A korai intervenciós intézményrendszer hazai

működése

A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése

• FSZK szakmai koncepciója alapján• TÁRKI-TUDOK Zrt.-vel együttműködésben• legátfogóbb hazai kutatás• Kutatási időszak 2008.• Zárótanulmány 2009.

A kutatás céljai

• Átfogó képet adjon az eltérő ágazati irányítás alá tartozó területek rendszeréről.

• Feltárja a kora-gyermekkori intervenció teljes rendszerét (ellátottak körét, a szakember-ellátottság, személyi-tárgyi feltételek, módszerek, nyilvántartás, jogi szabályozás, finanszírozás)

• Leírja ellátásokra, juttatásokra, szolgáltatásokra való jogosultság megállapítását biztosító "intézmény-rendszer" működését.

• A koragyermekkori intervencióban közreműködő szakemberek hazai alapképzésének feltárása.

Megválaszolandó kérdések

• Mi van – mi áll rendelkezésre?

• Milyen személyi, tárgyi feltételek között működik a kora-gyermekkori intervenció?

• Kik részesülnek kora-gyermekkori intervencióban?

• Milyen információkkal rendelkeznek a szereplők és ezek az információk utalnak-e hálózatszerű működésre?

A kutatás kiinduló hipotézise

Hatékonysági problémák

• nem kellő mértékű és minőségű az információáramlás

• korai intervenció rendszerszerű működéséről kevés az alapinformáció

• szülők gyakran nem igazodnak ki az intézményrendszerben

Minőségi, eredményességi problémák

• a szűrő-jelző rendszer túl késői életkorban jelzi és szűri a gyerekek fejlődésbeli problémáit

• későn kapja meg a gyermek a szükséges fejlesztést

• nem a neki megfelelő fejlesztéshez jut hozzá

Méltányossági problémák

• egyenlőtlenségek tapasztalhatók a korai intervenciós csomagok tartalmát és minőségét illetően

• illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén

Eszközök, adatbázisokKvantitatív

- on-line kérdezés a védőnők körében (mintegy 600 értékelhető kérdőív)

• - postai kérdőív a korai ellátórendszer intézményvezetői körében (mintegy 100 intézményvezető válaszolt)

• - postai kérdőív a sérült gyermekek szülei körében (800 kérdőív plusz 150 on-line)

• - másodelemzés (Kir-Stat)Kvalitatív• - interjú a szakemberekkel (mintegy 70 interjú)• - fókuszcsoport szülőkkel, védőnőkkel és szakemberekkel

(15 db)• - dokumentumelemzés (törvények, jogszabályok, képzések,

fejlesztési elképzelések)

Végeredmény: 400 oldalas zárótanulmány, 12 háttértanulmány, adatbázisok

Az érintettek köre• Azt mondhatjuk, hogy mintegy 9-10 ezer hat év alatti korai

fejlesztésre szoruló gyerek van (nem feltétlenül már a születés időpontjától),

• és ebből mintegy 5-6000 gyermek kap intézményes ellátást. Vagyis több gyermek kap ellátást, mint amiről a hivatalos statisztika tud (2007-ben 2500 gyermek a szakértői bizottságok adatai alapján), ugyanakkor mintegy 30 százalék lehet az ellátatlan gyermekek aránya.

• A fejlesztett gyermekek több mint felét Budapesten látják el (miközben itt a 0-4 éves népességnek csak 14%-a lakik).

• A legnagyobb ellátási gondokat az észak-magyarországi régió mutatja, amelynek megyéi szinte minden mutatóban alatta vannak az országos átlagnak.

A védőnők szerint fejlesztésre szoruló hat éven aluliak, a korai fejlesztő intézményekben

fejlesztett gyermekek és a 0-4 éves népesség aránya megyénként, 2007

Tendenciák

• a korai fejlesztésben résztvevő gyermekek száma évről évre nő, mintegy 20 százalékpontot emelkedett 2005 és 2007 között

Tábla: Az intézményes korai fejlesztésben részesülő gyermekek száma 100 intézmény adatai alapján

