A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban.

Nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan a Magyar Köztársaság területén legalább egy

évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van,

tagjai magyar állampolgárok, a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, valamint

hagyományai megkülönböztetik, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely

ön­azonosságának megőrzésére, közösségi érdekeinek kifejezé­sére és védelmére irányul.

Ezer, magát valamely kisebbséghez tartozónak valló választópolgár népi kezdeményezéssel

kérheti kisebbségként való elismerését.

A magyarországi roma lakosság (a cigány megnevezésben negatív tartalmat véltek sokan)

Magyarország legnagyobb létszámú (etnikai) kisebbségi csoportja a cigányság. Létszáma –

400 ezer és 600 ezer körül.

Őket nem nemzetiségi, hanem etnikai kisebbségként jelölik, ugyanis a többségük anyanyelve

magyar, de hagyományaik, életmódjuk megkülönbözteti őket a többségi társadalom egészétől.

(közös származás és kultúra az identitásuk alapja)

Kettős identitás jellemző többségükre – magyar és cigány.

Több csoportjuk van: romungrók, oláh cigányok, beás ~ – egymással nem mindig vannak

jóban.

Sajátos, vándorló életmódjuk miatt több száz éven keresztül a társadalom peremén éltek. Az

állam sokszor próbálta őket letelepíteni, és asszimilációra kényszeríteni – sikertelenül.

Értékrendszerük nem egy eleme ellentétes a többségi társadaloméval; a család, rokonság

kiemelt szerepű; szokásjoguk felülírja olykor a hatályos törvényeket.

Történetük

Az 1420-as években kisebb cigány csoportok már jelen voltak Magyarországon.

Bevándorlásuk ezt követően szakadatlanul folyt a Balkán felől. Cigány jobbágyok kevés

sikerrel járt, nem váltak parasztokká. Vándorkereskedő és vándoriparos foglalkozásokat

űztek, mint lókupecek, zenészek, üstfoltozók, kosárfonók, téglaégetők, zsoldosok, szemét- és

hullaszállítók, hóhérok vagy más lenézett foglalkozások űzői keresték kenyerüket. A nők

jövendőmondással, tenyérjóslással, koldulással foglalkoztak. Ezeket egészítették ki

mindenféle féllegális, olykor törvénytelen forrásokból származó jövedelmek. Ilyen módon

részt vettek ugyan a társadalom munkaszervezetében, de csak annak perifériáján, és nem

illeszkedtek be, megjelenésük pillanatától etnikai és szociális értelemben peremcsoportot

képeztek a társadalomban. Ez a helyzetük máig sem sokat változott.

A török háborúkban lassan kivérző ország még mindig tudott és akart számukra helyet

biztosítani a munkamegosztás és megélhetési módok rendszerében. A cigányság máig tartó

társadalmi integrációjának alapjait a felvilágosult abszolutizmus erőszakos jóindulata vetette

meg. Ellenőrizhetővé és ellenőrzötté kívánta tenni őket, be kívánta illeszteni őket a

társadalmilag hasznosnak és elfogadhatónak tekintett mezőgazdasági vagy ipari

munkarendbe, egyben az adóalanyok sorába. A Mária Terézia és II. József nevéhez fűződő,

Regulatio Cigarorum néven ismertté vált rendeletekben nagyobb türelem és körültekintés volt

más országok hasonló rendelkezéseinél. Azonban kevés sikert tudott felmutatni.

A cigányság 19. század folyamán lassan kezdett kilépni a teljes etnikai és életmódbeli

elszigeteltségből, és elindul egyfajta kezdetleges integráció felé. Rövid ideig a cigányok is

haszonélvezői voltak a kiegyezést követő gazdasági fellendülésnek, a század végére azonban

a gyári tömegcikkipar feleslegessé tette a cigány háziipari foglakozásokat. A kor

gondolkodásában a cigányság természetesen nem jelent meg kisebbségként. Jelenléte inkább

etnikailag színezett szociális problémának látszott. A cigányság helyzete 1918 után sem

változott. Egyfajta békés egymás mellett élés alakult ki köztük és a csendőrség között, amely

időről-időre felsőbb utasításra cigány razziákat tartott, látszatintézkedéseket foganatosított,

egy-egy személyen példát statuált, de leginkább igyekezett elhárítani magától a cigányüggyel

való mélyebb foglalkozást, és jó kapcsolatokat tartani a maguk módján mindent elintéző

vajdákkal vagy szószólókkal.

A cigányság több százados egyensúlyozása szegregáció, beilleszkedés, asszimiláció, legalitás

és illegalitás, megvetés és elismerés határmezsgyéin alakította ki azokat a szocializációs

mechanizmusokká szilárdult viselkedéseket, – túlélési technikákat -, amelyek mindmáig

irritálóan hatnak a többségi társadalomra még akkor is, ha nem sértik meg az írott

normarendszer kereteit. Ennek ellenére Magyarország, ahol pedig jóval nagyobb számban és

arányban bukkantak fel, mint a nyugatabbra fekvő területeken, velük kapcsolatban is hű

maradt beengedő, befogadó, beillesztő, egyenjogúsító hagyományaihoz, nem került sor

módszeres üldözésükre, megbélyegzésükre, kiirtásukra. 1944-45-ben a nemzetiszocialisták

Németországban és máshol, így Magyarországon is népirtást követtek el a romák ellen. A

cigány holokauszt, a Porajmos, kb. 5000 áldozat.

A II. világháborút követően, a szocializmus idején

A cigányok kimaradtak a földosztásból annak ellenére, hogy jó 25-30%-uk mezőgazdasági

napszámos vagy cseléd és döntő többségük falusi lakos volt, kiszorultak a megalakuló termelő

szövetkezetekből. Ugyanakkor végképp elzáródott a hagyományos cigány foglalkozások

űzéséből való megélhetés lehetősége is.

