1

A magyar sportfinanszírozás helyzete európai összehasonlításban

Onyestyák Nikolett

A sportfinanszírozás dimenziói

� Az egyéni sportolás és fizikai aktivitás finanszírozása

� A sport szervezetrendszerének finanszírozása

� A sport intézményrendszerének a finanszírozása

Y=Ra+Rs+Rm+Rf+Rg+Rp� Ra: sportolótól származó bevétel

� Rs: helyszíni fogyasztók

� Rm: médiumok közvetítési díj

� Rf: vállalatok marketingeszköze

� Rg: generált járulékos bevétel

� Rp: közösségi támogatás

2

Y=Ra+Rs+Rm+Rf+Rg+Rp

� Informális sport: Y=0� Magánfinanszírozású sport:

Ra+Rs+Rm+Rf+Rg>Rp� Részvételi finanszírozás� Külsı finanszírozású sport

� Közönségsport� Vállalati / marketingsport� Médiasport� Vegyes magánfinanszírozás

� Közösségi finanszírozású sport� Állami� Önkormányzati

A sport szervezeti rendszerének sajátosságai Európában

� Miniszteriális képviselet: 10 oktatási, 8 kulturális, 7 egyéb

� Nemzeti sportrendszerek:� Bürokratikus (Fro)

� Küldetéses (önkéntes civilszféra) (No, Olo)

� Vállalkozási (gazdasági kereslet) GB

� Szociális (szociális partnerek együttmőködése)

3

Sportaktivitás aránya

Egyre kevésbé sportolnak sportszervezeti keretek között az emberek (10-30%)

4

A sportágazat GDP-hez viszonyított aránya, Magyarországon csak 0,32%

Egy fıre jutó közösségi sportfinanszírozás értéke

Közvetlen sportfinanszírozás aránya a költségvetésbıl, Magyarországon 0,25%-0,3 % közötti

5

Az állami költségvetésbıl támogatásban részesülısportolók – elsısorban az elit és az elit utánpótlás sportolókat érinti mindenhol

A versenysport eredményessége

a nyári olimpiákon szerzett érmek száma

6

A magyar sport szervezeti keretei

� Nincsenek regionális szinten megvalósítóközépszintő területi egységek.

� Nincs sportot segítı professzionális

szervezet, amely egységesen irányítja a kormányzati pénzek elosztását, felhasználását és ellenırzését,

� A sport szervezeti rendszere széttagolt.

A sport szervezeti keretei2004-2007

7

A nem kormányzati szervezeti rendszer

Sportági szakszövetségek

� Nemzetközi követelmény (IOC, AGFIS, FIDE tagság)� Tagsági követelmény (minimális mőködı sportszervezetek

száma - 10)� Sportolói követelmény (igazolt, versenyengedéllyel rendelkezı

sportolók minimális száma - 100)� Szabályozási követelmény (elıírt szabályzatok megléte)� Versenyrendszeri követelmény (meghatározott idın keresztül

folyamatosan mőködtetett országos bajnoki versenyrendszer mőködtetése – 3 év)

Sportszövetségek bevételei

8

Sportszövetségek kiadásai

Közalapítványok

Az Stv2004 alapján két közalapítvány mőködik:� Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidısport az

Egészséges Életmódért Közalapítványt (NISZKA) a gyermek, ifjúsági, szabadidısport valamint a fogyatékkal élık sportjának állami feladatainak ellátására. � Mára gyakorlatilag az alapítványhoz csatolt adómentes

sportolói ösztöndíjak (Gerevich-ösztöndíj) jelentik az alapítvány létének egyetlen racionális indokát.

� Mezı Ferenc Sport Közalapítványt a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, valamint a kiemelkedısportszakemberek anyagi megbecsülésére hozták létre.

9

A kormányzati szervezeti rendszer

A kormányzati munka fıbb feladatai:

– Jogszabályi feltételek meghatározása (a sporttörvény végrehajtási rendeletei)

– Sporttevékenység állami támogatása (iskolai és felsıoktatási sport, szabadidıs sport, minıségi sport, sportvállalkozások)

– Sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmőködések (nemzetközi szerzıdések, kormánygaranciák, stb.)

– Sportlétesítmények létrehozásával, fejlesztésével és mőködtetésével kapcsolatos feladatok

– Törvényességi felügyelet

– Sportinfrastruktúra kiépítése, benne a sportinformációs rendszer és a sportegészségügyi hálózat kiépítése

A sportfinanszírozás módszere� Nıtt az informális sport szerepe

� nıtt a sportolást szolgáltatásként igénybe vevı nem egyesületi tagként sportolók száma.

