvetési támogatás átengedettszja

318 031 361 200 356 822 99

18. Mûködési célú pénzeszközátvétel 14 317 28 013 31 689 113

19. Hitelek bevételei 10 841 2 201 111 686 5074

20. Értékpapírok bevételei 5 344 5 344 5 344 100

21. Mûködési célú elõzõ évi pénzmaradvány igénybevé-tele

2 049 23 654 23 654 100

22. Mûködési célú bevételek összesen 427 654 488 011 596 205 122

23. Önkormányzat felhalmozási és tõkejellegû bevételei 41 000 44 190 8 908 20

24. Fejlesztési célú támogatás 3 224 3 224 100

25. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel 1 300 19 193 16 543 86

26. Felhalmozási célú kölcs. visszat. i. 466 466 367 79

27. Hosszú lejáratú hitel 22 985 32 675 32 675 100

28. Felhalmozási célú bevétel összesen 65 751 99 748 61 717 62

29. Önkormányzat bevétele összesen 493 405 587 759 657 922 112

30. Önkormányzat kiadása összesen 493 405 587 759 643 661 110


Egyszerûsített mérleg2005. év

Ezer Ft

ESZKÖZÖK



(±)





(±)

Tárgyévauditált


1. A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 279 634 279 634 342 452 342 452

2. I. Immateriális javak 530 530 913 913

3. II. Tárgyi eszközök 235 917 235 917 298 205 +4 660 302 865

4. III. Befektetett pénzügyi eszközök 38 773 38 773 39 059 39 059


4 414 4 414 4 275 4 275

6. B) FORGÓESZKÖZÖK 92 076 92 076 88 505 88 505

7. I. Készletek

8. II. Követelések 44 738 44 738 56 274 56 274

9. III. Értékpapírok 5 344 5 344 0 0

10. IV. Pénzeszközök 24 193 24 193 13 375 13 375

11. V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások 117 801 17 801 18 856 –4 660 14 196

12. ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 371 710 371 710 430 957 0 430 957

FORRÁSOK



(±)





(±)

Tárgyévauditált


13. D) SAJÁT TÕKE ÖSSZESEN 328 332 328 332 326 382 +4 660 331 042

14. 1. Induló tõke 24 942 24 942 24 942 24 942

15. 2. Tõkeváltozások 303 390 303 390 301 440 +4 660 306 100

16. E) TARTALÉKOK ÖSSZESEN 23 654 23 654 14 261 –4 660 9 601


18. II. Vállalkozási tartalékok 0 0 0 0

19. F) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN 19 724 19 724 90 314 90 314

20. I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 32 675 32 675



18 340 18 340 17 970 17 970

23. FORRÁSOK ÖSSZESEN 371 710 0 371 710 430 957 0 430 957



Ezer Ft

Sor-szám

Megnevezés



(±)

Elõzõ éviauditált




(±)

Tárgyéviauditált


01. Záró pénzkészlet 24 193 13 375 13 375

02. Költségvetés aktív kiegyenlítõ elszámolózáró egyenlege (+) 1484 E Ft, a költség-vetés passzív kiegyenlítõ elszámoló záróegyenlege 10 E Ft

1 474 –10 –10

03. Költségvetés aktív átfutó elszámolás zá-ró egyenlege (+)

11 222 13 747 13 747

04. Aktív függõ elszámolások záróegyenle-ge (+)

5 095 5 109 –4 660 449

05. Passzív függõ elszámolások záró egyen-lege (–)

18 330 17 960 17 960

06. Tárgyévet helyesbített pénzmaradvány(1.+2.+3.–4.–5.)

23 654 14 261 –4 660 9 601

07. Pénzmaradványt terhelõ elvonások 0 0

08. A vállalkozási tevékenység eredményé-bõl ellátásra felhasznált összeg (±)

0 0

09. Költségvetési pénzmaradványt különjogszabály alapján módosító tétel (±)

10. Módosított pénzmaradvány (6±7±8±9) 23 654 14 261 –4 660 9 601

11. Egészségbiztosítási alapból folyósítottpénzeszköz maradványa

0 0


Az utólagos vizsgálat az egyszerûsített éves beszámoló a költségvetés teljesítésérõl, az önkormányzat és intézményei2005. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, valamint a mûködés eredményérõl megbíz-ható és valós képet ad, kivéve a fenti tényezõk hatását, hatásait.

