1

A Magyar Sportirányítás rendszere

OKJ Sportszervezı

A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság

• 1777 Ratio Educationis; - szabályozta az oktatást, a felvilágosodás szellemében

•külön kitér a diákokra nézve veszélyes tevékenységformákra, mint az úszás és a korcsolyázás.

• 1868 Népiskolai törvény – Eötvös József;•A következı tárgyakat kellett tanítani: "hit- és erkölcstan; anyanyelvi irálytan és irodalom; magyar nyelv; a harmadikévfolyamon kezdve a német nyelv; számvetés, hazai ésegyetemes földrajz és történelem, természetrajz, természettan ésvegytan; mezei gazdaság vagy ipartan, statisztika; köz-, magánés váltójog alapvonalai; könyvvitel; rajz a mértannalösszhangzatba véve, és szépírás; ének; test- ésfegyvergyakorlat".

2

Sportegyesületek, sportszövetségek

� Nemzeti Torna Egylet 1863� Magyar Atlétikai Club 1875� MOB 1895� FTC 1899� MLSZ 1901

�1913 Országos Testnevelési Tanács (OTT) – modern értelemben vett sporttámogatási rendszer – lóverseny kincstári jövedelmének 2%-át fordítják az Országos Testnevelési Alapon keresztül a sportra.

� Elsı magyar sporttörvény – 1921 évi LIII. – testnevelésrıl –Klebelsberg Kunó; - Minden vállalat, cég számára kötelezıvé tette alkalmazottai sportolásának biztosítását.

� 1920-as évek a „kultúrfölény” gondolatának körében telnek;

•1930-as évek növekszik a sportélet centralizációja;

• Háború után Szovjet mintára létrehozzák a tanácsokat, a MOB formálisan önálló, elnöke azonban azonos az állami sporthivatal elnökével

•Legfelsıbb Ötös Sporttanács � NSB 1946 feladatai:

•Testnevelés és sport irányítása, fejlesztése

•Szervezze meg a sport fıhatóságait: Sport Fıtanács, MOB, Magyar Sportorvosi Tanács

�1948 márc. 5. – Országos Sporthivatal – Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium alatt

A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság

3

A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság

• A magyar testnevelés és sport totális irányítása

• A sportlétesítmények a vállalatokkal együtt, vagy önállóan államosításra kerülnek (FTC – Budapesti Kinizsi; MTK – Vörös Lobogó; Kispest – honvédség; Újpest – rendırség, belügyi tárca);

• 1951-1958 Országos Testnevelési és Sportbizottság � a magyar sport aranykora

•Élsportbeli sikerek

A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság

• 1958 – Magyar Testnevelési és Sporttanács; •1963 - Magyar Testnevelési és Sportszövetség

• 1968 – „gulyáskommunizmus” – centralizált gazdasági mechanizmus liberalizációja, piacgazdasági elemek megjelenése – a tervközpontú szocialista gazdasági rendszerrıl váltás egy szabályozott piacgazdaságra;

• 1973 – Országos Testnevelési és Sporthivatal – kettéválik az állami sportfıhatóság és a civil szektort képviselı MOB, bár a személyi perszonálunió fennmarad;

4

A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság

• 1986 – Állami Ifjúsági és Sporthivatal – összekapcsolódik az ifjúság- és sportpolitika;

• 1990 – OTSH – Országos Testnevelési és Sporthivatal, a második;

• 1989 évi II. tv. – az egyesülési jogról szóló, az állampolgárok szabad egyesületalapítási alkotmányos joga;

•A sportegyesületek, sportszövetségek nem voltak felkészülve az autonóm mőködésre; • Gazdasági krízis – politikai, gazdasági, társadalmirendszerváltás;

Szervezeti rendszer 1995

5

A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság

• A reprivatizáció a sportlétesítményeknél is elmaradt;

• A sport támogatási rendszere – félállami, félpiacimechanizmusok;

• A sportadósságok folyamatosan újratermelıdnek;

• 1996 évi LXIV. Törvény a sportról; - pl.: hivatásos, amatır versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs három hónapot meghaladó lejárt köztartozása, illetve, amelyik gazdasági társaság nem áll felszámolás alatt,

A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság

• 1999 jan. 1. – Ifjúsági és Sportminisztérium - látja el a központi állami sportirányítási feladatokat

•2000. évi új Sporttörvény;

• 2003. – Gyermek Ifjúsági- és Sportminisztérium

• 2004. I. törvény a sportról

• 2005. – Nemzeti Sporthivatal – a sportvezetés elkészíti a Nemzeti Sportstratégiát;