� A magyar szabadidısport forgalma 2004-2005-ben mintegy 70-90 milliárd forint. (a közel 320 Mrd Ft-os kerékpár forgalom ebben nem szerepel).

� az önkormányzatok szabadidısportot érdemben nem támogatják, összességében nagyságrendileg 1 milliárd forintot

� a 10 ezer fı alatti települések labdarúgó csapatainak és egyéb sporttevékenységének támogatása, a falvak és a kisebb városok kiemelt sportrendezvények támogatását is belevéve: évente 3 -5 milliárd forint

10

Finanszírozási források

� A sportágazat részesedése Magyarországon a GDP-bıl 0,7-1 %-ra tehetı

� Magyarországon a közvetlen állami sportfinanszírozás értéke az állami költségvetésbıl 0,25%-0,3 % közötti

� A sport költségvetésben a szerencsejátékból való bevétel nem meghatározó.

� Az önkormányzati finanszírozás keretében az önkormányzatok összesen a központi állami finanszírozási források 1,5- 2,5 szeresét költik sportfinanszírozásra.

A központi sportfinanszírozás módszere

� Az olimpiai, világbajnoki és Európa bajnoki érmeken, helyezéseken kívül, nincs megfelelı mérési, nyilvántartási, ellenırzési rendszer

� A központi költségvetésbıl elsısorban intézményeket, szervezeteket és eseményeket finanszíroznak, célok, feladatok és programok helyett

� A források felosztása elkülönült szervezeteken, döntési mechanizmusokon keresztül történik, amely növeli a mőködési, fenntartási költségeket

� Szerkezeti aránya egyoldalúan az elit sportot preferálja.

� A források felosztása bázis alapon történik

� Az egyes években megjelenı pótlólagos finanszírozási források elosztásáról kevésbé transzparens módon döntenek.

11

Szabadidısport támogatása

� A források felosztása nem egy egységes sportstratégia keretében történik, hanem a több száz kisebb-nagyobb rendezvény közvetlen támogatása regisztrációk, kvázi-pályázatok és alkuk rendszerén keresztül.

A profi sport finanszírozása

12

A futballipar ráfordítás szerkezete

Az elit sportoló finanszírozása

13

Sportolói támogatás

� A minıségi sportba való bekerülést, az elit sportolók megélhetését és sporttevékenységét sokrétően és nagyvonalúan finanszírozza a központi költségvetés.

� A különlegesen tehetségeseket ez a támogatás egész életükben elkíséri, akár 40-50 évvel a kimagasló sikert követıen is járadékot kapnak. (máshol nincs erre példa)

� Magyarországon a támogatásban részesülı sportolók száma (aktív és járadékos) nagyon magas

Kiugró sportteljesítmények elérésének támogatása

14

Az elit sport finanszírozásának megoszlása

A támogatások legnagyobb részét (96%) a MOB kezeli

15

Utánpótlás nevelés

� A magyar utánpótlás nevelési rendszer egyoldalú, a NUSI-NUPI koordinálásával folyó elitsportoló képzés nemzetközileg is versenyképes

� Az utánpótlás nevelés az egészségmegırzés, egészséges életmódra szoktatás, a látványsportok fogyasztói szokások kialakítás feladatait csak szőkebb körben, korlátozottan tölti be.

� A nevelési központok, akadémiák rendszere elsısorban a labdarúgás területén most kezd beépülni.

Az utánpótlás nevelési rendszer szereplıi és finanszírozása

16

A Sport XXI. Program költségvetési támogatása 2004-2007 (MFt)

A Héraklész-program költségvetése 2006-ban

17

Az iskolai, diák és felsıoktatás sportjának támogatása 2006-ban

A sportinfrastruktúra létesítésének és fenntartásának finanszírozása

Az állami sportlétesítmények a NUSI keretében kerületek összevonásra 2007. január 1-tıl. 6 különálló olimpiai sportközpontban mőködnek:

K Budapesti Olimpiai KözpontK Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai központK Északnyugat-magyarországi Olimpiai központ (Tatai

Edzıtábor)K Közép-magyarországi általános Olimpiai központ

(Dunavarsányi edzıtábor)K Balaton Általános Olimpiai központK Nemzeti Kajak-kenu és Evezıs Olimpiai központ

18

Sportlétesítmények

� A szabadidısport és látványsportok tekintetében a hazai sportinfrastruktúra jelentıs lemaradásban van az európai országokétól

� A hazai sportlétesítmények 80 %-a önkormányzati tulajdonban van.