Véleményem kialakításánál figyelemmel voltam a szakszerû és segítõkész közremûködésre, valamint arra a tényre,hogy elsõ könyvvizsgálat az önkormányzatnál.

Felhívom a figyelmet, hogy a 2006. év feldolgozása során további párhuzamos ellenõrzést, kontrollt iktassanak be,magam is így teszek.

Dudláné Szórád Erzsébet s. k.,könyvvizsgáló


A Karolai Környezet-, Természetvédõ és Ismeretterjesztõ Közalapítvány2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója

A közhasznú egyszerûsített éves beszámoló eredménykimutatásának elõírt tagolásaa kettõs könyvvitelt vezetõ közhasznú egyéb szervezetnél

Ezer Ft

Megnevezés Elõzõ évElõzõ év(ek) módosí-

tásaiTárgyév

A) ÖSSZES KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE 7 570 0 6 359

1. Közhasznú célú mûködésre kapott támogatás 6 024 0 6 204

a) alapítótól 6 000 6 000

b) központi költségvetésbõl

c) helyi önkormányzattól

d) egyéb 24 204

2. Pályázati úton elnyert támogatás 1 527 150

3. Közhasznú tevékenységbõl származó

4. Tagdíjból származó bevétel

5. Egyéb bevétel 19 5

B) VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE 1 180 0 2 664

C) ÖSSZES BEVÉTEL (A+B) 8 750 0 9 023

D) KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI 6 113 0 8 319

Anyagjellegû ráfordításai 3 735 4 789

Személyi jellegû ráfordítások 2 109 3 052

Értékcsökkenési leírás 188 379

Egyéb ráfordítások 0 99

Pénzügyi mûveletek ráfordításai 0

Rendkívüli ráfordítások

E) VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI 953 0 3 399

Anyagjellegû ráfordítások 582 1 957

Személyi jellegû ráfordítások 342 1 247

Értékcsökkenési leírás 29 155

Egyéb ráfordítások 40

Pénzügyi mûveletek ráfordításai

Rendkívüli ráfordítások

F) ÖSSZES RÁFORDÍTÁS (D+E) 7 066 0 11 718

G) ADÓZÁS ELÕTTI VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (B–E) 227 0 –735

H) ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 0

I) TÁRGYÉVI VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (G–H) 227 0 –735

J) TÁRGYÉVI KÖZHASZNÚ EREDMÉNY (A–D) 1 457 0 –1 960


Tájékoztató adatok

Ezer Ft

Megnevezés Tárgyév

A) SZEMÉLYI JELLEGÛ RÁFORDÍTÁSOK 4 298

1. Bérköltség 3 128

ebbõl: – megbízási díjak 0

– tiszteletdíjak

2. Személyi jellegû egyéb kifizetések 0

3. Bérjárulékok 1 170

B) A SZERVEZET ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

Az egyszerûsített éves beszámoló, illetve a közhasznú egyszerûsített éves beszámoló mérlegének elõírt tagolásaa kettõs könyvvitelt vezetõ egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél

Ezer Ft

Megnevezés Elõzõ évElõzõ év(ek) módosí-

tásaiTárgyév

Eszközök (aktívák)

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 18 900 0 18 816

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök 18 900 18 816

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B) FORGÓESZKÖZÖK 1 847 0 502

I. Készletek

II. Követelések 50

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök 1 874 452

C) AKTÍV IDÕBELI ELHATÁROLÁSOK

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 20 774 0 19 318

Források (passzívák)

D) SAJÁT TÕKE 1 037 0 –1 658

I. Induló tõke, jegyzett tõke 4 000 4 000

II. Tõkeváltozás, eredmény -4 647 –2 963

III. Lekötött tartalék

IV. Értékelési tartalék

V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységbõl (közhasznú tevé-kenységbõl)

