a lucerna védelme ii

A LUCERNA VÉDELME II.

A LUCERNA MAGKÁRTEVÔI, GYOMIRTÁSA ÉS A VÉDELEM TECHNOLÓGIÁJA

Kövics György, Bozsik András, Dávid István, Szarukán István, RadóczLászló, Karaffa Erzsébet, Irinyi László,Szarvas Péter és Tarcali Gábor

Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum,Növényvédelmi Tanszék, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.

A lucerna növényvédelmét két cikkre bontvatárgyaljuk: az elsô részben (Növényvédelem,2007. 4: 119–137.) a kórokozókat, valamint azállati kártevôk azon csoportját ismertettük, me-lyek a takarmányozási célra hasznosított növényvédelmét taglalja (a gyökér és lombozat kárte-vôi), ebben a második részben pedig a lucernamagtermesztésének speciális, kártevô állatokravonatkozó ismereteit, továbbá a lucerna gyom-biológiai sajátosságait és gyomirtási lehetôsé-geit vizsgáljuk meg, illetve a védelem technoló-giai szempontjait és táblázatait közöljük.

A generatív részeken több tucat állat táplál-kozhat a kórócsigától a mezei pocokig, illetveezek között vannak olyan fajok is, amelyekrôlmár az egyéb kártevôk (pl. lucernaböde, lucer-naormányos, lucernabogár, muszkamoly) kö-zött megemlékeztünk. A legfontosabb kártevôka lucernapoloska, a lucerna-magormányos, a lu-cernabimbó-gubacsszúnyog, a lucerna-magda-rázs, a lucernahüvely-gubacsszúnyog és a som-kóró-bagolypille.

A lucerna telepítése 3–4 évre szól, ez idôalatt a gyomviszonyai is jelentôsen megváltoz-nak. Az elsô évben általában az adott telepítésiidôszakra jellemzô egyéves gyomok uralkod-

nak, majd szerepüket fokozatosan átveszik azévelôk. Az új telepítésû lucerna (a kultúrnövénylassú kezdeti fejlôdése miatt) gyomelnyomó ké-pessége minimális, ezért bármely kelô gyomnö-vény veszélyes lehet rá ekkor. Különösen igazez azért, mert a telepítés utáni erôs gyomosodáskövetkeztében kiritkulhat a lucerna, és ez na-gyobb teret nyit a késôbbi évek gyomfajainak is.A gyomösszetétel természetesen változhat a ter-mesztés helyétôl, illetve a telepítés idejétôl (ta-vaszi vagy ôszi) függôen is.

A VIRÁGZAT ÉS A TERMÉS KÁRTEVÔI

LucernapoloskaAdelphocoris lineolatus (Goeze)

Magyarországon a lucernamag-termesztéslegnagyobb ellensége. Két vagy három nemze-déke van a hômérséklet és a csapadék függvé-nyében. A lucerna szárában peteként telel át.Táplálkozása alapján oligofág, mert elsô nem-zedéke tömeges fejlôdését elsôsorban a pillan-gós virágú növények teszik lehetôvé. Késôbbinemzedékei más családok (Asteraceae, Bras-sicaceae) növényein is képesek kifejlôdni. A po-loskalárvák általában május elején kelnek ki, ésazonnal a hajtásokra, bimbókra, virágokra ván-dorolnak, hogy ott szívogassanak. Keveset mo-zognak, és a legnagyobb számban a zsenge,szártetôzô részeken táplálkoznak. 4–5 hét eltel-tével kifejlôdnek (epimorfózis), és az imágóilyenkor legszívesebben a virágzó lucernát kere-si föl (1. ábra). Szívogatásának hatására a fiatalhajtások elhalnak, a bimbók és virágok hervad-nak, fonnyadnak, késôbb lehullanak. A virágza-ti tengely a szívogatás elôrehaladásával párhu-zamosan felkopaszodik (2. ábra). A fiatalonmegszúrt hüvelyek szintén lepotyognak, a fej-lettebbek ugyan a növényen maradnak, de léha,töppedt magokat teremnek, amelyek jól felis-merhetôk sötétbarna színükrôl.

A nôstények fejlôdésük befejezése utángyorsan kiválasztják a megfelelô növényeket,szárukba szipókájukkal a felülrôl számított 3–5.ízbe lyukat fúrnak, és tojócsövükkel petéiket idehelyezik. A második generáció (ez a legnépe-

NÖVÉNYVÉDELEM 43 (5), 2007 189

T EE CC HH NN OO LL ÓÓ GG II A

sebb, legnagyobb kártételt okozó nemzedék) jú-lius vége felé, a harmadik augusztus végén fej-lôdik ki. Ezek a nemzedékek gyakran összeke-verednek. Az áttelelô petéket rakó 2. vagy 3.nemzedék nôstényei a lucernatarló talajhoz kö-zelebbi részeibe petéznek. Holarktikus faj,amely sem a túlzottan száraz, meleg viszonyo-kat, sem pedig a hûvös, csapadékos idôjárástnem kedveli. A magyarországi feltételek általá-ban megfelelôk számára, ezért szinte mindig je-lentôs számban károsít (3. ábra). Egyes évjára-tokban a lucernapoloska mellett a mezei polos-kák (Lygus spp.) egyedszáma is tömegessé vál-hat (4. ábra).