1957-ben pillanatnyi politikai érdekektől vezéreltetve életre hívták, majd a cigányok etnikai

tudatosodásának lehetőségétől visszarettenve rövidesen felszámolták a Magyarországi

Cigányok Kulturális Szövetségét, amelynek feladata egy politikai nevelő és szociális elosztó

központ szerepe lett volna. Az MSZMP 1961-ben a cigányság szociális helyzetének

megjavításáról, munkába állításáról és átneveléséről döntött. A pozitív diszkrimináció elveit

valamint a szigorú ellenőrzést és autoriter módszereket elegyítve próbálta meg szinte máról

holnapra felemelni a cigányságot legalább a munkásság alsó rétegeinek szintjére, annál is

inkább, mivel szükség volt az extenzív gazdaságfejlesztésben a hatalmas, de képzetlen

munkaerő tömegre. Megkezdődött a cigányság „feketevonatos” vonulása az ipari centrumok

és nagyvárosok felé. A cigányság tömegesen állt munkába, főként a szaktudást nem igénylő

építőiparban, textiliparban és bányászatban. A cigányok a 80-as évek elejétől kibontakozó,

jelentősebb forrásfelhalmozást lehetővé tevő második gazdaságba nem tudtak bekapcsolódni.

Társadalmi integrációjuk érdekében megkezdődött a cigánytelepek felszámolása, de sokukat

csak csökkentett komfortfokozatú (ún. „Cs”-lakásokba) költöztették. A lakóhelyi szegregáció

jelentősen csökkent, a 80-as és 90-es évek fordulójára sikerült bekényszeríteni a

cigánygyerekeket legalább az általános iskolába, illetve az iskolaelőkészítőbe.

Ismerethiányaikat átmeneti cigány osztályokban próbálták leküzdeni, ezeket később

felszámolták. Az általános iskola befejezése után a cigány gyermekek alig 40%-a tanult

tovább, a többségi népességhez tartozó gyermekek majdnem 100%-a.

Az asszimiláció sem egyik, sem másik oldalról nem talált kedvező visszhangra, így

fokozatosan még inkább előtérbe került a beilleszkedés propagálása.

A rendszerváltás után a gazdaságtalanul működő ipari vállalatokat bezárták, vagy eladták, és

így az alacsony képzettségű romák közül sokan munkanélküliek lettek. Napjainkban a

társadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak.

A cigányság 40%-a városlakó – elsősorban Budapesten és a régi iparvidékek nagyobb

városaiban (pl. Ózd) találhatóak nagy számban. A többiek leszakadó, fejletlen térségekben

élnek az ország keleti felében, illetve a Dunántúlon, Baranya megyében.

A cigányság társadalmi haladása, felemelkedése, modernizációja sem eléggé tartós, sem

eléggé mélyreható nem volt ahhoz, hogy visszafordíthatatlanná válhatott volna. A cigány

tömegek javarésze nem tudott megkapaszkodni, civilizációs hiányaik és a velük szembeni

etnikai-kulturális ellenérzés meggátolták végleges betagolódásukat a többségi társadalomba.

Amikorra a társadalom és a politikai szféra számára tudatosodott, hogy a cigány probléma

csak a maga teljességében egyszerre demográfiai, egészségügyi, gazdasági, szociális, etnikai-

kulturális és önkormányzati kérdésként kezelhető, elfogyni látszottak az erre fordítható

pénzügyi források. A rendszerváltással publikus formát öltöttek bizonyos előítéletek,

szervezett kereteket öltött, és szórványosan elszabadulni látszott az etnocentrikus agresszió –

szkinhed mozgalom. Az előítéletesség annál is fenyegetőbb veszély, mivel a többségi

társadalom nagyobb része is a nehéz helyzetben, vagy a lecsúszás állapotában van, ami

fokozza a társadalomban lejjebb állókkal szembeni elhatárolódás iránti igényt.

Társadalmi problémák

Előítéletes gondolkodás: Egy személlyel vagy csoporttal kapcsolatos előzetesen kialakult

elképzelések, amelyek új információk hatására sem változnak meg. A romákkal kapcsolatos

sztereotípiák: buta, koszos, lop, nem szeret dolgozni stb.

Diszkrimináció – Hátrányos megkülönböztetés.

– A romák hátrányban vannak a munkaerőpiacon, szórakozóhelyekre nem engedik be őket,

házat nem adnak el nekik, stb.

• A cigányság össztársadalmi gondjai

• iskolázatlanság; • munkanélküliség;• rossz életkörülmények, szegénység; • vékony az

értelmiségi rétegük

• megosztottság: egységes politikai fellépés hiánya – politikai játszmák részesei

• Kitörési lehetőségek: • tanulás; • sport (labdarúgás, boksz); • zene (cigányzene, jazz, pop)

Ősi mesterségeik feltámasztása és piacképessé tevése: vályogvetés, kosárfonás

Civil roma szervezetek

• 1994 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKJI): jogi tanácsot és védelmet nyújt

a romáknak

• A cigányság érdekeit védi a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA), amely a jogi segítség

mellett számtalan hírértékű akciót, tüntetést szervez. + kisebbségi ombudsman

A rendszerváltás után számos cigány kisebbségi szervezetek született meg, számuk még ma is

megközelíti a 200-at. Ezeket többnyire ellenséges viszony jellemezte, vezetésük többnyire

beszélő viszonyban sem volt vagy van egymással. Sikerült is nagy gyorsan kihívniuk maguk

ellen a médiák és a többségi társadalom ellenszenvét.

A cigány probléma súlyához mérten csekély, összességében azonban igen jelentős pénzügyi

ráfordítások nagy része nem közvetlenül a cigányság helyzetének javítására, hanem a vele

foglalkozó intézményrendszer meg-, illetve újrateremtésére, különféle központok, irodák,

alapítványok, projektek és kutatások létrehozására, személyzetük finanszírozására történt.

Míg a közelmúltban néhány szomszédos ország, például Csehország és Szlovákia,

gettóépítésekról, kitelepítésekről, a romák tömeges meneküléséről, vagy mint Románia, az

emberi jogok következetes és tömeges megsértéséről, cigányellenes pogromokról híresült el,

addig Magyarország jelentékeny források felhasználásával igyekezett javítani a romák sorsán.

Sajnálatos módon ennek ellenére sem tudunk egyértelműen pozitív jövőképet felvázolni a

cigányság társadalmi sorsával kapcsolatban. A jövőre nézve bizonyos, hogy az előítéletek

ellen folytatott kampány legfeljebb tüneti kezelés, felszámolásuk a cigányok bűnözésének

csökkentésével egyetemben csak jámbor óhaj marad mindaddig, amíg nem következik be a

cigányság valóságos társadalmi, szociális, munkaerőpiaci és strukturális emancipációja,

beilleszkedése.

A szociális ellátórendszer fő elemei.

