a közgazdaságtan tablója
DESCRIPTION
A közgazdaságtan tablója. Korai szerzők. Platón, Arisztotelész, Aquino St Tamás. Fiziokraták. Merkantilisták. F Quesnay , A.R.J.Turgot , P.S.Dupont de Nemours. J.B. Colbert,, T Mun , D Defoe, J Stuart, D North. Klasszikus politikai gazdaságtan. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
![Page 1: A közgazdaságtan tablója](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022031915/5681331e550346895d99ebd4/html5/thumbnails/1.jpg)
A közgazdaságtan tablójaKorai szerzők
Fiziokraták MerkantilistákF Quesnay, A.R.J.Turgot, P.S.Dupont de Nemours J.B. Colbert,, T Mun, D Defoe, J Stuart, D North
Platón, Arisztotelész, Aquino St Tamás
Klasszikus politikai gazdaságtanA Smith, J Bentham, J.B. Say, J.C.L.S. de Sismondi, D Ricardo, T.R. Malthus, N.W Senior, J.S. Mill 1776 1780 1803 1803 1817 1820 1836 1848
Marxista politikai gazdaságtanK Marx 1867K Kautsky 1899E Bernstein 1899
R Hilferding 1910R Luxemburg 1913V I Lenin 1916
M Dobb 1937P Sweezy 1942
P Baran 1957
Institucionalisták
T Veblen 1899
C Mitchell 1913J R Commons 1934
Kortárs közgazdasági iskolákHeterodox politikai gazdaságtan
Marxisták&neomarxisták Institucionalizmus Neoricardiánus&posztkeynesi
P S SweezyE Mandel
J K GalbraithG MirdalA Hirschman
I SteedmanA Eichner
Neoricárdiánus közgazdaságtanP Sraffa 1960
Keynesi közgazdaságtanJ M Keynes 1936M Kalecki 1933J R Hicks 1939R Harrod 1939
N Kaldor 1955J Robinson 1956
Neoklasszikus közgazdaságtan
W S Jevons 1871C Menger 1871L Walras 1879A Marshall 1890
K Wicksell 1898I Fisher 1911AC Pigou 1912
J Robinson 193E H Chamberlin 1933P Samuelson1947
Osztrák iskolaC Menger 1871E von Böhm Bawerk 1889
F Knight 1921
J Schumpeter 1912
L von Mises 1947
Chicagói iskola
M Friedman 1968G S Becker1964
Ortodox közgazdaságtanNeoklasszikus&Keynesiánus
Új klasszikusmakroökonómia
Új osztrák iskola
P SamuelsonJ Tobin
R LucasN WalrasT Sargent
F A Hayek
![Page 2: A közgazdaságtan tablója](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022031915/5681331e550346895d99ebd4/html5/thumbnails/2.jpg)
Arisztotelész
i.e.384-i.e.322
A közgazdaságtan (oikonomika) névadója
„Minthogy minden városállamban egy bizonyos fajta közösséget ismerhetünk fel,s minden közösség nyílván valami közjó megvalósítására alakult…,világos, hogy nohamindenki valami jó elérésére törekszik, a legfőbb jó elérésére elsősorban mégis az a legfőbb rendű közösség törekszik,amely, a többit mind magába foglalja. Ez pedig az, amit városállamnak nevezünk, vagyis az állami közösség.”
Platon tanítványa
„Okvetlenül szükséges tehát, hogy egyvalamivel tudjunk mindent megmérni, ez az egy valami tulajdonképpen a szükséglet, ami mindent összetart, a pénz pedig mintegy a szükséglet helyettesítésére keletkezett megegyezés alapján.”
Fő műve: Politika
![Page 3: A közgazdaságtan tablója](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022031915/5681331e550346895d99ebd4/html5/thumbnails/3.jpg)
Aquinói Szent Tamás
Az igazságos árról szóló tan kidolgozásával máig hatást gyakorol a katolikus társadalom-felfogásra.