1 457 –1 960

VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységbõl 227 –735

E) CÉLTARTALÉKOK

F) KÖTELEZETTSÉGEK 11 065 0 12 454

I. Hátrasorolt kötelezettségek

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek 11 065 12 454

G) PASSZÍV IDÕBELI ELHATÁROLÁSOK 8 672 8 522

FORRÁSOK ÖSSZESEN 20 774 0 19 318


Kimutatás a költségvetési támogatás felhasználásáról2005. év

Ezer Ft

Támogatást nyújtó neve /támogatás forrása

Kapott támogatás Felhasználás összege Átvitelösszege

Elszámoláshatáridejeidõpontja célja összege áthozatal elõzõ évi tárgyévi

Önkormányzati támogatás havonta mûködés 6 000 6 000

Összesen 6 000 6 000

Kimutatás a vagyon felhasználásáról2005. év

Ezer Ft-ban

MegnevezésElõzõ évi összeg

(Ft)Tárgyévi összeg

(Ft)

Változás

% Ft

+ – + –

Saját tõke 1 037 –1 658 –163% –2 695

Induló tõke 4 000 4 000 0% 0

Induló tõke 4 000 4 000

– növekedésére ható tényezõk

– csökkenésére ható tényezõk

Tõkeváltozás

Tõkeváltozás –4 647 –2 963 36,24% 1 684

– növekedésére ható tényezõk 1 684 100,00% 1 684

– csökkenésére ható tényezõk – 2 985 100% –2 985

Tárgyévi eredmény 1 684 –2 695

Tárgyévi eredmény

– növekedésére ható tényezõk 8 750 9 023 3,12% 273

– csökkenésére ható tényezõk 7 066 11 718 65,84% 4 652

Kimutatás a kapott támogatásokról2005. év

Ezer Ft-ban

Szám Juttatás megnevezése TámogatásElõzõ évi

összeg(Ft)

Tárgyéviösszeg

(Ft)

Változás

% Ft

+ – + –

1. Központi költségvetési szerv

2. Elkülönített állami pénzalap

3. Helyi önkormányzat és szervei Mûködési 6 000 6 000

4. Kisebbségi települési önkormányzat

5. Települési önkormányzatok társulása

6. Pályáztató Felhalmozási 1 527 150 –90% –1 377

7. Magánszemélyek Mûködési 196 100,00% 196

8. Egyéni vállalkozók


Szám Juttatás megnevezése TámogatásElõzõ évi

összeg(Ft)

Tárgyéviösszeg

(Ft)

Változás

% Ft

+ – + –

9. Jogi személyiségû társaságok

10. Jogi személyiség nélküli társaságok

11. Közhasznú szervezetek

12. Szja 1% (APEH) 24 8 –66% –16

13. Egyéb

Összesen 7 551 6 354 –16% –1 197

Kimutatás a vezetõ tisztségviselõknek nyújtott juttatásokról2005. év

Ezer Ft-ban

Juttatás megnevezéseElõzõ évi

összeg(Ft)

Tárgyéviösszeg

(Ft)

Változás

% Ft

+ – + –

Pénzbeli kifizetések összesen 0 0

– Munkabérek 0 0

– Tiszteletdíjak 0 0

– Költségtérítések 0 0

– Egyéb pénzbeli kifizetések 0 0

Természetbeni juttatások 0 0

Értékpapír juttatások 0 0

Adott kölcsönök összege 0 0

– kamatmentes kölcsönök 0 0

– kölcsöntartozások a mérlegkészítésig 0 0

Egyéb juttatások 0 0

Összesen 0 0


A könyvvizsgálat során a Karolai Környezet-, Természetvédõ és Ismeretterjesztõ Közalapítvány közhasznú, egysze-rûsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzetikönyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságotszereztem arról, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készí-tették el. Véleményem szerint a közhasznú, egyszerûsített éves beszámoló a Karolai Környezet-, Természetvédõ és Is-meretterjesztõ Közalapítvány 2005. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható ésvalós képet ad.