• 2006 – Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Sport Szakállamtitkárság

6

Szervezeti rendszer 2000

Önkormányzati és Területfejlesztési

Minisztérium

Önkormányzati és Területfejlesztési

Minisztérium

7

Forrás: András (2004): Üzleti elemek a sportban a labdarúgás példáján

Szolgáltatás a szórakoztató iparág

részterületeként

Politikai rendszer legitimálása,

Közhangulat javítása

A sport jellemzıszerepe

Üzleti: gazdasági társasági forma

Non-profit: társadalmi, egyesületi forma

Mőködési kerete

Valós tulajdonos megléte

Nincs valós tulajdonosTulajdonos jellemzıje

Kemény költségvetési korlát

Puha költségvetési korlát

Költségvetési korlát szerepe

Üzleti bevételekÁllami bevételekFinanszírozás forrása

Üzleti modellÁllami modell

A sportszektor két mőködési modelljének összevetése

Mőködési modellek a sportbanMMőőkkööddéési modellek a sportbansi modellek a sportban

Az állam feladataEGY „POLGÁRI” TÁRSADALOMBAN NEM AZ ÁLLAM

IRÁNYÍTJA A SPORTOT!

• a fıszerepet az autonóm sportszervezeteknek, sportszövetségeknek kell játszani, az állami sportszabályozáscsak szubszidiárius (kiegészítı) jellegő;

• nem lehet az államot vezetı politikai elit propagandaeszköze a sport;

• a társadalomnak kell Nemzeti Sportstratégiával rendelkezni;

• az államnak segíteni, támogatni kell az autonóm sportmozgalmat, „sportpénzek” elköltését kell ellenırizni, piaci feltételeket kell teremteni, a piaci „tökéletlenségeket” kell korrigálnia;

8

Az állam feladata1) jogszabályi feltételek, szabályozó funkció

2) a sport állami támogatása

3) Részvétel a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmőködésben

4) Sportlétesítmények létrehozása és fenntartása

5) A sport infrastruktúrájának kiépítése (sportszakember képzés, sportorvosi tevékenység, elısegíti a testkultúrális felsıoktatás feltételeinek biztosítását, támogatja a sporttudományi kutatásokat);

6) Hozzá kell járulnia a sporttal kapcsolatos öönvesznveszéélyeztetlyeztetıı kkááros ros

tendencitendenciáákk (pl. dopping) cscsöökkentkkentééssééhezhez, hogy gondoskodjon a sportrendezvények biztonsbiztonsáággáról, a sporthuliganizmussporthuliganizmussal szembeni fellépésrıl;

9

10

A Magyar Sport állami vezetése

� MINISZTERVarga Zoltán miniszter

� ÁLLAMTITKÁRJauernik István államtitkár

� SPORT SZAKÁLLAMTITKÁRDr. Simóka Beáta szakállamtitkár

A Magyar Sport intézményrendszereOrszággyőlés

� megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit meghatározótörvényeket

� Sport és Turisztikai Bizottság� A sport közalapítványok kuratóriumának

tevékenységét a bizottság által megválasztott három-három személybıl álló felügyelıbizottság ellenırzi.

� A bizottság elnöke tagja a Nemzeti Sporttanácsnak.

11

A Magyar Sport intézményrendszereA kormány

� kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet,

� A Kormány az Országgyőlés döntései alapján:� meghatározza a sport állami támogatásának alapvetı

célkitőzéseit, rendszerét, módszereit,� részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi

együttmőködésben, � elıkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe

tartozó nemzetközi szerzıdéseket,

� garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezéséhez,

A Magyar Sport intézményrendszereAz önkormányzati miniszter

� javaslatot tesz a sporttal kapcsolatos kormányzati koncepciókra

� közremőködik az aktív, mozgásgazdag szabadidıtöltéssel, az egészségmegırzéssel állami feladatok végrehajtásában,

� a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos fejlesztési és rekonstrukciós programokról gondoskodik

� gondoskodik a sportágfejlesztési és mőhelytámogatási programok kidolgozásáról és megvalósításáról, az utánpótlás-nevelés támogatásáról, a nemzeti válogatottak felkészülésének támogatásáról, a fogyatékosok sportjával összefüggı állami feladatok ellátásáról