� Az elit sport infrastruktúra ellátottsága versenyképes, állapotuk azonban leromlott, ezért az üzemeltetésük drága

� A sportlétesítmények fejlesztésének központi költségvetési támogatása jelentıs részben egyedi döntéseken alapul.

� A legjobb európai gyakorlatban transzparens, mindenki által elérhetıpályázatok útján, mérhetı feltételek alapján valósítják meg.

� A Sport XXI. Nemzeti Stratégia keretében megfogalmazásra került sportlétesítmény fejlesztéshez a korábbi évek beruházásait nagyságrendileg meghaladó állami sportfinanszírozási hozzájárulás szükséges.

A nemzetközi sportesemények rendezésének finanszírozása

-- Forma-1 Magyar Nagydíj� 150-200.000 nézıt vonz. A Hungaroring Sport Zrt. 3,150

milliárd forint állami támogatásban részesül évente.– Kiemelt hazai rendezéső sportesemények– Kiemelt biztonsági kockázatú sportesemények

� a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong sportágakban a hivatásos és vegyes versenyrendszer (nemzeti bajnokság) keretében szervezett mérkızések, az elsı osztályú mérkızések, a nemzetközi kupamérkızések, a nemzeti válogatottak mérkızései, a labdarúgás sportág esetében a hivatásos és vegyes versenyrendszerben (nemzeti bajnokságban) szereplıcsapatok részvételével lebonyolított minden rendezvény, bizonyos, elıre rögzített feltételek megvalósulása esetén.

19

Világesemények finanszírozása

� Magyarország évente 3,1 Mrd Ft-ot fordít a Forma – 1 Magyar Nagydíj támogatására, amely a teljes sportköltségvetés nagyságrendileg 15 %-a. Az európai gyakorlatban a Forma-1 megrendezését a sport költségvetésébıl nem támogatják.

� Más világesemények támogatására a sportköltségvetésbıl éves szinten 400 - 500 M Ft-ot fordítanak. (Angliában többszörös sportköltségvetés mellett évente maximum 1,1 Mrd forintot fordítanak erre a célra, Finnországban nincs állami hozzájárulás.)

� Az európai gyakorlatban a világesemények támogatásának ellenırzése sportszakmai jellegő. A támogatást követıen mérik az esemény hatását a szabadidısportra és az egyesületi tagok számára.

A sportesemények megrendezésének szempontjai

- a sportrendezvény hazai megrendezésének eredményességi, kvalifikációs,sportdiplomáciai szerepe;

– a sportrendezvényen részt vevı országok, sportolók, nézık várhatószáma;

– a sportrendezvény közvetítésének a Magyar Köztársaság nemzetközi megítélésére gyakorolt hatása;

– a sportrendezvénnyel összefüggı létesítményfejlesztés, beruházássportágfejlesztési és sportpolitikai, valamint gazdaságösztönzı

hatása;– a sportrendezvénnyel összefüggı létesítményfejlesztéshez,

beruházáshoz rendelkezésre álló költségvetési, önkormányzati és egyéb források;

– a sportrendezvénnyel összefüggı létesítményfejlesztéshez kapcsolódó egyéb sportcélú állami támogatási igény;

– a sportrendezvény megrendezésébıl származó esetleges nyereség.

20

2006-ban rendezett sportesemények Magyarországon

Sportszövetségek finanszírozása

� A sportszövetségek nagymértékben függnek az állami támogatástól, bevételükben az állami finanszírozás értéke meghaladja a 30 %-ot. A tagdíj bevételük minimális, 1 %-os nagyságrendő, (legjobb európai gyakorlat szerint 25-40%)

� A szövetségek összes kiadásának 22 %-át a mőködési kiadások teszik ki

� A szövetségek pénzügyi, teljesítmény nyilvántartási rendszere hiányos, különbözı nyilvántartási rendszerekben dolgoznak

� A sportszövetségek tevékenységének központja az elit sport fenntartása és menedzselése.

21

Az állam sportszövetségeken keresztül nyújtott támogatási rendszere

Az állami sporttámogatások rendszere háromcsatornás:

– A sporttevékenység folytatásához az állam fıszabályként az évente a költségvetési törvényben meghatározott összegőtámogatást nyújtja (állami támogatási szerzıdés)

– A szerencsejátékok bevételének meghatározott százaléka a sportba visszaáramlik a következık szerint:

� A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12%-a� a bukmékeri rendszerő fogadások játékadójának 50%-a� A sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a sport

támogatására kell fordítani,

– A támogatási rendszerben lehetnek közvetlen normatív támogatások is.