Védekezés:

– agrotechnikai: a gyakori kaszálások, külö-nösen az elsô kaszálás korai idôzítése, s azutolsó kaszáláskor alacsonyra hagyott tarlófékezheti késôbbi megjelenését és fölszapo-rodását,

– természetes ellenségei: a lucernapoloska ha-zai természetes ellenségeirôl kevés adatunkvan. Külföldi megfigyelések szerint a lucerna-szár belsejében lévô peték 18–33%-átOmphala-fajok pusztítják el. A lárvákból ésimágókból gyilkosfürkészeket (Euphorus pal-lipes Curtis) neveltek ki. A lárvákat ragadozópoloskák (Nabidae, Miridae, Lygaeidae) gyé-rítik, és különbözô pókfajok is támadják,

– kémiai: a vegyszeres védekezés nehézségétaz okozza, hogy akkor kellene permetezni,amikor a lucerna virágzik. Ilyenkor azonbanlehetôség szerint a beporzó vad- és háziméh-fajokat védeni, kímélni kell. Bizonyos meg-figyelések szerint július elején az elsô nem-zedék eltûnése és a második nemzedék meg-jelenése elején jelentôsen csökken a polos-kanépesség akár 2–3 hétre is. Ez elôtt 1–2héttel a lucerna még nem virágzik, ezértilyenkor kellene a kezelést végrehajtani.

Sárga lucerna-magormányosTychius flavus Becker

Egynemzedékes, a lucernatábla talajában afelszín közelében imágó alakban telelô faj(5.ábra). Ha a léghômérséklet eléri a 12 °C-ot, a

bogarak is a felszínre jönnek, és kezdetben aszártetôzô hajtások leveleit lyuggatják szita-résszerûen (hosszúkás lyukak formájában). So-káig táplálkoznak; elôször a zöld részeken, majdhogy a nektárhoz hozzájussanak, a bimbókon,virágokon rágnak. Ha nagy az egyedsûrûségük,a növényállomány meggyengül, lassan fejlôdik,ami távolról fehéres fakó színérôl felismerhetô.E bimbók jelentôs része lepotyog vagy csakgyengén virágzik. A petézés a magfogás idô-pontjától kezdôdôen már június elsô dekádjábanmegkezdôdhet. A nôstény átrágja a zsenge hü-vely falát és egy petét helyez belé. 1–2 hét eltel-tével a lárva kikel, és a magvakat fogyasztva fej-lôdik tovább. A rágás következtében a csigákkényszerérnek, bennük a magvak ívelten, a magbelseje felé rágottak (6. ábra). A lárva 2–3 hetesfejlôdése folyamán 3–4 magot sért meg vagypusztít el. A fejlett kukac átrágja a hüvely falát,a talajra veti magát, és beléje furakodik. A talaj-ban 2–10 cm mélységben földkamrát épít, majdelôbábbá, késôbb bábbá és imágóvá alakul. Szá-razság- és melegkedvelô állat, amely száraz,forró tavaszok után a ritka lucernásokban sikere-sen szaporodik föl.

Védekezés:

– agrotechnikai: érdemes a magfogó táblákatterületileg és idôben is váltogatni.

– természetes ellenségei: a lárvák élôsködôje aHabrocitus microgasteris Kurdjumov és aEupelmus microzonus Förster. A talajba hú-zódó kukacokat egyes hangyafajok és a kö-zönséges fátyolka (Chrysoperla carnea) ál-cái tizedelik.

– kémiai: csalogató sávok (fejlettebb növedé-kû táblarész) hagyásával és kezelésével kon-centráltan pusztíthatjuk el a bogarakat, éscsökkenthetjük a terület vegyszerterhelését is.

Lucerna-magdarázsBruchophagus roddi Gussakovsky

Az apró, fekete fémfürkésznek 2–3 nemze-déke fejlôdik évenként, lárvája telel át. A dara-zsak május közepétôl július elejéig röpülnek(7. ábra). Az imágók nektárt és pollent fogyasz-tanak a lucernavirágokon. A nôstények nyeles

190 NÖVÉNYVÉDELEM 43 (5), 2007

petéiket tojócsövükkel a hüvely falán át egyen-ként helyezik a magvakba a héj alá. A fertôzöttmag fénytelen, rajta márványozott barna foltokfigyelhetôk meg. Egy hét elteltével a lárva kikel,s teljes fejlôdése a magban zajlik le. Eközbenannak belsejét teljesen elfogyasztja, s csak amaghéj marad vissza. Kifejlôdése után (ez álta-lában június vége) itt bábozódik, s 8–10 nap el-teltével imágóvá alakul. Miután rojtos szélû, ke-rek lyukat rágott a maghéjon (8. ábra) és acsigán (9. ábra) kirepül. Az elsô nemzedék ha-zánkban június–júliusban, a második július–au-gusztusban, a harmadik pedig augusztusban és akövetkezô év májusában fejlôdik. A legtöbbesetben – a rajzás, petézés, fejlôdés elhúzódásamiatt – a generációkat nem lehet megkülönböz-tetni, azok hosszú idôn át egy idôben jelen van-nak, és állandóan veszélyeztetik a lucernát.A lárvák a lehullott vagy a lucernán maradt csi-gákban, a szabadban elpotyogott, esetleg a betá-rolt magvakban telelnek át.

Fölszaporodását elôsegítik a száraz, melegidôjárási körülmények, a rendszeres magfogásés a gondatlan betakarítás, amelynek során a fer-tôzött magvak és hüvelyrészek szétszóródnak alucernás talaján.

Védekezés:

– agrotechnikai: fontos, hogy a magfogó táb-lákat területileg és idôben is váltogassuk,azért, hogy a darazsak felszaporodásánakgátat vessünk. Lehetôség szerint a szénánakszánt területeket kaszáljuk gondosan, hogy alucerna hüvelyképzôdését megakadályoz-zuk. Mivel a magdarázs fönnmaradásában asárkereplucerna és az elvadult lucernafoltokegyaránt szerepet játszanak, ezért az ilyenrészeket érdemes gyakran kaszáltatni.A maglucernát gondosan és idôben kell be-takarítani. A betakarításkor a túlérett lucernahüvelyei könnyen törnek, és a fertôzött mag-vak a talajra potyognak. Az elhullatott csigá-kat, magvakat érdemes sekélyen a talajbadolgozni. Fertôzött lucerna betakarításakor akombájnra pelyvagyûjtôt érdemes erôsíteni,s a benne összegyûlô hüvelycsigákat, mag-vakat égessük el. A szelelôvel tisztított lu-cernamag mentes a lucerna-magdarázstól,

ezért magkezelésre nincs szükség. Ismerteka magdarázzsal szemben toleráns lucernafaj-ták, ezekbôl kellene ellenálló fajtákat kine-mesíteni,