Gyõrffi Dezsõ s. k.,könyvvizsgáló


Mocsa Község Önkormányzatának2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója

2005. 12. 31-i mérlegeE Ft-ban


Auditálásieltérések*

(+/–)




Auditálásieltérések**

(+/–)

Tárgyévauditált


1. A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 1 465 489 1 465 489 1 428 181 1 428 181

2. II. Immateriális javak 2 989 2 989 2 875 2 875

3. II. Tárgyi eszközök 1 006 086 1 006 086 993 531 993 531

4. III. Befektetett pénzügyi eszközök 6 243 6 243 3 364 3 364


450 171 450 171 428 411 428 411

6. B) FORGÓESZKÖZÖK 29 273 29 273 34 055 34 055

7. I. Készletek 371 371 321 321

8. II. Követelések 10 245 10 245 6 435 6 435

9. III. Értékpapírok

10. IV. Pénzeszközök 12 052 12 052 19 357 19 357

11. V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások 6 605 6 605 7 942 7 942

12. ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1 494 762 1 494 762 1 462 236 1 462 236

13. D) SAJÁT TÕKE 1 354 873 1 354 873 1 322 980 1 322 980

14. I. Induló tõke 18 349 18 349 18 349 18 349

15. II. Tõkeváltozás 1 336 524 1 336 524 1 304 631 1 304 631

16. E) TARTALÉKOK 9 354 9 354 18 408 18 408


18. II. Vállalkozási tartalékok

19. F) KÖTELEZETTSÉGEK 130 535 130 535 120 848 120 848

20. I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 97 300 97 300 82 000 82 000



9 303 9 303 8 891 8 891

23. FORRÁSOK ÖSSZESEN 1 494 762 1 494 762 1 462 236 1 462 236

* Az elõzõ évet érintõ és a könyvekben a tárgyévben rögzített módosítások.** A tárgyévet érintõ és a könyvekben a tárgyévet követõ évben rögzített módosítások.


Ezer Ft

Sor-szám

MegnevezésEredeti Módosított


1. Személyi juttatások 111 067 111 345 108 364

2. Társadalombiztosítási járulék 34 896 35 590 35 096

3. Dologi kiadások 48 397 64 411 52 783

4. Pénzeszközátadás, egyéb támogatás 22 131 32 508 29 350


Sor-szám

MegnevezésEredeti Módosított


5. Ellátottak pénzbeli juttatásai 445 445 445

6. Hitelek kiadásai 14 100 14 100 11 900

7. Hitelkamat 12 051 9 839 8 550

8. Kölcsönfolyósítás 300 300

9. Mûködési célú kiadás összesen 243 387 268 538 246 488

10. Felújítás 9 498 16 432 15 672

11. Felhalmozási kiadások 6 708 12 737 13 372

12. Felhalmozási kiadások összesen 16 206 29 169 29 044

13. Tartalékok 4 393

14. Jogcímekre elszámolt kiadások összesen 263 986 297 707 275 532

15. Pénzforgalom nélküli kiadások 1 337

16. Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások

17. Kiadások mindösszesen 263 986 297 707 276 869

18. Intézményi mûködési bevételek 17 017 19 819 19 128

19. Önkormányzatok sajátos mûködési bevétele 115 393 124 854 122 649

20. Támogatások és átvett pénzeszközök 95 905 113 931 115 169

21. Hitelekbõl származó bevételek 0 0 0

22. Igénybevett pénzmaradvány 0 0 0

23. Mûködési célú bevételek összesen 228 315 258 604 256 946

24. Felhalmozási és tõkejellegû bevételek 26 317 27 281 27 640

25. Felhalmozási jellegû támogatás és véglegesen átvett pénzeszköz

26. Hitelek, értékpapírok bevételei

27. Felhalmozási célra igénybevett pénzmaradvány

28. Felhalmozási célú bevételek összesen 26 317 27 281 27 640

29. Pénzforgalom nélküli bevételek 9 354 11 822 11 824

30. Jogcímekre elszámolt bevételek összesen 263 986 297 707 296 410

31. Kiegyenlítõ, függõ, átfutó bevételek –412

32. Bevételek mindösszesen 263 986 297 707 295 998


Ezer Ft

Megnevezés



(±)





(±)