A szociális ellátórendszerek fogalma és felépítése

Olyan rendszer, amelynek az a fő rendeltetése, hogy az emberek által megtermelt anyagi

javak egy részének összegyűjtésével alapot képezzenek arra, hogy e forrásból támogatást

adhassanak mindazoknak a személyeknek, akik önhibájukon kívül nem tudnak saját

megélhetésükről gondoskodni, vagy akik a társadalom fennmaradása érdekében a társadalom

által elismert többletterheket vállalnak magukra.

A nagy ellátórendszerek az egészségügy, társadalombiztosítás, oktatás – bár utóbbit van, akik

külön veszik. A nagy ellátórendszerek három alapmodell alapján épültek ki:

A liberális (például a brit nyugdíjrendszer), a konzervatív (például a bismarcki gyökerű

német), és a szociáldemokrata (például a svéd egészségügyi rendszer). A modellek a

valóságban mindig is keveredtek. A 19. században lett kiemelt állami feladat az oktatás és az

egészségügy megszervezése, rendszerének fenntartása. Ekkor alakult ki a harmadik nagy

ellátórendszer, a társadalombiztosítás, amely az állami szociális ellátórendszer részévé vált.

A társadalombiztosításlényege, hogy a rendszerébe tartozó egyéneket tartalékképzésre

(jövedelmének meghatározott mértékű állami szintű elvonásával, amíg saját erejükből

képesek magukat eltartani kötelezi) ellenszolgáltatásként viszont betegség, munkaképtelenség

vagy egyéb hátráltató tényezők esetén a tagok a biztosítás alá tartozó ellátásokat igénybe

vehetik. Fenntartásához a munkáltatóknak és a jogosultaknak járulékokat (például nyugdíj- és

egészségbiztosítási járulék) kell fizetniük a rendszert működtető államnak. Az

egészségügyegy olyan rendszer, amely az emberek egészségének megőrzéséért, illetve a

betegségek megelőzéséért és gyógyításáért felel, így része a társadalom szociális

biztonságának is. Fenntartása az állam feladata. A nyugdíjbiztosítás célja az időskorúak és a

tartósan vagy véglegesen munkaképtelenné váltak, illetve hozzátartozóik megélhetésének

érdekében pénzbeli ellátást nyújtson. A balesetbiztosítás révén a rendszer védelmet és

megélhetést biztosít, ha valaki munkavégzés közben balesetet szenved és ennek

következtében átmenetileg vagy tartósan a megélhetése lehetetlenné válik.

Az oktatás alapvetően a tudás intézményesített átadását jelenti, és ugyancsak egy társadalmi

alrendszernek tekinthető, amely bár nem kizárólagosan (egyházi és alapítványi iskolák), de az

állam alapfeladatának tekinthető. Szerepe alapján nem csupán a tudás, de a közös társadalmi

funkciók és értékek, valamint normák átadásának is elsődleges színtere az iskolai

intézményhálózat.

A magyar szociális ellátórendszer négy pilléren nyugszik

Társadalombiztosítás –(egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, balesetbiztosítás)

Foglalkoztatáspolitika – az állam a munkaképes egyén munkanélküliségéből adódó zavarokat

próbálja enyhíteni.

Szociális segélyezés olyan krízishelyzetekben próbál segíteni, amelyben a bajba jutott ember

létfenntartását kívánja biztosítani.

Családtámogatások arra hivatottak, hogy a társadalom reprodukciójában aktívan résztvevőket,

illetve a gyermekeiket aktívan támogassa és hozzájáruljon a család megnövekedett

kiadásaihoz.

Az állam egyéb módon is segítheti az állampolgárait, mely eszközök a szociális

ellátórendszerbe ugyan nem sorolhatók, de mégis az állampolgárok valamilyen segítését

célozzák. Pl adóvisszatérítés, jóváírás, adókedvezmény

Az ellátások rendszerét két kategóriába sorolja.

1. személyes gondoskodást nyújtó ellátások

2. pénzbeli, természetbeli ellátások

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások, alap és szakellátás formái:

Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás

Étkeztetés: legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről kell gondoskodni, akik azt önmaguk

részére tartósan vagy átmenetileg nem képesek biztosítani.

Családsegítés: szociális és mentálhigiénés problémák illetve egyéb krízishelyzet miatt

segítségre szoruló személyek, családok számára, az ilyen helyzethez vezető okok

megelőzéséhez , életvezetési képesség megőrzésre nyújtott szolgáltatás. gyermekjóléti

szolgálat

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális

helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy

fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása

mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

házi segítségnyújtás: a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell

biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

A közösségi ellátások: pszichiátriai , illetve szenvedélybetegek részére a nyújtott közösségi

alapellátás.

A támogató szolgáltatás: a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátása,

Az utcai szociális munka: az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének,

életkörülményeinek figyelemmel kísérése, ellátások kezdeményezése, illetve biztosítása.

Pénzbeli ellátások, természetben nyújtott szociális ellátások

szociális rászorultságtól függő ellátások

időskorúak járadéka: a megélhetést biztosító jövedelemmel nem bíró, időskorú személyek

részére nyújtott támogatás.

Rendszeres szociális segély: hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és

családjuk részére nyújtott támogatás, illetve annak a személynek állapítható meg, aki

egészségkárosodott.

Lakásfenntartási támogatás: szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott

lakás vagy helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott

hozzájárulás.

Ápolási díj: a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú

hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Átmeneti segély: a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint

időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére.

Temetési segély:

Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeli

szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeli szociális ellátásként nyújtható:

– a rendszeres szociális segély – lakásfenntartási támogatás – átmeneti segély – a temetési

segély (köztemetés)

Természetbeli ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak,

illetve a gyermekintézmények térítési díjainak kifizetése, valamint a családi szükségletek

kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

Közgyógyellátás: a szociálisan rászorult személy részére az egészségügyi állapota

megőrzéshez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított

hozzájárulás.

Adósságkezelési szolgáltatás: a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást

segítő ellátás.

Természetesen a segélyezés mindig dilemmákat hordoz magában. Mikor kinek és milyen

típusú és mértékű segély adható? Alanyi, vagy rászorultsági elv alapján? Rendszeresek

legyenek vagy rendkívüliek (esetiek)?

Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok,

kötelességek.

12.2. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári

jogok, kötelességek.

A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök,

alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). A választási

rendszer fő elemei

Az állampolgárság fogalma:

(Az állam jogokat biztosít számukra, kötelezettségeket ró rájuk. Az emberek államuk hatalma

alatt állnak.)