– természetes ellenségei: sok élôsködôje van,ezért nem ritka az 50%-os parazitáltság.A leggyakoribb fémfürkész parazitoidjai:Pteromalus sequester Walker, Baryscapusendemus Walker, Aprostocetus pygmaeusZott., Tetrastichus lycidas Walker, Tetra-stichus aneurytus Erdôs, Tetrastichus bru-chophagi Gahan és Liodontomerus perplexusGahan. A magtisztítási hulladék összegyûjté-sével ezek a fajok kinevelhetôk, szaporíthatókés a lucernásban kibocsáthatók,

– kémiai: a rovarölô szerek többsége zöldbim-bós állapotban sikeresen elpusztítja a mag-darazsat, ilyenkor azonban a beporzó méhfa-jok védelme miatt csak a méheket kímélôvagy gyorsan bomló szereket lehet alkal-mazni.

Lucernabimbó-gubacsszúnyog Contarinia medicaginis Kieffer

Hazánkban leggyakrabban 3, néha 4 generá-ciója van, s lárvája telel át a talaj csekély (1–5cm) mélységében. A lárva májusban a felszínközelébe húzódik, bábbölcsôt készít, s itt elô-bábbá, majd bábbá alakul. A meleg, csapadékosidô elôsegíti, a szárazság hátráltatja ezt az át-alakulást. A tömeges imágókelés akkor követke-zik be, ha a talaj hômérséklete 16 °C-nál nem ki-sebb, a léghômérséklet pedig a 8–20 °C-os inter-vallumban marad (10. ábra). A megtermékenyí-tett nôstények a még zöld bimbókba, a csészele-velek közé helyeznek 2–5 petét. 4–6 nap múlvaa lárvák kikelése után megkezdôdik a bimbógubacsosodása (11. ábra). A bimbó hagyma for-májú lesz, a csészelevelek tájéka, a szirmok és aporzók töve duzzadttá válik (12. ábra). A virág-szirmok ibolyaszínt vagy élénk kék színt vesz-nek föl, majd kifakulnak, elszáradnak, lepereg-nek, és a virágzati tengely csupasszá válik.A lárvák a gubacsban a bibét és a porzókat fo-gyasztják, s két hét elteltével, miután fejlôdésü-ket befejezték, a bimbógubacsok a bennük lévôlárvákkal a talajra hullanak. A talajban földkam-


rát alakítanak ki, bebábozódnak, és 1–2 hét utánaz imágók elôjönnek. Egy generáció teljes fejlô-dése 4–5 hétig tart. A vegetációs idôszakbanmég 1–2 nemzedék fejlôdhet ki, de ezeknek nö-vekvô hányada vonul diapauzába. Az egymástkövetô nemzedékek nehezen választhatók el,meglehetôsen összefolynak. Legnépesebb gene-rációja a lucerna második növedékének virágzá-sakor okoz kárt.

A száraz vagy kiszáradó homokos, szikes tala-jok nem felelnek meg a kártevônek, annál inkábba kellôen kötött mezôségi vályogtalajok. Fejlôdé-si szakaszaira a meleg, párás idô a kedvezô.

Védekezés:

– agrotechnikai: fontos, hogy a magfogó táb-lákat területileg és idôben is váltogassuk,azért, hogy a szúnyogok felszaporodásátmeggátoljuk. A ritkább állományú lucerná-ban, ahol szárazabb a talaj és kisebb a relatívpáratartalom a növények között, gyengébb afaj fölszaporodása. Rendszeres korai kaszá-lással csökkenthetô a gubacsszúnyog gradá-ciójának veszélye. Mivel a szúnyog a sárke-replucernán, és az elvadult lucernafoltokonis megtalálható, ezért a magfogó táblák kör-nyékén érdemes kaszáltatni,

– természetes ellenségei: a legfontosabbparazitoidjai a Systasis encyrtoides Walker, aPseudotorymus leguminum Masi és azInostemma contariniae Szelényi (13. ábra),

– kémiai: a védekezést a lucerna zöldbimbósállapotában javasolt elvégezni.

Lucernahüvely-gubacsszúnyogAsphondylia miki (Wachtl)

Több nemzedékes (2–3) faj, amelynek elô-bábja vagy lárvája telel át a talajra potyogottvagy a lucernán megmaradt gubacsokban.Az 5–6 mm-es elôbáb tavasszal bábozódik. Azimágók május második felében, június elejénnapnyugta után rajzanak (14. ábra), s nektárt fo-gyasztanak. Párosodás után a nôstények tojó-csövükkel helyezik petéiket a hüvelykezdemé-nyekbe vagy a még zöld hüvelybe. Egy hét múl-va a lárva kikel, behatol a magkezdeménybe, otttáplálkozik (15. ábra). Ennek következtében a

hüvely nem tekeredik csigaformába, tülöksze-rûen megduzzad, és mag nem fejlôdik benne(16. ábra). A nyári generáció júliusban bábo-zódik, július–augusztusban repül (17. ábra), saz esetleges harmadik nemzedék megjelenéseaugusztus–szeptemberre tehetô.

Elszaporodását a meleg, csapadékos idôjá-rás elôsegíti, de a túl sok csapadék inkább ked-vezôtlen.

Védekezés:

– agrotechnikai: érdemes a magfogó táblákatterületileg és idôben is váltogatni. Az elsônövedék rendszeres korai kaszálásával csök-kenthetô a gubacsszúnyog szaporodásánaküteme,

– természetes ellenségei: lárvájának legfonto-sabb parazitoidjai a Tetrastichus- és Eurytoma-fajok, valamint a Sigmophora brevicornisPanz. és a Pseudocatolaccus nitescens Walker.Ezek akár a lárvák 40%-át is elpusztíthatják,

– kémiai: a védekezés megegyezik a lucerna-bimbó-gubacsszúnyog elleni eljárásokkal.

