a korai civilizációk: letelepedés domesztikáció urbanizáció
DESCRIPTION
A korai civilizációk: Letelepedés Domesztikáció Urbanizáció. Rácz Lajos [email protected] www.jgypk.u-szeged.hu/~raczl www.eseh.org. Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra. Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A korai civilizációk:LetelepedésDomesztikációUrbanizáció
Rácz Lajos
www.jgypk.u-szeged.hu/~raczl
www.eseh.org
Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra
Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra
Eltérítés - Deflection
Vadász-gyűjtögető/ korai mezőgazdaság
Gyakori, a tűzhasználat révén
Folyómenti mezőgazdálkodás és pásztorkodás
Bizonyos területeken folyamatos
Mezőgazdaságra alapozott birodalmak
Folyamatos és időleges
Indusztrializáció Folyamatos átalakulások
Globális gazdaság Az előző fázis folytatódik
Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra
Egyszerűsítés – Simplification
Vadász-gyűjtögető/ korai mezőgazdaság
Ritka
Folyómenti mezőgazdálkodás és pásztorkodás
A mezőgazdaság helyettesít, a pásztorkodás egyszerűsít
Mezőgazdaságra alapozott birodalmak
Nő a vetélytársak elpusztításának hatékonysága
Indusztrializáció A hatékony mezőgazdasági kultúrák (cash crops) leváltják a természetes
ökoszisztémákat
Globális gazdaság Az előző fázis folytatódik, esetenként lassul
Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra
Eltörlés - Obliteration
Vadász-gyűjtögető/ korai mezőgazdaság
Csupán néhány település környékén
Folyómenti mezőgazdálkodás és pásztorkodás
A települések környékén folyamatos
Mezőgazdaságra alapozott birodalmak
Elkezdődik a fajok modern léptékű kiirtása
Indusztrializáció Kémiai és fizikai eszközökkel történő kiterjedt manipuláció
Globális gazdaság A kiirtási ráta igen magas
Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra
Domesztikáció
Vadász-gyűjtögető/ korai mezőgazdaság
A kutya
Folyómenti mezőgazdálkodás és pásztorkodás
Nagyszámú faj háziasítása
Mezőgazdaságra alapozott birodalmak
Kevés újabb faj
Indusztrializáció A genetikai manipulációk megjelenése
Globális gazdaság A genetikai manipulációk lehetőségeinek növekedése
Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra
Diverzifikáció
Vadász-gyűjtögető/ korai mezőgazdaság
A domesztikáció szélesíti a genetikai készletet
Folyómenti mezőgazdálkodás és pásztorkodás
Még több domesztikáció
Mezőgazdaságra alapozott birodalmak
A fajok interkontinentális cseréje
Indusztrializáció Még több csere és újfajta változatosság
Globális gazdaság Nagyszámú élőlényt szállítanak, növekszik a mutációk lehetősége
Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra
Konzerváció
Vadász-gyűjtögető/ korai mezőgazdaság
A fajok túlhasználatának elkerülése érdekében
Folyómenti mezőgazdálkodás és pásztorkodás
Gyönyörködtetés érdekében, kertek
Mezőgazdaságra alapozott birodalmak
Gyönyörködtetés, a belső értékek felfedezése
Indusztrializáció Felértékelődik a természeti környezet, konzervációs mozgalmak
Globális gazdaság Holisztikus világszemlélet, a természet és az ember egysége
Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra
Hegy- és dombvidékek• 600 méter fölött a szárazföldek 46%-a, 1,8% víz• Könnyebb művelésbe vonni, gyengébb az erdő vegetáció• Csekélyebb a betegségek veszélye• A természetes védelem lehetősége• Szimbiózis a földművelők és a pásztorok között
Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra
Folyók, tavak és partvidékek• Víz és élelemforrás• Közlekedés és kereskedelem• Nagy civilizációk a 30 szélességi fok körül• Wittfogel: hidraulikus társadalmak• Mezhenev: folyó-, tenger- és óceán-orientált társadalmak
Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra
Sztyeppe és szavanna területek• A Föld felszínének 35%-a• Nomád életforma• Kereskedelem kiemelten fontos szerepe
Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra
Erdei népek• A Föld felszínének 39%-a, ebből 16% a trópusokon• Kelták, germánok és szlávok• Pigmeusok 30’000 éve ugyanazon a területen
Korai civilizációk
Gordon Childe, három forradalom elmélet
1. Neolit forradalom
2. Város forradalom
3. Ipari forradalom
A civilizáció előfeltételei, a város születése• Élelmiszertermelés formáinak kialakulása• Vitorla és a kerék feltalálása• Szoláris naptár• Fémfeldolgozás
A város
Történeti város meghatározások:
• Werbőczy István: „Házaknak szükséges falakkal körülvett sokasága, amely jó és tisztes megélhetésre kiváltságolva van.”
• Szt. Ágoston: „Város az, ahol fórumot tartanak”
A város
Földrajz:• A helyzeti energiákat legintenzívebben kihasználó
településforma
• Város és a régió
• A város funkciói
Szociológia:• A városi társadalom
• A városi társadalom demográfiai rendszere
A város
Taxatív definíció:
• Nagyobb népességszám és sűrű betelepülés• A városi társadalom meghatározó része nem
őstermelő• Differenciált társadalom• Régió• Erődítettség
A város
Differenciált társadalom -Hierarchia
Az ellenőrzés formái, Norbert Elias• Extra-humán• Inter-humán• Intra-humán
A város
Jerikó, Kr.e. 8300
A város
Sumér városok: Uruk• Alapítás: Kr.e. 3200 táján
• 9 km hosszú fal, 100 hektár
• Kb. 50-60’000 lakos
A város
Fernand Braudel
• Nyílt város
• Zárt város
• Alávetett város