Tárgyévauditált


1. Záró pénzkészlet 12 052 12 052 19 357 19 357

2. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszá-molások összevont záróegyenlege (±)

–2 698 –2 698 –949 –949

3. Elõzõ év(ek)ben képzett tartalékok ma-radványa (–)

4. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmieredménye (–)


Megnevezés



(±)





(±)

Tárgyévauditált


5. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány(1±2–3–4)

9 354 9 354 18 408 18 408

6. Finanszírozásból származó korrekciók(±)

7. Pénzmaradványt terhelõ elvonások (±) 1 612 1 612

8. A vállalkozási tevékenység eredményé-bõl alaptevékenység ellátására felhasz-nált összeg

9. Költségvetési pénzmaradványt külön jog-szabály alapján módosító tétel (±)

–2 847 –2 847

10. Módosított pénzmaradvány (5±6±7+8±9)(felhasználható)

6 507 6 507 20 020 20 020

11. A 10. sorból az egészségbiztosítási alap-ból folyósított pénzeszköz maradványa

12. Kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány 373 373

13. Szabad pénzmaradvány 19 647 19 647

* Az elõzõ évet érintõ és a könyvekben a tárgyévben rögzített módosítások.** A tárgyévet érintõ és a könyvekben a tárgyévet követõ évben rögzített módosítások.

Hitelesítõ záradék

A könyvvizsgálat során felülvizsgáltuk Mocsa Község Önkormányzata 2005. évi egyszerûsített, éves költségvetésibeszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgála-ti standardokban foglaltak alapján. A hivatkozott joganyag szerint elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztünk ar-ról, hogy az egyszerûsített éves költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, valamint az általános számvitelielvekben foglaltak és a vonatkozó kormányrendelet szerint készítették.

Véleményünk szerint egyszerûsített éves költségvetési beszámoló – a jelentésünkben foglalt adatokkal – megbízhatóés valós képet ad

– a költségvetés teljesítésérõl,– az önkormányzat és intézményei 2005. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl,– valamint a mûködés eredményérõl.

Kristóf Jánosné s. k.,könyvvizsgáló


KÖNYVISMERTETÕ

Dr. Holló András és dr. Balogh Zsolt 1994-ben határozták el elõször, hogy az Alkotmány tételeihez rendel-ten közreadják az alkotmánybírósági gyakorlat – fõként elvi tételeket tartalmazó – vázlatát:

Az értelmezett Alkotmány

címû könyvet. Az ötéves ítélkezési gyakorlat összefoglalásáról megjelent kötet pozitív szakmai visszhangjabátorította a szerkesztõket, hogy újabb öt év elteltével megjelentették a második kötetet. Ezt a munkát so-kan forgatták mindazok, akiknek az alkotmányjogi ismeretek folyamatos frissítése megkerülhetetlen, deazok is, akik csupán érdeklõdtek az Alkotmánybíróság tevékenységérõl, jogfejlesztõ ítélkezésérõl.Ismét eltelt öt év. A szerkesztõk úgy döntöttek, hogy – immár hagyományként – elkészítik a tizenöt évesgyakorlat összefoglalását. E harmadik kötet megfelelõ kiindulópontot jelent annak megismerésében, hogyaz Alkotmány egyes rendelkezései miként hatályosultak a gyakorlatban, az Alkotmány szabályaiból milyenelvi következtetések adódnak az államszervezet, a jogrendszer mûködését illetõen. A tizenöt éves gyakor-lat összefoglalása pedig ebben szilárd hátteret jelent.Ajánljuk e könyvet a jogalkotás szakembereinek, a jogalkalmazóknak, elsõsorban a bíráknak, ügyészek-nek, az önkormányzatoknál dolgozó jogászoknak, ügyvédeknek, valamint az egyetemi oktatóknak és hall-gatóknak egyaránt. A jelölt szakmai kör mindennapi munkáját elõsegítõ könyv olyan „kivonat”, amely az al-kotmánybírósági gyakorlat ismertetésén keresztül – a szerkesztõk reményei szerint – az alkotmányos jog-állam mûködéséhez elengedhetetlen értékrenddel is megismertet.Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán)szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetvemegrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy awww.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP

Megrendeljük Az értelmezett Alkotmány címû kiadványt (ára: 8832 Ft áfával) ..................... példányban,és kérjük juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ....................................................................................................................