ÉvÖsszesen

Átlaglétszám

Szórás

2005 3441 35,11 83,04

2006 3808 38,86 98,46

2007 4147 42,32 108,70

2008. januártól augusztusig 3730 38,06 105,60

A védőnők szerint országos átlagban mintegy 33 százaléka

a rászorulóknak nem jut korai fejlesztésbe

Ez több tényezőből is adódik• a szűrés és a jelzés minősége nem megfelelő• a fogyatékosságot nem ismeri fel, vagy el a

szülő • a korai fejlesztésben való részvétel túl nagy

terhet ró a családra nemcsak anyagi értelemben• nincs megfelelő intézményi kínálat elérhető

közelségben

A korai fejlesztésből való kimaradás oka a védőnők szerint régiónként, 2007 (1-5-ig osztályzat)

Régiók

Közlekedési nehézségek

Anyagi okok

Gondatlanság

Közép-Magyarország (Budapest) 3,3 3,54 2,4

Észak-Magyarország 3,11 3,6 3,01

Észak-Alföld 3,23 4,04 2,95

Dél-Alföld 3,47 3,7 2,92

Közép-Dunántúl 3,27 3,54 2,7

Nyugat-Dunántúl 3,57 3,65 2,74

Dél-Dunántúl 3,62 3,99 2,95

Összesen 3,35 3,71 2,78

6 éven aluli sérült gyermekek fejlesztési költségei havi átlagban a fogyatékosság típusa

Autista 37 634 Ft

Látássérült 33 043 Ft

Hallássérült 31 136 Ft

Enyhe értelmi fogyatékos 37 412 Ft

Középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos 33 752 Ft

Beszédfogyatékos 33 189 Ft

Nem beszédfogyatékos, de beszédfejlődésben elmaradt 28 670 Ft

Mozgássérült 38 003 Ft

Nem mozgássérült, de mozgásfejlődésében elmaradt 27 636 Ft

Egyéb 25 725 Ft

Költségek alakulása régiónként

Mennyibe kerül egy mozgássérült vagy középsúlyos értelmi fogyatékos gyerek havi fejlesztése régiőnként

45871

40267

3025028151 28099

25377

17294

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

40000

45000

50000

Közép-magyarország

Észak-Alföld Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország

Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl

Mozgássérült vagy értelmi fogyatékos gyermek fejlesztési havi költsége az anya iskolázottsága szerint

14185

28723

33310

51981

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

nyolc általános vagy kevesebb szakmunkás érettségi felsőfok

A szülők által igénybevett támogatások

Mean

0,00

0,10

0,20

0,30

0,40

0,50

0,60

0,70

0,80

0,90

1,00

emelt

szint

ű cs

aládi

pótlé

k

közg

yógy

ellát

ást

gyer

mek

gond

ozás

i seg

ély

park

olási

igazo

lvány

utaz

ási k

edve

zmén

yek

közle

kedé

si tá

mog

atás

a lak

ossá

g en

ergia

felha

szná

lásán

ak sz

ociál

is tá

mog

atás

a

gyóg

yász

ati s

egéd

eszk

öz-e

llátá

s

gépjá

rműa

dó ke

dvez

mén

y

gyer

mek

étke

zteté

s

rend

szer

es g

yerm

ekvé

delm

i ked

vezm

ény

lakás

fenn

tartá

si tá

mog

atás

anya

sági

tám

ogat

ás

szem

élyi jö

vede

lemad

ó ke

dvez

mén

y

gyer

mek

neve

lési tá

mog

atás

rend

kívüli

gye

rmek

véde

lmi tá

mog

atás

szem

élygé

pkoc

si sz

erzé

si tá

mog

atás

Ápolás

i díj

tám

ogat

ó sz

olgált

atás

Átmen

eti s

egély

csalá

dseg

ítés

egés

zség

ügyi

reha

bilitá

ció

akad

álym

ente

sítés

i tám

ogat

ást

gyer

mek

jólét

i szo

lgálta

tás

kiegé

szítő

gye

rmek

véde

lmi tá

mog

atás

Ápoló-

gond

ozó

otth

oni e

llátá

s

otth

oni s

zaká

polás

gyer

mek

nap

közb

eni e

llátá

sa

falug

ondn

ok

szülő

segí

tő sz

olgált

atás

ok

szem

élygé

pkoc

si át

alakít

ás

A védőnők által a szülőknek ajánlott különböző ellátások, térítések

Ki észlelte a problémát?