Állampolgárság: A természetes személyeknek meghatározott államhoz fűződő, jogilag is

szabályozott viszonya; mind az államnak, mind a személyeknek körülhatárolható jogai és

kötelességei vannak;

az állampolgárságot két elv szerint határozzák meg: területi elv, leszármazási elv.

Az állampolgárok alapvető jogai:

a.) Emberi jogok: az ember természetéből született, mindenki számára azonos,

elidegeníthetetlen jogok;

pl. az élethez, személyes szabadsághoz és biztonsághoz, tulajdonhoz, méltányos bírósági

eljáráshoz való jog, lelkiismereti, vallás- és szólásszabadság, egyesülés és gyülekezés

szabadsága, a magánélet tiszteletben tartásához való jog.

→ Ezek az alapvető jogok állampolgárságtól függetlenül illetik meg a polgárokat.

b.) Állampolgári jogok: e jogokat az állam biztosítja polgárai számára, ezeket a

jogszabályokból lehet megismerni. Pl. választójog, szociális biztonsághoz való jog, munkához

való jog, panaszjog.

Ezek a jogok biztosítják az állam tevékenységében való részvételt, a gazdasági, szociális és

kulturális jogok tartoznak ide („az emberi jogok második nemzedéke”; a XIX. sz. második

felétől jelennek meg).

c.) Globális jogok: a XX. században kerülnek előtérbe; az egész emberiséget érintő

kérdéseket, sorskérdéseket fogalmaznak meg: pl. békéhez, egészséges környezethez való jog,

a gyermekek jogai.

Főbb dokumentumai és előzményei::

Ideológiai forrás: angol és francia felvilágosodás

Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776)

Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789)

Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948)

1966. ENSZ „Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya” „Gazdasági, Szociális

és Kulturális Jogok Egységokmánya”

1989 ENSZ „Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény

Emberi jogok

a modern demokráciákban (elvileg) érvényesülhetnek.

A jogok korlátai:mások jogai, és a törvények, valamint a rendkívüli helyzet

Állampolgári jogok

I. szabadságjogok

egyesülés és gyülekezési jog

szólás- és sajtószabadság

lelkiismereti és vallásszabadság

tulajdonhoz való jog

személyi sérthetetlenség

levéltitok sérthetetlensége

lakás sérthetetlensége

II. Gazdasági, szociális és kulturális jogok

munkához való jog, pihenéshez való jog, egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog,

művelődéshez való jog

III. Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jogok

választójog, panaszjog, közügyekben való részvétel, népszavazás, falugyűlés

IV. Az állampolgárok egyenjogúsága

törvény előtti egyenlőség, nemek egyenjogúsága, nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága,

egyházak egyenjogúsága

Állampolgári kötelezettségek

honvédelem, adófizetés, törvények betartása, kiskorú gyermekek taníttatása, idős szülők

támogatása

A gyermek jogai

Tilos minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetés.

A gyermek érdekei mindenek felett állnak.

A gyereket ne válasszák el szüleitől.

A gyermek minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthatja véleményét.

Egyéb szabadság-, gazdasági-, szociális és kulturális jogok illetik meg.

A jogok védelme:

→ az alapjogok védelmére hivatott bíráskodás az Alkotmánybíróság feladata (ill. jogvédő az

ombudsman)

→ ENSZ genfi emberi jogi központhoz és Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai

Bizottságához fordulhatnak jogorvoslatért.

A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök,

alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). A választási

rendszer fő elemei.

A magyar politikai intézményrendszer fő elemei

Magyarország parlamentáris köztársaság, parlamentáris demokrácia.

Magyarország államformáját tekintve köztársaság, amely azt jelenti, hogy a hatalom a néptől

ered. (Az államforma a hatalom eredetére utal.)

Magyarország kormányformája pedig parlamentáris, vagyis a nép a hatalmat választott

képviselők útján gyakorolja (ezt másnéven népszuverenitás elvének hívjuk).

Magyarország demokratikus elvek mentén működik, és ez tükröződik a hatalmi ágak

egymáshoz való viszonyában is: a három legfőbb hatalmi ág (a törvényhozó, a végrehajtó

hatalom, valamint az igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. A felosztás nem

engedi, hogy bármelyik ág magához ragadja a hatalmat, és önkényesen alakítsa az ország és a

benne élő állampolgárok életét, hiszen a hatalmi ágak azon túl, hogy függetlenül működnek

egymástól kölcsönösen ellenőrzik egymás működését. Ezt hívják a fékek és egyensúlyok

rendszerének.

Hogyan épül fel a magyar állam? A magyar állam legfőbb szervei:

·törvényhozó hatalom: parlament (országgyűlés)

·végrehajtó hatalom: kormány

·igazságszolgáltató hatalom: bíróságok (Alkotmánybíróság is), ügyészség

Az állam működésében fontos szerepet játszik:

·a köztársasági elnök

·az Alkotmánybíróság

·az ombudsmanok, más néven országgyűlési biztosok

·az Állami Számvevőszék

Országgyűlés Magyarország legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve.

Megválasztja a miniszterelnököt, köztársasági elnököt, AB elnököt és tagjait, a Kúria elnökét,

a legfőbb ügyészt, a Számvevőszék elnökét, az alapvető jogok biztosát.

Elfogadja a kormányprogramot és a költségvetést.

Törvényeket alkot és ellenőrzi a végrehajtó hatalmat – a kormányt. Törvényt vagy

törvénymódosítást bármely képviselő kezdeményezhet, de általában a kormány teszi.

Egykamarás, működését a házszabály rögzíti, számos bizottságot hoznak létre. Az ülések,

mind a bizottságiak, mind a teljes, plenáris ülések is nyilvánosak, kivéve, ha elrendelik a zárt

ülést.

A képviselők mandátuma négy évre szól, pártok szerint csoportokat – frakciókat alkotnak.

A kormány A végrehajtó hatalmat - a kormányzati tevékenységet, törvénytervezetek kidolgozását, a

közigazgatás legfelsőbb szintű irányítását, az állami intézmények felügyeletét - a kormány

gyakorolja, amelyben a miniszterelnöknek domináns szerepe van. Munkáját miniszterek és

államtitkárok segítik.

A kormányfőt a parlamenti többségi elv alapján a kormányprogram egyidejű elfogadásával

választja meg az Országgyűlés.

A köztársasági elnök hagyományosan a legjobb eredményt elérő párt miniszterelnök-jelöltjét

kéri fel kormányalakításra – ha többpárti, akkor koalíciós kormányról beszélünk.