Címe (város, irányítószám): .................................................................................................................

Utca, házszám: .....................................................................................................................................

Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................

A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..............................................................................................

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvételeután, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámáraátutaljuk.

Keltezés: ………………………………………

………………………………………cégszerû aláírás


A Magyar Hivatalos Közlönykiadóúj sorozatának, a Közlöny Könyveknek elsõ köteteként megjelentette

A SZÖVETKEZETI TÖRVÉNYMAGYARÁZATA

címû kiadványt.

Annak a piaci szereplõnek, aki társas tevékenységet kíván folytatni, az egyedi körülmények és feltételekmérlegelésével kell döntenie arról, hogy gazdasági társaságot hoz létre, amelyben a társak bevittvagyonukat mûködtetik, vagy szövetkezetet, amelyben a résztvevõk személyes együttmûködést ismegvalósítanak. A szövetkezet sajátossága – szemben a gazdasági társaságokkal, illetve társadalmiszervezetekkel –, hogy képes optimálisan ötvözni a gazdálkodási funkciót a kulturális, szociális,közösségszervezõ funkcióval. Európai tapasztalatok is bizonyítják, hogy a szövetkezetek, sajátosszervezõdési és mûködési elveik alapján, a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a vidékfejlesztési,az agrár-, a környezetvédelmi politika keretei között felmerülõ problémák megoldásának hatékonyeszközeit jelenthetik.

A 2006. július 1-jén hatályba lépõ új szövetkezeti törvény célja ennek a kettõsségnek minél teljesebbtükröztetése annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok és a nonprofit szervezetek reneszánszátkövesse a szövetkezeti mozgalom fellendülése is.Az aktuális jogszabályszöveg magyarázatát bõséges iratmintatár teszi még hasznosabbá az érintettekés az érdeklõdõk számára.

Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán)szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetvemegrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy awww.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

120 oldal. Ára: 945 Ft áfával.

MEGRENDELÕLAP

Megrendelem a A szövetkezeti törvény magyarázata címû kiadványt ..................... példányban,és kérem juttassák el az alábbi címre:Ára: 945 Ft + postaköltség.

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................Címe (város, irányítószám): .....................................................................................................Utca, házszám: .........................................................................................................................Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvételeután, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmijelzõszámára átutalom.

Keltezés: ………………………………………



A Magyar Hivatalos Közlönykiadómegjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként

dr. Zavodnyik József

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló2003. évi LX. törvény magyarázata I–II.

címû kétkötetes kiadványát.

A 2004. május 1-jén hatályba lépett, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. tör-vény részletesen szabályozza a magyar biztosítási piac szereplõi piacra lépésének és mûködésének,illetve a biztosításfelügyeleti hatóság tevékenységének egyes kérdéseit, téve mindezt a közösségi jog ren-delkezéseinek való megfelelés igényével.

A jogszabály magyarázatára vállalkozó jelen munka feltárja a törvény belsõ összefüggéseit, ismertetve azegyes elõírások közösségi biztosítási jogi hátterét is. Felhívja a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek ÁllamiFelügyelete által közzétett ajánlásokra, állásfoglalásokra, módszertani útmutatókra és tájékoztatókra, illetõ-leg a bírósági határozatokra, ezáltal is megkönnyítve az egyes rendelkezések helyes értelmezését és gya-korlati alkalmazását.

Ajánljuk elsõsorban mindazoknak, akik mindennapi munkájuk során a biztosítási törvény elõírásait kell,hogy alkalmazzák, így a biztosítók munkatársainak, a biztosításközvetítõknek és a biztosítási szaktanács-adóknak, de a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a biztosítás területével foglalkozóknak, to-vábbá a biztosítási jogot tanulóknak is.

A szerzõ, dr. Zavodnyik József 1991-tõl 2001-ig az Állami Biztosításfelügyeletnél, illetve a Pénzügyi Szer-vezetek Állami Felügyeleténél dolgozott, 2001-tõl a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának tagja.Az elmúlt években számos publikációja jelent meg a biztosítási jog tárgyában, s több helyen oktat biztosítá-si ismereteket.

