A „klaszter” helye a magyar jogrendszerben

Fogalom-meghatározásJogállásAlapításMűködés (felelősség, megszűnés,

ügyvitel, döntéshozatal)Versenyjogi összefüggések

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalatok és kapcsolódó intézmények,

meghatározott gazdasági területen együttműködő csoportja,

melyeket hasonlóságuk és egymást összekötő mivoltuk köt össze.

Nincs külön jogi definíció! DE!!!!DE!!!!

146/2007. (VI. 26.) Korm. Rendelet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól

Innovációs klaszterek: független vállalkozások - innovatív induló vállalkozások, kis- és középvállalkozások, nagyvállalkozások, valamint kutatási szervezetek - csoportosulásai, amelyek egy adott ágazatban és régióban működnek és céljuk az innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, hatékonyan hozzájárulva a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti technológiaátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez

Nem egy elkülönült jogi entitás, A tagok együttműködésén alapul, Egyfajta kötelmi jogviszony (együttműködési megállapodás)

Együttműködés

Formális Informális Szervezet alapítás(pl. szerződés) (pl. összehangolt (pl. cég, egyesület)

cselekvés)

Nem önálló jogalany!

Nincs önálló vagyona!

Vagyoni hozzájárulás: megállapodás szerint! Klasztermenedzsment kezeli, de az a tagok vagyona!

(Ptk. – Polgári jogi társaság: közös tulajdon) Képviselet: klasztermenedzsment (pl. pályázat,

szerződéskötés, stb.)

Szervezet alapítása:◦ Jogszabályi előírások (menedzsment, FB, legfőbb szerv, stb.)◦ Kifejezett szervezeti struktúra◦ Létesítő okirat

Együttműködés:◦ Felek megállapodásán múlik a „szervezeti és működési rend”◦ Kvázi szervezet inkább működési

struktúra◦ Együttműködési megállapodás

Döntéshozatal◦ Tagok: egyszerű többség/minősített többség◦ Módja: jelenlét/írásban

Ügyvitel (klasztermenedzsment)◦ Döntések végrehajtása◦ Tagok képviselete

Tagfelvétel◦ Megállapodás alapján (szavazás szerint)

Tagkizárás◦ Feltételeit, eljárásrendjét szabályozni kell

Felelősség◦ Jogalanyiság hiánya!

Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. [Tpvt. 11. § (1)]

vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása;

az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzés alatt tartása;

a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozása, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárása;

a piac felosztása, a piacra lépés akadályozása; azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfelek

megkülönböztetése, a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé

tétele, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;

Csekély jelentőségű megállapodás (piaci részesedés < 10%)

Megállapodások meghatározott csoportjainak mentesítése (Korm. Rendelet)

Köszönöm a figyelmet!