„Minden embertömegben kell vezető hatalomnak lennie, mivel ahol sok ember van együtt, és mindegyik a saját érdekét nézi, felbomlana és szétesne a sokaság, ha nem létezne olyan intézmény, amely a közjóról gondoskodik.”
Fő műve: Summa Teologiae
XIII. szd.
A pénz szükségletet kielégítő dolog.(nem funkcionál tőkeként)
![Page 4: A közgazdaságtan tablója](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022031915/5681331e550346895d99ebd4/html5/thumbnails/4.jpg)
XIV. Lajos
Az állam anyagi jólétének legfőbb forrását a nemesércek jelentik.
Merkantilizmus
Cél: minél több arany kerüljön az országba. Az állami beavatkozás teremti meg a gazdasági folyamatok szabályszerűségét.
„A merkantilizmus képviselői szerint a gazdagság nem a termelésben, hanem a forgalomban keletkezik, és csak pénzben (aranyban) testesül meg, ezért a nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem”
Jean-Baptiste Colbert
Erős állami beavatkozás, protekcionizmus, adók előtérbe kerülnek A cserearányok önkényesek: a dolgok éppen annyit érnek, amennyiért el lehet adni őket
![Page 5: A közgazdaságtan tablója](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022031915/5681331e550346895d99ebd4/html5/thumbnails/5.jpg)
Francois QuesnayA fiziokratizmus megteremtője
Jelentősebb képviselőAnne Robert Jacques Turgot
Fiziokratizmus 18. szd.természet+erős
A gazdagság forrása a mezőgazdaság
„természetes rend” eszméje
Csak az állami beavatkozás nélküli gazdaság működőképes. Három szektoros modelljükben a három szektort a földbirtokosok, a bérlők és az iparosok alkotják. Közöttük lévő egyenlő értékek cseréje spontán módon biztosítja a gazdaság zavartalan működését.
A gazdaság, mint egy test:Mezőgazdaság: gyomorFőldesurak: szívIpar: tüdő
Tableau économique termékek és jövedelmek körforgása a különböző osztályok között
Az ipar átalakítja, a kereskedelem elcseréli a mezőgazdaságban keletkezett többletértéket
![Page 6: A közgazdaságtan tablója](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022031915/5681331e550346895d99ebd4/html5/thumbnails/6.jpg)
Adam Smith
- láthatatlan kéz- a gazdagság forrásának elsősorban a munkát tekinti
Klasszikus közgazdaságtan18-19 szd.
A Say-dogma szerint minden kínálat megteremti a maga keresletét; a gazdaságban a piac mechanizmusai automatikusan egyensúlyt alakítanak ki.
Marx és Keynes is elutasítja a Say-dogmát
1776
David Ricardo
A tökéletesen versenyző piac alapelveinek megfogalmazása .Az állam feladata mindössze az éjjeli őr szerep és a közjavak előállítása.
Jean-Baptiste Say
Thomas Malthus
John Stuart Mill
David Ricardo nevével fémjelzett munkaérték-elmélet szerint a javak értékét és árát az előállításukhoz
szükséges munka mennyisége határozza meg.
A piaci mechanizmusok tökéletes működésében való hit.
![Page 7: A közgazdaságtan tablója](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022031915/5681331e550346895d99ebd4/html5/thumbnails/7.jpg)
Karl Marx
Engels Friedrich
„értéktöbblet elmélete szerint a tőkés nem annyit fizet a munkásnak, amennyit munkája hozzátett az áru értékéhez, hanem csak annyit, amennyi munkaerejének újratermeléséhez elegendő” – többlet kisajátítása a profit – kizsákmányolás
A munkanélküliség szükségszerű Nincsenek önszabályozó mechanizmusok
A tőkés gazdaság bukása szükségszerű
A gazdaság mikro- és makro-szemléletű vizsgálata
A gazdaságot periodikus ciklikusság jellemzi, amelynek a csúcspontja az általános válság
![Page 8: A közgazdaságtan tablója](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022031915/5681331e550346895d99ebd4/html5/thumbnails/8.jpg)
Alfréd Marshall
Neoklasszikus közgazdaságtan
Leon Walras
Egy jószág értéke a fogyasztójában keltett hasznosság függvénye. Az érték szubjektív kategória.