Somkóró-bagolylepkeHeliothis maritima Graslin

A fajnak hazánkban évi két nemzedéke van,és a talajfelszín közelében báb alakban telel át.Az imágók tömeges rajzása általában május vé-gén, június elején várható. Petéiket a növényekalsó leveleire helyezik. Egy-másfél hét múlva akikelô a kis hernyók hámozgatják, majd lyuggat-ják, karéjozzák a leveleket. Ahogy nônek, úgy nôa táplálékigényük is, ezért a negyedik stádiumúlárvák már tarrágást okoznak. Fejlôdésük utolsókét szakaszában a hernyók generatív részeket(bimbó, virág, hüvely) igényelnek, ezek híjánugyanis nem tudják tökéletesen befejezni a fejlô-désüket. Felszaporodás esetén képes teljesenmegsemmisíteni a magtermést. A kifejlett lárvajúnius végén, július elején a talajba húzódik, éscsekély mélységben (2–4 cm) bebábozódik.A bábból 2–3 hét múlva lepke lesz, így júliusban,augusztusban repülnek. Ez a nemzedék a töme-gesebb hazánkban, ez okozza a nagyobb kárt is.

Minden fejlôdési alakja (pete, lárva, imágó)a meleg, párás idôjárást kedveli. Hideg, esôs


idô, vagy hosszan tartó, száraz, meleg idôjárásegyaránt kedvezôtlen, a népességnövekedésmegtorpanásához és összeomlásához vezethet.

Korábban a somkóró-bagolylepkét a lucer-na-bagolylepke (Heliothis viriplaca Hufnagel)változatának hitték, s kártételeit is annak tulaj-donították. A lucerna-bagolylepke fejlôdése, ká-rosítása a somkóró-bagolylepkééhez hasonló.

Védekezés:

– agrotechnikai: rendszeres korai kaszálás,gyors betakarítás javallott, ezután pedig a lu-cernatarló vegyszeres kezelése szükséges,

– természetes ellenségei: a hernyók hatékonyélôsködôje a Tachina fallax Meigen fürkész-légy és az Ophion fürkészdarázsfajok. Meg-említhetôk még a fácán, a házi veréb, a mezeipacsirta, a kis ôrgébics, a vetési varjú, és a ro-varevô emlôsök mint alkalmi ragadozóik,

– kémiai: magfogás esetén 4–5 naponként há-lózzuk meg a lucernát, s ha a hernyók már aharmadik stádiumúak, védekezni kell. Haezt elmulasztjuk, az intenzíven táplálkozólárvák rohamos gyorsasággal pusztítják el avirágokat és a hüvelyeket (18. ábra).

A kisebb jelentôségû kártevôk közül emlí-tést érdemel a lucernarügy-gubacsszúnyog(Dasineura medicaginis Bremi (19. ábra), a sár-ga lucerna-araszolólepke (Taphrina are-nacearia Denis et Schiff.), a rácsos réti araszo-lólepke (Chiasmia chlatrata Linnaeus), a lucer-namag-gubacsormányos (Tychius medicaginisBrisout de Barneville) és a levéltetvek, melyek amagfogásra kedvezôtlen csapadékos klímavi-szonyok között szaporodnak el.

A LUCERNA GYOMNÖVÉNYEI

Az elsô évben számítani kell az egyévesgyomfajok tömeges kelésére, melyek közül tele-pítéskor várhatóan a T3-as és T4-es, esetleg T2-es fajok lesznek jellemzôek, pl. vadrepce(Sinapis arvensis L.), repcsényretek (Raphanusraphanistrum L.), vadzab (Avena fatua L.), a li-batopfélék (Chenopodium L. spp.), disznóparéj-fajok (Amaranthus L. spp.), parlagfû (Ambrosia

artemisiifolia L. var. elatior /L./ Descourtils;syn.: A. elatior L., A. artemisiifolia L.) (20. áb-ra), kakaslábfû (Echinochloa crus-galli /L./Beauv.), muharfajok (Setaria Beauv. spp.).

A jól „beállt”, kellôen begyökeresedett ésmegfelelô sûrûségû lucerna (a kaszálások pon-tos idôzítésével) a telepítés után 2–3 évig jól el-nyomja a gyomnövényeket. Késôbb a kiritkulóállományban elsôsorban évelô gyomok szapo-rodnak fel, pl. lórom fajok (Rumex L. spp.), pon-gyola pitypang (Taraxacum officinale Webb.,21. ábra), fekete nadálytô (Symphytum offici-nale L., 22. ábra) útifû fajok (Plantago L. spp.),apró szulák (Convolvulus arvensis L.), hamvasszeder (Rubus caesius L.), útszéli zsázsa(Lepidium draba L.), tarackbúza (Agropyronrepens /L./ Beauv.), csillagpázsit (Cynodondactylon /L./ Pers.), illetve azok a kora tavasziegyéves fajok, melyek életformájuknak köszön-hetôen abban az idôszakban virítanak, mikor alucerna még nem fedi kellô mértékben a talajt.Ilyenek például az árvacsalán fajok (Lamium L.spp.), a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris/L./ Medic.), a tyúkhúr (Stellaria media L.), azegynyári perje (Poa annua L.), a rozsnokfajok(Bromus spp.) (23. ábra). A kétéves fajok közüla foltos bürök (Conium maculatum L.) és a vad-murok (Daucus carota L.) a legjellemzôbb. Erô-sen kiritkult állományban ismételten megjelen-hetnek nyárutói egyévesek. A már említettekentúl pl. selyemmályva (Abutilon theophrastiMedic.), szerbtövisfajok (Xanthium L. spp.),csattanó maszlag (Datura stramonium L.), be-tyárkóró (Conyza canadensis /L./ Cronq.; syn.:Erigeron canadensis L.) (24. ábra,) melyek azutóbbi idôszakban rohamosan terjednek.