� kapcsolatot tart és együttmőködik a civil sportigazgatás szervezeteivel

12

A Magyar Sport intézményrendszereA Sport Szakállamtitkárság

� elıkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket,

� ellenırzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetésérıl,

� kialakítja és mőködteti az állami sportinformációs rendszert

� közremőködik a sportszakember-képzésben és továbbképzésben

A Magyar Sport intézményrendszereA Nemzeti Sporttanács

� a Kormány mellett mőködı javaslattevı, illetve véleményt nyilvánítótestület, stratégiai kérdésekben

� A Tanács – elnökkel és társelnökkel együtt – tizennyolc tagból áll. � az egészségügyért felelıs miniszter, � a gyermekek és az ifjúság védelméért felelıs miniszter,� az oktatásért felelıs miniszter,� a MOB elnöke, � az MPB elnöke, � a nemzeti sportszövetségek elnökei, � a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriumának elnöke, � a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke,� az Országgyőlés sportügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, � a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, � a diáksport és a fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei, � a testnevelı tanárok egyesületei jelöltje,� a sportot támogató üzleti vállalkozások (Szponzorok Tanácsa) jelöltje,� a Nemzet Sportolói által saját soraikból választott személy.

13

A Magyar Sport intézményrendszere Helyi Önkormányzatok

� együttmőködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel,

� fenntartja és mőködteti a tulajdonát képezısportlétesítményeket,

� megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit.

� segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását,

� közremőködik a sport népszerősítésében

A Magyar Sport intézményrendszere Közalapítványok

Wesselényi Miklós Sportközalapítvány

� folyósítja a Gerevich Aladár-sportösztöndíjat,

� Hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények mőködéséhez és fejlesztéséhez,

� pályázati rendszer útján támogatást nyújthat sportegyesületeknek, valamint iskolai sportköröknek.

� kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást

14

A Magyar Sport intézményrendszere Közalapítványok

Mezı Ferenc Sportközalapítvány

� gondoskodik a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedı sporteredmények elérésében közremőködı nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülésérıl.

� kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást.

A Magyar Sport intézményrendszereKöztestületek - MOB

Céljai, feladatai� NOB célkitőzések és feladatok végrehajtása� Hazai és nki olimpiai mozgalom fejlesztése� A versenyzık felkészítése� Az olimpiai eszme ápolása, az olimpiai mozgalom

elterjesztésének elısegítése� Az ifjúság testi, erkölcsi, kulturális nevelésének elısegítése� Fair play támogatása� Részvétel a Sportösztöndíj-rendszer mőködtetésében� Részvétel a Nemzeti Sporttanácsban� Utánpótlás-nevelés támogatása� Káros jelenségek elleni fellépés� Olimpiai központok fejlesztésében közremőködés� Kapcsolattartás a NOB-bal

15

A MOB kizárólagos jogosultságai

� Sportágak és sportolók nevezése a téli és nyári játékokra, valamint a téli és nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválokra

� Olimpiai zászló, jelképek, jelmondat, valamint az olimpia kereskedelmi és egyéb célúfelhasználásának engedélyezése

� Állami támogatás felhasználása

� Elismerések alapítása és adományozása

A MOB tagsága� Nagykorú, büntetlen elıélető, magyar állampolgárok, akik:

� A NOB magyar tagjai, sportágak nemzetközi szövetségében elnöki vagy fıtitkári tisztséget betöltımagyar sportvezetık

� Országos sportági szakszövetségek és sportszövetségek delegáltjai

� Akiket a MOB felkér� Lehet rendes tag szavazati joggal, és tiszteletbeli tag

� Ezen cím adományozásáról az elnökség javaslatára a közgyőlés dönt, illetve a NOB Érdemrend és a MOB Érdemrend tulajdonosai automatikusan

� aki három olimpiai ciklus alatt – egy tisztségben –választott vezetı tisztségviselıként dolgozott a magyar olimpiai mozgalomért

16

A MOB tagjai

3-3 fıt delegál:� Atlétikai, Birkózó, Judo, Evezıs, Kajak-kenu, Kézilabda,

Korcsolya, Labdarúgó, Lovas, Ökölvívó, Öttusa, Sportlövı, Súlyemelı, Tenisz, Torna, Úszó, Vitorlás, Vívó, Vízilabda

2-2 fıt delegál:� Asztalitenisz, Ijász, Kerékpáros, Kosárlabda, Mőugró, Ritmikus

Gimnasztika, Röplabda, Taekwondo1-1 fıt delegál:� Baseball, BMX kerékpár, Curling, Gyeplabda, Hosszútávúszás,