A kormányban nem képviselt pártok az ellenzék.

Kisebbségi egy kormány, ha a kormánypárti képviselők kisebbségben vannak a parlamentben.

A kormány a miniszterek kinevezésével és eskütételével alakul meg.

Leváltani csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet – meg kell nevezni a

miniszterelnök jelöltet is.

A köztársasági elnök Magyarország köztársasági elnökét az Országgyűlés kétharmados többséggel öt évre választja

meg titkosan, a választójoggal rendelkező 35 év feletti magyar állampolgárok közül.

Az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság első elnökévé az Országgyűlés 1990. augusztus

3-án Göncz Árpádot választotta meg, 1995-ben ismét ő lett az államfő az akkori parlamenti

többség jelöltjeként.

Göncz második elnöki mandátumának lejártakor, 2000-ben az Országgyűlés Mádl Ferencet, a

Fidesz MPP-FKGP-MDF jelöltjét választotta meg a köztársaság új elnökévé. 2005-ben - Mádl

Ferenc mandátumának lejártával - az országgyűlés az ellenzék (Fidesz-MPSz-MDF) által

támogatott Sólyom Lászlót választotta köztársasági elnökké. 2010-ben Áder János lett a

köztársasági elnök a kormánytöbbség (Fidesz-KDNP) által.

Az államfő kifejezi a nemzet egységét, óvja az államszervezet demokratikus működését;

jogkörébe tartozik:

aláírja és kihirdeti a törvényeket;elnapolhatja, feloszlathatja a parlamentet, meghatározza a

parlamenti választások időpontját;egyszeri vétójoggal élhet a törvény aláírása előtt, ha azzal

nem ért egyet;kormányalakításra ad megbízást, a miniszterelnököt javaslatára választja meg a

parlament;

kinevezi a minisztereket, államtitkárokat, tábornokokat, hivatásos bírákat, egyetemi tanárokat;

egyéni kegyelmet gyakorolhat, kitüntetéseket adományoz.

A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, saját hatásköre van a külügyekben is.

Feladata összességében alapvetően reprezentatív, felsorolt jogai nagyrészét javaslatok után

teszi meg.

Az önkormányzatok

Az állampolgárok lakóhelyükön, a községekben, városokban, a megyékben, a fővárosban és

23 kerületében - a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület révén, illetve

közvetlenül, például helyi népszavazással gyakorolják.

Az önkormányzati testület élén a polgármester áll.

A képviselőtestület (a megyékben és a fővárosban a közgyűlés) önkormányzati ügyekben

önállóan szabályoz és igazgat és gazdálkodik. Helyi rendeleteket alkothat. Évente legalább

hatszor ülésezik

Saját bevételei mellett állami támogatást is kaphat, vállalkozásokat indíthat.

Az önkormányzat feladatai, kötelességei, lehetőségei:

Településfejlesztés, természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és a

csapadékvíz elvezetése, a csatornázás, temető fenntartása, helyi közutak és közterületek

fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság és a településtisztaság biztosítása,

tűzvédelem, közbiztonság helyi feladatai, közreműködés a helyi energiaszolgáltatás,

foglalkoztatás megoldásában, gondoskodás az óvodáról, egészségügyi és szociális ellátásról,

gyermek-és ifjúságvédelemről, az etnikai kisebbségek helyi jogairól, az intézmények

fenntartása. Az oktatás napjainkban már állami feladat, de lehet támogatni.

Helyi címek, kitüntetések alapítása.

A polgármestert mindenütt közvetlenül a választópolgárok választják meg, ötévente van most

már (eddig 4). + TK 235.o.

Választások

A parlamenti képviselőválasztásnak öt demokratikus alapelve van:

a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen, titkos és önkéntes.

- A választójog általánossága azt jelenti, hogy a természetes kizáró okokon (elmebetegség és

társadalomellenes magatartás) túlmenően minden nagykorú állampolgár rendelkezik szavazati

joggal.

- A választójog egyenlőségét a törvény azzal garantálja, hogy minden választójoggal

rendelkező állampolgárnak azonos számú és azonos értékű szavazata van. A törvény

mindenkinek két szavazatot biztosít: egyet az egyéni választókerület jelöltjeire, egyet pedig a

pártok megyei listáira.

- A szavazás közvetlensége abban nyilvánul meg, hogy a szavazópolgárok mindenütt

közvetlenül a jelöltekre szavaznak.

- A törvény az általánosan ismert garanciákkal (szavazófülkék, zárt urnák előírásával)

biztosítja a szavazatok leadásának titkosságát, annak tartalma nem kerülhet nyilvánosságra.

- A választójog gyakorlása önkéntes, azaz a választópolgár szabad elhatározásán alapul.

A választójog lehet aktív vagy passzív. Az aktív választójogodat gyakorolod majd, ha

szavazatodat leadod az országgyűlési, önkormányzati vagy az európai parlamenti

választásokon. A passzív választójog a választhatóságot jelenti, azaz ha te indulsz

képviselőjelöltként, és rád szavazhatnak. A magyar jogszabályok szerint az aktív és a passzív

választójog feltételei kevés kivétellel megegyeznek.

Vegyes választási rendszer a magyar: vannak egyéni választókerületek és pártlisták

Jelölési joga a választókerületekben a választópolgároknak és azoknak a társadalmi

szervezeteknek van, amelyek megfelelnek a párttörvény rendelkezéseinek, vagyis

nyilvántartott tagsággal rendelkeznek.

A jelöléshez legalább 500 választópolgár aláírással hitelesített ajánlása szükséges.

Magyarországon a szavazóknak két szavazata van, és kétféle módon lehet parlamenti

képviselői mandátumhoz jutni – egyéni választókerületben, vagy országos pártlistán.

A törvény értelmében az országgyűlési képviselők száma 199. Közülük 106-ot egyéni

választókerületben (egy fordulóban, relatív többséggel), 93-t országos pártlistán választanak

meg – kompenzációs lista is egyben.

Nem szerezhet azonban mandátumot a listán annak a pártnak a jelöltje, amely a pártlistákra

leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el

(ötszázalékos küszöb).

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok (határon túli magyarok)

csak a pártlistára szavazhatnak. Pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhatnak a

magyarországi nemzetiségiek, ha állítanak listát.

A különböző szintű választásokkal megvalósult a népfelség elve, mert a polgárok képviselőik

útján és népszavazás kezdeményezésével közvetve, ill. közvetlenül beleszólhatnak életük,

országuk, lakóhelyük közügyeibe.