A lucerna legveszélyesebb gyomjai közé tar-toznak a – kórtan és gyombiológia számáraegyaránt tárgyalandó – élôsködô arankafajok,melyek közül leggyakoribbak a nagy aranka(Cuscuta campestris Yuncker) és a kis aranka(Cuscuta trifolii Bab.).

A lucerna gyomnövényeinek kártételi for-mái közül kiemelendô egyrészt a térparazitiz-mus, mely a nagy térigényû, terebélyes tôlevél-rózsát nevelô gyomfajokra fokozottan jellemzô.Ezek tömeges megjelenése tovább gyorsítja alucerna ritkulását, teret nyitva újabb gyomok


elôtt (pl. a foltos bürök, vadmurok, gyermek-láncfû, lórom /Rumex/ fajok, 25. ábra). Másikjelentôs kártételi forma a takarmányérték rontá-sa, esetleg a mérgezôség, pl. pásztortáska, tyúk-húr, bürök, csattanó maszlag, arankafajok töme-ges jelenlétekor.

AZ ÚJ TELEPÍTÉSÛ LUCERNA GYOMSZABÁLYOZÁSA

Az elsôéves lucerna gyom-szabályozásában jelentôs szerepjut a prevenciónak és az agro-technikai módszereknek.

A vetômag legyen mentes alucerna legveszélyesebb gyomnö-vényeitôl (aranka-fajoktól, lórom-magvaktól, hereféléktôl), ígymegelôzhetjük, hogy magunk fer-tôzzük meg a területet ezekkel afajokkal. A terület megválasztása-kor fontos, hogy az ne legyen fer-tôzött azokkal a gyomokkal, me-lyek jelentôsen lerövidíthetik a lu-cerna élettartamát, vagy megnö-velik a késôbbi védekezések költ-ségét. Évelô gyomnövényektôlmentesítsük a területet, hogy azokne okozhassanak gondot már azelsô évben. Az arankafajok magjaihosszú ideig megôrzik életképes-ségüket, ezért fertôzött területre10 évig nem kerülhet lucerna.

A lucerna apró magjai seké-lyen csíráznak. A talaj-elôkészí-téssel optimális körülményeketkell teremteni a kultúrnövény ke-lési mélységében. Az utolsó talaj-munkát érdemes közvetlenül avetés elôtt végezni, elpusztítva acsírázó gyomokat. A vetés soránfontos az egyenletes vetésmély-ség és tôtávolság, illetve a vetéslezárása. A lucerna kelés utánikezdeti fejlôdése meglehetôsenlassú, amely miatt sokáig terethagy a megjelenô gyomoknak.Ebben az idôszakban tömegesen

kelô, „tipikus” szántóföldi gyomok hamar fölénôhetnek a kultúrnövénynek. Ezek az elsô ka-szálásig nagy károkat okozhatnak, sôt tôpusztu-lásokat is eredményezve megritkíthatják az állo-mányt. Az elsô kaszálást (magas tarlót hagyva)azonban igencsak megsínylik az egynyárigyomnövények. A kaszálást követôen gyors fej-lôdésnek induló, és intenzíven bokrosodó lucer-na már hamar képes lombozatát zárni és a gyo-mokat hatékonyan visszaszorítani.


1. táblázat

Lucernában engedélyezett hatóanyagok és készítményeik

Hatóanyag Készítmény Kijuttatás módja

Benefin Benefex presowingFlubalex

Imazamox Pulsar 40 SL posztemergens

Cikloxidim Focus Ultra posztemergens

Fluazifop-P-butil Fusilade Forte posztemergens

Quizalofop-P-etil Leopard 5 EC PosztemergensTarga Super

2. évtôl használhatók:

Linuron Afalon Dispersion nyugalmi állapotban

Diuron Diuron 600 FW nyugalmi állapotbanLucenit 80 WP

Metribuzin Metriphar 70 WG nyugalmi állapotbanSencor 70 WG

Pendimetalin Panida 330 EC nyugalmi állapotbanStomp 330Stomp 400 SC

Tifenszulfuron-metil Refine 75 DF nyugalmi állapotban

Glifozát-ammónium só Medallon Premium arankás foltkezelésre

Glifozát-izopropilamin só Clinic 480 SL arankás foltkezelésreDominatorFozát 480Glialka 480 PlusGlyfosGlyphogan 480 SLKapazinRoundup BioaktívRoundup ClassicRoundup GCRoundup MegaTotal

Glifozinát-ammónium Zopp arankás foltkezelésreés lombtalanításra

Diquat-dibromid Reglone arankás foltkezelésre Reglone Air és lombtalanításra

A felsorolt agrotechnikai módszereken túlaz új telepítésû lucernában gyakran szükségesherbicides védekezés is. Ha a telepítés évébentakarónövénnyel (pl. borsó) együtt termesztjüka lucernát, a gyomirtáskor mindkét kultúrnö-vény érzékenységét figyelembe kell venni.

Herbicidek alkalmazására lehetôség nyílikalapkezelés és állománykezelés formájában is.Vetés elôtt bedolgozva használhatók a benefinhatóanyagú készítmények. A hatóanyag elsôsor-ban magról kelô egyszikûek ellen hatásos, illet-ve néhány magról kelô kétszikûre is.

Állománykezelésre imazamox hatóanyagengedélyezett, a lucerna 10–15 cm-es fejlettsé-gében, amely megfelelô hatékonysággal irtja amagról kelô kétszikû gyomokat. Használataután – a kultúrnövény kiszántásakor – csak pil-langós növénnyel vethetô újra, és 12 hónaponbelül repce, cukorrépa nem kerülhet a területre.

A lucernában eseti engedéllyel használhatóaz MCPB hatóanyag a kultúrnövény 3–4 levelesfejlettségében, magról kelô és évelô kétszikûgyomnövények ellen. Az MCPB átmenetilegvisszafoghatja a lucerna növekedését.