Jégkorong, Mountain Bike, Sí, Snowboard, Szinkronúszó, Szörf, Triatlon, Tollaslabda

A MOB tagjai sorába delegáló egyéb szervezetek1. Helyi önkormányzatok 22� Budapest önkormányzata (3)� Megyeszékhelyi városok

önkormányzatai (10)� Megyék önkormányzatai (9)2. Sportegyesületek (SOSZ

javaslata alapján) 164. Írott és elektronikus sajtó 55. A NOB magyar tagjai 26. Olimpiai sportágak Nemzetközi

Szövetségének elnöke/fıtitkára 1

7. A MOB elnökségének meghívása alapján 12

3. Más szervezetek 23� Olimpiai Bajnokok Klubja (11)� Magyar Egyetemi és Fıiskolai

Sportszövetség (1)� Magyar Diáksport Szövetség (1)� Magyar Sportorvosi Társaság (1)� Országos Sportegészségügyi Intézet

(1) � Semmelweis Egyetem Testnevelési

és Sporttudományi Kar (1) � Magyar Olimpiai Akadémia (1)� Magyar Testnevelı Tanárok

Országos Szövetsége (1) � Magyar Edzık Társasága (1)� A Nemzet Sportolója (2) � NUPI (1)� Olimpiai Központok (1)

17

A MOB tagság számszerinti összesítıje

� C/1 Olimpiai érmes szakszövetségek 19x3= 57� C/2 Olimpiai IV-VI. helyezett szakszövetségek 8x2= 16� C/3 Olimpiai szakszövetségek 11x1= 13Szakszövetségek összesen: 86� D/1 Helyi önkormányzatok 22� D/2 Sportegyesületek 16� D/3 Más szervezetek 23� D/4 Írott és elektronikus sajtó 5� D/5 A NOB magyar tagjai 2� D/6 Olimpiai sportágak Nemzetközi Szövetségének elnöke/fıtitkára 1� D/7 MOB elnökségének meghívása alapján 12Egyéb szervezetek összesen 81

MOB TAGLÉTSZÁM 167 fı

A Bizottságok

Állandó bizottságoka) Gazdasági Bizottság b) Szakmai és Tudományos Bizottság c) Orvosi Bizottság d) Sportolói Bizottságe) Etikai és Fair Play Bizottságf) Nık a Sportban Bizottságg) Környezetvédelmi Bizottságh) Sajtó Bizottság i) Emlék- és Hagyományırzı Bizottság

18

Olimpiai Központnak minısül

A MOB elnökei

� 1895-1904 Berzeviczy Albert dr.

� 1904-1905 Széchenyi Imre dr.

� 1905 -1908 Teleky Sándor gróf

� 1908 -1928 Andrássy Géza gróf

� 1928 -1941 Muzsa Gyula

� 1941 -1944 Prém Lóránd dr.

� 1946 -1948 Jámbor Alajos

� 1948 -1950 Sebes Gusztáv

� 1950 -1964 Hegyi Gyula

� 1964 -1969 Egri Gyula

� 1969 -1979 Beckl Sándor dr.

� 1979 -1987 Buda István

� 1987 -1989 Deák Gábor

� 1989- Schmitt Pál dr.

19

A Magyar Sport intézményrendszere A Magyar Paralimpiai Bizottság

� köztestület, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısül.

Az MPB feladatai elsısorban:� a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában

megállapított célkitőzések és feladatok végrehajtása,� a sportolók paralimpiai játékokra történı

felkészülésének, illetve részvételének szakmai elısegítése,

� a paralimpiai mozgalom fejlesztése,� a paralimpiai játékok jelképeinek védelme,� az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális

nevelésének segítése,

A Magyar Sport intézményrendszere A Nemzeti Sportszövetség

� A Nemzeti Sportszövetség a sportról szóló 2000. évi CXLV. Törvény alapján létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkezı kiemelkedıen közhasznú köztestület.

� A szövetséget alkotó 65 szervezet a szövetség létrejötte után is megırizte szervezeti, mőködési és gazdasági önállóságát.

� A szövetség sporttevékenységet folytat az egészségmegırzés, a lakossági sport és az azzal kapcsolatos ismeretterjesztés terén

� A szövetség tagja lehet minden, általa nyilvántartásba vett� sportági országos szakszövetség, � azon országos sportszövetségek, amelyek adott sportágban,

szakszövetség hiányában ellátják a szakszövetségi feladatokat, � a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ).