ALAPTÖRVÉNY 2011-ben elfogadott alkotmányunk, ez a legmagasabb szintű jogszabály, minden kiadott

törvénynek és rendeletnek összhangban kell lennie vele, nem lehet ellentétes. Elfogadásához

és módosításához az országgyűlés kétharmadának szavazata kell.

Alkotmánybíróság Megvizsgálja, megfelelnek-e a jogszabályok az Alaptörvénynek, s megsemmisíti, ha

ellentétesek, ill. visszaküldi átdolgozásra. 15 alkotmánybíró van, 12 évre.

Az Alkotmánybírósághoz fordulhat a köztársasági elnök, kormány, a képviselők egynegyede,

vagy az alapvető jogok biztosa, de az állampolgárok is, ha alkotmányellenes jogszabály miatt

jogsérelem éri.

Alapvető jogok biztosa Az alapjogokat sértő eseteket vizsgálja, orvosolja. Helyettesei. jövő nemzedékek érdekeivel

foglalkozó, illetve hazai nemzetiségek érdekeit védő.

Állami Számvevőszék

Vizsgálja és ellenőrzi a költségvetés végrehajtását és az állami vagyon kezelését.

A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák,banki ügyletek).A

munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése.

A háztartás lényegében a családi erőforrásokkal való gazdálkodást jelenti. A család

rendelkezésére álló erőforrások:

• az idő: munkaidő-szabadidő aránya, változása;

• az együtt élők munkamegosztása, együttműködése, képességei és lehetőségei a

munkavégzésre: a munkamegosztás megsokszorozza az erőforrások hatékonyságát, azonos

mennyiség mellett több teljesítmény elérését biztosítja.

• a pénz: a család tagjainak jövedelméből származó bevétel – mennyisége mellett ugyancsak

fontos tényező azok hatékony felhasználása a szükségletek kielégítéséhez szükséges javak

meg- és beszerzésében.

• a vagyon: a háztartások javakkal való ellátottságának jellemzésére használt gazdasági

információ.

A háztartások pénzgazdálkodást folytatnak, azaz javaikat a pénz mint forgalmi eszköz

segítségével szerzik meg. A folyamatosan jelentkező szükségleteket a meghatározott

időközönként jelentkező jövedelmekből finanszírozzák. A pénzmozgások időbeli

különbségeit a hitel és a megtakarítások hivatottak kiegyenlíteni.

Az adó általában magánszemélyek vagy cégek által rendszeres vagy esetleges anyagi –

manapság általában pénzbeli kötelező juttatás a felettes hatalomnak. Felettes hatalom lehet

például az állam vagy az önkormányzat. A járulékoktól (társadalombiztosítási, egészségügyi,

nyugdíj), illetékektől (pl. örökösödési) az különbözteti meg, hogy az adóért az adófizető

semmilyen konkrét ellenszolgáltatásra nem jogosult.

Az adók funkciói:

1. az állami, önkormányzati kiadások (honvédelem, államigazgatás, közút-, illetve közüzemi

hálózatok, oktatás, egészségügy stb. – összességében állami költségvetés) fedezése.

2. piaci szereplők befolyásolása. Erre példa a jövedéki adó (pl. alkohol-, dohánytermékekre

kirótt magasabb adó) bizonyos termékek fogyasztásának visszafogására. Ezzel ellentétes lehet

a bizonyos termékekre kirótt kedvezményes adó használata.

3. jövedelmek újraelosztása. Az állam a magasabb jövedelmű egyénektől, cégektől magasabb

adóbevételt szedhet. Ezt a többletet a szociális juttatásokon (munkanélküli segély, családi

pótlék stb.) keresztül csoportosítja át a társadalom szegényebbjei felé.

Az adórendszer megítélése szempontjából fontos, hogy ki fizeti az adót, és milyen alapon:

• adó alanya (munkavállaló, háztartás, vállalkozás, tulajdonos);

• adó tárgya (jövedelem, tevékenység, tőke).

Az állam bevételei között az alábbiak a legjelentősebb adófajták Magyarországon:

Általános forgalmi adó (áfa): az áfa általános kulcsa jelenleg 27% de vannak kedvezményes

áfakulcsú termékek. 5%· áfát kell fizetni például a gyógyszerek és a könyvek után, és 18%

például az élelmiszerek nagy részének és a tüzelőanyagnak az adókulcsa. Egy termék vagy

szolgáltatás nettó ára az áfa nélküli ár, bruttó ára az áfával növelt nettó ár.

Személyi jövedelemadó (szja): Magyarországon ma úgynevezett egykulcsos szja-rendszer van

életben, ez azt jelenti, hogy minden jövedelem után 16% adót kell fizetni. (Egy másik, az

úgynevezett progresszív adórendszerben a magasabb jövedelműek jövedelmének az egésze

vagy egy része nagyobb adókulccsal adózik, mint az alacsonyabb jövedelmek.) A személyi

jövedelemadó összege jelenleg különböző alapon (pl. eltartott gyerekek száma) és mértékben

csökkenthető kedvezményekkel.

Társasági adó: leegyszerűsítve: az országban tevékenykedő cégek nyereségük 19%-át

kötelesek adóként befizetni.

A javak előállításához ún. termelési tényezőkre van szükség, ezek a természeti tényezők

(például föld minősége, termeszthető növények, tenyészthető állatok, éghajlati adottságok

stb.), a munka(erő), a tőke és a vállalkozók.

A háztartások szükséglet-kielégítési szintje attól függ, hogy az előzőek közül milyen

tényezőnek van a birtokában, és azt miként tudja értékesíteni a piacon. Mivel a háztartások

nagy többsége kizárólag a családtagok munkaerejével rendelkezik, ezért a munkavállalás

„üzleti sikere” alapvetően meghatározza a családok életkörülményeit.

A vállalkozó szempontjából pedig a termelési folyamatok működtetésének, illetve a

szolgáltatások biztosításának személyi és tárgyi feltételei és azok költségvonzata az üzleti terv

és a hosszú távú gazdaságos (és nyereséges) működés alapja.

A munkaerőpiac (vagy munkapiac) a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok

összessége. A munkaerő adásvétele azonban nem egyszerű piaci adásvételi ügylet. Hiszen:

• Az „áru” egy élő személyhez kötődik, attól elválaszthatatlan, annak sajátosságait viseli

magán.