Egyszikû gyomnövények ellen több szelek-tív, fûféle gyomokat irtó hatóanyag (cikloxidim,fluazifop-P-butil, quizalofop-P-etil) használhatólucernában. Kisebb dózisban a magról kelôk, na-gyobb dózisban az évelôk ellen (1. táblázat).

AZ EGYÉVESNÉL IDÔSEBB LUCERNAGYOMSZABÁLYOZÁSA

A megfelelô tôállományú, kellô mértékbenbegyökeresedett, fiatal lucernának jó a gyomel-nyomó képessége, ezért, ha a kaszálások idôzí-tése megfelelô, egyéb (pl. vegyszeres) gyomir-tási beavatkozásokra általában 1–2 évig nincsszükség.

Fokozott gyomosodási problémákkal kellazonban ismételten számolni a lucerna kiörege-dési szakaszában. Ekkor a kisebb növekedésû,ôszi kelésû magról kelôk (pl. pásztortáska, tyúk-húr, árvacsalán és veronikafajok), valamint anem mûvelt területekre jellemzô évelôk (pl.pongyola pitypang, Rumex fajok, útifüvek)gyors terjedése is megfigyelhetô.

Egyévesnél idôsebb (már a fajra jellemzômélységben gyökeresedô) lucerna esetében ter-mészetesen használhatók az új telepítésû lucer-nában felsorolt készítmények is, valamint né-hány olyan hatóanyag, amely már csak itt alkal-mazható. Ezek közé tartoznak a karbamid szár-mazékok közül a diuron és a linuron hatóanyagúkészítmények. Ezeket a lucerna nyugalmi idô-szakában, de fagymentes idôben lehet kijuttatnia magról kelô, kétszikû gyomok visszaszorítá-sára. Ugyancsak a magról kelô gyomok irtásáraalkalmasak a pendimetalin hatóanyagú készít-mények. Kijuttatásuk szintén a lucerna nyugal-mi állapotában javasolt, különösen arankávalfertôzött területen. A metribuzin és a tifenszul-furon-metil hatóanyagú herbicideket ugyancsakelsôdlegesen kétszikû gyomok ellen használhat-juk önmagukban vagy kombinációban.

Az aranka (Cuscuta spp.) elleni védelmet alucerna betegségeinél (I. rész) tárgyaltuk.

A LUCERNA NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁJA

Jóllehet a lucerna növényvédelmi technoló-giája kidolgozott, napjainkban azonban – elsô-sorban a mezôgazdaság jelenlegi anomáliáimiatt – betartására csak minimális figyelmetszentelnek, különösen a vegyszeres védelemszorult háttérbe.

A vetômagcsávázásra a lucernában jelenlegnincs engedélyezett fungicid, a benomil kivoná-sát követôen (2005. december 31.) csak szakmaimegfontolások alapján, de eseti engedély birto-kában végezhetô csávázás a csírakori betegsé-gek, tôfekély ellen.

A talajlakó kártevôk (drótférgek, áldrót-férgek) 5–7 db/m2 veszélyességi küszöbértékefelett célszerû a telepítés elôtt talajfertôtlenítéstalkalmazni.

A vetésváltásban két lucerna telepítése kö-zött célszerû 4 évig más növényfajt termeszteni,melyet a tôhervadások (Fusarium, Verticilliumspp.) kártételének csökkentése, a specifikus lu-cernalomb-fogyasztó állatok, pocokfelszaporo-dás, de a gyomaspektusok változásai (pl.Plantago, Rumex, Taraxacum spp. elszaporo-


dása) is indokolnak. A feltört és az új telepítésûlucerna között tartsunk lehetôség szerint izolá-ciós (1000 m) távolságot.

A levélbetegségek között kétségtelenül a le-vélragya (Pseudopeziza trifolii f. sp. medicagi-nis-sativae) az, amely a lucernát 10–15 cm fej-lettségû állapotától a vegetáció károsítja, de afungicidek engedélyokirata nem tér ki más kór-okozó gombákra, pedig alkalomadtán – legaláb-bis a maglucerna termesztésben – szükség lennealkalmazásukra. A takarmánylucerna termeszté-se során a gazda elôrehozott kaszálással mérsék-

li az elhatalmasodó betegség veszteségeit. A ra-gyafertôzés a takarmánytermesztésben 8–10%,a magtermesztésben pedig a 25–30% kártételt isokozhat. A magnak szánt lucernában 2 (3) fun-gicides kezelés indokolt lehet.

Az állati kártevôk tömeges jelenléte30–40% lombveszteséget okozhat. A kaszáláselôtt elvégzett hálózás eredménye alapján dönt-hetünk arról, szükséges-e a tarlót rovarölô szer-rel kezelni (25. ábra). Ha a lombkártevôk szá-ma 10 hálócsapásban eléri vagy meghaladja a30 db-ot, védekezni tanácsos. Az ökológiai té-


JAVASOLTVÉDEKEZÉS

A NÖVÉNYFEJLÔDÉSMENETE

Talajlakó kártevôk

Kis csipkézôbarkók

Nagy csipkézôbarkók

Lucernaormányos

Hamvas vincellérbarkó

Lucernabogár

Lucernaböde

Lucernapoloska

Lucerna-magormányos

Lucernabimbó-gubacsszúnyog

Lucernahüvely-gubacsszúnyog

Somkóró-bagolylepke

Lucerna-magdarázs

Mezei pocok

Muszkamoly

Csírakori betegsgek

Levélbetegségek

2. táblázat

Javasolt szántóföldi védekezések idôzítése lucernában

Ká

ro

sí

tó

k

1. 2. 3. 4. 5. 6.