Fogyasztói többletTermelési tényezők
Megcáfolták David Ricardo munkaérték-elméletét, amely szerint a javak értékét és árát az előállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg.
A piaci mechanizmusok működése tökéletes
A mikroökonómia, mint tudomány
![Page 9: A közgazdaságtan tablója](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022031915/5681331e550346895d99ebd4/html5/thumbnails/9.jpg)
I.Egy adott élvezet nagysága csökken, ha
ezt az élvezetet megszakítás nélkül, folyamatosan elégítjük ki addig, amíg telítettség nem lép fel.”
II: „Egy embernek, aki több élvezet közül
választhat, viszont nincs elegendő ideje, hogy mindet kielégítse, annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető legnagyobb legyen, ahelyett, hogy csak a legnagyobb élvezetet elégítené ki, célszerű mindet csak részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban, hogy abban a pillanatban, amikor a rendelkezésére álló idő lejár, minden egyes élvezetének nagysága azonos legyen.”
Hermann Heinrich Gossen
![Page 10: A közgazdaságtan tablója](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022031915/5681331e550346895d99ebd4/html5/thumbnails/10.jpg)
John Maynard Keynes
Válság idején az állam képes arra, hogy fiskális eszközökkel, például infrastrukturális beruházásokkal, de mesterségesen fenntartsa a hatékony keresletet, ezzel az egyensúlyhoz közelítse a gazdaságot és csökkentse a munkanélküliségetA monetáris politikát Keynes nem tartotta annyira megbízható
keresletszabályozó eszköznek, mint a fiskális beavatkozást.
C(Y)=C0+
Fogyasztási határhajlandóság
Beruházási multiplikátor
ĉY
![Page 11: A közgazdaságtan tablója](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022031915/5681331e550346895d99ebd4/html5/thumbnails/11.jpg)
Milton Friedman
1976-ban kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat
Az államnak elsősorban a monetáris politika eszközeivel kell hatnia a gazdasági folyamatokra, s az állami beavatkozásnak kizárólag a forgalomban levő pénzmennyiség szabályozására kell korlátozódnia.
Nixontól Reaganig több amerikai elnök, 1973-74-ben Pinochet chilei elnök gazdasági tanácsadójaként is dolgozott.
Friedman nemcsak a gazdaságpolitikában hirdette liberális elveit, hanem az élet más területén is: támogatta a prostitúció és a drogok liberalizácóiját, és kiállt a távoktatás bevezetése mellett. Legfontosabb tettének a kényszersorozás vietnámi háború utáni megszüntetése melletti lobbizást tekintette
George W. Bush amerikai elnök köszöntötte a 90. születésnapjához közeledő közgazdászprofesszort:
„Milton Friedman soha nem állította, hogy a szabad piac tökéletes dolog. De bebizonyította, hogy a tökéletlen piac is jobb eredményeket hoz, mint a nagyképű szakértők és a mohó bürokraták" -
![Page 12: A közgazdaságtan tablója](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022031915/5681331e550346895d99ebd4/html5/thumbnails/12.jpg)
Paul Anthony Samuelson
1945 és 1952 között kormányhivatalnokként többek között Eisenhower, majd 1968-tól Kennedy elnök gazdasági tanácsadója volt.
Nobel-díj: Első amerikaiként, és a világon másodikként a statikai és dinamikai közgazdaságtani elmélet kidolgozásáért, és a közgazdasági elméletben való tudományos elemzések szintjének növeléséért folytatott tevékenységéért 1970
A közgazdaságtant alapvetően matematikai oldalról közelítette meg.