A konkrét alkalmazásban, munkafolyamatban derül ki, hogy az „áru” funkcionálisan

megfelelő-e az adott feladatra.

Az „áru” teljesítményét fizikai és érzelmi tényezők is befolyásolják (életkor,

munkatapasztalat, képzettség, beteg gyermek, egyéb családi gondok, pihenés, regeneráció,

szabadidő eltöltésének minősége stb.).

• A munkabért a munkaerő felhasználását követően fizetik meg utólag, és az „adásvételt”

követően is módosítható.

• A munkabér egy piaci ár, amely alku tárgya lehet a munkaadó és a munkavállaló között.

A munkabértárgyalások során a munkaadó és a munkavállaló piaci helyzete nem azonos, ezért

az állam a társadalmilag függő helyzetű, vagy gyengébb pozícióban lévők védelme érdekében

sokféle törvényt, rendeletet alkothat és érvényesíthet, amelyekben meghatározza a

munkaviszony létesítésével összefüggő szabályokat, pl. szabályozza a kötelező legkisebb

munkabér, a minimálbér nagyságát (garantált bérminimum).

A munkaviszony gazdasági és jogi kapcsolat a munkáltató (munkaadó) és a munkavállaló

között. Gazdasági kapcsolat, mert a munkavállaló egy adott tevékenység (munkakör, feladat

stb.) elvégzéséért a munkaadóval kötött megállapodás szerinti munkabért kap. Jogi kapcsolat,

mert mind a munkáltatót, mind a munkavállalót jogok illetik meg és kötelezettségek is

terhelik a munkaviszony létesítésével és fenntartásával kapcsolatosan egyaránt. Ennek

szabályozása a Munka törvénykönyvében található meg.

A munkaidő az előírt munkakezdéstől a munkavégzés befejezéséig tartó időtartam. A

munkaidő főszabályként napi 8 óra, jogszabály, vagy munkaszerződés alapján azonban más

munkaidő is megállapítható (napi 4 óránál rövidebb, vagy 12 óránál hosszabb nem lehet).

A munkarend a munkaidőnek az egyes napokra való elosztását jelenti. A munkarend alapján

többféle munkaidő-beosztás lehetséges (normál, többműszakos, éjszakai stb.). A

munkavállalókat esetenként rendkívüli munkavégzésre is kötelezheti a munkáltatója

(túlmunka, készenlét, pihenő-, vagy munkaszüneti napon végzett munka).

A munkavállaló regenerációja érdekében a jogszabályok a pihenőidőt is szabályozzák. Ennek

fajtái: munkaközi szünet, munkanapok közötti és munkahetek közötti pihenőidő,

munkaszüneti nap, rendes szabadság (alap- és pótszabadság), betegszabadság, egyéb

munkaidő-kedvezmények.

Törvények szabályozzák a munkaadó és a munkavállaló közötti viszonyt. A munkaviszony

elsődleges jogforrásai tehát a törvények, az ezekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek,

kormányhatározatok, az ágazatra vagy cégre érvényes kollektív szerződés és a

munkavállalóval kötött munkaszerződés.

A törvények kapcsán jegyezd meg: az alacsonyabb szintű szabályok a jogszabályi előírásoktól

csak a munkavállaló javára térhetek el, és a munkaviszonyra vonatkozó szabályba,

jogszabályba ütköző szerződés semmis! Kollektív szerződést a munkáltató vagy munkáltatói

érdekképviseleti szervezet és a munkavállalókat képviselő szakszervezet vagy

szakszervezetek kötik meg. Ez a munkaviszonyra vonatkozó jogokat, kötelességeket foglalja

magába. Létrejöhet határozott vagy határozatlan időre is. A munkaviszonyra vonatkozóan

határoz meg szabályokat, amik mindkét fél érdekeinek megfelelnek és a munkaadó

hatáskörében megvalósíthatók. A kollektív szerződés nem tér ki egyéni érdekekre.

A munkaszerződés mindig egyedi tartalmú dokumentum, ami a munkáltató és munkavállaló

között létrejött munkaviszony feltételeit szabályozza. Magyarországon munkavállalóként az

létesíthet munkaviszonyt, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Csak az írásba foglalt

munkaszerződés nyújt jogi védelmet! A dokumentumnak tartalmaznia kell a munkakör

megnevezését, leírását, a munkavégzés helyét, a munkabért. Ha a munkaszerződésben külön

nem szerepel a munkaidő, akkor az azt jelenti, hogy napi 8, azaz heti 40 óra munkát várhatnak

el a munkavállalótól. A munkaviszony határozott vagy határozatlan idejű is lehet, de ezt is

előre közölni kell a munkavállalóval. A közös munka kezdődhet próbaidős alkalmazással,

aminek az időtartama általában három hónap, de rövidebb is lehet. A próbaidő alatt mindkét

fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt. A munkaszerződés

jogszabályokban meghatározott esetekben módosítható. Ilyen például, ha megváltozik a

munkakör vagy a munkabér. Ha egyéb körülmények indokolnak módosítást, az csak a felek

közös megegyezésével történhet meg. Ahogy a munkaviszony létrehozása, úgy megszüntetése

is csak írásos nyilatkozattal történhet meg. A határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató

és a munkavállaló közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti.

Egy jogállamban tilos bármiféle hátrányos megkülönböztetés akár a nem, kor, nemzetiség,

származás, vallási vagy a politikai meggyőződés alapján. Ez érvényes a munkaviszonnyal

kapcsolatban is. Bármiféle megkülönböztetést csak a munkában eltöltött idő, szakmai

képességeid és a teljesítményed indokolhat. A munkáltatódnak biztosítania kell a magasabb

munkakörbe való előrelépés lehetőségét is.

Út az álláskereséstől a munkaszerződésig:

• önmeghatározás, önismeret: mit szeretnék, mi a végzettségem, képzettségem, mire van

lehetőségem

• munkaerő-piaci helyzet felmérése: mire van igény, realitások

• álláshirdetések böngészése, internetes és személyes tájékozódás: érdeklődés, képzettség,

munkatapasztalat, jártasság, értékrend

Önéletrajz készítése, aktualizálása:

• adott munkahelyre szabott motivációs levél készítése: szakmai tapasztalatok, motiváció

indoklása, figyelemfelkeltés.

• állásinterjú: felkészülés (önmagunk, a munka és a munkáltató), öltözködés, pontosság,

érdeklődés, kérdéseim.