0 0

III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.telepítés:ôsszelvagy tavasszal

1–3. évek

Magfogásinövedék

1. kaszálás 2. kaszálás 3. kaszálás

nyezôktôl függôen a kártevô együttes fajiösszetétele változó, de a kísérô fajok is rendsze-rint jelen vannak (2. táblázat). A magkártevôkmiatt a magtermés 30–50%-a is megsemmisül-het. Maglucernában a zöldbimbós állapottóltöbbször megismételve hálózással állapíthatómeg a kártételi veszélyhelyzet. Ez 10 hálócsa-pásban 10 magdarázsimágó, 5 lucernapoloska,5 lucernamag-ormányos vagy araszoló, vagymuszkamoly vagy 2–4 bagolylepkelárva eseté-ben áll fenn. Ekkor a védekezés elvégzéseajánlható (3. táblázat).

Sikeres hazai vizsgálatok igazolták az integ-rált védelem fontosságát a maglucernában(27. ábra). A kártevôk elleni rovarölô szeres ke-zelések a magfogó növedéken kialakuló külön-legesen gazdag ízeltlábú-együttest – kiemelve abeporzást végzô méheket – alapvetôen veszé-lyeztetik, kockáztatva ezzel a magfogás sikerétis. Ezért minden olyan eljárás figyelmet érde-mel, amely a lucerna magkártevôi ellen vegy-szer alkalmazása nélkül bizonyos fokú védelmetnyújthat. Az elôzô növedékbôl kialakított „csa-logatósáv” hatásosan csökkenti a lucerna-mag-


0/a Telepítés – csírakori betegségek, Magyarországon eseti engedéllyel, elôtt gyökérfekély jelenleg nincs nedvesített

engedélyezett porcsávázással kaptán készítmény folpet és/vagy mefenoxam

hatóanyagú szerekkel

0/b Telepítés – talajlakó kártevôk Basudin 5 G 35 kg/ha III.elôtt Diazinon 5 G 35 kg/ha III.

Diazol 5 G 35 kg/ha III.

1. Kora sarjadzás mezei pocok Redentin 75 RB 6–30 kg/ha III.tavasz elôtt Arvalin-LRac, b 5–10 kg/ha III. járatkezeléskor 6 kg/ha

2. Március 20 – kelés – lombkártevôk Karate 2,5 WG 0,3 kg/ha III.április 15. sarjadzás Karate Zeon 5 CS 0,15–0,2 l/ha III.

Lannate 20 L ac, b 0,6 l/ha I.Sumithion 50ECaa, ab 0,2% III.Thionex 35 ECab, ac 1,2 l/ha II. 2007. 06. 02-ig használhatóThiodan 35 EC ab, ac 1,2 l/ha II. 2007. 06. 02-ig használható

3. Május 1. kaszálás lomb- (és mag) Karate 2,5 WG 0,3 kg/ha III.közepe utáni tarló kártevôk Karate Zeon 5 CS 0,15–0,2 l/ha III.

Lannate 20 L ac, b 0,6 l/ha I.Sumithion 50 ECaa, ac 1,2 l/ha III.Thiodan 35 EC ab, ac 1,2 l/ha II. 2007. 06. 02-ig használhatóThionex 35 EC ab, ac 1,2 l/ha II. 2007. 06. 02-ig használható

4. Június 2. kaszálás lomb- (és mag) Karate 2,5 WG 0,3 kg/ha III.második utáni tarló kártevôk Karate Zeon 5 CS 0,15–0,2 l/ha III.fele vagy Lannate 20 L ac, b 0,6 l/ha I.

bimbózás Sumithion 50 ECaa, ac 1,2 l/ha III.kezdete(magfogásesetén)

Véde- Forg.N° kezés Növény- Károsítók Ajánlott Dózis kate- Megjegyzés

idôszaka fenológia készítmény (kg–l/ha, %) gória

3. táblázat

Javasolt szántóföldi védekezések lucernában


5. Július bimbózás levélragya eleje- (magfogás (levélbetegségek Bravo 500 3,0 l/ha II.közepe esetén) ellen) Captan 50 WPab 0,8–2,0 kg/ha III. állományban

0,4–1,0 kg/ha tarlónClortosip L 3,0 l/ha II. 2007. 06. 30-ig forgalmazható

(felhasználható a szavatosságiidôn belül)

Clortosip 75 WP 2,0 kg/ha II. 2007. 06. 30-ig forgalmazható(felhasználható a szavatosságiidôn belül)

Merpan 50 WPab 0,8–2,0 kg/ha III. állományban0,4–1,0 kg/ha tarlón

Merpan 80 WDGab 0,5–1,25 kg/ha III.Mycoguard 500 SC 3,0 l/ha II. 2007. 06. 30-ig forgalmazható


Orthocid 50 WPab 0,8–2,0 kg/ha III. állományban0,4–1,0 kg/ha tarlón

lomb- és magkártevôk Karate 2,5 WG 0,3 kg/ha III.Karate Zeon 5 CS 0,15–0,2 l/ha III.Lannate 20 L ac, b 0,6 l/ha I.Sumithion 50 ECaa, ac 1,2 l/ha III.Zolone 30 WP ab, ac 2 kg/ha III. virág- és magkártevôkAlar 85 1,0–1,5 kg/ha I. terméskötôdés fokozásáraNevirol 20 WP 1,2 kg/ha III. terméskötôdés fokozásáraNevirol 60 WP 0,3–0,4 kg/ha III. terméskötôdés fokozására

6a. Augusztus virágzás levélragya Bravo 500 3,0 l/ha II.közepe vége– (levélbeteg- Captan 50 WPab 0,8–2,0 kg/ha III. állományban

sárguló ségek ellen) 0,4–1,0 kg/ha II. tarlóncsigás Clortosip L 3,0 l/ha II. 2007. 06. 30-ig forgalmazhatóállapot (felhasználható a szavatossági(magfogás idôn belül)esetén) Clortosip 75 WP 2,0 kg/ha II. 2007. 06. 30-ig forgalmazható