A 848 oldal terjedelmû, kétkötetes kiadvány ára 3675 Ft áfával.Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán)szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetvemegrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy awww.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÉS

MegrendeljükA biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény magyarázata I–II. címû két-kötetes kiadványt (ára: 3675 Ft áfával) ................. példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre:



Utca, házszám: .....................................................................................................................................




Keltezés: ………………………………………………………………………………

cégszerû aláírás


A Magyar Hivatalos Közlönykiadómegjelentette

Bócz Endre

Büntetõeljárási jogunk kalandjaiSikerek, zátonyok és vargabetûk

címû könyvét.

Az olvasó olyan tudományos munkát tart a kezében, amelynek legfõbb tárgya a büntetõeljárási jog, a büntetõeljárás éskisebb mértékben a kriminalisztika. Így jelenik meg a büntetõeljárási jog tudományának és kodifikációjának története is.Bócz Endre több síkon elemzi a büntetõeljárás tárgyköreit. Az egyik a kodifikáció- és tudománytörténeti aspektus. Ezenbelül ismerteti az 1808. évi francia kódexek Európára kiterjedõ hatásait, ideértve az 1896. évi magyar Bûnvádi Perrend-tartást is. A munka külön érdekessége és értéke a nálunk úgyszólván ismeretlen cári orosz kodifikálás történetének, az1864. évi kódexnek és elõzményeinek bemutatása.A mû másik kiterjedt tárgykörét a nyomozás adja. A szerzõ rámutat itt olyan jelenségekre, amelyeknek ritkán jártunkutána a jogi elemzés során. Ilyenek pl. a nyomozásról mint a büntetõeljárás önálló szakaszáról vallott nézetek, illetõlegaz azt kifejezõ intézmények.A szerzõ az ügyész, a közvádló szerepkörébe szõve foglalkozik a bizonyítás kérdéseivel. Itt elsõsorban a fogalmak– mint a „bizonyítás”, „történés”, „tény”, „felderítés” – tisztázására törekszik. Nem mulasztja el szóvá tenni a bûnügyitechnika jelentõségét, a bizonyításban vitt fejlesztõ szerepét és a kriminalisztikai képzés hiányosságait. Figyelmet szen-tel a nyomozásbeli tényfeltárás (bizonyítás) terjedelmének. Felhívja a figyelmet a nyomozási, vizsgálati szakaszbanfenyegetõ egyoldalúság veszélyeire, fõként arra, hogy az ezt követõ döntés befolyásolására alkalmas.Az olvasó természetesen maga dönti el, mit tart a bemutatott mûbõl a legtanulságosabbnak.

A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 3990 forint áfával.

Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Köz-löny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadóügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internet-címen.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉSMegrendelem

Bócz Endre

Büntetõeljárási jogunk kalandjaiSikerek, zátonyok és vargabetûk

címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt

(ára: 3990 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre:

A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................................Címe (város, irányítószám): ..............................................................................................................................................Utca, házszám: ..................................................................................................................................................................Ügyintézõ neve, telefonszáma: .........................................................................................................................................

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon be-lül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton afenti címre.

Keltezés: ........................................ ...............................................cégszerû aláírás


A Magyar Hivatalos Közlönykiadómegjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként a

dr. Németh Gabriella és dr. Patyi András

A társasházi törvény magyarázata

címû kiadványát.