• munkaszerződés

Pályakezdőként könnyebben találsz állást, ha részt veszel a START-programban. Ennek

lényege, hogy az állam a munkaadók számára járulékfizetési kedvezményeket biztosít, ha

pályakezdő fiatalokat foglalkoztatnak. A program célja, hogy megkönnyítse a középiskolát,

főiskolát/egyetemet frissen végzett fiatalok elhelyezkedését és szakmai gyakorlat szerzését.

A munkahelynek fontos szerepe van az életünkben: az itt megkeresett munkabér segítségével

elégítjük ki a szükségleteinket, vásárolunk javakat. Az aktivitás lehetőségét nyújtja

számunkra, módot ad ismereteink és képességeink alkalmazására és fejlesztésére. A munkába

járás időbeosztása szabályozza életünket, keretet ad a hétköznapoknak. Ezen túl a munkahely

társas kapcsolatokat is kínál.

Aki elveszíti munkáját, az nem csupán anyagilag kerül nehéz helyzetbe. A megélhetés gondja

mellett a tétlenség, feleslegesség, unalom, akár a bezártság érzete is eluralkodhat rajta. Az

időbeosztás és a társas kapcsolatok elvesztésével széteshetnek a napjai, akár a személyisége is

sérülhet. Énképünknek fontos részét képezi a foglalkozás, a munkahely, annak elvesztése

demoralizál: sokan talajtalanná válnak, úgy érzik, nincs már rájuk szükség. Mindez

valószínűsíti a devianciák megjelenését (öngyilkosságok, válások, drogfogyasztás stb.).

Ha valaki elveszíti a munkáját, akkor az első sokk után a következő lépés a hogyan tovább

kérdésének eldöntése, vagyis a gyors munkahelykeresés. A munkanélküli segélyt ma már

álláskeresési járadékként lehet igényelni. Az új elnevezés lényege, hogy a munka- nélkülit

ösztönözze az új állás kitartó keresésére és megtalálására. Ehhez „támogatást” nyújt az állam,

a korábbi „segély” elnevezés helyett.

A társadalmat alkotó rétegek közötti mozgást nevezzük mobilitásnak. Egy család vagy az

egyén helyzetének megváltozásáról van szó. Az is jól jellemez egy társadalmat, hogy

mennyire átjárhatóak az egymás fölött lévő rétegek közötti határok. Beszélhetünk

nemzedékek közötti (intergenerációs mobilitás) és nemzedéken belüli mobilitásról

(intragenerációs mobilitás). Előbbi, ha pl. egy bányász fia elvégezve az egyetemet mérnökké

válik és utóbbi, ha valaki életpályája során lép át egyik rétegből a másikba a képzettségének

emelkedése vagy pl. egy ápolónő házasságot köt a főorvossal (házassági mobilitás). (A zárt

társadalmakban a mobilitás esélye igen kicsi, ilyen például kasztrendszer.) Az eltérő

munkalehetőségek jelentős belső vándorlást indíthatnak meg országon és kontinensen belül

egyaránt, de akár kontinenseken átívelően is. Európa sokkal magasabb életminőséget (kereset,

életszínvonal), biztonságosabb életet jelent, amely hatalmas vonzerő más kontinensek lakói

számára.

Pénzkezelési technikák, banki ügyletek

Mindennapjainkban a pénzt két formában használjuk. Egyrészt a vásárláskor azonnal

felhasználható készpénzként, másrészt a bankban tartott számlapénzként. Ez utóbbi a

forgalomban lévő pénznek több mint 90%-a. A készpénzt helyettesítő fizetési eszköz a csekk

és a hitelkártya.

A pénz funkciója. Forgalmi eszközként használjuk a pénzt, amikor vásárolunk vagy eladunk.

Abban az esetben, ha az áru eladása és az árbevétel realizálása két külön időpontban történik,

akkor már fizetési eszköz funkcióról beszélünk. Értékmérőként is szerepet kap, hiszen segít az

általad kiválasztott áru piaci megmérettetésében, értéket rendel hozzá. A hosszabb távú

tervezés szempontjából fontos a felhalmozási vagy vagyontartási funkciója. Végül pedig, ha

két ország közötti kereskedelemről keresel adatokat, akkor az összehasonlítást a világpénz

funkció teszi lehetővé.

A pénz kezelése a bankrendszeren keresztül történik. Kétféle bankról beszélünk: a központi

vagy jegybankról és a kereskedelmi pénzintézetekről. Egyszintű a bankrendszer egy

országban, ha azt egyetlen központi pénzintézet biztosítja. Kétszintű pedig akkor, ha a

központi bankon kívül még működnek nyereségérdekelt kereskedelmi bankok és egyéb

pénzintézetek, például takarékszövetkezetek, biztosítótársaságok is. A kétszintű

bankrendszerben az állam nem tudja közvetlenül érvényesíteni az akaratát, hiszen a központi

bank, azaz a jegybank nincs kapcsolatban az ügyfelekkel.

A jegybank az állam bankja. Feladata a pénzmennyiség szabályozása, az ország

fizetőképességének és a pénz értékállóságának biztosítása. A jegybank feladatköréhez tartozik

a pénzkibocsátás, az árfolyam-politika, az ország deviza- és aranytartalékainak kezelése. A

jegybank a központi költségvetésen keresztül finanszírozza az államháztartást, irányító

szerepénél fogva pedig pénzintézeti számlákat vezet a bankrendszer többi szereplője részére.

A kereskedelmi bankok magántulajdonú, de a jegybanktól függő pénzintézetek. Négy

alapvető funkciójuk van: a betétek gyűjtése, másképpen a megtakarítás; a hitelnyújtás; a

fizetési forgalom bonyolítása és az úgynevezett banki szolgáltatások, ahová a valuta- vagy

devizaügyletek, a banki tanácsadás, illetve az értékpapírok őrzése tartozik.

A kereskedelmi bankok működését piaci szempontok irányítják. A náluk elhelyezett összegek

után betéti kamatot fizetnek, a hitelek után hitelkamatot számolnak fel. A kifizetett betéti

kamatok és a bank által felszámolt hitelkamatok különbözete a kamatrés. A bank haszna

részben a kamatrésből, részben a saját tőkéjének kihelyezése után kapott kamatokból

származik. Az ügyfeleknek akkor nyújtanak hitelt, ha annak visszafizetése biztosítottnak

látszik.

Forrás: https://tortura.000webhostapp.com/12.3.html