Merpan 50 WPab 0,8–2,0 kg/ha III. állományban0,4–1,0 kg/ha tarlón

Merpan 80 WDGab 0,5–1,25 kg/ha III.Mycoguard 500 SC 3,0 l/ha II. 2007. 06. 30-ig forgalmazható


Orthocid 50 WPab 0,8–2,0 kg/ha III. állományban0,4–1,0 kg/ha tarlón

lomb- és magkártevôk Karate 2,5 WG 0,3 kg/ha III.Karate Zeon 5 CS 0,15–0,2 l/ha III.Lannate 20 L ac, b 0,6 l/ha I.Sumithion 50 ECaa, ac 1,2 l/ha III.Thiodan 35 EC ab, ac 1,2 l/ha II. 2007. 06. 02-ig használhatóThionex 35 EC ab, ac 1,2 l/ha II. 2007. 06. 02-ig használhatóZolone 30 WP ab, ac 2 kg/ha III. virág- és magkártevôk

A 3. táblázat folytása

Véde- Ajánlott Forg.N° kezés Növény- Károsítók készítmény Dózis kate- Megjegyzés

idôszaka fenológia (kg–l/ha, %) gória

darázs és a magormányos kártételét, de kevésbéeredményes a poloskák ellen. A lucerna- és me-zei poloskák eltérítésére különféle szegélynövé-nyeket vetettek a maglucernatábla szélén.

A specifikus illatanyagokat (kairomonok)gazdagon termelô koriander és édeskömény(28. ábra), valamint a fizikai gátként szolgálókukorica és kender (29. ábra) jelentôsen mérsé-kelte a poloskák fürtkezdemény-pusztulásban ésa fürtök felkopaszodásában jelentkezô közve-tett, illetve az aszott magvakon bekövetkezôközvetlen magkártételét.

Az idôsebb lucernaállományokban felszapo-rodnak a veszélyes évelô gyomnövények. Egyesmérgezô fajok a takarmányként való hasznosí-tást, az aranka (Cuscuta spp.) pedig a vetômag-fogást akadályozza meg (30. ábra).

AJÁNLOTT IRODALOM

Benedek P., Erdélyi Cs. és Jászai J.-né (1970): LucernásokHeteroptera-faunájáról. Növényvédelem, 6: 289–294.

Benedek P., Surján J. és Fésûs I. (1974): Növényvédelmielôrejelzés. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest

Bognár S. és Huzián L. (1979): Növényvédelmi állattan.Mezôgazdasági Kiadó, Budapest

Erdélyi Cs. (1970): A csalogatósávos védekezés a maglu-cernán élô rovarkártevôk leküzdésének hatásos ésgazdaságos módja. In: Mándy Gy. és Virányi S.(szerk.): A herefélék termesztésének fejlesztéséért.Mezôgazdasági Kiadó, Budapest

Erdélyi Cs. (1985): A lucerna magkártevôi elleni integráltvédekezés biológiai alapjai. Kandidátusi értekezés,Budapest

Erdélyi Cs., Vörös G., Rácz V. és Kádár F. (1995): Sze-gélynövények a maglucerna integrált védelmében?Növényvédelem, 31 (12): 569–579.

Hunyadi K, Béres I. és Kazinczi G. (szerk.) (2000): Gyom-növények, gyomirtás, gyombiológia. MezôgazdaKiadó, Budapest

Jermy T. és Balázs K. (szerk.) (1988–1996): A növényvé-delmi állattan kézikönyve 1–6. Akadémiai Kiadó,Budapest

Kádár A. (szerk.) (2005): Vegyszeres gyomirtás és termés-szabályozás. Magánkiadó, Budapest

Manninger G. A. (1960): Szántóföldi növények állati kárte-vôi. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest

Manninger G. A. és Erdélyi Cs. (1966): Egyszerûsített vé-dekezés a lucerna jobb megtermékenyüléséért. Ma-gyar Mezôgazdaság, 21 (41): 14–15.

Schmidt, M. (1962): Landwirtschaftlicher Pflanzenschutz.VEB Deutscher Landwirtschaftsverlag, Berlin

Seprôs I. (szerk.)(2001): Kártevôk elleni védekezés I. Me-zôgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest

Szabó L., Erdei I., Mezei I. és Vörös G. (1988): Különbö-zô inszekticidek hatása a leggyakoribb lucernakár-tevôkre és hasznos élô szervezetekre. Integrált ter-mesztés a szántóföldi kultúrákban (V.), Budapest,51–61.

Ujvárosi M. (1973): Gyomirtás. Mezôgazdasági Kiadó,Budapest

Vörös G. (1992): A magfogó lucerna ízeltlábú-faunájá-nak felmérése, az üzemi növényvédelmi techno-lógia elemzése. Növényvédelem, 28 (10):412–419.

Vörös G., Erdélyi Cs., Kádár F. és Bernáth I. (1994): Sze-gélynövények szerepe a lucerna-magkártevôk elle-ni védekezésben. Integrált termesztés a szántóföldikultúrákban (10.), Budapest, 82–90.


6b. Augusztus 3. kaszálás lomb- (és mag) Karate 2,5 WG 0,3 kg/ha III.második fele utáni tarló kártevôk Karate Zeon 5 CS 0,15–0,2 l/ha III.

Lannate 20 L ac, b 0,6 l/ha I.Sumithion 50 ECaa, ac 1,2 l/ha III.

Jelmagyarázat:A készítmények használatának szabályozása az egyes agrár-környezetgazdálkodási programokban (a kézirat leadásának idôpontjában)aa A szántóföldi alapprogramban nem használható növényvédô szer;ab A tanyás gazdálkodás során nem használható növényvédô szer; acÉrzékeny természeti területeken nem használható növényvédô szer; b Az integrált szántóföldi növénytermesztésben nem használható növényvédô szer

A 3. táblázat folytása

Véde- Ajánlott Forg.N° kezés Növény- Károsítók készítmény Dózis kate- Megjegyzés

idôszaka fenológia (kg–l/ha, %) gória

a lucerna védelme ii

Documents