Hazánkban 1924 óta létezik a társasház intézménye, és a ma hatályos törvény immár a negyedik társas-házi törvény.A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény kommentárja a közös tulajdon ezen speciális formájánakszabályait igyekszik megismertetni az olvasókkal. A kiadványt haszonnal forgathatják elsõsorban közösképviselõk, társasház-tulajdonosok, társasházi ügyekkel napi szinten foglalkozók, de a jogi pályák valame-lyikén dolgozó szakemberek is.A törvényszövegbe illesztett magyarázatok önálló szövegként is, de a törvényszöveg kiegészítéseként ishasználhatók.Az egyetemi docens, illetve ügyvéd szerzõpáros könyvében jól ötvözi az elméleti és a gyakorlati megközelí-tés elõnyeit. A szerzõk sok helyütt igyekeznek megvilágítani, elmagyarázni nemcsak a konkrét jogszabály-szöveget, hanem a társasházi jogviszonyok mögöttes, általános polgári jogi háttérintézményeit, jogelveit is(pl. jóhiszemû joggyakorlás elve, joggal való visszaélés általános tilalma stb.). Sõt, a kommentár szövegé-ben megtalálhatjuk a szavazati arányokkal (pl. egyszerû szótöbbség, minõsített többség, abszolút többség)kapcsolatos tudnivalók általános ismertetését is.A kiadvány függeléke tartalmaz egy társasházi alapító okiratot és egy szervezeti és mûködési szabályzatotis. E két okirat természetesen mintadokumentum, melyek tartalmát az adott társasház alapítása során akonkrét tulajdoni és mûködési viszonyok függvényében mindenképpen pontosítani, kiegészíteni, módosí-tani kell, de mégis támpontul szolgálhat mintaszövegként mindazok számára, akik tanácstalanok abban,hogyan is induljanak neki egy társasház-alapításnak, immáron az új, negyedik társasházi törvény szabályaialapján.

A kiadvány 144 oldal terjedelmû.Ára: 1155 Ft áfával.Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán)szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetvemegrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy awww.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÉS

Megrendeljük A társasházi törvény magyarázata címû kiadványt (ára: 1155 Ft áfával) .................példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre:



Utca, házszám: .....................................................................................................................................




Keltezés: ………………………………………



A Magyar Hivatalos Közlönykiadó

megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓTÖRVÉNY MAGYARÁZATA

címû kiadványt.

A 2006. július 1-jétõl hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (az új Gt.)megalkotása során az Európai Unió társasági jogával való harmonizáció és az egyes tagállamoktársasági joga fejlõdésének közös sajátosságai mellett a magyar jogalkalmazók több mint másfélévtizedes tapasztalatait is felhasználták.

A magyar jogalkalmazók számára ma már nem számít újdonságnak a társasági jog. Az ellenérzések régmegszûntek, az elsõ társasági törvény, az 1988. évi VI. törvény hatályba lépése óta a gazdasági életszereplõi a társasági jog intézményeit megismerték és elfogadták. Kialakult az a cégbírósági gyakorlat ésjelentõs szakirodalom, megerõsödött az a társasági jogi kultúra, amelyre a jogalkotó támaszkodhatott.

Az új Gt. egyes kérdéseket a korábbival azonosan szabályoz, így az 1997. évi CXLIV. törvényen alapuló,a Legfelsõbb Bíróság és az ítélõtáblák közzétett döntéseibõl megismerhetõ bírói gyakorlat részbentovábbra is irányadó.

Ára: 3024 Ft áfával.

Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán)szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]),illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected])vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP

Megrendeljük a A gazdasági társaságokról szóló törvény magyarázata címû kiadványt..................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:Ára: 3024 Ft + postaköltség.

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................Címe (város, irányítószám): .....................................................................................................Utca, házszám: .........................................................................................................................Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvételeután, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmijelzõszámára átutalom.

Keltezés: ………………………………………




Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztésért felel: dr. Farkas Imre, dr. Bekényi József.A szerkesztõség címe: Miniszterelnöki Hivatal, Önkormányzatok Közlönye szerkesztõsége (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.)Telefonszám: 441-3232 (szerda–csütörtök 9–13 óráig). Telefax: 269-2090.Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.).Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató.

Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567.Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 318-4746, e-mail: [email protected])vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357.Információ: tel.: 266-9290/245, 357 mellék.Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban(tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]).2006. évi éves elõfizetési díj: 5040 Ft áfával. Egy példány ára: 546 Ft áfával.A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 1219–2635

Formakészítés: SPRINT Kft.06.2584 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.9

77

12

19

26

32

34

80

06

0

a miniszterelnÖki hivatal, valamint az … · 155/2006. (vi i. 26.) korm . r. ma gy ar or szág fo...

Documents