8,2%

29,5%

13,6%

37,3%

11,4%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%

a várandósság alatt észlelték

a szülés után közvetlenül derült ki

az első gyermekorvosi vizsgálatderített fényt rá

elsőként a védőnő észlelte

a szülő figyelt fel rá

A védőnő szerint ki észlelte elsőként a problémát (a megjelölt esetek százalékában, N=1323)

Ki észlelte a problémát?(Szülői vélemények alapján)

Várandóság, születésnagyobb arányban ismerik fel egészségügyi dolgozók (33-55%)

Hazaérkezés utánnem orvos jelezte a problémát (18-33%)

40%-a saját bevallása alapján vagy nem kapott megfelelő jelzést az egészségügytől, vagy nem időben kapta ezt.

A védőnő tájékoztatása, ha körzetében sérült csecsemő születik (%)

40,2 22 15,7 22,1

57,5 29,3

1,3

4,6

20,2 14,2 17,5 48,1

11,1 23,6 36,4 29

4 7,4 47,6 41

0% 20% 40% 60% 80% 100%

a kórház, ahol a kismamaszült, kiértesíti

a kórházi zárójelentésbőltájékozódik

a PIC/NIC centrumszakembere értesíti

csak a szülőtől értesül

semmilyen jelzést sem kap, Őészleli a rendellenességet

A védőnő tájékoztatása, ha körzetében sérült csecsemő születik (%)

Mindig Többnyire Néha Soha

A különböző mértékben sérült gyermekek aránya a szülők iskolázottsága szerint

• Azt látjuk, hogy a súlyosabb halmozódás egyenlő mértékben szerepel a családokban, míg az enyhébbek már nem.

• Az, hogy az iskolázatlanabb szülők közt kevesebb enyhe sérültet találunk oka lehet részben a jelző-szűrő rendszer lukassága, de ugyanígy közrejátszik a szülőnek a probléma iránti alacsonyabb érzékenysége.

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

NEM TUDNI PONTOSAN ENYHE ELMARADÁS SÚLYOSABB HALMOZÓDÁS

nyolc általános vagy kevesebb

szakmunkás

érettségi

felsőfok

Kedvező tendencia

Az elsőfejlesztés ideje életkor és anya iskolázottsága szerint

0

5

10

15

20

25

30

35

0-3 3-5 5 felett

nyolc általános vagy kevesebb

szakmunkás

érettségi

felsőfok

Út a korai fejlesztésbe

Ki javasolja?• Hasonló helyzetben lévő szülő• PIC/NIC centrum• házi gyerekorvos, védőnő

Vidéken

egészségügy Szakértői Bizottságszolgáltatók

Budapesten

szülők, eü. szolgáltatók Szakértői Bizottság

Korai fejlesztés szereplői0

.2.4

.6.8

1a

z a

dott

hón

apb

an r

ész

tve

vők

ará

nyá

ba

n

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100a gyermek kora hónapban

Egészségügyi intézményben fejlesztett gyerekek

Szociális ellátó intézményben fejlesztett gyerekekKözoktatási intézményben fejlesztett gyerekSzakértői bizottságokban fejlesztett gyerek

Korai fejlesztésben résztvevő gyerekek aránya

Szülők tájékoztatása

0% 20% 40% 60% 80% 100%

a szülészeti dolgozók?

az újszülöttosztályok dolgozói?

a PIC/NIC Centrumok?

a Szakértői Bizottságok?

a házi gyermekorvosok?

A védőnők szerint megfelelően tájékoztatják-e az intézmények a sérült gyerekek szüleit (százalékban)

Mindig

Többnyire

Néha

Soha

Nem tudja megítélni

Szülés közbeni komplikációk(szülői válaszok alapján)

a szülés lefolyása alatt illetve közvetlenül utána komplikációk merültek fel (60%)

• ismerte a diagnózis tartalmát (47%)

• nem ismerte, de tudta, hogy van (12%)

• nem készült diagnózis (22%)

• nem tudja (13%)

Kommunikáció

a szülés lefolyása alatt illetve közvetlenül utána komplikációk merültek fel (60%)

• 31 %-ukkal senki nem beszélt arról, hogy milyen kockázatok merültek fel a szülés közben vagy közvetlenül utána

• A szülők kevesebb mint a fele (43%) kapott útmutatást arról a kórházban, hogy hova forduljon (leginkább a kórházi gyermekorvostól)

• A többség (85% felett) megfogadta a tanácsot