22

Önkormányzati sportfinanszírozás

23

Háztartások sportcélú kiadásainak megoszlása

A magyar szponzorálási piac jellemzıi

– A globális világsportban népszerő sportágakban nincs elismert magyar sportoló, csapat � a magyar szponzorációs piacnak nincs húzóereje

– A gyakorlatilag csak a nagy világversenyek idején érdekes, a hétköznapokon nem igazán közönségvonzó és médiaképes elit sportokban a marketing befektetések nagy kockázatúak, csekély megtérüléssel kecsegtetnek.

– A lokális piacon meglévı sport és médiaértékek sem jól menedzseltek, hiányoznak a felépített márkák, (kivéve a férfi vízilabdát, a nıi kézilabdát és a nagy média háttérrel rendelkezı úszás)

– meglehetısen tıkeszegény az a lokálpatrióta közép- és nagyvállalkozói réteg, aki az üzleti lehetıségeken túl segíteni tudná a helyi sportot.

24

Ajánlások, lehetséges megoldások

Ajánlások – mérési nyilvántartási rendszer

� Egyértelmő, világos és egységes mérési, nyilvántartási rendszer bevezetése, az eredmények rendszeres publikálása és közzététele.

� A rendszeresen sportolók és a nem sportolók egészségügyi mutatóinak elemzése,

� Az igazolt versenyzık egységes nyilvántartási rendszerének bevezetése.

� A Sport XXI. Nemzeti Stratégia illetve a sportfinanszírozási stratégiához kapcsolódóan konkrét ütemterv, akcióterv készítése felelısökkel, határidıkkel, mérföldkövekkel, döntési kompetenciákkal.

25

AjánlásokA magyar sport szervezeti keretei� A jelenlegi szakállamtitkárság által ellátott nagyszámú és összetett

feladatrendszert megosztja a nem kormányzati szervezetrendszerrel.

� A központi sportkormányzásnak a szabályozási és az ellenırzési funkciókra kell fókuszálnia, a sportrendszer mőködésével kapcsolatos feladatok világos eljárási renddel rábízhatók civil szervezeti rendre.

� A sokféle státuszú szövetségi rendszer egyszerősítése.

� A mostani köztestületi rendszer átalakítása. Lehetséges alternatíva a Nemzeti Sportszövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság ernyıszervezetté alakítása.

26

AjánlásokA magyar sport szervezeti keretei� Másik alternatíva egy egységes ernyıszervezet létrejötte

(Nemzeti Sportszövetség és Olimpiai Bizottság (NSOB)), amelynek három tagozata a multisport, a nem olimpiai és olimpiai sportágak lehetnek.

� A Nemzeti Sporttanács illetve a mai két közalapítvány bázisán, egységes, a teljes sportvertikumot magába foglaló Nemzeti Sportalapítvány létrehozása.

� Az önkormányzati törvény illetve kapcsolódó jogszabályok átalakítása szükséges, amiben megadhatók az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges szervezeti keretek.

Finanszírozási források

� a sportolási bázis szélesítésével, a szabadidısport aktivitásának növelésével érhetı el. (több tízmilliárd Ft-ot jelentene)

� A sportszervezeteknek, szövetségeknek és a sportszféra minden szintjén valódi szolgáltatásokat kell kiépíteni és mőködtetni.

� Az állami sportköltségvetés kiváltása, bıvítése hosszabbtávon kiszámítható és tervezhetı szerencsejáték alap létrehozásával.

� A szerencsejáték alapból származó pénzek felhasználása egyértelmő, világos, elıre meghatározott alapelvek és módszerek alapján, a Nemzeti Sportalapítványon át

� Az állami célok egyértelmő megfogalmazása és ehhez finanszírozási források rendelése és a források felhasználásának ellenırzése.

� Az elit sporthoz és a szabadidı sporthoz kapcsolódó finanszírozási források egyértelmő szétválasztása.

27

Finanszírozási források

� Az Európai Uniós források bevonása a sport területére

� Fejlesztési programok közös kialakítása alapján elsısorban a humán infrastruktúrához kapcsolódó források elérhetıvé válnak mind sportlétesítmények létrehozása, felújítása, mind a sportaktivitás növelése, gyermek és ifjúsági sport területén.

� Üdülési csekk mintájára „sportolási csekk” bevezetése.