20

A Nemzeti Sportszövetség

Az NSSZ céljai:

� a magyar sport érdekeinek védelme,

� egységes sport lobbi kialakítása,

� a sport egységének megteremtése,

� a hazai sport sokszínőségének megırzése.

� tagjai tevékenységének összehangolása,

� közös érdekeik védelme

A Nemzeti Sportszövetség fıbb feladatai

� Állami támogatások felosztása

� érdekképviselet

� szakszövetségek tevékenységének koordinálása

� Sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatások nyújtása

� a magyar sport fejlesztése

� a Sport Állandó Választott Bíróság mőködtetése

21

Az NSSZ-hez kapcsolódósportszövetségek

� Olimpiai tagszervezetek 37 db

� Nem Olimpiai tagszervezetek 38 db

� Együttmőködı sportszövetségek 11 db

Az NSSZ támogatási rendszere

1. A különbözı világversenyeken elért helyezések értékpontjai (Olimpia, AGFIS Világjátékok, világbajnokság, EB)

2. Korosztályoknál alkalmazott szorzók

3. A világversenyek ciklusaihoz kapcsolódó szorzók

4. Egyéni sportágak versenyszámai, csapatsportágak

5. Az eseményen résztvevı országok száma szerinti szorzó

6. Az eredmények értékszorzói az eredmény elérését követı években

22

A Magyar Sport intézményrendszere Egyéb szervezetek

� Nemzeti Szabadidısport Szövetség

� Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége

� Sportszövetségek� Országos Sportági Szakszövetségek

� Sportági Szövetségek

� Szabadidısport szövetség és fogyatékosok sportszövetsége

� Diák és fıiskolai-egyetemi sport sportszövetség

A Szövetségek 2009. évi támogatása

2 500 000Magyar Gyeplabda Szakszövetség18

1 500 000Magyar Golf Szövetség16

1 500 000Magyar Gó Szövetség15

3 695 533Magyar Floorball Szövetség14

6 731 942Magyar Fallabda Szövetség13

31 011 974Magyar Evezıs Szövetség12

5 835 203Magyar Erıemelı Szövetség11

1 710 000Magyar Élet és Vízimentı Szövetség10

4 216 470Magyar Darts Szövetség9

4 500 000Magyar Curling Szövetség8

11 294 510Magyar Búvár Szakszövetség7

4 377 650Magyar Bridzs Szövetség6

7 028 760Magyar Bowling és Teke Szövetség5

61 452 961Magyar Birkózó Szövetség4

5 212 716Magyar Biliárd Szövetség3

43 595 822Magyar Atlétikai Szövetség2

25 956 176Magyar Asztalitenisz Szövetség*1

2009. évi támogatás (Versenysport

elıirányzat)Szövetség

23

1 500 000Magyar Minigolf Országos Sportági Szakszövetség

37

ÖSSZESEN37

9 350 843Magyar Lovassport Szövetség36

1 500 000Magyar Lábtenisz Szövetség35

10 962 362Magyar Labdarúgó Szövetség34

1 500 000Magyar Kutyaszánhajtó és Canicross Szövetség33

11 351 013Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége32

1 710 000Magyar Korfball Szövetség31

13 621 460Magyar Kick-box Szövetség30

74 874 981Magyar Kézilabda Szövetség29

2 000 000Magyar BMX Cross és Triál Szövetség

3 600 000Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség

3 000 000Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség

5 967 151Magyar Kerékpársportok Szövetsége28

3 456 875Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség27

14 358 761Magyar Karate Szakszövetség26

215 727 024Magyar Kajak-Kenu Szövetség25

44 787 621Magyar Judo Szövetség24

7 579 531Magyar Jégkorong Szövetség23

11 358 396Magyar Íjász Szövetség22

1 500 000Magyar Hullámlovas és Kitesurf Szövetség21

5 452 735Magyar Hosszútávúszó Szövetség20

3 348 626Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség19

1 470 000 000

A Sportinformációs rendszer

� 166/2004. (V. 21.) Korm. Rendelet az állami sportinformációs rendszerrıl� A rendelet hatálya a sportszervezeteknek, a versenyrendszert

mőködtetı sportszövetségeknek, a sport-köztestületeknek, a sportközalapítványoknak, a helyi önkormányzatoknak, a sportlétesítmények tulajdonosainak valamint a sportigazgatási szervnek az állami sportinformációs rendszerrel kapcsolatos feladataira terjed ki.

� sportélet minden területérıl származó információk integrált rendszere

� 2005. január 16-tól nem részesülhet állami támogatásban az az adatszolgáltató, amely nem tett eleget az e rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének

24

25