� Hosszú távú marketing kampány szervezése a sportaktivitás növelése, az egészséges életmód terjesztése érdekében.

� Társaságok, sportolók, egészségügyi szervezetek, biztosítók, szponzorok bevonása, egységes „brand” kialakítása.

A központi sportfinanszírozás módszere

� A szervezeti finanszírozási struktúra egységesítése, az áttételek csökkentése

� Egyértelmő mérési, értékelési szempontok bevezetése a források hatékony felhasználásának ellenırzésére.

� A finanszírozáshoz kapcsolódó „benchmarkok” bevezetése. (pl: A központi költségvetési összegek felhasználási költsége („mőködési költség”) a teljes sportvertikumban ne haladhassa meg a 7%-ot.)

� A szabadidıs sport, benne a gyermek- és iskolai sport támogatási arányának jelentıs növelése.

28

A központi sportfinanszírozás módszere

� Intézmények és szervezetek helyett ellenırizhetı és mérhetıcélok, programok és projektek támogatása.

� A finanszírozás tekintetében egységes, a sport valamennyi szereplıjét magába foglaló szervezet létrehozása, megbízása. A kormányzat a stratégiai és konkrét célok, a célok teljesítését mérı eszközrendszer és szankciók együttes nyilvános megnevezésével éves szerzıdést köt az alapítvánnyal/tanáccsal.

� A központi sportigazgatás rendszerén történik elsısorban a központi sportlétesítmények fenntartása és fejlesztése, valamint az ellenırzési feladatok

� Hatékonyan kell kontrolálni, hogy az állami pénzek elköltésével valóban sikerült-e a megfogalmazott célokat elérni, és a központi erıforrások felhasználása milyen hatással volt a sportrendszer egészére.

Utánpótlás nevelés és sportolói támogatások� Az utánpótlás-nevelés, sportra nevelés keretében az elit sportolók

kiválasztásán és menedzselésén túlmenıen egészségmegırzést és az egészséges életmódra szoktatást hatékonyan és célzottan segítıprogramok, projektek kidolgozása

� A különbözı szétaprózott diák-, gyerek és ifjúsági sporttámogatások összevonása

� A sportolókra fordított központi támogatási rendszer sportstratégiai, sportpolitikai céloknak megfelelı felülvizsgálata.

� A külsı magánfinanszírozók által nem megfelelıen megfizetett, de kiugró sportteljesítményekre képes elitsportolók és a professzionális sportolók megkülönböztetése.

� A sportolók lehetıségeinek bıvítése az elitsportolói pályafutásuk befejezését követı idıszakra. � oktatási és szakképzési programok kidolgozása.

29

Sportlétesítmények finanszírozása

� A helyi és országos sportlétesítményekre vonatkozó nyilvántartási rendszer bevezetése. A sportlétesítményekre vonatkozó „benchmark”kialakítása, mérése, értékelése, publikálása.

� A sportlétesítmény fejlesztéshez kapcsolódóan prioritások meghatározása, a fejlesztési ütemezés tervezése.

� Az állami támogatással megvalósuló sportlétesítmény fejlesztésen belül az önkormányzati szerepvállalás bıvítése.

� A létesítményfejlesztésekre egyértelmő, világos, átlátható és hosszútávú program és pályázati rendszer kialakítása.

� Az olimpiai sportközpontokra fordított támogatás mérése, értékelése, sportági bontásának meghatározása. Az egyes létesítmények kihasználtságának bemutatása.

Világesemények finanszírozása

� Forma-1 támogatása csak üzleti alapon, egyértelmőgazdaságossági számítások alapján történjen.

� A világesemények finanszírozására fordított állami támogatás értékének fixálása, a világesemények „versenyeztetése.”

� Az eseményekhez kapcsolódó támogatás céljának egyértelmő meghatározása, a támogatás hatásának mérése.

� A pályázatok elkészítésének megkönnyítése érdekében a pályázathoz kapcsolódó közös elektronikus adatbázis létrehozása.

30

Sportszövetségek finanszírozása

� A szövetségeknek a sportáguk teljes vertikumának, így a szabadidıs sport tevékenységek gazdájának is kell lenniük. � minél szélesebb jogkörök megadása

� A szabadidıs sport fejlesztése nemcsak misszió (sportolónemzet), hanem valós gazdasági érdek is, jelentısen bıvítheti a szövetségi erıforrásokat is.

� A sportszövetségek adminisztrációjához kapcsolódó közös „back office” létrehozása, amely egyszerősíti, és hatékonyabbá teszi az adminisztrációt